10. ének
„Itt vagyok én! Küldj engem”
1. Sok gúny, gyalázat éri még
az Isten drága, szent nevét:
„Jah gyenge és oly kegyetlen.”
A balga így szól: „Nincs Isten.”
Ki védi meg a hírnevét?
Ki zengi hálaénekét?
Itt állok én, ó, küldj, Uram,
szám háladalt zeng hangosan.
(REFRÉN)
Nincs még egy ily nagy tisztségem, küldj!
Készen állok, küldj engem!
2. Így csúfolódnak: „Lassú ő,
nem féljük, benne nincs erő.”
Van nép, mely bálványt dicsőít,
míg másik császárt istenít.
Ki bátor és ki szólja ma,
hogy jő a végső nagy csata?
Itt állok én, ó, küldj, Uram,
e hírt feltárom biztosan.
(REFRÉN)
Nincs még egy ily nagy tisztségem, küldj!
Készen állok, küldj engem!
3. Most búsulnak a szelídek,
mert egyre több a gonosztett.
„Nincs béke és nincs igazság”
– ó, halld a szívük sóhaját!
Ki vigasztalja őket meg,
hogy Jehovához térjenek?
Itt állok én, ó, küldj, Uram,
hogy vigaszt nyújtsak boldogan.
(REFRÉN)
Nincs még egy ily nagy tisztségem, küldj!
Készen állok, küldj engem!
(Lásd még: Zsolt 10:4; Ez 9:4.)