NIKASEMƆ 28
LALA 88 Hã Male Ogbɛi Lɛ
Kɛ́ Wɔmiitao Awo Wɔ Ŋaa Kpakpa Lɛ, Mɛni Esa Akɛ Wɔfee?
“Mɛi ni biɔ ŋaawoo lɛ, amɛhiɛ kã shi.”—ABƐI 13:10.
NƆ NI WƆBAAKASE
Wɔbaana nibii ni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaahã kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ, wɔná he sɛɛ jogbaŋŋ.
1. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ ebaahã wɔkpɛ yiŋ kpakpai ni baaye omanye? (Abɛi 13:10; 15:22)
WƆ FƐƐ wɔmiisumɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai ni baaye omanye. Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, ja wɔbi ŋaawoo dani wɔbaanyɛ wɔkpɛ yiŋ kpakpai.—Kanemɔ Abɛi 13:10; 15:22.
2. Mɛni Yehowa ewo shi akɛ ebaafee ehã wɔ?
2 Anɔkwa, Yehowa, wɔ-Tsɛ lɛ, ji mɔ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔya eŋɔɔ ni ewo wɔ ŋaa kpakpa ni edro wɔ hiɛshikamɔ. Ewo shi akɛ ebaaye ebua wɔ. Ewie akɛ: “Mawo bo ŋaa ni mihiŋmɛi baakã ohe.” (Lala 32:8) Wiemɔi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa baawo wɔ ŋaa ni he hiaa wɔ lɛ, ni ebaaye ebua wɔ ni wɔkɛtsu nii.
3. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?
3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baaye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔi ejwɛ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo: (1) Mɛɛ su baaye abua mi koni maná ŋaa kpakpa ni awoɔ mi lɛ he sɛɛ? (2) Namɔ baanyɛ awo mi ŋaa kpakpa? (3) Mɛni kɛ́ mifee lɛ, no baatsɔɔ akɛ miitao ni awo mi ŋaa? (4) Mɛni hewɔ esaaa akɛ mihãa mɛi kpɛɔ yiŋ amɛhãa mi?
MƐƐ SU ESA AKƐ MANÁ?
4. Mɛɛ su kɛ́ wɔná lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔbo ŋaawoo kpakpa toi?
4 Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, no baahã wɔbo ŋaawoi kpakpai toi. Jeee nɔ fɛɛ nɔ wɔle, ni jeee shihilɛ lɛ eko fɛɛ eko wɔkɛkpe pɛŋ, no hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, ja wɔbi ŋaawoo dani wɔbaanyɛ wɔkpɛ yiŋ kpakpai. Kɛ́ wɔbaaa wɔhe shi lɛ, Yehowa nyɛŋ eye ebua wɔ. Nɔ hewɔ lɛ ji, mɛi ni baaa amɛhe shi lɛ, kɛ́ amɛkane nɔ ko yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, amɛkɛtsuuu nii, ejaakɛ amɛnuɔ he akɛ ekɔɔɔ amɛhe. (Mika 6:8; 1 Pet. 5:5) Shi kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, kɛ́ ajɛ Biblia lɛ mli awo wɔ ŋaa lɛ, wɔkɛbaatsu nii oya.
5. Mɛɛ nibii wuji David fee ni kulɛ no baahã ewa kɛhã lɛ akɛ ebaaba ehe shi?
5 Mɔ ko ni fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ enɛ mli ji Maŋtsɛ David, ni wɔbaanyɛ wɔkase lɛ. David fee nibii wuji pii, shi fɛɛ sɛɛ lɛ eba ehe shi. Afii pii dani abaawó lɛ maŋtsɛ lɛ, ale lɛ akɛ saŋkutswalɔ ni he esa waa. Ahã eyatswa saŋku ehã maŋtsɛ lɛ po. (1 Sam. 16:18, 19) Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hala David akɛ mɔ ni baaye Saul sɛɛ akɛ maŋtsɛ, ni ehã lɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, David nyɛ etsu nibii wuji pii. (1 Sam. 16:11-13) Egbegbee Nyɔŋmɔ webii lɛ ahenyɛlɔi pii, tamɔ Filistinyo oblaŋ Goliat nɛkɛ, ni maŋbii lɛ jie eyi waa yɛ enɛ hewɔ. (1 Sam. 17:37, 50; 18:7) Eji David wóɔ ehe nɔ kulɛ, nibii wuji pii ni efee lɛ ahewɔ lɛ kɛ́ awo lɛ ŋaa lɛ, eboŋ toi. Shi David efeee nakai.
6. Mɛni tsɔɔ akɛ David boɔ ŋaawoo toi? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
6 Be ni awó David maŋtsɛ lɛ, ekɛ mɛi ni baawo lɛ ŋaa kpakpa ni bɔ naanyo. (1 Kro. 27:32-34) Enɛ bɛ naakpɛɛ, ejaakɛ lɛ gbɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ lɛ, dani abaawó lɛ maŋtsɛ lɛ, kɛ́ awo lɛ ŋaa lɛ, eboɔ toi. Jeee hii pɛ aŋaawoo toi ebo. Be ni yoo ko ni atsɛɔ lɛ Abigail lɛ wo lɛ ŋaa lɛ, ebo toi. Atsɛɔ Abigail wu lɛ Nabal. Nuu nɛɛ wóɔ ehe nɔ waa, ehiɛ esɔɔɔ nii, ni ebuuu mɔ hu. Shi David bɛ nakai; ebaa ehe shi. Ebo Abigail ŋaawoo kpakpa lɛ toi, ni enɛ hewɔ lɛ eyatɔ̃ɔɔ tɔmɔ wulu ko.—1 Sam. 25:2, 3, 21-25, 32-34.
Be ni Abigail wo Maŋtsɛ David ŋaa lɛ, David ba ehe shi, ebo toi ni ekɛtsu nii (Kwɛmɔ kuku 6)
7. Mɛni wɔkaseɔ yɛ David sane lɛ mli? (Jajelɔ 4:13) (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
7 Mɛni wɔkaseɔ yɛ David sane lɛ mli? Kɛ́ wɔhe esa waa kɛ nɔ ko feemɔ loo ahã wɔ hegbɛ ko po lɛ, esaaa akɛ wɔnuɔ he kɔkɔɔkɔ akɛ wɔle nɔ fɛɛ nɔ ni no hewɔ lɛ, ŋaawoo ko he ehiaaa wɔ. Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔbo ŋaawoo kpakpa toi ekɔɔɔ he eko mɔ ni woɔ wɔ ŋaa lɛ. (Kanemɔ Jajelɔ 4:13.) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaawa wɔ ni wɔkakpɛ yiŋ gbohii ni baahã wɔ kɛ mɛi krokomɛi ana nɔ.
Esa akɛ wɔbo ŋaawoo kpakpa toi, ekɔɔɔ he eko mɔ ni woɔ wɔ ŋaa lɛ (Kwɛmɔ kuku 7)c
NAMƆ BAANYƐ AWO MI ŊAA KPAKPA?
8. Mɛni hewɔ Yonatan nyɛ ewo David ŋaa kpakpa lɛ?
8 Naa nɔ kroko ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ David dɛŋ. David bi ŋaawoo kɛjɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa, ni agbɛnɛ hu, amɛnuɔ shihilɛ ni ekɛkpeɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ adɛŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni eetao ele kɛji Maŋtsɛ Saul etsake jwɛŋmɔ ni ehiɛ yɛ ehe lɛ ni ekɛ lɛ baahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli ekoŋŋ lɛ, ebi Saul binuu Yonatan ŋaawoo. Yonatan nyɛ ewo lɛ ŋaa kpakpa ejaakɛ, Yonatan sumɔɔ Yehowa, ni ele Saul hu jogbaŋŋ. (1 Sam. 20:9-13) Mɛni wɔkaseɔ yɛ mli?
9. Kɛ́ wɔmiitao ŋaawoo lɛ, namɔ ŋɔɔ esa akɛ wɔya? (Abɛi 13:20) Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.
9 Kɛ́ wɔyaabi ŋaawoo yɛ sane pɔtɛɛ ko he lɛ, esa akɛ wɔya mɔ ko ni sumɔɔ Yehowa, ni agbɛnɛ hu, ele nakai sane lɛ he nii jogbaŋŋ lɛ ŋɔɔ.a (Kanemɔ Abɛi 13:20.) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ, nyɛmi nuu ko miitao nyɛmi yoo ni sa ni ekɛbote gbalashihilɛ mli. Namɔ baanyɛ awo lɛ ŋaa kpakpa yɛ sane nɛɛ he? Ekolɛ mɔ ko ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ baanyɛ ajɛ Biblia lɛ mli ewo lɛ ŋaa kpakpa ko. Shi kɛ́ eetao ŋaawoo kpakpa ni kɔɔ esane lɛ he jogbaŋŋ ni ebaaná he sɛɛ waa lɛ, no lɛ kɛ́ ele nyɛmi nuu ko kɛ eŋa ni eda yɛ mumɔŋ, ni le lɛ jogbaŋŋ, ni miishɛɛ yɛ amɛgbãla lɛ mli lɛ, ebaanyɛ ebi amɛ.
10. Mɛni he wɔbaasusu agbɛnɛ?
10 Wɔsusu su ni baaye abua wɔ kɛ́ wɔmiitao ŋaawoo kpakpa kɛ mɔ hu ni baanyɛ awo wɔ ŋaa kpakpa lɛ he. Agbɛnɛ lɛ, nyɛhãa wɔkwɛa nɔ ni kɛ́ wɔfee lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiitao ni awo wɔ ŋaa. No sɛɛ lɛ, wɔbaakwɛ kɛji esa akɛ wɔhã mɛi akpɛ yiŋ amɛhã wɔ aloo esaaa akɛ wɔfeɔ nakai.
MƐNI KƐ́ MIFEE LƐ, NO BAATSƆƆ AKƐ MIITAO NI AWO MI ŊAA?
11-12. (a) Mɛni esaaa akɛ wɔfeɔ? (b) Be ni Maŋtsɛ Rehoboam yaakpɛ yiŋ wulu ko lɛ, mɛni efee?
11 Bei komɛi lɛ, mɔ ko baaba akɛ eetao ni awo lɛ ŋaa yɛ sane ko he, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, ekpɛ eyiŋ yɛ sane lɛ he momo ni eetao ni akɛɛ lɛ nɔ ko ni kɛ yiŋ ni ekpɛ lɛ kpãa gbee. Mɔ ko ni tamɔ nɛkɛ lɛ, jeee ŋaawoo etaoɔ. Esa akɛ ekase nii kɛjɛ Maŋtsɛ Rehoboam sane lɛ mli.
12 Be ni Maŋtsɛ Solomon gbo lɛ, ebinuu Rehoboam baye Israel nɔ akɛ maŋtsɛ. Be ni ebatsɔ maŋtsɛ lɛ, no mli lɛ maŋ lɛ yɛ nii waa, shi maŋbii lɛ nu he akɛ Solomon hã amɛtsu nii dɛŋdɛŋ tsɔ, no hewɔ lɛ amɛyakpa Rehoboam fai koni ena mli ehã amɛ. Rehoboam kɛɛ amɛ akɛ amɛhã lɛ bei fioo koni ekɛsusu sane lɛ he. Shishijee lɛ, eyabi hii onukpai ni ye amɛbua epapa Solomon lɛ ŋaawoo, ni enɛ hi waa. (1 Maŋ. 12:2-7) Shi ekɛ ŋaa ni amɛwo lɛ lɛ tsuuu nii. Mɛni hewɔ efee nakai? Eeenyɛ efee akɛ, no mli lɛ ekpɛ eyiŋ yɛ sane lɛ he momo ni eekpa gbɛ akɛ ŋaa ni abaawo lɛ lɛ kɛ yiŋ ni ekpɛ lɛ baakpã gbee. Sɛɛ mli lɛ, eyabi enanemɛi ni ekɛje nɔ lɛ ŋaawoo, ni amɛkɛɛ lɛ nɔ ni ŋɔɔ etoi naa. (1 Maŋ. 12:8-14) Rehoboam mɔ amɛŋaawoo lɛ mli oya, ni no nɔ edamɔ ehã maŋbii lɛ hetoo. Ani ole nɔ ni jɛ mli kɛba? Maŋ lɛ mli ja enyɔ, ni kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛyaa lɛ, Rehoboam kɛ naagbai sɔŋŋ kpe.—1 Maŋ. 12:16-19.
13. Kɛ́ wɔmiitao ni awo wɔ ŋaa lɛɛlɛŋ lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai?
13 Mɛni wɔkaseɔ yɛ Rehoboam sane lɛ mli? Kɛ́ wɔmiitao ni awo wɔ ŋaa lɛɛlɛŋ lɛ, belɛ esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ jeee be fɛɛ be ŋaa ni abaawo wɔ lɛ baaŋɔɔ wɔtoi naa. Obaanyɛ obi ohe akɛ, ‘Kɛ́ miyabi ŋaawoo ni nɔ ni akɛɛ mi lɛ eŋɔɔɔ mitoi naa lɛ, ani mitswaa mifɔ̃ɔ?’
