Yitso Nyɔŋmai Enyɔ Kɛ Etɛ
“Gbɛi Hee”
1. Mɛɛ nɔmimaa ko aŋma afɔ̃ shi yɛ Yesaia yitso 62 lɛ mli?
NƆMIMAA, miishɛjemɔ, sɛɛkuu he hiɛnɔkamɔ—nomɛi ji nibii ní he hiaa Yudafoi ní yɔɔ Babilon ní amɛnijiaŋ eje wui waa lɛ. Afii nyɔŋmai abɔ eho kɛjɛ be mli ní akpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ lɛ. Yuda kã shi amaŋfɔ yɛ he ko ní kɛ Babilon jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 800, ni etamɔ nɔ ni Yehowa hiɛ ekpa Yudafoi lɛ anɔ. Mɛni baanyɛ aha amɛshihilɛ ahi fe bɔ ni eyɔɔ lɛ? No ji shiwoi ní jɛ Yehowa ŋɔɔ, ni tsɔɔ akɛ ekɛ amɛ baaku sɛɛ kɛba amɛmaŋ, ni ebaaha amɛbato jamɔ krɔŋŋ amɛma shi ekoŋŋ. Kɛkɛ lɛ akɛ gbɛi ní tsɔɔ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ baaye wiemɔi ni kɔɔ amɛhe, tamɔ “mɔ ni akwa lɛ” kɛ “amaŋfɔ” lɛ anajiaŋ. (Yesaia 62:4; Zakaria 2:12) Yesaia yitso 62 lɛ eyi obɔ kɛ nɛkɛ shiwoi nɛɛ. Shi kɛlɛ, taakɛ sɛɛkuu gbalɛi krokomɛi ji lɛ, nɛkɛ yitso nɛɛ wieɔ saji ní yaa shɔŋŋ kwraa fe Yudafoi lɛ akpɔmɔ kɛmiijɛ Babilon nomŋɔɔ mli lɛ he. Yɛ emlibaa ni fe fɛɛ lɛ mli lɛ, Yesaia yitso 62 lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ ama Yehowa mumɔŋ maŋ, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” yiwalaheremɔ nɔ mi diɛŋtsɛ.—Galatabii 6:16.
Yehowa Ejɔɔɔ Ehe
2. Yehowa jie mlihilɛ kpo etsɔɔ Zion ekoŋŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
2 Abutu Babilon yɛ afi 539 D.Ŋ.B. Yɛ no sɛɛ lɛ, Persia Maŋtsɛ Koresh wo akpɔ ko ní ha Yudafoi ní sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaaku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem ní amɛyatswa Yehowa jamɔ amɛma shi ekoŋŋ. (Ezra 1:2-4) Yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, Yudafoi ní ku amɛsɛɛ lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ bii lɛ yashɛ amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ. Yehowa jie mlihilɛ kpo etsɔɔ Yerusalem ekoŋŋ, taakɛ ejeɔ kpo yɛ miishɛɛ henumɔ ní yɔɔ egbalɛ sane jajemɔ nɛɛ mli lɛ, akɛ: “Zion hewɔ lɛ mimuaŋ minaa, ni Yerusalem hewɔ lɛ mijɔŋ mihe, kɛyashi beyinɔ ni ejalɛ lɛ aaaje kpo tamɔ jetsɛremɔ kpɛmɔ, ni eyiwalaheremɔ aaatso tamɔ kɔti.”—Yesaia 62:1.
3. (a) Mɛni hewɔ ni naagbee lɛ, Yehowa kpoo shikpɔŋ nɔ Zion lɛ, ni namɔ baye enajiaŋ? (b) Mɛɛ hetsimɔ ko ba mli, ni mɛɛ be eba, ni mɛɛ be mli wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ?
3 Yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha shiwoo ní ekɛha akɛ ebaasaa Zion, loo Yerusalem ekoŋŋ lɛ ba mli. Ehere maŋ lɛ mli bii lɛ ayiwala, ni amɛjalɛ lɛ kpɛ́ tamɔ jetsɛremɔ kpɛmɔ. Shi, sɛɛ mli lɛ, amɛkpalaŋ kɛjɛ jamɔ krɔŋŋ he ekoŋŋ. Yɛ naagbee lɛ, amɛkpoo Yesu akɛ Mesia lɛ, ni yɛ naagbee lɛ, Yehowa kwa amɛ kwraa akɛ emaŋ ní ehala. (Mateo 21:43; 23:38; Yohane 1:9-13) Yehowa ha afɔ́ jeŋmaŋ hee ko, ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” Nɛkɛ jeŋmaŋ hee nɛɛ batsɔ ewebii krɛdɛɛ, ni yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, emli bii lɛ kɛ ekãa shiɛ sanekpakpa lɛ yɛ jeŋ ní ale yɛ nakai beaŋ lɛ mli fɛɛ. (Galatabii 6:16; Kolosebii 1:23) Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, hetsimɔ kɛmiijɛ anɔkwa jamɔ he lɛ ba. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ Kristojamɔ ko ba shihilɛ mli, taakɛ wɔnaa yɛ Kristendom ŋmɛnɛ lɛ. (Mateo 13:24-30, 36-43; Bɔfoi lɛ Asaji 20:29, 30) Afii ohai abɔ nɛ, ní aŋmɛ Kristendom gbɛ ni ekɛ heguɔgbee kpele diɛŋtsɛ eba Yehowa gbɛi lɛ nɔ. Shi, yɛ naagbee lɛ, Yehowa “duromɔ afi” lɛ je shishi yɛ afi 1914, kɛfata Yesaia gbalɛ lɛ fã nɛɛ mlibaa ní da lɛ he.—Yesaia 61:2.
4, 5. (a) Namɛi Zion kɛ ebii lɛ feɔ amɛhe okadi ŋmɛnɛ? (b) Yehowa kɛ Zion etsu nii koni ‘eyiwalaheremɔ lɛ atso tamɔ kɔti’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Ŋmɛnɛ, shiwoo ní Yehowa kɛha akɛ ebaasaa Zion ekoŋŋ lɛ eba mli yɛ eŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ, ni ji “ŋwɛi Yerusalem,” ní ebii, ni ji Kristofoi ní akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ ji enajiaŋdamɔlɔi yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ anɔ. (Galatabii 4:26) Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ sɔmɔɔ akɛ yelikɛbualɔ ní etu ehe eha—ehiɛ yɛ ehe nɔ, eyɛ suɔmɔ, ni etsuɔ nii kɛ ekãa. Kwɛ miishɛɛ be kpele diɛŋtsɛ ní eji beni efɔ́ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ yɛ afi 1914 lɛ! (Kpojiemɔ 12:1-5) Kɛjɛ afi 1919 titri kɛbaa nɛɛ, ebii ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ eshiɛ ejalɛ lɛ kɛ eyiwalaheremɔ lɛ he sane amɛtsɔɔ jeŋmaji lɛ. Taakɛ Yesaia gba efɔ̃ shi lɛ, nɛkɛ bii nɛɛ eha hei ní ewo duŋ lɛ ekpɛ́ tamɔ kane, ni amɛha amɛla lɛ etso.—Mateo 5:15, 16; Filipibii 2:15.
5 Yehowa yɛ ejálɔi lɛ ahe miishɛɛ waa diɛŋtsɛ, ni ejɔŋ ehe, loo efeeŋ dioo, kɛyashi beyinɔ ní eeeha shiwoi ní ekɛha Zion kɛ ebii lɛ aba mli. Mɛi ní afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ kɛ amɛhefatalɔi ni ji “tooi krokomɛi” lɛ hu ekpɛlɛɛɛ akɛ amɛaafee dioo. (Yohane 10:16) Amɛyɛ ekãa waa diɛŋtsɛ beni amɛgbalaa gbɔmɛi ajwɛŋmɔ kɛbaa yiwalaheremɔ gbɛ kome pɛ lɛ nɔ lɛ.—Romabii 10:10.
“Gbɛi Hee” ní Yehowa Kɛha
6. Mɛni Yehowa eto eyiŋ yɛ he kɛha Zion?
6 Mɛni Yehowa eto eyiŋ yɛ he kɛha Zion, ni ji eŋwɛi ‘yoo’ lɛ, ní blema Yerusalem feɔ ehe mfoniri lɛ? Ejaje akɛ: “Ni jeŋmaji aaana ojalɛ lɛ, ni maŋtsɛmɛi fɛɛ aaana onunyam lɛ, ni akɛ gbɛi hee ní Yehowa naabu aaawo bo lɛ, aaatsɛo.” (Yesaia 62:2) Kɛ́ Israelbii lɛ miifee jalɛ nii lɛ, enyɛɔ jeŋmaji lɛ anɔ ni amɛkwɛɔ amɛ kɛ nɔjwɛŋmɔ. Anyɛɔ maŋtsɛmɛi po anɔ ni amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ Yehowa kɛ Yerusalem miitsu nii, ni ákɛ nɔyeli ní amɛyeɔ nɔ lɛ feɔ nɔ ko bibioo kwraa kɛ́ akɛmiito Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ he.—Yesaia 49:23.
7. Mɛni Zion gbɛi hee lɛ tsɔɔ?
7 Yehowa ma Zion shihilɛ ní etsake lɛ nɔ mi agbɛnɛ kɛtsɔ gbɛi hee ní eha lɛ lɛ nɔ. Nakai gbɛi hee lɛ feɔ jɔɔmɔ shihilɛ kɛ gbɛhe ní woo yɔɔ mli, ní Zion bii ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ náa mli ŋɔɔmɔ kɛjɛ afi 537 D.Ŋ.B kɛbaa lɛ he mfoniri.a Etsɔɔ akɛ Yehowa kpɛlɛɔ Zion nɔ akɛ enii ji lɛ. Ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli filiɔ lɛ akɛ Yehowa náa ehe miishɛɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ni tooi krokomɛi lɛ kɛ amɛ feɔ ekome kɛnáa miishɛɛ.
8. Yehowa ewo Zion hiɛ nyam yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?
8 Beni eha Zion gbɛi hee lɛ sɛɛ lɛ, agbɛnɛ Yehowa wo shi akɛ: “Oootsɔ akekere fɛfɛo yɛ Yehowa dɛŋ kɛ maŋtsɛfai yɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ dɛŋ.” (Yesaia 62:3) Yehowa hiɛɔ efonirifeemɔŋ ŋa lɛ, ni ji ŋwɛi Zion, koni mɛi akwɛ lɛ kɛ hiɛsɔɔ. (Lala 48:3; 50:2) Akekere fɛfɛo kɛ “maŋtsɛfai” lɛ tsɔɔ akɛ akɛ woo kɛ nɔyeli hegbɛ ewula lɛ. (Zakaria 9:16) Akɛni edamɔ shi kɛha ŋwɛi Zion, loo “ŋwɛi Yerusalem” hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ ji nɔ ko ní yɔɔ naakpɛɛ, ní jɛ Nyɔŋmɔ nine ní miitsu nii—loo enitsumɔ hewalɛ—lɛ mli. (Galatabii 4:26) Kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, nakai mumɔŋ maŋ lɛ efee emuuyeli mlihiɛmɔ kɛ hetuu-kɛhamɔ he okadi kpele diɛŋtsɛ efɔ̃ shi. Awoɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ, ni ji mɛi ní afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ fɛɛ hewalɛ ní amɛjie hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ ní sa kadimɔ kpo. Yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, akɛni no mli lɛ mɛi ní afɔ amɛ mu lɛ anine eshɛ amɛ ŋwɛi nyɔmɔwoo ní yɔɔ nyam lɛ nɔ hewɔ lɛ, amɛbaafee Yehowa dɛŋdadei ní ekɛbaahole bɔɔ nii ní dɔmɔɔ ŋtsɔi lɛ nɔ kɛya naanɔ wala mli.—Romabii 8:21, 22; Kpojiemɔ 22:2.
‘Yehowa Ená Ohe Miishɛɛ’
9. Tsɔɔmɔ bɔ ni Zion tsakemɔ lɛ ji lɛ mli.
9 Gbɛi hee ní akɛha lɛ lɛ hu fata ŋwɛi Zion tsakemɔ ní yɔɔ miishɛɛ, taakɛ ebii ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ fee he mfoniri lɛ he. Wɔkaneɔ akɛ: “Atsɛŋo ‘mɔ ni akwa lɛ’ dɔŋŋ, ni oshikpɔŋ lɛ hu, atsɛŋ lɛ ‘amaŋfɔ’ dɔŋŋ, shi moŋ aaatsɛo akɛ ‘mitsui he gbɔmɔ’ kɛ oshikpɔŋ lɛ hu akɛ ‘kpeemɔ yoo;’ ejaakɛ Yehowa ená ohe tsuijurɔ, ni oshikpɔŋ lɛ hu, aaakpee lɛ.” (Yesaia 62:4) Shikpɔŋ nɔ Zion ekã shi amaŋfɔ kɛjɛ be mli ní akpata ehiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ. Shi kɛlɛ, Yehowa wiemɔi lɛ maa esaamɔ kɛ gbɔmɛi ní baahi emli ekoŋŋ lɛ nɔ mi kɛhaa lɛ. Zion ní be ko lɛ efite lɛ efeeŋ yoo ní akwa lɛ dɔŋŋ, ni eshikpɔŋ lɛ hu kãŋ shi amaŋfɔ dɔŋŋ. Yerusalem saamɔ ní ba yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ tsɔɔ shihilɛ hee kɛha lɛ, ni enɛ yɛ srɔto kwraa kɛ́ akɛto etsutsu fitemɔ shihilɛ lɛ he. Yehowa jaje akɛ abaatsɛ Zion akɛ “mitsui he gbɔmɔ,” kɛ eshikpɔŋ lɛ hu akɛ, “kpeemɔ yoo.”—Yesaia 54:1, 5, 6; 66:8; Yeremia 23:5-8; 30:17; Galatabii 4:27-31.
10. (a) Atsake Nyɔŋmɔ Israel lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni ji Nyɔŋmɔ Israel lɛ ‘shikpɔŋ’ lɛ?
10 Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ ná tsakemɔ ko ní tamɔ nakai nɔŋŋ mli niiashikpamɔ. Yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli lɛ, ebafee tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ ekpoo Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ. Shi yɛ afi 1919 lɛ, aku sɛɛ akɛ amɛ ba amɛduromɔ gbɛhe lɛ ekoŋŋ, ni atsuu amɛjamɔ gbɛ lɛ he. Enɛ sa amɛtsɔɔmɔi, amɛgbɛjianɔtoo, kɛ amɛnitsumɔ he. Nyɔŋmɔ Israel lɛ ba ‘eshikpɔŋ’ nɔ, ni ji emumɔŋ shihilɛ lɛ, loo hegbɛ ní aha lɛ akɛ ekɛtsu nii lɛ.—Yesaia 66:7, 8, 20-22.
11. Yudafoi lɛ baŋɔ amɛnyɛ akɛ amɛŋa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Beni Yehowa maa ewebii lɛ agbɛhe hee, ni ji amɛ duromɔ shihilɛ lɛ nɔ mi lolo lɛ, ejaje akɛ: “Taakɛ bɔ ni oblanyo kpeeɔ oblayoo lɛ, nakai nɔŋŋ obii lɛ aaakpeeo; ni tamɔ bɔ ni ayemforowu nyaa eyemforo he lɛ, nakai o-Nyɔŋmɔ lɛ aaanya ohe.” (Yesaia 62:5) Te Yudafoi lɛ, ni ji Zion ‘bii’ lɛ, aaafee tɛŋŋ amɛkpee amɛnyɛ akɛ amɛŋa hu? Amɛaafee nakai kɛ shishinumɔ akɛ Zion bii ní aŋmɛɛ amɛhe kɛjɛ Babilon nomŋɔɔ mli lɛ baaŋɔ amɛ blema maŋtiase lɛ ni amɛbaahi maŋ lɛ mli ekoŋŋ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, Zion kãŋ shi amaŋfɔ dɔŋŋ, shi moŋ ebaayi obɔ̃ kɛ bii.—Yeremia 3:14.
12. (a) Yehowa efee lɛ faŋŋ akɛ Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ ji gbɛjianɔtoo ní kɛ lɛ efee ekome yɛ gbalashihilɛ mli lɛ fã yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Bɔ ni Yehowa kɛ ewebii lɛ yeɔ haa lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ kwɔ kɛha gbalashihilɛ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (Kwɛmɔ akrabatsa ní yɔɔ baafa 342 lɛ.)
12 Yɛ gbɛ ní tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, ŋwɛi Zion bii lɛ ebaŋɔ amɛshikpɔŋ, ni ji amɛmumɔŋ shihilɛ lɛ, ní atsɛɔ lɛ kɛ gbalɛ mli gbɛi ni ji “kpeemɔ yoo” lɛ. Kristofoi anitsumɔ ní amɛtsuɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ eha efee faŋŋ akɛ nɛkɛ Kristofoi ní afɔ amɛ mu nɛɛ ji ‘maŋ ní Yehowa ehala kɛha egbɛi lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Maŋtsɛyeli lɛ yibii ní amɛkɛbaa kɛ Yehowa gbɛi ní amɛshiɛɔ amɛtsɔɔ lɛ eha efee faŋŋ akɛ Yehowa náa Kristofoi nɛɛ ahe miishɛɛ. Eha ana faŋŋ akɛ amɛji gbɛjianɔtoo ní kɛ ehe ekpɛtɛ ehe gbagbalii yɛ ekomefeemɔ ní mli wa mli lɛ fã. Yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ní ekɛfɔ Kristofoi nɛɛ amu, kɛ kpɔmɔ ní ekpɔ̃ amɛ kɛjɛ mumɔŋ nomŋɔɔ mli, kɛ nii ní ekɛ amɛ tsuɔ ní amɛshiɛɔ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ lɛ amɛtsɔɔ adesai fɛɛ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa ejie lɛ kpo faŋŋ akɛ emii shɛɔ ehe yɛ amɛhe tamɔ bɔ ni ayemforo wu mii shɛɔ ehe yɛ ayemforo he lɛ.—Yeremia 32:41.
“Nyɛkajɔɔa Nyɛhe”
13, 14. (a) Yɛ blema beaŋ lɛ, Yerusalem batsɔ maŋtiase ni kɛ shweshweeshwefeemɔ haa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Zion ebatsɔ “yijiemɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Mfonirifeemɔŋ gbɛi hee ní Yehowa kɛha ewebii lɛ haa amɛnuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe. Amɛle akɛ ekpɛlɛɔ amɛnɔ, ni ákɛ, lɛ ji amɛ nɔtsɛ. Agbɛnɛ Yehowa kɛ mfonirifeemɔ kroko tsu nii, ni ekɛ ewebii lɛ wie tamɔ nɔ ni ekɛ maŋtiase ní atswa gbogbo awo he miiwie, akɛ: “Mito bulɔi yɛ ogbogboi lɛ anɔ, Yerusalem; shwane kɛ nyɔɔŋ fɛɛ lɛ amɛmuaŋ amɛnaa; nyɛ mɛi ní nyɛkaiɔ Yehowa lɛ, nyɛkajɔɔa nyɛhe! ni nyɛkahaa lɛ hejɔɔmɔ, kɛyashi beyinɔ ní eeeŋɔ Yerusalem ema shi, ní eeeha etsɔ yijiemɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ!” (Yesaia 62:6, 7) Yɛ Yehowa diɛŋtsɛ be mli, beni shwɛɛnii anɔkwafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon lɛ sɛɛ lɛ, Yerusalem batsɔ “yijiemɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ”—ni ji maŋtiase ní atswa gbogbo awo he, ní haa emli bii lɛ feɔ shweshweeshwe. Shwane kɛ nyɔɔŋ fɛɛ lɛ, bulɔi ní yɔɔ nakai gbogboi lɛ anɔ lɛ ahiɛ hiɔ amɛhe nɔ be fɛɛ be koni amɛkwɛ akɛ maŋ lɛ yɛ shweshweeshwe, koni amɛkɛ kɔkɔbɔɔ shɛɛ saji aha emli bii lɛ.—Nehemia 6:15; 7:3; Yesaia 52:8.
14 Yehowa kɛ ebulɔi ní afɔ amɛ mu lɛ etsu nii yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ koni amɛtsɔɔ heshibalɔi lɛ agbɛ kɛya heyeli mli kɛjɛ apasa jamɔ nyɔŋyeli shishi. Afɔ̃ mɛnɛɛmɛi anine kɛbafata egbɛjianɔtoo lɛ he, ni amɛnáa hebuu yɛ jɛmɛ kɛjɛɔ mumɔŋ mujiwoo, hewalɛi fɔji ní bɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, kɛ Yehowa mlifu ní aaaba amɛnɔ lɛ ahe. (Yeremia 33:9; Zefania 3:19) Nɔ ni he hiaa waa kɛha nakai hebuu lɛ ji gbɛfaŋnɔ ni bulɔ kuu lɛ, ni ji “tsulɔ anɔkwafoi kɛ nilelɔ” ní haa mumɔŋ “[ŋmãa] yɛ be ni sa nɔ” lɛ tsuɔ he nii lɛ. (Mateo 24:45-47) Akɛni “asafo babaoo” lɛ kɛ bulɔ kuu lɛ tsuɔ nii hewɔ lɛ, amɛ hu amɛtsɔɔ gbɛfaŋnɔ ní he hiaa yɛ Zion ní aaafee lɛ “yijiemɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” lɛ mli.—Kpojiemɔ 7:9.
15. Bulɔ kuu lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ sɔmɔɔ Yehowa be fɛɛ be yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Bulɔ kuu lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ asɔɔmɔ lɛ miiya nɔ lolo! Anaa amɛ susuma muu fɛɛ subaŋ lɛ yɛ aŋkroaŋkroi anɔkwafoi akpekpei abɔ lɛ anitsumɔ ní ekãa yɔɔ mli ní nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi fiɔ sɛɛ lɛ mli; nitsulɔi ní kɛ amɛhe eha yɛ Betel shiai kɛ Yehowa Odasefoi awoji akalamɔ nitsumɔhei srɔtoi lɛ amli; maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi; kɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi, daa gbɛgbalɔi, kɛ gbɛgbalɔi awalɔi. Kɛfata he lɛ, amɛtsuɔ nii waa yɛ Maŋtsɛyeli Asai heei hu amaamɔ mli, kɛ helatsɛmɛi asaramɔ, aŋkroaŋkroi ní kɛ tsofafeemɔ mli shihilɛi ní mli wawai kpeɔ lɛ ayelikɛbuamɔ, kɛ yelikɛbuamɔ nibii ní akɛyahaa mɛi ni amanehului kɛ osharai eba amɛnɔ lɛ yɛ be ní sa mli. Bei pii lɛ, aŋkroaŋkroi ní kɛ amɛhe shãa afɔle nɛɛ ateŋ mɛi babaoo sɔmɔɔ “nyɔɔŋ kɛ shwane” diɛŋtsɛ!—Kpojiemɔ 7:14, 15.
16. Yehowa tsuji ‘haaa lɛ hejɔɔmɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Awoɔ Yehowa tsuji hewalɛ ní amɛsɔle ní amɛkafɔ̃ɔ, ní amɛbi Nyɔŋmɔ ní ‘afee esuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ nɔ hu, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.’ (Mateo 6:9, 10; 1 Tesalonikabii 5:17) Awoɔ amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkahaa [Yehowa] hejɔɔmɔ” kɛyashi be mli ní aaatsu taomɔ nii kɛ hiɛnɔkamɔi ní kɔɔ anɔkwa jamɔ tswaa kɛ shimaa ekoŋŋ he lɛ ahe nii. Yesu ma bɔ ni ehe hiaa ní asɔle daa lɛ nɔ mi, ni ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ ní ‘amɛbolɔ amɛtsɛ Nyɔŋmɔ shwane kɛ nyɔɔŋ.’—Luka 18:1-8.
Abaawo Sɔɔmɔ ní Akɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ He Nyɔmɔ
17, 18. (a) Zion maŋbii lɛ baanyɛ akpa gbɛ akɛ amɛaaná amɛ deŋmegbomɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Yehowa webii náa amɛ deŋmegbomɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Gbɛi hee ní Yehowa kɛhaa ewebii lɛ maa nɔ mi kɛhaa amɛ akɛ amɛmɔdɛŋbɔi lɛ efeeŋ efolo. “Yehowa ekã eninejurɔ kɛ ehewalɛ nine lɛ kita akɛ: Lɛɛlɛŋ akɛ mikɛ obele lɛ haŋ ohenyɛlɔi yeŋ dɔŋŋ, ni maŋsɛɛbii enuŋ owein ní ogbo he deŋme lɛ dɔŋŋ! Shi mɛi ní bua naa lɛ ji mɛi ní aaaye, ni amɛaajie Yehowa yi; ni mɛi ní kɛba shia lɛ ji mɛi ní aaanu yɛ mihe krɔŋkrɔŋ lɛ kpoi lɛ anɔ.” (Yesaia 62:8, 9) Yehowa ninejurɔ kɛ ehewalɛ nine lɛ ji ehewalɛ kɛ enyɛmɔ he okadii. (5 Mose 32:40; Ezekiel 20:5) Enɛɛmɛi ní ekɛkã kita lɛ tsɔɔ akɛ etswa efai shi akɛ ebaatsake shihilɛ ní Zion yɔɔ mli lɛ. Yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa ŋmɛ Zion henyɛlɔi lɛ agbɛ ni amɛbatswa lɛ ojo ni amɛhà nibii ní eyɔɔ lɛ. (5 Mose 28:33, 51) Shi amrɔ nɛɛ, mɛi ní yɔɔ Zion nibii lɛ anɔ hegbɛ pɛ baaye mli ŋɔɔmɔ.—5 Mose 14:22-27.
18 Yɛ shiwoo nɛɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlibaa mli lɛ, Yehowa webii ní ekɛ amɛ eku sɛɛ kɛba ekoŋŋ lɛ náa mumɔŋ shweremɔ kpele mli niiashikpamɔ. Amɛnáa amɛ deŋmegbomɔi lɛ amli yibii—ni ji kaselɔi Kristofoi ni yaa nɔ amɛyi fáa kɛ mumɔŋ niyenii babaoo ní amɛnáa lɛ amli ŋɔɔmɔ kɛmɔɔ shi. (Yesaia 55:1, 2; 65:14) Akɛni Yehowa webii yeɔ lɛ anɔkwa hewɔ lɛ, eŋmɛɛɛ amɛhenyɛlɔi lɛ agbɛ ní amɛtsĩ amɛmumɔŋ shweremɔ lɛ naa loo ní amɛtswa amɛ ojo ní amɛhe nibii ní jɛɔ amɛsusuma muu fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛbaa lɛ yɛ amɛdɛŋ. Nitsumɔi ní atsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ eko kwraa efeee efolo.—Maleaki 3:10-12; Hebribii 6:10.
19, 20. (a) Asaa gbɛ lɛ nɔ aha Yudafoi lɛ koni amɛku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Asaa gbɛ lɛ nɔ kɛha heshibalɔi lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ koni amɛba Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
19 Gbɛi hee lɛ hu haa Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ feɔ fɛo ni egbalaa gbɔmɛi ní yɔɔ jalɛ tsui lɛ kɛbaa. Gbɔmɛi asafo yuu kéɔ kɛbaa mli, ni gbɛ lɛ naa kã lolo kɛha amɛ. Yesaia gbalɛ lɛ jajeɔ akɛ: “Nyɛtsɔa, nyɛtsɔa agbói lɛ amli! Nyɛjea maŋ lɛ gbɛ lɛ! Nyɛsáa, nyɛsáa gbɛjegbɛ lɛ, nyɛkɔlɔa enɔ tɛi lɛ! Nyɛmamɔa aflaŋaa yɛ majimaji lɛ anɔ!” (Yesaia 62:10) Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, eeenyɛ efee akɛ nɛkɛ tsɛmɔ nɛɛ kɔɔ ho ní amɛaaho kɛtsɔ Babilonia maŋtiasei lɛ agbói lɛ amli koni amɛku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem lɛ he. Esa akɛ sɛɛkulɔi lɛ ajie tɛi lɛ kɛjɛ gbɛ lɛ nɔ koni no aha gbɛfaa lɛ afee mlɛo, ní amɛma aflaŋaa koni etsɔɔ mɛi lɛ agbɛ.—Yesaia 11:12.
20 Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, aje gbɛ ahala Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ kɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ, ni amɛmiifã gbɛ kɛnyiɛ “gbɛ krɔŋkrɔŋ lɛ” nɔ. (Yesaia 35:8) Amɛji mɛi ni nyiɛ mumɔŋ gbɛjegbɛ lɛ nɔ klɛŋklɛŋ kɛshi Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli. (Yesaia 40:3; 48:20) Nyɔŋmɔ ha amɛ hegbɛ akɛ amɛnyiɛ hiɛ ní akɛjaje enitsumɔi wuji lɛ amɛtsɔɔ, ní amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi gbɛ ní kɛ mɔ yaa gbɛjegbɛ lɛ nɔ. Tɛi ní amɛaakɔlɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ—ni ji enɔ gbɛtsii nii lɛ ajiemɔ lɛ—he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ titri. (Yesaia 57:14) Ehe miihia ní amɛnu Nyɔŋmɔ yiŋtoi kɛ etsɔɔmɔi lɛ ashishi jogbaŋŋ. Apasa hemɔkɛyelii ji tɛmɔtɛi yɛ gbɛjegbɛ ní yaa wala mli lɛ nɔ, shi Yehowa Wiemɔ lɛ tamɔ “hamle ní jwaraa tɛsaa wɔtsɔwɔtsɔ.” No ji nɔ ni Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ kɛtsu nii ni amɛkɛjwara nanetɔtɔmɔ tɛi ní baanyɛ aha mɛi ní taoɔ ní amɛsɔmɔ Yehowa lɛ agbeegbee shi lɛ.—Yeremia 23:29.
21, 22. Mɛɛ aflaŋaa Yehowa kɛma shi kɛha mɛi ní shiɔ apasa jamɔ mli lɛ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ hu?
21 Yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, Yerusalem batsɔ aflaŋaa ní fɔ̃ Yudafoi shwɛɛnii lɛ anine koni amɛku amɛsɛɛ amɛba ní amɛbasaa sɔlemɔtsu lɛ. (Yesaia 49:22) Yɛ afi 1919 beni ajie shwɛɛnii ní afɔ amɛ mu lɛ kɛjɛ apasa jamɔ nyɔŋyeli shishi lɛ, amɛtsomlooo kɛkɛ tamɔ nɔ ni amɛleee he ni amɛyaa. No mli lɛ amɛle he ni amɛyaa, ejaakɛ Yehowa kɛ aflaŋaa ko ema shi eha amɛ. Mɛɛ aflaŋaa ni? Nakai aflaŋaa ní agba yɛ he afɔ̃ shi yɛ Yesaia 11:10 lɛ nɔŋŋ, he ni kaneɔ akɛ: “Aaaba mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ akɛ Ishai shishifã ni ji aflaŋaa ní ashĩ aha majimaji lɛ, no sɛɛgbɛ jeŋmaji lɛ aaatao.” Bɔfo Paulo kɛ wiemɔi nɛɛ tsu nii ni ekɛto Yesu he. (Romabii 15:8, 12) Hɛɛ, aflaŋaa lɛ ji Kristo Yesu, ní yeɔ nɔ akɛ Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi Zion Gɔŋ lɛ nɔ lɛ!—Hebribii 12:22; Kpojiemɔ 14:1.
22 Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ fɛɛ ebua amɛhe naa yɛ Yesu Kristo he kɛkpe koni amɛná Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ ní feɔ amɛ ekome lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Enɔyeli lɛ miitsu nii koni ebu Yehowa jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ bem, ní ejɔɔ mɛi ní yɔɔ jalɛ tsuii ní jɛ shikpɔŋ nɔ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ. Ani enɛ jeee yiŋtoo ní wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baadamɔ nɔ efata he ní awo ehiɛ nyam kɛ yijiemɔ?
“Oyiwalaheremɔ lɛ Miiba”!
23, 24. Akɛ yiwalaheremɔ miiha mɛi ní yɔɔ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
23 Gbɛi hee ní Yehowa kɛhaa egbɛjianɔtoo ní tamɔ eŋa lɛ kɔɔ naanɔ yiwalaheremɔ ní ebii lɛ aaaná lɛ he. Yesaia ŋma akɛ: “Naa, Yehowa eha ashiɛ kɛtee shikpɔŋ lɛ naagbeehe lɛ akɛ: Nyɛkɛa Zion biyoo lɛ akɛ: Naa, oyiwalaheremɔ lɛ miiba! naa, ehiɛ enyɔmɔwoo kɛmiiba, ni enajiaŋtoo lɛ nyiɛ ehiɛ!” (Yesaia 62:11) Yudafoi lɛ ná yiwalaheremɔ beni Babilon gbee shi ní amɛku amɛsɛɛ kɛtee amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ lɛ. Shi wiemɔi nɛɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa emlibaa ní da nɔ. Yehowa sane jajemɔ lɛ haa wɔkaiɔ Zakaria gbalɛ ní kɔɔ Yerusalem he lɛ, akɛ: “Omli afilio pii, Zion biyoo! Bɔɔ oshe, Yerusalem biyoo! Naa, omaŋtsɛ lɛ miiba oŋɔɔ: jalɔ kɛ yiwalaherelɔ ji lɛ; ebaa ehe shi, ni etá teji nɔ, kɛ teji oblanyo ni ji teji yoo bi ko nɔ.”—Zakaria 9:9.
24 Beni abaptisi Yesu yɛ nu mli ní akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ fɔ lɛ mu lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fã lɛ, eta teji nɔ kɛbote Yerusalem ni eyatsuu esɔlemɔtsu lɛ he. (Mateo 21:1-5; Yohane 12:14-16) Ŋmɛnɛ, Yesu Kristo ji mɔ ni kɛ yiwalaheremɔ jɛɔ Yehowa ŋɔɔ kɛbahaa mɛi fɛɛ ní yɔɔ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli lɛ. Kɛjɛ be mli ní akɛ Yesu tá maŋtsɛsɛi nɔ yɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ, lɛ ji Yehowa Kojolɔ kɛ Oblafo hu ní ehala lɛ. Yɛ afi 1918, ni ji beni akɛ lɛ tá maŋtsɛsɛi nɔ lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fã lɛ, etsuu Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu, ní Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ asafo lɛ feɔ he mfoniri yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he. (Maleaki 3:1-5) Shi ní akɛ lɛ ma akɛ aflaŋaa lɛ kadi gbɔmɛi ní jɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he, ní fiɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ anaabuamɔ kpeteŋkpele ko shishijee. Yɛ blema nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ ná ‘yiwalaheremɔ’ beni ajie amɛ kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ shishi yɛ afi 1919 lɛ. ‘Nyɔmɔwoo’ loo ‘najiaŋtoo’ ní asaa ato aha nikpamɔ nitsulɔi ní kɛ amɛhe shãa afɔle lɛ ji wala ní gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi loo naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ. Mɛi fɛɛ ní yaa nɔ amɛyeɔ anɔkwa lɛ baanyɛ aná hekɛnɔfɔɔ akɛ amɛ ‘mɔdɛŋbɔɔ lɛ efeŋ yaka yɛ Nuntsɔ lɛ mli.’—1 Korintobii 15:58.
25. Mɛɛ nɔmimaa akɛhaa Yehowa webii lɛ?
25 Kwɛ bɔ ni Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ, kɛ enajiaŋdamɔlɔi ní afɔ amɛ mu ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, kɛ mɔ fɛɛ mɔ ní kɛ amɛ bɔɔ lɛ yɔɔ gbɛkpamɔ kpakpa diɛŋtsɛ! (5 Mose 26:19) Yesaia gba efɔ̃ shi akɛ: “Aaatsɛ́ amɛ akɛ ‘maŋ krɔŋkrɔŋ,’ ‘mɛi ní Yehowa ekpɔ̃ amɛ;’ ni bo hu aaatsɛo ‘mɔ ni ataoɔ esɛɛgbɛ,’ ‘maŋ ní akwaŋ lɛ dɔŋŋ.’” (Yesaia 62:12) Be ko lɛ, “ŋwɛi Yerusalem,” ní Nyɔŋmɔ Israel lɛ damɔ shi kɛha lɛ lɛ, nu he akɛ akwa lɛ. Shi enuŋ he nakai dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ. Yehowa hebuu kɛ ekwɛmɔ baahi ewebii lɛ anɔ kɛya naanɔ, ni amɛbaaya nɔ amɛná enɔkpɛlɛmɔ ŋmɔlɔ mli ŋɔɔmɔ daa.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Yɛ Biblia gbalɛ mli lɛ, “gbɛi hee” baanyɛ atsɔɔ gbɛhe loo hegbɛ hee.—Kpojiemɔ 2:17; 3:12.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 342]
Nɔkwɛmɔnɔ ní Nɔ Kwɔ Kɛha Gbalashihilɛ
Kɛ́ gbɔmɛi bote gbalashihilɛ mli lɛ, amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛkpamɔi baa gbalashihilɛ tsakpaa lɛ mli. Shi mɛni ji Nyɔŋmɔ gbɛkpamɔi? Lɛ eto gbalashihilɛ gbɛjianɔtoo lɛ shishi. Mɛni ji yiŋtoo ní ekɛfee enɛ?
Anaa nɔ kome ní tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ sane lɛ he ehaa lɛ kɛjɛɔ ekɛ Israel maŋ lɛ teŋ wekukpaa lɛ mli. Yesaia fee wekukpaa nɛɛ he mfoniri akɛ gbalashihilɛ. (Yesaia 62:1-5) Ákɛ ‘wu’ lɛ, kadimɔ nɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ feɔ ehaa “eyemforo” lɛ. Ebuɔ ehe ni efeɔ lɛ krɔŋkrɔŋ. (Yesaia 62:6, 7, 12) Ekɛ woo haa lɛ ni ebuɔ lɛ waa. (Yesaia 62:3, 8, 9) Ni enáa ehe miishɛɛ, taakɛ gbɛii heei ni eha lɛ lɛ tsɔɔ lɛ.—Yesaia 62:4, 5, 12.
Yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, Paulo tĩ bɔ ni Yesaia tsɔɔ Yehowa kɛ Israel teŋ wekukpaa lɛ mli eha lɛ mli beni ekɛ wu kɛ ŋa teŋ wekukpaa lɛ to Kristo kɛ Kristofoi ní afɔ amɛ mu lɛ asafo lɛ teŋ wekukpaa lɛ he lɛ.—Efesobii 5:21-27.
Paulo wo Kristofoi hewalɛ ní amɛkase wekukpaa ní yɔɔ Yesu kɛ asafo lɛ teŋ lɛ yɛ amɛ gbalashihilɛi amli. Suɔmɔ ko bɛ ní fe nɔ ni Yehowa jie lɛ kpo etsɔɔ Israel lɛ, kɛ nɔ ni Kristo hu jieɔ lɛ kpo yɛ asafo lɛ he lɛ. Nakai mfonirifeemɔŋ wekukpaai lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ kwɔ kɛha Kristofoi agbalashihilɛ ní yeɔ omanye ní miishɛɛ yɔɔ mli.—Efesobii 5:28-33.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 339]
Yehowa kɛ gbɛi hee baatsɛ ŋwɛi Zion
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 347]
Yehowa bulɔ kuu lɛ ejɔɔko amɛhe yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