Hechos

Pedro aru Jũamaque ne boroteino jabova yebai

(Mt 21.42; Mr 12.20-22; Lc 20.17; Jn 14.6; 1 P 2.7)

4 Pedro aru Juan máre yópe yávaiyedeca ina põevare, apevʉ sacerdotevacavʉ, aru Jʉ̃menijicʉi cʉ̃ramine coreipõevai jabocʉ, aru saduceovacavʉ máre nʉrejaimađa ne yebai. Saduceo ãmicʉriyajubo judíovacavʉ barejáimađa na. Dápiarejaimađa nacajaino cʉbenore yainore jarʉvarĩ. 2 Jararejaimađa Pedrojãre ne bueiye boje. Pedrojã arĩ buedejaimađa:

—Jesús nacajaquemavʉ yainore jarʉvarĩ. Aru maja máre nacajarajaramu yainore jarʉvarĩ, arejaimađa Pedrojã.

3 Jaraivʉ Pedrojãre, ina saduceovajã náre jẽni, ãmeina teivʉre jẽni jacoiñami nʉvaicõjenejaimađa churaravare. Jave nainú marejávʉ̃ya. Que baru cõmiáijãravʉita jabova ne ãmeina teivʉre jẽniari jã́iñami nʉvarajivʉ barejáimađa náre. 4 Ʉbenita obedivʉ põeva, ne bueiyede jápiaivʉcavʉ bácavʉ, jʉ arejaimađa Jesúre. Ina põeva mamarʉmʉ jʉ aivʉ Jesúre dijãravʉre cũinápʉrʉpe paimil paivʉ baju ʉ̃mʉva marejáimađa na. Obedivʉ nomiva máre jʉ arejaimađa ʉ̃́re.

5 Cõmiáijãravʉ ina judíovai jabova, aru bʉcʉva, aru Jʉ̃menijicʉi yávaiyede bueipõeva máre cójijidejaimađa Jerusalén ãmicʉriĩmaroi. 6 Apevʉ ina jabovacavʉ barejáimađa sacerdotevare jaboteipõecʉ ʉ̃i ãmiá Anás, aru Caifás, Juan, Alejandro, aru apevʉ Anás jinacavʉ. 7 Cójijivʉ bácavʉ, davaicõjenejaimađa Pedrojãre ne yebai aru núicõjenejaimađa náre ne coricai. Que teni cũinácʉ nácacʉ jẽniari jã́rejameđa Pedrojãre:

—¿Ñamei parʉéque meađarãrʉ mʉja ñai cuiye majibecʉ bácʉre? arejameđa náre.

8 Dinʉmʉ ñai Espíritu Santo Pedrore đaicõjeñʉ, yávaicõjenejameđa ʉ̃́re ʉ̃i jʉ aiyede náre.

9 —Mʉja jabova, mʉja bʉcʉva máre, caride mʉja jẽniari jã́ivʉ ñʉjare ñʉje meađacaino mácarõre ñai cuiye majibecʉ bácʉre. Mʉja majiyʉvʉ aipe đarĩ meađaimʉ mácʉre. 10 Que baru coyʉyʉbu mʉjare, mʉje majinajiyepe ayʉ, aru caivʉ Israecavʉ máre, ne majinajiyepe ayʉ. Jesús Nazarecacʉ ʉ̃i parʉé boje, ñai ʉ̃mʉ númi yui mʉje jã́inoi, meacʉ baju. Ñainecabe Jesús mʉje pẽvari boarĩ́ jarʉvaimʉ mácʉ. Ʉbenita Jʉ̃menijicʉ nacovaquemavʉ ʉ̃́re yainore jarʉvarĩ. 11 Aru Jʉ̃menijicʉ toivaicõjenejaquemavʉ ʉ̃i yávaiyede yópe Jesúi borore: “Iva cʉ̃ravare cʉ̃ramine đaipõeva ʉbeni jarʉvaquemavʉ. Caride iva cʉ̃rava caiva apeva pʉeno parʉrivabu”, arejaquemavʉ Jʉ̃menijicʉ. Nopedeca Jesús, mʉje ʉbemʉ mácʉ, Jʉ̃menijicʉi epeimʉme. Apevʉ pʉeno jabocʉ parʉcʉbe ñai Jesús. 12 Que baru ʉ̃́recabe cũinácʉ põevare meađaipõecʉ. Ijãravʉre apecʉ cʉbebi. Quécʉra Jesús, Jʉ̃menijicʉi epeimʉ, põevare meađayʉ bʉojaibi, ne ñájimenajiyepe ayʉ ne ãmeina teiye boje, arejameđa Pedro cójijinocavʉre.

13 Ʉ̃́re jápiaivʉ bácavʉ, ina cójijinocavʉ cuecumarejaimađa, ne jã́iyede Pedrore aru Jũare máre yávaivʉre jidʉbevʉva, ne coreóvaiye boje náre ʉbeni cʉrivʉre aru buebevʉ bácavʉre máre. Ʉbenita majidejaimađa Jesúi yóvaimara mácavʉre. 14 Jã́rejaimađa ñai ʉ̃mʉ meađaimʉ mácʉre ne jẽneboi Pedro aru Jũaque máre. Que baru coyʉrĩ majibeni, bi arejaimađa na. 15 Dinʉmʉ etaicõjenejaimađa Pedrojãre ne cójijitucubʉre jocarĩ. Ne etarĩburu yóboi, ina jabova yávaivʉ barejáimađa ne bajumia, yópe arĩ, jẽniari jã́rejaimađa:

16 —¿Aipe đarãjidica maja náre? Ðarãma na ʉrarõ põeva ne đarĩ majibede. Caivʉ Jerusalẽ́cavʉ majima ne đaiye báquede. Que baru maja jʉ abeni majibevʉ. 17 Ʉbenita ne buebenajiyepe aivʉ apevʉre ne bueiyede, aru ne đabenajiyepe aivʉ põeva ne đarĩ majibede cojedeca, yávaicõjemenajarevʉ cojedeca Jesúi borore, arejaimađa ina cójijinocavʉ, ne bajumia yávaivʉ.

18 Ne yávarĩburu yóboi, órejaicõjenejaimađa Pedrore aru Jũare máre ne cójijitucubʉi cojedeca. Aru parʉrõreca yávaicõjemenidurejaimađa náre Jesúi borore.

—Bedióva cojedeca buebejarã mʉja Jesúi borore, arĩdurejaimađa na Pedrojãre.

19 Ʉbenita Pedrojãcapũravʉ arejaimađa ina judíovai jabovare:

—Dápiarĩ majijarã mʉja. ¿Jʉ̃menijicʉi jã́inoi, jʉ arãjidi ñʉja mʉje đaicõjeiyede o Jʉ̃menijicʉi đaicõjeiyede? 20 Jave dápiarĩ majivʉ ñʉja aipe đaiye jaʉrõre ñʉjare. Jʉ aiye jaʉvʉ ñʉjare Jʉ̃menijicʉi đaicõjeiyede. Que baru apenore đaiye majibevʉ ñʉja. Quénora đaivʉbu yópe iye ñʉje jã́iye báquepe, aru yópe ñʉje jápiaiye báquepe máre, arejaimađa.

21 Ina cójijinocavʉcapũravʉ cojedeca yávaicõjemenidurejaimađa náre parʉrõreca.

—Jesúi borore mʉje buedu, ñájine đarãjivʉbu mʉjare, arejaimađa Pedrojãre.

Ina põevacapũravʉ torojʉrĩ mearore jídejaimađa Jʉ̃menijicʉre, Pedrojã ne đaiye báque boje. Que baru ina cójijinocavʉ, yávaicõjemeniduivʉ, jaetovarejaimađa náre. 22 Aru ñai ʉ̃mʉ, ne meađaimʉ mácʉ põeva ne đarĩ majibeno đaiyeque, cuarenta paiʉjʉa pʉeno baju bʉcʉcʉ barejámeđa ʉ̃.

Jesúre jʉ aipõeva ne jẽniaino parʉéde Jʉ̃menijicʉque

(Mt 27.1-2; Mr 15.1; Lc 23.1, 7-11; Jn 18.28-29; Fil 2.7)

23 Maumejiena etarĩburu yóboi cójijinore jocarĩ, Pedro aru Jũamaque copainʉrejaimađa ne yóvaimara yebai. Aru coyʉrejaimađa náre caiye ina sacerdotevare jaboteipõeva aru ina judíova bʉcʉva máre ne coyʉiye báquede náre. 24 Ina Jesúre jʉ aipõeva jápiaivʉ bácavʉ Pedrojãi borore, cũinátʉrʉ yópe arĩ, coyʉrejaimađa Jʉ̃menijicʉre:

—Mʉ, ñʉje jabocʉ, caivʉ jabova pʉeno meacʉ, cʉeđarejaquemavʉ mʉ cavarõre, aru joborõre, aru jia ʉrađare máre, aru caivʉ nócavʉre, aru noi cʉede máre. 25 Mʉ yávaicõjenejaquemavʉ ñʉjeñecu David bácʉre, mʉre memecaipõecʉ bácʉre, mi Espíritu Santo majiéque. Que teni David bácʉ arejaquemavʉ:

Judíova ãmevʉ jorojĩnajarama. Põeva dápiarãjarama ʉbenina ne đarãjiyede. 26 Ijãravʉcavʉ jabova meađarãjarama na ne baju. Aru ina ĩmaroare cõjeipõeva cójijinajarama, maucʉvarãjivʉ Jʉ̃menijicʉre aru ʉ̃i epeimʉ Cristore máre, arejaquemavʉ David bácʉ.

27 ’Yópe David bácʉ ʉ̃i Jʉ̃menijicʉi yávaiyede coyʉcaiye báquepe đaiyede jã́vʉ ñʉja. Yo ĩmaroi ina jabova Herodes aru Poncio Pilato cójijiquemavʉ judíova ãmevʉque aru apevʉ Israecavʉque máre, maucʉvarãjivʉ Jesúre, mʉre memecaipõecʉ meacʉ bajure, ñai mi epeimʉ Cristore. 28 Cójijiquemavʉ, đarãjivʉ yópe “Ðarãjarama”, mi aino mácarõpe, mi majiéque, nópe arĩ, yávarejaquemavʉ mʉ.

29 ’Aru mʉ, ñʉje jabocʉ, cõmaje ãroje jã́jacʉ ñʉjare, ne ñájine đaiyʉe boje ñʉjare. Jidʉbevʉva yávare đajacʉ ñʉjare Jesús ʉ̃i yávaiye méne. 30 Ijimarare meađajacʉ náre coapa. Parʉre đajacʉ ñʉjare ñʉje ũmei, ñʉje đarãjiyepe ayʉ põeva ne jã́mene, ne đarĩ majibede máre, mʉre memecaipõecʉ Jesús ʉ̃i ãmiái, ʉ̃i parʉéque, arĩ jẽniarejaimađa Jʉ̃menijicʉre na, Jesúre jʉ aipõeva.

31 Jẽniari bʉojaiyede, ne cʉrõ cújidejavʉ̃ya pare Jʉ̃menijicʉi parʉéque. Aru ñai Espíritu Santo đaicõjeñʉ, yávaicõjenejaquemavʉ náre. Que teni jidʉbevʉva coyʉrejaimađa Jʉ̃menijicʉi yávaiye méne.

Caivʉ ne cʉvae ne coavaino

(Hch 2.44-45)

32 Caivʉ Jesúre jʉ aipõeva ne ũme aru ne dápiaiye máre cũinátʉrʉ barejáimađa na. Nácacʉ cʉbedejameđa “Yo jínomu” ayʉ. Quénora caiye ne cʉvaede “Majemu”, arejaimađa na, Jesúre jʉ aipõeva. 33 Jesús ʉ̃i yávaiye méne beorĩ coyʉicõjeimara parʉrõreca coyʉrejaimađa apevʉre: “Jã́carã ñʉja Jesúre nacajañʉre yainore jarʉvarĩ”, arejaimađa. Aru Jʉ̃menijicʉ mearo đacarejameđa náre pare. 34 4:34-35 Nácacʉ cʉbedejameđa jaʉmʉ ʉ̃́re apejĩe. Apevʉ ina joborõre cʉvarivʉ, cʉ̃ramiare cʉvarivʉ máre, bojeđaivʉ barejáimađa nénore. Aru ne bojeđainore nʉvari, jívʉ barejáimađa Jesús ʉ̃i yávaiye méne beorĩ coyʉicõjeimarare, ne coavarãjiyepe aivʉ ina apejĩe jaʉmarare náre jaʉrõpe. 35 — 36 Cũinácʉ nácacʉ yópe đarejameđa, ʉ̃i ãmiá José. Ñai José levita ãmicʉriyajubocacʉ barejámeđa. Aru põetedejameđa Chipre ãmicʉrijiavʉi. Jesús ʉ̃i yávaiye méne beorĩ coyʉicõjeimara ãmidorejaimađa ʉ̃́re Bernabé, “cađateipõecʉ” aivʉ. 37 Ʉ̃ cʉvacʉ bácʉ joborõare, aru cũináro ʉ̃i joborõre bojeđarejameđa ʉ̃, Bernabé. Bojeđarĩburu yóboi, bojeđainore nʉvari, jídejameđa diede Jesús ʉ̃i yávaiye méne beorĩ coyʉicõjeimarare, ne coavarãjiyepe ayʉ. Que đarejameđa Bernabé.