Zsoltárok
Fölmeneteli ének.
132 Ó, Jehova, ne feledkezz meg Dávidról
és minden szenvedéséről,+
2 hogy miként esküdött meg Jehovának,
és hogyan tett fogadalmat Jákob hatalmas Istenének:+
3 „Nem megyek be sátramba, otthonomba.+
Nem fekszem le ágyamra, fekvőhelyemre,
4 nem engedem, hogy szemem elaludjon,
vagy hogy szemhéjam szunnyadjon,
5 míg helyet nem találok Jehovának,
9 Papjaid öltözzenek igazságosságba,
és ujjongva kiáltsanak hűségeseid!
11 Jehova megesküdött Dávidnak,
és biztosan megtartja a szavát:
12 Ha fiaid megtartják szövetségemet
és emlékeztetőimet, amelyekre megtanítom őket,+
akkor az ő fiaik is
trónodon fognak ülni örökké+.”
14 „Ez az én nyugvóhelyem mindörökre,
itt fogok lakni,+ mert erre vágyom.
15 Bőségesen megáldom élelemmel,
szegényeit jóllakatom kenyérrel.+
17 Dávid hatalmát* megnövelem ott.
Lépéseket tettem, hogy fenntartsam felkentem leszármazási vonalát.*+