Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es25 bf. 98-108
  • October

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • October
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2025
  • Saneyitsei Bibii
  • Shɔ, October 1
  • Soo, October 2
  • Sohaa, October 3
  • Hɔɔ, October 4
  • Hɔgbaa, October 5
  • Ju, October 6
  • Jufɔ, October 7
  • Shɔ, October 8
  • Soo, October 9
  • Sohaa, October 10
  • Hɔɔ, October 11
  • Hɔgbaa, October 12
  • Ju, October 13
  • Jufɔ, October 14
  • Shɔ, October 15
  • Soo, October 16
  • Sohaa, October 17
  • Hɔɔ, October 18
  • Hɔgbaa, October 19
  • Ju, October 20
  • Jufɔ, October 21
  • Shɔ, October 22
  • Soo, October 23
  • Sohaa, October 24
  • Hɔɔ, October 25
  • Hɔgbaa, October 26
  • Ju, October 27
  • Jufɔ, October 28
  • Shɔ, October 29
  • Soo, October 30
  • Sohaa, October 31
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2025
es25 bf. 98-108

October

Shɔ, October 1

Hiɛshikamɔ ni jɛ ŋwɛi lɛ, . . . eboɔ toi oya.—Yak. 3:17.

Ani bei komɛi lɛ, ewa kɛhã bo akɛ obaabo gbɛtsɔɔmɔ toi? Nakai eba lɛ yɛ Maŋtsɛ David gbɛfaŋ, no hewɔ lɛ esɔle ehã Nyɔŋmɔ akɛ: “Kanyamɔ mi koni majɛ misuɔmɔ mli mabo bo toi.” (Lala 51:12) David sumɔɔ Yehowa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, bei komɛi lɛ, enáaa lɛ mlɛo akɛ ebaabo Yehowa toi, ni nakai ebaa lɛ yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ. Mɛni hewɔ ebaa lɛ nakai? Klɛŋklɛŋ lɛ, emuu ni wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, be ni abaafɔ wɔ beebe lɛ, ewaaa kɛhãaa wɔ akɛ wɔbaagbo toi. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, be fɛɛ be lɛ, Satan miibɔ mɔdɛŋ ni ehã wɔte shi wɔwo Yehowa tamɔ bɔ ni ete shi ewo Yehowa lɛ. (2 Kor. 11:3) Nɔ ni ji etɛ lɛ, mɛi ni yɔɔ je lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi pii sumɔɔ ni amɛtse atua, ni su nɛɛ ji nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “mumɔ ni tsuɔ nii amrɔ nɛɛ yɛ toigbele bii lɛ amli lɛ.” (Efe. 2:2) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa koni wɔkahã emuu ni wɔyeee lɛ, Abonsam ŋaatsɔi lɛ, loo je lɛ su lɛ hã wɔtsɔmɔ toigbolɔi, ni wɔmia wɔhiɛ wɔbo Yehowa kɛ mɛi ni ehã amɛ hegbɛ ko lɛ toi. w23.10 6 kk. 1

Soo, October 2

Okɛ wain kpakpa lɛ eto kɛbashi amrɔ nɛɛ.—Yoh. 2:10.

Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yesu he be ni ehã nu tsɔ wain yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ? Wɔkaseɔ akɛ esa akɛ wɔba wɔhe shi. Yesu kɛ naakpɛɛ nii ni efee lɛ eshwãaa shi kome po. Anɔkwa, ekɛ nibii ni enyɛ etsu lɛ eko eko eshwãaa. Moŋ lɛ, etee nɔ eba ehe shi ni ekɛ anunyam lɛ kɛ yijiemɔ lɛ fɛɛ hã e-Tsɛ lɛ. (Yoh. 5:​19, 30; 8:28) Kɛ́ wɔkase Yesu lɛ, wɔ hu wɔbaaba wɔhe shi ni wɔkɛ nibii ni wɔnyɛ wɔtsu lɛ eshwãŋ. Nɔ najiaŋ ni wɔbaashwã yɛ nibii ni wɔnyɛ wɔtsu lɛ ahewɔ lɛ, nyɛhãa wɔshwãa yɛ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔmiisɔmɔ Yehowa, Nyɔŋmɔ ni he yɔɔ naakpɛɛ lɛ moŋ hewɔ. (Yer. 9:​23, 24) Nyɛhãa wɔkɛ yijiemɔ lɛ fɛɛ ahãa lɛ, ejaakɛ kɛ́ Yehowa yeee ebuaaa wɔ lɛ, nɔ ko kwraa bɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee lɛ jogbaŋŋ. (1 Kor. 1:​26-31) Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, no lɛ, kɛ́ wɔfee nii wɔhã mɛi lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔgbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛba wɔnɔ. Moŋ lɛ, wɔbaahã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa na nɔ ni wɔfee lɛ ni eyɛ he miishɛɛ. (Okɛto Mateo 6:​2-4 lɛ he; Heb. 13:16) Kɛ́ wɔkase Yesu ni wɔba wɔhe shi lɛ, Yehowa náa he miishɛɛ waa.—1 Pet. 5:6. w23.04 4 kk. 9; 5 kk. 11-12

Sohaa, October 3

Nyɛtaoɔ nibii ni hi hã mɛi krokomɛi, shi jeee nibii ni hi hã nyɛ pɛ.—Fip. 2:4.

Akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni ewo Kristofoi lɛ hewalɛ akɛ amɛtao nibii ni hi hã mɛi krokomɛi shi jeee nibii ni hi hã amɛ pɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii kɛ́ wɔtee asafoŋ kpeei? Esa akɛ wɔkai akɛ, bɔ ni wɔmiitao wɔhã saji ahetoo lɛ, nakai nɔŋŋ wɔnyɛmimɛi krokomɛi lɛ hu miitao ni amɛhã saji ahetoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ okɛ mɛi miigba sane lɛ, ani bo sɔŋŋ owieɔ ni ohãaa amɛwie eko? Dabi, ohãa amɛ hu amɛwieɔ eko. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔtee asafoŋ kpeei lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔ sɔŋŋ wɔwie. Anɔkwa, kɛ́ wɔŋmɛ mɛi krokomɛi gbɛ ni amɛjie amɛhemɔkɛyeli kpo lɛ, eji gbɛ kome ni hi waa ni wɔtsɔɔ nɔ wɔwoɔ amɛ hewalɛ. (1 Kor. 10:24) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiihã saji ahetoo lɛ, wɔbaahã wɔwiemɔ lɛ afee kuku koni mɛi krokomɛi hu aná hegbɛ amɛwie. Agbɛnɛ hu, kɛ́ abi sane ko, ni hetoo ni yɔɔ mli lɛ fa fe ekome lɛ, kaawie fɛɛ kɛ́ osane hetoo lɛ yɛ kuku po. Kɛ́ owie fɛɛ lɛ, mɔ ko náŋ eko ewie. w23.04 22-23 kk. 11-13

Hɔɔ, October 4

Mifeɔ nibii fɛɛ yɛ sane kpakpa lɛ hewɔ, bɔ ni afee ni majaje matsɔɔ mɛi krokomɛi.—1 Kor. 9:23.

Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, ehe miihia waa ni wɔya nɔ wɔye wɔbua mɛi, titri lɛ, kɛtsɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli hu lɛ, esa akɛ wɔtsake wɔshiɛmɔ wiemɔ lɛ mli. Mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ jɛ hei srɔtoi kɛ jamɔi srɔtoi amli, ni esoro bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ feɔ enii ehãa. Bɔfo Paulo tsake eshiɛmɔ wiemɔ lɛ mli, ni wɔbaanyɛ wɔkase lɛ. Yesu hala Paulo akɛ “jeŋmaji lɛ abɔfo.” (Rom. 11:13) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo shiɛ ehã Yudafoi, Greekbii, mɛi ni le woloŋ, mɛi ni leee woloŋ, maŋ onukpai, kɛ maŋtsɛmɛi. Bɔ ni afee ni sane ni eshiɛɔ lɛ anyɛ ashɛ mɛi srɔtoisrɔtoi nɛɛ atsui he lɛ, etsɔ ehe ‘nɔ fɛɛ nɔ ehã mɛi srɔtoi fɛɛ.’ (1 Kor. 9:​19-22) Esusu he ni mɛi ni eshiɛɔ ehãa lɛ jɛ kɛ jamɔ mli ni amɛyɔɔ lɛ he jogbaŋŋ, ni enɛ ye ebua lɛ ni ena sane ni kɛ́ ekɛ amɛ gba lɛ, no baahã amɛná anɔkwale lɛ he miishɛɛ. Kɛ́ wɔ hu wɔsusu mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhãa lɛ ahe, ni wɔhã wɔsane lɛ kɔ amɛhe lɛ, no baahã wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ. w23.07 23 kk. 11-12

Hɔgbaa, October 5

Nuŋtsɔ lɛ nyɔŋ lɛ esaaa akɛ enɔɔ, shi moŋ esa akɛ efee mɔ ni mli jɔ hã mɛi fɛɛ.—2 Tim. 2:24.

Kɛ́ mɔ ko mli jɔ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ehiɛ waaa loo ehe waaa, ejaakɛ ja mɔ ko hiɛ wa dani ebaanyɛ edamɔ shihilɛ ko ni mli wa naa ni efeee nɔ ko ni esaaa. Mlijɔlɛ fata “yibii ni mumɔ lɛ woɔ lɛ” ahe. (Gal. 5:​22, 23) Yɛ Greek mli lɛ, kɛ́ akɛ wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli ni atsɔɔ shishi akɛ “mlijɔlɛ” lɛ tsu nii lɛ, nɔ ni baa mɛi ajwɛŋmɔ mli ji, okpɔŋɔ ko ni hiɛ yɔɔ laŋlaŋ ni ajɔɔ ehe. Nakai okpɔŋɔ lɛ he wa lolo, shi akɛni atsɔse lɛ hewɔ lɛ, ehiɛ bɛ laŋlaŋ dɔŋŋ. Shi wɔ lɛ, jeee okpɔŋɔi ji wɔ. No hewɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔmli ajɔ? Wɔnyɛŋ wɔfee enɛ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhewalɛ naa. No hewɔ lɛ, nɔ ni esa akɛ wɔfee ji, ni wɔsɔle wɔbi Nyɔŋmɔ ni edro wɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, koni no aye abua wɔ ni wɔmli ajɔ. Mɛi babaoo efee nakai ni amɛná su nɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Odasefoi pii yɛ ni mɛi ewie nibii ni kulɛ ebaanyɛ ewo amɛmli la loo ehã amɛkɛ amɛ ataa saji anaa, shi amɛfeee nakai, ni enɛ ehã mɛi babaoo ebasumɔ Odasefoi asane waa.—2 Tim. 2:​24, 25. w23.09 14 kk. 3

Ju, October 6

Misɔle . . . , ni Yehowa ehã mi nɔ ni mibi lɛ lɛ.—1 Sam. 1:27.

Yɛ ninaa ko ni Yehowa jie kpo etsɔɔ bɔfo Yohane lɛ mli lɛ, ena onukpai 24 yɛ ŋwɛi ni amɛmiijá Yehowa. Amɛjie Yehowa yi, ni amɛwie akɛ lɛ ji mɔ ni sa akɛ akɛ “anunyam lɛ kɛ woo lɛ kɛ hewalɛ lɛ” ahã. (Kpo. 4:​10, 11) Ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi lɛ hu yɛ yiŋtoi pii ahewɔ ni esa akɛ amɛjie Yehowa yi, ni amɛkɛ woo ahã lɛ. Amɛkɛ lɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ni no hewɔ lɛ amɛle lɛ jogbaŋŋ. Nibii ni efeɔ lɛ hãa amɛnaa sui ni eyɔɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ amɛna ni eefee nɔ ko lɛ, etsirɛɔ amɛ ni amɛjieɔ eyi. (Hiob 38:​4-7) Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔjie Yehowa yi ni wɔkɛɛ lɛ nɔ ni wɔsumɔɔ waa ni wɔnáa he miishɛɛ waa yɛ ehe. Kɛ́ ookane Biblia lɛ, kwɛmɔ akɛ mɛɛ sui Yehowa ejie lɛ kpo yɛ sane lɛ ni okaneɔ lɛ mli ni onyaa he waa. (Hiob 37:23; Rom. 11:33) No sɛɛ lɛ, sɔlemɔ ni okɛɛ Yehowa nɔ hewɔ ni onáa sui nɛɛ ahe miishɛɛ waa lɛ. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔjie Yehowa yi yɛ bɔ ni eyeɔ ebuaa wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewɔ.—1 Sam. 2:​1, 2. w23.05 3-4 kk. 6-7

Jufɔ, October 7

[Nyɛnyiɛa] bɔ ni sa Yehowa.—Kol. 1:10.

Yɛ afi 1919 lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ je Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. Nakai afi lɛ mli agbele “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ, ni nakai afi lɛ nɔŋŋ mli aná “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ,” ni nyɔŋ nɛɛ miiye eebua mɛi ni hiɛ tsui krɔŋŋ lɛ koni amɛnyiɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ nɔ. (Mat. 24:​45-47; Yes. 35:8) Nibii ni mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ fee kɛsaa gbɛjegbɛ nɛɛ nɔ lɛ ye ebua mɛi fɛɛ ni ebayi gbɛ lɛ nɔ lɛ ni amɛkase Yehowa kɛ nibii ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ ahe nii babaoo. (Abɛi 4:18) Agbɛnɛ hu, eye ebua amɛ ni amɛna nibii ni esa akɛ amɛtsake yɛ amɛshihilɛ mli koni amɛsa Yehowa hiɛ jogbaŋŋ. Yehowa le akɛ, ewebii lɛ nyɛŋ afee tsakemɔi fɛɛ ni he hiaa lɛ amrɔ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, eto etsui shi eeye eebua amɛ fiofio koni amɛfee tsakemɔi ni he hiaa lɛ. Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔsa Yehowa hiɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa! Kɛ́ agbe gbɛjegbɛ ko naa lɛ, yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, atsuɔ nibii bibiibibii yɛ he kɛkuraa koni enɔ nyiɛmɔ aŋɔɔ. Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa lɛ, aatsu nibii bibiibibii yɛ “Krɔŋkrɔŋfeemɔ Gbɛ” lɛ he koni no ahã mɛi babaoo ashi Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli ni amɛbanyiɛ nɔ. w23.05 17 kk. 15; 19 kk. 16

Shɔ, October 8

Mishiŋ bo . . . kɔkɔɔkɔ.—Heb. 13:5.

Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ miitsɔse hii koni amɛye amɛbua Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ ajinafoi akui srɔtoi lɛ. Amrɔ nɛɛ, hii ni yeɔ amɛbuaa Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ miitsu sɔ̃i babaoo ni tsiitsii ahe nii yɛ Yehowa asafo lɛ mli. Asaa amɛ jogbaŋŋ koni amɛkwɛ Kristo gwantɛŋi lɛ jogbaŋŋ kɛ́ aŋɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ naagbee mɔ kwraa lɛ kɛtee ŋwɛi. Kɛ́ akɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ fɛɛ tee ŋwɛi be ni eshwɛ fioo ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba naagbee lɛ, akpaŋ Yehowa jamɔ yɛ gbɛ ni etsɔɔ akɛ ajá lɛ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. Abaaya nɔ akɛ jamɔ krɔŋŋ ahã Yehowa. Enɛ fɛɛ baaba lɛ nakai yɛ Yesu Kristo ni nyiɛ wɔhiɛ lɛ hewɔ. Lɛɛlɛŋ, Gog ni jɛ Magog, ni ji majimaji akuu ko, baatutua wɔ. (Eze. 38:​18-20) Shi tutuamɔ nɛɛ yeŋ omanye. Enyɛŋ ehã wɔkpa Yehowa jamɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa baahere wɔ kɛje amɛdɛŋ. Ninaa ko ni bɔfo Yohane na ni kɔɔ “asafoku babaoo” ni fata Kristo gwantɛŋi krokomɛi lɛ ahe lɛ hãa wɔnaa enɛ. Akɛɛ Yohane akɛ “asafoku babaoo” nɛɛ ji “mɛi ni je amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli” lɛ. (Kpo. 7:​9, 14) Enɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ nɔmimaa waa akɛ, Yehowa baahere amɛ! w24.02 5-6 kk. 13-14

Soo, October 9

Nyɛkagbea mumɔ lɛ la lɛ.—1 Tes. 5:19.

Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, wɔbaaná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eko? Esa akɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa, wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ajɛ mumɔ lɛ mli aŋma lɛ, ni wɔkɛ asafo ni emumɔ lɛ tsɔɔ lɛ gbɛ lɛ abɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná “yibii ni mumɔ lɛ woɔ lɛ” eko. (Gal. 5:​22, 23) Mɛi pɛ ni Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hãa ji, mɛi ni jeŋba he tse ni amɛjwɛŋɔ nibii kpakpai ahe. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔjwɛŋ nibii ni ehiii ahe ni wɔfee nibii gbohii lɛ, ebaajie emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛje wɔnɔ. (1 Tes. 4:​7, 8) Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔmiisumɔ ni eya nɔ ehã wɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, belɛ esaaa akɛ ‘wɔnyaŋeɔ gbalɛi.’ (1 Tes. 5:20) “Gbalɛi” ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ kɔɔ saji ni Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehãa wɔleɔ lɛ. Saji nɛɛ ekomɛi kɔɔ Yehowa gbi lɛ kɛ bɔ ni ebɛŋkɛ waa yɛ wɔnaagbee gbii nɛɛ amli lɛ ahe. Esaaa akɛ wɔnuɔ he kɔkɔɔkɔ akɛ Harmagedon nako aba, ni kɛ́ ebaaba po lɛ, jeee yɛ wɔbei nɛɛ amli. Moŋ lɛ, wɔkpaa gbi nɛɛ gbɛ waa, ni wɔkɛ wɔhe woɔ “Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi” amli daa gbi, ni wɔhãa wɔjeŋba hu he tseɔ.—2 Pet. 3:​11, 12. w23.06 12 kk. 13-14

Sohaa, October 10

Yehowa gbeyeishemɔ ji nɔ klɛŋklɛŋ ni hãa mɔ náa hiɛshikamɔ.—Abɛi 9:10.

Kɛ́ wɔhiɛ foŋ loo tablɛti loo amɛhenɔi lɛ eko ni ponografi ba nɔ trukaa lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔjie wɔhiɛ amrɔ nɔŋŋ ni wɔkakwɛ. Nɔ kome ni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai ji, ni wɔbaahã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ ji nii ni jara wa fe fɛɛ ni wɔyɔɔ. Bei komɛi lɛ, mfonirii ni jeee ponografi lɛ po baanyɛ atee wɔbɔlɛnamɔ henumɔi ashi, ni esaaa akɛ wɔkwɛɔ mfonirii ni tamɔ nɛkɛ lɛ hu. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔfeɔ nɔ ko bibioo po ni baahã wɔná akɔnɔ fɔŋ ko yɛ wɔtsui mli. (Mat. 5:​28, 29) Asafoŋ onukpa ko ni yɔɔ Thailand ni atsɛɔ lɛ David lɛ wie akɛ: “Mibiɔ mihe akɛ: ‘Eyɛ mli akɛ mfonirii nɛɛ jeee ponografi moŋ, shi ani Yehowa baaná mihe miishɛɛ kɛ́ ena ni miikwɛ?’ Kɛ́ mibi mihe sane nɛɛ, no yeɔ ebuaa mi ni mikwɛɛɛ mfonirii nɛɛ.” Kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkafee nɔ ko ni esumɔɔɔ. Biblia lɛ kɛɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji nɔ klɛŋklɛŋ ni hãa mɔ náa hiɛshikamɔ.” w23.06 23 kk. 12-13

Hɔɔ, October 11

Mimaŋ, nyɛyaa, nyɛyabotea nyɛsɛɛtsui lɛ amli.—Yes. 26:20.

‘Sɛɛtsui’ ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ baanyɛ afee wɔsafoi lɛ. Yehowa ewo shi akɛ, kɛ́ amanehulu kpeteŋkpele lɛ je shishi lɛ, ebaabu wɔhe kɛji wɔtee nɔ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ fee ekome kɛsɔmɔ lɛ. No hewɔ lɛ, bianɛ ji be ni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa diɛŋtsɛ. Ekolɛ, no ji nɔ ni baahã wɔná wala! “Yehowa gbi wulu lɛ” baahã nibii amli awa waa kɛhã adesai fɛɛ. (Zef. 1:​14, 15) Nibii amli baawa ehã Yehowa tsuji hu. Shi kɛ́ wɔsaa wɔhe wɔto bianɛ lɛ, wɔyeŋ wɔtsui tsɔ, ni wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi hu. Wɔbaafi shi yɛ shihilɛi ni mli wawai fɛɛ ni wɔkɛbaakpe lɛ amli. Kɛ́ oshãra ko nina wɔnyɛmimɛi lɛ, wɔmusuŋ baatsɔ wɔ yɛ amɛhe ni wɔbaaye wɔbua amɛ ni wɔhã amɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ. Ni wɔbaasumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa, ejaakɛ wɔsumɔɔ amɛ bianɛ po. Kɛ́ Yehowa na akɛ wɔmiijie sui nɛɛ kpo lɛ, ebaahã wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ jeŋ ko ni oshãrai kɛ amanehului bɛ mli lɛ mli.—Yes. 65:17. w23.07 7 kk. 16-17

Hɔgbaa, October 12

[Yehowa baahã] nyɛhe awa, ebaawaje nyɛ, ebaahã nyɛnaji amɔmɔ shi jogbaŋŋ.—1 Pet. 5:10.

