Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 1/15 bf. 21-24
  • Ani Mɛi Krokomɛi Kpɛlɛɔ Oŋaawoo Nɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Mɛi Krokomɛi Kpɛlɛɔ Oŋaawoo Nɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • ‘Nyɛsaa Ekoŋŋ yɛ Mlijɔlɛ Mumɔ Mli’
  • Wo Ŋaa ni Yɔɔ Nyam
  • Heshibaa Jwɛŋmɔ ni Akɛaawo Ŋaa
  • Ŋaawoo ni Akpɛlɛ Nɔ
  • ‘Bo Hiɛshikalɔi Awiemɔi Toi’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2022
  • Ŋaawolɔi Ní He Esa​—Amɛji Jɔɔmɔ Kɛha Amɛnyɛmimɛi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Bó Ŋaawoo Toi, Kpɛlɛmɔ Tsɔsemɔ
    Já Anɔkwa Nyɔŋmɔ Kome Lɛ
  • Ani Oŋaawoo ‘Hãa Mɔ Tsui Nyaa’?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2022
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 1/15 bf. 21-24

Ani Mɛi Krokomɛi Kpɛlɛɔ Oŋaawoo Nɔ?

ŊAAWOO kpakpa ni akɛhaa jogbaŋŋ lɛ woɔ yibii kpakpai be fɛɛ be. Ani eji anɔkwale? Eji amale! Bei pii lɛ akuɔ hiɛ afɔ̃ɔ ŋaawoi ni amɛnɔ bɛ ni ŋaawolɔi ni he esa kɛhaa lɛ anɔ aloo akpoɔ po.—Abɛi 29:19.

Enɛ ba beni Yehowa wo Kain, mɔ ni ená nyɛɛ eha enyɛminuu Abel lɛ ŋaa lɛ. (1 Mose 4:3-5) Akɛni Nyɔŋmɔ le oshara mli ni Kain baabote hewɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Mɛɛba omli ewo la? ni mɛɛba otu ohiɛ nɛɛ? Aso kɛji ofee ekpakpa lɛ, ohiɛ baŋ nyam lo? shi kɛji ofeee ekpakpa lɛ, esha bu shinaa lɛ shi, ni bo osɛɛgbɛ etaoɔ; shi bo lɛ ye enɔ.”—1 Mose 4:6, 7.

Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛ esha to mɔ ko ni miimɛ koni etu emɔ Kain kɛji ehiɛ enyɛmi lɛ he mlifu lɛ mli lolo lɛ he. (Okɛto Yakobo 1:14, 15 he.) Be yɛ lolo ni Kain baanyɛ ekɛtsake ejeŋba, koni ‘efee ekpakpa’ moŋ yɛ nɔ najiaŋ ni eeekɔ gbɛ ni kɛ lɛ aaawo hiɛkpatamɔ mli ni eeedi sɛɛ lɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, Kain kɛtsuuu nii. Ekpoo Yehowa ŋaawoo lɛ, ni osharai jɛ mli ba.

Mɛi komɛi amli fuɔ kɛ awo amɛ ŋaa aloo amɛkpoɔ ŋaawoi srɔtoi fɛɛ. (Abɛi 1:22-30) Ani eeenyɛ efee akɛ eji ŋaawolɔ lɛ tɔmɔ hewɔ ni akpoɔ ŋaawoo lɛ? (Hiob 38:2) Ani bo mɔ ni owoɔ ŋaa lɛ, ohaa ewaa kɛhaa mɛi krokomɛi akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ? Emuu ni adesa yeee hewɔ lɛ, ehaa enɛ bafeɔ oshara waa. Shi obaanyɛ oba nyɛ ni nakai aaanyɛ aba mli lɛ shi, kɛtsɔ Biblia shishitoo mlai ni ooonyiɛ sɛɛ jogbaŋŋ lɛ nɔ. Nyɛhaa wɔsusua amɛteŋ babaoo he.

