Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 7/1 bf. 4-7
  • Yesu Baanyɛ Atsake Oshihilɛ Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yesu Baanyɛ Atsake Oshihilɛ Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Enitsɔɔmɔi
  • Enifeemɔi
  • Efɔleshaa
  • Yesu Kristo—Namɔ Ji Lɛ?
    Yesu Kristo—Namɔ Ji Lɛ?
  • Esumɔɔ Mɛi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
  • Namɔ Ji Yesu Kristo?
    Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ?
  • Namɔ Ji Yesu Kristo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 7/1 bf. 4-7

Yesu Baanyɛ Atsake Oshihilɛ Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

YESU KRISTO ji Tsɔɔlɔ Kpele ni hi shi yɛ Palestine nɔ ni miihe ashɛ afii 2,000 ni eho nɛ. Egbekɛbiiashi he sane fioo pɛ ale. Shi kɛlɛ, ama nɔ mi jogbaŋŋ akɛ, beni eye aaafee afii 30 lɛ, eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi koni ‘eye anɔkwale lɛ he odase.’ (Yohane 18:37; Luka 3:​21-23) Ekaselɔi ejwɛ ni ŋma eshihilɛ mli saji lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee afii etɛ kɛ fã ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ.

Yɛ Yesu Kristo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ekɛ famɔ ni baanyɛ afee tsabaa kɛha je lɛŋ gbɔmɛi babaoo anaagbai lɛ ha ekaselɔi lɛ. Mɛni ji no? Yesu kɛɛ: “Kita hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe.” (Yohane 13:34) Hɛɛ, suɔmɔ ji adesai anaagbai lɛ babaoo anaa tsabaa. Be kroko beni abi Yesu nɔ ni ji kitai lɛ mli ewulu fe fɛɛ lɛ, eha hetoo akɛ: “ ‘Suɔmɔ [Yehowa, NW] o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.’ Kitai lɛ amli otu kɛ ewulu nɛ. Ni nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tamɔ no, akɛ: ‘Suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.’ ”​—⁠Mateo 22:​37-40.

Yesu tsɔ wiemɔi kɛ nifeemɔi anɔ etsɔɔ bɔ ni esa akɛ wɔsumɔ Nyɔŋmɔ kɛ nanemɛi adesai. Ha wɔsusu nɔkwɛmɔnii fioo ko he ni wɔna nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ eŋɔɔ.

Enitsɔɔmɔi

Yesu Kristo kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ yinɔsane mli shiɛmɔi ni ale fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome mli akɛ: “Mɔ ko nyɛŋ nuntsɔmɛi enyɔ asɔmɔ; ejaakɛ ekolɛ eeenyɛ mɔ kome ni eeesumɔ mɔ kroko lɛ; aloo eeekpɛtɛ mɔ kome he, ni eeegbe mɔ kroko lɛ he guɔ. Nyɛnyɛŋ Nyɔŋmɔ kɛ mamona [niifálɛ] nyɛsɔmɔ.” (Mateo 6:24) Ani abaanyɛ akɛ Yesu tsɔɔmɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ ni wɔkɛ lɛ aaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛi amli lɛ he lɛ atsu nii lolo ŋmɛnɛ, beni gbɔmɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ shika ji naagbai fɛɛ anaa tsabaa lɛ? Lɛɛlɛŋ, shika he miihia koni wɔkɛhe nibii ni he hiaa wɔ. (Jajelɔ 7:12) Ni kɛlɛ, kɛ́ wɔha “niifálɛ” fee wɔnuntsɔ lɛ, “shikasuɔmɔ” baakudɔ wɔ, ni ebaaye wɔshihilɛ fɛɛ nɔ. (1 Timoteo 6:​9, 10) Gbɔmɛi babaoo ni egbee tsɔne nɛɛ mli lɛ eha amɛ weku, amɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ, kɛ amɛwala tete eje amɛdɛŋ.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ni wɔɔkwɛ lɛ gbɛ akɛ wɔ-Nuntsɔ lɛ haa shishinumɔ baa wɔshihilɛ mli. Ákɛ Bɔlɔ lɛ, lɛ ji wala Jɛɛhe, ni yɛ no hewɔ lɛ, lɛ pɛ ji mɔ ni esa akɛ wɔjá. (Lala 36:10Ga Bible; Kpojiemɔ 4:11) No tsirɛɔ mɛi ni kaseɔ esui ahe nii, ní amɛbasumɔɔ lɛ lɛ koni amɛye ekitai anɔ. (Jajelɔ 12:13; 1 Yohane 5:⁠3) Kɛtsɔ nakai feemɔ nɔ lɛ, wɔnáa he sɛɛ.​—⁠Yesaia 48:⁠17.

Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni amɛaafee amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ nanemɛi adesai hu yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli. Ekɛɛ: “No hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ.” (Mateo 7:12) Mɔ lɛ henyɛlɔi po fata “mɛi” ni Yesu tsɔɔ yɛ biɛ lɛ ahe. Ekɛɛ yɛ nakai shiɛmɔ lɛ nɔŋŋ mli akɛ: ‘Nyɛyaa nɔ nyɛsumɔa nyɛhenyɛlɔi, ni nyɛsɔlea nyɛhaa mɛi ni waa nyɛ yi lɛ.’ (Mateo 5:​43, 44) Ani suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ tsuŋ naagbai ni wɔkɛkpeɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ babaoo he nii? Hindu hiɛnyiɛlɔ Mohandas Gandhi susu nakai. Abɔ amaniɛ akɛ ekɛɛ akɛ: “Beni [wɔɔfee] ekome yɛ tsɔɔmɔi ni Kristo kɛfɔ̃ shi yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ naa lɛ, no mli wɔbaaná tsabaa . . . kɛha jeŋ muu lɛ fɛɛ.” Kɛ akɛ Yesu tsɔɔmɔi ni kɔɔ suɔmɔ he lɛ tsu nii lɛ, ebaanyɛ ejie adesai anaagbai lɛ babaoo kɛya.

Enifeemɔi

Jeee akɛ Yesu tsɔɔ anɔkwalei ni mli kwɔ ni tsɔɔ bɔ ni ajieɔ suɔmɔ kpo atsɔɔ lɛ kɛkɛ, shi etsu nɔ ni etsɔɔ lɛ he nii hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ nɔ ni mɛi krokomɛi sumɔɔ lɛ ye lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ lɛ hiɛ. Gbi ko lɛ, Yesu kɛ ekaselɔi lɛ bɛ dekã kɛmiiye kɛmiibua mɛi aahu akɛ, amɛnáaa be ni amɛkɛaaye nii po. Yesu na bɔ ni ehe hiaa ni ekaselɔi lɛ ayajɔɔ amɛhe fioo, ni ekɛ amɛ tee he ko banee. Shi beni amɛyashɛ jɛmɛ lɛ, amɛna akɛ gbɔmɛi asafo ko miimɛ amɛ. Kulɛ, te obaafee onii oha tɛŋŋ, be mli ni ona gbɔmɛi asafo ni miikpa gbɛ akɛ otsu nii be mli ni onuɔ he akɛ hejɔɔmɔ fioo ko he miihia bo lɛ? Ojogbaŋŋ, Yesu ‘musuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ’ ni “ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.” (Marko 6:34) Mɛi krokomɛi ahesusumɔ nɛɛ tsirɛ Yesu be fɛɛ be koni eye ebua amɛ.

Yesu fee nibii babaoo eha gbɔmɛi fe nii ni etsɔɔ amɛ. Ekɛ yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ hu ha. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, elɛ mɛi ni fa fe 5,000 ni boɔ lɛ toi kɛyashi beni je na gbi ko lɛ. No sɛɛ nɔŋŋ lɛ, elɛ gbɔmɛi asafo babaoo kroko hu​—⁠nɛkɛ be mli lɛ, mɛi ni fa fe 4,000​—⁠mɛi ni kɛ gbii etɛ ebo lɛ toi ni amɛniyenii fɛɛ etã lɛ. Yɛ be ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, ekɛ abolooi enumɔ kɛ looi enyɔ tsu nii, ni yɛ sɛɛkpee nɔ̃ lɛ mli lɛ, abolooi kpawo kɛ looi bibii fioo ko. (Mateo 14:​14-⁠22; 15:​32-⁠38) Naakpɛɛ nibii? Hɛɛ, eji mɔ ni feɔ naakpɛɛ nii.

Yesu tsá helatsɛmɛi babaoo hu. Etsá shwilafoi, obubuafoi, kpitiyelɔi, kɛ toimulɔi. Shi, etée gbohii ashi hu! (Luka 7:22; Yohane 11:​30-45) Gbi ko lɛ, kpitiyelɔ ko kpa lɛ fai akɛ: “Kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse.” Te Yesu here nɔ eha tɛŋŋ? “Ekpã enine mli eta ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Miisumɔ, ohe atse!” (Marko 1:​40, 41) Yesu tsɔ naakpɛɛ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ etsɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha mɛi ni naa amanehulu lɛ.

Ani ewa kɛha bo akɛ ooohe Yesu naakpɛɛ nibii lɛ oye? Ewaa kɛhaa mɛi komɛi. Shi, kaimɔ akɛ, Yesu fee enaakpɛɛ nibii lɛ yɛ maŋbii ahiɛ. Eshitee-kɛ-wolɔi lɛ ní bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatao sane fɔŋ yɛ ehe be fɛɛ be lɛ po nyɛɛɛ aje anɔkwale ni eji akɛ efee naakpɛɛ nii lɛ he ŋwane. (Yohane 9:​1-34) Kɛfata he lɛ, enaakpɛɛ nibii lɛ yɛ yiŋtoo ko. Amɛye amɛbua koni gbɔmɛi ayɔse lɛ akɛ Mɔ ni Nyɔŋmɔ tsu lɛ.​—⁠Yohane 6:⁠14.

