“Ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu”

1. Lakleur antes Jesus mate, nia dehan saida ba kriminozu ida neʼebé iha ninia sorin? (Lucas 23:39-43)

JESUS no mós kriminozu naʼin-rua neʼebé hetan kastigu iha ai-riin sente moras tebes nuʼudar sira besik atu mate. (Lc 23:32, 33) Kriminozu naʼin-rua neʼe goza Jesus, tan neʼe klaru katak sira laʼós ninia dixípulu. (Mt 27:44; Mc 15:32) Maibé kriminozu ida troka ninia hahalok. Nia hatete: “Jesus, hanoin-hetan haʼu bá kuandu Ita tama iha Ita-nia Ukun.” Jesus hatán: “Haʼu hatete loloos ba ó ohin, ó sei hamutuk ho haʼu iha Paraízu.” (Lee Lucas 23:39-43.) Karik kriminozu neʼe rona ona kona-ba “Ukun lalehan nian” neʼebé Jesus hanorin kuandu iha rai, maibé nia seidauk sai Jesus nia dixípulu. No Jesus mós nunka dehan katak mane neʼe sei tama ba Ukun lalehan nian. (Mt 4:17) Tuir loloos, Jesus koʼalia kona-ba mundu paraízu iha futuru. Tanbasá ita bele dehan nuneʼe?

2. Saida mak hatudu katak kriminozu neʼebé arrepende an mak ema Judeu?

² Karik kriminozu neʼebé arrepende an mak ema Judeu. Nia hatete ba kriminozu seluk: “Ó la hamtaʼuk Maromak ka?” (Lc 23:40) Ema Judeu adora Maromak ida deʼit, maibé ema husi nasaun seluk adora maromak barak. (Éx 20:2, 3; 1 Kor 8:5, 6) Se kriminozu neʼe mak husi nasaun seluk, karik nia hatete: “Ó la hamtaʼuk maromak sira ka?” Maromak mós la haruka Jesus atu ajuda ema husi nasaun seluk, maibé atu ajuda “bibi-malae neʼebé lakon husi umakain Izraél”. (Mt 15:24) Maromak fó-hatene ona ba ema Izraél katak nia sei fó moris-hiʼas ba ema mate. Kriminozu neʼe karik hatene ona ida-neʼe no ninia liafuan hatudu katak nia hanoin katak Jeová sei fó moris-hiʼas ba Jesus atu sai Liurai iha Maromak nia Ukun. Mane neʼe mós espera katak Maromak sei fó moris-hiʼas ba nia.

3. Karik kriminozu ida hanoin saida bainhira rona liafuan Paraízu? Esplika toʼok. (Génesis 2:15)

³ Nuʼudar ema Judeu, kriminozu neʼebé arrepende an neʼe hatene ona kona-ba Adão no Eva no mós Paraízu neʼebé Maromak kria. Entaun, kriminozu neʼe karik fiar katak Paraízu neʼebé Jesus temi mak jardín furak iha rai.​—Lee Génesis 2:15.

4. Jesus nia liafuan ba kriminozu ida book ita atu hanoin kona-ba saida?

⁴ Jesus nia liafuan ba kriminozu neʼe book ita atu hanoin kona-ba moris iha Paraízu. Ita bele aprende buat ruma kona-ba Paraízu hodi hanoin kona-ba Liurai Salomão nia ukun neʼebé iha dame. No Bíblia dehan katak Jesus mak boot liu fali Salomão. Entaun ita bele fiar katak Jesus no sira neʼebé ukun ho nia sei serbisu hamutuk atu halo rai sai paraízu neʼebé furak. (Mt 12:42) Tan neʼe, “bibi-malae seluk” hakarak hatene saida mak sira presiza halo atu bele moris ba nafatin iha Paraízu.​—João 10:16.

MORIS SEI SAI OINSÁ IHA PARAÍZU?

5. Tuir Ita-nia hanoin, moris sei sai oinsá iha Paraízu?

⁵ Tuir Ita-nia hanoin, moris sei sai oinsá iha Paraízu? Karik Ita imajina kona-ba jardín furak hanesan jardín Eden. (Gén 2:7-9) Ka karik Ita hanoin-hetan Miqueias nia profesia neʼebé dehan katak Maromak nia povu “ida-idak sei tuur iha sira-nia uvas-hun okos no iha sira-nia ai-figeira hun okos”. (Miq 4:3, 4) Karik Ita mós hanoin kona-ba liafuan iha Bíblia neʼebé dehan katak sei iha ai-han barak. (Sal 72:16; Isa 65:21, 22) Karik Ita imajina katak Ita tuur iha jardín furak, no iha meza neʼebé nakonu ho ai-han gostu. Karik Ita mós imajina kona-ba anin neʼebé fresku no morin husi ai-funan no mós ai-horis oioin. No karik Ita mós imajina kona-ba Ita-nia belun no família sira, inklui sira neʼebé hetan moris-hiʼas, ita hamnasa no ransu hamutuk. Neʼe laʼós mehi deʼit. Ita fiar metin katak neʼe sei akontese duni. Iha Paraízu, ita mós sei halo serbisu neʼebé lori ksolok mai ita.

6. Saida mak ita sei halo iha Paraízu? (Haree dezeñu.)

⁶ Jeová kria ita ho abilidade atu kontente ho ita-nia serbisu. (Ecle 2:24) Ita sei okupadu duni durante Kristu nia Ukun ba Tinan Rihun Ida. Ema neʼebé liu terus boot, no mós ema millaun ba millaun neʼebé hetan moris-hiʼas, sei presiza roupa, ai-han no hela-fatin. Ita sei halo serbisu barak neʼebé lori kontente atu bele prepara buat sira-neʼe! Uluk Adão no Eva tenke tau matan jardín Eden, entaun ita mós iha priviléjiu atu halo mundu sai fali Paraízu. Imajina mós ksolok neʼebé ita sente atu hanorin ema millaun ba millaun neʼebé moris hiʼas neʼebé la hatene kona-ba Jeová no ninia hakarak. Ita mós sei ajuda Jeová nia atan sira neʼebé moris antes Jesus nia tempu, atu aprende liután kona-ba buat neʼebé akontese depois sira mate.

7. Ita bele iha konfiansa saida, no tanbasá?

⁷ Ita bele iha konfiansa katak moris iha Paraízu sei iha dame, ita sei hetan buat hotu neʼebé ita presiza no mós buat hotu sei organiza ho didiʼak. Tanbasá? Tanba Jeová hatudu ona ezemplu kona-ba moris iha ninia Oan-Mane nia ukun okos mak oinsá. Ita bele haree ida-neʼe iha istória kona-ba Liurai Salomão nia ukun.

SALOMÃO NIA UKUN MAK EZEMPLU KONA-BA PARAÍZU

8. Oinsá Salmo 37:10, 11, 29 sai loos iha tempu uluk? (Haree “Pergunta husi lee-naʼin” iha Livru Haklaken neʼe.)

⁸ Maromak dirije Liurai David atu hakerek kona-ba moris sei sai oinsá bainhira liurai neʼebé matenek no laran-metin mak ukun iha futuru. (Lee Salmo 37:10, 11, 29.) Dala barak ita lee Salmo 37:11 ba ema seluk bainhira ita koʼalia kona-ba Paraízu neʼebé atu mai. Neʼe la sala tanba Jesus mós temi fali eskritura neʼe iha ninia diskursu iha foho, no neʼe hatudu katak eskritura neʼe mós sei sai loos iha futuru. (Mt 5:5) Maibé David nia liafuan mós hatudu kona-ba moris sei sai oinsá iha Liurai Salomão nia tempu. Bainhira Salomão ukun Izraél, Maromak nia povu moris ho dame no moris diʼak iha “rai neʼebé iha susubeen no bani-been barak”. Maromak dehan: “Se imi kontinua halo tuir haʼu-nia ukun-fuan . . . , haʼu sei lori dame ba rai neʼe, no imi sei toba no la iha ema ida mak halo imi taʼuk.” (Lev 20:24; 26:3, 6) Promesa sira-neʼe sai loos durante Salomão nia ukun. (1 Krón 22:9; 29:26-28) No Jeová promete katak ema aat neʼebé adora maromak seluk “sei la iha ona”. (Sal 37:10) Entaun liafuan iha Salmo 37:10, 11, 29 sai loos iha tempu uluk no mós sei sai loos iha futuru.

9. Liurai-feto husi Sabá dehan saida kona-ba Liurai Salomão nia ukun?

⁹ Liurai-feto husi Sabá rona kona-ba ema Izraél neʼebé moris ho dame no moris diʼak bainhira Salomão sai liurai. Liurai-feto neʼe halo viajen dook ba Jeruzalein atu bele haree rasik ida-neʼe. (1 Reis 10:1) Depois haree tiha Salomão nia ukun, feto neʼe hatete: “Tuir loloos, sira konta buat uitoan deʼit ba haʼu. . . . Ksolok ba Ita-nia povu, no ksolok ba Ita-nia atan sira neʼebé kontinua hamriik iha Ita-nia oin, tanba sira rona ba Ita-nia matenek!” (1 Reis 10:6-8) Maibé situasaun iha Salomão nia ukun mak ezemplu kiʼik deʼit kona-ba buat neʼebé Jeová sei halo ba ema bainhira ninia Oan-Mane Jesus mak ukun.

10. Iha dalan saida mak Jesus diʼak liu Salomão?

¹⁰ Jesus mak diʼak liu fali Salomão iha buat hotu. Salomão mak ema la perfeitu no halo sala sériu neʼebé ikusmai lori problema ba Maromak nia povu. Maibé Jesus mak Ukun-Naʼin perfeitu neʼebé nunka halo sala. (Lc 1:32; Ebr 4:14, 15) Jesus kontinua laran-metin ba Maromak, maski Satanás koko nia makaʼas. Kristu hatudu ona katak nia sei nunka halo sala ka halo buat ruma neʼebé lori susar ba ninia povu. Nia mak ita-nia Liurai neʼebé diʼak liu.

11. Sé mak sei apoia Jesus atu ukun?

¹¹ Ema naʼin-144.000 neʼebé ukun hamutuk ho Jesus sei apoia Jesus atu tau matan ba ema no kumpre Jeová nia hakarak iha rai. (Apok 14:1-3) Ema sira-neʼe hasoru ona susar no problema barak bainhira iha rai, entaun sira komprende buat neʼebé ema hasoru. Ema sira-neʼe sei halo knaar saida?

JESUS NIA ALIN SIRA SEI HALO SAIDA?

12. Serbisu saida mak Jeová fó ba ema naʼin-144.000?

¹² Serbisu neʼebé Jesus no mós ninia alin sira sei halo mak boot liu fali Salomão nian. Liurai Salomão tau matan ba ema millaun ba millaun iha nasaun ida deʼit. Maibé, sira neʼebé sai liurai iha Maromak nia Ukun sei ajuda tau matan ema biliaun ba biliaun neʼebé hela iha mundu tomak. Jeová fó duni priviléjiu boot ba ema naʼin-144.000!

13. Sira neʼebé ukun hamutuk ho Jesus iha responsabilidade espesiál saida?

¹³ Hanesan Jesus, ema naʼin-144.000 sei serbí nuʼudar liurai no amlulik sira. (Apok 5:10) Tuir Moisés nia Ukun-Fuan, amlulik sira-nia responsabilidade importante mak ajuda povu atu iha saúde diʼak no hakbesik liután ba Jeová. “Ukun-Fuan mak lalatak ba buat diʼak neʼebé atu mai”, tan neʼe ita bele fiar katak sira neʼebé ukun hamutuk ho Jesus sei ajuda tau matan ba ema nia saúde fíziku no espirituál. (Ebr 10:1) Ita tenke hein atu haree oinsá liurai no amlulik sira-neʼe komunika ho povu husi Maromak nia Ukun. Maski ita la hatene ho loloos Jeová nia arranju, maibé ita bele fiar metin katak iha Paraízu iha futuru, ita sei hetan matadalan neʼebé ita presiza.​—Apok 21:3, 4.

“BIBI-MALAE SELUK” TENKE HALO SAIDA ATU BELE MORIS IHA PARAÍZU?

14. Saida mak relasaun entre “bibi-malae seluk” ho Kristu nia alin sira?

¹⁴ Jesus bolu sira neʼebé sei ukun hamutuk ho nia nuʼudar “bibi-lubun kiʼik”. (Lc 12:32) Nia mós bolu grupu ida seluk nuʼudar “bibi-malae seluk”. Grupu rua neʼe sai nuʼudar “bibi-lubun ida deʼit”. (João 10:16) Agora daudaun grupu rua neʼe serbisu hamutuk ona, no sei kontinua serbisu hamutuk iha Paraízu. Iha tempu neʼebá, “bibi-lubun kiʼik” saʼe ona ba lalehan no “bibi-malae seluk” sei iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai. Maibé iha buat balu neʼebé “bibi-malae seluk” presiza halo agora hodi bele hela iha Paraízu.

15. (a) Oinsá mak “bibi-malae seluk” serbisu hamutuk ho Kristu nia alin sira? (b) Oinsá Ita bele banati-tuir ezemplu husi irmaun ida iha farmásia? (Haree foto.)

¹⁵ Kriminozu neʼebé arrepende an, mate ona antes nia iha oportunidade atu hatudu katak nia hafolin buat neʼebé Jesus halo ba nia. Maibé, ita neʼebé sai parte ba “bibi-malae seluk” iha oportunidade barak agora atu hatudu oinsá ita sente kona-ba Jesus. Porezemplu, ita hatudu katak ita hadomi nia liuhusi dalan neʼebé ita trata Kristu nia alin sira no Jesus sei tesi-lia ba bibi-malae sira bazeia ba ida-neʼe. (Mt 25:31-40) Ita bele apoia Kristu nia alin sira hodi halo serbisu haklaken no hanorin ema sai dixípulu ho laran-manas. (Mt 28:18-20) Tan neʼe, ita hakarak uza didiʼak publikasaun neʼebé ita simu atu estuda ho ema, hanesan livru Moris Haksolok ba Nafatin. Se agora Ita la estuda Bíblia ho ema ida, diʼak atu halo planu hodi oferese estuda Bíblia ba ema barak liután.

16. Saida mak ita bele halo agora atu sai sidadaun iha Maromak nia Ukun?

¹⁶ Ita la presiza hein toʼo moris iha Paraízu mak foin hatudu hahalok neʼebé Jeová hakarak ema atu hatudu iha tempu neʼebá. Agora ita bele hakaʼas an atu onestu liuhusi ita-nia liafuan no hahalok no mós kontrola ita-nia hahalok. Ita bele laran-metin ba Jeová, ba ita-nia kaben, no ba maluk Kristaun sira. Se ita halo tuir Jeová iha mundu aat neʼe, fasil liu ba ita atu halo tuir nia iha Paraízu. Ita mós bele haburas skill no toman oioin atu hatudu katak ita prepara ona atu moris iha Paraízu. Haree informasaun ho títulu “Ita prontu atu simu rai nuʼudar liman-rohan ka lae?” iha Livru Haklaken neʼe.

17. Ita tenke sente laran-kraik demais kona-ba sala neʼebé uluk ita halo ka lae? Esplika toʼok.

¹⁷ Ita tenke hakaʼas an atu la fó-sala tan ba ita-nia an kona-ba sala sériu neʼebé uluk ita halo. Maski nuneʼe, ita lakohi haree Jesus nia sakrifísiu nuʼudar razaun atu “halo beibeik sala ho neon”. (Ebr 10:26-31) Maibé ita bele fiar katak se ita arrepende an duni, buka ajuda ona husi Jeová no katuas sira, no mós troka ita-nia hahalok, Jeová perdua ona ita iha dalan neʼebé kompletu. (Isa 55:7; Após 3:19) Hanoin-hetan, Jesus hatete ba ema Farizeu: “Haʼu mai laʼós atu bolu ema diʼak, maibé atu bolu ema sala-naʼin.” (Mt 9:13) Jesus nia sakrifísiu iha duni kbiit atu hamoos ita-nia sala hotu.

ITA BELE MORIS BA NAFATIN IHA PARAÍZU

18. Ita hakarak husu saida ba kriminozu neʼebé hetan kastigu-mate iha Jesus nia sorin?

¹⁸ Imajina katak Ita moris iha Paraízu no konversa ho kriminozu neʼebé uluk koʼalia ho Jesus. Klaru katak Ita no nia koʼalia ba malu katak Ita agradese tebes ba Jesus nia sakrifísiu. Karik Ita mós sei husu nia atu konta kona-ba Jesus nia oras ikus iha rai no nia rasik sente oinsá bainhira Jesus hatán ba nia. No karik nia mós sei husu Ita kona-ba Ita-nia moris durante loron ikus sira iha Satanás nia mundu. Neʼe mak priviléjiu boot atu bele estuda Bíblia ho ema sira hanesan mane neʼe.​—Éf 4:22-24.

19. Tanbasá ita sei la sai baruk atu moris iha Paraízu? (Haree dezeñu iha livru oin.)

¹⁹ Ita sei la baruk atu moris iha Paraízu. Ita sei hasoru ema oioin no halo serbisu neʼebé lori ksolok mai ita. Buat furak liu mak loroloron ita sei koñese liután ita-nia Aman iha lalehan no goza buat sira neʼebé nia fó mai ita. Klaru katak sei iha buat barak atu aprende kona-ba Jeová, no mós kona-ba ninia kriasaun. Kuandu ita moris ba tempu kleur liután, ita-nia domin ba Maromak mós sei aumenta liután. Ita agradese tebes ba Jeová no Jesus tanba fó ita esperansa atu moris ba nafatin iha Paraízu.