Rontsunk le minden okoskodást, amely ellentétes Isten ismeretével!

1. Mire figyelmeztette Pál apostol a felkent keresztényeket?

„NE FORMÁLJON többé titeket ez a világrendszer” – írta Pál apostol (Róma 12:2). A figyelmeztetése a keresztényeknek szólt. Miért volt rá szükség, hogy ennyire határozottan intsen olyan férfiakat és nőket, akik már átadták magukat Istennek, és fel voltak kenve szent szellemmel? (Róma 1:7).

2–3. a) Hogyan próbál Sátán Jehova ellen fordítani minket? b) Hogyan szabadulhatunk meg a mélyen gyökerező magatartásformáktól?

² Az aggasztotta Pált, hogy néhány keresztényre szemmel láthatóan hatással voltak Sátán világának a káros eszméi (Ef 4:17–19). Ez a veszély ma is fennáll. Sátán, ennek a világnak az istene különböző módszereket vet be, miközben elszántan igyekszik elfordítani minket Jehovától. Az egyik ilyen módszere az, hogy kihasználja, ha valakiben van némi becsvágy. Az is lehet, hogy olyan dolgokkal próbálja formálni a gondolkodásunkat, amelyeket a családunk, az iskola vagy a környezetünk nevel belénk.

³ Lehetséges legyőzni ilyen „mélyen gyökerező dolgokat”? (2Kor 10:4). Figyeljük meg, mit válaszol erre Pál: „okoskodásokat rontunk le, és minden akadályt, amelyet Isten ismerete ellen emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjen Krisztusnak” (2Kor 10:5). Igen, Jehova támogatásával képesek vagyunk megváltoztatni a rossz beidegződéseket. Ahogy egy méregnek van ellenszere, úgy Sátán világának a mérgező hatásait is közömbösíthetjük Isten Szavának a segítségével.

ÚJÍTSUK MEG A GONDOLKODÁSMÓDUNKAT

4. Milyen változtatásokat tettünk sokan, amikor elfogadtuk az igazságot?

⁴ Neked min kellett változtatnod, amikor megismerted az igazságot, és úgy döntöttél, hogy Jehovát fogod szolgálni? Közülünk sokan szakítottak valamilyen helytelen viselkedésformával (1Kor 6:9–11). Milyen jó, hogy Jehova segített legyőzni a bűnös szokásainkat!

5. Milyen két dologra szólít fel minket a Róma 12:2?

⁵ De ne gondoljuk, hogy most már semmin sem kell dolgoznunk. Igaz, már nem követünk el olyan súlyos bűnöket, mint a keresztelkedésünk előtt, még mindig nagyon ügyelnünk kell rá, hogy kerüljük mindazt, ami visszacsábítana minket a korábbi életvitelünkhöz. Mi segíthet ebben? Az, ha megfogadjuk Pál tanácsát: „ne formáljon többé titeket ez a világrendszer, hanem változzatok meg azáltal, hogy megújítjátok a gondolkodásmódotokat” (Róma 12:2). Tehát először is, nem szabad hagynunk, hogy ez a világ formáljon minket. Másodszor pedig, meg kell változnunk azáltal, hogy megújítjuk a gondolkodásmódunkat.

6. Mit tanulhatunk abból, amit Jézus mondott a Máté 12:43–45 szerint?

⁶ A Pál által említett átalakulás nem csupán kívülről látható változást foglal magában; minden porcikánkat át kell járnia. (Lásd a „Valódi változás vagy álarc?” című részt.) Meg kell újítanunk a gondolkodásmódunkat, vagyis a legbensőbb gondolatainkat, érzéseinket és vágyainkat is. Jó, ha megkérdezzük magunktól: „Csak olyasmin változtatok, amit mások látnak rajtam, vagy mélyen legbelül is próbálom kialakítani a keresztényi egyéniséget?” Nem mindegy. A Máté 12:43–45-ből kiderül, hogy mit kell tennünk. Jézus szavaiból egy lényeges dolgot tanulhatunk: nem elég megszabadulni a helytelen gondolatoktól; az is fontos, hogy Istennek tetsző gondolatokkal töltsük meg az elménket.

