Mateo

Abujuvai jabocʉ ʉ̃i Jesúre jʉjovarĩduino

(Mr 1.12-13; Lc 4.1-13; He 2.18, 4.15)

4 Dinʉmʉre ñai Espíritu Santo nʉvarejameđa Jesúre põecʉbenoi, ñai abujuvai jabocʉ ʉ̃i jʉjovarĩduquiyepe ayʉ ʉ̃́re. 2 Aru cuarenta paijãravʉa, cuarenta paiñamia yéde ãmenejameđa Jesús. Que baru no yóboi ãvʉé ijidejavʉ̃ya ʉ̃́re. 3 Ñai jʉjovayʉ, Satanás ãmicʉcʉ, earĩ, Jesús ãuyaiyʉre coreóvarĩ, arejameđa ʉ̃́re:

—Jãveneca Jʉ̃menijicʉi mácʉ baru, ãiye đajacʉ iboá cʉ̃raboare, arejameđa.

4 Ʉbenita Jesús arejameđa ñai abujuvai jabocʉre:

—Mi aiyepe đabevʉ yʉ. Jʉ̃menijicʉi yávaiye ʉ̃i toivaicõjeiye báque coyʉivʉ yópe: “Põeva cʉbenama ne ãiye matʉiyeda. Quénora cʉrãjarama caiye Jʉ̃menijicʉi yávaiyeque máre”, arejameđa Jesús.

5 Que arĩburu yóboi, ñai abujuvai jabocʉ nʉvarejameđa Jesúre Jerusalén ãmicʉriĩmaroi. Ʉ̃́re mʉri nʉre đarejameđa Jʉ̃menijicʉi cʉ̃rami pʉenora. 6 Aru arejameđa ʉ̃́re:

—Jãve Jʉ̃menijicʉi mácʉ baru, tʉrĩ nʉjacʉ yore jocarĩ, pʉ joborõita. Que baru Jʉ̃menijicʉi yávaiye ʉ̃i toivaicõjeiye báque coyʉivʉ mi borore yópe: “Jʉ̃menijicʉ jarocʉyʉme ʉ̃i ángelevare, ne corenajiyepe ayʉ mʉre. Jãmʉórajarama mʉre ne pʉrʉáque mi ijié tebequiyepe aivʉ mi cʉbobare cʉ̃raboque”, arĩ toivarejaquemavʉ. Que baru mi tʉrĩ nʉru, yʉ jã́ñʉ bʉojacʉyʉmu Jʉ̃menijicʉ đayʉre yópe ʉ̃i aiye báquepedeca, arejameđa Jesúre ñai abujuvai jabocʉ.

7 Aru Jesúcapũravʉ arejameđa ʉ̃́re:

—Mi aiyepe đabevʉ yʉ. Jʉ̃menijicʉi yávaiye ʉ̃i toivaicõjeiye báque coyʉivʉ yópe: “Jʉjovabejacʉ mi jabocʉ Jʉ̃menijicʉre. Jã́đovaicõjemejacʉ ʉ̃i parʉéde”, arĩ toivarejaquemavʉ. Que baru yéde đabevʉ yʉ, jã́đovaicõjejʉrocʉ ʉ̃i parʉéde. Majivʉ yʉ parʉcʉre, arejameđa Jesús.

8 Aru bedióva cojedeca ñai abujuvai jabocʉcapũravʉ nʉvarejameđa Jesúre. Cʉ̃racũ ʉ̃mʉjʉricũ pʉenoi jã́đovarejameđa caiye ijãravʉcarõa ĩmaroare aru caiye die cʉve méne máre. Aru arejameđa ʉ̃́re:

9 —Caiye iye jabocʉbu yʉ. Que baru jíquijivʉ mʉre caiye iyede, mi ñʉatutarĩ mearore jídu yʉre, arejameđa Jesúre ñai abujuvai jabocʉ.

10 Dinʉmʉre Jesúcapũravʉ arejameđa ʉ̃́re:

—Mi aiyepe đabevʉ yʉ. Aru mʉ, Satanás, maumena nʉjacʉ mʉ yʉre jocarĩ. Jʉ̃menijicʉi yávaiye ʉ̃i toivaicõjeiye báque coyʉivʉ yópe: “Mearore jíjacʉ mi jabocʉ Jʉ̃menijicʉre aru ʉ̃́re cũinácʉra memecajacʉ yópe ʉ̃i ʉrõpe”, arejameđa Jesús.

11 Que baru ñai abujuvai jabocʉ nʉrejameđa Jesúre jocarĩ. Aru ángeleva coreni cađatedejaimađa ʉ̃́re.

Jesús Galileai ʉ̃i bueni bʉino

(Mt 3.2, 14.3; Mr 1.14-15, 6.17; Lc 3.19-20, 4.14-15; Jn 2.12)

12 Dinʉmʉre Herodes ãmicʉcʉ jabocʉ bʉoicõjenejameđa Juan Bautistare. Die borore jápiayʉ bácʉ Jesús, nʉrejameđa Galilea ãmicʉrijoborõi. 13 Nazaret ãmicʉriĩmarore dajocarĩ, nʉri apeno joborõi, Zabulón aru Neftalí ãmicʉriyajuboa põeyajuboacavʉ ne cʉrijoborõi, nʉrejameđa Jesús. Capernaum ãmicʉriĩmaroi cʉcʉnʉrejameđa, macajitabʉ ʉrabʉ ẽcarʉi. 14 Nópe vaidéjavʉ̃ya cũinátʉrʉ Jʉ̃menijicʉ ʉ̃i coyʉicõjeiye báquepedeca ʉ̃i yávaiyede coyʉcaipõecʉ bácʉre, Isaías ãmicʉcʉre. Yópe arĩ, toivaicõjenejaquemavʉ ʉ̃ mácʉre Jʉ̃menijicʉ:

15 Zabulón aru Neftalí ãmicʉrijoborõai, Jordán ãmicʉriya apedʉve, jia ʉrađacapũravʉi, Galilea ãmicʉrõ, judíova ãmevʉ ne cʉrõtamu. 16 Ina põeva ñeminoi dobarivʉ bácavʉ ʉrarõ mearo miađárore jã́đama. Ina põeva bótainope painoi dobarivʉ bácavʉre, ne ũme yaijʉroede, miađáe tʉivʉ náre, arejaquemavʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiyede coyʉcaipõecʉ bácʉ.

Nópe ʉ̃i coyʉiyede, yópe aiyʉrejaquemavʉ: Ina judíova ãmevʉ Jʉ̃menijicʉi yávaiyede jãvene majibedejaquemavʉ aru jãravʉ cũiméjãravʉ baquinóre cʉvabedejaquemavʉ Cristoi daquiye jipocai.

17 Dinʉmʉmiata bueni bʉ́rejameđa Jesús. Yópe arĩ, coyʉre curejameđa:

—Chĩori dápiarĩ mʉje ãmeina teiyede, oatʉvajarã mʉje đaiyede. Mʉje nópe đaiyede, maumena mʉjare jabotecʉyʉme Jʉ̃menijicʉ, are nʉrejameđa Jesús.

Jesús ʉ̃i “Dajarã” aino yóvaicʉvaivʉ moa boaipõevare

(Mt 9.35; Mr 1.16-20, 39; Lc 5.1-11)

18 Que teniburu yóboi, Jesús cuyʉ macajitabʉ ʉrabʉ Galilea ãmicʉrijitabʉ ẽcarʉi, jã́rejameđa pʉcarã ʉ̃mʉvare, Simóre aru Andrés ĩmacʉmaquevʉre. Moa boarĩ́ bojeđaipõeva marejáimađa na. Que baru dʉvaivʉ barejáimađa ne pápicʉ ʉracʉre dibʉ macajitabʉi. 19 Ne que teiyede, Jesús arejameđa náre:

—Dajarã yʉ́que. Epequijivʉ mʉjare, mʉje davarãjiyepe põevare ji yebai, yópe mʉje moare davaiyepe pápicʉque, ji meađaquiyepe náre, arejameđa Jesús.

20 Que ayʉre jápiarĩ, dajocarejaimađa ne pápicʉare, nʉrajivʉ Jesúque. 21 Aru cuyʉ cãreja, jipocai jã́rejameđa apevʉ pʉcarã ʉ̃mʉvare, Zebedeoi márare, Santiago aru ĩmacʉ Juan. Ĩmarejaimađa népacʉque ne jiađocũi, meađaivʉ ne pápicʉare. Jã́rina, cuturejameđa náre. 22 Quénora cũiná dajocarejaimađa dicũre aru népacʉre máre, nʉrajivʉ Jesúque.

Jesús ʉ̃i bueino obedivʉ põevare

(Lc 6.17-19)

23 Jesús bueyʉ barejáme Jʉ̃menijicʉi yávaiyede caino Galilea ãmicʉrijoborõi judíovai cójijiñamiai. Coyʉyʉ barejáme iye yávaiye méne Jʉ̃menijicʉi jaboteiyede põevare. Aru meađayʉ barejáme põevare caiye duica ijié coapa aru caino ijinore máre. 24 Que baru caivʉ põeva Siria ãmicʉrijoborõcavʉ jápiarejaquemavʉ Jesúi borore. Aru obedivʉ põeva névʉ ijimarare meađarãnʉvarejaima Jesús yebai. Ina duica ijiéde cʉvarivʉre, ijiéde ñájivʉre, ijinore cʉrivʉre, abujuva ĩmamarare, bidivʉre aburi ne jijecamure etaiyeque, aru nacajaiye majibevʉre máre meađarejame Jesús. 25 Aru obedivʉ põeva nʉrejaima ʉ̃i yóboi, Galilea ãmicʉrijoborõcavʉ, Decápolis ãmicʉrõcavʉ, Jerusalén ãmicʉriĩmarocavʉ, Judea ãmicʉrijoborõcavʉ, aru Jordán ãmicʉriya jia apedʉvecavʉ máre.