Miért legyünk szerények?

1–2. Miért vetette el Isten Sault? (Lásd a képet a cikk elején.)

AZ ÓKORI Izraelben Saul király szerény és tiszteletre méltó ember volt, amikor uralkodni kezdett (1Sám 9:1, 2, 21; 10:20–24). De nem sokkal a trónra kerülése után többször is elbizakodottan viselkedett. Például amikor Sámuel próféta nem érkezett meg idejében Gilgálba, Saul elveszítette a türelmét. A filiszteusok már készülődtek a csatára, az izraeliták pedig kezdtek elszéledni mellőle. „Sürgősen tennem kell valamit” – gondolhatta a király. Így hát áldozatot ajánlott fel Istennek, noha ehhez nem volt joga. Nos, ez egyáltalán nem tetszett Jehovának (1Sám 13:5–9).

² Amikor Sámuel megérkezett Gilgálba, megdorgálta Sault. De ő nem fogadta el a helyreigazítást, hanem inkább mentegetőzött, megpróbálta másokra hárítani a felelősséget, és jelentéktelennek tüntette fel a vétkét (1Sám 13:10–14). Ezzel Saul egy olyan lejtőn indult el, amelynek a végén nemcsak a trónt veszítette el, hanem Jehova helyeslését is (1Sám 15:22, 23). Bár az életútja eleinte ígéretesnek tűnt, végül tragédiába torkollott (1Sám 31:1–6).

3. a) Mit gondolnak sokan a szerénységről? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

³ Napjaink versengő világában sokan úgy akarnak érvényesülni, hogy igyekeznek kitűnni a tömegből. Ez a céljuk azonban nem fér össze a szerénységgel. Egy ismert színész, aki később politikus lett, egyszer ezt mondta: „A szerénység nem az erényem, és remélem, nem is lesz az.” De akkor mégis miért fontos szerénynek lennünk? Mit jelent, és mit nem jelent a szerénység? És hogyan tudunk szerények maradni, ha próba alá kerül ez a tulajdonságunk? Ebben a cikkben az első két kérdéssel, a következőben pedig a harmadikkal foglalkozunk.

MIÉRT FONTOS A SZERÉNYSÉG?

4. Mit jelent elbizakodottan viselkedni?

⁴ A Biblia szembeállítja a szerénységet az elbizakodottsággal. (Olvassátok fel: Példabeszédek 11:2.) Dávid bölcsen ezt kérte Jehovától: „Az elbizakodott tettektől. . . tartsd vissza szolgádat” (Zsolt 19:13). Mi számít elbizakodott tettnek? Az, ha valaki elhamarkodottan vagy arcátlanul olyasmit tesz, amihez nincs joga. Ez időnként mindenkivel előfordul az öröklött bűn miatt. De ha az ilyen törtető viselkedés a szokásunkká válik, akkor előbb vagy utóbb magunkra vonjuk Isten haragját, ahogy Saul király. A Biblia szerint Jehova megdorgálja az elbizakodottakat (Zsolt 119:21). Miért tesz így?

5. Miért komoly hiba az elbizakodott viselkedés?

⁵ Egy elbizakodott tett sokkal súlyosabb vétség, mint egy ártatlan tévedés. Ha szerénytelenül viselkedünk, akkor nem adjuk meg Jehovának a tiszteletet, amely jogosan járna neki mint legfőbb Úrnak. Ezenkívül, ha túllépjük a hatáskörünket, valószínűleg összetűzésbe fogunk kerülni másokkal (Péld 13:10). És amikor kiderül, hogy elbizakodottak voltunk, az kínosan fog érinteni minket, sőt megalázó is lehet (Luk 14:8, 9). Az elbizakodottság sosem vezet jóra. A Szentírás szerint mindig az a helyes, ha szerények vagyunk.

MIT JELENT A SZERÉNYSÉG?

6–7. Mi az alázat, és hogyan függ össze a szerénységgel?

⁶ A szerénység és az alázat szorosan összefügg. A Bibliában az alázat arra utal, hogy valaki mentes a büszkeségtől vagy az önteltségtől (Fil 2:3). Aki alázatos, általában szerény is, vagyis helyesen méri fel a saját képességeit és érdemeit, elismeri a hibáit, valamint nyitott mások javaslataira vagy ötleteire. Jehova nagyra tartja az alázatos embereket.

⁷ A Biblia szerint a szerénység is azt jelenti, hogy valaki tisztában van az értékeivel és a korlátaival. Az eredeti görög kifejezés azt a gondolatot hangsúlyozza, hogy ez a tulajdonság hogyan hat a másokkal való bánásmódunkra.

8. Milyen intő jelei lehetnek a szerénytelen gondolkodásnak vagy viselkedésnek?

⁸ Miből tudjuk, hogy már nem gondolkodunk vagy viselkedünk szerényen? A következő jelek figyelmeztethetnek minket: Túl komolyan vesszük saját magunkat vagy a feladatainkat (Róma 12:16). Illetlen módon próbáljuk felhívni magunkra a figyelmet (1Tim 2:9, 10). Határozottan hangoztatjuk a véleményünket pusztán a gyülekezetben betöltött szerepünkre, a kapcsolatainkra vagy a saját meglátásainkra alapozva (1Kor 4:6). Könnyen előfordulhat, hogy miközben így viselkedünk, észre sem vesszük, hogy már beleestünk az elbizakodottság hibájába.

9. Miért váltak néhányan elbizakodottá? Mondj egy bibliai példát!

⁹ Bárki elveszítheti a szerénységét, ha engedi, hogy a helytelen indítékai kezdjék irányítani. Az önző törekvések, az irigység és a féktelen harag már sokakat rávitt arra, hogy elbizakodottan viselkedjenek. A Bibliában olvashatunk Absolonról, Uzziásról és Nabukodonozorról, akik engedtek az ilyen érzéseknek. Jehova megalázta őket az elbizakodottságuk miatt (2Sám 15:1–6; 18:9–17; 2Krón 26:16–21; Dán 5:18–21).

10. Miért ne ítéljük meg mások indítékait? Mondj egy bibliai példát!

¹⁰ Más okai is lehetnek annak, ha valaki elbizakodottan cselekszik. Nézzünk két történetet a Bibliából, amelyek az 1Mózes 20:2–7-ben és a Máté 26:31–35-ben olvashatóak. Vajon Abimélek vagy Péter látszólag elbizakodott viselkedése mögött rossz indítékok álltak, vagy csak egyszerűen nem ismertek minden tényt, illetve meggondolatlanok voltak? Mivel nem látunk a szívekbe, bölcsességre és szeretetre vall, ha nem ítéljük meg elhamarkodottan mások indítékait. (Olvassátok fel: Jakab 4:12.)

ÉRTÉKELJÜK A HELYÜNKET ISTEN SZERVEZETÉBEN

11. Mit fontos megértenünk?

¹¹ A szerénységhez szorosan hozzátartozik, hogy elfogadjuk a helyünket Isten szervezetében. Jehova a rend Istene, ezért a háznépe összes tagjának kijelöl egy fajta szerepkört. A gyülekezetben mindenkinek egyedülálló és értékes szerepe van. Jehova a ki nem érdemelt kedvességéből mindegyikőnknek adott bizonyos ajándékokat, képességeket, adottságokat. Ezeket fel tudjunk használni az ő dicsőítésére és mások javára (Róma 12:4–8). Jehova sáfársággal bízott meg minket, amely egy megtisztelő, felelősséggel járó feladat. (Olvassátok fel: 1Péter 4:10.)

12–13. Miért nem kell meglepődnünk azon, hogy időről időre változik a szerepünk Isten szervezetében?

¹² Az Isten szervezetében betöltött helyünk azonban nem állandó, hiszen időről időre változhat. Gondoljunk például Jézusra. Kezdetben csak ő volt Jehova mellett (Péld 8:22). Aztán részt vett a szellemteremtmények, az anyagi világ és az ember megteremtésében (Kol 1:16). Később újabb feladatot kapott, ez alkalommal a földön. Tehetetlen kisbabaként jött a világra, majd felnőtt ember lett (Fil 2:7). Az áldozati halála után visszatért az égbe szellemszemélyként, és 1914-ben Isten királyságának a királya lett (Héb 2:9). De nem ez volt az utolsó változás a megbízatásában. Az ezeréves uralma után átadja a királyságát Jehovának, hogy „Isten legyen minden mindenkinek” (1Kor 15:28).

¹³ Jézushoz hasonlóan mi is számíthatunk rá, hogy időnként megváltozik a megbízatásunk, és ez gyakran a döntéseink következménye. Tegyük fel például, hogy házasságot kötöttél, majd gyermekeid születtek. Az is lehet, hogy idővel egyszerűsítettél az életeden, hogy el tudd kezdeni a teljes idejű szolgálatot. Minden ilyen döntésünk jutalommal, és egyben felelősséggel is jár. Amikor változnak a körülményeink, az is változik, hogy mennyi feladatot tudunk ellátni a szervezetben. Fiatal vagy, vagy idősebb? Milyen az egészségi állapotod? Jehova mindig megvizsgálja, hogy hogyan tud minket egyénenként a legjobban felhasználni a szolgálatában. Csak azt várja el tőlünk, amire képesek vagyunk, és nagyra értékeli az erőfeszítéseinket (Héb 6:10).

14. Hogyan segít a szerénység, hogy elégedettek legyünk a feladatunkkal, és örömet találjunk benne?

¹⁴ Jézus mindegyik megbízatásában megtalálta az örömét, és erre mi is képesek vagyunk (Péld 8:30, 31). Egy szerény személy nem elégedetlen a gyülekezeti feladataival. Nem azzal foglalkozik, hogy milyen kiváltságot kaphatna a jövőben, vagy hogy másokat mivel bíztak meg. Inkább arra összpontosítja az erejét, hogy megtalálja a jelenlegi szerepének a célját, és hogy örömét lelje benne, mivel Jehovától kapott megbízatásnak tekinti. Ha valaki szerény, akkor őszintén tisztel másokat, és szívesen támogatja őket, mivel felismeri, hogy ők is Jehovától kapták a kiváltságukat (Róma 12:10).

MIT NEM JELENT A SZERÉNYSÉG?

15. Mit tanulhatunk Gedeontól?

¹⁵ Gedeon példájából jól láthatjuk, mit jelent a szerénység a gyakorlatban. Amikor Jehova angyala először jelent meg neki, Gedeon őszintén elismerte, hogy milyen szerények az érdemei és a családi háttere (Bír 6:15). Miután elfogadta a megbízatást, meggyőződött róla, hogy jól értette-e a feladatát, és Jehovára tekintett vezetésért (Bír 6:36–40). Bátran és határozottan cselekedett, de közben óvatos és eszes volt (Bír 6:11, 27). Gedeon nem akarta felhasználni a megbízatását arra, hogy előbbre jusson. Amint lehetett, visszatért az otthonába (Bír 8:22, 23, 29).

16–17. Mire indít a szerénység, ha szellemi célokon gondolkodunk?

¹⁶ Természetesen nem attól leszünk szerények, hogy soha nem törekszünk újabb szolgálati kiváltságokra, vagy hogy nem fogadjuk el őket. A Szentírás minden keresztényt arra buzdít, hogy fejlődjön (1Tim 4:13–15). Vajon ehhez arra van szükség, hogy új megbízatást kapjunk? Nem feltétlenül. Jehova segítségével előre tudunk haladni, bármilyen szerepünk legyen is a szervezetében. Továbbra is fejleszthetjük a tőle kapott képességeinket, és egyre több jót tehetünk.

¹⁷ Mielőtt elfogadnánk egy új megbízatást, a szerénység arra indít, hogy előbb tudjuk meg, hogy pontosan mit várnak el tőlünk. Ezután őszintén gondoljuk végig a körülményeinket. Például, képesek lennénk több munkát, illetve felelősséget vállalni anélkül, hogy más fontos dolgokat elhanyagolnánk? Vagy meg tudnánk osztani a már meglévő feladatainkat másokkal, hogy így eleget tudjunk tenni a felkérésnek? Ha az egyik kérdésre vagy mindkettőre nemmel válaszolunk, akkor jelenleg talán nem mi vagyunk a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ellássuk az adott feladatot. Ha imával kísérve és reálisan mérlegeljük a tényeket, akkor nem fogunk olyasmit elvállalni, ami meghaladná a képességeinket vagy a lehetőségeinket. A szerénység ilyenkor azt diktálhatja, hogy nemet mondjunk.

18. a) Ha szerények vagyunk, mit fogunk tenni, amikor egy új feladatot kapunk? b) Hogyan segít szerénynek lennünk a Róma 12:3?

¹⁸ Gedeon példája arra emlékeztet minket, hogy Jehova vezetése és áldása nélkül képtelenek lennénk elvégezni egy új feladatot. Elvégre arra kapunk ösztönzést, hogy szerényen járjunk Istenünkkel (Mik 6:8). Ezért ha elvállalunk egy új megbízatást, mindig vegyük figyelembe az útmutatást, amelyet Jehova a Szaván és a szervezetén keresztül ad nekünk. Meg kell tanulnunk bizonytalan lépteinket Istenünk biztos vezetéséhez igazítani. Sose feledjük, hogy nem a saját képességeink tesznek „naggyá” minket, hanem Jehova alázatossága (Zsolt 18:35). Tehát ha szerényen járunk Istenünkkel, az megóv minket attól, hogy túl sokat, vagy éppen túl keveset gondoljunk magunkról. (Olvassátok fel: Róma 12:3.)

19. Miért legyünk szerények?

¹⁹ Egy szerény keresztény megadja Jehovának a neki járó tiszteletet, mivel ő a Teremtő, és a világegyetem legfőbb Ura (Jel 4:11). Ha szerények vagyunk, akkor elégedettek leszünk az Isten szervezetében elfoglalt helyünkkel, és igyekszünk hatékonyan ellátni a feladatainkat. Továbbá nem fogunk illetlenül viselkedni, és hozzájárulunk Jehova népének az egységéhez. A szerénység abban is segít, hogy ne tartsuk magunkat fontosabbnak másoknál, és hogy körültekintőek legyünk, így súlyos tévedéseket kerülhetünk el. Mindez jól mutatja, hogy Isten szolgáiként miért kell szerénységre törekednünk. Jehova pedig igazán értékeli az igyekezetünket. De hogyan tudunk szerényen viselkedni, ha ezt valami megnehezíti? A következő cikkből kiderül a válasz.