ÚJÍTSUK MEG A RÁNK JELLEMZŐ GONDOLKODÁST

7. Hogyan változtathatjuk meg az egyéniségünket?

⁷ De vajon meg tudjuk változtatni az egyéniségünket, azt, hogy milyenek vagyunk legbelül? Isten Szava így válaszol erre a kérdésre: „Továbbra is újítsátok meg a rátok jellemző gondolkodást, és vegyétek fel az új egyéniséget, amelyet Isten formált az akaratával összhangban, és amely igazi igazságosságon és hűségen alapul” (Ef 4:23, 24). Ezek szerint képesek vagyunk igazán megváltozni, de ez nem könnyű. Nem elég pusztán elnyomni a helytelen vágyainkat, és felhagyni a rossz szokásainkkal. A ránk jellemző gondolkodáson kell változtatnunk, vagyis a vágyainkon, a hajlamainkon és az indítékainkon. Ehhez folyamatos erőfeszítésre van szükség.

8–9. Hogyan derül ki egy testvér történetéből, hogy belülről kell megváltoznunk?

⁸ Jó példa erre egy testvér, aki korábban nagyon erőszakos volt, de sikerült leszoknia az ivásról és a verekedésről. Ez sokakat elgondolkodtatott a kis településen, ahol lakott. Majd valamivel a keresztelkedése után az egyik este váratlan próba érte. Egy részeg provokálni kezdte őt a háza előtt. A testvérünk eleinte türtőztette magát, ám amikor a férfi szidni kezdte Jehova nevét, annyira dühbe gurult, hogy kiment, és megverte a részeg embert. Mi volt a probléma? A bibliatanulmányozásnak köszönhetően el tudta nyomni az erőszakos hajlamait, de még nem változtatta meg a rá jellemző gondolkodást, vagyis azt, hogy legbelül milyen ember.

⁹ Ám ez a testvér nem adta fel (Péld 24:16). A vének segítségével szépen előrehaladt, és végül ő maga is vén lett. Aztán egy este a királyságterem előtt nagyon hasonló eset történt, mint évekkel korábban. Egy részeg férfi meg akarta verni az egyik vént. A testvérünk erre szelíden beszélgetni kezdett a tántorgó férfival, hogy oldja a feszültséget, és végül még haza is kísérte. Miért reagált most másképp? Azért, mert megváltoztatta a rá jellemző gondolkodást. Valóban békés és alázatos emberré formálódott, amivel dicséretet szerzett Jehovának.

10. Mire van szükség ahhoz, hogy megváltozzunk?

¹⁰ Az egyéniségünk nem egyik napról a másikra változik meg, csak úgy magától. Komoly erőfeszítést kell tennünk érte, méghozzá éveken át (2Pét 1:5). Nem elég, ha pusztán az igazságban vagyunk egy bizonyos ideje. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megváltozzunk belülről. Nézzünk meg néhány alapvető lépést, amely segíthet ebben.

MI SEGÍTHET MEGVÁLTOZNI?

11. Hogyan segít az ima megváltoztatni a ránk jellemző gondolkodást?

¹¹ Az első fontos lépés az ima. A zsoltáríróhoz hasonlóan így imádkozhatunk: „Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten, és adj bensőmbe új szellemet, rendíthetetlent” (Zsolt 51:10). Ismerjük el, hogy meg kell változtatnunk a ránk jellemző gondolkodást, és kérjük hozzá Jehova segítségét. Miért lehetünk biztosak abban, hogy segíteni fog? Az, amit Ezékiel napjaiban a makacs izraelitákkal kapcsolatban ígért, nekünk is nagyon bátorító: „Egységes szívet adok nekik, és új szellemet helyezek beléjük . . .hússzívet adok nekik [vagyis olyan szívet, amely fogékony az Istentől jövő irányításra]” (Ez 11:19; lábj.). Jehova kész volt segíteni az izraelitáknak, hogy megváltozzanak, és minket is szívesen támogat ebben.

12–13. a) Min elmélkedjünk a Zsoltárok 119:59 fényében? b) Milyen kérdéseket gondoljunk át?

¹² A második fontos lépés az elmélkedés. Miközben naponta beletekintünk Isten Szavába, szánjunk időt arra, hogy alaposan átgondoljuk, milyen érzéseken és gondolatokon kellene változtatnunk (olvassátok fel: Zsoltárok 119:59; Héb 4:12; Jak 1:25). Vegyük észre, ha valamilyen módon megfertőztek minket a világias elképzelések. Ismerjük el a gyengeségeinket, és igyekezzünk megszabadulni tőlük.