‘Nyɛsaa Ekoŋŋ yɛ Mlijɔlɛ Mumɔ Mli’

“Anyɛmimɛi, kɛji nɔtɔmɔ ko banina mɔ ko trukaa lɛ, nyɛ mɛi ni nyɛhe esa yɛ mumɔŋ lɛ nyɛsaa nakai mɔ lɛ ekoŋŋ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli; ni ole ohe nɔ kwɛmɔ, koni bo hu akakao.” (Galatabii 6:1, NW) No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ, esa akɛ mɛi ni ‘amɛhe esa yɛ mumɔŋ’ lɛ abɔ mɔdɛŋ ni amɛjaje Kristofonyo ni ‘nɔtɔmɔ baninaa lɛ trukaa’ lɛ. Bei komɛi lɛ, etamɔ nɔ ni mɛi ni he esako tsɔ̃ lɛ sumɔɔ waa akɛ amɛwo ŋaa. Enɛ hewɔ lɛ, ohe akafee oya kɛwo mɛi krokomɛi ŋaa. (Abɛi 10:19; Yakobo 1:19; 3:1) Asafoŋ onukpai lɛ titri ji mɛi ni he esa yɛ mumɔŋ ni amɛbaanyɛ amɛfee enɛ. Shi kɛlɛ, esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ni eda yɛ mumɔŋ lɛ abɔ enyɛmi ni enaa akɛ eebote oshara mli lɛ kɔkɔ.

Kɛ oowie ootsɔɔ mɔ ko aloo okɛ ŋaawoo miiha lɛ, kwɛmɔ jogbaŋŋ koni oha nɔ ni okɛɔ lɛ adamɔ nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli nɔ, shi jeee adesa tsɔɔmɔi kɛ jeŋ nileei anɔ. (Kolosebii 2:8) Feemɔ onii tamɔ nihoolɔ kpakpa ni kwɛɔ jogbaŋŋ koni nibii ni ekɛhoɔ nii lɛ afee nɔ ni hi, ni nɔ ko ni ebɔɔ yɔɔ mli bɛ mli. Kwɛmɔ koni ŋaawoo ni okɛhaa lɛ afee nɔ ni damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ shiŋŋ, ni jeee nɔ ni damɔ bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ nɔ kɛkɛ. (2 Timoteo 3:16, 17) Kɛ ofee enɛ lɛ, obaanyɛ ona nɔmimaa akɛ, oŋaawoo yeŋ mɔ ko awui.

Oti ni yɔɔ ŋaawoo mli ji, koni ‘akɛsaa’ mɔ ni etɔ̃ lɛ “ekoŋŋ,” shi jeee ni anyɛ enɔ ni efee tsakemɔ ni esumɔɔɔ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘asaa ekoŋŋ’ lɛ kɔɔ wiemɔ ni tsɔɔ wu ni elɔŋe ni ajajeɔ ekoŋŋ, bɔni afee ni aku fitemɔ lolo ni ekɛaaba lɛ naa. Taakɛ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔlɔ W. E. Vine tsɔɔ lɛ, etsɔɔ “bɔ ni ehe hiaa ni ato tsui shi, ni amia hiɛ yɛ nifeemɔ lɛ mli” lɛ hu. Bo lɛ susumɔ bɔ ni ebiɔ blɛofeemɔ kɛ hesaa bɔni afee ni akaye gbɔmɔtso lɛ awui yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ he okwɛ. Nakai nɔŋŋ ehe hiaa ni ŋaawolɔ lɛ akwɛ ehe nɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ bɔni afee ni ekaye mɔ ni awoɔ lɛ ŋaa lɛ awui. Enɛ wa fioo kɛji akɛ mɔ ko bi koni awo lɛ ŋaa. Kɛ abiko bo ŋaawoo po lɛ, ebiɔ hesaa kɛ ŋaalee waa diɛŋtsɛ.