14. Kɛ́ awo wɔ ŋaa lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli. (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
14 Hã wɔkɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ atsɔɔ mli. Ŋɔɔ lɛ akɛ, mɔ ko ehã nyɛmi nuu ko nitsumɔ ko ni baahã ená shika pii. Shi dani nyɛmi nuu lɛ baamɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, eyabi asafoŋ onukpa ko ŋaawoo. Ehã asafoŋ onukpa lɛ le akɛ, nitsumɔ lɛ baabi ni efã gbɛ kpitiokpitio, ni kɛ́ etee lɛ ebaaye otsii fioo dani ebaaku esɛɛ, ni enyɛŋ ekɛ eweku lɛ aya. Asafoŋ onukpa lɛ jɛ Biblia lɛ mli ekai nyɛmi nuu lɛ akɛ, nitsumɔ ko bɛ ni he hiaa fe ni ebaaye ebua eweku lɛ ni wekukpaa kpakpa ahi amɛ kɛ Yehowa teŋ. (Efe. 6:4; 1 Tim. 5:8) Shi enɛ eyaŋɔɔɔ nyɛmi nuu lɛ naa. No hewɔ lɛ, eyabibii nyɛmimɛi krokomɛi kɛyashi mɔ ko kɛɛ lɛ akɛ ebaanyɛ emɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛ́ okwɛ lɛ, ani nyɛmi nuu nɛɛ miitao ni awo lɛ ŋaa, aloo eetao ni akɛɛ lɛ nɔ ni ŋɔɔ etoi naa? Biblia lɛ kɛɛ tsui lɛ lakaa mɔ, ni esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa anɔkwa sane nɛɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. (Yer. 17:9) Bei komɛi lɛ, ŋaawoo ni eŋɔɔɔ wɔtoi naa lɛ, no tuuntu ji nɔ ni baaye abua wɔ.
Ani wɔmiitao ni awo wɔ ŋaa lɛɛlɛŋ, aloo wɔmiitao ni akɛɛ wɔ nɔ ni ŋɔɔ wɔtoi naa? (Kwɛmɔ kuku 14)
ANI ESA AKƐ MAHÃ MƐI AKPƐ YIŊ AMƐHÃ MI?
15. Mɛni esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkafee? Ni mɛni hewɔ?
15 Eji wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ sɔ̃ akɛ ekpɛ yiŋ ehã lɛ diɛŋtsɛ ehe. (Gal. 6:4, 5) Tamɔ wɔna yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, kɛ́ wɔyaakpɛ yiŋ yɛ sane ko he lɛ, esa akɛ wɔkwɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ kɛɛmɔ yɛ he, ni wɔbi nyɛmimɛi ni kɛ be saŋŋ esɔmɔ Yehowa lɛ ŋaawoo. Shi esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkahã mɛi kpɛ yiŋ amɛhã wɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ amɛyaabi mɔ ko ŋaawoo lɛ, amɛgbaa mɔ lɛ shihilɛ lɛ ni amɛbiɔ lɛ akɛ, “Eji bo ni kulɛ, mɛni obaafee?” Mɛi komɛi hu kwɛɔ bɔ ni mɔ ko tsu shihilɛ ko he nii ehã lɛ ni amɛnyiɛɔ sɛɛ kɛkɛ.
16. Mɛɛ sane ko ba yɛ Korinto asafo lɛ mli ni kɔɔ loo ni akɛshã afɔle ahã amagai lɛ he? Ni namɔ esa akɛ ekpɛ yiŋ yɛ sane nɛɛ he? (1 Korintobii 8:7; 10:25, 26)
16 Naa sane ko ni ba yɛ blema Korinto asafo lɛ mli. Ekɔɔ loo ni akɛshã afɔle ahã amagai lɛ he. Paulo kɛɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ nakai asafo lɛ mli lɛ akɛ: “Wɔle akɛ amaga jeee nɔ ko yɛ je lɛ mli, ni akɛ, Nyɔŋmɔ ko bɛ akɛ ja Nyɔŋmɔ kome lɛ pɛ.” (1 Kor. 8:4) Sane nɛɛ ni Paulo wie lɛ hewɔ lɛ, nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi kpɛ amɛyiŋ akɛ, kɛ́ amɛtee jara lɛ nɔ amɛyaahé loo lɛ, amɛbaahé eko fɛɛ eko, kɛ́ akɛshã afɔle ahã amagai po. Shi amɛteŋ mɛi komɛi hu kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛyeŋ, ejaakɛ ebaagba amɛhenilee naa. (Kanemɔ 1 Korintobii 8:7; 10:25, 26.) Nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ damɔ ehenilee nɔ ekpɛ eyiŋ yɛ sane nɛɛ he. Paulo ekɛɛɛ amɛteŋ mɔ ko akɛ ekpɛ yiŋ ehã enyɛmi, loo ekwɛ nɔ ni enyɛmi feɔ lɛ ni lɛ hu efee nakai. Moŋ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ amɛteŋ “mɔ fɛɛ mɔ baabu lɛ diɛŋtsɛ ehe akɔntaa ehã Nyɔŋmɔ.”—Rom. 14:10-12.
17. Kɛ́ wɔkwɛɔ yiŋ ni mɛi ekpɛ ni wɔnyiɛɔ sɛɛ kɛkɛ lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli aba? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ahã. (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
17 Ani nɔ ko tamɔ nɛkɛ baanyɛ aba ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ebaanyɛ. Hã wɔkɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ afee nɔkwɛmɔnɔ. Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo diɛŋtsɛ akpɛ eyiŋ kɛji ebaasumɔ ni ahã lɛ nibii nɛɛ eko aloo esumɔŋ.b Ekolɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaanu bɔ ni agbala sane nɛɛ mli ahã lɛ shishi jogbaŋŋ, ni kɛ̃lɛ, eji wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ sɔ̃ akɛ lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ he. (Rom. 14:4) Kɛ́ wɔkwɛɔ yiŋ ni mɛi ekpɛ ni wɔnyiɛɔ sɛɛ kɛkɛ lɛ, wɔhenilee lɛ he baajɔ. Shi kɛ́ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusu saji ahe ni wɔkpɛ yiŋ ni kɛ nibii ni awie yɛ Biblia lɛ mli lɛ kpãa gbee lɛ, belɛ wɔmiitsɔse wɔhenilee lɛ, ni ebaatsu nii jogbaŋŋ. (Heb. 5:14) No hewɔ lɛ, mɛɛ be esa akɛ wɔbi mɔ ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ ŋaawoo? Esa akɛ wɔfee nakai be ni wɔ diɛŋtsɛ wɔtao nii amli shi loloolo lɛ wɔmiitao mɔ ko aye abua wɔ ni wɔna bɔ ni Biblia mli shishitoo mlai kɔɔ wɔsane lɛ he ehãa.
Esa akɛ wɔtao nii amli jogbaŋŋ dani wɔkɛɛ akɛ wɔyaabi ŋaawoo (Kwɛmɔ kuku 17)
YAA NƆ OBI ŊAAWOO
18. Mɛni Yehowa efee ehã wɔ?
18 Yehowa ehã wɔ hegbɛ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ahe, ni enɛ hãa wɔnaa akɛ eheɔ wɔ eyeɔ waa. Ehã wɔ Biblia lɛ, ni ji e-Wiemɔ lɛ, ni ehã wɔ nanemɛi kpakpai ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu Biblia mli shishitoo mlai ashishi jogbaŋŋ ni wɔkɛtsu nii. Enɛ ni efee lɛ hãa wɔnaa akɛ, esumɔɔ wɔ waa, tamɔ bɔ ni tsɛ kpakpa sumɔɔ ebii lɛ. (Abɛi 3:21-23) Mɛni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ lɛ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni efee ehã wɔ lɛ?
19. Kɛ́ wɔmiitao ni Yehowa aná miishɛɛ daa lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?
19 Fɔlɔi náa miishɛɛ waa kɛ́ amɛbii dara amɛbatsɔmɔ Yehowa tsuji ni hiɛ kã shi ni kpɛɔ yiŋ kpakpai. Nakai nɔŋŋ Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, hu náa miishɛɛ kɛ́ ena akɛ wɔmiiya wɔhiɛ yɛ mumɔŋ, wɔbiɔ ŋaawoo, ni wɔkpɛɔ yiŋ kpakpai ni hãa anaa akɛ wɔsumɔɔ lɛ.
LALA 127 Nɔ Gbɔmɔ Ni Esa Akɛ Matsɔ
a Bei komɛi lɛ, nilee yɛ mli akɛ Yehowa tsuji baabi mɛi ni jáaa Yehowa lɛ ŋaawoo yɛ helatsamɔ he saji, shika he saji, loo saji krokomɛi ahe.
b Kɛ́ ootao enɛ he saji pii lɛ, kwɛmɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ, nikasemɔ 39 oti 5 lɛ kɛ fã ni ji “Ehe Saji Krokomɛi” lɛ.
c NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Asafoŋ onukpa ko miiwo asafoŋ onukpa kroko ni ye lɛ onukpa lɛ ŋaa yɛ bɔ ni ewie yɛ onukpai akpee ko ni amɛfee etsɛko lɛ shishi lɛ he.