¹³ Például ilyen kérdéseket tehetünk fel magunknak: Van bennem bármiféle irigység vagy féltékenység? (1Pét 2:1). Egy kicsit büszke vagyok a származásomra, az iskolázottságomra vagy az anyagi helyzetemre? (Péld 16:5). Lenézek másokat, akik szegényebbek nálam, vagy akik más nemzetiségűek? (Jak 2:2–4). Csábítónak találom azt, amit Sátán világa felkínál? (1Ján 2:15–17). Vonzódom az erkölcstelen vagy erőszakos szórakozáshoz? (Zsolt 97:10; 101:3; Ám 5:15). A kérdésekre adott válaszaink felszínre hozhatják, hogy min kell még dolgoznunk. Ha legyőzzük az ilyen „mélyen gyökerező dolgokat” a szívünkben, égi Atyánk nagyon boldog lesz (Zsolt 19:14).

14. Miért annyira fontos megválogatni a társaságunkat?

¹⁴ A harmadik fontos lépés, hogy jól válasszuk meg a társaságunkat. Akár felismerjük, akár nem, nagy hatással vannak ránk azok, akikkel időt töltünk (Péld 13:20). A munkahelyen és az iskolában többnyire olyanok vesznek körül, akik nem az Istennek tetsző gondolkodásmódra ösztönöznek minket. Az összejöveteleinken viszont a lehető legjobb társaságot élvezhetjük, hiszen ott „szeretetre és jótettekre” kapunk buzdítást (Héb 10:24, 25, lábj.).

VÁLJUNK SZILÁRDDÁ A HITBEN

15–16. Hogyan próbálja Sátán átformálni a gondolkodásunkat?

¹⁵ De nem szabad elfelejtenünk, hogy Sátánnak eltökélt szándéka, hogy átformálja a gondolkodásunkat. Mindenféle érveléssel igyekszik lerombolni azt a hatást, amelyet Isten Szavának igazsága fejt ki ránk.

¹⁶ Sátán ma is hasonló kérdéseket tesz fel, mint annak idején Évának tett fel Édenben: „Valóban azt mondta Isten. . .?” (1Móz 3:1). Sátán világában gyakran hallunk ilyen ravasz kérdéseket: „Valóban nem tetszik Istennek a homoszexuális párkapcsolat? Isten valóban nem akarja, hogy megünnepeljétek a karácsonyt és a születésnapot? Az Istenetek valóban elvárja, hogy visszautasítsátok a vértranszfúziót? Egy szerető Isten valóban megköveteli, hogy ne tartsátok a kapcsolatot a kiközösített családtagjaitokkal?”

17. a) Mit tegyünk, ha olyan kérdéseket tesznek fel nekünk, amelyekkel támadják a hitünket? b) Milyen eredményre számíthatunk a Kolosszé 2:6, 7 szerint?

¹⁷ Elengedhetetlen, hogy meg legyünk győződve róla, hogy amiben hiszünk, az igaz. Ha válasz nélkül maradnak a kérdések a fejünkben, az komoly kételyekhez vezethet. Ezek pedig végül eltorzíthatják a gondolkodásunkat, és tönkretehetik a hitünket. Akkor hát mit tegyünk? Isten Szava azt tanácsolja, hogy alakítsuk át a gondolkodásmódunkat, hogy meg legyünk győződve „arról, mi Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:2). Ha rendszeresen tanulmányozunk, bebizonyíthatjuk magunknak, hogy a bibliai tanítások igazak. Így meggyőződésünkké válik majd, hogy Jehova erkölcsi mércéje helyes. Olyanok leszünk, mint egy erős gyökérzetű fa, és szilárddá válunk a hitben. (Olvassátok fel: Kolosszé 2:6, 7.)

18. Mi segíthet közömbösítened Sátán világának a mérgező hatásait?

¹⁸ Senki sem szilárdíthatja meg helyetted a hitedet. Ezért hát továbbra is újítsd meg a rád jellemző gondolkodást. Folyton kérd imában Jehova szellemének a segítségét. Rendszeresen elmélkedj: alaposan vizsgáld meg a gondolataidat és az indítékaidat. Válogasd meg a társaságodat; olyanokkal vedd körül magad, akik segítenek átalakítani a gondolkodásodat. Így sikerülhet közömbösítened Sátán világának a mérgező hatásait, és lerontanod „okoskodásokat. . ., és minden akadályt, amelyet Isten ismerete ellen emeltek” (2Kor 10:5).