Eka shi faŋŋ akɛ, onyɛŋ ‘osaa’ mɔ ko mɔ ko “ekoŋŋ” kɛji akɛ otsi ohe kɛjɛ ehe. Bɔni afee ni otsi ohe kɛjɛ enɛ feemɔ he lɛ, ha “musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo” ni ji sui ni amɛhe hiaa akɛ ojie amɛ kpo lɛ ahi ojwɛŋmɔ mli. (Kolosebii 3:12) Kɛ datrɛfonyo ko etooo etsui shi kwraa, ni efeɔ helatsɛmɛi gidigidi lɛ, ekolɛ amɛbaaku amɛhiɛ amɛfɔ̃ ewiemɔi anɔ, ni amɛkuŋ amɛsɛɛ amɛbaŋ eŋɔɔ dɔŋŋ kɛha tsofafeemɔ ni he hiaa lɛ.

Enɛ etsɔɔɔ akɛ belɛ esaaa akɛ afeɔ shiŋŋ yɛ ŋaawoo ni akɛhaa lɛ mli. Yesu Kristo fee shiŋŋ beni ewoɔ asafoi kpawo ni yɔɔ Asia kpokpaa lɛ nɔ lɛ ŋaa lɛ. (Kpojiemɔ 1:4; 3:1-22) Ekɛ ŋaawoi komɛi ni yɔɔ tɛ̃ɛ diɛŋtsɛ ni ehe miihia akɛ amɛnu ni amɛkɛtsu nii ha amɛ. Shi Yesu shiŋŋfeemɔ lɛ kɛ sui tamɔ musuŋtsɔlɛ kɛ mlihilɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ be fɛɛ be, ni ekɛjie suɔmɔ mumɔ ni eŋwɛi Tsɛ lɛ yɔɔ lɛ kpo etsɔɔ.—Lala 23:1-6; Yohane 10:7-15.

Wo Ŋaa ni Yɔɔ Nyam

“Nyɛhaa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, ni ŋoo ahi mli, ni nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhaa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.” (Kolosebii 4:6) Ŋoo baanyɛ aha niyenii aŋɔɔ ni eba mɔ tsine. Kɛ oŋaawoo aaafee nɔ ni baa mɔ tsine lɛ, belɛ esa akɛ okɛha yɛ gbɛ ni yɔɔ “nyam” nɔ, nɔ ni “ŋoo ahi mli.” Abaanyɛ akɛ nihoomɔ he nibii ni hi fe fɛɛ ahoo nii moŋ, shi kɛlɛ abaanyɛ ahoo lɛ yɛ gbɛ gbonyo nɔ aloo bɔ ni akɛbaawo plɛte mli aha lɛ baafee nɔ ni bɛ fɛo. No haŋ eba mɔ tsine. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebaawa akɛ aaami nɔ ko ni eŋɔɔɔ atrɔma kome po.

Kɛ aaawo ŋaa lɛ, ehe miihia ni ahala wiemɔi ni sa. Salomo ni ji nuu nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Wiemɔ ni awie yɛ be ni sa mli lɛ, etamɔ shika akutui yɛ jwiɛtɛi kpãnyãi amli.” (Abɛi 25:11) Ekolɛ no mli lɛ, jwiɛtɛi tsɛŋsi ni atɛŋ nibii fɛfɛji yɛ he, ni shika akutui fɛfɛji jwere nɔ lɛ yɛ ejwɛŋmɔ mli. Kwɛ bɔ ni ebaafee hiŋmɛi lɛ fɛo eha, ni kwɛ bɔ ni ohiɛ aaasɔ akɛ onine aaashɛ nɔ akɛ nikeenii! Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, wiemɔi ni yɔɔ nyam, ni aje gbɛ ahala lɛ baanyɛ afee nɔ ni mɔ ko ni oyeɔ obua lɛ lɛ baasumɔ waa diɛŋtsɛ.—Jajelɔ 12:9, 10.

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, “wiemɔ ni wa teeɔ mlifu shi.” (Abɛi 15:1) Wiemɔi ni ahalaaa jogbaŋŋ lɛ baanyɛ afee nɔ ni wa kɛ nɔ ni haa mɔ mli fuɔ oya moŋ, fe ni eeeda shi yɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee wiemɔi ni ahalaaa jogbaŋŋ lɛ kɛkɛ, shi moŋ gbee ni esaaa ni akɛaawie lɛ baanyɛ aha mɔ ko akpoo ŋaawoo kpakpa ni he hiaa. Ŋaawoo ni akɛaaha yɛ gbɛ ni ŋaalee kɛ henumɔ bɛ mli lɛ baanyɛ aye awui tamɔ akɛ tawuu nɔ ko tutuaa mɔ ko lɛ nɔŋŋ. Abɛi 12:18 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ko yɛ ni wieɔ bambam, tamɔ adumɔɔ klante; shi nilelɔ lilɛi tsaa mɔ.” Mɛni hewɔ esa akɛ owie bambam, ni oha ewa kɛha mɔ ko akɛ eeebo ŋaawoo toi?—Abɛi 12:15.

Taakɛ Salomo kɛɛ lɛ, esa akɛ akɛ ŋaawoo ‘aha yɛ be ni sa mli.’ Be ni akɛaaha lɛ baafee nɔ ni he hiaa waa kɛji akɛ aaaye omanye yɛ ŋaawoo mli! Eka shi faŋŋ akɛ, mɔ ko ni daaŋ egbo lɛ naŋ hiɛsɔɔ ehaŋ niyenii. Ekolɛ éye nii etɔ etsɛko, aloo ebɛ hewalɛ. Nilee bɛ mli akɛ aaanyɛ mɔ ko ni sumɔɔɔ akɛ eyeɔ nii lɛ nɔ koni eye, ni asaŋ akpɛlɛɛɛ nɔ hu.

Heshibaa Jwɛŋmɔ ni Akɛaawo Ŋaa

“Nyɛhaa mimiishɛɛ lɛ ayia obɔ, akɛ . . . nyɛkaŋmɛa mligbalamɔi loo yaka anunyam taomɔ gbɛ, shi moŋ nyɛkɛ heshibaa jwɛŋmɔ abubuaa nyɛ nanemɛi fe nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe; nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akafo enɔ mli, shi efo enaanyo nɔ̃ mli.” (Filipibii 2:2-4) Kɛ oji ŋaawolɔ kpakpa lɛ, ‘mɔ he susumɔ’ kɛha mɔ lɛ hilɛ kɛhamɔ ji nɔ ni baatsirɛ bo. Agbɛnɛ hu, okɛ omumɔŋ nyɛmimɛi yei kɛ hii lɛ baaye ‘kɛ heshibaa jwɛŋmɔ’ ni obaasusu amɛhe fe ohe. Mɛni no tsɔɔ?

Heshibaa jwɛŋmɔ baaha otsi ohe kɛjɛ henɔwomɔ subaŋ aloo gbee ni tsɔɔ henɔwomɔ he. Wɔteŋ mɔ ko bɛ nɔ ni eeedamɔ nɔ enu he akɛ enɔ kwɔ fe enanemɛi krokomɛi. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ tɔɔ fã yɛ be kɛ bei amli. Akɛni onyɛɛɛ ole nɔ ni yɔɔ tsui lɛ mli hewɔ lɛ, ehe miihia waa koni okakojo mɔ ni owoɔ lɛ ŋaa lɛ susumɔi. Ekolɛ ehiɛɛɛ susumɔ fɔŋ ko kwraa, ni eleee efɔŋ sũ aloo nifeemɔi ni ejaaa lɛ. Kɛ ekolɛ etamɔ nɔ ni ele akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii kpãaa gbee po lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaafee mlɛo kwraa kɛha lɛ akɛ eeekpɛlɛ ŋaawoo lɛ nɔ, kɛji akɛha yɛ heshibaa mli, ni mɔ he susumɔ yɛ anɔkwale mli kɛha emumɔŋ nɔyaa fata he.

Bo lɛ susumɔ bɔ ni obaanu he oha kɛji afɔ̃ bo nine kɛtee niyeli shishi, shi mɔ ni fɔ̃ bo nine lɛ ejieee suɔmɔ kpo etsɔɔɔ bo, ni enyaŋe bo lɛ he okwɛ! Eka shi faŋŋ akɛ, niyenii lɛ eŋɔŋ onaa. Lɛɛlɛŋ, “shwie ni suɔmɔ yɔɔ he lɛ ehi fe tsina ni ewo fɔ ni nyɛɛ yɔɔ he.” (Abɛi 15:17) Nakai nɔŋŋ, ebaawa akɛ aaakpɛlɛ ŋaawoo ni hi fe fɛɛ po nɔ, kɛji ŋaawolɔ lɛ nifeemɔ tsɔɔ akɛ esumɔɔɔ mɔ ni ewoɔ lɛ ŋaa lɛ aloo ebaa lɛ shi, ni ewoɔ lɛ hiɛgbele lɛ. Shi kɛlɛ, suɔmɔ, bulɛ, kɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ haa ŋaawoo ni akɛhaa lɛ feɔ mlɛo, ni enɔkpɛlɛmɔ hu waaa.—Kolosebii 3:14.

Ŋaawoo ni Akpɛlɛ Nɔ

Gbalɔ Natan jie heshibaa jwɛŋmɔ su kpo beni ewo Maŋtsɛ David ŋaa lɛ. Anaa suɔmɔ kɛ bulɛ kɛha David yɛ faŋŋ mli yɛ nɔ ni Natan kɛɛ kɛ nɔ ni efee lɛ mli. Natan kɛ abɛbua ni tsɔɔ bɔ ni eeenyɛ eba akɛ ebaawa kɛha David akɛ eeebo ŋaawoo toi lɛ je shishi. (2 Samuel 12:1-4) Gbalɔ lɛ jie David suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha jalesaneyeli kɛ jalɛ lɛ yi, eyɛ mli akɛ ejeee kpo yɛ nɔ ni ekɛ Batsheba fee lɛ mli moŋ. (2 Samuel 11:2-27) Beni ama oti ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ nɔ mi lɛ, nɔ ni David jɛ etsui mli ekɛɛ ji akɛ: “Mifee Yehowa shishi esha.” (2 Samuel 12:7-13) Akɛ mɔ ni tamɔɔɔ Kain, mɔ ni booo Yehowa toi lɛ, David kɛ heshibaa kpɛlɛ jajemɔ nɔ.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yehowa kudɔ Natan, ni esusu emuu ni David yeee lɛ he, kɛ nyɛ ni eeenyɛ efee akɛ ekpɛlɛŋ nɔ lɛ he. Natan kɛ ŋaalee tsu nii, ni eka shi faŋŋ akɛ ebu David akɛ enɔ kwɔ, akɛni David hiɛ gbɛhe akɛ Yehowa maŋtsɛ ni ehala lɛ lɛ hewɔ. Kɛ oyɛ hegbɛ mli gbɛhe ko lɛ, no lɛ, obaanyɛ okɛ ŋaawoo kpakpa aha, shi ebaawa akɛ aaakpɛlɛ nɔ, kɛji ojieee heshibaa jwɛŋmɔ kpo.

Natan jɛ mlihilɛ mumɔ mli ejaje David. Gbalɔ lɛ wiemɔi lɛ yɛ nyam, ni esaa lɛ jogbaŋŋ, bɔni afee ni David anyɛ akpɛlɛ nɔ yɛ gbɛ ni lɛ diɛŋtsɛ ebaana he sɛɛ nɔ. Jeee nɔ ni Natan diɛŋtsɛ sumɔɔ ji nɔ ni tsirɛ lɛ, ni asaŋ ebɔɔɔ mɔdɛŋ esusuuu akɛ enɔ kwɔ fe David yɛ jeŋba kɛ mumɔ mli. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni tsɔɔ wiemɔi ni ja ni awieɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ po nɛ! Kɛ ojie mumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ mɛi krokomɛi baakpɛlɛ oŋaawoo nɔ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]

Taakɛ niyenii ni hewalɛ yɔɔ mli ji lɛ, esa akɛ oŋaawoo afee nɔ ni hi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ani ohaa oŋaawoo feɔ akɔnɔ tamɔ shika akutui yɛ jwiɛtɛi kpãnyãi amli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Gbalɔ Natan kɛ heshibaa jie David yi yɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha jalesaneyeli kɛ jalɛ hewɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje