Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ip-2 yitso 24 bf. 349-359
  • Yehowa Fee Anunyam Gbɛi Eha Ehe

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yehowa Fee Anunyam Gbɛi Eha Ehe
  • Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Tabilɔ Kunimyelɔ lɛ Akoshimɔ Lɛ
  • Weinŋãanɔ̃ Lɛ
  • Nyɔŋmɔ Mlihilɛi Lɛ
  • Nyɔŋmɔ Batsɔ Henyɛlɔ
  • ‘Anunyam Gbɛi Kɛha Ehe’
  • Yehowa Fɔse Mlifu Eshwie Jeŋmaji lɛ Anɔ
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
  • Tsuitsakemɔ Sɔlemɔ
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
  • Yaa Nɔ Omɛ Yehowa
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
  • Ani Obaakɛɛ Akɛ, “Naa Mi, Tsu Mi”?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II
ip-2 yitso 24 bf. 349-359

Yitso Nyɔŋmai Enyɔ Kɛ Ejwɛ

Yehowa Fee Anunyam Gbɛi Eha Ehe

Yesaia 63:1-14

1, 2. (a) Mɛɛ miishɛɛ Kristofoi diɛŋtsɛ yɔɔ yɛ ‘Yehowa gbi’ ni baa lɛ he? (b) Mɛɛ sane ní he hiaa waa kɔɔ Yehowa gbi lɛ baa lɛ he?

AAAFEE afii akpei enyɔ sɔŋŋ nɛ ní Kristofoi etee nɔ ‘amɛkwɛ gbɛ ni amɛshwe Yehowa gbi lɛ baa lɛ’ aahu. (2 Petro 3:12; Tito 2:13) Shishinumɔ yɛ he akɛ amɛmiishwe waa ní nakai gbi lɛ aba. Ejaakɛ kɛ́ eba lɛ, ebaafee amɛhe ní amɛaaye kɛjɛ fitemɔ ní emuu ní ayeee kɛbaa lɛ mli lɛ shishijee. (Romabii 8:22) Ebaafee nɔnyɛɛi ní amɛkɛkpeɔ yɛ nɛkɛ “jaramɔ bei” nɛɛ amli lɛ hu naagbee.—2 Timoteo 3:1.

2 Ni kɛlɛ, eyɛ mli akɛ Yehowa gbi lɛ baaha jalɔi aná heyeli moŋ, shi ebaafee hiɛkpatamɔ hu kɛha “mɛi ni leee Nyɔŋmɔ kɛ mɛi ni booo wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo sanekpakpa lɛ toi lɛ.” (2 Tesalonikabii 1:7, 8) Enɛ he susumɔ ji hiɛdɔɔ sane diɛŋtsɛ. Ani Nyɔŋmɔ baakpata mɛi fɔji lɛ ahiɛ lɛɛlɛŋ koni ekɛkpɔ̃ ewebii lɛ kɛjɛ haomɔ shihilɛi ní amɛyɔɔ mli lɛ mli kɛkɛ? Yesaia yitso 63 lɛ tsɔɔ akɛ ekɔɔ sane ko ní he hiaa fe no kwraa, ni ji Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hetsemɔ he.

Tabilɔ Kunimyelɔ lɛ Akoshimɔ Lɛ

3, 4. (a) Mɛɛ shihilɛ mli gbalɛ ní yɔɔ Yesaia yitso 63 lɛ ba yɛ? (b) Namɔ Yesaia na ní eshiɔ ako kɛbɛŋkɛɔ Yerusalem lɛ, ni namɔ woloŋlelɔi komɛi ewie akɛ nakai mɔ lɛ ji?

3 Wɔkaneɔ Yudafoi lɛ akpɔmɔ kɛmiijɛ Babilon nomŋɔɔ mli kɛ amɛsɛɛkuu kɛmiiba amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ lɛ he sane yɛ Yesaia yitso 62 lɛ. Taakɛ akpaa gbɛ lɛ, sanebimɔ lɛ teɔ shi akɛ: Ani esa akɛ Yudafoi shwɛɛnii ní akɛ amɛ eku sɛɛ kɛba amɛmaŋ lɛ ashe gbeyei akɛ henyɛlɔi amaji baaba abakpata amɛhiɛ ekoŋŋ? Yesaia ninaa lɛ feɔ babaoo kɛjieɔ nakai gbeyeishemɔ lɛ kɛjɛɔ jɛmɛ. Gbalɛ lɛ jeɔ shishi akɛ: “Namɔ ji mɔ ni jɛ Edom baa, mɔ ni jɛ Bozra ní etadei tsuɔ faa nɛɛ? namɔ nɛ ni ewula kĩŋkãa kɛ etade, ni etsĩaa yɛ ehewalɛ kpeteŋkpele lɛ mli nɛɛ?”—Yesaia 63:1a.

