Ho Maromak nia kbiit ami la dada an

Haʼu komprende bainhira irmaun sira-neʼe duvida se haʼu sei kontinua pioneiru ka lae. Tempu neʼebá, haʼu la fokus atu serbí Jeová. Haʼu la gosta haklaken, no haʼu halo orasaun hodi husu katak iha loron-domingu udan tun atu nuneʼe haʼu la presiza bá haklaken. Bainhira bá haklaken, haʼu oferese livru deʼit, no nunka uza Bíblia atu koʼalia ho ema. Haʼu-nia inan presiza fó osan ba haʼu atu haʼu halo knaar lee Bíblia iha kongregasaun. Haʼu la gosta estuda, no la iha planu espirituál.

Iha tempu neʼebá, haʼu tuir reuniaun boot iha Cardiff, Wales. Reuniaun boot neʼe troka haʼu-nia moris. Diskursu-naʼin ida husu pergunta balu neʼebé book haʼu atu hanoin didiʼak. Nia dehan: “Ita dedika Ita-nia moris ba Jeová no hetan batizmu ona ka lae?” Haʼu hanoin ‘Sin’. Nia husu: “Ita promete ona katak Ita sei serbí Jeová ho Ita-nia laran tomak, moris tomak, neon tomak, no kbiit tomak?” ‘Sin.’ “Ita iha problema saúde ruma ka responsabilidade família nian neʼebé hanetik Ita atu labele serbí nuʼudar pioneiru?” ‘Lae.’ “Ita iha razaun ruma neʼebé hapara Ita atu serbí nuʼudar pioneiru?” ‘Lae.’ “Se Ita-nia resposta ba pergunta ikus mak lae, tanbasá mak Ita la serbí nuʼudar pioneiru?”

Haʼu rekoñese kedas katak durante neʼe haʼu la uza haʼu-nia tempu ho didiʼak. Haʼu hanoin: ‘Haʼu la moris tuir buat neʼebé haʼu promete ona ba Jeová. Haʼu la serbí nia ho laran tomak. Se haʼu hakarak Jeová kumpre ninia promesa ba haʼu, haʼu mós presiza kumpre haʼu-nia promesa ba nia.’ Entaun iha Outubru 1956, haʼu komesa pioneiru feriadu (agora temi nuʼudar pioneiru estra).

Tinan tuirmai, haʼu sai pioneiru regulár no muda ba kongregasaun neʼebé iha haklaken-naʼin 19. Iha neʼebá haʼu simu kedas knaar atu hatoʼo diskursu semana-semana. Irmaun sira ho pasiénsia ajuda haʼu, tan neʼe haʼu-nia diskursu no dalan neʼebé haʼu hatoʼo mós sai diʼak liután. Tinan rua tuirmai, iha 1959, haʼu simu knaar nuʼudar pioneiru espesiál no serbí iha Aberdeen, área norte husi Skotlandia. Fulan balu tuirmai, haʼu simu konvite atu serbí iha Betel Londres. Haʼu hetan priviléjiu atu halo serbisu iha fatin neʼebé print livru sira, no haʼu halo serbisu neʼe ba tinan hitu.

Haʼu gosta tebes serbí iha Betel, maibé haʼu hakarak uza haʼu-nia moris ba haklaken. Haʼu sei joven hela, saúde diʼak, no prontu atu serbí iha fatin naran deʼit neʼebé Jeová hakarak. Entaun iha fulan-Abríl 1965, haʼu aplika ba eskola Gilead atu simu treinu misionáriu nian.

Iha tinan neʼebá, haʼu ho irmaun ida neʼebé hela hamutuk iha Betel deside atu bá Berlín, rai-Alemaña, hodi tuir reuniaun boot no haree moru Berlín neʼebé ema harii tinan balu antes tempu neʼebá.

Loron ida durante reuniaun boot, ami iha oportunidade atu bá haklaken, no haʼu hetan knaar atu haklaken ho irmán Susanne Bandrock. Ami kaben iha tinan 1966, no tinan rua tuirmai ami simu konvite atu tuir eskola Gilead klase 47. Neʼe mak bensaun furak! Fulan lima neʼebé ami tuir eskola liu lalais tebes. Ami simu knaar atu bá Zaire, agora Repúblika Demokrátika Kongu. Neʼe halo ami hakfodak tebes! Ami ladún hatene kona-ba nasaun neʼe. Ami hanoin barak, maibé ami simu knaar neʼe no sadere ba Jeová.

Ami semo dook hodi saʼe aviaun, no ikusmai toʼo sidade kiʼik naran Kolwezi. Ami hanoin tanbasá la iha irmaun ruma neʼebé mai hasoru ami. Ikusmai mak ami hatene katak loron rua depois ami toʼo tiha neʼebá mak irmaun sira foin simu telegrama katak ami sei toʼo neʼebá. Funsionáriu ida iha aeroportu hakbesik ami no hatete buat ruma ho língua Fransés, maibé ami la komprende língua neʼe. Feto iha ami-nia oin mak tradús ninia liafuan mai ami hodi dehan: “Nia atu prende imi.”

Funsionáriu neʼebé prende ami obriga mane ida atu uza ninia karreta kiʼik atu tula ami. Karreta neʼe tuan loos no iha tuur-fatin ba ema naʼin-rua deʼit. Maski nuneʼe, funsionáriu neʼe no karreta nia naʼin, no mós Susanne no haʼu saʼe hamutuk iha karreta kiʼik neʼe. Neʼe haree komik tebes tanba karreta kiʼik neʼe tula ami naʼin-haat no mós ami-nia pasta hodi halai tatidik iha estrada aat neʼebé kuak barak.

Karreta neʼe halai toʼo uma misionáriu nian. Ami la hatene uma misionáriu mak iha neʼebé, maibé funsionáriu neʼe hatene. Kuandu toʼo iha neʼebá, la iha ema ida iha misionáriu nia uma, no portaun xave hela. Misionáriu sira hotu bá tuir tiha reuniaun boot internasionál no foti feriadu. Ami hamriik deʼit iha loron manas no hanoin saida mak sei akontese tuirmai. Ikusmai, irmaun ida mai no nia hatudu kedas oin-midar. Neʼe halo ami sente diʼak. Irmaun neʼe koñese funsionáriu neʼe, neʼebé loloos hakarak husu osan husi ami. Depois irmaun neʼe koʼalia ho nia ba tempu balu, funsionáriu neʼe bá, no ami foin sente hakmatek.

Laʼós tempu atu dada an

Lakleur ami komprende katak irmaun-irmán sira iha rai neʼe mak laran-diʼak no iha domin boot, no sira kontinua tahan susar oioin. Triste katak ema iha nasaun neʼe hasoru violénsia ba tinan sanulu ona tanba konflitu oioin. Tuirmai iha tinan 1971, Testemuña ba Jeová lakon sira-nia rejistu legál. Ami hanoin saida mak ami bele halo ho situasaun neʼe.

Neʼe laʼós tempu atu dada an ho sentimentu taʼuk. Irmaun-irmán barak mak hamriik metin no mantein pozisaun neutrál maski ema obriga sira atu kaer kartaun partidu no tau sinál partidu nian iha sira-nia roupa. Se sira la tau sinál partidu nian, neʼe katak sira labele hetan benefísiu husi buat neʼebé governu oferese, no mós militár no polísia sira sei fó-terus ba sira. Irmaun-irmán sira lakon serbisu, no eskola hasai sira-nia oan. Irmaun-irmán atus ba atus tama prizaun. Neʼe mak tempu neʼebé susar. Maski nuneʼe, Testemuña sira kontinua haklaken liafuan diʼak ho aten-brani.

Ami tahan susar oioin

Durante tinan hirak neʼe, Susanne no haʼu uza ami-nia tempu barak liu iha área rurál hodi serbí nuʼudar katuas área no katuas distritu. Bainhira ami hela iha knua oioin, ami hetan esperiénsia úniku. Ami hela iha uma-tali neʼebé kiʼik tebes, iha deʼit fatin atu toba. Dala barak haʼu xoke haʼu-nia ulun ba ai kuandu haʼu liu odamatan nia okos. Ami kuru bee husi bee-matan ka mota atu hariis. Iha kalan, ami uza lilin atu lee livru. Ami teʼin hodi uza ai-sunu. Dala ruma ami sente susar, maibé ami hanoin katak moris nuʼudar misionáriu mak hanesan neʼe duni. Neʼe mak serbisu neʼebé folin-boot ba Jeová.

Hodi hela hamutuk ho família Testemuña sira iha área rurál, ami aprende atu hafolin liután ai-han, bee, roupa, no hela-fatin, neʼebé uluk ami sente baibain deʼit. (1 Timóteo 6:8) Buat seluk hotu mak prezente estra. Toʼo agora ami sei hanoin-hetan lia-loos simples neʼe.

Maski ami la hasoru susar oioin hanesan apóstolu Paulo, maibé dala ruma ami hasoru buat neʼebé koko ami-nia fiar no motivu atu serbí Jeová. Ami liu dalan aat sira, dala ruma liu fatin fuik neʼebé labele bolu ona nuʼudar dalan. Kuandu liu dalan neʼebé iha fatuk barak, ami-nia karreta tatidik makaʼas. Dala ruma, ami-nia karreta mout iha rai-henek. Durante tempu udan, ami-nia karreta mout iha tahu neʼebé belit hanesan goma. Ami bele halai karreta ba kilómetru 70 deʼit iha loron ida nia laran, tanba ami tenke hasai karreta husi tahu laran dala 12.

Maibé, tempu neʼebé ami serbí iha área rurál ho situasaun susar hanesan neʼe, ami sente besik liu ho Jeová. Ami aprende katak ho Jeová nia ajuda ami bele tahan ho haksolok maski ami la iha kbiit atu troka situasaun susar. Loloos Susanne laʼós ema neʼebé gosta halo atividade oioin iha liʼur, maibé nia nunka muramura kuandu ami hasoru susar oioin. Ami hanoin-hetan tempu neʼebá nuʼudar tempu haksolok, halo serbisu neʼebé iha folin-boot, no aprende buat barak husi esperiénsia.

Durante ami iha Zaire, ema kaer haʼu dala balu. Dala ida ema duun katak haʼu halo negósiu ilegál ho diamante. Neʼe halo ami laran-susar, maibé ami hanoin katak se Jeová hakarak ami atu kumpre ami-nia knaar, nia sei ajuda ami. No Jeová ajuda duni ami!

Kontinua serbí Jeová

Iha tinan 1981, ami hetan konvite atu serbí iha sukursál iha Kinxasa. Tinan ida antes neʼe, governu simu no rejistu fali Testemuña nia atividade. Irmaun sira hetan rai luan atu halo boot liután sukursál. Maibé iha Marsu 1986, derrepente deʼit prezidente iha nasaun neʼe bandu Testemuña nia atividade. Irmaun sira para projetu, no lakleur misionáriu barak mós sai husi nasaun neʼe.

Ami kontinua hela iha neʼebá ba tempu balu. Ami halo buat neʼebé ami bele atu haklaken, maibé ami nota katak autoridade sira haree hela ami-nia atividade. Maski ami halaʼo atividade ho kuidadu, maibé ema kaer haʼu kuandu haʼu halaʼo hela estudu Bíblia. Ema hatama haʼu ba sela boot iha rai okos neʼebé prizioneiru barak mak iha laran. Neʼe mak fatin neʼebé manas, dois, nakukun, no susar atu dada iis. Iha kuak kiʼik ida iha parte leten neʼebé naroman no anin tama liuhusi kuak neʼe deʼit. Prizioneiru balu kaer haʼu no lori haʼu ba mane neʼebé sira bolu nuʼudar sira-nia xefe. Xefe neʼe manda haʼu: “Kanta ami-nia inu nasionál!” Haʼu hatán: “Haʼu la hatene.” Nia dehan: “Kanta inu nasionál husi ó-nia rai!” Haʼu hatán: “Neʼe mós haʼu la hatene.” Depois neʼe, nia haruka haʼu hamriik iha parede maizumenus ba minutu 45. Ikusmai, irmaun sira halo arranju hodi haʼu bele livre.

Ami haree katak situasaun iha Kongu la sai diʼak, no lakleur ami simu knaar foun iha Zámbia. Bainhira ami hakat fronteira, ami sente kmaan no mós triste. Ami halo ona ami-nia knaar iha Kongu durante tinan 18 hodi serbisu hamutuk ho misionáriu no irmaun-irmán sira neʼebé laran-metin. Dala ruma ami hasoru dezafiu, maibé ami sente katak Jeová haraik bensaun mai ami. Ami hatene katak Jeová sempre hamutuk ho ami. Ami aprende ona lian Swahili no Fransés, no Susanne aprende uitoan lian Lingala. Ami hetan ksolok husi haklaken, no ajuda ema naʼin-130 liu atu laʼo ba oin toʼo hetan batizmu. Ami mós sente kontente tebes hodi hatene katak serbisu neʼebé ami halo bele ajuda ema barak atu aprende lia-loos iha futuru. Ikusmai ema barak mak tama lia-loos! Iha tinan 1993, Tribunál Aas Liu halakon lei neʼebé bandu Testemuña nia atividade. Agora iha haklaken-naʼin 240.000 liu iha Kongu.

Durante tempu neʼebé ami serbí iha Zámbia, ami haree projetu konstrusaun atu harii sukursál foun, no tuirmai halo boot liután sukursál nia fatin. Kompara ho tempu neʼebé ami foin muda ba Zámbia iha tinan 1987, agora iha haklaken-naʼin barak liu dala tolu.

Hanesan haʼu temi ona, bainhira haʼu sei joven irmaun barak hanoin katak ba fulan ida deʼit mós haʼu sei la tahan. Maibé tanba Jeová nia bensaun no apoia husi haʼu-nia feen doben Susanne, haʼu halo serbisu tempu-tomak ba Jeová ba tinan 65 ona. Haʼu koko no haree duni katak Jeová mak diʼak!​—Salmo 34:8.

Ami laʼós ema espesiál; ami koko deʼit atu halo buat hotu neʼebé ami bele hodi kumpre ami-nia dedikasaun ba Jeová. Ami fiar katak Jeová sei kontinua ajuda ami atu la “dada an” maibé hametin fiar no “kontinua moris”.​—Ebreu 10:39.

Haree vídeo Dayrell dan Susanne Sharp: Kami Berjanji Melayani Yehuwa Sepenuh Jiwa.