December

Vajon képes Jehova Isten feltámasztani a halottakat? Ebben teljesen biztosak lehetünk, elvégre ő a Mindenható (Jel 1:8). Bármelyik ellenségénél hatalmasabb, még a halált is képes legyőzni (1Kor 15:26). Egy másik ok, amiért biztosak lehetünk benne, hogy Jehova képes feltámasztani a halottakat az, hogy korlátlan az emlékezőképessége. Mindegyik csillagot a nevén szólítja (Ézs 40:26). És azokra az emberekre is emlékszik, akik már elhunytak (Jób 14:13; Luk 20:38). Neki nem jelent gondot felidézni minden egyes részletet velük kapcsolatban, beleértve a genetikai kódjukat, az emlékeiket és a tapasztalataikat. Ahogy láttuk, szilárdan bízhatunk abban, hogy Jehova fel fogja támasztani a halottakat, mivel vágyik is erre, és képes is rá. Sőt, a múltban már tett is ilyet. Hatalmat adott néhány szolgájának – köztük Jézusnak is – arra, hogy feltámasszanak halottakat. w23.04 16:7-9

Ha tapintatosan és kedvesen fogalmazunk, talán könnyebben elfogadják az érveinket, és szívesen beszélgetnek velünk. Előfordulhat, hogy valakinek csak az a célja, hogy megnyerjen egy vitát, vagy gúnyolódjon rajtunk. Ilyenkor nem kell folytatnunk a beszélgetést (Péld 26:4). De a legtöbb ember nem ilyen, mert van bennük némi nyitottság. Javunkra válik, ha törekszünk rá, hogy szelídek legyünk. Például megakadályozhatjuk, hogy egy véleménykülönbség vitává fajuljon. És abban is segíthetünk valakinek, hogy megváltozzon a véleménye a Tanúkról vagy a Bibliáról. Ezért imádkozzunk Jehovához, hogy legyen kellő erőnk szelíden viselkedni, amikor valaki kötekedő kérdést tesz fel nekünk, vagy alaptalanul kritizál minket. Mindig álljunk készen arra, hogy védelmezzük a hitünket, és ezt szelíden és mély tisztelettel tegyük (1Pét 3:15). Igen, legyen a szelídség az erősségünk! w23.09 39:18-19

Miből látszik, hogy valaki türelmes? Először is abból, hogy nem válik könnyen ingerültté, más szavakkal, lassú a haragra. Akkor is nyugodt marad, és nem áll bosszút, amikor provokálják, vagy nagy nyomás nehezedik rá (2Móz 34:6, lábj.). Másodszor, képes nyugodtan várakozni. Amikor valami tovább tart, mint gondolta, igyekszik higgadt maradni, és nem válik ingerlékennyé vagy nyugtalanná (Máté 18:26, 27). Harmadszor, a türelmes ember nem kapkod. Ha egy komolyabb feladat áll előttünk, türelmetlenségre vallana, ha csak úgy nekiesnénk, aztán összecsapnánk az egészet. Mennyivel jobb, ha szépen megtervezzük, és aztán rászánjuk a szükséges időt. Negyedszer, aki türelmes, az igyekszik panaszkodás nélkül kiállni a próbákat. Meglátja a jó dolgokat, és igyekszik örömmel kitartani (Kol 1:11). Keresztényekként szeretnénk mi is ilyenek lenni. w23.08 35:3-6

Jehova a szíveket vizsgálja, így nemcsak azt tudja rólunk, ami szembetűnő másoknak, hanem azt is, hogy milyenek vagyunk legbelül. Nagyon szereti, ha az elménket a tőle jövő, életadó bölcsességgel töltjük meg (Ján 4:14). Így nem fogunk belesüllyedni ennek a világnak az erkölcsi mocsarába (1Ján 5:18, 19). Ahogy egyre közelebb húzódunk hozzá, egyre jobban megszeretjük és tiszteljük őt. Mivel nem akarunk fájdalmat okozni neki, már a bűn gondolatától is irtózunk. Egy testvérnő, aki kísértést érzett, hogy erkölcstelenséget kövessen el, ezt írta: „Nagyon nehéz volt tisztán gondolkodnom, és elnyomnom a vágyat, hogy élvezzem a bűnnel járó pillanatnyi örömöket. De az istenfélelem megvédett a rossztól.” A Jehova iránti mélységes tisztelete arra ösztönözte őt, hogy átgondolja, milyen következményekkel jár, ha bűnt követ el. Ezt mi is megtehetjük, amikor kísértés ér. w23.06 28:3-4

Jézus Krisztus tudta, hogy Jehovának az a szándéka, hogy megszentelje a nevét, vagyis megtisztítsa minden rágalomtól. Ezért tanította a követőit így imádkozni: „Égi Atyánk, legyen megszentelve a neved” (Máté 6:9). Egyértelmű volt számára, hogy ez a lehető legfontosabb ügy, amely minden értelmes teremtményt érint. Senki nem tett többet azért az egész világegyetemben, hogy Jehova neve meg legyen szentelve, mint Jézus. Ennek ellenére mivel vádolták, amikor letartóztatták? Istenkáromlással. Jézus úgy érezte, hogy a létező legsúlyosabb bűn az, ha valaki gyalázza az Atyja szent nevét. Éppen ezért rettenetesen fájhatott neki, hogy egy ilyen vád alapján ítélik el. Érthető, hogy annyira gyötrődött a letartóztatása előtti utolsó órákban (Luk 22:41–44). w24.02 6:11

Az életért folyó versenyben jobban kell szeretnünk Jehovát és Jézust, mint a családtagjainkat (Máté 10:37). De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk a családi kötelezettségeinket, mintha ezek akadályoznának minket a szolgálatban. Épp ellenkezőleg! Ha szeretnénk megfelelni Istennek és Krisztusnak, akkor be kell töltenünk a családi szerepünket (1Tim 5:4, 8). Boldogok leszünk, ha megtesszük. Jehova szerint a család akkor működik jól, ha a férj és a feleség tiszteli és szereti egymást, a szülők szeretik és nevelik a gyermekeiket, a gyermekek pedig engedelmeskednek a szüleiknek (Ef 5:33; 6:1, 4). Bízz a Bibliában található bölcsességben, ne csupán az érzéseidre, a szokásokra vagy az állítólagos szakértőkre támaszkodj. Sokat segítenek a bibliai kiadványaink, amelyek ötleteket adnak, hogyan lehet átültetni a gyakorlatba a Biblia alapelveit. w23.08 36:6-7

Fontos, hogy a keresztény nők hasznos képességeket sajátítsanak el. Gyerekkorunkban több olyan dolgot is megtanulunk, aminek egész életünkben hasznát vehetjük. Tanulj meg például jól írni és olvasni! Egyes kultúrákban ezt nem tartják fontosnak a nők számára. Pedig minden kereszténynek nélkülözhetetlen, hogy megtanuljon jól írni és olvasni (1Tim 4:13). Ezért ne hagyd, hogy bármi is megakadályozzon ebben. Mi lesz a jutalmad? Egyrészt könnyebb lesz munkát találnod. Másrészt könnyebb lesz tanulmányoznod a Bibliát, és ügyesebben tudsz majd tanítani másokat. És ami a legfontosabb, a bibliaolvasás és az elmélkedés segít, hogy közelebb kerülj Jehovához (1Tim 4:15). w23.12 52:10-11

Kérjünk segítséget Jehovától, hogy ellen tudjunk állni a kísértéseknek! Mivel tökéletlen emberek vagyunk, állandó küzdelmet jelent, hogy ne engedjünk a rossz hajlamainknak. Sátán pedig mindent elkövet, hogy megnehezítse ezt a harcunkat. Például az erkölcstelen kikapcsolódással igyekszik megfertőzni az elménket. Ha belesétálunk a csapdájába, az egész egyéniségünk beszennyeződhet, és végül súlyos bűnt követhetünk el (Márk 7:21–23; Jak 1:14, 15). Jehova nélkül nem tudunk ellenállni a kísértéseknek. Ő nagyon szívesen segít nekünk, de fontos, hogy kérjük a támogatását. Ezért foglalta bele Jézus a következő kérést is a mintaimába: „ne vigyél minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól” (Máté 6:13). Az is létfontosságú, hogy összhangban cselekedjünk az imáinkkal. w23.05 20:15-17

Ha egy házaspár nagyra értékeli az égi Atyához fűződő barátságát, akkor szívesen alkalmazza a tanácsait. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy el tudják kerülni vagy le tudják győzni azokat a nehézségeket, amelyek kioltanák az egymás iránti szeretetüket. Ha közel vannak Jehovához, igyekezni fognak utánozni őt például a kedvességben, a türelemben és a megbocsátásban (Ef 4:32–5:1). Az ilyen tulajdonságok pedig megkönnyítik, hogy szeressék egymást. Egy testvérnő, Lena, aki már több mint 25 éve van férjnél, ezt mondja: „Egy szellemi gondolkodású embert könnyű szeretni és tisztelni.” Nézzük meg József és Mária példáját. Miért pont őket választotta Jehova Dávid rengeteg leszármazottja közül, hogy felneveljék a Messiást? Mert mindkettőjüknek szoros kapcsolata volt vele. Jehova tudta, hogy a házasságuk alapja az iránta érzett szeretetük lesz. w23.05 23:3-4

Jézus tökéletlen emberek által nyújt vezetést. Időnként nehéz engedelmeskednünk nekik, különösen, ha olyasmire kérnek, amit nem nagyon akarunk megtenni. Ez Péter apostollal is megtörtént. Amikor egy angyal arra utasította, hogy egyen meg tisztátalan állatokat, háromszor is ellenkezett! (Csel 10:9–16). Miért? Mert az utasítás furcsa volt neki. Pál apostol viszont akkor is engedelmeskedett, amikor a jeruzsálemi vének azt mondták neki, hogy vegyen maga mellé négy férfit, menjen el a templomba, és tisztuljon meg velük együtt szertartásilag, hogy így bizonyítsa, hogy megtartja a törvényt. Pál tudta, hogy a keresztények már nincsenek a törvény hatálya alatt, és hogy semmi rosszat sem tett. „Másnap [mégis] maga mellé vette a férfiakat, [és] megtisztult velük együtt szertartásilag” (Csel 21:23, 24, 26). Ezzel hozzájárult a testvérek közötti egységhez (Róma 14:19, 21). w23.10 42:15-16

Egy jó barátságban bizonyosfajta félelemnek is helye van, hiszen akik Jehova meghitt barátai szeretnének lenni, azoknak félniük, más szavakkal mélységesen tisztelniük kell őt. Akkor is fontos, hogy jellemezzen minket az istenfélelem, ha már régóta szolgáljuk Jehovát. Mit jelent az istenfélelem? Azt, hogy szeretjük Jehovát, és semmi olyat nem akarunk tenni, amivel ártanánk a vele ápolt kapcsolatunknak. Jézus félte Jehovát, de nem úgy, hogy betegesen rettegett volna tőle (Ézs 11:2, 3; Héb 5:7). Sőt, szívből szerette őt, és mindenben engedelmeskedett neki (Ján 14:21, 31). Hozzá hasonlóan mi is mélységesen tiszteljük Jehovát, mivel tudjuk, hogy ő egy szerető, bölcs, igazságos és hatalmas Isten. Biztosak vagyunk benne, hogy szeret minket, és hatással van rá a viselkedésünk. Örömet tudunk neki szerezni, de meg is bánthatjuk őt (Zsolt 78:41; Péld 27:11). w23.06 27:1-2, 5

Miután Uzziás király sikeres lett, és megszilárdította a hatalmát, elfelejtette, hogy mindent Jehovának köszönhet. Mit tanulhatunk ebből? Mi is Jehovának köszönhetünk minden jó dolgot az életünkben és a szolgálatában is. Ezért ne dicsekedjünk, hanem fejezzük ki a hálánkat a támogatásáért (1Kor 4:7). Fel kell ismernünk, hogy egyikünk sem tökéletes, és időnként szükségünk van fegyelmezésre. Egy hatvanas éveiben járó testvér alázatosan így fogalmazott: „Megtanultam, hogy ne vegyem túl komolyan magam. Amikor felhívják a figyelmemet valamilyen gyerekes hibámra, igyekszem megfogadni a tanácsot.” Igen, ha te is ilyen alázatos vagy, és mélységesen tiszteled Jehovát, jól fog alakulni az életed (Péld 22:4). w23.09 38:10-11

Az első századi keresztényeknek szükségük volt kitartásra. Nem csupán a mindennapos nehézségekkel kellett megküzdeniük, hanem a hitük miatt is próbákat éltek át. Sokukat üldözték a zsidó vallási vezetők, a római hatóságok, sőt még a saját családjuk is (Máté 10:21). Időnként pedig a hitehagyottak megosztást szító tanai ellen kellett harcolniuk (Csel 20:29, 30). De ők hűségesen kitartottak (Jel 2:3). Hogyan voltak erre képesek? Sokat gondolkodtak régen élt hűségesek életén, például Jób kitartásán (Jak 5:10, 11). Ezenkívül imádkoztak erőért (Csel 4:29–31). Továbbá arra koncentráltak, hogy milyen jó eredménye lesz, ha kitartanak (Csel 5:41). Nekünk is segít kitartani, ha rendszeresen tanulmányozzuk bibliai és modern kori személyek példáját. w23.07 29:5-6

Jehova és Jézus sohasem mond le rólunk. Amikor Péter megtagadta Jézust, válaszút elé került: talpra áll ebből a helyzetből, vagy végleg elhagyja Jézust? Jézus könyörgött Jehovához azért, hogy ne fogyjon el Péter hite, és később ezt el is mondta Péternek. Biztosította őt, hogy bízik benne, és képes lesz majd erősíteni a testvéreit (Luk 22:31, 32). Képzelhetjük, milyen sok erőt merített Péter abból, amikor visszagondolt Jézus szavaira. Ha mi is egy ilyen válaszút elé érkezünk, Jehova talán a törődő pásztorokat használja fel, hogy jó irányba tereljen minket (Ef 4:8, 11). Jehova gondoskodott Péter és a többi apostol szükségleteiről, és biztosak lehetünk benne, hogy minket sem hagy cserben, ha az ő szolgálatát tesszük az első helyre. w23.09 40:14-15

Jehova felfigyel a legkisebb dologra is, amit másokért teszünk. Ezeket a tetteinket értékes áldozatnak, kölcsönnek tekinti, amit majd visszafizet nekünk. Ha korábban kisegítőszolgaként vagy vénként szolgáltál, biztos lehetsz benne, hogy Jehova nem felejtette el a sok jót, amit szeretetből tettél érte (1Kor 15:58). És azt is látja, hogy még mindig szereted őt. Egyre jobban megszeretjük Jehovát, ha rendszeresen olvassuk a Szavát, elmélkedünk rajta, és naponta beszélgetünk vele imában. A testvéreinket és a testvérnőinket is egyre jobban fogjuk szeretni, ha igyekszünk gyakorlati segítséget nyújtani nekik. Ahogy nő bennünk a szeretet, még közelebb fogunk kerülni Jehovához és a drága testvéreinkhez. Ráadásul ezek a barátságok örökké tarthatnak! w23.07 30:11, 13, 18

Minden kereszténynek a saját felelőssége, hogyan dönt az egészségét érintő kérdésekben. Csupán néhány bibliai törvény van, amelyet figyelembe kell vennünk. Ilyen például az, hogy tartózkodjunk a vértől és a spiritizmustól (Csel 15:20; Gal 5:19, 20). Ezeken kívül minden kereszténynek a saját belátása szerint kell döntenie. Bármilyen határozott véleményünk is legyen ezekben a kérdésekben, tiszteletben kell tartanunk mások döntéseit. Segít kiegyensúlyozottan gondolkodnunk, ha figyelembe vesszük a következő négy pontot: 1. Csak az új világban leszünk tökéletesen egészségesek (Ézs 33:24). 2. Mindenkinek arról kell meggyőződnie, hogy neki mi a legjobb (Róma 14:5). 3. Ne ítélkezzünk egymás felett, és ne okozzuk egymás botlását (Róma 14:13). 4. A szeretet arra ösztönöz minket, hogy a gyülekezet egységét fontosabbnak tartsuk a saját jogainknál (Róma 14:15, 19, 20). w23.07 32:15

Kincsnek tartod a Jehovával ápolt kapcsolatodat? Minden bizonnyal! Ezzel mindannyian így vagyunk, és Jehova ókori szolgái is így éreztek (Zsolt 104:33, 34). Ezt azzal bizonyították, hogy szívesen hoztak áldozatot Jehováért. Ilyenek voltak például az ókori Izraelben a nazireusok, vagyis az odaszentelt személyek. Ez a jelző jól illett a buzgó nazireusokra, akik önként lemondtak bizonyos dolgokról azért, hogy különleges módon szolgálhassák Jehovát. A mózesi törvény lehetővé tette, hogy nők és férfiak is egy bizonyos időn át nazireusként éljenek (4Móz 6:1, 2). Fogadalmat tettek, vagyis ünnepélyesen megígérték, hogy betartanak néhány szabályt, amely a többi izraelitára nem vonatkozott. Vajon mi indított valakit arra, hogy ilyen lemondásokkal éljen? Bizonyára az, hogy nagyon szerette Jehovát, és hálás volt azért, amiért bőségesen megáldotta (5Móz 6:5; 16:17). w24.02 7:1-2

A Bibliában a „hűségesnek” vagy „lojálisnak” fordított héber szó egy mélyről fakadó, szeretetteljes ragaszkodást jelent. Sokszor utal Jehova odaadó ragaszkodására, de Jehova szolgáinak az egymás iránti szeretetére is (2Sám 9:6, 7). Ez a ragaszkodás vagy hűség idővel egyre erősebbé válhat. Gondoljunk Dániel esetére. Egész életében küzdenie kellett azért, hogy hűséges maradjon Istenéhez. De az egyik legnagyobb hitpróba akkor érte, amikor már 90 éves is elmúlt. A királyi udvarhoz tartozó emberek gyűlölték Dánielt, és Jehovát, az Istenét is megvetették. Ezért kieszeltek egy tervet a meggyilkolására. A királlyal kiadattak egy rendeletet, amely választás elé állította Dánielt: vagy az Istenéhez, vagy a királyhoz lesz hűséges. Csak annyit kellett volna tennie, hogy 30 napig nem imádkozik Jehovához. Dániel erre nem volt hajlandó (Dán 6:12–15, 20–22). w23.08 33:10-12

Jehova elvárja, hogy kitartóan szeressük a testvéreinket. Ha valamelyikük nem keresztényi módon viselkedik, ne feltételezzük, hogy szándékosan meg akart bántani minket, valószínűleg csak meggondolatlan volt (Péld 12:18). Jehova minden szolgáját szereti a hibáik ellenére, nem szakítja meg velünk a barátságot, és nem is neheztel ránk (Zsolt 103:9). Bőven van okunk rá, hogy kövessük irgalmas Atyánk példáját (Ef 4:32–5:1). Ne feledjük, hogy a vég közeledtével szoros kapcsolatban kell maradnunk a testvéreinkkel. A velünk szembeni ellenségeskedés valószínűleg fokozódni fog, és még börtönbe is kerülhetünk. Egy ilyen nehéz helyzetben minden korábbinál nagyobb szükségünk lesz a testvéreink támogatására (Péld 17:17). w24.03 11:6-7

A Szentírásban olvashatsz olyan fiatalokról, akik Jehova barátai lettek, örömet szereztek neki, és ezért sikeres volt az életük. Dávid már fiatalon kiállt Jehova mellett, és később királyként is hűséges volt hozzá (1Kir 3:6; 9:4, 5; 14:8). Biztos, hogy bátorítónak fogod találni, hogyha megvizsgálod a történetét. De megemlíthetjük még Márkot és Timóteuszt is, akik szintén fiatalon kezdték szolgálni Jehovát, és végig kitartottak mellette. Így jól alakult az életük. A jövőd nagyban azon fog múlni, hogy most milyen döntéseket hozol. Ha nem a saját értelmedre támaszkodsz, hanem Jehova vezetésére, akkor ő kedvesen irányítani fogja a lépteidet. Így pedig boldog és tartalmas életed lehet. Biztos lehetsz benne, hogy ő nagyon értékel mindent, amit érte teszel. Ezért nincs is jobb életcél annál, mint hogy az ő szolgálatát válaszd. w23.09 38:18-19

Pál apostol tisztában volt vele, hogy keresztény testvérei és testvérnői nem tökéletesek. Például, amikor csatlakozni akart a keresztény gyülekezethez, a testvérek gyanakvóan fogadták (Csel 9:26). Később voltak, akik a háta mögött mindenféle rossz dolgot mondtak róla, hogy rontsák a hírnevét (2Kor 10:10). Annak is tanúja volt, hogy egy felelős testvér rossz döntést hoz, és megbotránkoztatóan viselkedik (Gal 2:11, 12). Az egyik munkatársa, Márk pedig cserben hagyta őt (Csel 15:37, 38). Ilyen csalódásokból már egy is elég lett volna ahhoz, hogy Pál hátat fordítson a testvéreinek. De ő továbbra is a jót kereste bennük, és buzgó maradt Jehova szolgálatában. Miért volt képes kitartani? Őszintén szerette a hittársait, ezért a jó tulajdonságaikra összpontosított, nem a hibáikra. A szeretet ösztönözte arra is, hogy aszerint éljen, amit a napiszövegben idézett versben olvashatunk. w24.03 11:4-5

A Bibliában sok történet kiemeli a szelídség értékét. Nézzük Izsák példáját. A filiszteusok irigységből betemették azokat a kutakat, melyeket még apjának, Ábrahámnak a szolgái ástak Gérárban. Izsák nem harcolt a jogaiért. Távolabb telepedett le, és újabb kutakat ásott (1Móz 26:12–18). Ám a filiszteusok ekkor is azt állították, hogy az a víz az övék. Izsák ebben a helyzetben sem vált ingerültté (1Móz 26:19–25). Mi segített neki ilyen békésnek maradni, amikor megpróbálták kihozni a sodrából? Biztosan erőt merített a szülei példájából. Sokat tanulhatott Ábrahámtól, aki békésen kezelte a feszült helyzeteket, és Sárától, akire „a csendes és szelíd szellem” volt jellemző (1Pét 3:4–6; 1Móz 21:22–34). w23.09 39:4

Jehova szeretetből elküldte a földre az elsőszülött Fiát, hogy tanítsa az embereket a királyságról, és hogy az életét váltságul adja. Ezután feltámasztotta őt az égbe, hogy Isten királysága királyaként uralkodjon. A Szentírás fő témája az, hogy Jehova megszenteli a nevét. Ezt úgy fogja megtenni, hogy megvalósítja a földre vonatkozó akaratát a királysága által, Krisztus uralma alatt. Jehova szándékát semmi sem tudja megváltoztatni. Megígérte, hogy minden úgy lesz, ahogyan azt előre megmondta (Ézs 46:10, lábj.; Héb 6:17, 18). A föld paradicsom lesz, Ádám és Éva tökéletes és igazságos utódai pedig örökké élvezni fogják az életet (Zsolt 22:26). És ez még nem minden. Jehovának az is a szándékában áll, hogy végül minden értelmes teremtménye égen és földön egy egységes családot alkosson. Amikor ez megvalósul, mindenki örömmel aláveti majd magát Jehova uralmának (Ef 1:8–11). Ugye milyen csodálatos, ahogyan Jehova megvalósítja a szándékát? w23.10 44:7-8

Miután a zsidók megérkeztek Babilonból Jeruzsálembe, bizonytalan gazdasági és politikai helyzettel, illetve ellenségeskedéssel néztek szembe. Emiatt sokuknak nehéz volt a templom újjáépítésére koncentrálni. Jehova ezért megbízta Aggeus és Zakariás prófétát, hogy bátorítsák a népet, és ez a két hűséges próféta sikerrel járt (Agg 1:1; Zak 1:1). A nép újra lelkes volt az igaz imádatért. De mintegy 50 évvel később sajnos újra szükségük volt arra, hogy megerősítsék őket. Ezért Ezsdrás, a törvény egyik hozzáértő másolója Babilonból Jeruzsálembe utazott, és bátorította a népet, hogy ismét Isten akaratát tegyék az első helyre (Ezsd 7:1, 6). Aggeus és Zakariás próféciái segítettek a népnek, hogy bízni tudjanak Jehovában, és az üzenetük minket is bátoríthat, hogy a nehézségek idején is bízzunk Jehova támogatásában (Péld 22:19). w23.11 48:2-3

Hogyan fejezhetjük ki a testvérek iránti szeretetünket? Például úgy, ha vigasztaljuk őket, amire a könyörület indít minket (1Tessz 4:18). És mit tehetünk azért, hogy ne hűljön ki a testvéreink iránt érzett szeretetünk? Meg kell bocsátanunk nekik, még akkor is, ha ez nehéz. Miért különösen fontos ma, hogy szeressük egymást? Figyeljük meg, milyen érvet említ Péter apostol a levelében: „Mindennek a vége… már közel van. Ezért … mélységesen szeressétek egymást” (1Pét 4:7, 8). És ahogy közeledik ennek a rendszernek a vége, nehéz időkre számíthatunk, hiszen Jézus ezt jövendölte: „a nevem miatt minden nemzet gyűlölni fog titeket” (Máté 24:9). Ilyen ellenségeskedés közepette csak akkor tudunk hűségesek maradni, ha összetartunk a testvéreinkkel. Persze Sátán megpróbál megosztani minket, de ez nem fog neki sikerülni, ha szeretet van köztünk (Flp 2:1, 2). w23.11 47:18-19

Az igazságnak akkora ereje van, hogy képes meggyógyítani az embereket a jelképes vakságból, és segít nekik, hogy ők is ugyanúgy érezzenek égi Atyánk iránt, mint mi. Csodálatot kelt bennük Jehova végtelen hatalma (Ézs 40:26). Megbizonyosodnak arról, hogy tökéletesen igazságos (5Móz 32:4). Ahogy megismerik a mélységes bölcsességét, ők maguk is egyre bölcsebbek lesznek (Ézs 55:9; Róma 11:33). Belső béke hatja át őket, amikor megértik, hogy ő maga a szeretet (1Ján 4:8). És ahogy egyre közelebb kerülnek hozzá, egyre szilárdabb lesz bennük az a reménység, hogy a szeretett gyermekeiként örökké élhetnek. Micsoda megtiszteltetés, hogy segíthetünk nekik jó kapcsolatot kialakítani az Atyjukkal! Ráadásul ezért Jehova a munkatársainak tart minket (1Kor 3:5). w24.02 6:15

Ha te is tanulmányozod a Bibliát, vagy Tanú-szülők nevelnek fel, lehet, hogy fontolgatod a keresztelkedést. Ez egy kiváló cél! De keresztelkedés előtt át kell adnod az életedet Jehovának. Hogyan történik az önátadás? Egy bensőséges imában megígéred Jehovának, hogy csakis őt fogod imádni, és az életedben mindennél előbbre helyezed az akaratát, vagyis azt, amit ő szeretne. Megfogadod, hogy mindig szeretni fogod Jehovát a „teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes elméddel és teljes erőddel” (Márk 12:30). Az önátadásod teljesen magán jellegű, csak Jehova és közted zajlik. Ezzel ellentétben a keresztelkedés nyilvános, ekkor mások tudtára hozod ezt a döntésedet. Az önátadással szent fogadalmat teszel Jehovának, amelyet biztosan szeretnél egész életedben megtartani, és Jehova is ezt várja el tőled (Préd 5:4). w24.03 9:2, 5

A Biblia elismeri, hogy a házaspároknak „nyomorúságuk lesz a testükben” (1Kor 7:28). Miért? Mert a házasság két tökéletlen embert köt össze, akiknek különbözik az egyéniségük és az ízlésük. Talán más-más kultúrából jöttek, és más neveltetést kaptak. Ezenkívül az is előfordulhat, hogy bizonyos jellemvonásokra csak a házasságkötés után derül fény. Ezek feszültséget okozhatnak egy házasságban. Lehet, hogy a házasfelek egymást hibáztatják ahelyett, hogy elismernék a saját felelősségüket, és a megoldásra összpontosítanának. Vannak, akik odáig is eljutnak, hogy a különköltözést vagy a válást tartják a megoldásnak. De vajon igazuk van? Nincs. Jehova elvárja a férjektől és a feleségektől, hogy tiszteljék a házasságot, még akkor is, ha feszültté vált a kapcsolatuk. w24.03 11:8, 11

Az a reménységed, hogy örökké élhetsz egy paradicsomi földön, a keresztelkedésed óta még szilárdabbá vált, ahogy egyre többet tanultál a Bibliából, és egyre érettebb kereszténnyé váltál (Héb 5:13–6:1). Biztosan te is átélted azt, amiről a Róma 5:2–4 ír. Sok próbában kitartottál, és érezted, hogy Jehova örül neked. És mivel tudod, hogy kedves vagy a szemében, még megalapozottabb az abba vetett bizalmad, hogy az új világ áldásait te is élvezheted majd. Tehát a reménységed egyre szilárdabb lett, egyre több személyes érzésed fűződik hozzá, és egyre inkább a sajátodnak érzed. Ezenkívül egyre nagyobb hatással van az életedre, hiszen befolyásolja azt, ahogyan a családoddal bánsz, amilyen döntéseket hozol, és ahogyan felhasználod az idődet. Pál apostol semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a reménységünk valóra fog válni (Róma 15:13). w23.12 51:16-19

Amikor súlyos próbát élünk át, könnyen elveszíthetjük a lelki egyensúlyunkat, ami az érzéseinkre, a gondolatainkra és a tetteinkre is hatással lehet. Az érzéseink olyan hevesek és változékonyak lehetnek, mintha egy viharos tengeren hánykolódnánk. Hogyan segít nekünk Jehova az érzelmi viharok idején? Azt ígéri, hogy vissza tudjuk nyerni az egyensúlyunkat. A viharban a hullámok hevesen dobálják a hajót. Ennek ellensúlyozására a hajók alján mindkét oldalon stabilizátorok, uszonyok vannak. Így a hajó kevésbé imbolyog, az utazás biztonságosabb, és kevesebb kellemetlenséggel jár. A legtöbb kiegyensúlyozó azonban akkor működik jól, ha a hajó mozgásban van. Ehhez hasonlóan Jehova is akkor tud segíteni visszanyerni az egyensúlyunkat, ha a nehézségek ellenére is folytatjuk a szolgálatát. w24.01 3:7-8

Ha félsz valami miatt, gondolkodj el azon, hogy mi mindent tett már Jehova. Például, figyeld meg a teremtett világot. Jehova gondját viseli a madaraknak és a virágoknak, pedig nem úgy alkotta meg őket, hogy hasonlítsanak rá, és nem is képesek imádni őt. Akkor mennyivel inkább odafigyel a mi szükségleteinkre! (Máté 6:25–32). Vagy elmélkedhetsz azon is, mit tett már Jehova a szolgáiért. Tanulmányozhatod hűséges bibliai szereplők példáját, vagy elolvashatod testvérek és testvérnők hiterősítő történeteit. És azt is jó, ha felidézed, hogy mi mindent tett már Jehova érted. Hogyan vonzott magához? (Ján 6:44). Hogyan tapasztaltad már, hogy válaszol az imáidra? (1Ján 5:14). És hogyan válik javadra nap mint nap, hogy érted adta a szeretett Fiát? (Ef 1:7; Héb 4:14–16). w24.01 1:6, 17