Koʼalia ho sentimentu

SENTIMENTU mak parte importante iha ema nia moris. Kuandu ema ida hatudu ninia sentimentu, nia hatudu buat neʼebé iha nia laran, nia ema oinsá, no oinsá nia hanoin kona-ba situasaun ruma no ema ruma. Tanba ema balu hasoru susar no mós tanba kultura oioin, ema barak la toman atu hatudu sai sira-nia sentimentu. Maibé Jeová hakarak ita atu haburas hahalok diʼak iha ita-nia laran, no hatudu sai ida-neʼe liuhusi dalan neʼebé ita koʼalia.—Roma 12:10; 1 Tesalónika 2:7, 8.

Kuandu ita koʼalia, liafuan sira neʼebé ita uza bele fó sai ita-nia sentimentu. Maibé, se ita la hatoʼo ita-nia liafuan ho sentimentu, ema neʼebé rona sei duvida kona-ba neʼe. Iha parte seluk, se ita-nia liafuan hatoʼo ho sentimentu neʼebé loos, ida-neʼe sei hafurak dalan neʼebé ita koʼalia no bele kona rona-naʼin nia laran.

Koʼalia ho laran-diʼak. Baibain, ita koʼalia ho laran kuandu ita hanoin kona-ba ema seluk. Tan neʼe, kuandu ita koʼalia kona-ba Jeová nia hahalok furak sira, ka kuandu ita fó sai ita-nia agradese ba Jeová nia laran-diʼak, ita-nia lian mós presiza hatudu sai ita-nia sentimentu. (Isaías [Yesaya] 63:7-9) No kuandu ita koʼalia ba ema seluk, ita mós hakarak hatudu katak ita hanoin sira.

Ema moras-lepra ida hakbesik Jesus no husu atu nia bele hetan kura. Hanoin toʼok oinsá Jesus nia lian kuandu nia hatete: “Haʼu hakarak. Sai moos bá.” (Marcos 1:40, 41) Hanoin mós kuandu feto ida neʼebé moras raan fakar ba tinan 12, hakbesik Jesus husi kotuk no kona Jesus nia roupa ninin. Kuandu feto neʼe haree katak Jesus hatene kona-ba neʼe, nia laʼo ba oin ho nakdedar, hakneʼak iha Jesus nia ain no fó sai ba ema hotu tansá mak nia kona Jesus nia roupa no oinsá nia hetan fali isin-diʼak. Hanoin kona-ba Jesus nia lian kuandu nia dehan: “Oan-feto, ó-nia fiar mak halo ó sai diʼak. Laʼo bá ho dame.” (Lucas 8:42b-48) Iha situasaun sira-neʼe Jesus hatudu ninia domin, no ida-neʼe kona ita-nia laran toʼo ohin loron.

Kuandu ita banati-tuir Jesus hodi hanoin ema, no se ita hakarak duni atu ajuda sira, ema bele haree ida-neʼe liuhusi dalan neʼebé ita koʼalia. Importante atu hatudu sai oinsá ita sente tanba ita-nia laran-diʼak bele book ema atu simu ita-nia mensajen. Serbisu haklaken fó ita oportunidade barak atu koʼalia iha dalan neʼe, liuliu kuandu ita troka hanoin ho ema, fó laran-manas, no fó kmaan ba ema.

Se ita hadomi ema seluk, diʼak atu hatudu ida-neʼe liuhusi ita-nia oin. Kuandu ita koʼalia ho laran, ema neʼebé rona ita sei hakarak atu hakbesik ba ita, hanesan ema hakbesik ba ahi iha kalan tanba malirin tebes. Se ema la bele haree liuhusi ita-nia oin katak ita hadomi sira, karik sira sei la fiar katak ita hanoin sira. Maibé, la haluha katak ita labele finje deʼit atu hatudu domin ba ema. Dalan neʼebé ita koʼalia tenkesér mai husi laran.

Ita mós presiza hatudu domin liuhusi ita-nia lian. Dala ruma ida-neʼe susar, liuliu se ita mak ema neʼebé iha lian maran ka lian iha garganta deʼit. Maibé nuʼudar tempu liu ba daudaun no mós nuʼudar ita hakaʼas an, ita bele hatudu sentimentu liuhusi lian. Hanoin-hetan katak kuandu ita koʼalia kotu-kotu beibeik, ida-neʼe bele halo ema hanoin ita koʼalia ho hirus. Koko atu koʼalia neineik uitoan, tanba ida-neʼe bele halo fasil liu atu fó sai sentimentu neʼebé ita sente iha laran.

Buat neʼebé importante liu hotu mak buat neʼebé iha ita-nia laran. Se ita hanoin duni ema neʼebé ita koʼalia bá, no hakarak duni atu ajuda sira, dalan neʼebé ita koʼalia sei hatudu sai ita-nia sentimentu.

Maski koʼalia ho laran-manas mak importante, maibé ita mós presiza koʼalia ho laran-diʼak. La toʼo atu book deʼit ema nia hanoin, maibé ita mós presiza book ema nia laran.

Hatudu sentimentu seluk. Ema neʼebé hasoru susar baibain hatudu sai sentimentu hanesan estrese, taʼuk no laran-tun. Maibé ksolok mak sentimentu neʼebé importante iha ita-nia moris, no ita hatudu sai ksolok neʼe kuandu koʼalia ho ema seluk. Maibé iha parte seluk, ita presiza kontrola sentimentu balu tanba neʼe laʼós hahalok neʼebé ema kristaun hatudu. (Éfeso 4:31, 32; Filipe 4:4) Ita bele hatudu sentimentu oioin liuhusi liafuan neʼebé ita hili atu koʼalia, liuhusi ita-nia lian no oin, no dalan neʼebé ita koʼalia.

Bíblia fó sai ema nia sentimentu oioin. Dala ruma Bíblia temi deʼit sentimentu oin ida. Maibé dala ruma Bíblia konta istória ka fó sai ema nia liafuan neʼebé hatudu sai sira-nia sentimentu. Kuandu ita lee istória sira-neʼe ho lian makaʼas, koko atu halo ita-nia lian hatudu sentimentu sira-neʼe, tanba ida-neʼe bele kona rona-naʼin nia laran. Atu halo nuneʼe, ita presiza imajina katak ita mak ema iha istória neʼe. Maibé diskursu laʼós hanesan halo drama, tan neʼe ita presiza kuidadu atu la halo ida-neʼe demais liu. Ita presiza halo istória neʼebé ita lee husi Bíblia hanesan moris iha ema nia neon.

Hatudu sentimentu neʼebé tuir ita-nia informasaun. Domin no sentimentu neʼebé ita hatudu, neʼe depende ba informasaun neʼebé ita koʼalia.

Loke ba Mateus 11:28-30, no haree eskritura neʼe koʼalia kona-ba saida. Tuirmai, lee toʼok Jesus nia liafuan neʼebé nia koʼalia ba eskriba no farizeu sira, iha Mateus kapítulu 23. Klaru katak Jesus la koʼalia liafuan makaʼas neʼe iha dalan neʼebé mamar.

Tuir ita-nia hanoin, sentimentu saida mak Judá hatudu iha Gênesis (Kejadian) kapítulu 44 kuandu nia koʼalia kona-ba ninia alin Benjamin? Haree toʼok sentimentu saida mak mosu iha versíkulu 13, no oinsá Judá sente kona-ba susar neʼe iha versíkulu 16, no mós saida mak José sente iha Gênesis (Kejadian) 45:1.

Nuneʼe, atu lee no koʼalia iha dalan neʼebé diʼak, ita presiza hanoin laʼós deʼit kona-ba liafuan no ideia sira, maibé hanoin mós kona-ba sentimentu husi informasaun neʼe.