4 Yesaia na tabilɔ ko, hewalɔ kɛ kunimyelɔ, ní miishí ako kɛmiiba Yerusalem. Etadei ní yɔɔ fɛo waa lɛ tsɔɔ akɛ eji mɔ ko ni yɔɔ gbɛhe ní nɔ kwɔ fe fɛɛ. Eeba kɛmiijɛ Edom maŋtiase ní ehe gbɛi fe fɛɛ, ni ji Bozra niiaŋ gbɛ, ni tsɔɔ akɛ eyaye nakai henyɛlɔi ashikpɔŋ lɛ nɔ kunim butuu. Namɔ nɛkɛ tabilɔ nɛɛ baanyɛ afee? Woloŋlelɔi komɛi kɛ lɛ toɔ Yesu Kristo he. Mɛi krokomɛi hu heɔ yeɔ akɛ lɛ ji Yudafoi asraafoi ahiɛnyiɛlɔ Judas Maccabaeus. Shi kɛlɛ, tabilɔ lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ mɔ ni eji beni eha sane ní abi kɛtsɔ hiɛ lɛ hetoo lɛ, ni ekɛɛ: “Mi ji mɔ ni wieɔ yɛ jalɛ mli, ní yɔɔ hewalɛ ní ekɛhereɔ yiwala lɛ!”—Yesaia 63:1b.

5. Namɔ ji tabilɔ ní Yesaia na lɛ, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

5 Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ nakai tabilɔ lɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ. Awie ehe yɛ he kroko hu akɛ eyɛ ‘nyɛmɔ ní fá,’ ni ‘ewieɔ jalɛ wiemɔ.’ (Yesaia 40:26; 45:19, 23) Tabilɔ lɛ atadei ní yɔɔ fɛo waa lɛ haa wɔkaiɔ lalatsɛ lɛ wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ, oda naakpa; owo woo kɛ agbojee.” (Lala 104:1) Eyɛ mli akɛ Yehowa ji suɔmɔ Nyɔŋmɔ moŋ, shi Biblia lɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ ehe miihia lɛ, eŋɔɔ gbɛhe ákɛ tabilɔ.—Yesaia 34:2; 1 Yohane 4:16.

6. Mɛni hewɔ Yehowa kuɔ esɛɛ kɛjɛɔ tawuu mli yɛ Edom lɛ?

6 Shi, mɛni hewɔ Yehowa kuɔ esɛɛ kɛjɛɔ tawuu mli yɛ Edom lɛ? Edombii lɛ, ní amɛhiɛ béi kɛ hetsɛ̃ ní je shishi yɛ amɛblematsɛ Esau yinɔ lɛ mli lolo lɛ, ji Nyɔŋmɔ webii ní ekɛ amɛ efee kpaŋmɔ lɛ ahenyɛlɔi kɛjɛ blema beebe. (1 Mose 25:24-34; 4 Mose 20:14-21) Hetsɛ̃ ní Edom yɔɔ kɛha Yuda lɛ baje kpo faŋŋ titri yɛ Yerusalem amaŋfɔfeemɔ be lɛ mli beni Edombii lɛ kɛ mlifilimɔ wo Babilon asraafoi lɛ hewalɛ lɛ. (Lala 137:7) Yehowa buɔ nɛkɛ hetsɛ̃ nɛɛ akɛ tɔmɔ ní atɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ tɛ̃ɛ. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ebaakpã eweletɔɔ klante lɛ mli yɛ Edom nɔ!—Yesaia 34:5-15; Yeremia 49:7-22.

7. (a) Gbalɛ ní agba ashi Edom lɛ ba mli klɛŋklɛŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Edom feɔ mɛni he mfoniri?

7 No hewɔ lɛ, Yesaia ninaa lɛ ji hewalɛwoo kpele kɛha Yudafoi ní kuɔ amɛsɛɛ kɛyaa Yerusalem lɛ. Ema shweshweeshwe shihilɛ nɔ mi eha amɛ yɛ amɛshia hee lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni shɛɔ gbalɔ Maleaki gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ Nyɔŋmɔ efee Edom ‘gɔji lɛ amaŋfɔ, ni ekɛ egbɛfaŋnɔ lɛ eha ŋaŋgbeei.’ (Maleaki 1:3) Belɛ, ani enɛ tsɔɔ akɛ beni shɛɔ Maleaki gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ Yesaia gbalɛ lɛ eba mli kɛmɔ shi? Dabi, ejaakɛ yɛ emaŋfɔfeemɔ shihilɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Edom tswa efai shi akɛ ebaasaa emaŋ lɛ mli hei ní etsɔmɔ koikoi lɛ, ni Maleaki tee nɔ etsɛ́ Edom akɛ “nɔ fɔŋ feemɔ kpokpai,” kɛ “maŋ ní Yehowa mli ewo amɛ la kɛyaa naanɔ.”a (Maleaki 1:4, 5) Shi, yɛ gbalɛ wiemɔ mli lɛ, Edom mli lɛɛɔ kɛkɔɔ mɛi babaoo he fe Esau seshibii lɛ kɛkɛ. Ebafeɔ jeŋmaji fɛɛ ní jieɔ amɛhe kpo ákɛ amɛji Yehowa jálɔi ahenyɛlɔi lɛ ahe okadi. Jeŋmaji ní yɔɔ Kristendom mli lɛ ebafee mɛi titri ní akadiɔ faŋŋ yɛ enɛ gbɛfaŋ. Mɛni baaba nɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Edom nɛɛ nɔ?

Weinŋãanɔ̃ Lɛ

8, 9. (a) Mɛɛ nitsumɔ tabilɔ ní Yesaia na lɛ lɛ kɛ ehe ewo mli? (b) Mɛɛ be, ni mɛɛ gbɛ nɔ anaanaa mfonirifeemɔŋ weinŋãanɔ̃ lɛ nɔ yɛ?

8 Yesaia bi tabilɔ ní kuɔ esɛɛ lɛ akɛ: “Mɛɛba omama lɛ tsuɔ nɛkɛ, ni otadei lɛ tamɔ mɔ ni naa weinŋãanɔ̃ nɔ nɛɛ?” Yehowa ha hetoo akɛ: “Weinŋãanɔ̃ lɛ, mikome too minaa nɔ, ni majimaji anɔ bii lɛ eko fataaa mihe; minaanaa amɛnɔ yɛ mimlifu lɛŋ, ni mishimɔ amɛnɔ hu yɛ mimlila lɛŋ, ni amɛmli nu lɛ etsɛ̃ŋe ewo mitadei lɛ amli, ni ewú mitade lɛ mli fɛɛ.”—Yesaia 63:2, 3.

9 Nɛkɛ wiemɔi ní yɔɔ faŋŋ nɛɛ miitsɔɔ láshishwiemɔ kpele diɛŋtsɛ. Ejaakɛ, ekpá Nyɔŋmɔ atade fɛfɛo lɛ po mli fɛɛ, ni etsɔ tamɔ mɔ ko ni náa weinŋãanɔ̃ nɔ atadei! Weinŋãanɔ̃ ji shihilɛ ní tamɔ tsɔne ní duɔ mɔ, ní Yehowa Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ naa akɛ amɛyaje mli beni ejeɔ kpo ní ebakpata amɛhiɛ lɛ he okadi ní sa jogbaŋŋ. Mɛɛ be abaanaanaa mfonirifeemɔŋ weinŋãanɔ̃ nɛɛ nɔ? Yoel kɛ bɔfo Yohane gbalɛi lɛ hu wieɔ mfonirifeemɔŋ weinŋãanɔ̃ he. Abaanaanaa nakai gbalɛi lɛ amli weinŋãanɔ̃ lɛ nɔ beni Yehowa naanaa ehenyɛlɔi lɛ anɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli yɛ Harmagedon lɛ. (Yoel 4:13; Kpojiemɔ 14:18-20; 16:16) Gbalɛ mli weinŋãanɔ̃ ní yɔɔ Yesaia lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nakai wɔsɛɛ be lɛ nɔŋŋ nɔ.

10. Mɛni hewɔ Yehowa wie akɛ lɛ ekome pɛ enaanaa weinŋãanɔ̃ lɛ nɔ lɛ?

10 Shi, mɛni hewɔ Yehowa wie akɛ lɛ diɛŋtsɛ enaanaa weiŋãanɔ̃ nɛɛ nɔ, yɛ be mli ní majimaji anɔ bii lɛ eko fataaa ehe lɛ? Ani jeee Yesu Kristo, ni ji Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ lɛ, baanyiɛ hiɛ yɛ weinŋãanɔ̃ lɛ nɔnaamɔ mli? (Kpojiemɔ 19:11-16) Hɛɛ, shi Yehowa miiwie adesai ahe, shi jeee mumɔŋ bɔɔ nii. Eewie akɛ adesa ko bɛ ní baanyɛ ajie Satan sɛɛnyiɛlɔi lɛ kwraa kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yesaia 59:15, 16) Ekã Nyɔŋmɔ Ofe lɛ pɛ nɔ akɛ eeeya nɔ enaanaa amɛnɔ yɛ emlifu lɛ mli, kɛyashi be mli ní eeekpata amɛhiɛ kwraa.

11. (a) Mɛni hewɔ Yehowa kɛ “oweletɔɔ gbi” baa lɛ? (b) Namɛi ji ‘mɛi ní akpɔ̃ amɛ’ yɛ blema beaŋ lɛ, ni namɛi ji amɛ ŋmɛnɛ?

11 Yehowa tee nɔ etsɔɔ nɔ hewɔ ní ekome pɛ etsu nitsumɔ nɛɛ mli lolo, ni ekɛɛ: “Oweletɔɔ gbi ko yɛ mitsuiŋ, ni mikpɔmɔ afi lɛ eshɛ.” (Yesaia 63:4)b Yehowa pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ ekɛ oweletɔɔ baa mɛi ní feɔ ewebii efɔŋ lɛ anɔ. (5 Mose 32:35) Yɛ blema beaŋ lɛ, ‘mɛi ní akpɔ̃ amɛ’ lɛ ji Yudafoi ní na amanehulu yɛ Babilonbii lɛ adɛŋ lɛ. (Yesaia 35:10; 43:1; 48:20) Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, amɛji shwɛɛnii ní afɔ amɛ mu lɛ. (Kpojiemɔ 12:17) Taakɛ amɛ henɔ ní hi shi yɛ blema lɛ ji lɛ, akpɔ̃ amɛ kɛjɛ jamɔ mli nomŋɔɔ shihilɛ mli. Ni taakɛ nakai Yudafoi lɛ ji lɛ, mɛi ní afɔ amɛ mu lɛ, kɛ amɛhefatalɔi ni ji “tooi krokomɛi” lɛ, efee mɛi ní akɛ yiwaa kɛ shitee-kɛ-woo baa amɛnɔ. (Yohane 10:16) Enɛ hewɔ lɛ, Yesaia gbalɛ lɛ maa nɔ mi kɛhaa Kristofoi ŋmɛnɛ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ ehe baawo shihilɛ lɛ mli yɛ amɛhewɔ, yɛ lɛ diɛŋtsɛ E-be ní eto mli.

12, 13. (a) Yehowa bɛ yelikɛbualɔ ko yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa nine kɛ yiwalaheremɔ baa, ni emlifu lɛ fiɔ esɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Yehowa tee nɔ akɛ: “Mikwɛ mihe, shi bualɔ ko bɛ, ni minaa kpɛ mihe akɛ mɔ ko bɛ ní mɔɔ mli: no hewɔ lɛ mi diɛŋtsɛ minine here miyiwala, ni mimlila lɛ mɔ mli ha mi; ni minaanaa majimaji anɔ yɛ mimlifu lɛŋ, ni miha amɛtɔrɔ dãa yɛ mimlila lɛŋ, ni mifɔse amɛmli nu lɛ mishwie shikpɔŋ.”—Yesaia 63:5, 6.

13 Yelikɛbualɔ ní ji adesa ko nyɛŋ ahe Yehowa oweletɔɔ gbi kpeteŋkpele lɛ he yijiemɔ eha ehe. Nakai nɔŋŋ hu sɛɛfilɔ ní ji adesa ko he ehiaaa Yehowa ní ekɛtsu esuɔmɔnaa nii ahe nii.c Enine ní yɔɔ hewalɛ ní anyɛɛɛ ale efálɛ lɛ, he wa bɔ ni sa kɛha nitsumɔ lɛ. (Lala 44:4; 98:1; Yeremia 27:5) Kɛfata he lɛ, emlifu lɛ fiɔ esɛɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛ shishinumɔ akɛ Nyɔŋmɔ mlifu lɛ jeee henumɔ ní anyɛɛɛ akudɔ lɛ, shi moŋ eji jalɛ mlifu. Akɛni Yehowa damɔɔ jalɛ shishitoo mlai anɔ efeɔ nii be fɛɛ be hewɔ lɛ, emlifu lɛ fiɔ esɛɛ ni ekanyaa lɛ ni ‘efɔseɔ’ ehenyɛlɔi lɛ ‘amli nu eshwieɔ shikpɔŋ,’ ni ekɛbaa amɛ shi ni eyeɔ amɛnɔ kunim.—Lala 75:9; Yesaia 25:10; 26:5.

Nyɔŋmɔ Mlihilɛi Lɛ

14. Mɛɛ kaimɔi ní sa Yesaia kɛha agbɛnɛ?

14 Yɛ blema beaŋ lɛ, etsɛɛɛ ni hiɛsɔɔ ni Yudafoi lɛ yɔɔ kɛha nibii ní Yehowa fee eha amɛ lɛ sɛɛ fo. Belɛ, eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ Yesaia kai amɛ yɛ nɔ hewɔ ní Yehowa fee nakai nibii lɛ he. Yesaia jaje akɛ: “Matsĩ Yehowa mlihilɛ lɛ kɛ Yehowa yijiemɔ lɛ tã matsɔɔ, yɛ nibii fɛɛ ní Yehowa efee eha wɔ lɛ kɛ ejurɔ pii ní efee Israel we lɛ yɛ emusuŋtsɔlɛ kɛ emlihilɛ ní fá lɛ naa lɛ hewɔ. Ejaakɛ ekɛɛ akɛ: Mimaŋ ji amɛ, kɛ bii ní pasaŋ! ni etsɔ amɛyiwalaherelɔ. Amɛhaomɔi lɛ fɛɛ mli lɛ, lɛ hu ehao; ni ehiɛ bɔfo lɛ here amɛyiwala: ekpɔ̃ amɛ yɛ esuɔmɔ kɛ emɔbɔnalɛ hewɔ, ni ehole amɛ ni ehiɛ amɛ yɛ blema gbii lɛ fɛɛ mli.”—Yesaia 63:7-9.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ Yehowa jie mlihilɛ kpo etsɔɔ Abraham shwiei lɛ yɛ Mizraim lɛ?

15 Kwɛ nɔkwɛmɔnɔ ní sa kadimɔ waa ní Yehowa efee efɔ̃ shi yɛ mlihilɛ, loo anɔkwa suɔmɔ kpojiemɔ mli! (Lala 36:8; 62:13) Yehowa ná suɔmɔ ní kɛ ehe kpɛtɛɔ mɔ he kɛha Abraham. (Mika 7:20) Ewo blematsɛ lɛ shi akɛ eseshi, loo eshwiei lɛ nɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ aaatsɔ ni amɛaaná jɔɔmɔ amɛha amɛhe. (1 Mose 22:17, 18) Yehowa kɛ ehe kpɛtɛ nakai shiwoo lɛ he, ni ejie mlihilɛ kpele kpo etsɔɔ Israel we lɛ. Nɔ ni sa kadimɔ waa yɛ enɔkwayeli nifeemɔi lɛ amli ji kpɔmɔ ní ekpɔ̃ Abraham shwiei kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ.—2 Mose 14:30.

16. (a) Mɛɛ susumɔ Yehowa ná beni ekɛ Israel fee ekpaŋmɔ lɛ? (b) Te Nyɔŋmɔ kɛ ewebii yeɔ haa tɛŋŋ?

16 Yɛ Kpojee kɛmiijɛ Mizraim lɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ Israel ba Sinai Gɔŋ lɛ masɛi ni ekɛ shiwoo nɛɛ ha amɛ akɛ: “Kɛji nyɛaabo migbee toi ní nyɛye mikpaŋmɔ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛaatsɔ mi diɛŋtsɛ minɔ . . . Shi nyɛ lɛ, nyɛaatsɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ nyɛha mi.” (2 Mose 19:5, 6) Ani Yehowa miilaka amɛ yɛ hegbɛ ní ekɛhaa amɛ nɛɛ mli? Dabi, ejaakɛ Yesaia jie lɛ kpo akɛ Yehowa kɛɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ: “Mimaŋ ji amɛ, kɛ bii ní pasaŋ!” Woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli akɛ: “Nɔmimaa ní ekɛwie lɛ etsɔɔɔ akɛ ekɛ emaŋtsɛyeli hegbɛ loo wɔsɛɛ be saji ní eleɔ kɛtsɔɔ hiɛ lɛ miitsu nii: suɔmɔ ní eyɔɔ lɛ hewɔ ni eyɔɔ hiɛnɔkamɔ kɛ hekɛnɔfɔɔ ní tamɔ nɛkɛ lɛ.” Hɛɛ, Yehowa fee ekpaŋmɔ lɛ ní ehiɛɛɛ yiŋtoo fɔŋ ko yɛ sɛɛ, ni ekɛ anɔkwayeli miitao ní ewebii lɛ aye omanye. Yɛ amɛtɔmɔi ní yɔɔ faŋŋ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ejie hekɛnɔfɔɔ ní eyɔɔ yɛ amɛmli lɛ kpo. Kwɛ miishɛɛ ní eji akɛ aaajá Nyɔŋmɔ ní náa ejálɔi amli hekɛnɔfɔɔ ní tamɔ nɛkɛ! Onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ feɔ babaoo ni amɛkɛwoɔ mɛi ní akɛ amɛ nɔkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ hewalɛ, kɛ́ amɛjie hekɛnɔfɔɔ ní tamɔ nakai kpo yɛ mlihilɛ ní Nyɔŋmɔ webii jieɔ lɛ kpo lɛ mli.—2 Tesalonikabii 3:4; Hebribii 6:9, 10.

17. (a) Mɛɛ odaseyeli Yehowa kɛha yɛ esuɔmɔ ní eyɔɔ kɛha Israelbii lɛ hewɔ? (b) Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔbaanyɛ wɔná ŋmɛnɛ?

17 Shi kɛlɛ, lalatsɛ lɛ wie yɛ Israelbii lɛ ahe akɛ: “Amɛhiɛ kpa Mawu, amɛyiwalaherelɔ lɛ ní fee nii wuji yɛ Mizraim lɛ nɔ.” (Lala 106:21) Bei pii lɛ, amɛ toigbele, kɛ kuɛŋtimɔ su lɛ haa amɛyajeɔ jaramɔ shihilɛi amli. (5 Mose 9:6) Ani Yehowa fɔ̃ɔ mlihilɛ kpojiemɔ kɛ amɛ hamɔ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesaia wie akɛ “amɛhaomɔi lɛ fɛɛ mli lɛ, lɛ hu ehao.” Kwɛ mlitsɔlɛ ní Yehowa yɔɔ! Taakɛ tsɛ fɛɛ tsɛ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ baanu he lɛ, edɔ Nyɔŋmɔ akɛ eeena ní ebii lɛ miina amanehulu, kɛji amanehulu lɛ jɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ kwashiafeemɔ hewɔ po. Taakɛ ágba afɔ̃ shi ní eji esuɔmɔ lɛ he odaseyeli hu lɛ, etsu “ehiɛ bɔfo lɛ,” eeenyɛ efee akɛ Yesu beni eyɔɔ shihilɛ mli dani ebatsɔ adesa lɛ, ni ebanyiɛ amɛhiɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. (2 Mose 23:20) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa wó maŋ lɛ nɔ ni ehiɛ amɛ, “tamɔ bɔ ni nuu ko hiɛɔ ebi” lɛ. (5 Mose 1:31; Lala 106:10) Ŋmɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa le wɔmanehului lɛ jogbaŋŋ, ni ákɛ kɛ́ wɔyaje jaramɔ shihilɛi ní mli wawai amli lɛ enuɔ he ehaa wɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ hekɛnɔfɔɔ ‘aŋɔ wɔhaomɔi fɛɛ wɔfɔ̃ enɔ, ejaakɛ lɛ ejwɛŋɔ wɔnɔ.’—1 Petro 5:7.

Nyɔŋmɔ Batsɔ Henyɛlɔ

18. Mɛni hewɔ Yehowa batsɔ ewebii lɛ ahenyɛlɔ lɛ?

18 Shi, ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔŋɔ Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ yakatswaa. Yesaia tee nɔ akɛ: “Amɛ lɛ, amɛtse atua, ni amɛfee Emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nidɔɔnii, hewɔ lɛ etsɔ amɛhenyɛlɔ, ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛ amɛ wu.” (Yesaia 63:10) Yehowa bɔ kɔkɔ akɛ eyɛ mli akɛ eji Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ moŋ, shi “ehaaa mɔ ko mɔ ko aŋɔ ehe aye kwraa.” (2 Mose 34:6, 7) Israelbii lɛ fee amɛhe mɛi ní sa toigbalamɔ kɛtsɔ atuatsemɔ shihilɛ gbɛ ní amɛkɔ lɛ nɔ. Mose kai amɛ akɛ: “Ohiɛ akakpa nɔ, bɔ ni otsɔ owo Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mlifu oha yɛ ŋã lɛ nɔ; kɛjɛ gbi nɔ ní nyɛjɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ nyɛje kpo lɛ kɛbashi beyinɔ ní nyɛbashɛ biɛ nɛɛ, Yehowa hiɛ atua sɔŋŋ nyɛtseɔ.” (5 Mose 9:7) Akɛni amɛte shi amɛwo Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hewalɛ kpakpa lɛ hewɔ lɛ, amɛfee lɛ nidɔɔnii, loo dɔlɛ nii. (Efesobii 4:30) Amɛnyɛ Yehowa nɔ ni amɛha etsɔ amɛhenyɛlɔ.—3 Mose 26:17; 5 Mose 28:63.

19, 20. Mɛɛ nibii Yudafoi lɛ kaiɔ, ni mɛni hewɔ?

19 Beni Yudafoi lɛ yɔɔ amɛmanehulu lɛ mli lɛ, no tsirɛ amɛteŋ mɛi komɛi ni amɛjwɛŋ be ní eho lɛ nɔ. Yesaia kɛɛ akɛ: “Emaŋ lɛ kai Mose blema gbii lɛ, ni amɛkɛɛ: Nɛgbɛ mɔ ni jie amɛ kɛjɛ ŋshɔ lɛŋ kɛ etooiku lɛ kwɛlɔ lɛ yɔɔ? Nɛgbɛ mɔ ni kɛ Emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ to amɛteŋ lɛ yɔɔ? mɔ ni ha enunyam nine lɛ nyiɛ Mose ninejurɔ nɔ lɛ? mɔ ni gbá nui lɛ amli yɛ amɛhiɛ ni ekɛná naanɔ gbɛi eha ehe lɛ? mɔ ni kpala amɛ kɛtsɔ bui ni mli kwɔlɔ lɛ amli tamɔ okpɔŋɔ yɛ ŋã nɔ ni amɛtɛrɛɛɛ lɛ? Yehowa Mumɔ lɛ ha amɛjɔɔ amɛhe, tamɔ kooloi ní kpelekeɔ shi kɛyaa jɔɔ mli.”—Yesaia 63:11-14a.

20 Hɛɛ, akɛni Yudafoi lɛ miina toigbele mli amanehulu hewɔ lɛ, amɛmiishwe gbii ní Yehowa tsɔ amɛ-Kpɔlɔ lɛ waa shi jeee amɛhenyɛlɔ lɛ. Amɛkaiɔ bɔ ni amɛ ‘tookwɛlɔi,’ ni ji Mose kɛ Aaron, nyiɛ amɛhiɛ shweshweeshwe kɛfo Ŋshɔ Tsuru lɛ. (Lala 77:21; Yesaia 51:10) Amɛkaiɔ be ko ni yɛ nɔ najiaŋ ní amɛaafee Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ nidɔɔnii lɛ, enyiɛ amɛhiɛ kɛtsɔ Mose kɛ onukpai krokomɛi ní atsɔ mumɔ lɛ nɔ ahala amɛ lɛ agbɛtsɔɔmɔ nɔ lɛ. (4 Mose 11:16, 17) Amɛkaiɔ bɔ ni amɛna Yehowa ‘anunyam nine’ ni ji ehewalɛ lɛ hu ní ekɛmiitsu nii yɛ amɛgbɛfaŋ kɛtsɔ Mose nɔ lɛ! Yɛ be ko sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ jie amɛ kɛjɛ ŋã kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei lɛ nɔ ni enyiɛ amɛhiɛ kɛtee shikpɔŋ ní fufɔ kɛ wo hoɔ yɛ nɔ—ni ji hejɔɔmɔhe lɛ nɔ. (5 Mose 1:19; Yoshua 5:6; 22:4) Shi, amrɔ nɛɛ lɛ, Israelbii lɛ miina amanehulu yɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa kpakpa ní sɛɛ fo lɛ hewɔ!

‘Anunyam Gbɛi Kɛha Ehe’

21. (a) Mɛɛ hegbɛ kpele ko kulɛ Israel baanyɛ aná yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ gbɛfaŋ? (b) Mɛni ji Nyɔŋmɔ yiŋtoo titri hewɔ ní ejie Abraham seshibii lɛ kɛjɛ Mizraim lɛ?

