Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 4/15 bf. 15-20
  • Yehowa Gbi ni Yɔɔ Gbeyei lɛ Ebɛŋkɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Gbi ni Yɔɔ Gbeyei lɛ Ebɛŋkɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Naagbee Gbii lɛ Anɔ Lɛ”
  • Nyɔŋmɔ Tsi Bɛŋkɛ Kɛha Kojomɔ
  • Emuuyeli Mlihiɛlɔi ni Yɔɔ Wala Wolo lɛ Mli
  • Namɔ Baaje Yehowa Gbi lɛ Mli Shweshweeshwe?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Be Kɛha Kaa Kɛ Nii Anɔ Sɔŋmɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Maleaki Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Anɔkwa Nuŋtsɔ Iɛ Be Kɛha Kojomɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 4/15 bf. 15-20

Yehowa Gbi ni Yɔɔ Gbeyei lɛ Ebɛŋkɛ

“Ni aŋma kaimɔ wolo yɛ ehiɛ aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, kɛ mɛi ni jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ.”—MALEAKI 3:16.

1, 2. Mɛɛ gbi wulu kpele ni yɔɔ gbeyei Maleaki tsɔɔ hiɛ ebɔɔ he kɔkɔ lɛ?

EYƐ GBEYEI DIƐŊTSƐ! Beni je tsɛreɔ yɛ August 6, 1945 lɛ, akpata maŋ kpeteŋkpele ko hiɛ yɛ hiŋmɛitswaa fioo ko pɛ mli. Mɛi aaashɛ 80,000 egboi! Mɛi akpei nyɔŋmai abɔ krokomɛi hu pila pilamɔi ni baanyɛ agbe amɛ! La miitso waa! Nuklea okpɛlɛm lɛ etsu enitsumɔ lɛ. Mɛni ba Yehowa Odasefoi anɔ yɛ nɛkɛ amanehulu nɛɛ mli? Odasefonyo kome pɛ yɔɔ Hiroshima—ni atsĩ enaa yɛ tsuŋwoo he gbogboi ni buɔ ehe lɛ asɛɛ, yɛ e-Kristofoia emuuyeli mlihiɛmɔ hewɔ. Tsuŋwoo he lɛ tsũi lɛ fɛɛ kumɔ eshwie shi shwɛtɛɛ, shi nɔ ko nɔ ko yeee wɔ nyɛminuu lɛ awui. Taakɛ ewie lɛ, atswa okpɛlɛm akɛjie lɛ kɛjɛ tsuŋwoo mli—ni ekolɛ no pɛ ji nɔ̃ kpakpa ni okpɛlɛm lɛ tsu.

2 Yɛ bɔ ni nakai okpɛlɛm ni atswa lɛ yɔɔ gbeyei ha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, efeɔ nɔ ko bibioo pɛ kɛ akɛto “Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei” ni kã wɔhiɛ kpaakpa lɛ he lɛ. (Maleaki 3:23) Oo, hɛɛ, gbii komɛi ni yɔɔ gbeyei eba dã yɛ tsutsu, shi nɛkɛ Yehowa gbi nɛɛ baafe amɛ fɛɛ.—Marko 13:19.

3. Mɛɛ sɔrɔto-feemɔ abaakadi yɛ “heloo fɛɛ” lɛ kɛ Noa weku lɛ ni yaba naagbee yɛ Nu Afua lɛ mli lɛ he?

3 Yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ “heloo fɛɛ efite egbɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ,” ni Nyɔŋmɔ jaje akɛ: “Shikpɔŋ lɛ nɔ eyi obɔ kɛ yiwalɛ ni jɛ amɛ; ni naa, mibakpata amɛ kɛ shikpɔŋ lɛ hiɛ.” (1 Mose 6:12, 13) Taakɛ aŋma yɛ Mateo 24:39 lɛ, Yesu wie akɛ gbɔmɛi lɛ “hiɛ bɛ amɛhe nɔ kɛyashi nu afua lɛ baloo amɛ fɛɛ kɛtee.” Shi anɔkwafo Noa, “ni ji jalɛ shiɛlɔ lɛ,” kɛ eweku ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ na wala kɛje nakai Nu Afua lɛ mli.—2 Petro 2:5.

4. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ he nɔkwɛmɔ nɔ Sodom kɛ Gomora kɛhaa wɔ?

4 Yuda 7 gba akɛ, “tamɔ bɔ ni Sodoma kɛ Gomora kɛ maji ni jwere amɛhe lɛ, ni bɔ ajwamaŋ aahu tamɔ mɛnɛɛmɛi nɛɛ nɔŋŋ, ni amɛyanyiɛ heloo kroko sɛɛ lɛ, kamɔ shi akɛ okadi, ni amɛnaa naanɔ la mli nyɔmɔwoo.” Nakai gbɔmɛi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ahiɛ kpata yɛ amɛ shihilɛ gbonyo ni ekpɔtɔ lɛ hewɔ. Ha enɛ afee kɔkɔbɔɔ nɔ aha ŋmɛnɛŋmɛnɛ je nɛŋ akutsei ni bɔɔ ajwamaŋ lɛ! Shi kadimɔ akɛ, abaa Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ Lot kɛ ebiyei lɛ ayi hiɛkalɔi yɛ nakai amanehulu lɛ mli, taakɛ bɔ ni abaabaa Yehowa jalɔi ayi yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni baa kɛ foi lɛ mli lɛ.—2 Petro 2:6-9.

5. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ fɔbuu kojomɔi ni akɛba Yerusalem nɔ lɛ amli?

5 Agbɛnɛ susumɔ kɔkɔbɔɔ he nɔkwɛmɔ nii ni akɛha beni Yehowa kɛ asraafoi ni tutuaa maji tsu nii, ni ekɛkpata Yerusalem, anunyam maŋtiase, ni be ko lɛ eji “shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ tsui henɔ̃” lɛ hiɛ lɛ he. (Lala 48:3) Nɛkɛ osharai nɛɛ ba, klɛŋklɛŋ lɛ, yɛ 607 D.Ŋ.B., kɛ agbɛnɛ yɛ 70 Ŋ.B., ejaakɛ mɛi ni kɛɛ Nyɔŋmɔ webii ji amɛ lɛ kpoo anɔkwa jamɔ. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ ayi na wala. Atsɔɔ oshara ni ba yɛ 70 Ŋ.B. (ni afee ehe mfoniri yɛ shishigbɛ) lɛ mli akɛ “amanehulu . . . ni anako nɔ da kɛjɛ jeŋ ni Nyɔŋmɔ bɔ lɛ shishijee mli aahu kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ.” Ejie Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ kɛtee kwraa, ni eka shi faŋŋ akɛ yɛ enɛ hewɔ lɛ “anaŋ nɔ dɔŋŋ.” (Marko 13:19) Shi, nɛkɛ ŋwɛi fɔbuu kojomɔ nɛɛ po ji “amanehulu kpeteŋkpele” ni woɔ jeŋ nibii agbɛjianɔtoo muu lɛ fɛɛ he gbeyei lɛ he susuma ko kɛkɛ.—Kpojiemɔ 7:14.

6. Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛɔ amanehului agbɛ lɛ?

6 Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ baaŋmɛ gbɛ koni amanehului wuji, ni kɛ mɛi pii ahiɛkpatamɔ ba nɛɛ aba? Yɛ Noa, Sodom kɛ Gomora, kɛ Yerusalem sane lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ fɔbuu kojomɔ miiba mɛi ni efite amɛgbɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni kɛ muji diɛŋtsɛ kɛ jeŋba fitemɔ ewo shibɔlemɔ ŋulami fɛfɛo nɛɛ nɔ muji, ni amɛkwa hemɔkɛyeli lɛ, loo amɛkpoo anɔkwa jamɔ lɛ anɔ. Ŋmɛnɛ, wɔdamɔ fɔbuu kojomɔ ni baakɔ nɔ fɛɛ nɔ he, ni baaba jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ naabu kpaakpa.—2 Tesalonikabii 1:6-9.

