20 Jehova valóra váltotta az ígéretét azzal, hogy apámnak, Dávidnak a helyébe léptem, és Izrael trónján ülök, ahogy Jehova megígérte. Továbbá házat építettem Jehova, Izrael Istene nevének a tiszteletére,+

11 Amikor letelnek napjaid, és ősapáidhoz mész, én utódodat*, az egyik fiadat teszem királlyá utánad,+ és megszilárdítom királyi uralmát.+ 12 Ő fog nekem házat építeni,+ én pedig örökre megszilárdítom a trónját.+ 13 Atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz.+ Nem vonom meg tőle odaadó szeretetemet,+ mint ahogy megvontam azt elődödtől.+ 14 Örökre megtartom őt házamban és királyságomban,+ és a trónja is fennmarad örökre.+’«”

9 A sokaság pedig, amely előtte és utána ment, így kiáltozott: „Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát!+ Áldott, aki Jehova* nevében jön!+ Mentsd meg, kérünk, te, aki fenn a magasságban laksz!”+

42 „Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?” Ezt mondták neki: „Dávidé.”+

42 Hát nem azt mondja az írás, hogy a Krisztus Dávid+ utódai közül származik, és Betlehemből+, abból a faluból jön, ahol Dávid volt?+”

30 Mivel azonban próféta volt, és tudta, hogy Isten esküt tett neki, hogy az egyik utódját* ülteti a trónjára,+