21 Shi kɛlɛ, heloonaa nibii ní Israelbii lɛ laaje lɛ feɔ bibioo kwraa kɛ́ akɛto hegbɛ ní amɛha eje amɛdɛŋ, ni ji, gbɛfaŋnɔ ní amɛaaná yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hiɛnyamwoo mli lɛ he. Mose wo Israelbii lɛ shi akɛ: “Yehowa aaaŋɔo adamɔ shi akɛ emaŋ krɔŋkrɔŋ, taakɛ bɔ ni ekão kita lɛ, kɛji oooye Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kitai lɛ anɔ ní ooonyiɛ egbɛ̀i lɛ amli lɛ. Ni shikpɔŋ lɛ nɔ maji lɛ fɛɛ aaana akɛ Yehowa gbɛi lɛ akɛtsɛɔo lɛ, ni amɛaasheo gbeyei.” (5 Mose 28:9, 10) Beni Yehowa fee nii kɛfã Abraham seshibii lɛ ahe, ní ejie amɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ, no mli lɛ efeee nakai kɛ yiŋtoo akɛ koni shihilɛ lɛ afee mlɛo, ní eŋɔɔ eha amɛ kɛkɛ. No mli lɛ eefee nii yɛ nɔ ko ní he hiaa kwraa fe nakai—ni ji egbɛi lɛ hewɔ. Hɛɛ, eefee koni ekɛkwɛ ní ‘atsĩ egbɛi lɛ atã yɛ jeŋ fɛɛ.’ (2 Mose 9:15, 16) Ni beni Nyɔŋmɔ jie mɔbɔnalɛ kpo yɛ Israel atuatsemɔ yɛ ŋã lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, yiŋtoo ní ekɛfee nakai lɛ jeee henumɔ folo ko kɛkɛ. Yehowa diɛŋtsɛ wie akɛ: “Mitsu nii yɛ migbɛi lɛ hewɔ, koni akabule lɛ yɛ jeŋmaji ní amɛyɔɔ amɛteŋ lɛ ahiɛ.”—Ezekiel 20:8-10.

22. (a) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ baawuu yɛ ewebii lɛ ahewɔ ekoŋŋ wɔsɛɛ lɛ? (b) Suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ saa wɔnifeemɔi ahe yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

22 Kwɛ bɔ ni Yesaia mu gbalɛ nɛɛ naa yɛ gbɛ ní mli wa waa nɔ eha! Ekɛɛ akɛ: “Nakai okpala omaŋ lɛ, ní okɛná anunyam gbɛi oha ohe!” (Yesaia 63:14b) Agbɛnɛ anyɛɔ anaa nɔ hewɔ ní Yehowa kɛ hewalɛ wuuɔ ta yɛ ewebii ahilɛ-kɛhamɔ hewɔ lɛ faŋŋ. Efeɔ nakai koni ekɛfee anunyam gbɛi eha ehe. Enɛ hewɔ lɛ, Yesaia gbalɛ lɛ feɔ kaimɔ nɔ̃ ní mli wa akɛ Yehowa gbɛi ní aaakã mɔ ko nɔ lɛ ji hegbɛ ni woo kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli kɛ gbɛnaa nii kpele hu. Anɔkwa Kristofoi ní yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ sumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ fe amɛ diɛŋtsɛ amɛwala tete po. (Yesaia 56:6; Hebribii 6:10) Amɛkpooɔ kwraa akɛ amɛaafee nɔ ko ní baanyɛ ekɛ heguɔgbee aba nakai gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Amɛhereɔ Nyɔŋmɔ anɔkwa suɔmɔ lɛ nɔ kɛtsɔɔ anɔkwa ní amɛyaa nɔ amɛyeɔ lɛ lɛ nɔ. Ni akɛni amɛsumɔɔ Yehowa anunyam gbɛi lɛ hewɔ lɛ, amɛshweɔ gbi ní ebaanaanaa ehenyɛlɔi lɛ anɔyɛ emlifu weinŋãanɔ̃ lɛ mli lɛ—jeee akɛni ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ lɛ hewɔ, shi moŋ akɛni no feemɔ baawo Nyɔŋmɔ  ní  amɛsumɔɔ  lɛ  lɛ  gbɛi  hiɛ  nyam  lɛ  hewɔ.—Mateo 6:9.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Herode srɔtoi ní hi shi yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ji Edombii.

b Ekolɛ wiemɔi ni ji “mikpɔmɔ afi lɛ” kɔɔ be sɛɛkɛlɛ kome too ní “oweletɔɔ gbi” lɛ hu kɔɔ he lɛ nɔŋŋ he. Kadimɔ bɔ ni akɛ wiemɔi ní tamɔ nakai tsu nii yɛ gbɛ ní kɛ amɛhe kpãa gbee nɔ yɛ Yesaia 34:8.

c Yehowa naa kpɛ ehe akɛ mɔ ko mɔ ko kɛ sɛɛfimɔ haaa lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ abaanyɛ asusu he akɛ eji naakpɛɛ sane akɛ aaafee afii 2,000 sɔŋŋ yɛ Yesu gbele sɛɛ nɛɛ lɛ, adesai ateŋ mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ miite shi amɛmiiwo Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lolo.—Lala 2:2-12; Yesaia 59:16.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 359]

Yehowa yɛ gbɛkpamɔi ní nɔ kwɔlɔ kɛha ewebii lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje