‘Ol Strong Sik Oli Stap Kamaot Long Olgeta Ples’

OL STRONG sik we oli stap kamaot plante tede, oli olsem saen we i “soemaot we [Jisas Kraes i] stap finis mo we fasin ya blong wol i kasem en blong hem.” (Matyu 24:⁠3, NW) Luk, man blong raetem Gospel, i tokbaot samting ya we Matyu mo Mak tufala i no raetemdaon. (Matyu, japta 24 mo 25; Mak, japta 13) Long taem blong ol las dei, ol strong sik we bambae oli kamaot blong spolem ol man bambae “oli kamaot long wan ples afta long wan narafala ples.” (Luk 1:3; 21:​11, NW) ?Ol sik ya oli kamaot olsem wanem?

Nyuspepa ya Science News i se: “Ol man blong sayens oli save sam sik we oli stap haed long ol ples we i hot we ol man oli no save winim. Bambae oli kilim plante moa man i bitim sik ya AIDS. Nating se i no moa gat sam nyufala sik i kamaot, be ol man we oli stadi long ol sik ya oli talem se, i gat plante sik i stap finis long ol ples we i hot, mo oli naf blong waepemaot bigfala namba blong ol man we oli stap laef long wol.”

Namba blong man long wol i gru kwiktaem mo bigfala hif blong ol man long wol oli nidim plante samting. From samting ya plante sik oli stap kamaot long taem blong yumi. Nyuspepa ya Science News i se: “Histri i soemaot se ol sik we oli save kilim ol man, oli stap kamaot folem ol man we oli stap go long ol nyufala ples, mo tu hem i isi blong kasem nyufala sik taem laef blong taon i kam nogud.” I gat sam ples we fastaem ol man oli no save go long olgeta. Be naoia taem oli save go long ol ples ya, ale oli kasem ol nyufala sik long hem. I sem mak taem weta i jenis long ol ples long wol, nao ol bebet oli karem ol narafala sik i go. Nyuspepa ya i gohed blong talem se: “Antap bakegen, nyufala rod blong mekem sikman i kamgud bakegen olsem fasin blong givim blad mo jenisim sam haf blong bodi blong sam man wetem haf blong bodi blong narafala man. Samting ya i save mekem ol nyufala sik oli kamaot. Mo tu ol sik ya oli kamaot from ol rijman mo ol man we oli gat nem oli stap go long plante ples long wol, mo tu from ol man blong tekem drag oli stap yusum sem nidel.”

Nyuspepa ya i gohed blong talem se: “I no longtaem i pas, histri i soemaot klia olsem wanem sam sik i stap kamaot long ol ples we oli stap olgeta nomo mo bambae i no longtaem ol bigfala sik oli save kamaot from.” Eksampel olsem sik ya Mabeg we i kamaot long ol hot kantri, we bifo ol man oli no save long hem. Long 1960 plante man blong sayens long Wes Jemani, oli kasem sik ya. Bifo tu ol man oli no save long bebet we i stap givim sik ya Rif Vali fiva we i kasem milyan man mo i kilim i ded plante taosen man long Ijip long 1977. Wan narafala sik ya Ebola hem i kasem bitim wan taosen man long Saer mo Sudan long 1976 mo i kilim i ded samwe long 500 man. Plante dokta mo nes we oli stap wok had blong halpem ol man ya, olgeta tu oli kasem sik ya.

I hadwok blong talemaot fastaem ol trabol we sik i save mekem long ol man. Nyuspepa ya Science News i se: “Wan eksampel long 1918, wan bigfala sik we i kamaot mo i go long olgeta ples blong wol, i kilim samwe long 20 milyan man. I no longtaem, long olgeta ples long wol oli faenemaot se ol man oli kasem wan sik we bifo maet hem i stap nomo long ol mangke blong Afrika. Sik ya AIDS naoia i kasem 5 milyan no 10 milyan man finis long 149 kantri, olsem namba we Wol Helt Ogenaesesen i givim. Nating se ol man oli stap traehad blong winim ol sik ya, be plante man we oli stap stadi long ol sik ya oli fraet from maet bambae i gat sam samting i kamaot yet we oli moa nogud.

Ol trabol ya long saed blong ol sik, oli haf blong ol saen ya olsem ol faet, kakae i sot, mo graon i seksek bigfala. Oli blong soemaot se Jisas i stap finis long Kingdom blong hem long heven. (Mak 13:⁠8; Luk 21:​10, 11) Ol samting ya oli save mekem yumi glad tu, from Luk i raetemdaon tok blong Jisas i se: “Nao taem ol samting ya oli stat kamtru, yufala i save stanap stret, yufala i save leftemap hed blong yufala, from we yufala i save, se bambae i no longtaem, mi mi mekem yufala i fri olgeta.”​—⁠Luk 21:⁠28.