10 Anna nagyon el volt keseredve*. Imádkozni kezdett Jehovához,+ és keserves sírásra fakadt. 11 Ekkor ezt a fogadalmat tette: „Ó, seregek Jehovája! Ha letekintesz szolgád nyomorúságára, és megemlékezel rólam, ha nem feledkezel meg szolgádról, és fiúgyermeket adsz szolgádnak,+ akkor én Jehovának adom őt élete minden napjára, és borotva nem érinti a fejét+.”

11 Dávid akkor így szólt Abisaihoz és minden szolgájához: „Ha a saját fiam, aki tőlem származik, az életemre* tör,+ akkor mennyivel inkább egy benjáminita+! Hagyjátok, hadd szitkozódjon, mert Jehova mondta ezt neki. 12 Jehova talán meglátja nyomorúságomat,+ és Jehova jóval jutalmaz meg a mai napon rám szórt szitkok helyett+.”

9 Júda királyának, Ezékiásnak az írása, amikor megbetegedett, és felépült a betegségéből.