Beni Yesu feɔ naakpɛɛ nibii lɛ, egbalaaa jwɛŋmɔ kɛbaaa lɛ diɛŋtsɛ enɔ. Shi moŋ, ewo Nyɔŋmɔ, ni ji ehewalɛ Jɛɛhe lɛ hiɛ nyam. Be ko lɛ eyɛ shia ko ni gbɔmɛi eyi mli obɔ lɛ mli yɛ Kapernaum. Nuu ko ni yeɔ kuumɔ hela miisumɔ ni atsá lɛ, shi enyɛɛɛ ebote mli. No hewɔ lɛ, enanemɛi lɛ kɛ lɛ tsɔ̃ tsũ lɛ yiteŋ yɛ saa nɔ kɛbayi shi. Beni Yesu na amɛhemɔkɛyeli lɛ, etsá mɔ ni yeɔ kuumɔ hela lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, gbɔmɛi lɛ ‘wo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam’ ni amɛkɛɛ: “Wɔnako enɛ eko dã!” (Marko 2:​1-4, 11, 12) Yesu naakpɛɛ nii lɛ kɛ yijiemɔ baha Yehowa e-Nyɔŋmɔ lɛ, ni eye ebua mɛi ni ehia amɛ lɛ.

Shi kɛlɛ, helatsɛmɛi ni atsáa amɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ jeee nɔ̃ titri yɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Mɔ ko ni ŋma Yesu shihilɛ he sane lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Enɛɛmɛi lɛ aŋma, koni nyɛhé nyɛye akɛ Yesu ji Kristo, Nyɔŋmɔ bi lɛ, ni kɛ́ nyɛheɔ nyɛyeɔ lɛ, ni nyɛná wala yɛ egbɛi lɛ mli.” (Yohane 20:31) Hɛɛ, Yesu ba shikpɔŋ nɔ bɔni afee ni adesai ni heɔ yeɔ lɛ anyɛ aná wala.

Efɔleshaa

Ekolɛ ooobi akɛ, ‘Yesu ba shikpɔŋ nɔ? Nɛgbɛ ejɛ kɛba?’ Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ: “Jeee mi diɛŋtsɛ misuɔmɔnaa nii feemɔ hewɔ mijɛ ŋwɛi miba, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii feemɔ.” (Yohane 6:38) Ehi shi dani ebatsɔ adesa akɛ Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ. Belɛ mɛni ji Mɔ ni tsu lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ lɛ suɔmɔnaa nii? Yohane, Sanekpakpa ŋmalɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Te eeefee tɛŋŋ ni enɛ aaaba mli hu?

Biblia lɛ tsɔɔ bɔ ni gbele batsɔ adesai aniiashikpamɔ ni anyɛɛɛ aku naa lɛ. Klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ ná wala kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛaahi shi kɛya naanɔ. Shi kɛlɛ, amɛhala akɛ amɛaatse atua amɛshi amɛ Bɔlɔ lɛ. (1 Mose 3:​1-19) Yɛ nɛkɛ nifeemɔ ni ji klɛŋklɛŋ adesai esha nɛɛ hewɔ lɛ, Adam kɛ Hawa shwiei ná gbele ni amɛsumɔɔɔ lɛ akɛ gboshinii. (Romabii 5:12) Bɔni afee ni aha adesai anɔkwa wala lɛ, esa akɛ ajie esha kɛ gbele kɛya.

Jeŋ nilelɔ ko kwraa nyɛŋ ajie gbele kɛjɛ jɛmɛ kɛtsɔ fɔmɔ mli nifeemɔ ko nɔ. Ni kɛlɛ, adesai a-Bɔlɔ lɛ yɛ gbɛ ni eeetsɔ nɔ ekɛ adesai ni feɔ toiboo aba emuuyeli mli bɔni afee ni amɛnyɛ amɛhi shi kɛya naanɔ. Atsɛɔ nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ akɛ kpɔmɔnɔ yɛ Biblia lɛ mli. Klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ hɔ̃ɔ amɛhe kɛ amɛshwiei amɛwo esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli. Amɛkɛ wala akɛ adesai ni yeɔ emuu ni boɔ Nyɔŋmɔ toi lɛ tsake wala ni jɛɛɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni amɛkpɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. Bɔni afee ni ahé adesai awala ni yeɔ emuu kɛba lɛ, esa akɛ awo jara ko ni kɛ adesai awala ni yeɔ emuu ni wɔ klɛŋklɛŋ adesai lɛ ŋmɛɛ he lɛ yeɔ egbɔ. Akɛni adesai ná emuu ni ayeee akɛ gboshinii hewɔ lɛ, amɛjeee mɛi ni sa akɛ amɛkɛ nakai jara lɛ aaaha.​—⁠Lala 49:8Ga Bible.

No hewɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ehe wo mli koni eye ebua. Ekɛ e-Bi koome lɛ wala ni yeɔ emuu lɛ wo oblayoo fro ni fɔ́ Yesu lɛ fɔmɔkotoku lɛ mli. Afii nyɔŋmai abɔ ni eho nɛ lɛ, ekolɛ oheŋ susumɔ ni tsɔɔ oblayoo fro ni baafɔ́ lɛ oyeŋ. Shi kɛlɛ, ŋmɛnɛ, jeŋ nilelɔi eha kooloi ená bii ni jeee kɛtsɔ kooloi abɔlɛnamɔ nɔ, shi amɛkɛ nɔ ni haa anáa sui kɛtsɔɔ fɔmɔ mli lɛ jɛ kooloo kome mli kɛtee ekroko mli. Belɛ, namɔ baanyɛ abi nyɛmɔ ni Bɔlɔ lɛ yɔɔ akɛ eeeku ehiɛ eshwie shwiei anamɔ nifeemɔ ni ale lɛ nɔ lɛ he sane yɛ gbɛ ni ja nɔ?

Akɛni aná adesa wala ni yeɔ emuu hewɔ lɛ, abaná jara ni akɛaakpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ. Ni kɛlɛ, ehe bahia ni abifao ni afɔ́ lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ akɛ Yesu lɛ ada koni ebatsɔ “tsofatsɛ” ni baanyɛ ekɛ “tsofa” aha koni akɛtsá adesai anaagbai. Efee enɛ kɛtsɔ emuuyeli ni esha bɛ mli shihilɛ mli ni ehi lɛ nɔ. Jeee akɛ Yesu na adesai apiŋmɔ yɛ esha shishi kɛkɛ, shi ená gbɔmɔ ni aaaji lɛ mli fãtɔɔi amli niiashikpamɔ. Enɛ ha efee tsofatsɛ ni naa mɔ mɔbɔ waa. (Hebribii 4:15) Helai ni etsá yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ beni eyɔɔ wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ, eyɛ suɔmɔ kɛ hewalɛ ni ekɛaatsá mɛi ni he yeɔ lɛ.​—⁠Mateo 4:⁠23.

Beni Yesu esɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ afii etɛ kɛ fã sɛɛ lɛ, eshitee-kɛ-wolɔi lɛ gbe lɛ. Etsɔɔ akɛ gbɔmɔ ni yeɔ emuu baanyɛ afee toiboo eha Bɔlɔ lɛ yɛ kaai ni naa wa fe fɛɛ po mli. (1 Petro 2:22) Adesa wala ni yeɔ emuu ni eyɔɔ ni ekɛshã afɔle lɛ batsɔ kpɔmɔnɔ lɛ he jara ni baanyɛ akpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ. Yesu Kristo kɛɛ: “Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” (Yohane 15:13) Beni Yesu gbo lɛ, gbii etɛ sɛɛ lɛ, atee lɛ shi kɛba mumɔŋ wala mli, ni otsii komɛi asɛɛ lɛ ekwɔ kɛtee ŋwɛi koni ekɛ kpɔmɔnɔ he jara lɛ ayaha Yehowa Nyɔŋmɔ. (1 Korintobii 15:​3, 4; Hebribii 9:​11-14) Kɛtsɔ nakai feemɔ nɔ lɛ, Yesu nyɛ ekɛ ekpɔmɔ afɔleshaa lɛ jarawalɛ lɛ tsu mɛi ni nyiɛɔ esɛɛ lɛ ahe nii.

Ani obaasumɔ koni oná mumɔŋ tsámɔ, henumɔŋ tsámɔ, kɛ gbɔmɔtsoŋ helatsamɔ nɛɛ he sɛɛ? Nakai feemɔ biɔ koni oná Yesu Kristo mli hemɔkɛyeli. Mɛni hewɔ bo diɛŋtsɛ obaaa Tsofatsɛ lɛ ŋɔɔ? Obaanyɛ ofee nakai kɛtsɔ Yesu Kristo kɛ gbɛfaŋnɔ ni enáa yɛ adesai anɔkwafoi ayiwalaheremɔ mli lɛ kasemɔ nɔ. Yehowa Odasefoi baaná he miishɛɛ akɛ amɛbaaye amɛbua bo.

[Caption on page 5]

Yesu yɛ suɔmɔ kɛ hewalɛ lɛ ni ekɛaatsá mɛi ni he yeɔ lɛ

[Caption on page 7]

Yesu gbele lɛ saa ohe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje