13 A rabsaké tehát ott állt, és hangosan ezt kiáltotta a zsidók nyelvén:+ „Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának szavát!+ 14 Ezt mondja a király: »Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket.+ 15 Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok,+ ezt mondva: ’Jehova biztosan megment minket, és ez a város nem kerül Asszíria királyának a kezébe.’ 16 Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja: ’Kössetek békét velem, és adjátok meg magatokat! Akkor mindegyikőtök a saját szőlőtőjéről és a saját fügefájáról fog enni, és a maga víztárolójából fog inni, 17 amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek,+ gabonának és újbornak földjére, kenyérnek és szőlőskerteknek földjére. 18 Ne hagyjátok, hogy Ezékiás félrevezessen titeket ezt mondva: „Jehova megment minket!” Hát kiszabadította-e a nemzetek bármelyik istene is a maga országát Asszíria királyának kezéből?+ 19 Hol vannak Hamát és Arpád+ istenei? Hol vannak Szefárvaim+ istenei? És kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?+ 20 Ezeknek az országoknak az összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből, hogy Jehova ki tudná szabadítani Jeruzsálemet a kezemből?+’«”