MÓZES NEGYEDIK KÖNYVE

1 És Jehova ezt mondta Mózesnek a Sínai-pusztában+, a találkozás sátrában,+ az Egyiptomból való kijövetel után, a 2. év 2. hónapjának az 1. napján:+ 2 „Tartsatok népszámlálást+ az izraeliták* egész közösségében. Számoljatok meg minden egyes férfit név szerint, a családjaik és a nemzetségeik szerint. 3 Te és Áron vegyetek nyilvántartásba csapatonként* minden 20 éves és annál idősebb férfit,+ aki be tud vonulni katonának Izraelben.

4 Vegyetek magatok mellé minden törzsből egy férfit, mindegyik nemzetségfő legyen.+ 5 Név szerint a következő férfiak lesznek veletek: Rúben törzséből Elicúr+, Sedeurnak a fia. 6 Simeon törzséből Selumiel+, Curisaddainak a fia. 7 Júda törzséből Nahson+, Amminádábnak a fia. 8 Issakár törzséből Netánel+, Cuárnak a fia. 9 Zebulon törzséből Eliáb+, Hélonnak a fia. 10 József fiai közül: Efraim+ törzséből Elisáma, Ammihudnak a fia, Manassé törzséből pedig Gamáliel, Pédacurnak a fia. 11 Benjámin törzséből Abidán+, Gideóninak a fia. 12 Dán törzséből Ahiézer+, Ammisaddainak a fia. 13 Áser törzséből Págiel+, Okránnak a fia. 14 Gád törzséből Eliasáf+, Déuelnek a fia. 15 Naftali törzséből Ahira+, Énánnak a fia. 16 Őket választották ki a közösségből. Ők a törzsfők+, Izrael ezreinek a vezetői.+”

17 Mózes és Áron tehát maguk mellé vették ezeket a név szerint kiválasztott férfiakat. 18 A 2. hónap 1. napján összegyűjtötték az egész közösséget, hogy név szerint nyilvántartásba vegyenek minden egyes 20 éves és annál idősebb férfit+ a családjaik és a nemzetségeik szerint, 19 úgy, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. Ő pedig nyilvántartásba vette őket a Sínai-pusztában.+

20 Név szerint nyilvántartásba vették Izrael elsőszülöttjének a leszármazottait,+ Rúben fiait a családjaik és a nemzetségeik szerint. Egyenként megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 21 Rúben törzséből 46 500-an voltak.

22 Név szerint nyilvántartásba vették Simeon leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Egyenként megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 23 Simeon törzséből 59 300-an voltak.

24 Név szerint nyilvántartásba vették Gád leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 25 Gád törzséből 45 650-en voltak.

26 Név szerint nyilvántartásba vették Júda leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 27 Júda törzséből 74 600-an voltak.

28 Név szerint nyilvántartásba vették Issakár leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 29 Issakár törzséből 54 400-an voltak.

30 Név szerint nyilvántartásba vették Zebulon leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 31 Zebulon törzséből 57 400-an voltak.

32 Név szerint nyilvántartásba vették József fiai közül Efraim leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 33 Efraim törzséből 40 500-an voltak.

34 Név szerint nyilvántartásba vették Manassé leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 35 Manassé törzséből 32 200-an voltak.

36 Név szerint nyilvántartásba vették Benjámin leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 37 Benjámin törzséből 35 400-an voltak.

38 Név szerint nyilvántartásba vették Dán leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 39 Dán törzséből 62 700-an voltak.

40 Név szerint nyilvántartásba vették Áser leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 41 Áser törzséből 41 500-an voltak.

42 Név szerint nyilvántartásba vették Naftali leszármazottait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. Megszámoltak minden 20 éves és annál idősebb férfit, aki be tud vonulni katonának. 43 Naftali törzséből 53 400-an voltak.

44 Ennyi embert vett nyilvántartásba Mózes, Áron, valamint Izrael 12 fejedelme, akik a nemzetségeiket képviselték. 45 Nyilvántartásba vettek a nemzetségeik szerint minden 20 éves és annál idősebb izraelita férfit, aki be tud vonulni katonának. 46 Összesen 603 550-en voltak.+

47 De a léviták+ törzsét nem vették nyilvántartásba a többiekkel együtt.+ 48 Jehova ezt mondta Mózesnek: 49 „Egyedül Lévi törzsét ne vedd nyilvántartásba, ne számold őket a többi izraelita közé.+ 50 Jelöld ki a lévitákat, hogy felügyeljék a hajlékot, ahol a szövetségláda van,*+ minden felszerelési tárgyát és mindent, ami a hajlékhoz tartozik.+ Ők fogják hordozni a hajlékot és minden felszerelési tárgyát.+ Ők fognak a hajléknál szolgálni,+ ezért körülötte táborozzanak.+ 51 Amikor csak útnak indulnak, a léviták bontsák le a hajlékot,+ amikor pedig letáboroznak, a léviták állítsák fel. Ha olyan ember megy a hajlék közelébe, aki nem jogosult rá,* azt meg kell ölni.+

52 Minden izraelita férfi a számára kijelölt táborban állítsa fel a sátrát csapatonként*, ott, ahová a törzse be van osztva*. A törzsek hármasával táborozzanak.+ 53 A léviták pedig táborozzanak a hajlék körül, ahol a szövetségláda van,* nehogy megharagudjak az izraeliták közösségére.+ A léviták felelőssége, hogy ellássák a teendőket* a hajlék körül, ahol a szövetségláda van*.”+

54 Az izraeliták mindent úgy tettek, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. Pontosan úgy tettek.

2 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak: 2 „Az izraeliták a számukra kijelölt helyen táborozzanak, közel a nemzetségük zászlajához*. A törzsek hármasával táborozzanak.+ A táborok a találkozás sátra körül legyenek.

3 A keleti oldalon három törzs táborozzon csapatonként*. Júda tábora legyen középen. Júda fiainak a fejedelme Nahson+, Amminádáb fia. 4 A seregében 74 600 férfit vettek nyilvántartásba.+ 5 Mellette táborozzon Issakár törzse. Issakár fiainak a fejedelme Netánel+, Cuár fia. 6 A seregében 54 400 férfit vettek nyilvántartásba.+ 7 A másik oldalon táborozzon Zebulon törzse. Zebulon fiainak a fejedelme Eliáb+, Hélon fia. 8 A seregében 57 400 férfit vettek nyilvántartásba.+

9 A Júda táborához tartozó seregekben összesen 186 400 férfit vettek nyilvántartásba. Ők induljanak elsőként.+

10 A déli oldalon is három törzs táborozzon csapatonként*. Rúben+ tábora legyen középen. Rúben fiainak a fejedelme Elicúr+, Sedeur fia. 11 A seregében 46 500 férfit vettek nyilvántartásba.+ 12 Mellette táborozzon Simeon törzse. Simeon fiainak a fejedelme Selumiel+, Curisaddai fia. 13 A seregében 59 300 férfit vettek nyilvántartásba.+ 14 A másik oldalon táborozzon Gád törzse. Gád fiainak a fejedelme Eliasáf+, Réuel fia. 15 A seregében 45 650 férfit vettek nyilvántartásba.+

16 A Rúben táborához tartozó seregekben összesen 151 450 férfit vettek nyilvántartásba. Ők induljanak másodikként.+

17 Amikor útnak indulnak a találkozás sátrával,+ a léviták tábora a táborok között menjen, középen.

Abban a sorrendben vonuljanak, ahogy táboroznak,+ mindenki a maga helyén, ahogy be vannak osztva a törzsek hármasával.

18 A nyugati oldalon is három törzs táborozzon csapatonként*. Efraim tábora legyen középen. Efraim fiainak a fejedelme Elisáma+, Ammihud fia. 19 A seregében 40 500 férfit vettek nyilvántartásba.+ 20 Mellette táborozzon Manassé+ törzse. Manassé fiainak a fejedelme Gamáliel+, Pédacur fia. 21 A seregében 32 200 férfit vettek nyilvántartásba.+ 22 A másik oldalon táborozzon Benjámin törzse. Benjámin fiainak a fejedelme Abidán+, Gideóni fia. 23 A seregében 35 400 férfit vettek nyilvántartásba.+

24 Az Efraim táborához tartozó seregekben összesen 108 100 férfit vettek nyilvántartásba. Ők induljanak harmadikként.+

25 Az északi oldalon is három törzs táborozzon csapatonként*. Dán tábora legyen középen. Dán fiainak a fejedelme Ahiézer+, Ammisaddai fia. 26 A seregében 62 700 férfit vettek nyilvántartásba.+ 27 Mellette táborozzon Áser törzse. Áser fiainak a fejedelme Págiel+, Okrán fia. 28 A seregében 41 500 férfit vettek nyilvántartásba.+ 29 A másik oldalon táborozzon Naftali törzse. Naftali fiainak a fejedelme Ahira+, Énán fia. 30 A seregében 53 400 férfit vettek nyilvántartásba.+

31 Dán táborában összesen 157 600 férfit vettek nyilvántartásba. A Dán táborához tartozó három törzs induljon utoljára.+”

32 A táborokban a nemzetségeik szerint tehát összesen 603 550 férfit vettek nyilvántartásba, aki be tud vonulni katonának.+ 33 De a lévitákat nem vették nyilvántartásba+ a többi izraelitával,+ ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. 34 Az izraeliták mindent úgy tettek, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. Így táboroztak és így indultak útnak a törzsek hármasával,+ mindenki a maga családjával és nemzetségével.

3 Abban az időben, amikor Jehova beszélt Mózessel a Sínai-hegyen+, a következők voltak Áronnak és Mózesnek a leszármazottai*: 2 Név szerint ők voltak Áron fiai: Nádáb, az elsőszülött, Abihu+, Eleázár+ és Itamár+. 3 Így hívták Áron fiait. Ők voltak a felkent papok, akiket beiktattak,* hogy papokként szolgáljanak.+ 4 Nádáb és Abihu azonban meghaltak Jehova előtt, amikor olyan áldozatot* mutattak be Jehovának a Sínai-pusztában, amilyet nem volt szabad.+ Nekik nem volt egy fiuk sem. Eleázár+ és Itamár+ viszont továbbra is papokként szolgáltak Áronnal, az apjukkal.

5 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 6 „Vezesd elő Lévi törzsét+, és állítsd őket Áron pap elé. Ők fognak neki segíteni.+ 7 Lássák el a szolgálatukat a hajléknál, teljesítve ezzel az Áron és a közösség iránti kötelezettségeiket a találkozás sátránál. 8 Ők lássák el a találkozás sátrának a felszerelési tárgyaival kapcsolatos teendőket,+ és tegyenek eleget az izraeliták iránti kötelezettségeiknek. Ezzel látják el a hajlék körüli szolgálatukat.+ 9 Add a lévitákat Áronnak és a fiainak. Ők azok, akiket odaadtak Áronnak az izraeliták közül.+ 10 Nevezd ki Áront és a fiait, hogy ők végezzék a papi feladatokat.+ Ha olyan személy megy a szentély közelébe, aki nem jogosult rá,* azt meg kell ölni.+”

11 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 12 „Kiválasztom a lévitákat az izraeliták közül cserébe minden elsőszülött* izraelitáért,+ és a léviták az enyémek lesznek, 13 ugyanis minden elsőszülött az enyém.+ Aznap, amikor lesújtottam minden elsőszülöttre Egyiptom földjén,+ magamnak szenteltem Izrael minden elsőszülöttjét, embert és állatot egyaránt.+ Ők legyenek az enyémek. Én vagyok Jehova.”

14 Jehova még ezt is mondta Mózesnek a Sínai-pusztában+: 15 „Vedd nyilvántartásba Lévi fiait a nemzetségeik és a családjaik szerint. Minden egy hónapos és annál idősebb fiút és férfit vegyél nyilvántartásba.”+ 16 Mózes nyilvántartásba vette őket Jehova utasítására, pontosan úgy, ahogyan parancsolta. 17 Név szerint ezek voltak Lévi fiai: Gerson, Kehát és Mérári.+

18 Gerson fia volt Libni és Simei.+ Tőlük származtak a nevüket viselő családok.

19 Kehát fia volt Amrám, Jichár, Hebron és Uzziel.+ Tőlük származtak a nevüket viselő családok.

20 Mérári fia volt Mahli+ és Músi+. Tőlük származtak a nevüket viselő családok.

Ezek voltak a léviták családjai nemzetségeik szerint.

21 Gersontól származott a libniták+ és a simeiták családja. Ezek voltak a gersoniták családjai. 22 A nyilvántartásba vett egy hónapos és annál idősebb fiúk és férfiak száma összesen 7500 volt.+ 23 A gersoniták családjai a hajlék mögött,+ attól nyugatra táboroztak. 24 A gersoniták nemzetségfője Eliasáf volt, Láel fia. 25 A találkozás sátrában Gerson fiainak+ kellett ellátniuk azokat a teendőket, amelyek magával a sátorral+, a takaróival+, a találkozás sátrának a bejáratán lévő kárpittal*+, 26 a hajlék és az oltár körül levő udvar vásznaival+, az udvar bejáratán lévő kárpittal*+ és a sátorkötelekkel kapcsolatosak.

27 Keháttól származott az amramiták, a jichariták, a hebroniták és az uzzieliták családja. Ezek voltak a kehátiták családjai.+ 28 Az egy hónapos és annál idősebb fiúk és férfiak száma összesen 8600 volt. Az ő felelősségük volt, hogy ellássák a szent hellyel kapcsolatos teendőket.+ 29 Kehát fiainak a családjai a hajlék déli oldalán táboroztak.+ 30 A kehátiták családjainak a nemzetségfője Elicáfán volt, Uzziel+ fia. 31 Nekik kellett ellátniuk azokat a teendőket, amelyek a ládával+, az asztallal+, a lámpatartóval+, az oltárokkal+, a szent helyen végzett szolgálathoz szükséges felszerelési tárgyakkal+ és a függönnyel+ kapcsolatosak.+

32 A léviták fejedelmeinek a feje Eleázár+ volt, Áron papnak a fia. Ő irányította mindazokat, akik a szent hellyel kapcsolatos teendőket látták el.

33 Méráritól származott a mahliták és a musiták családja. Ezek voltak Mérári családjai.+ 34 A nyilvántartásba vett egy hónapos és annál idősebb fiúk és férfiak száma összesen 6200 volt.+ 35 Mérári családjainak a nemzetségfője Curiel volt, Abihail fia. Ők a hajlék északi oldalán táboroztak.+ 36 Mérári fiainak kellett ellátniuk azokat a teendőket, amelyek a hajlék deszkakereteivel+, rúdjaival+, oszlopaival+, csaplyukas talpaival és minden hozzávaló felszerelési tárggyal,+ 37 valamint az udvar körüli oszlopokkal, azok csaplyukas talpaival+, sátorcövekeivel és sátorköteleivel kapcsolatosak.

38 A hajlék előtt a keleti oldalon, a találkozás sátrától keletre táborozott Mózes, Áron meg a fiai. Nekik kellett ellátniuk a szentéllyel kapcsolatos teendőket, amivel eleget tettek az izraeliták iránti kötelezettségeiknek. Ha olyan személy ment a szentély közelébe, aki nem volt jogosult rá,* azt meg kellett ölni.+

39 Azoknak az egy hónapos és annál idősebb lévita fiúknak és férfiaknak a száma, akiket Mózes és Áron Jehova utasítására nyilvántartásba vett, összesen 22 000 volt.

40 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Vegyél nyilvántartásba minden egy hónapos és annál idősebb elsőszülött izraelita fiút és férfit,+ számold össze őket, és írd fel a nevüket. 41 Válaszd ki nekem a lévitákat cserébe minden elsőszülött izraelitáért,+ és válaszd ki a léviták háziállatait cserébe az izraeliták elsőszülött háziállataiért.+ Én vagyok Jehova.” 42 Mózes nyilvántartásba vett minden izraelita elsőszülöttet, ahogy Jehova parancsolta neki. 43 Azoknak az egy hónapos és annál idősebb elsőszülött fiúknak és férfiaknak a száma, akiket név szerint nyilvántartásba vett, összesen 22 273 volt.

44 Jehova még ezt mondta Mózesnek: 45 „Válaszd ki a lévitákat cserébe minden elsőszülött izraelitáért, és válaszd ki a léviták háziállatait cserébe az izraeliták háziállataiért. A léviták legyenek az enyémek. Én vagyok Jehova. 46 De 273-mal több elsőszülött izraelita van, mint lévita.+ Ahhoz, hogy megváltsd őket,+ 47 vegyél 5 sekelt* fejenként,+ a szent helyen tartott szabványsekel szerint*. Egy sekel 20 gera*.+ 48 Majd add a pénzt Áronnak és a fiainak váltságdíjként azokért, akik a lévitákon felül vannak.” 49 Mózes tehát beszedte a váltságdíjat azoktól, akik azokon felül voltak, akiket a léviták megváltottak. 50 Beszedte a pénzt az izraeliták elsőszülöttjeitől. Ez 1365 sekel volt a szent helyen tartott szabványsekel szerint. 51 Majd Jehova szavával* összhangban Mózes odaadta a váltságdíjat Áronnak és a fiainak, pontosan úgy, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.

4 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak: 2 „Számoljátok meg Lévi fiai közül Kehát fiait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint, 3 azokat, akik 30+ és 50+ év közöttiek, és akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátrában dolgozzanak.+

4 Kehát fiai egészen szent feladatokat fognak ellátni.+ A következő feladataik lesznek a találkozás sátrában: 5 Amikor a tábor útnak indul, Áron és a fiai menjenek be a sátorba, vegyék le a függönyt+, és takarják be vele a szövetségládát*+. 6 Majd tegyenek rá egy fókabőr takarót, terítsenek a tetejére egy kék színű anyagot, és dugják bele a rúdjait+, amelyekkel hordozzák.

7 Terítsenek egy kék anyagot a jelenlét kenyerének az asztalára+ is, és tegyék rá a tálakat, poharakat, csészéket és az italáldozathoz használt kancsókat.+ A kenyér+, melyet rendszeresen felajánlanak, maradjon rajta. 8 Azután terítsék le ezeket egy skarlátvörös anyaggal, fedjék be egy fókabőr takaróval, és dugják bele a rúdjait+, amelyekkel hordozzák. 9 Vegyenek azután egy kék anyagot, és takarják le a lámpatartót+, a lámpáit+, lámpabélcsipeszeit*, tűztartóit+ és az összes edényt, melyben a lámpákhoz szükséges olajat tartják. 10 Majd csomagolják be minden eszközével együtt egy fókabőr takaróba, és tegyék rá egy deszkára, amellyel hordozhatják. 11 Az aranyoltárt+ is terítsék le kék anyaggal, majd takarják le egy fókabőr takaróval, és dugják bele a rúdjait+, amelyekkel hordozzák. 12 Vegyék a szent helyen használatos összes eszközt+, tegyék bele őket egy kék anyagba, takarják be egy fókabőr takaróval, és tegyék rá egy deszkára, amellyel hordozhatják.

13 Azután takarítsák el a hamut* az oltárról+, és takarják be az oltárt bíborszínű gyapjútakaróval. 14 Tegyék rá az oltárnál használatos összes felszerelési tárgyat:+ a tűztartókat, villákat, lapátokat és a tálakat. Majd tegyenek rá egy fókabőr takarót, és dugják bele a rúdjait+, amelyekkel hordozzák.

15 Amikor a tábor útnak indul, Áron és a fiai takarják be a szent helyet+ és az ott használt összes felszerelési tárgyat. Miután végeztek, jöjjenek Kehát fiai, hogy elvigyék azokat,+ de ne érjenek hozzá a szent helyhez, mert akkor meg kell halniuk.+ Ez Kehát fiainak a találkozás sátrával kapcsolatos feladata*.

16 Áron pap fiának, Eleázárnak+ a felügyelete alá tartozik a világításhoz szükséges olaj+, az illatos füstölőszer+, a rendszeresen bemutatott gabonaáldozat és a felkenetési olaj+. Ő felügyeli az egész hajlékot, mindent, ami benne van, beleértve a szent helyet és a felszerelési tárgyait.”

17 Jehova még ezt is mondta Mózesnek és Áronnak: 18 „Ne hagyd, hogy a kehátiták családjainak+ a törzsét meg kelljen ölni, és kivesszenek a léviták közül. 19 Azért tedd meg ezeket, hogy életben maradjanak, és ne haljanak meg, amikor az egészen szent dolgok közelébe mennek.+ Áron és a fiai menjenek be, és ők mondják meg, hogy melyiküknek mi legyen a feladata, és mit hordozzon. 20 Amikor bemennek a találkozás sátrába, egy pillanatra sem láthatják a szent dolgokat, mert akkor meg kell halniuk.”+

21 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 22 „Számold meg Gerson fiait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint. 23 Vegyél nyilvántartásba minden 30 és 50 év közötti személyt, akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátrában szolgáljanak. 24 A gersoniták családjainak a következő dolgokra kell gondot fordítaniuk, illetve ezeket kell hordozniuk:+ 25 Ők vigyék a hajlék sátorlapjait+, a találkozás sátrát, annak takaróját és a tetejére való fókabőr takarót,+ a találkozás sátrának a bejáratán lévő kárpitot*+, 26 a hajlék és az oltár körül lévő udvar vásznait+, az udvar bejáratán lévő kárpitot*+ és a sátorköteleket. Ők vigyék az összes ezekhez tartozó eszközt és mindazt, amire szükség van a szolgálatukhoz. Mindez az ő feladatuk. 27 Áron és a fiai felügyeljék a gersoniták+ minden munkáját és azt, hogy mit hordozzanak. Ezekkel a feladatokkal bízzátok meg őket. 28 Ez a feladatuk a gersoniták családjainak a találkozás sátrában,+ és a munkájukat Áron pap fiának, Itamárnak+ az irányítása alatt végzik.

29 Vedd nyilvántartásba Mérári fiait+ is a családjaik és a nemzetségeik szerint. 30 Vedd nyilvántartásba azokat a 30 és 50 év közöttieket, akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátránál dolgozzanak. 31 A találkozás sátránál végzett szolgálatuk a következőkre terjed ki: nekik kell hordozniuk+ a hajlék deszkakereteit+, rúdjait+, oszlopait+ és csaplyukas talpait+, 32 az udvar körüli oszlopokat+ és azok csaplyukas talpait+, sátorcövekeit+, sátorköteleit és minden ezekhez tartozó felszerelést. Ők látják el az összes ezekkel kapcsolatos teendőket. Név szerint jelöljétek ki, hogy melyikük mit hordozzon. 33 Ez a feladatuk a méráriták családjainak+ a találkozás sátránál, és a munkájukat Áron pap fiának, Itamárnak az irányítása alatt végezzék.+”

34 Mózes, Áron és a közösség fejedelmei+ ekkor nyilvántartásba vették a kehátiták fiait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint, 35 azokat, akik 30 és 50 év közöttiek, és akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátránál dolgozzanak.+ 36 Összesen 2750 személyt vettek nyilvántartásba a családjaik szerint.+ 37 Őket vették nyilvántartásba a kehátiták családjai közül. Ők azok, akik a találkozás sátránál szolgálnak. Mózes és Áron nyilvántartásba vette őket, ahogy arra Jehova utasítást adott Mózes által.+

38 Nyilvántartásba vették Gerson fiait+ a családjaik és a nemzetségeik szerint, 39 azokat, akik 30 és 50 év közöttiek, és akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátránál dolgozzanak. 40 Összesen 2630 személyt vettek nyilvántartásba a családjaik és a nemzetségeik szerint.+ 41 Őket vették nyilvántartásba Gerson fiainak a családjai közül. Ők azok, akik a találkozás sátránál szolgálnak. Mózes és Áron nyilvántartásba vette őket, ahogy arra Jehova utasítást adott.+

42 Nyilvántartásba vették Mérári fiait a családjaik és a nemzetségeik szerint, 43 azokat, akik 30 és 50 év közöttiek, és akik azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátránál dolgozzanak.+ 44 Összesen 3200 személyt vettek nyilvántartásba a családjaik szerint.+ 45 Őket vették nyilvántartásba a méráriták családjai közül. Mózes és Áron nyilvántartásba vette őket, ahogy arra Jehova utasítást adott Mózes által.+

46 Mózes, Áron és Izrael fejedelmei nyilvántartásba vettek minden lévitát a családjaik és a nemzetségeik szerint. 47 Ők 30 és 50 év közöttiek, és azt a megbízatást kapták, hogy a találkozás sátránál dolgozzanak, és hordozzanak mindent, ami a sátorhoz tartozik.+ 48 Összesen 8580 személyt vettek nyilvántartásba.+ 49 Ahogy Jehova utasította Mózest, nyilvántartásba vették őket aszerint, hogy kinek mi a feladata, és mit hordoz. Nyilvántartásba vették őket, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.

5 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 2 „Parancsold meg az izraelitáknak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, aki leprás,+ akinek folyása van,+ vagy aki halott* miatt tisztátalan.+ 3 Küldjétek ki az ilyen embert, akár férfi, akár nő. Küldjétek ki őket a táboron kívülre, nehogy megfertőzzék+ azoknak a táborát, akik között lakom*.+” 4 Az izraeliták így is tettek, és kiküldték őket a táboron kívülre. Azt tették az izraeliták, amit Jehova mondott Mózesnek.

5 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 6 „Mondd meg az izraelitáknak: »Ha egy férfi vagy egy nő olyan bűnt követ el, amely jellemző az emberekre, és ezzel hűtlen lesz Jehovához, akkor az az ember* vétkessé válik.+ 7 Vallja* meg+ a bűnét*, és fizessen kártérítést annak, akinek a kárt okozta. Fizesse ki a kár teljes összegét, és tegye még hozzá az értékének az egyötödét.+ 8 De ha az áldozat meghal, és nincs olyan közeli rokona, akinek a vétkes kifizethetné a kártérítést, akkor adja azt Jehovának, és a papé lesz, azon a koson kívül, amellyel a pap engesztelést végez érte.+

9 Az izraeliták minden szent adománya+, melyet a pap elé visznek, legyen a papé.+ 10 Minden egyes szent adomány maradjon az övé. Bármit adjon is valaki a papnak, az a papé lesz.«”

11 Jehova még ezt mondta Mózesnek: 12 „Mondd meg az izraelitáknak: »Ha egy nő rossz útra tér, és megcsalja a férjét, 13 mert lefekszik egy másik férfival,+ de erről nem tud a férje, és nem is tudódik ki, vagyis ha az asszony beszennyezi magát, de nincs tanú ellene, és nem is érték tetten, akkor a következőket kell tenni: 14 Ha a férje féltékeny, és az a gyanúja, hogy a felesége megcsalta – akár tényleg beszennyezte magát az asszony, akár nem –, 15 akkor a férj vigye a feleségét a paphoz, és vigyen áldozatként az asszonyért egytized éfa* árpalisztet. Ne öntsön a lisztre olajat, és tömjént se rakjon rá, mert ez féltékenységért való gabonaáldozat, mely a vétekre emlékeztet.

16 A pap vezesse elő az asszonyt, és állítsa Jehova elé.+ 17 Tegyen szent vizet egy cserépedénybe, vegyen a hajlék padlóján lévő porból, és tegye a vízbe. 18 Majd állítsa az asszonyt Jehova elé, bontsa ki az asszony haját, és adja a kezébe az emlékeztető, vagyis a féltékenységért való gabonaáldozatot+, a papnak pedig legyen a kezében az átokhozó keserűvíz+.

19 Azután a pap kérje meg az asszonyt, hogy esküdjön meg. Mondja ezt neki: ’Ha a férjeden kívül nem feküdtél le más férfival, amióta férjnél vagy,*+ ha nem tértél rossz útra, és nem szennyezted be magad, akkor ne legyen rád hatással az átokhozó keserűvíz. 20 De ha rossz útra tértél, amióta férjnél vagy, és beszennyezted magad, mert lefeküdtél más férfival+. . .’ 21 Ekkor a pap kérésére esküdjön meg az asszony, hogy átkozott legyen, ha ezt tette. A pap pedig mondja ezt az asszonynak: ’Büntessen meg Jehova azzal, hogy téged emleget a nép, amikor esküt vagy átkot mond, miután Jehova sorvadttá* tette a csípődet*, és dagadttá a méhedet. 22 És ez az átokhozó víz menjen a beleidbe, hogy megdagadjon a méhed és elsorvadjon* a csípőd*.’ Az asszony pedig mondja rá: ’Ámen! Ámen!*’

23 Aztán a pap írja be ezeket az átkokat a könyvbe, majd mossa bele azokat a keserűvízbe, 24 és itassa meg az asszonnyal az átokhozó keserűvizet. Az átokhozó víz bekerül a testébe, és keserves fájdalmat okoz neki. 25 A pap vegye el az asszony kezéből a féltékenységért való gabonaáldozatot+, lengesse meg Jehova előtt, és vigye az oltárhoz. 26 Vegyen egy marékkal a gabonaáldozatból jelképes áldozatként, égesse el az oltáron, hogy felszálljon a füstje,+ és ezután itassa meg az asszonnyal a vizet. 27 Ha az asszony beszennyezte magát, mert megcsalta a férjét, akkor a következő fog történni vele, miután a pap megitatta vele a vizet: az átokhozó víz keserves fájdalmat okoz neki, amikor belemegy a testébe, a méhe megdagad, a csípője* pedig elsorvad*, és az asszonyt emlegeti majd a nép, amikor esküt vagy átkot mond. 28 De ha az asszony nem szennyezte be magát, hanem tiszta, akkor ne legyen ez a büntetése. Legyen képes gyermeket szülni.

29 Ez a törvény vonatkozik arra az esetre, ha valaki féltékeny,+ mert a felesége rossz útra tér, és beszennyezi magát, amíg férjnél van, 30 vagy ha egy férfi féltékeny, és az a gyanúja, hogy a felesége megcsalta. A férfi állítsa a feleségét Jehova elé, és a pap pontosan azt tegye az asszonnyal, amit ez a törvény előír. 31 A férfi ártatlan, a feleségnek azonban felelnie kell a vétkéért.«”

6 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 2 „Beszélj az izraelitákkal, és mondd meg nekik: »Ha egy férfi vagy egy nő különleges fogadalmat tesz, hogy Jehova nazireusaként*+ fog élni, 3 akkor ne igyon bort, se másmilyen alkoholt. Ne igyon borecetet vagy más alkoholból készített ecetet,+ ne igyon szőlőből készült italt, és szőlőt se egyen, se frissen, se szárítva. 4 Míg nazireus, ne egyen semmi olyat, ami szőlőtőről származik, az éretlen szőlőszemet se, még a héját se.

5 Mindaddig, míg köti a nazireusi fogadalma, ne érje borotva a fejét.+ Maradjon szent, és hagyja nőni a haját, míg le nem telnek azok a napok, amelyekre odaszentelte magát Jehovának. 6 Ne menjen halott* közelébe mindaddig, amíg oda van szentelve Jehovának. 7 Még akkor se szennyezze be magát, ha az apja, az anyja vagy a testvére hal meg,+ mert látszik a haján, hogy Isten nazireusa.

8 Szent lesz Jehovának mindaddig, míg nazireus. 9 De ha valaki hirtelen hal meg mellette,+ és ezért beszennyezi a haját, amelyből látszik, hogy oda van szentelve Istennek,* akkor borotválja le+ azt a 7. napon, azon a napon, amelyen megtisztul. 10 A 8. napon vigyen két gerlét vagy két fiatal galambot a papnak a találkozás sátrának a bejáratához. 11 És a pap készítse el az egyiket bűnért való áldozatként, a másikat pedig égőáldozatként, és végezzen engesztelést a nazireusért, amiért bűnös lett a halott* miatt.+ Majd a nazireus szentelje meg magát* azon a napon. 12 Újra szentelje oda magát Jehovának annyi napra, amennyire megfogadta, hogy nazireus lesz, és vigyen egy első életévében levő fiatal kost vétekért való áldozatnak. A korábbi napok nem számítanak, mert tisztátalan lett az alatt az idő alatt, míg nazireus volt.

13 Ez a nazireusokra vonatkozó törvény: Aznap, amikor letelik az az idő, amelyre megfogadta, hogy nazireus+ lesz, vigyék őt a találkozás sátrának a bejáratához. 14 Mutasson be ott áldozatot Jehovának: egy ép, első életévében levő fiatal kost égőáldozatként+; egy ép, első életévében levő nőstény bárányt bűnért való áldozatként+; egy ép kost közösségi áldozatként+; 15 egy kosár, olajjal kevert finomlisztből készült, karika formájú kovásztalan kenyeret és olajjal megkent kovásztalan lepényeket, valamint az azokhoz tartozó gabonaáldozatot+ és italáldozatokat+. 16 A pap mutassa be ezeket Jehova előtt, és ajánlja fel a bűnért való áldozatot és az égőáldozatot. 17 Majd mutassa be a kost közösségi áldozatként Jehovának a kosár kovásztalan kenyérrel együtt, és mutassa be az ahhoz tartozó gabonaáldozatot+ és italáldozatot.

18 A nazireus pedig a találkozás sátrának a bejáratánál borotválja le a haját*,+ amelyet nőni hagyott, míg nazireus volt, és tegye a tűzre, amelyen a közösségi áldozat van. 19 Vegye el a pap a kos megfőtt+ lapockáját, és vegyen el egy karika formájú kovásztalan kenyeret a kosárból, meg egy kovásztalan lepényt, és tegye ezeket a nazireus tenyerébe, miután az leborotváltatta a haját, amely annak a jele volt, hogy nazireus. 20 És a pap lengesse meg ezeket meglengetett áldozatként Jehova előtt.+ Ez szent, és legyen a papé a meglengetett áldozatként bemutatott szeggyel és a szent járandóságnak szánt combbal együtt.+ A nazireus ezután ihat bort.

21 Ha egy nazireus+ fogadalmat tesz, hogy a nazireusoktól elvárt áldozaton kívül más áldozatot is bemutat Jehovának, mert ezt meg tudja tenni, akkor teljesítse a fogadalmát. Ez a nazireusokra vonatkozó törvény.«”

22 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 23 „Mondd meg Áronnak és a fiainak: »Így áldjátok meg+ Izrael népét:

24 ’Áldjon meg Jehova,+ és védjen meg téged!

25 Ragyogtassa rád arcát Jehova,+ és légy kedves a szemében.

26 Forduljon feléd Jehova jóindulattal,* és árasszon rád békét.+’«

27 És helyezzék nevemet Izrael népére,+ hogy megáldjam őket.+”

7 Azon a napon, amelyen Mózes végzett a hajlék felállításával,+ felkente+ és felszentelte azt, annak minden berendezésével együtt, valamint az oltárt és annak minden felszerelési tárgyát.+ Amikor felkente és felszentelte azokat,+ 2 Izrael fejedelmei+, a nemzetségfők áldozatot mutattak be. Ezek a törzsfők, akik felügyelték a népszámlálást, 3 elhozták az áldozatukat Jehova elé: 6 fedett szekeret és 12 szarvasmarhát. Két-két fejedelem hozott egy szekeret, és mindegyikük hozott egy-egy bikát. Elvitték ezeket a hajlék elé. 4 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 5 „Fogadd el tőlük mindezt, mert ezeket használják majd a találkozás sátra körüli szolgálathoz. Add ezeket a lévitáknak, attól függően, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy ellássák a feladatukat.”

6 Mózes elfogadta a szekereket és a szarvasmarhákat, és odaadta azokat a lévitáknak. 7 Két szekeret és négy szarvasmarhát adott Gerson fiainak, mert ennyire volt szükség ahhoz, hogy ellássák a feladataikat,+ 8 és négy szekeret meg nyolc szarvasmarhát Mérári fiainak, mert az ő feladataikhoz, melyeket Itamárnak, Áron pap fiának a felügyelete alatt végeztek, ennyire volt szükség.+ 9 De Kehát fiainak nem adott semmit sem ezekből, mert ők a szent hely körül végezték a szolgálatukat,+ és a vállukon hordozták a szent dolgokat.+

10 A fejedelmek tehát elhozták az ajándékukat, amikor az oltárt felavatták*+ és felkenték. Miután bemutatták az áldozatukat az oltár előtt, 11 Jehova ezt mondta Mózesnek: „Egyik nap az egyik fejedelem, másik nap a másik fejedelem mutassa be az áldozatát, melyet az oltár felavatására hozott.”

12 Az 1. nap Nahson+, a Júda törzséből való Amminádáb fia mutatta be az áldozatát. 13 Áldozata egy 130 sekel* súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,*+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 14 egy 10 sekel súlyú aranypohár* tele füstölőszerrel; 15 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 16 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 17 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Nahsonnak, Amminádáb+ fiának az áldozata.

18 A 2. nap Netánel+, Cuárnak a fia, Issakár fejedelme hozott ajándékot. 19 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 20 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 21 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 22 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 23 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Netánelnek, Cuár fiának az áldozata.

24 A 3. nap Zebulon fiainak a fejedelme, Eliáb+, Hélonnak a fia következett. 25 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 26 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 27 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 28 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 29 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Eliábnak+, Hélon fiának az áldozata.

30 A 4. nap Rúben fiainak a fejedelme, Elicúr+, Sedeurnak a fia következett. 31 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 32 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 33 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 34 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 35 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Elicúrnak+, Sedeur fiának az áldozata.

36 Az 5. nap Simeon fiainak a fejedelme, Selumiel+, Curisaddainak a fia következett. 37 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 38 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 39 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 40 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 41 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Selumielnek+, Curisaddai fiának az áldozata.

42 A 6. nap Gád fiainak a fejedelme, Eliasáf+, Déuelnek a fia következett. 43 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 44 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 45 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 46 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 47 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Eliasáfnak+, Déuel fiának az áldozata.

48 A 7. nap Efraim fiainak a fejedelme, Elisáma+, Ammihud fia következett. 49 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 50 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 51 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 52 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 53 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Elisámának+, Ammihud fiának az áldozata.

54 A 8. nap Manassé fiainak a fejedelme, Gamáliel+, Pédacurnak a fia következett. 55 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 56 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 57 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 58 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 59 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Gamálielnek+, Pédacur fiának az áldozata.

60 A 9. nap Benjámin fiainak a fejedelme+, Abidán+, Gideóninak a fia következett. 61 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 62 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 63 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 64 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 65 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Abidánnak+, Gideóni fiának az áldozata.

66 A 10. nap Dán fiainak a fejedelme, Ahiézer+, Ammisaddainak a fia következett. 67 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 68 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 69 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 70 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 71 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Ahiézernek+, Ammisaddai fiának az áldozata.

72 A 11. nap Áser fiainak a fejedelme, Págiel+, Okránnak a fia következett. 73 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 74 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 75 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 76 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 77 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Págielnek+, Okrán fiának az áldozata.

78 A 12. nap Naftali fiainak a fejedelme, Ahira+, Énánnak a fia következett. 79 Áldozata egy 130 sekel súlyú ezüsttál volt, és egy 70 sekel súlyú ezüstedény, a szent helyen tartott szabványsekel szerint,+ mindkettő tele volt gabonaáldozatnak szánt, olajjal kevert finomliszttel;+ 80 egy 10 sekel súlyú aranypohár tele füstölőszerrel; 81 egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égőáldozatnak+; 82 egy kecskegida bűnért való áldozatnak+; 83 közösségi áldozatnak+ pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt egyéves hím bárány. Ez volt Ahirának+, Énán fiának az áldozata.

84 A következő volt Izrael fejedelmeinek az áldozata, melyet az oltár felavatására hoztak,+ amikor azt felkenték: 12 ezüsttál, 12 ezüstedény, 12 aranypohár.+ 85 Mindegyik ezüsttál 130 sekel volt, mindegyik edény 70 sekel volt, így az ezüstedények súlya összesen 2400 sekel volt, a szent helyen tartott szabványsekel szerint.+ 86 A füstölőszerrel teli 12 aranypohár poharanként 10 sekel volt, a szent helyen tartott szabványsekel szerint, így az aranypoharak súlya összesen 120 sekel volt. 87 Összesen 12 bikát, 12 kost és 12 egyéves hím bárányt szántak égőáldozatnak, a hozzájuk tartozó gabonaáldozattal, valamint 12 kecskegidát bűnért való áldozatnak. 88 Ezenkívül összesen 24 bikát, 60 kost, 60 kecskebakot és 60 egyéves hím bárányt szántak közösségi áldozatnak. Ezek voltak azok az áldozatok, melyeket az oltár felavatására hoztak,+ miután azt felkenték.+

89 Mózes amikor csak bement a találkozás sátrába, hogy beszéljen Istennel*,+ hallotta a hangot, amely a szövetségládán* levő fedél fölül,+ a két kerub+ közül szólt hozzá. Isten beszélt vele.

8 Jehova ezt mondta Mózesnek: 2 „Beszélj Áronnal, és mondd meg neki: »Amikor meggyújtod a lámpákat, a hét lámpa a lámpatartó előtti területet világítsa meg.«+” 3 És Áron így is tett: úgy gyújtotta meg a lámpákat, hogy a lámpatartó+ előtti területet világítsák meg, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. 4 A lámpatartó vert aranyból készült. Az ágai és a virágai is vert aranyból voltak.+ Úgy lett elkészítve a lámpatartó, ahogy Jehova mutatta Mózesnek a látomásban.+

5 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 6 „Válaszd ki a lévitákat az izraeliták közül, és tisztítsd meg őket.+ 7 Így tisztítsd meg őket: Hints rájuk bűntől megtisztító vizet, borotválják le az egész testüket, mossák ki a ruháikat, és tisztuljanak meg.+ 8 Azután hozzanak egy fiatal bikát+, és hozzá tartozó gabonaáldozatnak+ olajjal kevert finomlisztet. Te pedig hozz egy másik fiatal bikát bűnért való áldozatnak+. 9 Majd vidd a lévitákat a találkozás sátra elé, és gyűjtsd egybe az izraeliták egész közösségét.+ 10 Amikor bemutatod a lévitákat Jehova előtt, az izraeliták tegyék a kezüket a lévitákra.+ 11 Áron pedig ajánlja fel* Jehova előtt az izraeliták közül a lévitákat meglengetett áldozatként+, és végezzék Jehova szolgálatát.+

12 A léviták tegyék a kezüket a bikák fejére.+ Ezután az egyiket mutassák be Jehovának bűnért való áldozatként, a másikat pedig égőáldozatként, hogy engesztelést végezzenek+ a lévitákért. 13 Állítsd a lévitákat Áron és a fiai elé, és ajánld fel* őket Jehovának meglengetett áldozatként. 14 Különítsd el a lévitákat az izraeliták közül, és a léviták legyenek az enyémek.+ 15 Azután a léviták kezdjék el a szolgálatukat a találkozás sátránál. Így tisztítsd meg és ajánld fel* őket meglengetett áldozatként. 16 Mert őket odaadták nekem az izraeliták közül. Kiválasztom őket magamnak cserébe az elsőszülött* izraelitákért,+ 17 ugyanis az izraeliták közül minden elsőszülött az enyém, ember és állat egyaránt.+ Azon a napon szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre.+ 18 Kiválasztom magamnak a lévitákat cserébe az elsőszülött izraelitákért. 19 Az izraeliták közül ajándékba adom a lévitákat Áronnak és a fiainak, hogy végezzék a szolgálatot a találkozás sátrában az izraelitákért,+ és hogy engesztelést végezzenek értük, nehogy csapás érje az izraelitákat,+ amiért a szent hely közelébe mennek.”

20 Mózes, Áron és az izraeliták egész közössége így is tett a lévitákkal. Mindent úgy tettek velük, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. 21 A léviták tehát megtisztultak, kimosták a ruháikat,+ és ezután Áron felajánlotta* őket Jehova előtt meglengetett áldozatként.+ Áron utána engesztelést végzett értük, hogy megtisztítsa őket.+ 22 A léviták ezután elkezdték a szolgálatukat a találkozás sátránál Áronnak és a fiainak a felvigyázása alatt. Mindent úgy tettek a lévitákkal, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.

23 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 24 „Ez vonatkozik a lévitákra: 25 éves korukban csatlakozzanak azokhoz, akik a találkozás sátránál szolgálnak. 25 De 50 éves kor felett vonuljanak nyugalomba, és ne szolgáljanak többé. 26 Segíthetnek a testvéreiknek, akik a találkozás sátránál látják el a feladataikat, de nem kell ott szolgálatot ellátniuk. Így tegyél a lévitákkal, és ezek legyenek a feladataik.”+

9 Jehova ezt mondta Mózesnek a Sínai-pusztában az Egyiptomból való kijövetel után, a 2. év 1. hónapjában:+ 2 „Az izraeliták készítsék el a pászkaáldozatot+ a meghatározott időben.+ 3 Ennek a hónapnak a 14. napján, az esti szürkületkor* készítsétek el, a meghatározott időben. Amikor elkészítitek a pászkaáldozatot, kövessétek az összes rá vonatkozó rendeletet és eljárást.”+

4 Mózes tehát beszélt az izraelitákkal, hogy készítsék el a pászkaáldozatot. 5 Ők el is készítették a pászkaáldozatot az 1. hónap 14. napján, az esti szürkületkor*, a Sínai-pusztában. Az izraeliták mindent úgy tettek, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.

6 De voltak, akik tisztátalanná váltak, mert hozzáértek valakinek a holttestéhez,*+ és így nem tudták elkészíteni a pászkaáldozatot azon a napon. Ezért odamentek aznap Mózeshez és Áronhoz,+ 7 és ezt mondták Mózesnek: „Tisztátalanok vagyunk, mert hozzáértünk egy holttesthez.* Ennek ellenére miért ne mutathatnánk be mi is Jehovának az áldozatot a meghatározott időben a többi izraelitával együtt?”+ 8 Mózes ekkor ezt mondta nekik: „Várjatok itt, míg meg nem tudom, hogy mit parancsol Jehova veletek kapcsolatban.”+

9 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 10 „Mondd meg az izraelitáknak: »Ha valaki közületek vagy a leszármazottaitok közül tisztátalan lesz, mert hozzáér egy holttesthez,*+ vagy ha messzire utazott, akkor is készítse el a pászkaáldozatot Jehovának. 11 Ők a 2. hónap 14. napján,+ az esti szürkületkor* készítsék el. Kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg.+ 12 Semmit se hagyjanak a pászkaáldozatból reggelre,+ és egyetlen csontját se törjék el.+ A pászkára vonatkozó rendeletek alapján készítsék el. 13 De ha valaki tiszta volt, illetve nem utazott el, és mégis elmulasztotta elkészíteni a pászkaáldozatot, azt az embert* meg kell ölni, és így el lesz távolítva a népéből,+ mert nem mutatta be az áldozatot Jehovának a meghatározott időben. Az ilyen ember felelni fog a bűnéért.

14 A köztetek lakó bevándorló is készítse el a pászkaáldozatot Jehovának.+ A pászkára vonatkozó rendelet és eljárás szerint tegye ezt.+ Ugyanaz a rendelet legyen érvényes rátok is, és a bevándorlókra is.+«”

15 Aznap, amikor felállították a hajlékot,+ a felhő befedte azt, vagyis a sátrat, ahol a szövetségláda volt,* este pedig tűzhöz hasonló valami volt a hajlék felett, mely ott maradt reggelig.+ 16 Ettől kezdve ez mindig így volt: Nappal a felhő fedte be, éjjel pedig tűzhöz hasonló valami volt fölötte.+ 17 Ha a felhő felemelkedett a sátor fölül, az izraeliták rögtön útnak indultak,+ és ahol a felhő megállt, ott letáboroztak.+ 18 Jehova utasítására indultak útnak, és Jehova utasítására táboroztak le.+ Míg a felhő a hajlék fölött volt, addig nem bontottak tábort. 19 Amikor a felhő hosszabb ideig volt a hajlék fölött, az izraeliták engedelmeskedtek Jehovának, és nem indultak el.+ 20 De volt, hogy a felhő csak néhány napig maradt a hajlék fölött. Az izraeliták Jehova utasítására maradtak ott, ahol letáboroztak, és Jehova utasítására indultak útnak. 21 Néha azonban a felhő csak estétől reggelig maradt ott, és amikor reggel felemelkedett, útnak indultak. Akár nappal volt, akár éjszaka, ha a felhő felemelkedett, ők is útnak indultak.+ 22 Akár két napig, akár egy hónapig vagy még hosszabb ideig maradt a felhő a hajlék fölött, az izraeliták ott maradtak, ahol letáboroztak, és nem indultak útnak. Amikor viszont a felhő felemelkedett, útnak indultak. 23 Jehova utasítására táboroztak le, és Jehova utasítására indultak útnak. Engedelmeskedtek Jehovának, ahogy Jehova utasította őket Mózes által.

10 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 2 „Készíts magadnak két trombitát+ vert ezüstből. Ezekkel hívd össze a közösséget, és indítsd el a táborokat. 3 Ha mindkettőt megfújják, akkor az egész közösség menjen hozzád a találkozás sátrának a bejáratához.+ 4 Ha viszont csak az egyiket fújják meg, akkor csak a fejedelmek, Izrael ezreinek a vezetői menjenek oda hozzád.+

5 Amikor hullámzó trombitaszót fújtok, induljon el az a tábor, amelyik keletre+ táborozik. 6 Amikor másodszor fújtok hullámzó trombitaszót, induljon el az a tábor, amelyik délre+ táborozik. Fújjanak hullámzó trombitaszót minden egyes alkalommal, amikor útnak indul egy-egy tábor.

7 Ha a gyülekezetet hívjátok össze, fújjátok meg a trombitákat,+ de a trombitaszó ne legyen hullámzó. 8 Áron fiai, a papok legyenek azok, akik megfújják a trombitákat,+ és azok használata hosszú időkre szóló rendelet legyen nektek nemzedékeken át.

9 Ha hadba vonultok a földeteken az elnyomóitok ellen, akik háborgatnak benneteket, akkor fújjatok riadót a trombitákkal,+ és Jehova, a ti Istenetek nem fog elfelejtkezni rólatok, és megmenekültök az ellenségeitektől.

10 Örömteli alkalmakkor+ – ünnepekkor+ és a hónapok elején – fújjátok meg a trombitákat égőáldozataitok+ és közösségi áldozataitok+ felett. Legyen ez emlékeztető nektek Istenetek előtt. Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.+”

11 A 2. évben a 2. hónap 20. napján+ felemelkedett a felhő a hajlék fölül,+ ahol a szövetségláda volt*, 12 és az izraeliták útnak indultak a Sínai-pusztából abban a sorrendben, ahogy meg lett határozva.+ Majd a felhő megállt Párán pusztájában+. 13 Ez volt az első alkalom, hogy abban a sorrendben indultak el, ahogy Jehova utasította őket Mózes által.+

14 Elindult hát először Júda fiainak a tábora, a három törzs csapatonként*. Nahson+, Amminádábnak a fia volt a tábor élén. 15 Issakár törzsének a csapatát Netánel+, Cuárnak a fia vezette, 16 Zebulon törzsének a csapatát pedig Eliáb+, Hélonnak a fia.

17 Amikor lebontották a hajlékot,+ Gerson+ és Mérári+ fiai, akik a hajlékot hordozták, útnak indultak.

18 Azután Rúben fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként*. Elicúr+, Sedeurnak a fia volt a tábor élén. 19 Simeon törzsének a csapatát Selumiel+, Curisaddainak a fia vezette, 20 Gád törzsének a csapatát pedig Eliasáf+, Déuelnek a fia.

21 Majd a kehátiták indultak útnak, akik a szentélyhez tartozó dolgokat hordozták.+ Mire megérkeztek, a hajlékot már fel kellett állítani.

22 Azután Efraim fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként*. Elisáma+, Ammihudnak a fia volt a tábor élén. 23 Manassé törzsének a csapatát Gamáliel+, Pédacurnak a fia vezette, 24 Benjámin törzsének a csapatát pedig Abidán+, Gideóninak a fia.

25 Az egész tábor utóvédjeként Dán fiainak a tábora indult útnak, a három törzs csapatonként*. Ahiézer+, Ammisaddainak a fia volt a tábor élén. 26 Áser törzsének a csapatát Págiel+, Okránnak a fia vezette, 27 Naftali törzsének a csapatát pedig Ahira+, Énánnak a fia. 28 Mindig ilyen sorrendben indultak el az izraeliták és a csapataik*.+

29 Mózes ekkor ezt mondta Hobábnak, aki a midiánita Réuelnek*+, Mózes apósának volt a fia: „Útnak indulunk arra a helyre, amelyről Jehova ezt mondta: »Nektek adom.«+ Gyere velünk,+ és mi jól bánunk veled, mert Jehova jó dolgokat ígért Izraelnek.+” 30 De ő ezt mondta neki: „Nem megyek, hanem visszatérek a saját földemre, a rokonaimhoz.” 31 Mózes erre ezt mondta: „Kérlek, ne hagyj el minket! Te ismered a pusztát, és tudod, hogy hol táborozhatunk. Mutathatnád az utat.* 32 Ha eljössz velünk,+ akkor bármilyen áldást áraszt ránk Jehova, te is részesülsz abból.”

33 Elindultak hát Jehova hegyétől+, és három napig mentek. Jehova szövetségládája+ előttük ment, hogy pihenőhelyet keressen nekik.+ 34 És Jehova felhője+ felettük volt nappal, amikor elindultak a táborhelyükről.

35 Amikor csak elindultak a ládával, Mózes ezt mondta: „Kelj fel, ó, Jehova!+ Széledjenek szét az ellenségeid! Meneküljenek előled, akik gyűlölnek!” 36 Amikor pedig megálltak a ládával, Mózes ezt mondta: „Térj vissza, ó, Jehova, Izrael megszámlálhatatlan ezreihez+!”

11 A nép pedig keservesen panaszkodott Jehova előtt. Amikor Jehova ezt meghallotta, megharagudott, és lángoló tüzet küldött rájuk Jehova, mely megemésztett néhányakat a tábor szélén. 2 Amikor a nép Mózeshez kiáltott segítségért, ő Jehovához könyörgött,+ és a tűz kialudt. 3 Taberának* nevezték el ezt a helyet, mert Jehova lángoló tüzet küldött ott rájuk.+

4 A köztük lévő sokféle nép*+ ezután hangot adott az önző vágyainak,+ és az izraeliták is újra siránkozni kezdtek, és ezt mondták: „Ki ad nekünk húst enni?+ 5 Emlékszünk, milyen finom volt a hal, amit egykor Egyiptomban ingyen ettünk. És az uborka, a görögdinnye, a póréhagyma, a vöröshagyma meg a fokhagyma!+ 6 Most azonban itt senyvedünk*. Mást sem látunk, csak ezt a mannát+!”

7 Egyébként a manna+ olyan volt, mint a koriandermag,+ és úgy nézett ki, mint a bdelliumgyanta. 8 A nép szétszéledt, összeszedte azt, és megőrölte kézimalomban vagy összezúzta mozsárban. Majd fazékban megfőzte, vagy kerek kenyeret készített belőle.+ Az íze olyan volt, mint az olajos édes kalácsé. 9 Amikor a harmat leszállt éjjel a táborra, a manna is lehullott.+

10 Mózes meghallotta, hogy a nép siránkozik, minden egyes család, mindegyik férfi a sátra bejáratánál. Jehova pedig nagyon dühös lett,+ és Mózesnek sem tetszett ez. 11 Mózes ekkor ezt mondta Jehovának: „Miért gyötröd a szolgádat? Hát nem szeretsz engem, hogy az egész nép terhét rám helyezted, és nekem kell hordoznom?+ 12 Talán az anyja vagyok én ennek a népnek? Vajon én hoztam őket világra, hogy azt mondod nekem, mint ahogy a dajka* viszi a csecsemőt, úgy vigyem őket az ölemben arra a földre, mely felől megesküdtél, hogy az ősapáiknak adod?+ 13 Honnan vegyek húst a népnek? Hisz folyton így siránkoznak nekem: »Adj nekünk húst, hadd együnk!« 14 Nem tudom egymagam hordozni az egész nép terhét, mert túl sok az nekem.+ 15 Ha így bánsz velem, inkább most azonnal ölj meg, kérlek!+ Ha szeretsz, ne hagyd, hogy több szerencsétlenséget lássak!”

16 Jehova erre így felelt Mózesnek: „Gyűjts egybe nekem 70 férfit Izrael vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és vezetői,+ majd vidd őket a találkozás sátrához, és álljanak ott veled. 17 És én lejövök,+ és beszélek veled.+ Elveszek valamennyit abból a szellemből+, melyet neked adtam, és nekik adom. Ők majd segítenek neked hordozni a nép terhét, hogy ne kelljen egyedül hordoznod.+ 18 A népnek pedig mondd meg: »Szenteljétek meg magatokat holnapra,+ mert húst fogtok enni, ugyanis Jehova hallotta,+ hogy így siránkoztatok: ’Ki ad nekünk húst enni? Jobb volt nekünk Egyiptomban.’+ Jehova húst ad nektek, és ti enni fogtok.+ 19 Nemcsak egy napig eszitek, nem is 2, nem is 5, nem is 10, nem is 20 napig, 20 hanem egy egész hónapon át, míg ki nem jön az orrotokon, és meg nem undorodtok tőle,+ mert elvetettétek Jehovát, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: ’Minek jöttünk ki Egyiptomból?!’+«”

21 Mózes ekkor ezt mondta: „A népemben csak a gyalogosok száma 600 000!+ Te mégis ezt mondod: »Húst fogok adni nekik, és egy egész hónapon át azt eszik!« 22 Az sem lenne elég, ha egész nyájakat vagy csordákat vágnának le! Vagy ha kifognák a tenger összes halát!”

23 Jehova erre ezt mondta Mózesnek: „Vajon nem képes erre Jehova?+ Majd meglátod, hogy beteljesedik-e, amit mondtam, vagy sem.”

24 Mózes ekkor kiment, és elmondta a népnek, mit mondott Jehova. Azután összegyűjtött 70 férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket.+ 25 Jehova pedig lejött felhőben,+ beszélt vele,+ elvett a szellemből+, melyet neki adott, és a 70 vénnek adta. Amint megkapták a szellemet, prófétálni kezdtek,*+ később azonban már nem prófétáltak.

26 Közülük ketten viszont a táborban maradtak. Az egyiket Eldádnak, a másikat Medádnak hívták. Bár nem mentek ki a sátorhoz, ők is megkapták a szellemet, mivel az összeírottak között voltak. Így ők is prófétálni kezdtek a táborban. 27 Erre egy fiatal férfi szaladt, és szólt Mózesnek: „Eldád és Medád prófétál a táborban!” 28 Ekkor Józsué+, Nún fia, aki már fiatalkora óta Mózes szolgája volt, így szólt: „Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!”+ 29 Mózes azonban ezt mondta neki: „Miattam aggódsz? Bárcsak Jehova egész népe próféta lenne, és Jehova mindenkinek adna a szelleméből!” 30 Mózes később visszatért a táborba Izrael véneivel.

31 Ezután Jehova szelet támasztott, mely fürjeket hozott a tenger felől, és a tábor köré hullatta ezeket,+ egynapi járásnyira egyik és másik irányban. Mintegy kétkönyöknyi* magasságban voltak a tábor körül. 32 A nép pedig egész nap, egész éjjel és másnap is egész nap fennmaradt, és gyűjtötte a fürjeket. Senki sem gyűjtött 10 hómernél* kevesebbet, és kiterítették azokat maguknak a tábor körül. 33 A hús még a fogaik közt volt, még meg sem tudták rágni, amikor Jehova haragra lobbant a nép ellen, és Jehova halálos csapással sújtotta a népet.+

34 És elnevezték azt a helyet Kibrót-Hattaávának*+, mert ott temették el azokat az embereket, akik hangot adtak az önző sóvárgásuknak.+ 35 És Kibrót-Hattaávából a nép elindult Hacerótba, majd ott maradt.+

12 Ekkor Mirjam és Áron kezdték kritizálni Mózest a felesége miatt, ugyanis kusita nőt vett feleségül.+ 2 Ezt mondták: „Csak Mózes által szól Jehova? Általunk is szól, nem?”+ Jehova pedig figyelt.+ 3 Mózes mindenkinél szelídebb volt*+ a földön.

4 Jehova azonnal szólt Mózesnek, Áronnak és Mirjamnak: „Menjetek ki, ti hárman, a találkozás sátrához.” Ki is mentek mindhárman. 5 Jehova azután lejött a felhőoszlopban,+ megállt a sátor bejáratánál, és szólította Áront meg Mirjamot. Mindketten előreléptek. 6 Ezt mondta nekik: „Kérlek, hallgassatok meg! Ha Jehova egyik prófétája lenne köztetek, látomásban+ ismertetném meg magam vele, és álomban szólnék hozzá. 7 De nem így van ez a szolgámmal, Mózessel. Egész népemet rábíztam.*+ 8 Szemtől szemben*+, nyíltan beszélek vele, nem rejtélyesen. A szeme láttára jelenik meg Jehova. Hogy mertétek kritizálni a szolgámat, Mózest?”

9 Jehova megharagudott rájuk, és otthagyta őket. 10 A felhő elment a sátor fölül, és Mirjam leprás lett, olyan fehér, mint a hó.+ Áron feléje fordult, és látta, hogy Mirjam leprás lett.+ 11 Áron rögtön ezt mondta Mózesnek: „Bocsáss meg, uram! Kérlek, ne büntess minket ezért a bűnért! Ostobák voltunk! 12 Kérlek, ne maradjon Mirjam olyan, mint egy halott csecsemő, aki úgy született, hogy a húsa már félig megrothadt!” 13 Mózes pedig így kiáltott Jehovához: „Ó, Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt! Kérlek!”+

14 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Ha az arcába köpött volna az apja, akkor is 7 napig megalázott lenne, nem? Különítsék el 7 napra a táboron kívül,+ és utána hozzák vissza.” 15 Mirjamot tehát 7 napra elkülönítették a táboron kívül,+ és a nép nem indult útnak, míg Mirjamot vissza nem hozták. 16 A nép azután útnak indult Hacerótból,+ és Párán pusztájában táborozott le.+

13 Jehova pedig ezt mondta Mózesnek: 2 „Küldj ki férfiakat, hogy kémleljék ki* Kánaán földjét, amelyet az izraelitáknak adok. Mindegyik ősi törzsből küldjetek ki egy férfit, aki fejedelem.”+

3 Mózes Jehova utasítására elküldte őket Párán pusztájából+. Ezek a férfiak az izraeliták vezetői voltak. 4 Így hívták őket: Rúben törzséből Sammua, Zakkurnak a fia. 5 Simeon törzséből Sáfát, Hórinak a fia. 6 Júda törzséből Káleb+, Jefunnénak a fia. 7 Issakár törzséből Igál, Józsefnek a fia. 8 Efraim törzséből Hósea+, Núnnak a fia. 9 Benjámin törzséből Palti, Rafunak a fia. 10 Zebulon törzséből Gaddiel, Szódinak a fia. 11 József+ törzséből, azon belül Manassé+ törzséből Gaddi, Szúszinak a fia. 12 Dán törzséből Ammiél, Gemallinak a fia. 13 Áser törzséből Szetur, Mikáelnek a fia. 14 Naftali törzséből Nahbi, Vofszinak a fia. 15 Gád törzséből Géuel, Mákinak a fia. 16 Így hívták azokat a férfiakat, akiket Mózes kiküldött, hogy kémleljék ki a földet. És Mózes elnevezte Hóseát, Nún fiát, Józsuénak*+.

17 Amikor Mózes kiküldte őket, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, ezt mondta nekik: „Menjetek fel a Negebbe, majd menjetek fel a hegyekbe.+ 18 Nézzétek meg, milyen az a föld,+ és hogy akik ott laknak, mennyire erősek, és hányan vannak. 19 Nézzétek meg, hogy jó-e a föld, és hogy a városok, amelyekben laknak, körül vannak-e véve fallal, vagy sem. 20 Derítsétek ki, hogy a föld termékeny-e* vagy terméketlen*,+ és hogy vannak-e rajta fák. Legyetek bátrak,+ és hozzatok annak a földnek a gyümölcséből.” Éppen ekkor érett be a szőlő.+

21 Felmentek hát, és kikémlelték a földet Cin pusztájától+ Rehobig+, mely Lebó-Hamát*+ közelében van. 22 Amikor felmentek a Negebbe, eljutottak Hebronba+. Akkoriban az anákok+ éltek ott, Ahimán, Sésai és Talmai+. Hebront pedig 7 évvel korábban építették, mint az egyiptomi Coánt. 23 Amikor Eskol völgyébe+ érkeztek, lemetszettek ott egy vesszőt egyetlen fürt szőlővel, melyet ketten kellett hogy vigyenek egy rúdon. A gránátalmából és a fügéből is vittek.+ 24 Ezt a helyet Eskol* völgyének+ nevezték el a szőlőfürt miatt, melyet levágtak ott az izraeliták.

25 Aztán 40 nap múlva,+ miután kikémlelték a földet, visszatértek. 26 Visszamentek Mózeshez, Áronhoz és az izraeliták egész közösségéhez Párán pusztájába, Kádesbe.+ Hírt vittek az egész közösségnek, és megmutatták nekik, milyen gyümölcsök teremnek azon a földön. 27 Erről számoltak be Mózesnek: „Bementünk arra a földre, amelyre elküldtél minket, és az valóban tejjel és mézzel folyó föld.+ Itt van a gyümölcs, amely ott terem.+ 28 Csakhogy az emberek, akik azon a földön laknak, erősek, és a fallal körülvett városok igen nagyok. Ezenkívül láttuk ott az anákokat is.+ 29 A Negeb+ földjén az amálekiták+ laknak, a hegyekben a hettiták, a jebusziták+ és az amoriták+, a tengernél+ és a Jordán mentén pedig a kánaániták+.”

30 Káleb ekkor próbálta megnyugtatni a népet, mely Mózes előtt állt, és ezt mondta nekik: „Menjünk fel most azonnal, és biztosan a miénk lesz, mert meg tudjuk hódítani azt.”+ 31 De a férfiak, akik felmentek vele, ezt mondták: „Nem tudunk szembeszállni azokkal a népekkel, mert erősebbek, mint mi.”+ 32 És továbbra is rossz híreket+ mondtak az izraelitáknak a földről, melyet kikémleltek. Ezt mondták: „Az a föld, melyen áthaladtunk, hogy kikémleljük, olyan föld, mely megemészti a lakóit, és az emberek is, akiket ott láttunk, mind hatalmasak.+ 33 És láttuk ott a nefileket is, Anák fiait+, akik a nefilektől vannak*. Hozzájuk képest olyanok voltunk, mint a szöcskék, az ő szemükben is, és a miénkben is.”

14 Ekkor kifakadt az egész közösség, és a nép egész éjszaka hangosan siránkozott.+ 2 Az izraeliták mind zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen,+ és az egész közösség ellenük fordult, és ezt mondta: „Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom földjén, vagy bárcsak meghaltunk volna itt a pusztában! 3 Miért hoz minket Jehova erre a földre? Azért, hogy megöljenek minket karddal?+ A feleségeinket és a gyermekeinket zsákmányul ejtik!+ Hát nem jobb, ha visszatérünk Egyiptomba?”+ 4 Sőt még ezt is mondták egymásnak: „Jelöljünk ki egy vezetőt, és térjünk vissza Egyiptomba!”+

5 Mózes és Áron ekkor arcra borult az összegyűlt izraeliták előtt. 6 Józsué+, Nún fia és Káleb+, Jefunné fia pedig, akik azok között voltak, akik kikémlelték a földet, megszaggatták a ruhájukat, 7 és ezt mondták az izraeliták egész közösségének: „A föld, amelyre elmentünk, hogy kikémleljük, nagyon-nagyon jó föld.+ 8 Ha Jehova kedvét leli bennünk, akkor be fog minket vinni erre a földre, és nekünk adja ezt a tejjel és mézzel folyó földet.+ 9 Csak Jehova ellen ne lázadjatok! Ne féljetek annak a földnek a népétől,+ mert elpusztítjuk őket*. Már nincs, ami megvédje őket. Jehova velünk van.+ Ne féljetek tőlük!”

10 Erre az egész közösség arról beszélt, hogy megkövezi őket.+ De Jehova dicsősége megjelent a találkozás sátrán az összes izraelita előtt.+

11 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: „Meddig nem tisztel még engem ez a nép,+ és meddig nem hisznek még bennem annak ellenére sem, hogy sok csodát* tettem közöttük?+ 12 Hadd sújtsak le rájuk járvánnyal, hogy végezzek velük, és hadd tegyelek téged náluk nagyobb és hatalmasabb nemzetté!”+

13 Mózes azonban ezt mondta Jehovának: „Biztosan hallanak majd erről az egyiptomiak, akik közül kihoztad ezt a népet a hatalmaddal,+ 14 és elmondják majd azoknak, akik ezen a földön laknak. Ők is hallották, hogy te, Jehova, ezzel a néppel vagy+, és szemtől szemben megjelentél nekik.+ Hogy te vagy Jehova, és a felhőd felettük van, és nappal felhőoszlopban mész előttük, éjjel pedig tűzoszlopban.+ 15 Ha hirtelen* elpusztítanád ezt a népet, akkor a nemzetek, akik hallották a híredet, ezt mondanák: 16 »Mivel Jehova nem tudta bevinni őket arra a földre, amelyet esküvel nekik ígért, lemészárolta őket a pusztában.«+ 17 Most azért, kérlek, Jehova, mutasd meg, hogy milyen hatalmas vagy, hiszen ezt ígérted: 18 »Jehova türelmes* és odaadóan szeret,+ megbocsát vétket és törvényszegést, de semmiképp sem hagyja büntetlenül a bűnöst, hanem megbünteti az apák vétkéért a fiakat, a harmadik nemzedéket és a negyedik nemzedéket.«+ 19 Mivel odaadóan szereted a népedet, bocsásd meg, kérlek, a vétkét, ahogyan megbocsátottál a népnek Egyiptom óta mindeddig!+”

20 Jehova ekkor ezt mondta: „Megbocsátok nekik, ahogy kérted.+ 21 Jehova dicsősége be fogja tölteni az egész földet!+ Olyan biztos ez, mint hogy én élek! 22 Viszont azok közül, akik látták a dicsőségemet és a csodáimat*+, amelyeket Egyiptomban és a pusztában hajtottam végre, és mégis próbára tettek engem,+ már tízszer is, és nem hallgattak a szavamra,+ senki sem 23 fogja meglátni azt a földet, amely felől megesküdtem apáiknak. Igen, senki sem fogja meglátni, aki nem tisztel engem.+ 24 Az én szolgámat, Kálebet+ viszont, mivel másképp gondolkodik, és mindig teljes szívvel követ engem, beviszem arra a földre, amelyen járt, és az az utódaié lesz.+ 25 Mivel a völgyben az amálekiták és a kánaániták+ laknak, holnap forduljatok vissza, és induljatok el a pusztába a Vörös-tenger útján.+”

26 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek és Áronnak: 27 „Meddig zúgolódik még ellenem ez a gonosz közösség?+ Hallottam, hogy mit mondanak rólam az izraeliták. 28 Mondd meg nekik: »Így szól Jehova: ’Hallottam, hogy mit mondtatok. Pontosan azt fogom tenni veletek, amit mondtatok!+ Olyan biztos ez, mint hogy én élek! 29 Ebben a pusztában fogtok meghalni,+ igen, minden 20 éves és annál idősebb személy, akit nyilvántartásba vettek, mindenki, aki zúgolódik ellenem.+ 30 Egyikőtök sem megy be arra a földre, mely felől megesküdtem*, hogy ott fogtok lakni,+ kivéve Kálebet, Jefunné fiát és Józsuét, Nún fiát.+

31 A gyermekeiteket viszont, akikről azt mondtátok, hogy zsákmányul esnek,+ őket beviszem, és ők meg fogják látni azt a földet, amelyet ti semmibe vettetek.+ 32 Ti azonban ebben a pusztában fogtok meghalni. 33 Fiaitok pedig pásztorok lesznek a pusztában 40 évig,+ és felelniük kell a hűtlenségetekért*, míg egytől egyig meg nem haltok a pusztában.+ 34 Egy-egy napért egy-egy évet számítok. Mivel 40 napon át kémleltétek ki azt a földet,+ így 40 éven át fogtok felelni a vétketekért,+ hogy megtudjátok, mivel jár az, ha szembeszegültök velem*.

35 Én, Jehova szóltam. Ezt fogom tenni ezzel az egész gonosz közösséggel, azokkal, akik összegyűltek ellenem: Ebben a pusztában lesz végük, itt fognak meghalni.+ 36 Azok a férfiak, akiket Mózes elküldött, hogy kémleljék ki a földet, és rossz hírrel tértek vissza,+ és akik miatt az egész közösség ellene zúgolódott, 37 igen, azok a férfiak, akik rossz hírt hoztak arról a földről, megkapják a büntetésüket, és meghalnak Jehova előtt.+ 38 De Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunné fia életben marad azok közül a férfiak közül, akik elmentek kikémlelni azt a földet.+’«”

39 Amikor Mózes elmondta ezeket az izraelitáknak, akkor a nép keservesen bánkódott. 40 Felkeltek kora reggel, fel akartak menni a hegy tetejére, és ezt mondták: „Vétkeztünk. De most készek vagyunk felmenni arra a helyre, amelyről Jehova beszélt.”+ 41 Mózes azonban ezt mondta: „Miért mentek túl azon, amire Jehova utasítást adott? Nem fogtok sikerrel járni. 42 Ne menjetek fel, mert Jehova nincs veletek, és le fognak győzni titeket az ellenségeitek.+ 43 Mert az amálekitákkal és a kánaánitákkal fogtok szembekerülni,+ és megölnek titeket karddal. Mivel elfordultatok Jehovától, és nem követitek, már nem lesz veletek Jehova.”+

44 Ők ennek ellenére felmerészkedtek a hegy tetejére,+ ám Jehova szövetségládája és Mózes a táborban maradt.+ 45 Akkor az amálekiták és a kánaániták, akik azon a hegyen laktak, lejöttek, lecsaptak rájuk, szétkergették őket, és ők egészen Hormáig menekültek.+

15 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 2 „Beszélj az izraelitákkal, és mondd meg nekik: »Amikor majd bementek a földre, amelyet nektek adok, hogy ott lakjatok,+ 3 és tűzáldozatot mutattok be Jehovának a nyájból vagy a csordából – legyen az égőáldozat+, önkéntes+ vagy különleges fogadalmi áldozat, vagy olyan áldozat, amelyet az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeitek+ alatt mutattok be, hogy kellemes* illat szálljon fel Jehovához+ –, 4 akkor aki bemutatja az áldozatát, mutasson be Jehovának gabonaáldozatot is, egytized éfa* finomlisztből,+ egynegyed hin* olajjal keverve. 5 Ezenkívül az égőáldozat+, illetve minden egyes feláldozott hím bárány mellé ajánlj fel egynegyed hin bort italáldozatként. 6 A kos mellé pedig mutass be gabonaáldozatként kéttized éfa finomlisztet összekeverve egyharmad hin olajjal. 7 És mutass be egyharmad hin bort italáldozatként. Kellemes* illat ez Jehovának.

8 De ha a csordából ajánlasz fel egy hím állatot égőáldozatként+, különleges fogadalmi áldozatként+ vagy közösségi áldozatként Jehovának+, 9 akkor mutass be a csordából való hím állattal együtt gabonaáldozatként+ háromtized éfa finomlisztet összekeverve fél hin olajjal. 10 És mutass be fél hin bort italáldozatként+. Kellemes* illatú tűzáldozat ez Jehovának. 11 Így tegyetek mindig, amikor bikát, kost, hím bárányt vagy kecskét áldoztok fel. 12 Bármennyi áldozatot mutassatok is be, ugyanezt tegyétek mindegyikkel, attól függően, hogy hányat mutattok be. 13 Minden izraelita így mutassa be a tűzáldozatot. Kellemes* illat ez Jehovának.

14 Ha a köztetek lakó idegen vagy az, aki már hosszú ideje köztetek él, kellemes* illatú tűzáldozatot mutat be Jehovának, akkor úgy mutassa be, ahogy ti.+ 15 Ugyanaz a rendelet érvényes rátok is, akik a gyülekezethez tartoztok, és a köztetek lakó bevándorlókra is. Hosszú időkre szóló rendelet lesz ez nemzedékeiteknek. A bevándorlók ugyanolyanok legyenek Jehova előtt, mint ti.+ 16 Ugyanaz a törvény és bírói döntés legyen érvényes rátok és a köztetek lakó bevándorlókra.«”

17 Jehova ezt mondta még Mózesnek: 18 „Beszélj az izraelitákkal, és mondd el nekik: »Amikor bementek arra a földre, amelyre beviszlek titeket, 19 és esztek annak a földnek a kenyeréből*,+ akkor adjatok adományt Jehovának. 20 Adjatok adományként karika formájú kenyeret az első+ durva őrlésű lisztetekből. Úgy adjátok azt, mint a szérű adományát. 21 Az első durva őrlésű lisztetekből adjatok adományt Jehovának nemzedékeken át.

22 A következőket kell tenni, ha tévedésből nem tesztek eleget ezeknek a parancsoknak, melyeket Jehova mondott Mózesnek, 23 vagyis mindannak, amit Jehova parancsolt nektek Mózes által, és attól a naptól fogva érvényes nemzedékeken át, hogy Jehova parancsba adta: 24 Ha ez tévedésből történt, úgy, hogy a közösség nem tudott róla, akkor az egész közösség a szokásos eljárás szerint mutasson be egy fiatal bikát kellemes* illatú égőáldozatként Jehovának, az ahhoz tartozó gabonaáldozattal és italáldozattal együtt,+ valamint egy kecskegidát bűnért való áldozatként.+ 25 A pap végezzen engesztelést az izraeliták egész közösségéért, és Isten megbocsát nekik,+ mert tévedtek, és mert tűzáldozatot hoztak Jehovának, illetve bűnért való áldozatot is hoztak Jehova elé a tévedésük miatt. 26 És Isten meg fog bocsátani az izraeliták egész közösségének és a köztük lakó bevándorlóknak, mert tévedésből tette ezt a nép.

27 Ha valaki* tévedésből vétkezik, mutasson be egy első életévében levő nőstény kecskét bűnért való áldozatként.+ 28 És a pap végezzen engesztelést azért a személyért*, aki tévedésből, nem szándékosan vétkezett Jehova előtt, és ő meg fog bocsátani neki.+ 29 Ugyanaz a törvény vonatkozzon az izraelitákra és a köztetek lakó bevándorlókra abban az esetben, ha valaki nem szándékosan tesz valamit.+

30 De aki* szándékosan követ el bűnt+ – akár izraelita, akár bevándorló –, az Jehovát gyalázza. Meg kell ölni, és így el lesz távolítva a népéből. 31 Mivel ez az ember* megvetette Jehova szavát, és megszegte a parancsát, mindenképpen meg kell ölni.+ Felelni fog a vétkéért.+«”

32 Amikor az izraeliták a pusztában voltak, rajtakaptak egy embert, amint fát szedegetett sabbatnapon.+ 33 Akik rajtakapták, felvitték Mózes, Áron és az egész közösség elé. 34 Őrizetbe vették,+ mert nem volt törvény arról, hogy mit kell vele tenni.

35 Jehova ezt mondta Mózesnek: „A férfinak mindenképpen meg kell halnia.+ Kövezze őt meg az egész közösség a táboron kívül.”+ 36 Kivitte hát az egész közösség a táboron kívülre, és ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, megkövezték, és meghalt.

37 Jehova még ezt mondta Mózesnek: 38 „Beszélj az izraelitákkal, és mondd meg nekik, hogy készítsenek a ruháik aljára rojtozott szegélyt, a rojtozott szegély fölé pedig tegyenek kék zsinórt.+ Így legyen ez nemzedékeken át. 39 »Legyen a ruháitokon ilyen rojtozott szegély, hogy a szemetek előtt legyen, hogy ne feledkezzetek meg Jehova parancsairól, és tartsátok meg azokat.+ Ne menjetek a szívetek és a szemetek után, mert az odavezet, hogy hűtlenek lesztek hozzám*.+ 40 Azért adom ezt az utasítást nektek, hogy segítsen emlékeznetek minden parancsomra, és teljesítsétek azokat, és szentek legyetek a ti Isteneteknek.+ 41 Én vagyok Jehova, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek.+ Én vagyok Jehova, a ti Istenetek.+«”

16 Ezután Kórah+, annak a Jichárnak+ a fia, aki Lévi+ fiának, Kehátnak+ a fia, összefogott Dátánnal, Abirámmal (Eliáb+ fiaival) és Ónnal (Pélet fiával), akik egyébként Rúben+ fiai voltak. 2 Felkeltek Mózes ellen 250 izraelita férfival együtt, akik a közösség fejedelmei voltak, tekintélyes férfiak, akiket kiválasztottak a gyülekezetből. 3 Összegyűltek hát Mózes és Áron ellen,+ és ezt mondták nekik: „Elegünk van belőletek! Mindenki szent, az egész közösség,+ és Jehova közöttük van!+ Miért emelitek hát magatokat Jehova gyülekezete fölé?”

4 Amikor Mózes ezt meghallotta, azonnal arcra borult. 5 Így szólt Kórahhoz és a társaihoz: „Reggel Jehova tudatja majd, ki tartozik hozzá,+ ki szent, és ki járuljon elé.+ Az járuljon elé, akit kiválaszt.+ 6 Tegyétek a következőt: Kórah, az összes társaddal+ együtt fogjatok tűztartókat,+ 7 tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rájuk füstölőszert Jehova előtt holnap, és akit Jehova kiválaszt,+ az a szent. Lévi fiai,+ túl messzire mentetek!”

8 Mózes ezután ezt mondta Kórahnak: „Lévi fiai, kérlek, hallgassatok meg! 9 Hát semmit sem jelent nektek, hogy Izrael Istene elkülönített titeket Izrael közösségéből?+ Hogy megengedte, hogy elé járuljatok, és Jehova hajlékánál végezzetek szolgálatot? Hogy a közösség élén állhattok, hogy szolgáljátok őket?+ 10 Vagy az, hogy elhívott téged, hogy a közelében legyél a testvéreiddel, Lévi fiaival együtt? Most már a papi tisztségre is törekszetek?+ 11 Ezért te és az összegyűlt társaid valójában Jehova ellen vagytok. Mert ki Áron, hogy ellene zúgolódtok?+”

12 Később Mózes elküldött Dátánért és Abirámért+, Eliáb fiaiért, de azok ezt mondták: „Nem megyünk! 13 Épp elég, hogy elhoztál minket egy tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában!+ Most még magadnak akarsz minden hatalmat is?* 14 Nem is vittél be minket semmilyen tejjel és mézzel folyó földre,+ és nem adtál nekünk örökségül szántóföldet és szőlőt! Ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét?* Nem megyünk!”

15 Mózes erre nagyon megharagudott, és ezt mondta Jehovának: „Ne fordulj a gabonaáldozatuk felé! Egyetlen szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem ártottam!+”

16 Majd Mózes ezt mondta Kórahnak: „Holnap a társaiddal együtt jelenj meg Jehova előtt! Te, ők és Áron. 17 Mind a 250 férfi vegye a tűztartóját, tegyen rá füstölőszert, és mutassa be a tűztartóját Jehova előtt. Te meg Áron is mutassátok be a tűztartótokat.” 18 Fogta hát mindegyikük a tűztartóját, tüzet tett rá, arra pedig füstölőszert, és Mózessel meg Áronnal együtt odaálltak a találkozás sátrának a bejáratához. 19 Amikor Kórah összegyűjtötte a társait+ ellenük a találkozás sátrának a bejáratához, Jehova dicsősége megjelent az egész közösségnek.+

20 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak: 21 „Váljatok külön ettől a csoporttól, hogy egy szempillantás alatt végezzek velük!”+ 22 Erre ők arcra borultak, és ezt mondták: „Ó, Isten, aki életet adsz minden embernek!*+ Egyetlen ember bűne miatt az egész közösségre megharagszol?+”

23 Jehova erre így felelt Mózesnek: 24 „Mondd meg a közösségnek: »Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám+ sátra körül mindenhonnan!«”

25 Mózes ezután Izrael véneivel+ együtt odament Dátánhoz és Abirámhoz, 26 és így szólt a közösséghez: „Kérlek titeket, húzódjatok félre ezeknek a gonosz embereknek a sátrától, és ne érintsetek semmit sem, ami az övék, nehogy meghaljatok a bűneik miatt.” 27 Azonnal el is mentek Kórah, Dátán és Abirám sátra mellől, minden oldalról. Dátán és Abirám pedig kijöttek, és megálltak a sátruk bejárata előtt a feleségeikkel, a fiaikkal és a kisgyermekeikkel együtt.

28 Mózes azután ezt mondta: „A következőkből fogjátok megtudni, hogy Jehova küldött, hogy megtegyem mindezeket, és nem a magam akaratát viszem véghez*: 29 Ha ezek az emberek természetes halállal halnak meg, mint minden ember, és olyan büntetést kapnak, mint mindenki más, akkor nem Jehova küldött engem.+ 30 De ha Jehova valami rendkívülit tesz velük, ha a föld megnyílik*, és mindenükkel együtt elnyeli őket, és élve kerülnek a sírba*, akkor meg fogjátok tudni, hogy ezek a férfiak tiszteletlenek voltak Jehovával.”

31 Amint elmondta ezeket, kettéhasadt alattuk a föld.+ 32 Megnyílt* a föld, és elnyelte őket, a háznépüket, és mindenkit, aki Kórahhoz tartozott,+ a vagyonukkal együtt. 33 Ők és minden hozzátartozójuk élve került a sírba*, és a föld betemette őket, úgyhogy meghaltak*.+ 34 A körülöttük levő izraeliták mind elfutottak az ordítozásuk miatt, és ezt mondták: „Félünk, hogy a föld minket is elnyel!” 35 Ezután tűz jött ki Jehovától,+ és megemésztette a füstölőszert felajánló 250 férfit.+

36 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 37 „Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye ki a tűzből a tűztartókat+, mert szentek. Azt is mondd meg neki, hogy szórja szét a tüzet*. 38 Azoknak a tűztartóiból, akik az életükkel fizettek a bűnükért,* készítsenek vékony fémlapokat az oltár+ beborítására, mert Jehova előtt mutatták be azokat, és ezért szentek lettek. Legyenek azok figyelmeztető jelek az izraelitáknak.”+ 39 Eleázár pap pedig fogta a réz tűztartókat, amelyeket azok mutattak be, akik elégtek, és vékonyra verte a tűztartókat, hogy be lehessen borítani velük az oltárt, 40 ahogy Jehova mondta neki Mózes által. Ez arra emlékeztette az izraelitákat, hogy olyan ember, aki nem jogosult rá,* és nem Áron utódja, ne járuljon Jehova elé füstölőszert égetni,+ és hogy senki se váljon olyanná, mint Kórah és a társai.+

41 Az izraeliták egész közössége már másnap zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen,+ és ezt mondták: „Ti öltétek meg Jehova népét!” 42 Amikor a közösség összegyűlt Mózes és Áron ellen, a találkozás sátra felé fordultak, és azt látták, hogy betakarta azt a felhő, és megjelent Jehova dicsősége.+

43 Mózes és Áron a találkozás sátra elé ment,+ 44 és Jehova így szólt Mózeshez: 45 „Álljatok félre ettől a közösségtől, hadd végezzek velük egy szempillantás alatt!”+ Erre ők arcra borultak.+ 46 Mózes ekkor ezt mondta Áronnak: „Fogd a tűztartót, tegyél bele tüzet az oltárról,+ és tegyél rá füstölőszert. Siess! Menj a közösséghez, és végezz engesztelést értük,+ mert Jehova megharagudott rájuk. A csapás már megkezdődött!” 47 Áron azonnal fogta a tűztartót, ahogy Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé, mert a csapás már megkezdődött a nép között. Rátette a tűztartóra a füstölőszert, és hozzálátott, hogy engesztelést végezzen a népért. 48 A halottak és az élők között állt, és a csapás végül megszűnt. 49 Azokon kívül, akik Kórah miatt haltak meg, 14 700-an vesztették életüket a csapás során. 50 Amikor Áron végül visszatért Mózeshez a találkozás sátrának a bejáratához, a csapás megszűnt.

17 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 2 „Beszélj az izraelitákkal, és vegyél egy vesszőt minden nemzetségtől, minden nemzetségfőtől+, összesen 12-t, és írd fel mindegyikük nevét a saját vesszejére. 3 Áron nevét Lévi vesszejére írd fel, mert nemzetségfőnként egy vessző van. 4 Tedd azokat a találkozás sátrában a szövetségláda*+ elé, ahol meg szoktam jelenni nektek.+ 5 Amelyik férfit kiválasztom,+ annak a vesszeje kirügyezik, és véget vetek annak, hogy az izraeliták ellenem+ és ellenetek+ is zúgolódjanak.”

6 Mózes tehát beszélt az izraelitákkal, és minden nemzetségfő adott neki egy vesszőt, összesen 12-t adtak. Áron vesszeje is köztük volt. 7 Mózes ekkor letette a vesszőket Jehova elé a sátorban, ahol a szövetségláda volt*.

8 Másnap, amikor Mózes bement a sátorba, ahol a szövetségláda volt,* látta, hogy Áronnak, vagyis Lévi háznépének a vesszeje kirügyezett, virágba borult, és érett mandula volt rajta. 9 Mózes ekkor kivitte az összes vesszőt Jehova elől az izraelitákhoz. Ők megnézték, és mindenki elvette a saját vesszejét.

10 Jehova azután ezt mondta Mózesnek: „Tedd vissza Áron vesszejét+ a szövetségláda* elé. A vesszőt meg kell őrizni, hogy arra emlékeztesse+ a lázadókat+, hogy ne zúgolódjanak tovább ellenem, és meg ne haljanak.” 11 Mózes rögtön úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Pontosan úgy tett.

12 Az izraeliták ekkor ezt mondták Mózesnek: „Meg fogunk halni! Most biztos meghalunk! Mindannyian meghalunk! 13 Aki Jehova hajlékának a közelébe megy, meg fog halni!+ Hát így kell hogy véget érjen az életünk?!”+

18 Jehova ezt mondta Áronnak: „Te, a fiaid és a nemzetségetek fog felelni azért, ha megszegik a szentélyre vonatkozó parancsokat,+ valamint te és a fiaid fogtok felelni azért, ha megszegik a papságra vonatkozó parancsokat.+ 2 Hozd ide a testvéreidet is Lévi törzséből, az ősi törzsedből, hogy csatlakozzanak hozzád, és szolgáljanak téged+ és a fiaidat a sátor előtt, ahol a szövetségláda van*.+ 3 Lássák el az irántad való kötelezettségeiket és a sátornál végzendő feladataikat.+ De a szent hely felszerelési tárgyaihoz és az oltárhoz ne menjenek közel, hogy meg ne haljanak, se ők, se ti.+ 4 Csatlakozzanak hozzád, és teljesítsék a találkozás sátrával kapcsolatos feladataikat, minden teendőt lássanak el a sátornál. Aki nem jogosult rá,* ne menjen annak a helynek a közelébe, ahol vagytok.+ 5 Ti pedig teljesítsétek a szent hely+ és az oltár+ körül végzendő feladataitokat, hogy ne haragudjak meg+ többé Izrael népére. 6 Kiválasztottam a testvéreiteket, a lévitákat az izraeliták közül, és ajándékba adtam őket nektek.+ Jehova kapja meg őket, hogy a találkozás sátra körül szolgáljanak.+ 7 Te és a fiaid lássátok el a papi feladatokat, beleértve az oltár körüli és a függöny mögötti teendőket.+ Ez a ti feladatotok.+ A papi szolgálatot ajándékba adom nektek, és ha valaki a szentély közelébe megy, pedig nem jogosult rá*, meg kell halnia.+”

8 Jehova még ezt is mondta Áronnak: „Rád bízom a nekem adott adományokat.+ Neked és a fiaidnak adom az izraeliták minden szent adományát. Ez lesz a ti részetek, ezt kapjátok állandó ellátásként.+ 9 Ezeket fogod megkapni az egészen szent tűzáldozatokból: minden áldozatukat, így a nekem hozott összes gabonaáldozatot+, bűnért való áldozatot+ és vétekért való áldozatot+. Egészen szentek ezek számotokra és a fiaitok számára. 10 Egészen szent helyen edd meg.+ Minden férfi ehet belőle. Szent legyen ez számodra.+ 11 Neked adom azt a részt is, amit az izraeliták az áldozatukból félretesznek adománynak,+ és az összes meglengetett áldozatot+ is. Neked, a fiaidnak és a lányaidnak adom ezeket állandó ellátásként.+ A háznépedből mindenki eheti, aki tiszta.+

12 Neked adom a legjobb olajat, újbort és gabonát, az első termést,+ melyet Jehovának adnak.+ 13 Legyen a tied mindenből az első érett termés, ami a földjükön terem, és amit Jehovának hoznak.+ A háznépedből mindenki eheti, aki tiszta.

14 Izraelben minden odaszentelt adomány* a tied legyen.+

15 Legyen a tied minden élőlény* elsőszülöttje,+ melyet Jehovának mutatnak be, akár emberek közül, akár állatok közül való. De az emberek elsőszülöttjét+ mindenképpen meg kell váltani, és a tisztátalan állatok elsőszülöttjét is meg kell váltani.+ 16 Ha egy hónapos vagy annál idősebb, akkor ki kell érte fizetni a megszabott váltságdíjat. A becsült értéke 5 ezüstsekel*,+ a szent helyen tartott szabványsekel szerint*. Egy sekel 20 gera*. 17 Csak az elsőszülött bikát, az elsőszülött hím bárányt vagy az elsőszülött kecskét nem kell megváltani.+ Szentek azok. Vérüket hintsd az oltárra,+ és a zsíros részüket égesd el tűzáldozatként, hogy felszálljon a füstjük. Kellemes* illat ez Jehovának.+ 18 Húsuk pedig legyen a tiéd. Legyen a tiéd, mint a meglengetett áldozat szegye, és mint a jobb comb.+ 19 Minden szent adományt, melyet az izraeliták Jehovának adományoznak,+ neked, a fiaidnak meg a lányaidnak adok. Ezt kapjátok állandó ellátásként.+ Hosszú időkre szóló sószövetség* ez, melyet Jehova veled és az utódaiddal köt.”

20 Jehova még ezt mondta Áronnak: „Nem lesz örökséged az izraeliták földjén, nem kapsz egyetlen földterületet sem.+ Én vagyok a te örökséged közöttük.+

21 Lévi fiainak adtam minden tizedet+ Izraelben örökségként a találkozás sátránál végzett szolgálatukért. 22 Az izraeliták ne menjenek többé közel a találkozás sátrához, mert ezzel bűnt követnek el, és meghalnak. 23 A léviták szolgáljanak a találkozás sátránál, és ők feleljenek azért, ha a nép megszegi a szent helyre vonatkozó parancsokat.+ Nem kapnak örökséget az izraeliták között. Hosszú időkre szóló rendelet ez nemzedékeken át.+ 24 Mert a lévitáknak adtam örökségül a tizedet, melyet az izraeliták adományként adnak Jehovának. Ezért mondtam nekik: »Az izraeliták között ne kapjanak örökséget.«”+

25 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 26 „Beszélj a lévitákkal, és mondd el nekik: »Meg fogjátok kapni az izraelitáktól a tizedet, melyet nektek adtam örökségként,+ és adományozzátok Jehovának ennek a tizednek a tizedrészét.+ 27 És ez lesz a ti adományotok. Olyan lesz, mintha a szérűről való gabona+ és a szőlő- vagy olajprés bőséges termése lenne. 28 Így ti is adtok adományt Jehovának abból a tizedből, melyet az izraelitáktól kaptok. A Jehovának szánt adományt Áron papnak adjátok. 29 Minden nektek adott szent ajándékból a legjobbat+ adjátok Jehovának adományként.«

30 Ezt is mondd meg nekik: »Amikor ezekből a legjobbat adjátok adományként, akkor az olyan lesz, mintha a léviták a szérű termését és a szőlő- vagy olajprésből származó termést adnák. 31 Bárhol megehetitek, ti és a háznépetek, mert ez a béretek a találkozás sátránál végzett szolgálatotokért.+ 32 Ha a legjobbat adjátok ezekből, nem követtek el bűnt. Ne szentségtelenítsétek meg az izraeliták szent adományait, hogy meg ne haljatok.+«”

19 Jehova újra beszélt Mózessel és Áronnal, és ezt mondta: 2 „Jehova a következőket parancsolta a törvény egyik rendeletében: »Mondd meg az izraelitáknak, hogy vigyenek neked egy teljesen ép,+ vörös tehenet, amelyen nem volt még iga. 3 Adjátok azt Eleázár papnak, ő pedig vezesse a táboron kívülre, és vágják le őelőtte. 4 Ezután Eleázár pap vegyen az ujjával a tehén véréből, és hintsen belőle hétszer a találkozás sátrának a bejárata felé.+ 5 Majd égessék el a tehenet a szeme láttára. A bőrét, a húsát és a vérét a ganéjával együtt égessék el.+ 6 A pap vegyen cédrusfát, izsópot+ és skarlátvörös anyagot, és dobja azokat a tűzbe, amelyben a tehén ég. 7 Majd a pap mossa ki a ruháit, fürödjön meg,* és utána bemehet a táborba, de tisztátalan lesz estig.

8 Aki elégette a tehenet, mossa ki a ruháit, fürödjön meg,* és legyen tisztátalan estig.

9 Egy tiszta ember gyűjtse össze a tehén hamvát+, és vigye ki egy tiszta helyre a táboron kívülre. Őrizze ezt meg Izrael közössége a tisztítóvíz+ készítéséhez. Bűnért való áldozat ez. 10 Aki a tehén hamvát összegyűjti, mossa ki a ruháit, és legyen tisztátalan estig.

Ez hosszú időkre szóló rendelet az izraelitáknak és a köztük lakó bevándorlóknak.+ 11 Aki halotthoz* ér, legyen tisztátalan hét napig.+ 12 Az ilyen ember tisztítsa meg magát ezzel a vízzel* a harmadik napon, és a hetedik napon tiszta lesz. De ha nem tisztítja meg magát a harmadik napon, akkor nem lesz tiszta a hetedik napon. 13 Aki holttestet érint,* és nem tisztítja meg magát, az beszennyezi Jehova hajlékát.+ Az ilyen embert* meg kell ölni Izraelben.+ Mivel nem hintették meg a tisztítóvízzel+, tisztátalan marad. Továbbra is tisztátalan marad.

14 A következő törvény vonatkozik arra az esetre, ha egy ember sátorban hal meg: Mindenki, aki bemegy a sátorba, és aki bent van a sátorban, tisztátalan lesz hét napig. 15 Tisztátalan minden edény, amelyen nincsen rákötött fedő.+ 16 Mindaz, aki a szabad ég alatt olyan valakihez ér, akit karddal vágtak le, vagy hozzáér egy ember holttestéhez vagy csontjához, vagy aki sírhelyhez ér, hét napig tisztátalan lesz.+ 17 Ahhoz, hogy megtisztuljon a tisztátalan személy, vegyenek a bűnért való áldozat hamujából, és öntsenek arra friss vizet egy edénybe. 18 Majd egy tiszta ember+ vegyen izsópot+, mártsa bele a vízbe, és hintse meg a sátrat, az összes edényt, és azokat*, akik ott voltak, illetve azt, aki csonthoz, megölt személyhez, holttesthez vagy sírhelyhez ért. 19 A tiszta személy hintse ezt a tisztátalan emberre a harmadik, majd a hetedik napon, és tisztítsa meg a bűntől a hetedik napon.+ Az pedig mossa ki a ruháit, fürödjön meg, és este tiszta lesz.

20 De ha valaki tisztátalan, és nem tisztítja meg magát, azt* meg kell ölni a gyülekezetben,+ mert Jehova szentélyét szennyezte be. Nem hintették meg a tisztítóvízzel, ezért tisztátalan.

21 Hosszú időkre szóló rendelet legyen nekik, hogy aki a tisztítóvizet hinti,+ annak ki kell mosnia a ruháit, és hogy aki a tisztítóvízhez ér, tisztátalan lesz estig. 22 Bármihez ér is hozzá a tisztátalan személy, az tisztátalan lesz, és az* is tisztátalan lesz estig, aki hozzáér ahhoz, amihez ő hozzáért.+«”

20 Az első hónapban az izraeliták egész közössége megérkezett Cin pusztájába, és a nép letelepedett Kádesben+. Ott halt meg Mirjam+, és ott temették el.

2 A közösségnek azonban nem volt vize,+ és összegyűltek Mózes és Áron ellen. 3 A nép veszekedett Mózessel,+ és ezt mondta: „Bárcsak mi is meghaltunk volna, amikor a testvéreink meghaltak Jehova előtt! 4 Miért hoztátok Jehova gyülekezetét ebbe a pusztába? Azért, hogy itt haljunk meg mi is, és az állataink is?+ 5 Minek hoztatok ki minket Egyiptomból? Azért, hogy erre a rossz helyre hozzatok minket?+ Ez nem olyan hely, ahova magot lehetne vetni, és nincs itt sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, de még ivóvíz sincs!”+ 6 Mózes és Áron ekkor elmentek a gyülekezet elől a találkozás sátrának a bejáratához, arcra borultak, és Jehova dicsősége megjelent nekik.+

7 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 8 „Fogd a botodat, és a testvéreddel, Áronnal hívjátok össze a közösséget. A szemük láttára mondjátok a sziklaszirtnek, hogy adjon vizet. Fakassz nekik vizet a sziklaszirtből, és adj inni a közösségnek és az állataiknak.+”

9 Mózes pedig elvette a botját Jehova elől,+ ahogy parancsolta neki. 10 Azután Mózes és Áron összehívta a gyülekezetet a sziklaszirt elé, és ezt mondta nekik: „Halljátok meg, ti lázadók! Fakasszunk nektek vizet ebből a sziklaszirtből?”+ 11 Ekkor Mózes fölemelte a kezét, és ráütött a botjával kétszer a sziklaszirtre. Sok víz fakadt belőle, és a közösség meg az állatok is inni kezdtek.+

12 Jehova később ezt mondta Mózesnek és Áronnak: „Mivel nem mutattátok ki, hogy hisztek bennem, és nem szenteltetek meg engem az izraeliták szeme láttára, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik fogok adni.”+ 13 Ez történt Meriba* vizeinél,+ ahol az izraeliták veszekedtek Jehovával, és ő bebizonyította nekik, hogy szent.

14 Mózes ezután követeket küldött Kádesből Edom királyához:+ „Ezt mondja a testvéred, Izrael:+ »Jól tudod, milyen nehézségeket éltünk át. 15 Ősapáink Egyiptomba mentek,+ és sok éven* át ott laktunk.+ Az egyiptomiak rosszul bántak velünk és az ősapáinkkal.+ 16 Végül Jehovához kiáltottunk,+ és ő meghallotta, majd angyalt küldött,+ és kihozott minket Egyiptomból. Most pedig itt vagyunk Kádesben, a területed határán fekvő városban. 17 Kérünk, hadd menjünk keresztül a területeden. Nem megyünk át egyetlen szántóföldön vagy szőlősön sem, és egyetlen kútból sem iszunk vizet. A Király útján megyünk, nem térünk le se jobbra, se balra, míg át nem jutunk a területeden.+«”

18 Edom királya azonban ezt mondta neki: „Nem mehetsz át a területemen, mert különben karddal megyek eléd!” 19 Az izraeliták erre így feleltek neki: „Az országúton megyünk fel, és ha mi vagy az állataink a vizedet isszuk, kifizetjük neked.+ Semmi mást nem szeretnénk, csak hogy átmehessünk gyalog.”+ 20 Edom királya ezek után is ezt mondta: „Nem vonulhattok át.”+ És kiment eléje sok emberrel és egy erős hadsereggel*. 21 Edom királya tehát nem volt hajlandó megengedni Izraelnek, hogy átvonuljon a területén. Izrael ezért kikerülte.+

22 Izrael népe, az egész közösség útnak indult Kádesből, és eljutottak a Hór-hegyhez.+ 23 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak a Hór-hegynél, Edom földjének a határán: 24 „Áron a népe mellé fog kerülni*.+ Nem megy be arra a földre, melyet az izraelitáknak fogok adni, mivel mindketten fellázadtatok a Meriba vizeivel kapcsolatos utasításom ellen.+ 25 Menj fel Áronnal és a fiával, Eleázárral a Hór-hegyre. 26 Vedd le Áronról a ruháit+, és öltöztesd fel azokba Eleázárt+, a fiát. Áron pedig ott fog meghalni.”

27 Mózes pedig úgy tett, ahogy Jehova parancsolta. Az egész közösség szeme láttára felmentek a Hór-hegyre. 28 Mózes akkor levette Áronról a ruháit, és felöltöztette azokba Eleázárt, Áron fiát. Áron azután meghalt a hegy tetején,+ Mózes és Eleázár pedig lejött a hegyről. 29 Amikor az egész közösség látta, hogy Áron meghalt, Izrael egész népe 30 napon át siratta őt.+

21 Amikor meghallotta a kánaáni Arád királya+, aki a Negebben lakott, hogy megjött Izrael az atárimi úton, megtámadta Izraelt, és foglyul ejtett néhányakat közülük. 2 Izrael ezért megfogadta Jehovának: „Ha a kezembe adod ezt a népet, akkor elpusztítom a városaikat.” 3 Jehova meghallgatta az izraelitákat, kiszolgáltatta nekik a kánaánitákat, ők pedig elpusztították őket és a városaikat. Ezért Hormának*+ nevezték el azt a helyet.

4 Miközben folytatták útjukat a Hór-hegytől+ a Vörös-tenger útján, hogy megkerüljék Edom+ földjét, a nép* kifáradt az úttól. 5 És a nép folyton Isten és Mózes ellen beszélt:+ „Miért hoztatok fel minket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hisz nincs se ennivaló, se víz,+ és már megutáltuk* ezt az undorító kenyeret+.” 6 Jehova ezért mérges* kígyókat küldött a nép közé, és azok megmarták az izraelitákat, úgyhogy sokan meghaltak közülük.+

7 A nép végül Mózeshez ment, és ezt mondta: „Vétkeztünk, mert Jehova ellen és teellened beszéltünk.+ Járj közben értünk Jehovánál, hogy távolítsa el a kígyókat.” Mózes pedig közbenjárt a nép érdekében.+ 8 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Készíts egy mérges* kígyót, és tedd azt egy oszlopra. Ha valakit megmar egy kígyó, nézzen az oszlopon lévő kígyóra, és életben marad.” 9 Mózes rögtön készített egy rézkígyót+, és egy oszlopra+ tette. Ha megmart valakit egy kígyó, de ránézett a rézkígyóra, akkor életben maradt.+

10 Az izraeliták ezután útnak indultak, majd letáboroztak Obótban.+ 11 Azután elindultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban,+ a keletre fekvő pusztában, mely Moáb előtt van. 12 Onnan is továbbmentek, és letáboroztak a Zered völgyénél+. 13 Onnan útnak indultak, és letáboroztak az Arnon+ vidékén, amely az amoriták határától kezdődő pusztában van. Az Arnon egyébként Moáb határa, Moáb és az amoriták között. 14 Ezért mondja a Jehova háborúiról szóló könyv: „Váheb Szufában és az Arnon völgyei, 15 a völgyek torkolata, amely Ar települése felé nyúlik, és Moábot határolja.”

16 Utána Beérbe* mentek. Ez az a kút, amelyről Jehova ezt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet.”

17 Akkor énekelte Izrael ezt az éneket:

„Buzogj fel, te kút! Feleljetek rá énekszóval!

Majd a pusztából Mattánába mentek, 19 aztán Mattánából tovább Nahalielbe, és Nahalielből tovább Bámótba+. 20 Bámótból pedig továbbmentek a völgybe, amely Moáb+ területén* van, a Piszga tetején+, amely a Jesimonra*+ néz.

21 Izrael ekkor követeket küldött Szihonhoz, az amoriták királyához, ezzel az üzenettel:+ 22 „Hadd menjünk át a területeden. Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe. Egyetlen kútból sem iszunk vizet. A Király útján vonulunk, míg át nem jutunk a területeden.”+ 23 Szihon azonban nem engedte meg Izraelnek, hogy átmenjen a területén, hanem összegyűjtötte az egész népet, és kiment Izrael ellen a pusztába. Elment Jahácba, és megtámadta Izraelt.+ 24 Izrael ekkor legyőzte karddal,+ és birtokba vette a földjét+ az Arnontól+ a Jabbókig+, közel az ammonitákhoz, Jázer+ ugyanis az ammoniták területének a határán fekszik.+

25 Izrael tehát elfoglalta ezeket a városokat. Letelepedett az összes amorita+ városban, így Hesbonban, és a környező városokban* is. 26 Hesbon Szihonnak, az amoriták királyának a városa volt. Ő korábban Moáb királyával harcolt, és elfoglalta az összes földjét egészen az Arnonig. 27 Ezért született ez a gúnyvers:

„Gyertek csak Hesbonba!

Épüljön fel Szihon városa, és legyen szilárd az alapja.

28 Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szihon városából.

Megemésztette a moábi Art, az Arnon magaslatainak urait.

29 Jaj neked Moáb! El fogsz veszni, Kámos+ népe!

Ő a fiait menekültté teszi, és lányait fogságba adja az amoriták királyának, Szihonnak.

30 Lőjünk hát rájuk!

Hesbon el fog pusztulni egészen Dibonig+.

31 Izrael tehát letelepedett az amoriták földjén. 32 Mózes ekkor kémeket küldött Jázerbe+. Az izraeliták elfoglalták a környező városokat*, és kiűzték az ott lévő amoritákat. 33 Azután megfordultak, és felmentek a Básáni úton. Eléjük ment Óg+, Básán királya, az egész népével, hogy megütközzön velük Edreinél+. 34 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Ne félj tőle,+ mert a segítségemmel legyőzöd őt az egész népével együtt, és elfoglalod a földjét.+ Tedd vele azt, amit Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott.”+ 35 Megölték őt, a fiait és az egész népét, úgyhogy senki sem maradt életben közülük,+ és elfoglalták a földjét.+

22 Az izraeliták azután útnak indultak, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán, Jerikóból nézve a Jordán túloldalán.+ 2 Bálák+, Cippór fia látta mindazt, amit Izrael az amoritákkal tett. 3 A moábiták nagyon megrémültek az izraelitáktól, és betegesen féltek tőlük, mert sokan voltak.+ 4 A moábiták ezt mondták Midián+ véneinek: „Ez a gyülekezet bekebelezi az egész környékünket, ahogyan a bika lelegeli az összes füvet a mezőn.”

Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Moáb királya. 5 Követeket küldött Bálámhoz, Beór fiához Petorba+, amely a folyó* mentén van annak szülőföldjén, hogy magához hívja. Ezt üzente neki: „Kijött egy nép Egyiptomból! Ellepték a földet,+ és most itt telepedtek le előttem! 6 Most azért, kérlek, gyere el! Átkozd meg nekem ezt a népet,+ mert erősebb nálam. Talán le tudom győzni, és el tudom űzni erről a földről, mert jól tudom, hogy akit te megáldasz, az áldott, és akit te megátkozol, az átkozott.”

7 Elutaztak hát Moáb és Midián vénei Bálámhoz+, kezükben a jóslásra szánt összeggel, és elmondták neki, mit üzen Bálák. 8 Erre ő ezt felelte nekik: „Töltsétek itt az éjszakát, és én elmondom nektek, mit mond nekem Jehova.” Így hát Moáb fejedelmei ott maradtak nála.

9 Isten ekkor eljött Bálámhoz, és ezt kérdezte:+ „Kik ezek a férfiak nálad?” 10 Bálám ezt válaszolta az igaz Istennek: „Bálák, Cippórnak a fia, Moáb királya küldte őket hozzám ezzel az üzenettel: 11 »A nép, amely kijött Egyiptomból, ellepte a földet! Most azért gyere, és átkozd meg nekem őket!+ Talán szembe tudok szállni velük, és el tudom űzni őket.«” 12 De Isten ezt mondta Bálámnak: „Ne menj el velük! Ne átkozd meg a népet, mert áldott az.+”

13 Bálám reggel felkelt, és ezt mondta Bálák fejedelmeinek: „Menjetek haza, mert Jehova nem engedi, hogy veletek menjek.” 14 Erre Moáb fejedelmei visszatértek Bálákhoz, és ezt mondták neki: „Bálám nem volt hajlandó velünk jönni.”

15 Bálák újra fejedelmeket küldött Bálámhoz, de most többet és tiszteletre méltóbbakat, mint először. 16 Amikor megérkeztek Bálámhoz, ezt mondták neki: „Ezt üzeni Bálák, Cippór fia: »Kérlek, ne hagyd, hogy bármi is visszatartson attól, hogy elgyere hozzám! 17 Mert nagy jutalmat adok neked, és megteszek mindent, amit mondasz nekem. Csak gyere el, kérlek! Átkozd meg nekem ezt a népet.«” 18 Bálám azonban így felelt a szolgáknak: „Ha Bálák nekem adná a házát, tele ezüsttel és arannyal, akkor sem tudnék mást tenni, mint amire Jehova, az én Istenem utasít, akár kicsi, akár nagy dologról legyen is szó.+ 19 De azért kérlek titeket, ti is maradjatok itt éjszakára, hogy megtudjam, mit mond még nekem Jehova.+”

20 Isten ekkor eljött Bálámhoz éjjel, és ezt mondta neki: „Ha azért jöttek ezek a férfiak, hogy elhívjanak, akkor menj el velük. De csak azt mondd, amit mondok neked.”+ 21 Bálám reggel felkelt, felnyergelte a szamarát*, és elment Moáb fejedelmeivel.+

22 Isten azonban haragudott rá, amiért elment, és Jehova angyala ott állt az úton, hogy megállítsa. Bálámmal tartott két szolgája is. Ahogy Bálám ügetett a szamarán, 23 a szamár meglátta, hogy Jehova angyala ott áll az úton kivont karddal a kezében. A szamár megpróbált letérni az útról a mezőre, de Bálám ütlegelni kezdte, hogy visszatérítse az útra. 24 Ezután Jehova angyala egy keskeny útra állt két szőlőskert közé, ahol az út mindkét oldalán kőfal volt. 25 Amikor a szamár meglátta Jehova angyalát, odalapult a falhoz, és odaszorította Bálám lábát, ő pedig megint megverte.

26 Jehova angyala ekkor továbbment, és megállt egy keskeny helyen, ahol nem lehetett letérni se jobbra, se balra. 27 Amikor a szamár meglátta Jehova angyalát, lefeküdt Bálám alatt. Bálám nagyon dühös lett, és verni kezdte a szamarat a botjával. 28 Jehova végül megszólaltatta a szamarat*,+ és az ezt mondta Bálámnak: „Mi rosszat tettem, hogy már háromszor is megvertél?”+ 29 Bálám így felelt a szamárnak: „Ez azért van, mert bolondot csináltál belőlem. Ha kard lenne a kezemben, megölnélek!” 30 A szamár ekkor megkérdezte: „Hát nem a te szamarad vagyok? Egész életedben szolgáltalak! Szoktam én ilyet tenni veled?” Mire ő így felelt: „Nem!” 31 Jehova ekkor megnyitotta Bálám szemét,+ és Bálám meglátta, hogy Jehova angyala ott áll az úton, kivont karddal a kezében. Bálám abban a pillanatban meghajolt, és arcra borult.

32 Jehova angyala azután ezt mondta neki: „Miért verted meg háromszor is a szamaradat? Azért jöttem, hogy megállítsalak, mert az utad ellentétben van az akaratommal.+ 33 A szamár háromszor is látott engem és próbált kitérni előlem.+ Képzelheted, mi történt volna, ha nem teszi! Mostanra már megöltelek volna, őt viszont életben hagytam volna!” 34 Bálám erre ezt mondta Jehova angyalának: „Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz ott az úton, hogy találkozz velem. De ha nem látod jónak, hogy elmenjek, akkor visszafordulok.” 35 Jehova angyala azonban ezt mondta Bálámnak: „Menj el a férfiakkal, de csak azt mondd, amit én mondok neked.” Bálám pedig folytatta az útját Bálák fejedelmeivel.

36 Amikor Bálák meghallotta, hogy megérkezett Bálám, rögtön kiment elé Moáb városához, amely az Arnon partján van, a területének a határán. 37 Bálák ekkor megkérdezte Bálámot: „Miért nem jöttél el hozzám, hiszen hívattalak? Azt hiszed, nem tudok nagy jutalmat adni neked?”+ 38 Bálám erre így felelt: „Most már itt vagyok. De nem mondhatok akármit. Csak azt mondhatom, amit Isten mond.”+

39 Bálám ezután elment Bálákkal, és megérkeztek Kirját-Hucótba. 40 Bálák marhát és juhot áldozott, és küldött belőlük Bálámnak és a vele levő fejedelmeknek. 41 Reggel Bálák maga mellé vette Bálámot, és felvitte Bámót-Baálra, ahonnan láthatta az egész népet.+

23 Bálám azután ezt mondta Báláknak: „Építs nekem ezen a helyen hét oltárt,+ és készíts elő nekem hét bikát és hét kost.” 2 Bálák rögtön úgy is tett, ahogy Bálám mondta. Azután Bálák és Bálám mindegyik oltáron felajánlott egy-egy bikát és kost.+ 3 Bálám így szólt Bálákhoz: „Maradj itt az égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek. Talán megjelenik nekem Jehova. El fogom mondani neked, amit mond.” El is ment egy kopár dombra.

4 Amikor Isten megjelent Bálámnak,+ ezt mondta neki Bálám: „Felállítottam a hét oltárt, és mindegyik oltáron felajánlottam egy-egy bikát és kost.” 5 Jehova pedig megmondta Bálámnak, hogy mit mondjon,+ és így szólt: „Térj vissza Bálákhoz, és mondd ezt neki.” 6 Vissza is tért, és azt látta, hogy Bálák és Moáb minden fejedelme az égőáldozata mellett áll. 7 Majd Bálám ezt a verset mondta:+

»Gyere, átkozd meg nekem Jákobot!

Igen, gyere, és ítéld el Izraelt!«+

 8 Hogy átkozhatnám meg azokat, akiket Isten nem átkoz meg?

És hogy ítélhetném el azokat, akiket Jehova nem ítél el?+

11 Bálák erre ezt mondta Bálámnak: „Mit tettél velem? Azért hoztalak ide, hogy átkozd meg az ellenségeimet, te pedig megáldottad őket!+” 12 Bálám ezt válaszolta: „Hát nem azt kell mondanom, amit Jehova mond nekem?”+

13 Bálák ekkor ezt mondta neki: „Gyere velem, kérlek, egy másik helyre, ahonnan láthatod őket. A népnek csak egy részét fogod látni, nem az egészet. Átkozd meg nekem őket onnan.”+ 14 Így hát elvitte őt Cófim mezejére, a Piszga tetejére+, épített ott hét oltárt, és mindegyik oltáron felajánlott egy-egy bikát és kost.+ 15 Azután Bálám ezt mondta Báláknak: „Maradj itt az égőáldozatod mellett, én pedig megyek, és beszélek Istennel.” 16 Jehova pedig megjelent Bálámnak, megmondta neki, hogy mit mondjon,+ és így szólt: „Térj vissza Bálákhoz, és mondd ezt neki.” 17 Ő oda is ment hozzá, és látta, hogy Bálák ott áll az égőáldozata mellett Moáb fejedelmeivel. Bálák ekkor megkérdezte tőle: „Mit mondott Jehova?” 18 Ekkor Bálám ezt a verset mondta:+

„Kelj fel, Bálák, és figyelj!

Hallgass meg, Cippór fia!

Vajon mond olyasmit, amit nem tesz meg?

Beszél olyasmiről, amit nem visz véghez?+

20 Nézd, azért vagyok itt, hogy áldást mondjak.

Ő áldást mondott,+ én pedig nem másíthatom meg.+

22 Isten kihozza őket Egyiptomból.+

Olyan ő nekik, mint a vadbika* szarva.+

Most már elmondható Jákobról és Izraelről:

»Nézzétek, mit vitt véghez Isten!«

25 Bálák erre ezt mondta Bálámnak: „Ha már nem tudod megátkozni, akkor legalább ne áldd őket!” 26 Bálám ezt válaszolta Báláknak: „Hát nem megmondtam neked: »Csak azt teszem, amit Jehova mond.«”+

27 Bálák erre ezt mondta Bálámnak: „Gyere, kérlek! Hadd vigyelek megint egy másik helyre! Talán jónak tűnik majd az igaz Isten szemében, hogy onnan átkozd meg nekem ezt a népet.”+ 28 Azzal Bálák elvitte Bálámot a Peór tetejére, amely a Jesimon* felé néz.+ 29 Bálám ekkor ezt mondta Báláknak: „Építs nekem ezen a helyen is hét oltárt, és készíts elő nekem hét bikát és hét kost.”+ 30 Bálák pedig azt tette, amit Bálám mondott, és mindegyik oltáron felajánlott egy-egy bikát és kost.

24 Amikor Bálám látta, hogy tetszik Jehovának,* hogy megáldja Izraelt, nem ment odébb, mint máskor, hogy baljós előjeleket keressen,+ hanem a puszta felé fordult. 2 Amikor Bálám felnézett, és látta a törzsek szerint táborozó Izraelt,+ akkor rászállt Isten szelleme.+ 3 Ekkor ezt a verset mondta:+

 8 Isten kihozza őt Egyiptomból.

Olyan ő nekik, mint a vadbika* szarva.

10 Bálák ekkor nagyon dühös lett Bálámra. Megvetően összecsapta a kezét, és ezt mondta Bálámnak: „Azért hívtalak ide, hogy átkozd meg az ellenségeimet,+ te pedig már háromszor is megáldottad őket! 11 Azonnal menj haza! Nagy jutalmat akartam adni neked,+ de most Jehova miatt nem kapod meg.”

12 Bálám ezt válaszolta neki: „Hát nem megmondtam a követeidnek, akiket küldtél: 13 »Ha akarnék,* sem tudnék mást tenni, mint amire Jehova utasít, akár jó, akár rossz dologról legyen is szó. Még akkor sem, ha Bálák nekem adná a házát, tele ezüsttel és arannyal. Csak azt fogom mondani, amit Jehova mond.«+ 14 Most pedig elmegyek a népemhez. Gyere, hadd mondjam el neked, mit tesz majd a jövőben* ez a nép a te népeddel.” 15 Ekkor ezt a verset mondta:+

20 Amikor meglátta Amáleket, folytatta a versét:

21 Amikor meglátta a kenitákat+, folytatta a versét:

„Biztonságos helyen laksz, sziklaszirten helyezkedik el lakhelyed.

22 Valaki mégis felégeti Kajint.

Mennyi idő is még, hogy Asszíria fogságba visz téged?”

23 Majd így folytatta a versét:

„Jaj! Ki éli túl, amikor Isten ezt véghez viszi?

De ők maguk* is semmivé lesznek.”

25 Bálám+ és Bálák ezután elment, mindegyik a maga útjára.

25 Amikor az izraeliták Sittimben+ laktak, lefeküdtek Moáb lányaival.+ 2 A nők elhívták őket az isteneik áldozataira,+ ők pedig ettek, és meghajoltak az isteneik előtt.+ 3 Izrael tehát a peóri Baált imádta*,+ Jehova pedig dühös lett Izraelre. 4 Jehova ezt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd egybe ezeknek az embereknek az összes vezetőjét*, és a kivégzésük után akaszd fel őket Jehova előtt fényes nappal*, hogy elmúljon Jehova lángoló haragja, amelyet Izrael iránt érez.” 5 Mózes ekkor ezt mondta Izrael bíráinak+: „Mindegyikőtök ölje meg a maga emberei közül azokat, akik a peóri Baált imádták*!”+

6 Egy izraelita férfi pont ekkor hozott egy midiánita nőt+ a testvérei közé Mózesnek és az izraeliták egész közösségének a szeme láttára, miközben azok sírtak a találkozás sátrának a bejáratánál. 7 Amikor Fineás+, Eleázárnak, Áron pap fiának a fia ezt meglátta, azonnal felkelt a közösség közül, és lándzsát ragadott a kezébe. 8 Bement az izraelita férfi után a sátorba, és átszúrta, majd a nőt is átszúrta a nemi szervénél. Ekkor az izraelitákra mért csapás megszűnt.+ 9 A csapás miatt 24 000-en haltak meg.+

10 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: 11 „Mivel Fineás+, Eleázárnak, Áron pap fiának a fia nem tűrte, hogy a nép hűtlenné váljon hozzám, elmúlt a haragom, amelyet az izraeliták iránt éreztem.+ Ezért nem irtottam ki az izraelitákat, jóllehet kizárólagos odaadást várok el.+ 12 Mondd hát meg neki, hogy békeszövetséget kötök vele. 13 A szövetség szerint ő és az utódai hosszú időkre papok lesznek,+ mert nem tűrte meg, hogy az Istenéhez bárki is hűtlen legyen,+ és engesztelést végzett az izraelitákért.”

14 Az izraelita férfi, akit megöltek a midiánita nővel együtt, Zimri volt, Szalu fia, a simeoniták egyik nemzetségfője. 15 A megölt midiánita nő pedig Kozbi volt, annak a Cúrnak+ a lánya, aki Midiánban+ az egyik nemzetség nagycsaládjainak a feje volt.

16 Jehova később ezt mondta Mózesnek: 17 „Támadjatok a midiánitákra, és győzzétek le őket.+ 18 Ők is szerencsétlenséget hoztak rátok azzal, amire ravaszul rávettek titeket Peór kedvéért,+ és azzal, amit Kozbi, Midián egyik fejedelmének a lánya tett, akit megöltek azon a napon,+ amikor csapást mértem rátok Peór miatt.+”

26 A csapás+ után Jehova ezt mondta Mózesnek és Eleázárnak, Áron pap fiának: 2 „Számoljátok össze az izraeliták egész közösségéből a nemzetségeik szerint mindazokat, akik 20 évesek vagy annál idősebbek, és be tudnak vonulni katonának Izraelben.”+ 3 Mózes és Eleázár+, a pap pedig beszélt a néppel Moáb kietlen síkságán+, a Jordán mellett, Jerikónál+: 4 „Számoljatok meg minden 20 éves és annál idősebb férfit, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.”+

Ezek voltak Izrael fiai, akik kijöttek Egyiptom földjéről: 5 Rúben+, Izrael elsőszülöttje. Rúben fiai+ voltak: Hánóktól a hanokiták családja, Pallutól a palluiták családja, 6 Hecrontól a hecroniták családja és Kármitól a kármiták családja. 7 Ezek voltak a rúbeniták családjai. 43 730 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

8 Pallu fia volt Eliáb. 9 Eliábnak a fiai voltak: Nemuel, Dátán és Abirám. Ez volt az a Dátán és Abirám, akiket kiválasztottak a közösségből, és akik Kórah társaival+ együtt Mózes és Áron ellen támadtak,+ amikor Jehova ellen fordultak.+

10 A föld akkor megnyílt*, és elnyelte őket. Kórah pedig a társaival együtt halt meg, amikor a tűz megemésztett 250 embert.+ Ők intő példák lettek.+ 11 Kórah fiai azonban nem haltak meg.+

12 Ezek voltak Simeon fiai+ a családjaik szerint: Nemueltől a nemueliták családja, Jámintól a jáminiták családja, Jákintól a jákiniták családja, 13 Zerahtól a zerahiták családja és Sáultól a sáuliták családja. 14 Ezek voltak a simeoniták családjai. 22 200-an voltak.+

15 Ezek voltak Gád fiai+ a családjaik szerint: Cefontól a cefoniták családja, Haggitól a haggiták családja, Súnitól a súniták családja, 16 Oznitól az ozniták családja, Éritől az ériták családja, 17 Arodtól az aroditák családja és Arélitól az aréliták családja. 18 Ezek voltak Gád fiainak a családjai. 40 500 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

19 Júda fia+ volt Ér és Onán+. Ér és Onán azonban meghalt Kánaán földjén.+ 20 Júda fiai ezek voltak a családjaik szerint: Sélától+ a selaniták családja, Pérectől+ a péreciták családja és Zerahtól+ a zerahiták családja. 21 Pérec fiai voltak: Hecrontól+ a hecroniták családja és Hámultól+ a hámuliták családja. 22 Ezek voltak Júda családjai. 76 500 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

23 Ezek voltak Issakár fiai+ a családjaik szerint: Tólától+ a tolaiták családja, Puvától a puviták családja, 24 Jásubtól a jásubiták családja és Simrontól a simroniták családja. 25 Ezek voltak Issakár családjai. 64 300 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

26 Ezek voltak Zebulon fiai+ a családjaik szerint: Szeredtől a szerediták családja, Elontól az eloniták családja és Jahleéltől a jahleéliták családja. 27 Ezek voltak Zebulon fiainak a családjai. 60 500 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

28 Ezek voltak József fiai+ a családjaik szerint: Manassé és Efraim+. 29 Manassé+ fiai voltak: Mákirtól+ a mákiriták családja. Mákir volt Gileád apja.+ Gileádtól a gileáditák családja. 30 Ezek voltak Gileád fiai: Jezertől a jezeriták családja, Hélektől a hélekiták családja, 31 Aszrieltől az aszrieliták családja, Sikemtől a sikemiták családja, 32 Semidától a semidaiták családja és Héfertől a héferiták családja. 33 Celofádnak, Héfer fiának nem voltak fiai, csak lányai.+ Celofád lányai+ voltak: Mahla, Noa, Hogla, Milka és Tirca. 34 Ezek voltak Manassé családjai. 52 700 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

35 Ezek voltak Efraim+ fiai a családjaik szerint: Sutelahtól+ a sutelahiták családja, Bekertől a bekeriták családja és Tahántól a tahaniták családja. 36 Sutelah fia volt Érán. Érántól származott az eraniták családja. 37 Ezek voltak Efraim fiainak a családjai. 32 500 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+ Ezek voltak József fiai a családjaik szerint.

38 Ezek voltak Benjámin fiai+ a családjaik szerint: Belától+ a belaiták családja, Asbéltól az asbeliták családja, Ahirámtól az ahirámiták családja, 39 Sefufámtól a sufamiták családja és Hufámtól a hufamiták családja. 40 Bela fiai Ard és Naámán voltak:+ Ardtól az arditák családja és Naámántól a naámániták családja. 41 Ezek voltak Benjámin fiai a családjaik szerint. 45 600 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

42 Ezek voltak Dán+ fiai a családjaik szerint: Suhámtól a suhamiták családja. Ezek voltak Dán családjai a családjaik szerint. 43 A suhamiták családjai közül összesen 64 400 személyt vettek nyilvántartásba.+

44 Ezek voltak Áser fiai+ a családjaik szerint: Jimnahtól a jimnahiták családja, Jisvitől a jisviták családja és Beriától a beriaiták családja. 45 Beria fiai voltak: Hévertől a héveriták családja és Malkieltől a malkieliták családja. 46 Áser lányának a neve pedig Szerah volt. 47 Ezek voltak Áser fiainak a családjai. 53 400 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

48 Ezek voltak Naftali fiai+ a családjaik szerint: Jahceéltől a jahceéliták családja, Gúnitól a guniták családja, 49 Jécertől a jéceriták családja és Sillémtől a sillemiták családja. 50 Ezek voltak Naftali családjai a családjaik szerint. 45 400 személyt vettek nyilvántartásba közülük.+

51 Összesen 601 730 izraelitát vettek nyilvántartásba.+

52 Jehova ezután ezt mondta Mózesnek: 53 „Közöttük legyen felosztva a föld örökségül a listán szereplő nevek alapján*.+ 54 Mindegyik törzs annak arányában kapjon örökséget, hogy hány embert vettek nyilvántartásba közülük.+ Akik többen vannak, nagyobb örökséget kapjanak, akik kevesebben, azok pedig kisebbet. 55 De a földet sorsvetéssel osszátok fel.+ Mindegyik család abból a földből kapjon örökséget, amelyet a törzsének kiosztottak. 56 Minden örökséget sorsvetéssel osszatok ki, és aszerint, hogy hányan vannak.”

57 Ezek voltak azok, akiket nyilvántartásba vettek a léviták+ közül a családjaik szerint: Gersontól a gersoniták családja, Keháttól+ a kehátiták családja és Méráritól a méráriták családja. 58 Ezek voltak a léviták családjai: a libniták+ családja, a hebroniták+ családja, a mahliták+ családja, a musiták+ családja és a kórahiták+ családja.

Kehát fia volt Amrám.+ 59 Amrám feleségének a neve Jokébed+ volt (ő Lévinek volt a lánya, akit Egyiptomban szült neki a felesége). És ő szülte Amrámnak Áront és Mózest, meg Mirjamot, a nővérüket.+ 60 Áron fiai voltak Nádáb, Abihu, Eleázár és Itamár.+ 61 Nádáb és Abihu azonban meghalt, mivel olyan áldozatot* mutatott be Jehova előtt, amilyet nem volt szabad.+

62 Minden egy hónapos és annál idősebb fiút és férfit nyilvántartásba vettek, és összesen 23 000-en voltak.+ Őket nem számolták az izraeliták közé,+ mert nem kaptak örökséget az izraeliták között.+

63 Őket vette nyilvántartásba az izraeliták közül Mózes és Eleázár pap Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál. 64 De nem volt köztük senki sem, akit Mózes és Áron pap a Sínai-pusztában vett nyilvántartásba.+ 65 Jehova ugyanis ezt mondta róluk: „A pusztában fognak meghalni.”+ Nem is maradt meg senki sem közülük, csak Káleb, Jefunné fia, és Józsué, Nún fia.+

27 Ekkor előálltak Celofád lányai+, Mahla, Noa, Hogla, Milka és Tirca. Celofád Héfer fia volt, ő meg Gileád fia volt, az pedig Mákirnak, Manassé fiának a fia volt, József fiának, Manassénak a családjai közül. 2 Celofád lányai odaálltak Mózes és Eleázár pap elé, a fejedelmek+ és az egész közösség elé a találkozás sátrának a bejáratánál, és ezt mondták: 3 „Apánk meghalt a pusztában, de ő nem csatlakozott azokhoz, akik Jehova ellen fordultak, nem támogatta Kórahot+, hanem a saját bűne miatt halt meg, és nem voltak fiai. 4 Miért vesszen ki apánk neve a családjából, csak azért, mert nem volt fia? Adj nekünk birtokot apánk fiútestvéreivel együtt!” 5 Mózes ekkor Jehova elé tárta az ügyüket.+

6 Jehova pedig ezt mondta Mózesnek: 7 „Igazuk van Celofád lányainak. Mindenképpen adj nekik birtokot örökségül az apjuk fiútestvéreivel együtt, és legyen az övék az apjuk öröksége.+ 8 Mondd meg az izraelitáknak: »Ha egy férfi úgy hal meg, hogy nincs fia, akkor adjátok az örökségét a lányának. 9 Ha nincs lánya, akkor adjátok az örökségét a férfi fiútestvéreinek. 10 Ha nincsenek fiútestvérei, adjátok az örökségét az apja fiútestvéreinek. 11 És ha az apjának sincsenek fiútestvérei, akkor adjátok az örökségét a családjában lévő legközelebbi vérrokonának, és legyen az övé. Ez a bírói döntés legyen érvényes az izraelitákra, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.«”

12 Jehova azután ezt mondta Mózesnek: „Menj fel az Abarimnak erre a hegyére,+ és nézd meg a földet, amelyet az izraelitáknak adok.+ 13 Miután láttad, a néped mellé kerülsz,*+ ahogyan Áron, a testvéred is odakerült,+ 14 mivel fellázadtatok az utasításom ellen, amikor a közösség veszekedett velem Cin pusztájában, és nem szenteltetek meg engem a szemük előtt, amikor vízről gondoskodtam.+ Ez történt Meriba vizeinél+, Kádesnél+, Cin pusztájában+.”

15 Mózes ekkor ezt mondta Jehovának: 16 „Jehova, te, aki életet adsz minden embernek,* jelölj ki a közösség élére egy férfit, 17 aki a vezetőjük lesz, és akit követnek, hogy Jehova közössége ne legyen olyan, mint a juhok, amelyeknek nincsen pásztoruk.” 18 Jehova pedig ezt mondta Mózesnek: „Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, aki rátermett férfi, és tedd rá a kezedet.+ 19 Majd állítsd Eleázár pap és az egész közösség elé, és nevezd ki őt vezetőnek a szemük láttára.+ 20 Adj neki a hatalmadból*,+ hogy az izraeliták egész közössége hallgasson rá.+ 21 Álljon majd Eleázár pap elé, az pedig az urim+ segítségével kérdezze meg az érdekében Jehovát, hogy mi a döntése. Az ő utasítását fogja követni mindenki: ő, minden izraelita és az egész közösség.”

22 Mózes pedig pontosan úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Józsuét Eleázár pap meg az egész közösség elé állította, 23 majd rátette a kezét, és kinevezte vezetőnek,+ ahogy Jehova mondta neki.+

28 Jehova még ezt mondta Mózesnek: 2 „Parancsold meg az izraelitáknak: »Ügyeljetek arra, hogy bemutassátok nekem az áldozatomat, vagyis a kenyeremet. A kellemes* illatú tűzáldozataimat a meghatározott időben mutassátok be.«+

3 És mondd meg nekik: »Ezt a tűzáldozatot mutassátok be Jehovának: Rendszeresen, naponta mutassatok be égőáldozatként két ép, egyéves hím bárányt.+ 4 Az egyik hím bárányt reggel mutassátok be, a másikat az esti szürkületkor*.+ 5 Mutassatok be melléjük gabonaáldozatként egytized éfa* finomlisztet, egynegyed hin* zúzott olajbogyóból készült olajjal összekeverve.+ 6 Ez állandó égőáldozat+, amelynek a bemutatására a Sínai-hegyen kaptatok parancsot. Kellemes* illatú tűzáldozat ez Jehovának. 7 Mindkét hím bárány mellé mutassatok be Jehovának egynegyed hin italáldozatot,+ és az alkoholt a szent helyen öntsétek ki. 8 A másik hím bárányt az esti szürkületkor* mutassátok be, ugyanolyan gabonaáldozattal és italáldozattal, mint reggel. Ez kellemes* illatú tűzáldozat lesz Jehovának.+

9 Sabbatnapon+ azonban mutassatok be még két ép, egyéves hím bárányt, gabonaáldozatként pedig kéttized éfa finomlisztet, olajjal keverve, az italáldozatával együtt. 10 Ez a sabbatnapi égőáldozat az állandó égőáldozat és a hozzá való italáldozat mellett.+

11 Minden hónap* elején mutassatok be Jehovának égőáldozatként két fiatal bikát, egy kost, hét egyéves, ép hím bárányt,+ 12 továbbá háromtized éfa, olajjal kevert finomlisztet gabonaáldozatként+ mindkét bikához, kéttized éfa, olajjal kevert finomlisztet gabonaáldozatként a koshoz+, 13 és egytized éfa, olajjal kevert finomlisztet gabonaáldozatként mindegyik hím bárányhoz. Ez égőáldozat, kellemes* illatú tűzáldozat Jehovának.+ 14 Az italáldozat pedig fél hin bor legyen egy bika mellé,+ egyharmad hin a kos mellé+ és egynegyed hin egy hím bárány mellé.+ Ez a havonkénti égőáldozat az év minden hónapjában. 15 Ezenkívül egy kecskegidát kell bemutatni bűnért való áldozatként Jehovának az állandó égőáldozaton felül, a hozzá való italáldozattal együtt.

16 Az 1. hónap 14. napján lesz Jehova pászkája.+ 17 Ennek a hónapnak a 15. napján ünnep lesz. Hét napon át kovásztalan kenyeret kell enni.+ 18 Az első napon szent összejövetel lesz. Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek. 19 Mutassatok be Jehovának égőáldozatként két fiatal bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Az állatok legyenek épek.+ 20 Hozzájuk való gabonaáldozatként mutassatok be olajjal kevert finomlisztet,+ háromtized éfát egy bikához és kéttized éfát a koshoz. 21 Egytized éfát ajánljatok fel a hét hím bárány mindegyikéhez, 22 valamint mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként engesztelésül magatokért. 23 Ezeket mutassátok be a reggeli állandó égőáldozaton kívül. 24 Hét napig mindennap ugyanezeket ajánljátok fel, mintha étel* lenne. Ez kellemes* illatú tűzáldozat Jehovának. Az állandó égőáldozattal és a hozzá való italáldozattal együtt kell ezt bemutatni. 25 A hetedik napon tartsatok szent összejövetelt.+ Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek.+

26 Az első érett termés napján,+ a hetek ünnepén+, amikor új gabonaáldozatot mutattok be Jehovának,+ tartsatok szent összejövetelt. Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek.+ 27 Mutassatok be Jehovának kellemes* illatú égőáldozatként két fiatal bikát, egy kost, hét egyéves hím bárányt,+ 28 továbbá olajjal kevert finomlisztet gabonaáldozatként, háromtized éfát mindkét bikához, kéttized éfát a koshoz 29 és egytized éfát a hét hím bárány mindegyikéhez. 30 Továbbá mutassatok be egy kecskegidát engesztelésül magatokért.+ 31 Ezeket mutassátok be a hozzájuk való italáldozattal együtt az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton kívül. Az állatok legyenek épek.+

29 A 7. hónap 1. napján tartsatok szent összejövetelt. Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek.+ Ezen a napon fújjátok meg a trombitát.+ 2 Ajánljatok fel Jehovának kellemes* illatú égőáldozatként egy fiatal bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Az állatok épek legyenek. 3 Mutassatok be melléjük gabonaáldozatként olajjal kevert finomlisztet, háromtized éfát a bikához, kéttized éfát a koshoz 4 és egytized éfát a hét hím bárány mindegyikéhez. 5 Továbbá mutassatok be egy hím kecskegidát bűnért való áldozatként engesztelésül magatokért. 6 Mindezt a havonkénti+ és az állandó+ égőáldozaton, valamint a hozzájuk tartozó gabonaáldozaton és italáldozaton+ kívül mutassátok be, a szokásos eljárás szerint. Kellemes* illatú tűzáldozat ez Jehovának.

7 A 7. hónap 10. napján tartsatok szent összejövetelt,+ és legyetek önmegtartóztatók*. Semmilyen munkát se végezzetek.+ 8 Mutassatok be Jehovának kellemes* illatú égőáldozatként egy fiatal bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Épek legyenek.+ 9 Hozzájuk való gabonaáldozatként mutassatok be olajjal kevert finomlisztet, háromtized éfát a bikához, kéttized éfát a koshoz 10 és egytized éfát a hét hím bárány mindegyikéhez. 11 Továbbá egy kecskegidát bűnért való áldozatként. Mindezt az engesztelésként adott bűnért való áldozaton,+ az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton, illetve a hozzájuk tartozó italáldozaton kívül mutassátok be.

12 A 7. hónap 15. napján is tartsatok szent összejövetelt. Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek, hanem hét napon át tartsatok ünnepet Jehovának.+ 13 Mutassatok be Jehovának kellemes* illatú égőáldozatként+ 13 fiatal bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 14 Hozzájuk való gabonaáldozatként mutassatok be olajjal kevert finomlisztet, háromtized éfát a 13 bika mindegyikéhez, kéttized éfát mindkét koshoz 15 és egytized éfát a 14 hím bárány mindegyikéhez. 16 Továbbá mutassatok be egy kecskegidát bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

17 A 2. napon mutassatok be 12 fiatal bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 18 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 19 Továbbá mutassatok be egy kecskegidát bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

20 A 3. napon mutassatok be 11 bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 21 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 22 Továbbá mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

23 A 4. napon mutassatok be 10 bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 24 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 25 Továbbá mutassatok be egy kecskegidát bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

26 Az 5. napon mutassatok be 9 bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 27 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 28 Továbbá mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

29 A 6. napon mutassatok be 8 bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 30 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 31 Továbbá mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

32 A 7. napon mutassatok be 7 bikát, 2 kost és 14 egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 33 Mutassátok be a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 34 Továbbá mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

35 A 8. napon tartsatok ünnepi összejövetelt. Semmilyen nehéz munkát ne végezzetek.+ 36 Mutassatok be Jehovának kellemes* illatú égőáldozatként egy bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Legyenek épek.+ 37 Mutassátok be a bikához, a koshoz és a hím bárányokhoz való gabonaáldozatot és italáldozatot, a számuktól függően, a szokásos eljárás szerint. 38 Továbbá mutassatok be egy kecskét bűnért való áldozatként az állandó égőáldozaton és az ahhoz való gabonaáldozaton és italáldozaton kívül.+

39 Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeiteken+ ezeket ajánljátok fel Jehovának a fogadalmi áldozataitokon+ és az önkéntes áldozataitokon+ kívül, melyeket égőáldozatként+, gabonaáldozatként+, italáldozatként+ és közösségi áldozatként+ mutattok be.«” 40 Mózes elmondta az izraelitáknak mindazt, amit Jehova parancsolt neki.

30 Mózes ezután beszélt Izrael törzsfőivel+: „Ezt parancsolta Jehova: 2 Ha egy férfi fogadalmat tesz+ Jehovának, illetve megesküszik+, hogy valamitől megtartóztatja magát,* akkor ne szegje meg a szavát.+ Mindent úgy kell tennie, ahogy megfogadta.+

3 Ha egy nő fiatalon, még az apja házában tesz fogadalmat Jehovának, vagy ott esküszik meg, hogy megtartóztatja magát valamitől, 4 és az apja hallja a fogadalmát vagy az arra tett esküjét, hogy megtartóztatja magát* valamitől, de nem ellenzi, akkor a lány minden fogadalma és esküje érvényes. 5 De ha az apja hallja a fogadalmát vagy az arra tett esküjét, hogy megtartóztatja magát valamitől, és azonnal megtiltja ezt neki, akkor nem érvényes a fogadalma vagy az esküje. Jehova meg fog bocsátani a lánynak, mert az apja tiltotta meg neki.+

6 De ha férjhez megy, míg érvényben van a fogadalma vagy az elhamarkodott ígérete, 7 és a férje hall róla, de aznap, amikor megtudta, nem szól, hogy ellenzi, akkor a fogadalom vagy az eskü érvényben marad. 8 De ha a férje még aznap, amikor hallja, megtiltja ezt neki, akkor ezzel érvényteleníti a fogadalmat vagy az elhamarkodott ígéretet,+ és Jehova megbocsát a feleségnek.

9 Ha egy özvegyasszony vagy egy elvált asszony tesz fogadalmat, akkor minden, amit vállalt, kötelezi őt.

10 Ha viszont egy nő a férjének a házában tett fogadalmat, vagy ott esküdött meg, hogy megtartóztatja magát valamitől, 11 és a férje hallotta azt, de nem ellenezte, és nem tiltotta meg neki, akkor az asszony minden fogadalma és esküje érvényes. 12 De ha a férje érvénytelenítette az asszony fogadalmát vagy esküjét még aznap, amikor meghallotta őket, akkor azok nem érvényesek.+ A férje érvénytelenítette azokat, és Jehova megbocsát az asszonynak. 13 A férjnek kell érvényesítenie vagy érvénytelenítenie, ha a felesége fogadalmat vagy esküt tesz, ideértve azt is, ha meg akarja tartóztatni magát valamitől*. 14 Abban az esetben, ha a férje napok múltán sem ellenzi a felesége fogadalmát vagy az arra tett esküjét, hogy megtartóztatja magát valamitől, akkor érvényesítette azokat. Mivel aznap, amikor hallotta, nem szólt, hogy ellenzi, érvényesítette azokat. 15 De ha később érvényteleníti őket, vagyis nem aznap, amikor hallotta, akkor ő viseli az asszony vétkének a következményeit.+

16 Ezeket a rendelkezéseket parancsolta Jehova Mózesnek a férjre és a feleségre, illetve az apára és a fiatal lányára vonatkozóan, aki még a házában lakik.”

31 Jehova azután ezt mondta Mózesnek: 2 „Állj bosszút+ az izraelitákért a midiánitákon+! Utána a néped mellé kerülsz*.+”

3 Mózes tehát beszélt a néppel, és ezt mondta: „Készítsetek fel férfiakat magatok közül, hogy harcoljanak Midián ellen, és hogy végrehajtsák Midiánon Jehova bosszúját. 4 Izrael minden törzséből 1000 férfit küldjetek a harcba.” 5 Kijelöltek hát az izraeliták ezrei+ közül törzsenként 1000 harcra kész férfit, összesen 12 000-et.

6 Mózes ekkor elküldte őket a harcba, törzsenként 1000 férfit, és velük küldte Fineást+, Eleázár pap fiát is, akinél a szent eszközök voltak, meg a trombiták+, amelyekkel riadót fújtak. 7 Harcoltak Midiánnal, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, és megöltek minden férfit. 8 A megöltek között volt Midián öt királya is: Evi, Rékem, Cúr, Húr és Reba. És megölték karddal Bálámot+, Beór fiát is. 9 A midiánita nőket és a gyermekeiket azonban fogságba hurcolták az izraeliták. Ezenkívül zsákmányul ejtették az összes háziállatukat, minden állatukat és vagyonukat. 10 Felégették a midiániták minden táborát*, és minden városát is, ahol letelepedtek. 11 Magukkal vitték az összes hadizsákmányt, az embereket és az állatokat is. 12 Odavitték a foglyokat és a hadizsákmányt Mózeshez, Eleázár paphoz és az izraeliták közösségéhez a táborba, Moáb kietlen síkságára+, mely a Jordán mellett fekszik Jerikónál.

13 Ekkor Mózes, Eleázár pap és a közösség összes fejedelme kiment eléjük a táboron kívülre. 14 De Mózes megharagudott a harcba küldött férfiakra, az ezred- és századparancsnokokra, akik visszajöttek a harcból. 15 Mózes így szólt: „Életben hagytatok minden nőt?! 16 Hisz ők azok, akik Bálám szavára rávették az izraelitákat, hogy legyenek hűtlenek+ Jehovához Peór kedvéért,+ ami miatt csapás sújtotta Jehova közösségét!+ 17 Most azért öljetek meg minden nőt, akinek már volt nemi kapcsolata férfival, és minden fiút a gyermekeik közül. 18 De azokat a lányokat, akiknek még nem volt nemi kapcsolatuk férfival,+ életben hagyhatjátok. 19 Ti pedig táborozzatok hét napig a táboron kívül. Közületek és a foglyaitok közül mindenki, aki megölt valakit* vagy halotthoz ért,+ tisztítsa meg magát+ a harmadik és a hetedik napon. 20 Minden ruhát és minden bőrből, kecskeszőrből és fából készült tárgyat tisztítsatok meg.”

21 Eleázár pap ekkor ezt mondta azoknak a férfiaknak, akik a csatába mentek: „Ezt a törvényt adta Jehova Mózesnek: 22 »Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot, 23 tehát mindazt, ami tűzálló, tegyétek tűzbe, és tiszta lesz. De a tisztítóvízzel+ is meg kell tisztítani őket. Ami pedig nem tűzálló, tisztítsátok meg vízzel. 24 Mossátok ki a ruhátokat a hetedik napon, és tiszták lesztek. Azután bejöhettek a táborba.+«”

25 Majd Jehova ezt mondta Mózesnek: 26 „Eleázár pappal és a közösség nemzetségfőivel készíts leltárt a hadizsákmányról. Számoljátok meg a foglyokat és a zsákmányul ejtett állatokat. 27 Oszd ketté a hadizsákmányt. Az egyik felét add a csatában részt vevőknek, a másikat a közösség összes többi tagjának.+ 28 A harcban részt vevő katonáktól a következő adót szedjétek be Jehovának: 500-ból egy lelket* az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból. 29 Ezt az ő részükből szedd be, és add Eleázár papnak Jehovának szánt adományként.+ 30 A többi izraelita részéből ötvenenként egyet vegyél el az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból, mindenféle háziállatból, és add ezeket a lévitáknak,+ akik a Jehova hajléka körüli teendőket látják el.+”

31 Mózes és Eleázár pap pedig mindent úgy tett, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek. 32 A hadizsákmányból, abból, amit a férfiak a harcban zsákmányoltak, megmaradt 675 000 juh, 33 72 000 szarvasmarha 34 és 61 000 szamár. 35 Összesen 32 000 olyan nő* volt, akinek még nem volt nemi kapcsolata férfival.+ 36 Azoknak a része, akik elmentek a harcba, 337 500 juh volt. 37 Ebből a Jehovának szánt adó 675 juh. 38 Szarvasmarhából 36 000 volt, és ebből a Jehovának szánt adó 72. 39 Szamárból 30 500 volt, és ebből a Jehovának szánt adó 61. 40 Emberből* 16 000 volt, és közülük a Jehovának szánt adó 32 fő*. 41 Mózes azután átadta az adót Jehovának szánt adományként Eleázár papnak,+ ahogy Jehova parancsolta neki.

42 Az izraelitáknak a része, melyet Mózes azoktól különített el, akik a harcba mentek, 43 337 500 juh volt, 44 36 000 szarvasmarha, 45 30 500 szamár 46 és 16 000 ember*. 47 Mózes ezután, ahogy Jehova parancsolta neki, elvett az izraeliták részéből ötvenenként egyet az emberek és az állatok közül, és a lévitáknak adta,+ akik a Jehova hajléka körüli teendőket látták el.+

48 Ezután a hadsereg csapataiból+ a kinevezett férfiak, az ezred- és századparancsnokok odamentek Mózeshez, 49 és ezt mondták neki: „Szolgáid megszámolták azokat a katonákat, akik a parancsnokságunk alá tartoznak, és a jelentés alapján egy ember sem hiányzik közülünk.+ 50 Hadd ajánljuk hát fel mindannyian Jehovának azt, amit szereztünk: aranytárgyakat, bokaláncokat, karkötőket, pecsétgyűrűket, fülbevalókat és egyéb ékszereket, hogy engesztelést szerezzünk magunknak* Jehova előtt.”

51 Mózes és Eleázár pap pedig átvette tőlük az aranyat, az összes ékszert. 52 És az arany, amit az ezred- és századparancsnokok Jehovának adományoztak, összesen 16 750 sekel* volt. 53 A seregben a férfiak mindannyian szereztek maguknak zsákmányt. 54 Mózes és Eleázár pap pedig átvették az aranyat az ezred- és századparancsnokoktól, és bevitték azt a találkozás sátrába Jehova elé, emlékeztetőül Izrael népének.

32 Rúben+ és Gád+ fiainak nagyon sok állatuk lett, és látták, hogy Jázer+ földje és Gileád földje jó hely az állattartásra. 2 Ezért Gád és Rúben fiai odamentek Mózeshez, Eleázár paphoz és a közösség fejedelmeihez, és ezt mondták nekik: 3 „Atarót, Dibon, Jázer, Nimra, Hesbon+, Elealé, Sebám, Nébó+ és Béon+, 4 a föld, melyet Jehova meghódított Izrael közössége előtt,+ jó az állattartásra, és a szolgáidnak sok állatuk van.+” 5 Így folytatták: „Legyél irántunk jóindulattal, és hadd kapják meg a szolgáid ezt a földet! Ne kelljen átkelnünk a Jordánon.”

6 Mózes ekkor ezt válaszolta Gád és Rúben fiainak: „Míg ti itt maradtok, addig a testvéreitek menjenek háborúba? 7 Miért akarjátok visszariasztani Izrael népét attól, hogy átmenjenek arra a földre, melyet Jehova nekik fog adni? 8 Ezt tették az elődeitek, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy nézzék meg a földet.+ 9 Amikor felmentek Eskol völgyéig+, és megnézték a földet, visszariasztották Izrael népét attól, hogy bemenjenek arra a földre, melyet Jehova nekik akart adni.+ 10 Jehova dühös lett azon a napon, és megesküdött+: 11 »Azok a 20 éves és annál idősebb férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, nem látják meg a földet,+ amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak,+ mert nem követtek engem teljes szívvel. 12 Csak Káleb+, a kenizita Jefunné fia, és Józsué+, Nún fia fogja azt meglátni, mert ők teljes szívvel követték Jehovát.+« 13 Jehova ezért dühös lett Izraelre, és a pusztában vándoroltatta őket 40 éven át,+ míg meg nem halt az az egész nemzedék, mely olyat tett, ami gonosz Jehova szemében.+ 14 Most pedig ti, bűnösök, olyanok vagytok, mint az elődeitek! Csak fokozzátok Jehova lángoló haragját Izrael ellen! 15 Ha elfordultok tőle, és nem követitek őt, akkor ő is újra otthagyja majd a népet a pusztában, ti pedig az egész nép vesztét okozzátok.”

16 Később odamentek Mózeshez, és ezt mondták neki: „Hadd építsünk itt kőaklokat az állatainknak és városokat a gyermekeinknek. 17 De továbbra is készen állunk a harcra,+ és az izraeliták élén leszünk, míg el nem visszük őket a helyükre, eközben pedig a gyermekeink megerősített városokban laknak, védve az ország lakóitól. 18 Nem térünk vissza a házunkba, míg minden egyes izraelita meg nem kapta a földjét mint örökséget.+ 19 Mi ugyanis nem a Jordán másik oldalán kapunk örökséget, mint ti, hanem a mi örökségünk a Jordán keleti oldalán van.+”

20 Mózes így felelt nekik: „Ha megteszitek, hogy felfegyverkeztek Jehova előtt a harcra,+ 21 ha mindannyian felfegyverkeztek, és átmentek a Jordánon Jehova előtt, míg ki nem űzi az ellenségeit maga elől,+ 22 és ha leigázzátok azt a földet Jehova előtt,+ akkor visszatérhettek,+ és nem tart majd bűnösnek titeket Jehova és Izrael. Ekkor a tiétek lesz ez a föld Jehova előtt.+ 23 De ha ezt nem teszitek meg, akkor vétkeztek Jehova ellen, és tudjátok meg, hogy felelni fogtok a bűnötökért. 24 Építhettek városokat a gyermekeiteknek és aklokat a nyájaitoknak,+ de amit megígértetek, azt tegyétek meg!”

25 Ekkor Gád és Rúben fiai ezt mondták Mózesnek: „Szolgáid mindent úgy tesznek, ahogy az urunk parancsolja. 26 A gyermekeink, a feleségeink, az állataink és minden háziállatunk ott marad Gileád városaiban,+ 27 szolgáid azonban, mindenki, aki felfegyverkezett, hogy harcoljon Jehova előtt, átkelnek,+ ahogy az urunk mondja.”

28 Mózes ekkor elmondta a rájuk vonatkozó parancsot Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának, valamint a nemzetségfőknek, akik Izrael törzseinek az élén álltak. 29 Ezt mondta nekik: „Ha Gád és Rúben fiai, mindenki, aki felfegyverkezett a harcra Jehova előtt, átkel veletek a Jordánon, és leigázzátok a földet, akkor adjátok nekik Gileád földjét.+ 30 De ha nem fegyverkeznek fel, és nem kelnek át veletek, akkor köztetek kell letelepedniük, Kánaán földjén.”

31 Erre Gád és Rúben fiai ezt válaszolták: „Megtesszük, amit Jehova mondott a szolgáidnak. 32 Felfegyverkezünk, és átmegyünk Jehova előtt Kánaán földjére,+ de az örökségünk a Jordánnak ezen az oldalán lesz.” 33 Ekkor Gád fiai, Rúben fiai+ és József fiának, Manassénak a fél törzse+ megkapta Mózestől Szihonnak+, az amoriták királyának a királyságát és Ógnak+, Básán királyának a királyságát. Odaadta nekik ezt a területet a rajta lévő városokkal és a városokat körülvevő földekkel együtt.

34 És Gád fiai felépítették* Dibont+, Atarótot+, Aróert+, 35 Atrót-Sofánt, Jázert+, Jogbehát+, 36 Bét-Nimrát+ és Bét-Háránt+, a megerősített városokat, valamint építettek kőaklokat a nyájaiknak. 37 Rúben fiai pedig felépítették Hesbont+, Elealét+, Kirjátaimot+, 38 Nébót+, Baál-Meont+ – ezeknek a neve megváltozott – és Sibmát. Új nevet adtak a városoknak, amelyeket újra felépítettek.

39 Manassé fiának, Mákirnak+ a fiai Gileád ellen vonultak, elfoglalták, és kiűzték az ott lévő amoritákat. 40 Mózes a mákiritáknak, Manassé fiainak adta Gileádot, akik le is telepedtek ott.+ 41 A Manassé törzséből való Jáir is harcba vonult, és elfoglalta a sátorfalvaikat, és Havvót-Jáirnak* nevezte el azokat.+ 42 Nóbah is harcba vonult, és elfoglalta Kenátot és a környező városokat*, és elnevezte azt a saját nevéről Nóbahnak.

33 Ezek azok az útszakaszok, melyeket Izrael népe tett meg, miután Mózes és Áron vezetésével kijöttek Egyiptom földjéről+ csapatonként*.+ 2 Jehova utasítására Mózes följegyezte, amikor egyik helyről a másikra mentek, hogy honnan indultak és hova érkeztek. Ezek voltak az útszakaszok:+ 3 Útra keltek Rameszeszből+ az 1. hónap 15. napján.+ Az izraeliták a pászka+ utáni napon kivonultak diadalmasan* az összes egyiptomi szeme láttára. 4 Ezalatt az egyiptomiak az elsőszülött gyermekeiket temették, akikre Jehova lesújtott,+ ugyanis Jehova végrehajtotta az ítéletét az isteneik felett.+

5 Az izraeliták tehát útnak indultak Rameszeszből, és letáboroztak Szukkótban.+ 6 Majd útnak indultak Szukkótból, és letáboroztak Etámban, a puszta szélén.+ 7 Azután útnak indultak Etámból, és visszafordultak Pihahirót felé, ahonnan látni Baál-Cefont+, és letáboroztak Migdol előtt.+ 8 Utána útnak indultak Pihahirótból, és átkelve a tengeren+ a pusztába+ mentek. Három napon át vonultak Etám pusztájában+, majd letáboroztak Márában+.

9 Azután útnak indultak Márából, és Élimbe érkeztek. Élimben 12 vízforrás és 70 pálmafa volt, így hát letáboroztak ott.+ 10 Ezután útnak indultak Élimből, és letáboroztak a Vörös-tengernél. 11 Majd útnak indultak a Vörös-tengertől, és letáboroztak Szin pusztájában+. 12 Azután útnak indultak Szin pusztájából, és letáboroztak Dofkában. 13 Később útnak indultak Dofkából, és letáboroztak Álusban. 14 Ezután útnak indultak Álusból, és letáboroztak Refidimben,+ de ott nem volt ivóvize a népnek. 15 Utána útnak indultak Refidimből, és letáboroztak a Sínai-pusztában+.

16 Ezt követően útnak indultak a Sínai-pusztából, és letáboroztak Kibrót-Hattaávában+. 17 Majd útnak indultak Kibrót-Hattaávából, és letáboroztak Hacerótban+. 18 Azután útnak indultak Hacerótból, és letáboroztak Ritmában. 19 Utána útnak indultak Ritmából, és letáboroztak Rimmon-Pérecben. 20 Majd útnak indultak Rimmon-Pérecből, és letáboroztak Libnában. 21 Később útnak indultak Libnából, és letáboroztak Risszában. 22 Azután útnak indultak Risszából, és letáboroztak Kehélátában. 23 Majd útnak indultak Kehélátából, és letáboroztak a Séfer-hegynél.

24 Azután útnak indultak a Séfer-hegytől, és letáboroztak Harádában. 25 Majd útnak indultak Harádából, és letáboroztak Makhelótban. 26 Azután útnak indultak+ Makhelótból, és letáboroztak Tahátban. 27 Utána útnak indultak Tahátból, és letáboroztak Táréban. 28 Majd útnak indultak Táréból, és letáboroztak Mitkában. 29 Később útnak indultak Mitkából, és letáboroztak Hasmónában. 30 Azután útnak indultak Hasmónából, és letáboroztak Moszerótban. 31 Majd útnak indultak Moszerótból, és letáboroztak Bene-Jaákánban+. 32 Azután útnak indultak Bene-Jaákánból, és letáboroztak Hór-Haggidgádban. 33 Utána útnak indultak Hór-Haggidgádból, és letáboroztak Jotbátában+. 34 Később útnak indultak Jotbátából, és letáboroztak Abronában. 35 Majd útnak indultak Abronából, és letáboroztak Ecjon-Geberben+. 36 Azután útnak indultak Ecjon-Geberből, és letáboroztak Cin pusztájában+, vagyis Kádesben.

37 Később útnak indultak Kádesből, és letáboroztak a Hór-hegynél,+ Edom földjének a határán. 38 Áron pap Jehova utasítására felment a Hór-hegyre, és ott meghalt a 40. év 5. hónapjának 1. napján, attól számítva, hogy az izraeliták kijöttek Egyiptom földjéről.+ 39 Áron 123 éves volt, amikor meghalt a Hór-hegyen.

40 A kánaáni Arád királya+ pedig, aki a Negebben lakott, Kánaán földjén, meghallotta, hogy jönnek az izraeliták.

41 Idővel útnak indultak a Hór-hegytől+, és letáboroztak Calmónában. 42 Azután útnak indultak Calmónából, és letáboroztak Púnonban. 43 Utána útnak indultak Púnonból, és letáboroztak Obótban+. 44 Majd útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, Moáb+ határán. 45 Később útnak indultak Ijimből*, és letáboroztak Dibon-Gádban+. 46 Azután útnak indultak Dibon-Gádból, és letáboroztak Almon-Diblátaimban. 47 Majd útnak indultak Almon-Diblátaimból, és letáboroztak az Abarim hegyei+ között, a Nébó+ előtt. 48 Végül útnak indultak az Abarim hegyeitől, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.+ 49 És ott táboroztak a Jordánnál Moáb kietlen síkságán, Bét-Jesimóttól Ábel-Sittimig+.

50 Ekkor Jehova ezt mondta Mózesnek Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál: 51 „Mondd meg az izraelitáknak: »Most át fogtok kelni a Jordánon Kánaán földjére.+ 52 Űzzétek el annak a földnek az összes lakosát magatok elől, és semmisítsétek meg minden kőszobrukat+, minden fémszobrukat*+ és minden szent magaslatukat.+ 53 Vegyétek birtokba azt a földet, és lakjatok rajta, mert nektek fogom adni azt a földet.+ 54 Sorsvetéssel+ osszátok fel a földet a családjaitok között. Akik többen vannak, nagyobb örökséget kapjanak, akik kevesebben, azok pedig kisebbet.+ A sorsvetés dönti el, hogy kinek hol lesz az öröksége. Az örökségeteket ősapáitok törzsei szerint kapjátok meg.+

55 De ha nem űzitek el annak a földnek a lakóit magatok elől,+ akkor akiket meghagytok közülük, tüskévé válnak a szemetekben, és tövissé az oldalatokban, és háborgatni fognak titeket azon a földön, ahol laktok.+ 56 És akkor azt fogom tenni veletek, amit velük akartam.+«”

34 És Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 2 „Mondd meg az izraelitáknak: »Ha majd bementek Kánaán földjére+, amely az örökségetek lesz, a következők lesznek a határai:+

3 A déli határotok Cin pusztájától Edom mentén húzódjon, és a keleti vége a Sós-tenger* széle legyen.+ 4 A határotok az Akrabbim emelkedőjénél+ forduljon délre, menjen a Cinig, és a vége legyen Kádes-Barneától+ délre. Innen menjen Hacar-Addárig+, onnan pedig Acmonig. 5 A határ forduljon el Acmonnál az Egyiptom-völgyig, a vége pedig a tengernél* legyen.+

6 A nyugati határotok legyen a Nagy-tenger* és a partvidéke. Ez lesz a nyugati határotok.+

7 A következő lesz az északi határotok: A Nagy-tengertől jelöljétek ki a határt a Hór-hegyig. 8 A Hór-hegytől jelöljétek ki a határt Lebó-Hamátig*+, és a határ vége legyen Cedádnál+. 9 A határ húzódjon Zifronig, és a vége legyen Hacar-Énán+. Ez lesz az északi határotok.

10 Majd jelöljétek ki magatoknak a határt keleten, Hacar-Énántól Sefámig. 11 A határ menjen le Sefámtól Ribláig, Aintól keletre, majd onnan tovább, át a Kinneret-tenger*+ keleti lejtőjén. 12 A határ húzódjon a Jordánig, és a vége legyen a Sós-tengernél+. Ez lesz a földetek+, és ezek lesznek a határai.«”

13 Mózes tehát erre utasította az izraelitákat: „Ezt a földet fogjátok megkapni. Osszátok majd fel sorsvetéssel+ a kilenc és fél törzs között, ahogy Jehova parancsolta. 14 Mert Rúben és Gád törzsének a nemzetségei, valamint Manassé fél törzse már megkapta az örökségét.+ 15 Ez a két és fél törzs már megkapta az örökségét a Jordán keleti vidékén Jerikónál, kelet felé.+”

16 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 17 „Így hívják azokat a férfiakat, akik fel fogják osztani köztetek a földet: Eleázár+ pap és Józsué+, Nún fia. 18 Válasszatok ki minden törzsből egy fejedelmet, aki felosztja majd a földet, hogy megkapjátok az örökségeteket.+ 19 Ezek a férfiak nevei: Júda törzséből+ Káleb+, Jefunné fia; 20 Simeon fiainak a törzséből+ Semuel, Ammihud fia; 21 Benjámin törzséből+ Elidád, Kiszlon fia; 22 Dán fiainak a törzséből+ Bukki fejedelem, Jógli fia; 23 József fiai+ közül, azon belül Manassé fiainak a törzséből+ Hanniel fejedelem, Efód fia, 24 Efraim fiainak a törzséből+ pedig Kemuel fejedelem, Siftán fia; 25 Zebulon fiainak a törzséből+ Elicáfán fejedelem, Parnák fia; 26 Issakár fiainak a törzséből+ Paltiel fejedelem, Azzán fia; 27 Áser fiainak a törzséből+ Ahihud fejedelem, Selómi fia; 28 és Naftali fiainak a törzséből+ Pedáhel fejedelem, Ammihud fia.” 29 Ők azok, akiknek Jehova megparancsolta, hogy osszák szét az izraeliták között Kánaán földjét.+

35 Jehova még ezt is mondta Mózesnek Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett,+ Jerikónál: 2 „Utasítsd az izraelitákat, hogy az örökségükből adjanak városokat a lévitáknak lakhelyül,+ és a városokkal együtt adják nekik a városok körül levő legelőket is.+ 3 Ezekben a városokban fognak lakni, a legelőik pedig alkalmasak lesznek arra, hogy ott legyenek az állataik, és minden, ami az állattartáshoz szükséges. 4 A városok legelője, amelyet a lévitáknak fogtok adni, a város falától kezdődően körben 1000 könyöknyi* legyen. 5 Mérjetek ki a városon kívül keleten 2000 könyököt, délen 2000 könyököt, nyugaton 2000 könyököt, és északon is 2000 könyököt, és a város legyen középen. Ezek lesznek a városaik legelői.

6 Adjatok a lévitáknak 6 menedékvárost+, hogy oda meneküljön, aki embert ölt,+ ezenkívül adjatok még nekik 42 várost. 7 A lévitáknak összesen 48 várost adjatok legelőkkel együtt.+ 8 A többi izraelita városaiból adjatok nekik.+ A nagyobb törzstől többet vegyetek el, a kisebb törzstől kevesebbet.+ Minden törzs attól függően adjon városokat a lévitáknak, hogy mekkora örökséget kapott.”

9 Jehova még ezt is mondta Mózesnek: 10 „Beszélj az izraelitákkal: »Most át fogtok kelni a Jordánon Kánaán földjére+. 11 Válasszatok ki menedékvárosoknak olyan városokat, amelyek könnyen megközelíthetők, hogy oda meneküljön, aki nem szándékosan ölt embert*.+ 12 Ezekben a városokban találhat menedékre a vérbosszuló elől+ az, aki embert ölt, hogy meg ne haljon, míg a közösség nem tárgyalta az ügyét.+ 13 A 6 menedékváros ezt a célt fogja szolgálni. 14 3 várost adjatok menedékvárosnak a Jordánnak ezen az oldalán,+ és 3 várost Kánaán földjén.+ 15 Ez a 6 város menedék lesz az izraelitáknak és a köztetek élő bevándorlóknak.+ Bárki oda menekülhet, aki nem szándékosan öl embert*.+

16 De ha valaki vaseszközzel megüt egy embert, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni.+ 17 Ha valaki megüt egy embert egy olyan kővel, amely halált okozhat, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni. 18 Ha valaki megüt egy embert egy olyan fatárggyal, amely halált okozhat, és az meghal, akkor gyilkos. A gyilkost meg kell ölni.

19 A vérbosszuló ölje meg a gyilkost. Ha rátalál, ő maga ölje meg. 20 Ha valaki gyűlöletből lök meg egy embert, vagy gonosz szándékkal* dob rá valamit, és az meghal,+ 21 vagy ha gyűlöletből kézzel megüti, és az meghal, akkor meg kell ölni azt, aki agyonütötte, hiszen gyilkos. A vérbosszuló ölje meg a gyilkost, amikor rátalál.

22 De ha valaki véletlenül, nem gyűlöletből lök meg egy embert, vagy nem gonosz szándékkal* dob feléje valamit,+ 23 vagy ha úgy ejt rá egy követ, hogy nem látta őt, és az meghal, de nem volt az ellensége, és nem akart ártani neki, 24 akkor ezek alapján a rendeletek alapján a közösség ítéljen a között, aki agyonütötte, és a vérbosszuló között.+ 25 A közösség szabadítsa ki a vérbosszuló keze közül azt, aki embert ölt, és küldje vissza a menedékvárosba, ahová menekült, ő pedig lakjon ott a szent olajjal felkent főpap+ haláláig.

26 De ha az, aki embert ölt, elhagyja annak a menedékvárosnak a határát, amelybe menekült, 27 és a vérbosszuló rátalál a menedékváros határán kívül, és megöli, akkor nem okolható a vérontásért. 28 Annak ugyanis, aki embert ölt, a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. De a főpap halála után visszatérhet a földbirtokára.+ 29 Nemzedékeken át ezek alapján a rendeletek alapján hozzatok ítéletet, bárhol lakjatok is.

30 Ha valaki megöl egy embert*, akkor tanúk vallomása* alapján+ lehet csak megölni mint gyilkost+. De egyetlen tanú szavára nem lehet megölni senkit* sem. 31 Ne fogadjatok el váltságdíjat a halált érdemlő gyilkos életéért*, mert meg kell ölni.+ 32 És ha valaki menedékvárosba menekült, ne fogadjatok el váltságdíjat azért, hogy még a főpap halála előtt újra a földjén lakhasson.

33 Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, mert a vér beszennyezi a földet,+ és nem lehet engesztelést szerezni a földre ontott vér miatt, csak annak az embernek a vérével, aki vért ontott.+ 34 Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, amelyen én is lakom, mert én, Jehova, az izraeliták között lakom.+«”

36 Gileád József fiainak a családjából származott, Mákir+ fia volt, aki pedig Manassé fia. Gileád leszármazottainak a családfői odamentek Mózeshez és a fejedelmekhez, vagyis az izraeliták családfőihez, hogy beszéljenek velük. 2 Ezt mondták: „Jehova azt parancsolta neked, urunk, hogy sorsvetéssel+ add ezt a földet örökségül az izraelitáknak. Ezenkívül Jehova azt a parancsot adta neked, urunk, hogy Celofád testvérünk örökségét add a lányainak.+ 3 Ha más törzsből származó izraeliták veszik őket feleségül, akkor a lányok örökségét elveszik ősapáink örökségéből, és annak a törzsnek az örökségéhez teszik hozzá, amelyhez tartozni fognak. Így ezt a részt elveszik az örökségből, amely sorsvetéssel nekünk jutott. 4 És amikor Izraelben elérkezik a jubileumi év+, az asszonyok öröksége is annak a törzsnek az örökségéhez kerül, amelyhez akkor tartoznak, és így az örökségüket elveszik ősapáink törzsének az örökségéből.”

5 Mózes ekkor Jehova utasítására parancsot adott az izraelitáknak: „Igaz, amit József fiainak a törzse mond. 6 Ezt parancsolta Jehova Celofád lányai felől: »Hozzámehetnek, akihez akarnak, de csak olyan férfihoz menjenek feleségül, aki apjuk törzsének egyik családjából való. 7 Az izraeliták öröksége nem szállhat törzsről törzsre, mert mindenkinek ragaszkodnia kell ősapái törzsének az örökségéhez. 8 Minden lány, aki örökséget kap az izraeliták törzsei között, olyan férfihoz menjen feleségül, aki az apja törzséből való,+ hogy így az izraeliták megtarthassák ősapáik örökségét. 9 Nem szállhat örökség törzsről törzsre, mert Izrael törzseinek ragaszkodniuk kell az örökségükhöz.«”

10 Celofád lányai azt tették, amit Jehova parancsolt Mózesnek.+ 11 Így hát Mahla, Tirca, Hogla, Milka és Noa, Celofád lányai,+ apjuk testvéreinek a fiaihoz mentek feleségül. 12 Olyan férfiakhoz mentek feleségül, akik József fiának, Manassénak a családjaiból származtak, hogy az örökségük apjuk családjának a törzsénél maradjon.

13 Ezek azok a parancsok és bírói döntések, melyeket Jehova adott az izraelitáknak Mózes által Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.+