Hii anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi pii yɛ ni Biblia lɛ wie yɛ amɛhe akɛ amɛhe wa. Shi jeee be fɛɛ be amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛnu he akɛ amɛhe wa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ Maŋtsɛ David wie akɛ, ‘ehe wa tamɔ gɔŋ,’ shi be kroko lɛ, lɛ nɔŋŋ ewie akɛ ‘eshe gbeyei waa.’ (Lala 30:7) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hã Samson he wa waa. Shi ewie akɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ je enɔ lɛ, ‘ebaagbɔjɔ ni ebaatsɔ tamɔ gbɔmɛi krokomɛi fɛɛ.’ (Koj. 14:​5, 6; 16:17) Yehowa ni hã hii anɔkwafoi nɛɛ fɛɛ ahe wa lɛ. Bɔfo Paulo hu yɔse akɛ, ehe miihia ni Yehowa ahã lɛ hewalɛ. (2 Kor. 12:​9, 10) Hela mɔ Paulo. (Gal. 4:​13, 14) Bei komɛi hu lɛ, ewa kɛhã lɛ akɛ ebaafee nɔ ni ja. (Rom. 7:​18, 19) Agbɛnɛ hu, bei komɛi lɛ eyeɔ etsui ni ehaoɔ akɛni eleee nɔ ni baanyɛ aba enɔ lɛ hewɔ. (2 Kor. 1:​8, 9) Shi be fɛɛ be ni Paulo baagbɔjɔ lɛ, nakai beiaŋ moŋ enáa hewalɛ. Mɛni hãa ebaa lɛ nakai? Yehowa hãa Paulo hewalɛ be fɛɛ be ni ebaagbɔjɔ. Ehã Paulo he wa. w23.10 12 kk. 1-2

Ju, October 13

Yehowa lɛ, enaa tsui lɛ mli.—1 Sam. 16:7.

Be fɛɛ be ni wɔbaanu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa diɛŋtsɛ ni gbala wɔ kɛba emasɛi. (Yoh. 6:44) Enaa wɔtsui mli, ni ele sui kpakpai ni wɔyɔɔ lɛ kɛ́ wɔ diɛŋtsɛ wɔnaaa po. (2 Kro. 6:30) No hewɔ lɛ, kɛ́ Yehowa kɛɛ wɔjara wa hã lɛ lɛ, esaaa akɛ wɔjeɔ he ŋwane. (1 Yoh. 3:​19, 20) Wɔteŋ mɛi komɛi yɛ ni wɔfee nibii gbohii dani wɔbale anɔkwale lɛ, ni kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, wɔhenilee buɔ wɔ fɔ yɛ nibii nɛɛ ahe. (1 Pet. 4:3) Wɔteŋ mɛi komɛi hu yɛ ni wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ afii pii, shi wɔyɛ subaŋ ko ni wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔye nɔ, shi kɛ́ eyɛ mli aahu lɛ, kɛkɛ lɛ ejie ehiɛ kpo. Ani bo hu nibii tamɔ nɛkɛ hãa onuɔ he akɛ Yehowa bɛ ohe miishɛɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, jeee okome. Yehowa tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi komɛi hu nu he nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tɔmɔi ni bɔfo Paulo tɔ̃ lɛ ahewɔ lɛ, enu he akɛ enii yɛ mɔbɔ. (Rom. 7:24) Wɔle akɛ, Paulo tsake etsui ni ehã abaptisi lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ewie akɛ ‘lɛ ji bibioo kwraa yɛ bɔfoi lɛ ateŋ’ ni lɛ ji eshafeelɔi ateŋ “mɔ ni ehiii fe fɛɛ.”—1 Kor. 15:9; 1 Tim. 1:15. w24.03 27 kk. 5-6

Jufɔ, October 14

Amɛshi Yehowa . . . shĩa lɛ amɛfɔ̃ shi.—2 Kro. 24:18.

Nɔ kome ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ yiŋ gbonyo ni Maŋtsɛ Yehoash kpɛ lɛ mli ji, esa akɛ wɔhala nanemɛi ni sumɔɔ Yehowa ni baaye abua wɔ ni wɔfee nibii ni baahã Yehowa aná miishɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ mɛi ni wɔye amɛ onukpa kɛ mɛi ni ye wɔ onukpa fɛɛ abɔ naanyo. Kaimɔ akɛ, Yehoiada ye Yehoash onukpa kwraa, shi ekɛ lɛ bɔ. No hewɔ lɛ, kwɛmɔ mɛi ni okɛbɔɔ naanyo lɛ, ni obi ohe akɛ: ‘Ani amɛyeɔ amɛbuaa mi koni hemɔkɛyeli ni miyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli awa? Ani amɛwoɔ mi hewalɛ ni mihi shi yɛ Yehowa shishitoo mlai lɛ anaa? Ani amɛfɔɔ Yehowa kɛ nibii ni amɛkaseɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe wiemɔ? Ani amɛhiɔ shi yɛ Yehowa shishitoo mlai lɛ anaa? Kɛ́ miifee nɔ ko ni ejaaa lɛ, ani amɛnáa ekãa amɛkɛ mi wieɔ he, aloo amɛkɛɔ mi nɔ ni baaŋɔɔ mitoi naa kɛkɛ?’ (Abɛi 27:​5, 6, 17) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ mɛi ni okɛbɔɔ naanyo lɛ sumɔɔɔ Yehowa lɛ, esaaa akɛ okɛ amɛ bɔɔ. Shi kɛ́ amɛsumɔɔ Yehowa lɛ, yaa nɔ okɛ amɛ abɔ, ejaakɛ amɛbaaye amɛbua bo.—Abɛi 13:20. w23.09 9 kk. 6-7

Shɔ, October 15

Miji Alfa lɛ kɛ Omega lɛ.—Kpo. 1:8.

Alfa ji nɔ ni jeɔ Greek niŋmaa okadii lɛ ashishi, ni Omega ji nɔ ni gbeɔ naa. No hewɔ lɛ, be ni Yehowa wie akɛ lɛ ji “Alfa lɛ kɛ Omega lɛ,” nɔ ni etsɔɔ ji, kɛ́ eje nɔ ko shishi lɛ, egbeɔ naa. Be ni Yehowa bɔ Adam kɛ Hawa lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfɔa ní nyɛyi afaa, ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ ni nyɛkwɛa nɔ.” (1 Mo. 1:28) Be ni Yehowa hã amɛle eyiŋtoo lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yehowa ekɛɛ “Alfa.” Be ko baaba ni Adam kɛ Hawa seshibii ni yeɔ emuu baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ ni amɛbaasaa nɔ fɛfɛo ni etsɔ paradeiso. Nakai beiaŋ, be ni Yehowa yiŋtoo lɛ eba mli lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni Yehowa ekɛɛ akɛ “Omega.” Be ni Yehowa gbe “ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ amɛmli lɛ naa” lɛ, efee nɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, eyiŋtoo lɛ baaba mli. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, be ni gbi ni ji kpawo lɛ baaba naagbee lɛ, yiŋtoo hewɔ ni ebɔ shikpɔŋ lɛ kɛ adesai lɛ eba mli.—1 Mo. 2:​1-3. w23.11 5 kk. 13-14

Soo, October 16

Nyɛsaa Yehowa gbɛ lɛ nɔ! Nyɛgbaa gbɛjegbɛ trɔmɔɔ kɛtsɔa ŋa kpataa lɛ nɔ nyɛhãa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ.—Yes. 40:3.

Gbɛ ni Yudafoi lɛ baafo kɛjɛ Babilon kɛya Israel lɛ baanyɛ ahe amɛ aaafee nyɔji ejwɛ. Shi Yehowa wo shi akɛ, ebaajie nibii fɛɛ ni baanyɛ ahã ewa kɛhã amɛ akɛ amɛbaaku amɛsɛɛ lɛ kɛje gbɛ lɛ nɔ. Yudafoi anɔkwafoi lɛ le akɛ, jɔɔmɔi ni amɛbaaná kɛ́ amɛku amɛsɛɛ kɛtee Israel lɛ da fe nibii ni amɛbaashi yɛ amɛsɛɛ lɛ. Jɔɔmɔ ni da fe fɛɛ ni amɛbaaná ji, amɛbaaná hegbɛ amɛjá Yehowa jogbaŋŋ. Sɔlemɔ shĩa ko bɛ Babilon ni ajáa Yehowa yɛ mli. Agbɛnɛ hu, abɛ afɔleshaa latɛ yɛ jɛmɛ ni Israelbii lɛ baanyɛ ashã afɔlei ni Mose Mla lɛ biɔ ni amɛshã lɛ yɛ nɔ, ni atoko osɔfoi ahe gbɛjianɔ hu ni amɛbaanyɛ amɛshã nakai afɔlei lɛ. Kɛfata he lɛ, mɛi ni yɔɔ Babilon ni jáaa Yehowa ni amɛbuuu Yehowa kɛ eshishitoo mlai lɛ amɛhãaa nɔ ko lɛ ayi fa kwraa fe Yehowa webii lɛ. No hewɔ lɛ, Yudafoi akpei abɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ, amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ Israel ni amɛyato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ. w23.05 14-15 kk. 3-4

Sohaa, October 17

Nyɛyaa nɔ nyɛnyiɛa akɛ la bii.—Efe. 5:8.

Dani wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ “akɛ la bii” lɛ, ehe miihia ni Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua wɔ. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, ebɛ mlɛo akɛ wɔbaaba wɔjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋ ni mli eyi obɔ kɛ jeŋba sha nɛɛ mli. (1 Tes. 4:​3-5, 7, 8) Susumɔi ni mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ hiɛ lɛ kɛ Yehowa susumɔ kpãaa gbee, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni amɛsusumɔi gbohii nɛɛ akaná wɔnɔ hewalɛ. Agbɛnɛ hu, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔwo “ekpakpafeemɔ kɛ jalɛ kɛ anɔkwale fɛɛ.” (Efe. 5:9) Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔ wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji, ni wɔbaasɔle wɔbi Yehowa ni ehã wɔ. Yesu kɛɛ Yehowa ‘kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baahã mɛi ni biɔ lɛ lɛ.’ (Luka 11:13) Kɛ́ wɔtee Kristofoi akpeei ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ fee ekome kɛjie Yehowa yi lɛ, no hu hãa wɔnáa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Efe. 5:​19, 20) Kɛ́ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsu nii yɛ wɔnɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔhi shi bɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ. w24.03 23-24 kk. 13-15

Hɔɔ, October 18

Nyɛyaa nɔ nyɛbia, ni abaahã nyɛ; nyɛyaa nɔ nyɛtaoa, ni nyɛbaana; nyɛyaa nɔ nyɛshia, ni abaagbele ahã nyɛ.—Luka 11:9.

Ani oona akɛ tsuishitoo he ehia bo? Belɛ, sɔlemɔ obi Yehowa ni eye ebua bo ni oto otsui shi waa. Tsuishitoo fata yibii ni mumɔ lɛ woɔ lɛ he. (Gal. 5:​22, 23) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni wɔnyɛ wɔjie eyibii lɛ kpo. Kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ko ni naa wa kpe ni wɔna akɛ ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaato wɔtsui shi lɛ, esa akɛ ‘wɔya nɔ wɔbi’ Yehowa ni ehã wɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni wɔnyɛ wɔto wɔtsui shi. (Luka 11:13) Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ ni wɔna nibii tamɔ bɔ ni enaa lɛ lɛ. No sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔhi shi yɛ nɔ ni wɔsɔleɔ wɔbiɔ lɛ naa, ni wɔmia wɔhiɛ wɔto wɔtsui shi daa gbi. Kɛ́ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ ni wɔto wɔtsui shi, ni wɔmia wɔhiɛ akɛ wɔbaato wɔtsui shi daa gbi lɛ, Yehowa baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nakai kɛ́ tsutsu ko lɛ nakai feemɔ wa kɛhã wɔ po. Nɔ kroko ni baaye abua wɔ ji, ni wɔbaahe be wɔjwɛŋ mɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ni to amɛtsui shi lɛ ahe. Awie mɛi babaoo ahe yɛ Biblia lɛ mli ni to amɛtsui shi. Kɛ́ wɔkane amɛhe saji lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔna nibii srɔtoi ni baanyɛ awa wɔ ni wɔnyɛ wɔto wɔtsui shi. w23.08 22-23 kk. 10-11

Hɔgbaa, October 19

Nyɛkɛ nyɛyai lɛ awo nu lɛ mli ni nyɛgbe loo.—Luka 5:4.

Yesu hã bɔfo Petro na akɛ Yehowa baaye ebua lɛ. Be ni atee Yesu shi lɛ sɛɛ lɛ, etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehã Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ gbe loo ekoŋŋ. (Yoh. 21:​4-6) Ekã shi faŋŋ akɛ, naakpɛɛ nii nɛɛ ni Yesu fee lɛ hã Petro na akɛ, Yehowa baanyɛ ehã lɛ heloonaa nibii aahu. Ekolɛ enɛ hã Petro kai nɔ ni Yesu wie akɛ Yehowa baahã mɛi ni taoɔ Maŋtsɛyeli lɛ klɛŋklɛŋ lɛ amɛhiamɔ nii lɛ. (Mat. 6:33) Enɛ hewɔ lɛ, Petro kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fee enitsumɔ titri, moŋ fe wuoyaa. Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, ekɛ ekãa shiɛ waa, ni eye ebua mɛi akpei abɔ ni amɛkpɛlɛ sane kpakpa lɛ nɔ. (Bɔf. 2:​14, 37-41) No sɛɛ lɛ, eye ebua Samariabii kɛ Jeŋmajiaŋbii ni amɛbanyiɛ Kristo sɛɛ. (Bɔf. 8:​14-17; 10:​44-48) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa ye ebua Petro ni enyɛ eye ebua mɛi srɔtoi kɛba asafo lɛ mli. w23.09 20 kk. 1; 22 kk. 11

Ju, October 20

Kɛ́ nyɛtsɔɔɔ mi lamɔ lɛ kɛ eshishi lɛ, abaafolɔ nyɛmli.—Dan. 2:5.

Aaafee afii enyɔ yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ sɛɛ lɛ, Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar la lamɔ ko ni kɔɔ amaga wulu ko he ni hã ehao waa. Ekɛɛ kɛ́ ehiɛshikalɔi lɛ, ni Daniel hu fata he lɛ, nyɛɛɛ atsɔɔ lɛ lamɔ lɛ kɛ eshishi lɛ, ebaagbe amɛ fɛɛ. (Dan. 2:​3-5) Ehe bahia ni Daniel afee nɔ ko oya nɔŋŋ, kɛjeee nakai lɛ mɛi pii ahiɛ baakpãtã. Etee “eyakpa maŋtsɛ lɛ fai koni ehã lɛ be koni etsɔɔ maŋtsɛ lɛ lamɔ lɛ shishi.” (Dan. 2:16) Nɔ ni efee lɛ tsɔɔ akɛ, eyɛ ekãa kɛ hemɔkɛyeli waa. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ Daniel etsɔɔ lamɔ ko shishi pɛŋ. Ekɛɛ enanemɛi lɛ ni “amɛsɔle amɛkpa Nyɔŋmɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ fai kɛhã mɔbɔnalɛ yɛ nɛkɛ teemɔŋ sane nɛɛ he.” (Dan. 2:18) Yehowa bo amɛsɔlemɔ lɛ toi, ni eye ebua Daniel ni enyɛ etsɔɔ Nebukadnezar lamɔ lɛ shishi. No hewɔ lɛ, agbeee Daniel kɛ enanemɛi lɛ. w23.08 2 kk. 4

Jufɔ, October 21

Mɔ ni baafi shi kɛbaaya naagbee lɛ, lɛ eyiwala abaahere.—Mat. 24:13.

Susumɔ jɔɔmɔi ni wɔnáa kɛ́ wɔto wɔtsui shi lɛ ahe. Kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, ehãa wɔnáa miishɛɛ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli, ni enɛ hãa wɔnáa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Agbɛnɛ hu, ehãa toiŋjɔlɛ hiɔ wɔ kɛ mɛi ateŋ, ni ehãa ekomefeemɔ hu hiɔ wɔsafo lɛ mli. Sɛɛnamɔ kroko hu ji, kɛ́ mɔ ko wo wɔmli la ni wɔto wɔtsui shi lɛ, ehãaa sane lɛ mli awo wu. (Lala 37:​8, shn.; Abɛi 14:29) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔtoɔ wɔtsui shi lɛ, belɛ wɔmiikase wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, ni no baahã wɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Ehi waa akɛ wɔbaato wɔtsui shi! Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be wɔbaaná lɛ mlɛo akɛ wɔbaato wɔtsui shi moŋ, shi kɛ́ wɔhã Yehowa ye ebua wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔjie su nɛɛ kpo. Nyɛhãa wɔtoa wɔtsui shi wɔmɛa jeŋ hee lɛ, ni wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ, “Yehowa hiŋmɛi kã mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ ahe, mɛi ni mɛɔ esuɔmɔ ni tsakeee lɛ.” (Lala 33:18) Nyɛhãa wɔ fɛɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔbaaya nɔ wɔto wɔtsui shi. w23.08 22 kk. 7; 25 kk. 16-17

Shɔ, October 22

Hemɔkɛyeli hu, kɛ́ nitsumɔi fataaa he lɛ, eji hemɔkɛyeli ni egbo.—Yak. 2:17.

Yakobo tsɔɔ mli akɛ, nuu ko baanu he akɛ eyɛ hemɔkɛyeli, shi nɛgbɛ nitsumɔi ni tsɔɔ nakai lɛ yɔɔ? (Yak. 2:​1-5, 9) Agbɛnɛ hu, Yakobo wie nyɛmi ko ni na ‘enyɛmi Kristofonyo ko ni bɛ atade loo niyenii’ shi efeee nɔ ko kɛyeee ebuaaa lɛ lɛ he. Kɛ́ mɔ nɛɛ kɛɛ eyɛ hemɔkɛyeli po lɛ, efeee nɔ ko ni tsɔɔ nakai; enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ebɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:​14-16) Agbɛnɛ, Yakobo wie Rahab he akɛ mɔ ko ni kɛ enitsumɔi tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:​25, 26) Eyɛ mli akɛ ejeee Israelnyo moŋ, shi nibii ni enu yɛ Yehowa he lɛ hã eyɔse akɛ, Yehowa miiye eebua Israelbii lɛ. (Yos. 2:​9-11) Ekɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. Ebu Israelbii enyɔ ni atsu amɛ koni amɛbakpa shikpɔŋ lɛ shi lɛ ahe koni akagbe amɛ. Enɛ hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ yoo nɛɛ bɛ Mose Mla lɛ shishi ni eyeee emuu, tamɔ bɔ ni Abraham hu bɛ Mla lɛ shishi ni eyeee emuu lɛ moŋ, shi abu lɛ jalɔ, tamɔ bɔ ni abu Abraham jalɔ lɛ. Esane lɛ hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ eyɛ hemɔkɛyeli lɛ, belɛ ehe miihia ni ekɛ nitsumɔi atsɔɔ nakai. w23.12 5 kk. 12-13

Soo, October 23

Eba akɛ, nyɛshishifãi baamɔmɔ shi ni nyɛmamɔ shi shiŋŋ yɛ faneshi lɛ nɔ.—Efe. 3:17.

Akɛ Kristofoi lɛ, jeee Biblia mli shishijee nibii lɛ pɛ wɔsumɔɔ ni wɔle. Shi moŋ, wɔmiisumɔ ni wɔkase “Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ” hu, ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee nakai. (1 Kor. 2:​9, 10) No hewɔ lɛ, obaanyɛ okɛma ohiɛ akɛ obaakase Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ koni no aye abua bo ni ole Yehowa jogbaŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okase bɔ ni ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ kɛ bɔ ni no tsɔɔ akɛ esumɔɔ bo lɛ he nii. Loo obaanyɛ okase bɔ ni Yehowa bi ni Israelbii lɛ ajá lɛ ahã ni okɛto bɔ ni ebiɔ ni wɔjá lɛ wɔhã ŋmɛnɛ lɛ he. Loo ekolɛ, obaanyɛ okase gbalɛi ni agba yɛ Yesu he kɛ bɔ ni amɛba mli amɛhã be ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Obaanyɛ otsɔ Watch Tower Publications Index lɛ loo Niiamlitaomɔ Wolo Kɛhã Yehowa Odasefoi lɛ nɔ okase nibii nɛɛ ekomɛi, ni obaaná miishɛɛ waa. Kɛ́ okase nibii ni mli kwɔlɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, ohemɔkɛyeli lɛ mli baawa ni “obaale Nyɔŋmɔ.”—Abɛi 2:​4, 5. w23.10 18-19 kk. 3-5

Sohaa, October 24

Shi titri lɛ, nyɛsumɔsumɔa nyɛhe kɛ suɔmɔ ni mli wa, ejaakɛ suɔmɔ haa eshai babaoo anɔ.—1 Pet. 4:8.

Wiemɔ ni bɔfo Petro kɛtsu nii ni atsɔɔ shishi akɛ “mli wa” lɛ shishitsɔɔmɔ ŋmiiŋmi ji, “ni akpã mli.” Ŋmalɛ lɛ fã ni ji enyɔ lɛ hãa wɔnaa nɔ ni suɔmɔ ni mli wa lɛ baanyɛ atsu. Ehaa eshai ni wɔnyɛmimɛi lɛ feɔ amɛshiɔ wɔ lɛ anɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔkɛ wɔniji emɔ wɔsuɔmɔ lɛ biɛ kɛ biɛ ni wɔmiikpã mli tamɔ mama ko ni lastik yɔɔ mli koni eha “eshai babaoo” anɔ, shi jeee ekome loo enyɔ ko pɛ. Kɛ́ akɛɛ wɔmiiha eshai ni wɔnyɛmimɛi lɛ feɔ lɛ anɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkɛmiike amɛ. Bɔ ni anyɛɔ akɛ mama haa okpɔlɔ ko ni nɔ ewo muji nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔsuɔmɔ lɛ baanyɛ aha wɔnyɛmimɛi lɛ atɔmɔi kɛ nibii krokomɛi ni amɛfeɔ amɛshiɔ wɔ lɛ anɔ. Kɛ́ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa lɛ, wɔkɛ amɛtɔmɔi baake amɛ, kɛ́ bei komɛi lɛ nakai feemɔ wa waa kɛhã wɔ po. (Kol. 3:13) Be fɛɛ be ni wɔkɛ mɛi atɔmɔi baake amɛ lɛ, no hãa anaa akɛ wɔsuɔmɔ lɛ mli wa, ni wɔmiisumɔ ni Yehowa aná wɔhe miishɛɛ. w23.11 10-11 kk. 13-15

Hɔɔ, October 25

Shafan bɔi wolo lɛ kanemɔ yɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ.—2 Kro. 34:18.

Be ni Maŋtsɛ Yosia ye afii 26 lɛ, ehã abɔi sɔlemɔ shĩa lɛ saamɔ. Be ni asaa lɛ, ana “Yehowa Mla wolo lɛ ni etsɔ Mose nine nɔ ekɛhã lɛ.” Be ni abɔi Mla wolo lɛ kanemɔ ni maŋtsɛ lɛ nu emli wiemɔi lɛ, oya nɔŋŋ ni efã akɛ afee nibii ni aŋmala yɛ mli lɛ. (2 Kro. 34:​14, 19-21) Ani oosumɔ ni okane Biblia lɛ daa gbi? Kɛ́ oobɔ mɔdɛŋ ni ofee nakai lɛ, te eyaa lɛ tɛŋŋ? Ani ookadi ŋmalɛi ni baanyɛ aye abua bo? Be ni Yosia ye aaafee afii 39 lɛ, ekpɛ yiŋ gbonyo ko, ni no kɛ lɛ tee gbele mli. Efee nɔ ni lɛ esusuɔ akɛ no ja, moŋ fe ni ebaatao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ. (2 Kro. 35:​20-25) Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli? Ekɔɔɔ he eko afii ni wɔye loo afii abɔ ni wɔkɛkase Biblia lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔtao Yehowa dɛŋ gbɛtsɔɔmɔ. Bɔ ni wɔbaafee wɔfee enɛ ji, ni wɔbaasɔle wɔbi Yehowa dɛŋ gbɛtsɔɔmɔ be fɛɛ be, wɔkase e-Wiemɔ lɛ, ni wɔbi ŋaawoo kɛjɛ mɛi ni kɛ Yehowa shishitoo mlai etsu nii afii abɔ ni amɛfeɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ adɛŋ. Enɛ baaye abua wɔ ni wɔkatɔ̃ tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli.—Yak. 1:25. w23.09 12 kk. 15-16

Hɔgbaa, October 26

Nyɔŋmɔ tsĩɔ henɔwolɔi anaa, shi edroɔ heshibalɔi.—Yak. 4:6.

Awie yei pii ni sumɔɔ Yehowa ni amɛsɔmɔ lɛ lɛ ahe yɛ Biblia lɛ mli. Yei nɛɛ ‘ŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ amɛnifeemɔi amli,’ ni ‘amɛye anɔkwa yɛ nibii fɛɛ amli.’ (1 Tim. 3:11) Mɛi krokomɛi ni nyɛmimɛi oblayei baanyɛ akase ji, nyɛmimɛi yei ni edara yɛ mumɔŋ ni yɔɔ amɛsafoi lɛ amli lɛ. Nyɛmimɛi oblayei, ani nyɛle nyɛmimɛi yei komɛi ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni nyɛbaanyɛ nyɛkase amɛ? Nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ ayaa sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ anɔ, ni nyɛkwɛa akɛ mɛɛ gbɛ nɔ nyɛbaanyɛ nyɛkase amɛ. Kɛ́ Kristofonyo ko miitao eda yɛ mumɔŋ lɛ, su kome ni he hiaa waa ni esa akɛ ená ji, heshibaa. Kɛ́ yoo ko baa ehe shi lɛ, wekukpaa kpakpa hiɔ ekɛ Yehowa teŋ, kɛ agbɛnɛ hu, ekɛ mɛi krokomɛi ateŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yoo ni sumɔɔ Yehowa lɛ jɛɔ etsui mli ebaa ehe shi ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhã yɛ 1 Korintobii 11:3 lɛ tsuɔ nii. Yɛ nakai ŋmalɛ lɛ mli lɛ, Yehowa tsɔɔ mɔ ni ehala ni enyiɛ hiɛ yɛ asafo lɛ mli, kɛ mɔ ni ehala ni enyiɛ hiɛ yɛ weku lɛ mli. w23.12 18-19 kk. 3-5

Ju, October 27

Wumɛi asumɔ amɛŋamɛi tamɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔmɔtsei.—Efe. 5:28.

Kɛ́ obatsɔ wu lɛ, nɔ ni Yehowa kpaa gbɛ yɛ odɛŋ ji, ni osumɔ oŋa lɛ ni ohã lɛ nibii ni he hiaa lɛ yɛ heloŋ gbɛfaŋ, otsɔ naanyo kpakpa ohã lɛ, ni oye obua lɛ ni ekɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa be fɛɛ be. Kɛ́ okase bɔ ni ajwɛŋɔ jogbaŋŋ, bɔ ni akɛ yei yeɔ ahãa, kɛ nibii ni esa akɛ ofee koni otsɔ mɔ ko ni abaanyɛ amu afɔ̃ enɔ lɛ, no baaye abua bo kɛ́ obote gbalashihilɛ mli. Kɛ́ obote gbalashihilɛ mli lɛ, ekolɛ obaafɔ. Mɛɛ nibii obaanyɛ okase yɛ Yehowa dɛŋ ni baaye abua bo ni obatsɔ tsɛ kpakpa tamɔ lɛ? (Efe. 6:4) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa kɛɛ e-Bi Yesu yɛ mɛi ahiɛ akɛ esumɔɔ lɛ ni eyɛ ehe miishɛɛ. (Mat. 3:17) Kɛ́ obatsɔ tsɛ lɛ, kɛɛmɔ obii lɛ daa akɛ, osumɔɔ amɛ. Kɛ́ amɛfee nɔ ko kpakpa lɛ, jiemɔ amɛyi. Tsɛmɛi ni kaseɔ Yehowa lɛ nyɛɔ amɛyeɔ amɛbuaa amɛbii lɛ ni amɛbatsɔmɔɔ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ. Nɔ kome ni obaanyɛ ofee bianɛ ni baaye abua bo ni otsɔ tsɛ kpakpa wɔsɛɛ ji, ni obaasumɔ ofɔlɔi kɛ onyɛmimɛi lɛ, kɛ osafo lɛ mli bii, ni ohã amɛle akɛ osumɔɔ amɛ ni amɛsane kã otsui nɔ.—Yoh. 15:9. w23.12 28-29 kk. 17-18

Jufɔ, October 28

[Yehowa baahã] nyɛnaji amɔmɔ shi jogbaŋŋ.—1 Pet. 5:10.

Eyɛ mli akɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi ji wɔ moŋ, shi wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpeɔ, ni hela mɔɔ wɔ, tamɔ bɔ ni eji yɛ adesai fɛɛ agbɛfaŋ lɛ nɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, mɛi ni sumɔɔɔ Yehowa webii lɛ teɔ shi amɛwoɔ wɔ loo amɛwaa wɔ yi. Yehowa etsĩii nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ anaa, shi ewo wɔ shi akɛ ebaaye ebua wɔ. (Yes. 41:10) Yɛ eyelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ, wɔkpɛ yiŋ kpakpai, ni wɔye lɛ anɔkwa yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. Yehowa ewo shi akɛ, ebaahã wɔná nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ, “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ” lɛ. (Fip. 4:​6, 7) Wekukpaa kpakpa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ hewɔ lɛ, wɔyeee wɔtsui ni wɔjwɛŋŋ pii. Enɛ ji nɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ lɛ, “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ” lɛ. Toiŋjɔlɛ nɛɛ “fe niiashishinumɔi fɛɛ,” ni tsɔɔ akɛ, wɔnyɛŋ wɔnu shishi. Aleenɔ, ani osɔle waa ohã Yehowa pɛŋ ni be ni ogbe naa lɛ, onu he akɛ ohe ejɔ bo waa tamɔ nɔ ni awo jatsu ko yɛ onɔ? Bɔ ni onu he ohã lɛ ji “Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ” lɛ. w24.01 20 kk. 2; 21 kk. 4

Shɔ, October 29

Hã majie Yehowa yi; nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ mimli lɛ ajie egbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ yi.—Lala 103:1.

Mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ jɛɔ amɛtsui mli amɛjieɔ egbɛ́i lɛ yi. Maŋtsɛ David le akɛ, kɛ́ wɔjie Yehowa gbɛ́i lɛ yi lɛ, belɛ Yehowa diɛŋtsɛ yi wɔjieɔ lɛ. Kɛ́ atsĩ Yehowa gbɛ́i tã lɛ, bɔ ni wɔle lɛ wɔhã, esui ni nɔ bɛ, kɛ nibii kpakpai ni efee ehã wɔ lɛ fɛɛ baa wɔjwɛŋmɔ mli. David kɛɛ ebaajie Yehowa gbɛ́i lɛ yi ni ehã efee krɔŋkrɔŋ. Ekɛɛ ebaafee nakai kɛ ‘nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ emli,’ ni tsɔɔ akɛ, ebaafee nakai kɛ etsui muu fɛɛ. Nakai nɔŋŋ Levibii lɛ hu jie Yehowa yi ni amɛwo maŋbii lɛ hu hewalɛ ni amɛfee nakai. Amɛjɛ heshibaa mli amɛwie akɛ, Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ kwɔ kwraa fe wiemɔi fɛɛ ni amɛbaanyɛ amɛkɛjie egbɛ́i lɛ yi. (Neh. 9:5) Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni amɛba amɛhe shi ni amɛjɛ amɛtsui mli amɛjie Yehowa gbɛ́i lɛ yi lɛ, hã Yehowa ná miishɛɛ waa. w24.02 9 kk. 6

Soo, October 30

He ni wɔtee hiɛ kɛshɛ lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔnyiɛa jogbaŋŋ yɛ nɛkɛ gbɛ nɛɛ nɔŋŋ nɔ.—Fip. 3:16.

Kɛ́ ona akɛ onyɛŋ oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he, ni no hewɔ lɛ otsake lɛ, Yehowa enaŋ bo akɛ mɔ ko ni ebɔɔɔ mɔdɛŋ. (2 Kor. 8:12) Kɛ́ nɔ ko gbala osɛɛ lɛ, kasemɔ nii kɛjɛ mli. Kaahã ohiɛ kpa nibii ni obɔ mɔdɛŋ oshɛ he lɛ anɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, ‘Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni ejaaa ni ehiɛ baakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ.’ (Heb. 6:10) No hewɔ lɛ, esaaa akɛ bo hu ohiɛ kpaa nɔ ni otsu lɛ nɔ. Ekolɛ, onyɛ okase Yehowa he nii ni obatsɔ enaanyo, loo ekolɛ ogbaa mɛi ehe sane, loo ekolɛ otee ohiɛ ni abaptisi bo. Jwɛŋmɔ nibii nɛɛ ahe. Bɔ ni onyɛ otee ohiɛ ni oshɛ otii nɛɛ ni okɛmamɔ ohiɛ be ko ni eho lɛ ahe lɛ, nakai nɔŋŋ obaanyɛ oya ohiɛ ni oshɛ oti ni okɛma ohiɛ bianɛ lɛ hu he. Kɛ́ ohã Yehowa ye ebua bo lɛ, obaanyɛ oshɛ oti ni ma ohiɛ lɛ he. Be ni oyaa nɔ ofeɔ nibii koni onyɛ oshɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he lɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ shi koni ona gbɛi srɔtoi ni Yehowa yeɔ ebuaa bo kɛ bɔ ni ejɔɔ bo lɛ. (2 Kor. 4:7) Kɛ́ ohãaa onijiaŋ aje wui lɛ, obaaná jɔɔmɔi ni fe nɔ ni onáa bianɛ lɛ po.—Gal. 6:9. w23.05 31 kk. 16-18

Sohaa, October 31

Tsɛ lɛ diɛŋtsɛ sumɔɔ nyɛsane, akɛni nyɛsumɔɔ misane, ni nyɛheɔ nyɛyeɔ akɛ miba akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ lɛ hewɔ.—Yoh. 16:27.

Be fɛɛ be lɛ, Yehowa kwɛɔ nɔ ni ebaanyɛ efee kɛtsɔɔ ewebii lɛ akɛ esumɔɔ amɛ ni eyɛ amɛhe miishɛɛ. Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ shii enyɔ sɔŋŋ akɛ, Yehowa kɛɛ e-Bi Yesu akɛ, esumɔɔ lɛ ni eyɛ ehe miishɛɛ. (Mat. 3:17; 17:5) Ani bo hu obaasumɔ ni Yehowa akɛɛ bo akɛ eyɛ ohe miishɛɛ? Yehowa ejɛɛɛ ŋwɛi ekɛ wɔ ewieee tɛ̃ɛ, shi ekɛ wɔ wieɔ kɛtsɔ Biblia lɛ nɔ. Nibii ni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ ta amɛtsuiŋ waa, ni kɛ́ wɔkane ewiemɔi lɛ, etamɔ nɔ ni wɔmiinu ni Yehowa miikɛɛ wɔ nakai nɔŋŋ. Bɔ ni Yehowa feɔ enii lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ Yesu fee enii. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkane yɛ Biblia lɛ mli akɛ Yesu hã esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ le akɛ eyɛ amɛhe miishɛɛ yɛ emuu ni amɛyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee Yehowa he mfoniri ni eekɛɛ wɔ hu nakai. (Yoh. 15:​9, 15) Shi kɛ́ wɔyaje shihilɛi ni mli wawai amli po lɛ, no etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ wɔhe miishɛɛ dɔŋŋ. Shihilɛi ni tamɔ nakai lɛ moŋ hãa wɔnáa hegbɛ ni wɔkɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ waa ni wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ.—Yak. 1:12. w24.03 28 kk. 10-11

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje