Ju, October 20
Kɛ́ nyɛtsɔɔɔ mi lamɔ lɛ kɛ eshishi lɛ, abaafolɔ nyɛmli.—Dan. 2:5.
Aaafee afii enyɔ yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ sɛɛ lɛ, Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar la lamɔ ko ni kɔɔ amaga wulu ko he ni hã ehao waa. Ekɛɛ kɛ́ ehiɛshikalɔi lɛ, ni Daniel hu fata he lɛ, nyɛɛɛ atsɔɔ lɛ lamɔ lɛ kɛ eshishi lɛ, ebaagbe amɛ fɛɛ. (Dan. 2:3-5) Ehe bahia ni Daniel afee nɔ ko oya nɔŋŋ, kɛjeee nakai lɛ mɛi pii ahiɛ baakpãtã. Etee “eyakpa maŋtsɛ lɛ fai koni ehã lɛ be koni etsɔɔ maŋtsɛ lɛ lamɔ lɛ shishi.” (Dan. 2:16) Nɔ ni efee lɛ tsɔɔ akɛ, eyɛ ekãa kɛ hemɔkɛyeli waa. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ Daniel etsɔɔ lamɔ ko shishi pɛŋ. Ekɛɛ enanemɛi lɛ ni “amɛsɔle amɛkpa Nyɔŋmɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ fai kɛhã mɔbɔnalɛ yɛ nɛkɛ teemɔŋ sane nɛɛ he.” (Dan. 2:18) Yehowa bo amɛsɔlemɔ lɛ toi, ni eye ebua Daniel ni enyɛ etsɔɔ Nebukadnezar lamɔ lɛ shishi. No hewɔ lɛ, agbeee Daniel kɛ enanemɛi lɛ. w23.08 2 kk. 4
Jufɔ, October 21
Mɔ ni baafi shi kɛbaaya naagbee lɛ, lɛ eyiwala abaahere.—Mat. 24:13.
Susumɔ jɔɔmɔi ni wɔnáa kɛ́ wɔto wɔtsui shi lɛ ahe. Kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, ehãa wɔnáa miishɛɛ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli, ni enɛ hãa wɔnáa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Agbɛnɛ hu, ehãa toiŋjɔlɛ hiɔ wɔ kɛ mɛi ateŋ, ni ehãa ekomefeemɔ hu hiɔ wɔsafo lɛ mli. Sɛɛnamɔ kroko hu ji, kɛ́ mɔ ko wo wɔmli la ni wɔto wɔtsui shi lɛ, ehãaa sane lɛ mli awo wu. (Lala 37:8, shn.; Abɛi 14:29) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, belɛ wɔmiikase wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, ni no baahã wɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Ehi waa akɛ wɔbaato wɔtsui shi! Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be wɔbaaná lɛ mlɛo akɛ wɔbaato wɔtsui shi moŋ, shi kɛ́ wɔhã Yehowa ye ebua wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔjie su nɛɛ kpo. Nyɛhãa wɔtoa wɔtsui shi wɔmɛa jeŋ hee lɛ, ni wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ, “Yehowa hiŋmɛi kã mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ ahe, mɛi ni mɛɔ esuɔmɔ ni tsakeee lɛ.” (Lala 33:18) Nyɛhãa wɔ fɛɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔbaaya nɔ wɔto wɔtsui shi. w23.08 22 kk. 7; 25 kk. 16-17
Shɔ, October 22
Hemɔkɛyeli hu, kɛ́ nitsumɔi fataaa he lɛ, eji hemɔkɛyeli ni egbo.—Yak. 2:17.
Yakobo tsɔɔ mli akɛ, nuu ko baanu he akɛ eyɛ hemɔkɛyeli, shi nɛgbɛ nitsumɔi ni tsɔɔ nakai lɛ yɔɔ? (Yak. 2:1-5, 9) Agbɛnɛ hu, Yakobo wie nyɛmi ko ni na ‘enyɛmi Kristofonyo ko ni bɛ atade loo niyenii’ shi efeee nɔ ko kɛyeee ebuaaa lɛ lɛ he. Kɛ́ mɔ nɛɛ kɛɛ eyɛ hemɔkɛyeli po lɛ, efeee nɔ ko ni tsɔɔ nakai; enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ebɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:14-16) Agbɛnɛ, Yakobo wie Rahab he akɛ mɔ ko ni kɛ enitsumɔi tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:25, 26) Eyɛ mli akɛ ejeee Israelnyo moŋ, shi nibii ni enu yɛ Yehowa he lɛ hã eyɔse akɛ, Yehowa miiye eebua Israelbii lɛ. (Yos. 2:9-11) Ekɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. Ebu Israelbii enyɔ ni atsu amɛ koni amɛbakpa shikpɔŋ lɛ shi lɛ ahe koni akagbe amɛ. Enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ yoo nɛɛ bɛ Mose Mla lɛ shishi ni eyeee emuu, tamɔ bɔ ni Abraham hu bɛ Mla lɛ shishi ni eyeee emuu lɛ moŋ, shi abu lɛ jalɔ, tamɔ bɔ ni abu Abraham jalɔ lɛ. Esane lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ eyɛ hemɔkɛyeli lɛ, belɛ ehe miihia ni ekɛ nitsumɔi atsɔɔ nakai. w23.12 5 kk. 12-13