“Imi-nia salvasaun mai besik daudaun ona”!

1. Saida mak akontese iha tinan 66? (Haree dezeñu iha leten.)

IMAJINA toʼok se Ita mak ema kristaun ida neʼebé hela iha Jeruzalein iha tinan 66. Buat barak mak akontese daudauk iha tempu neʼebá. Ema Roma nia administradór ida foin naʼok tiha osan talentu 17 husi osan kaixa iha templu. Neʼe halo ema judeu sira sai hirus tebes no sira komesa kontra ema Roma toʼo sira oho soldadu barak husi ema Roma nian no sira deklara katak sira hakarak hetan independénsia husi Roma nia ukun. Maibé ema Roma halo kedas fali asaun ba ema judeu. Fulan tolu tuirmai, Céstio Galo lori soldadu hamutuk naʼin-30.000 bá serka Jeruzalein. Ema sira neʼebé kontra Roma halai bá subar hotu iha templu laran. Maibé ema Roma avansa nafatin toʼo sidade Jeruzalein laran no koko atu ataka toʼo templu laran. Iha sidade laran ema hotu sai runguranga. Se Ita mak haree hela buat sira neʼebé akontese daudauk iha neʼebá, Ita sente oinsá?

2. Iha tinan 66, ema kristaun sira presiza halo saida, no oinsá mak sira bele halo nuneʼe?

² Karik iha tempu neʼe Ita hanoin-hetan fali Jesus nia liafuan neʼebé hatete: “Kuandu imi haree soldadu sira haleʼu Jeruzalein, imi hatene bá katak nia besik ona atu lakon. Iha oras neʼe, ema neʼebé iha Judeia presiza halai ba foho, no sira neʼebé iha sidade laran tenke sai, no sira neʼebé iha toʼos labele tama fali ba sidade.” (Lucas 21:20) Karik Ita hanoin, ‘Oinsá mak haʼu bele halo tuir Jesus nia avizu neʼe, tanba tropa barak mak serka haleʼu hela Jeruzalein?’ Iha tempu neʼebá buat ida akontese derrepente. Ema Roma derrepente dada fila sira-nia soldadu hotu. Neʼe tuir duni buat neʼebé Jesus hatete nanis katak ataka neʼe “sei habadak”. (Mateus 24:22) Bainhira soldadu sira fila, neʼe mak oportunidade diʼak atu halo tuir Jesus nia liafuan hodi halai hamutuk ho kristaun laran-metin seluk ba foho iha mota Jordaun nia sorin.a (Haree nota iha kraik.) Ikusmai, iha tinan 70, ema Roma nia soldadu sira mai fali. Agora sira mai atu harahun Jeruzalein. Maibé, Ita halo tuir ona Jesus hodi halai sai ona no neʼe mak salva duni Ita-nia moris.

3. Lakleur tan ita sei hasoru situasaun saida neʼebé hanesan ema kristaun uluk hasoru, no iha lisaun neʼe ita sei koʼalia kona-ba saida?

³ Lakleur tan ita mós sei hasoru situasaun neʼebé hanesan. Jesus nia avizu neʼe laʼós kona-ba harahun Jeruzalein deʼit, maibé mós kona-ba bainhira “terus boot” akontese derrepente iha futuru. (Mateus 24:3, 21, 29) Hanesan ema kristaun iha tempu uluk bele halai sai husi Jeruzalein, “ema-lubun boot” mós sei hetan salvasaun husi buat neʼebé besik ona akontese iha mundu tomak. (Lee Apokalipse 7:9, 13, 14.) Importante atu komprende saida mak Bíblia hatete kona-ba akontesimentu neʼe tanba neʼe envolve ita-nia moris rasik. Entaun, mai ita koʼalia hamutuk kona-ba oinsá akontesimentu neʼe sei kona ita ida-idak.

TERUS BOOT NIA HAHÚ

4. Oinsá mak terus boot sei hahú?

⁴ Oinsá mak terus boot sei hahú? Apokalipse hatete katak neʼe sei hahú bainhira “Babilónia Boot” lakon. (Apokalipse 17:5-7) Bíblia bolu relijiaun falsu hotu nuʼudar feto-aat. Neʼe tanba ulun-naʼin relijiaun sira laʼo kaʼit liman ho ukun-naʼin sira husi mundu aat neʼe. Duké apoia Jesus ho ninia Ukun, sira fó hotu sira-nia apoiu ba ukun-naʼin sira no tan deʼit pozisaun polítiku, sira nega Bíblia nia hanorin. Sira-nia adorasaun la hanesan duni ho ema kose-mina sira-nian neʼebé santu no hanesan feto virjen iha Maromak nia oin. (2 Korinto 11:2; Tiago 1:27; Apokalipse 14:4) Maibé sé mak atu halakon Babilónia Boot neʼe? Bíblia dehan katak Jeová sei tau “ninia hanoin” ba animál fuik ho kór mean nia dikur sanulu nia laran atu “halaʼo Maromak nia hakarak”. Animál fuik ho kór mean reprezenta Nasoins Unidas, no dikur sanulu reprezenta governu hotu iha mundu tomak neʼebé fó sira-nia apoiu ba Nasoins Unidas.—Lee Apokalipse 17:3, 16-18.

5, 6. Oinsá mak ita hatene katak bainhira Babilónia Boot lakon ona, neʼe la dehan katak ema hotu neʼebé mai husi relijiaun falsu mós sei mate dala ida?

⁵ Se hanesan neʼe, bainhira Babilónia Boot lakon ona, neʼe katak ema hotu neʼebé mai husi relijiaun falsu mós sei mate dala ida deʼit ka lae? Lae. Tanba espíritu santu leno profeta Zacarias fó sai saida mak sei akontese iha tempu neʼebá. Nia hatete katak ema balu neʼebé mai husi relijiaun falsu sei koʼalia hanesan neʼe: “‘Haʼu laʼós profeta ida. Haʼu ema fila rai deʼit, ema ida mak sosa haʼu husi haʼu sei kiʼik kedas.’ No se ema ida husu nia: ‘Kanek iha ó-nia kabaas sira-neʼe mai husi neʼebé?’ nia sei hatete, ‘Neʼe haʼu bá kolega sira-nia uma mak kanek.’” (Zacarias [Zakharia] 13:4-6) Ida-neʼe hatudu katak relijiaun nia ulun-naʼin balu mós sei finje katak sira la iha relijiaun no nega sira la mai husi relijiaun falsu.

⁶ Entaun saida mak sei akontese ba Maromak nia povu iha tempu neʼebá? Jesus esplika katak: “Tuir loloos, se Maromak la habadak loron sira-neʼe, sei la iha ema ida neʼebé hetan salvasaun; maibé tanba sira neʼebé Maromak hili ona, entaun loron sira-neʼe sei habadak duni.” (Mateus 24:22) Ida-neʼe mak buat neʼebé akontese iha tinan 66. Tempu terus iha Jeruzalein tenke habadak hodi ema neʼebé Maromak hili ona bele halai sai. Hanesan neʼe mós ho faze primeiru husi tempu terus boot nian, tempu neʼe tenke habadak atu “dikur sanulu” la bele halakon ema neʼebé Maromak hili ona. Bainhira faze primeiru hahú tiha, iha tempu badak uitoan neʼebé situasaun sei sai kalma fali.

TEMPU ATU KOKO ITA-NIA FIAR NO TEMPU JULGAMENTU NIAN

7, 8. Bainhira relijiaun falsu hotu lakon ona, neʼe sei fó oportunidade saida ba ita, no saida mak sei hatudu katak Maromak nia povu la hanesan ho ema seluk?

⁷ Saida mak sei akontese bainhira relijiaun falsu lakon ona? Neʼe mak tempu neʼebé atu koko ita-nia laran. Iha tempu neʼebá, ema barak sei bá buka protesaun husi ema nia organizasaun neʼebé Bíblia kompara hanesan foho nia fatuk boot sira. (Apokalipse 6:15-17) Maibé Jeová nia povu sei buka protesaun husi nia. Buat ida tan mak, hanesan iha tempu apóstolu sira-nian, bainhira situasaun sai kalma, neʼe laʼós tempu atu fó oportunidade ba ema judeu seluk hodi tama nadodon ba atu sai ema kristaun. Maibé neʼe mak tempu ba ema kristaun sira atu foti desizaun no halo tuir Jesus nia orden atu sai husi Jeruzalein. Hanesan neʼe mós iha futuru, bainhira Babilónia Boot lakon, ita fiar katak neʼe laʼós tempu atu fó oportunidade ba ema seluk atu sai ema kristaun neʼebé loos. Maibé neʼe mak tempu neʼebé fó oportunidade ba ema kristaun neʼebé loos atu prova katak sira hadomi duni Jeová no atu apoia ema kose-mina sira.—Mateus 25:34-40.

⁸ Maski ita seidauk hatene buat hotu neʼebé sei akontese durante tempu susar neʼe, maibé ita fiar katak ita sei halo sakrifísiu ba buat barak. Iha apóstolu sira-nia tempu, sira presiza husik hotu sira-nia sasán no uma hodi moris susar atu bele salva sira-nia vida. (Marcos 13:15-18) Karik bele husu ba ita-nia an: ‘Atu hetan salvasaun, haʼu prontu atu husik hotu buat materiál nian ka lae? Haʼu prontu atu halo buat naran deʼit hodi hatudu katak haʼu iha laran-metin ba Jeová?’ Hanoin didiʼak toʼok! Iha tempu neʼebá, maski saida deʼit mak atu akontese ba ita mós, ita mak ema mesak deʼit neʼebé sei halo tuir profeta Daniel nia ezemplu hodi nafatin la husik atu adora Jeová.—Daniel 6:10, 11.

9, 10. (a) Mensajen saida mak Maromak nia povu sei fó sai iha tempu terus boot? (b) Maromak nia inimigu sira sei halo saida?

⁹ Tempu neʼe laʼós tempu atu haklaken “liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun” tanba tempu haklaken nian remata ona. Ida-neʼe mak tempu atu hein ba “mundu nia rohan” toʼo mai! (Mateus 24:14) Maibé ita fiar katak iha tempu neʼe, Maromak nia povu sei fó sai mensajen moruk ida ba ema hotu atu rona, karik neʼe mak kona-ba Satanás nia mundu aat neʼe toʼo ona ninia rohan. Bíblia kompara mensajen neʼe hanesan ho jelu-fatuk boboot neʼebé monu husi lalehan. Eskritura dehan: “Iha jelu-fatuk sira neʼebé boot, no sira ida-idak todan kilograma ruanulu, no jelu sira-neʼe monu tun husi lalehan ba ema, no ema koʼalia aat Maromak tanba susar husi jelu-fatuk neʼe, basá susar neʼe boot tebetebes.”—Apokalipse 16:21.

¹⁰ Ita-nia inimigu sira hotu mós sei rona mensajen neʼe. Jeová leno profeta Ezequiel esplika katak Gog husi rai-Magog, ka nasaun sira iha mundu tomak, sei halo buat ida: “Neʼe mak Ukun-Naʼin Boot Liu Hotu Jeová hatete: ‘Iha loron neʼe, sei mosu iha ó-nia laran, no ó sei halo planu aat ida. Ó sei dehan: “Haʼu sei bá ataka sidade neʼebé la iha moru. Haʼu sei bá ataka ema sira neʼebé moris hakmatek no seguru, sira hotu neʼebé hela iha fatin neʼebé laiha moru, besi, ka portaun atu proteje sira.” Ó-nia hakarak mak atu hadau sasán, atu ataka fatin neʼebé rahun tiha ona maibé agora ema halibur hodi hela fali iha neʼe, povu neʼebé halibur husi nasaun hotu, no ema neʼebé halibur ona rikusoin ho sasán sira, sira neʼebé moris iha rai nia klaran.’” (Ezequiel [Yehezkiel] 38:10-12) Liafuan “iha rai nia klaran” hatudu katak ema hotu bele haree Maromak nia povu mak úniku tebes, sira haree la hanesan tebes ho ema seluk. Nasaun sira la gosta tebes atu haree ida-neʼe. Tan neʼe, ho ansi sira sei bá atu ataka ema neʼebé Jeová hili ona.

11. (a) Kona-ba akontesimentu neʼebé Jesus hatete, sira sei akontese tuituir malu ka lae? (b) Bainhira ema haree sinál sira mosu iha kalohan leten, saida mak sei akontese ba sira?

¹¹ Tuirmai, saida mak sei akontese? Bainhira Jesus hatoʼo profesia kona-ba mundu nia rohan, nia dehan: “Sei mosu sinál iha loro-matan, fulan no fitun sira, no nasaun sira iha rai sei laran-susar tebetebes, no sira sei la hatene atu halo saida tanba tasi nia siʼak no laloran nia tarutu makaʼas, no ema sei dezmaia tanba taʼuk hodi hein hela buat neʼebé sei mosu ba ema iha rai; tanba lalehan nia kbiit sei nakdoko. Tuirmai sira sei haree Oan-Mane husi ema, no nia sei mai iha kalohan ho kbiit no ho glória boot.” (Lucas 21:25-27; lee Marcos 13:24-26.) Eskritura sira-neʼe la fó-hatene ita kona-ba akontesimentu sira-neʼe sei akontese tuituir malu, ka akontese iha tempu ida deʼit. Ka ema bele haree ho matan duni ka sinál deʼit, loron neʼe toʼo mai mak ita foin bele hatene. Maibé ita bele fiar katak sinál sira-neʼe sei halo taʼuk ka halo pániku Maromak nia inimigu hotu.

12, 13. (a) Jesus sei halo saida bainhira nia mai ho “kbiit no glória boot”? (b) Iha tempu neʼebá, Maromak nia povu sei sente oinsá?

¹² Jesus sei halo saida bainhira nia mai ho “kbiit no glória boot”? Neʼe mak tempu neʼebé nia sei fó kolen ba ema neʼebé laran-metin no fó kastigu mate ba sira neʼebé la halo tuir Maromak. (Mateus 24:46, 47, 50, 51; 25:19, 28-30) Iha Bíblia, Jesus uza ai-knanoik hodi esplika tempu neʼe, nia dehan: “Kuandu Oan-Mane husi ema mai iha ninia glória no anju sira hamutuk ho nia, nia sei tuur iha ninia kadunan neʼebé nabilan. No nasaun hotu sei halibur iha nia oin, no nia sei haketak ema, hanesan bibi-atan haketak bibi-malae husi bibi-timur. No nia sei tau bibi-malae iha nia liman-loos no bibi-timur iha nia liman-karuk.” (Mateus 25:31-33) Entaun, saida mak sei akontese ba sira? Bíblia dehan: “Ema sira-neʼe [bibi-timur] sei lakon ba nafatin, maibé ema laran-loos sira sei hetan moris ba nafatin.”—Mateus 25:46.

¹³ Ema hanesan bibi-timur sira sente oinsá bainhira sira hatene katak sira “sei lakon ba nafatin”? Sira sei “baku sira-nia an ho triste”. (Mateus 24:30) Oinsá ho ema kose-mina no bibi seluk? Ho fiar tomak ba Jeová no ninia Oan-Mane, Jesus Kristu, sira sei halo tuir Jesus nia mandamentu neʼebé dehan: “Kuandu buat sira-neʼe hahú mosu, hamriik loos bá no foti imi-nia ulun, tanba imi-nia salvasaun mai besik daudaun ona.” (Lucas 21:28) Ida-neʼe mak tempu atu hetan salvasaun duni.

SAI NABILAN IHA MAROMAK NIA UKUN

14, 15. Serbisu halibur saida mak sei akontese bainhira Gog husi rai-Magog komesa ataka ona, no serbisu neʼe envolve saida deʼit?

¹⁴ Saida mak akontese kuandu Gog husi rai-Magog hahú atu ataka Maromak nia povu? Bíblia hatete katak Oan-Mane “sei haruka nia anju sira no sei halibur ema neʼebé Maromak hili ona husi mundu nia parte haat, husi rai no mós husi lalehan”. (Marcos 13:27; Mateus 24:31) Serbisu atu halibur ema neʼebé Maromak hili laʼós atu refere ba Pentekostes tinan 33 ka tempu ema kose-mina simu marka ikus nian. (Mateus 13:37, 38) Ema kose-mina simu marka ikus iha tempu antes terus boot hahú. (Apokalipse 7:1-4) Se nuneʼe, serbisu halibur neʼebé Jesus hatete refere ba saida? Neʼe mak tempu ba ema kose-mina restu neʼebé sei moris hela iha rai atu simu sira-nia kolen hodi saʼe bá lalehan. (1 Tesalónika 4:15-17; Apokalipse 14:1) Ida-neʼe sei akontese iha tempu neʼebé Gog husi rai-Magog hahú ona ninia ataka ba Maromak nia povu. (Ezequiel [Yehezkiel] 38:11) Tuirmai, Jesus nia liafuan sira-neʼe sei sai loos, neʼebé hatete: “Iha tempu neʼebá sira neʼebé laran-loos sei sai nabilan hanesan loro-matan iha sira-nia Aman nia Ukun.”—Mateus 13:43.b (Haree nota iha kraik.)

¹⁵ Tuir ema husi igreja oioin, sira fiar katak iha tempu neʼe, ema kristaun sei saʼe bá lalehan ho isin no raan. Sira mós fiar katak ita bele haree ho matan Jesus atu mai fali hodi ukun mundu. Maibé Bíblia hatete katak bainhira Jesus mai fali, ema haree sinál deʼit neʼebé mosu iha lalehan, tanba eskritura hatete hanesan neʼe: “Sinál husi Oan-Mane husi ema sei mosu iha lalehan” no “nia sei mai iha kalohan iha lalehan”. (Mateus 24:30) Bíblia mós hatete katak “isin no raan la bele simu Maromak nia Ukun nuʼudar liman-rohan”. Tan neʼe mak sira neʼebé atu saʼe ba lalehan tenkesér “nakfila an kedas, no neʼe lalais liu fali ho piska matan. Ida-neʼe sei mosu durante trombeta ikus nia lian”.c (Haree nota iha kraik.) (Lee 1 Korinto 15:50-53.) Ho ida-neʼe mak ita bele fiar katak ema kose-mina restu sira sei halibur ba lalehan dala ida deʼit.

16, 17. Saida mak tenke akontese uluk antes Bibi-Oan nia kazamentu hahú?

¹⁶ Bainhira ema naʼin-144.000 kompletu ona iha lalehan, Bibi-Oan nia kazamentu bele hahú ona. (Apokalipse 19:9) Maibé, buat ida tenke akontese uluk antes festa neʼe hahú. La haluha katak Gog sei ataka Maromak nia povu no bainhira nia ataka ona, lakleur deʼit ema kose-mina restu neʼebé sei iha rai sei saʼe hotu bá lalehan. (Ezequiel [Yehezkiel] 38:16) Ataka neʼe sei fó impaktu saida ba Maromak nia povu? Bíblia hatete katak sira presiza halo tuir deʼit matadalan tuirmai neʼe: “Imi la presiza luta iha funu neʼe. Buka imi-nia pozisaun, hamriik hakmatek hodi haree oinsá Jeová atu salva imi. . . . Lalika taʼuk ka nakdedar.” (2 Crônicas [Tawarikh] 20:17) Tuirmai, Apokalipse 17:14 hatete saida mak sei akontese ba ita-nia inimigu sira: “Sira sei halo funu ho Bibi-Oan, maibé tanba nia mak Naʼi naʼi sira-nian no Liurai liurai sira-nian, Bibi-Oan sei manán sira. No ema sira neʼebé Maromak bolu ona no hili ona no laran-metin ona, sira mós sei manán.” Jesus ho sira naʼin-144.000 neʼebé sei ukun hamutuk ho nia iha lalehan sei salva Maromak nia povu iha rai.

¹⁷ Tuirmai mak funu Armajedón sei hahú. Funu neʼe sei lori hahiʼi no fó glória ba Jeová nia naran santu. (Apokalipse 16:16) Toʼo ona tempu neʼebá, ema hotu neʼebé hanesan bibi-timur “sei lakon ba nafatin”. Mundu tomak sei la iha tan buat aat, no ema-lubun boot sei moris liu faze ikus husi terus boot nian. Finál mak Bibi-Oan nia kazamentu. Neʼe taka ona buat hotu neʼebé hakerek iha livru Apokalipse nian. (Apokalipse 21:1-4)d (Haree nota iha kraik.) Ema hotu neʼebé hetan ona salvasaun sei simu Maromak nia diʼak, domin, no laran-luak. Neʼe mak tempu festa boot duni! Ita hein namanas ba tempu neʼe atu mai, loos ka lae?—Lee 2 Pedro 3:13.

18. Bíblia fó-hatene ita kona-ba akontesimentu sira iha futuru, entaun saida mak ita tenkesér halo agora?

¹⁸ Hatene ona kona-ba saida mak atu akontese iha futuru, agora daudaun ita presiza halo saida? Jeová leno apóstolu Pedro hatete: “Tanba buat sira-neʼe hotu sei lakon iha dalan neʼe, imi tenke hanoin kona-ba imi-nia hahalok no buat neʼebé imi halo. Imi tenke iha hahalok santu no hatudu katak imi serbí Maromak ho laran-metin, nuʼudar imi hein no kontinua hanoin-hetan kona-ba Jeová nia loron neʼebé atu mai, . . . Neʼe duni, maluk doben sira, tanba imi hein hela buat sira-neʼe, hakaʼas an liután atu Maromak haree imi nuʼudar ema neʼebé moos, sala-laek, no iha dame laran.” (2 Pedro 3:11, 12, 14) Tan neʼe, mai ita kaer metin ba adorasaun neʼebé moos hodi hasees an husi relijiaun falsu sira, no fó apoiu tomak ba Liurai Dame nian, Jesus Kristu.