“Naagbee Gbii lɛ Anɔ Lɛ”

7. (a) Blema ŋwɛi kojomɔi lɛ ji gbalɛ he mfoniri kɛha mɛni? (b) Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ nyam ka wɔhiɛ?

7 Nakai hiɛkpatamɔi ni ba yɛ blema bei lɛ amli lɛ ji gbalɛ ni kɔɔ amanehulu kpeteŋkpele ni yɔɔ gbeyei ni atsɔɔ mli yɛ 2 Petro 3:3-13 lɛ he. Bɔfo lɛ kɛɔ akɛ: “Ni nyɛle enɛ tsutsu, akɛ naagbee gbii lɛ anɔ lɛ, hefɛoyelɔi aaaba kɛ hefɛoyeli, mɛi ni aaanyiɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ akɔnɔi lɛ anaa.” Kɛkɛ ni beni egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Noa gbii lɛ anɔ lɛ, Petro ŋma akɛ: “Ni nu ŋɔ no be lɛŋ je lɛ, ni ehiɛ kpata lɛ. Shi ŋwɛi kɛ shikpɔŋ ni yɔɔ nɛɛ, lɛ nɔŋŋ ewiemɔ akɛto amɛ aha la, ni akɛ amɛ eto kɛyashi kojomɔ kɛ gbɔmɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛkpatamɔ gbi lɛ nɔ.” Yɛ amanehului lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ nɛɛ sɛɛ lɛ, Mesia lɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli ni amɛ lɛ aahu lɛ baahe shi—“ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee ni jalɛ hiɔ mli lɛ.” Mɛɛ gbɛkpamɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli po nɛ!

8. Saji ni yaa nɔ yɛ je lɛŋ lɛ miitsi kɛmiiya amɛ naagbee kwraa he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Je lɛŋ saji etee hiɛ kɛmiibɛŋkɛ enaagbee yɛ wɔ afii ohai 20 nɛɛ mli. Eyɛ mli akɛ Hiroshima hiɛkpatamɔ lɛ jeee nɔ ni ajɛ ŋwɛi atsu he nii moŋ, shi abaanyɛ akɛfata “gbeyei nibii” ni Yesu gba yɛ he akɛ ebaaba yɛ naagbee be lɛ mli lɛ ahe. (Luka 21:11) Ekɛ nuklea he gbeyeiwoo ni ka he etsotsoro adesai ayiteŋ lolo tamɔ atatu lɛ ba. No hewɔ lɛ, saneyitso ni je kpo yɛ November 29, 1993 The New York Times lɛ mli lɛ kaneɔ akɛ: “Ekolɛ Tui lɛ Ebɔ Ŋkanale Fioo, shi Asha Nuklea Tawuu Nii lɛ Ahe Kaŋkaŋ.” Dani enɛ aaaba lɛ, majimaji ateŋ, maji, kɛ weku mli tai miiya nɔ eegbe mɛi pii yɛ gbɛ ni yɔɔ gbeyei nɔ. Mɛi ni gboiɔ yɛ tsutsu tawuu mli lɛ ateŋ mɛi ni fa ji asraafoi. Ŋmɛnɛ, abɔɔ amaniɛ akɛ, mɛi ni tawuu gbeɔ amɛ lɛ ateŋ oha fɛɛ mli 80 ji maŋbii foji, ni atsiii akpekpei abɔ ni joɔ foi kɛjɛɔ amɛshikpɔŋ nɔ akɛ abobalɔi lɛ po ta.

9. Nyɔŋmɔjamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ejie je lɛ shieŋtsɛmɛi ni amɛji lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Nyɔŋmɔjamɔ mli hiɛnyiɛlɔi etsɔɔ shii abɔ, ni amɛyaa nɔ amɛtsɔɔ akɛ ‘je nɛɛ hedɔlɔi’ ji amɛ, yɛ amɛhe ni amɛkɛwoɔ tai kɛ maŋ hiɛ atuatsemɔi ni shwieɔ la shi lɛ amli lɛ hewɔ. (Yakobo 4:4) Mɛi komɛi kɛ jarayeli je lɛŋ hiɛjoolɔi ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ efee ekome, yɛ be mli ni mɛnɛɛmɛi feɔ tawuu nii babaoo ni amɛtoɔ tsofai fɔji ajarayeli he gbɛjianɔ wuji amɛmamɔɔ shi lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni abɔɔ South America tsofai fɔji ajarayelɔ kpanaa ni agbe lɛ lɛ gbele he amaniɛ lɛ, The New York Times lɛ kɛɛ: “Akɛni ekɛ tsofai fɔji ni ehɔ̃ɔ lɛ tee yɛ nɔ ni ekɛɔ akɛ eninamɔ ni enitsumɔ ni mla ŋmɛɔ gbɛ kɛ ejurɔfeelɔ ni eji lɛ sɛɛ hewɔ lɛ, eyɛ lɛ diɛŋtsɛ eredio nɔ nifeemɔ, ni afɔɔ lɛ namɔ ni Roman Katolik osɔfoi fata ehe.” The Wall Street Journal lɛ bɔ amaniɛ akɛ, kɛfata gbɔmɛi akpekpei abɔ ni bafee mɛi ni tsofai fɔji kɛ nitsumɔ eka amɛhe ni efite amɛshihilɛ lɛ he lɛ, nɛkɛ tsofai fɔji ajarayelɔ kpanaa nɛɛ diɛŋtsɛ efã ni eha agbe gbɔmɛi akpei abɔ. The Times of London lɛ kadi akɛ: “Gbɔmɔ-gbelɔi nɛɛ fɔɔ shika babaoo hamɔ kɛha Mass sɔlemɔ krɛdɛɛ koni amɛkɛda shi . . . yɛ be kome too lɛ nɔŋŋ ni mɔ ni agbe lɛ lɛ yarafeemɔ he sɔlemɔ yaa nɔ yɛ he kroko lɛ.” Mɛɛ yiwalɛ nifeemɔ po nɛ!

10. Te esa akɛ wɔsusu jeŋ shihilɛi ni yaa nɔ efiteɔ lɛ he wɔha tɛŋŋ?

10 Namɔ le nifitemɔ kroko ni gbɔmɛi ni daimonioi tsirɛɔ amɛ lɛ kɛbaaba shikpɔŋ nɛɛ nɔ lolo po? Taakɛ 1 Yohane 5:19 tsɔɔ lɛ, “jeŋ muu lɛ fɛɛ ka mɔ fɔŋ lɛ” ni ji Satan Abonsam “hewalɛ mli.” Ŋmɛnɛ, eji “kpoo ha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ ŋshɔ hiɛ lɛ! Ejaakɛ Abonsam lɛ ekpeleke shi kɛba nyɛŋɔɔ, egri naakpa, ni ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ.” (Kpojiemɔ 12:12) Shi, wɔyɛ miishɛɛ akɛ, Romabii 10:13 (NW) maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ, “mɔ fɛɛ mɔ ni aaabo atsɛ Yehowa gbɛi lɛ, aaahere eyiwala.”

Nyɔŋmɔ Tsi Bɛŋkɛ Kɛha Kojomɔ

11. Mɛɛ shihilɛi ni yɔɔ Israel kɛ Maleaki gbalɛ lɛ ba?

11 Maleaki gbalɛ lɛ haa wɔnaa nɔ ni miihe aba yɛ adesai awɔsɛɛ be ni ka amɛhiɛ kpaakpa lɛ mli faŋŋ. Maleaki ji naagbee mɔ yɛ blema Hebri gbalɔi ni ato amɛnaa lɛ ateŋ. Israel na Yerusalem hiɛkpatamɔ yɛ 607 D.Ŋ.B. Shi yɛ afii 70 sɛɛ lɛ, Yehowa jie mɔbɔnalɛ kɛ mlihilɛ kpo ni eha akɛ nakai maŋ lɛ ba amɛ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ. Shi yɛ afii oha mli lɛ, Israel miikpalaŋ kɛmiiya hemɔkɛyeli kwamɔ kɛ efɔŋ feemɔ mli ekoŋŋ. Gbɔmɛi lɛ miigbe Yehowa gbɛi lɛ he guɔ, amɛmiiku amɛhiɛ kɛmiishwie ejalɛ mlai lɛ anɔ, ni amɛmiibule esɔlemɔwe lɛ kɛtsɔ kooloi shwilafoi, akpakei, kɛ nɔ ni he yeɔ ni amɛkɛshaa afɔle lɛ nɔ. Amɛmiishwie amɛ balahiiaŋ ŋamɛi lɛ koni amɛnyɛ amɛwɛ maŋsɛɛ yei.—Maleaki 1:6-8; 2:13-16.

12, 13. (a) Mɛɛ hetsuumɔ he bahia kɛha osɔfoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ? (b) Asafo babaoo lɛ hu naa hetsuumɔ lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Hetsuumɔ nitsumɔ ko he miihia. Atsɔɔ mli yɛ Maleaki 3:1-4. Taakɛ blema Israel ji lɛ, ehe miihia ni atsuu Yehowa ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Odasefoi lɛ ahe, no hewɔ lɛ, abaanyɛ ni akɛ hetsuumɔ nitsumɔ ni Maleaki tsɔɔ mli lɛ hu ato amɛhe. Beni klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, Biblia Kaselɔi, taakɛ ale Odasefoi lɛ yɛ nakai beaŋ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi ehiɛɛɛ he ni akɛwooo jeŋ saji amli lɛ mli yɛ faŋŋ mli. Yɛ 1918 mli lɛ, Yehowa tsu ‘E-kpaŋmɔ bɔfo lɛ,’ Kristo Yesu, kɛtee E-mumɔŋ sɔlemɔwe gbɛjianɔtoo lɛ mli, koni eyatsuu E-jalɔi akuu fioo lɛ ahe kɛjɛ je lɛŋ muji lɛ mli. Yɛ gbalɛ naa lɛ, Yehowa ebi akɛ: “Shi namɔ aaanyɛ akpee [bɔfo lɛ] baa gbi lɛ naa, ni namɔ aaanyɛ shi adamɔ beni eeebapue lɛ? Ejaakɛ etamɔ niiahetsuulɔ la, kɛ niiahefɔlɔi asamala; ni eeeta shi tamɔ jwiɛtɛi hetsuulɔ kɛ krɔŋŋfeelɔ, ni eeefee Levibii [osɔfoi akuu ni afɔ amɛ mu] lɛ krɔŋŋ, ni eeetsuu amɛhe tamɔ shika loo jwiɛtɛi, ni amɛkɛ nikeenii aaabaha Yehowa yɛ jalɛ mli.” Ákɛ gbɔmɛi ni atsuu amɛhe lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ ámɛfee!

13 Nakai osɔfoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ ayibɔ feɔ 144,000 pɛ. (Kpojiemɔ 7:4-8; 14:1, 3) Shi Kristofoi krokomɛi ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Mɛnɛɛmɛi ni amɛyi miifa kɛmiibote akpekpei abɔ mli lɛ feɔ “asafo babaoo” ko ni esa akɛ amɛ hu atsuu amɛhe kɛjɛ je lɛŋ gbɛi ahe, ‘ni amɛfɔ amɛtadei lɛ ahe ni amɛha eyɛ futaa yɛ Toobi lɛ la lɛ mli.’ (Kpojiemɔ 7:9, 14) No hewɔ lɛ, akɛni amɛtsɔɔ Toobi, Kristo Yesu, kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, amɛnyɛɔ amɛhiɛɔ shidaamɔ ni he tse mli yɛ Yehowa hiɛ. Awo amɛ shi akɛ abaabaa amɛyi kɛtsɔ amanehulu kpeteŋkpele, ni ji Yehowa gbi ni he yɔɔ gbeyei lɛ fɛɛ mli.—Zefania 2:2, 3.

14. Mɛɛ wiemɔi esa akɛ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ abo toi beni amɛyaa nɔ amɛnaa gbɔmɔtso hee lɛ?

14 Esa akɛ nɛkɛ shwɛɛnii ni ji osɔfoi nɛɛ kɛ asafo babaoo nɛɛ fɛɛ abo Nyɔŋmɔ wiemɔi krokomɛi nɛɛ atoi: “Ni matsi mabɛŋkɛ nyɛ ni makojo, ni matsɔ odasefonyo ni he yɔɔ oya mashi ŋkunyaayelɔi, kɛ gbalafitelɔi, kɛ mɛi ni kamɔɔ amale kitai, kɛ mɛi ni yeɔ apaafoi anyɔmɔwoo, ni amɛtsɔɔ yoo okulafo kɛ awusa kɛ gbɔ sane hiɛ amɛbuɔ shi, ni amɛsheee mi gbeyei lɛ! . . . Ejaakɛ mi, Yehowa lɛ, mitsakeee.” (Maleaki 3:5, 6) Dabi, tɛi ni Yehowa efolɔ eshwie shi lɛ tsakeee, no hewɔ lɛ, yɛ Yehowa gbeyeishemɔ hewɔ lɛ, esa akɛ ewebii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ atsi amɛhe kɛjɛ wɔŋjamɔi sɔrɔtoi fɛɛ he, ni amɛye anɔkwa, amɛfee anɔkwafoi, amɛmli ahi yɛ be mli ni amɛyaa nɔ amɛtaoɔ Kristofoi asu kɛ baŋ lɛ.—Kolosebii 3:9-14.

15. (a) Mɛɛ tsɛmɔ ni tsɔɔ mɔbɔnalɛ Yehowa kɛhaa? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa Yehowa ni ‘wɔɔshishiu’ lɛ?

15 Yehowa miifɔ mɔ fɛɛ mɔ ni egba afa kɛjɛ ejalɛ gbɛi lɛ ahe lɛ nine, akɛ: “Nyɛkpalea kɛbaa miŋɔɔ! Ni makpale kɛba nyɛŋɔɔ.” Kɛji akɛ mɛnɛɛmɛi bi akɛ: “Mɛni mli wɔkpale yɛ?” lɛ, ehaa hetoo akɛ: “Nyɛshishiuɔ mi.” Ni akɛ hetoo kɛha sanebimɔ kroko: “Mɛni mli wɔshishiuɔo yɛ?” lɛ, Yehowa jajeɔ akɛ amɛshishiu lɛ akɛni amɛkɛ amɛ nii ni hi fe fɛɛ lɛ haaa akɛ afɔleshãa nii kɛha esɔlemɔwe lɛ hewɔ. (Maleaki 3:7, 8) Akɛni wɔtsɔmɔ Yehowa webii lɛ fã hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsumɔ diɛŋtsɛ akɛ wɔɔtuu wɔ hewalɛi, nyɛmɔi, kɛ heloonaa nibii ni hi fe fɛɛ lɛ wɔwo Yehowa sɔɔmɔ mli. Kɛkɛ lɛ, ni wɔɔshishiu Nyɔŋmɔ moŋ lɛ, ‘wɔɔya nɔ wɔtao maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ klɛŋklɛŋ.’—Mateo 6:33.

16. Mɛɛ hewalɛwoo wɔnaa yɛ Maleaki 3:10-12?

16 Nyɔmɔwoo kpele ko yɛ kɛha mɛi fɛɛ ni kpooɔ jeŋ ni sɔmɔɔ ekome ehe nɛɛ heloonaa gbɛ̀i lɛ, taakɛ Maleaki 3:10-12 (NW) tsɔɔ lɛ: “ ‘Nyɛkaa mi nyɛkwɛa,’ asafo Yehowa ekɛɛ, ‘akɛ migbeleŋ ŋwɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ, ni mifɔseŋ jɔɔmɔ mihaŋ nyɛ ni ateke nɔ.’ ” Yehowa kɛ mumɔŋ shweremɔ kɛ yibiiwoo woɔ mɛi fɛɛ ni hiɛ sɔɔ nii lɛ ashi. Ekɛfataa he akɛ: “Ni jeŋmaji fɛɛ aaabu nyɛ mɛi ni yɔɔ miishɛɛ, ejaakɛ nyɛ diɛŋtsɛ nyɛaatsɔmɔ shikpɔŋ ni ayɔɔ he tsui.” Ani enɛ bako lɛ nakai yɛ Nyɔŋmɔ webii akpekpei abɔ ni daa shi yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ?

Emuuyeli Mlihiɛlɔi ni Yɔɔ Wala Wolo lɛ Mli

17-19. (a) Basabasa-feemɔi ni ba Rwanda lɛ esa wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Nɛkɛ anɔkwafoi nɛɛ fɛɛ etee amɛhiɛ kɛ mɛɛ hekɛnɔfɔɔ?

17 He ni wɔshɛ nɛɛ, wɔɔnyɛ wɔwie emuuyeli mli ni wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei Rwandabii lɛ hiɛ lɛ he. Amɛkɛ mumɔŋ afɔleshãa nii ni hi fe fɛɛ eba Yehowa jamɔ mumɔŋ we lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, amɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 2,080 lɛ na mɛi 4,075 kɛba amɛ “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” Kpokpaa Wulu nɔ kpee ni afee yɛ December 1993 lɛ shishi. Abaptisi Odasefoi heei 230, ni mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi aaashɛ 150 kɛ amɛhe wo gbɛgbalɔi awamɔ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ nyɔŋ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

18 Beni weku mli hetsɛ̃ lɛ fɛ yɛ April 1994 mli lɛ, kɛ hoo lɛ, agbe wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi 180, ni Kigali maŋtiase nɔkwɛlɔ lɛ kɛ eweku muu lɛ fɛɛ fata he. Woji ashishitsɔɔlɔi ekpaa ni yɔɔ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he lɛ, ni amɛteŋ mɛi ejwɛ ji Hutubii ni mɛi enyɔ ji Tutsibii ni yɔɔ Kigali lɛ tee nɔ amɛtsu nii otsii pii, yɛ hegbeyeiwoo babaoo shishi, kɛyashi be mli ni ehe bahia ni Tutsibii lɛ ajo foi, ni yɛ naagbee lɛ ayagbe amɛ yɛ maŋ lɛ husu naa. Yɛ naagbee lɛ, mɛi ejwɛ ni shwɛ lɛ loo amɛ kɔmpiuta lɛ he nibii ni eshwɛ lɛ, ni amɛjo foi kɛtee Goma, yɛ Zaire, he ni amɛyaa nɔ yɛ anɔkwayeli mli amɛtsɔɔ Buu-Mɔɔ lɛ shishi kɛyaa Kinyarwanda wiemɔ mli.—Yesaia 54:17.

19 Eyɛ mli akɛ nɛkɛ Odasefoi abobalɔi nɛɛ yɛ shihilɛ ni mli wa waa mli moŋ, shi amɛbiɔ mumɔŋ niyenii ashi be fɛɛ be kɛtsɔɔ heloonaa nibii ahiɛ. Nyɛmimɛi jɛ shikpɔji pii anɔ amɛkɛ amɛhe sha afɔle babaoo ni amɛnyɛ amɛkɛ nibii yaha amɛ. Nɛkɛ abobalɔi nɛɛ etsɔ amɛdaaŋ wiemɔ kɛ amɛ gbɛjianɔtoo kpakpa yɛ nɔnyɛɛ shishi lɛ anɔ amɛye odase yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Amɛtee nɔ amɛkɛ amɛ nibii kpakpai lɛ ebaha Yehowa jamɔ lɛlɛŋ. Amɛjie amɛ hekɛnɔfɔɔ kpo tamɔ Paulo yɛ Romabii 14:8: “Shi kɛji wɔhiɛ ka lɛ, Nuntsɔ [Yehowa] wɔhiɛ ka wɔha; ni kɛji wɔgboi hu, Nuntsɔ [Yehowa] wɔgboiɔ wɔhaa. No hewɔ lɛ, wɔhiɛ ka jio, wɔgboi jio, Nuntsɔ [Yehowa] nii ji wɔ.”

20, 21. (a) Namɛi aŋmalako amɛgbɛii yɛ Yehowa kaimɔ wolo lɛ mli lɛ? (b) Namɛi agbɛii yɔɔ wolo lɛ mli lɛ, ni mɛni hewɔ?

20 Yehowa kɛ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ yɛ emuuyeli mli lɛ fɛɛ ahe saji toɔ. Maleaki gbalɛ lɛ yaa nɔ akɛ: “Kɛkɛ ni mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kɛ amɛhe wie, ni Yehowa bo toi, ni enu, ni aŋma kaimɔ wolo yɛ ehiɛ aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, kɛ mɛi ni jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ.”—Maleaki 3:16.

21 Kwɛ bɔ ni ehe hiaa ŋmɛnɛ, akɛ wɔɔjie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo yɛ woo ni wɔkɛhaa Yehowa gbɛi lɛ mli! Kɛ wɔfee nakai lɛ, ehaŋ wɔna fɔbuu kojomɔ mli amane, taakɛ ebaaba mɛi ni kɛ hiɛsɔɔ fiɔ je nɛŋ gbɛjianɔtoi lɛ asɛɛ lɛ anɔ lɛ. Kpojiemɔ 17:8 gbaa akɛ, “aŋmako amɛgbɛii yɛ wala wolo lɛ mli.” Yɛ sane naatsɔɔmɔ ni ja naa lɛ, gbɛi ni fe fɛɛ ni aŋma yɛ Yehowa wala wolo lɛ mli ji wala Najiaŋdamɔlɔ Nukpa, Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Bi, Yesu Kristo nɔ̃ lɛ. Mateo 12:21 jajeɔ akɛ: “Ni egbɛi lɛ anɔ jeŋmaji lɛ aaaŋɔ amɛhiɛ afɔ.” Yesu kpɔmɔ afɔleshãa lɛ maa naanɔ wala nɔ mi kɛhaa mɛi fɛɛ ni tsɔɔ mli hemɔkɛyeli lɛ. Mɛɛ hegbɛ po enɛ ji akɛ aaaŋmala wɔ aŋkroaŋkro gbɛii afata Yesu gbɛi he yɛ nakai wolo lɛ mli!

22. Mɛɛ sɔrɔto-feemɔ baaje kpo faŋŋ beni Yehowa tsuɔ fɔbuu kojomɔ he nii lɛ?

22 Te kojomɔ lɛ baasa Nyɔŋmɔ tsuji ahe aha tɛŋŋ? Yehowa haa hetoo yɛ Maleaki 3:17, 18: “Ni mabaa amɛyi, tamɔ bɔ ni mɔ diɛŋtsɛ baa ebi ni sɔmɔɔ lɛ yi. No dani nyɛaaku sɛɛ nyɛna sɔrɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋ feelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.” Mligbalamɔ lɛ baafee faŋŋ aha mɛi fɛɛ: efɔŋ feelɔi, ni akɛ amɛ edamɔ afa kɛha naanɔ hiɛkpatamɔ, kɛ jalɔi, ni akpɛlɛ amɛnɔ aha naanɔ wala yɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔyeli he. (Mateo 25:31-46) No hewɔ lɛ, asafo babaoo ko ni tamɔ gwantɛŋi baaje Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ mli shweshweeshwe.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛɛ fɔbuu kojomɔi Yehowa tsu he nii yɛ Biblia bei amli?

◻ Shihilɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ tamɔ blema bei lɛ amli nɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛɛ hetsuumɔ ko etee nɔ kɛha Maleaki gbalɛ lɛ mlibaa?

◻ Namɛi agbɛii aŋmala yɛ Nyɔŋmɔ kaimɔ wolo lɛ mli lɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje