25 ő bement, és megállt az ura mellett. Elizeus akkor így szólt hozzá: „Honnan jöttél, Géházi?” „Nem ment a te szolgád sehová” – felelte.+ 26 Elizeus így szólt hozzá: „Azt hiszed, nem tudom, hogy* a férfi után mentél, ő pedig leszállt a szekeréről, hogy eléd menjen? Vajon ez a megfelelő idő ezüstöt elfogadni, vagy ruhákat, olajfaligeteket, szőlőket, juhokat, marhákat, szolgákat vagy szolgálólányokat szerezni?+ 27 Most azért Naámán leprája+ rád és a leszármazottaidra száll örökre!” Géházi pedig nyomban kiment előle, és leprás volt, fehér, mint a hó.+

4 A király ekkor éppen Géházival, az igaz Isten emberének szolgájával beszélt, és így szólt: „Kérlek, mondd el nekem mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus tett!”+