Ashiii Wɔ Kome Beni Aka Wɔhemɔkɛyeli Lɛ
Vicky ji abifao gbekɛ yoo fɛfɛo ko—ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, ehe yɛ fɛo, ni ehe yɛ miishɛɛ. Hɛɛ, beni afɔ́ lɛ yɛ afi 1993 agbiɛnaa be mli lɛ, wɔná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Wɔhi maŋ bibioo ko mli yɛ Sweden wuoyigbɛ, ni shihilɛ lɛ yɛ miishɛɛ.
SHI kɛlɛ, beni Vicky ye afi kɛ fã lɛ, etamɔ nɔ ni wɔshihilɛ miihe afee basaa. Enáaa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ yɛ be saŋŋ mli, no hewɔ lɛ wɔkɛ lɛ tee helatsamɔhe. Wɔhiɛ kpaŋ be mli ni datrɛfonyo lɛ kɛɛ wɔ akɛ wɔbiyoo lɛ miina amanehulu yɛ lá mli wala yibii ni ji lymphoblast ni efa fe nine, ni ji gbekɛbiiashi kansa henɔ ko ni náa hewalɛ yɛ lá wala yibii yɛji lɛ anɔ lɛ nɔ gbi ko gbi ko.
Eji nɔ ni wa akɛ wɔbaanu shishi ni wɔkpɛlɛ nɔ akɛ wɔbiyoo fioo lɛ ená nɛkɛ hela ni yɔɔ gbeyei nɛɛ. Kpaako kwraa eje shishi akɛ ebaale jeŋ ni ebɔle ehe kɛkpe lɛ, ni amrɔ nɛɛ ebaanyɛ egbo. Beni datrɛfonyo lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni eshɛje wɔmii lɛ, datrɛfonyo lɛ kɛɛ akɛ abaanyɛ akɛ tsofafeemɔ ni yeɔ omanye yɛ gbɛ kpakpa nɔ atsu he nii, nɔ ni fata he ji tsofai ni akɛtsuɔ he nii kɛ lá babaoo ni agbalaa awoɔ mɔ mli. Enɛ bafee tsuifãa sane kroko kɛha wɔ.
Aka Wɔhemɔkɛyeli lɛ Akwɛ
Eji anɔkwale akɛ wɔsumɔɔ wɔbiyoo lɛ ni wɔmiitao ni ená tsofafeemɔ ni hi fe fɛɛ. Shi lolo lɛ wɔkpɛlɛŋ kwraa ni agbala lá awo emli. Wɔheɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, Biblia lɛ ni kɛɔ faŋŋ akɛ esa akɛ Kristofoi ‘atsi amɛhe kɛjɛ lá he’ lɛ wɔyeɔ waa diɛŋtsɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29) Wɔle hu akɛ lá diɛŋtsɛ ni agbalaa awoɔ mɔ mli lɛ yɛ oshara. Mɛi akpekpei abɔ ená helai kɛjɛ mli ni amɛgboi yɛ lá ni agbala awo amɛmli lɛ hewɔ. Gbɛ kroko ni yɔɔ pɛ ji tsofafeemɔ ni hi jogbaŋŋ ni biii ni agbala lá awo mɔ mli. Enɛ mli ta ni wɔwuɔ kɛha hemɔkɛyeli lɛ je shishi yɛ agbɛnɛ.
Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? Wɔtee Hospital Information Services ni yɔɔ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ni yɔɔ Sweden lɛ koni wɔyabi amɛdɛŋ yelikɛbuamɔ.a Amrɔ nɔŋŋ lɛ akɛ faks maje kɛtee helatsamɔhei srɔtoi ni yɔɔ Europa fɛɛ lɛ amli kɛha helatsamɔhe kɛ datrɛfonyo ni miisumɔ ni ekɛ tsofai atsu nii shi jeee lá ni agbalaa awoɔ mɔ mli lɛ. Ekãa kɛ suɔmɔ ni wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ jie lɛ kpo yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔ koni amɛkɛye amɛbua wɔ lɛ ji nɔ ni wajeɔ mɔ waa diɛŋtsɛ. Ashiii wɔ kome yɛ ta ni wɔwuɔ kɛha hemɔkɛyeli lɛ mli.
Yɛ ŋmɛlɛtswai fioo pɛ mli lɛ, nine shɛ helatsamɔhe kɛ datrɛfonyo ko nɔ yɛ Homburg/Saar, Germany. Ato gbɛjianɔ koni wɔta kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli kɛya jɛmɛ gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ koni ayakwɛ Vicky. Beni wɔyashɛ lɛ, wɔnyɛmimɛi Kristofoi ni jɛ Yehowa Odasefoi asafoi ni yɔɔ Homburg lɛ, kɛ wɔ wekumɛi lɛ ekomɛi yɛ jɛmɛ koni amɛhere wɔ. Ni Hospital Liaison Committee ni yɔɔ jɛmɛ lɛ najiaŋdamɔlɔ ko kɛ miishɛɛ here wɔ. Efata wɔhe kɛtee helatsamɔhe lɛ ni ekɛ sɛɛfimɔ fɛɛ ni he hiaa lɛ ha wɔ. Wɔnu miishɛjemɔ he akɛ wɔɔna akɛ yɛ maŋsɛɛ tete po lɛ, wɔyɛ mumɔŋ nyɛmimɛi ni miifi wɔ sɛɛ.
Beni wɔkɛ Datrɛfonyo Graf kpe yɛ helatsamɔhe lɛ, ashɛje wɔmii ekoŋŋ. Enu saji ashishi jogbaŋŋ ni ema nɔ mi eha wɔ akɛ ebaafee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni ekɛtsa Vicky ni ekɛ lá ni agbalaa awoɔ mɔ mli tsuŋ nii. Kɛji e-hemoglobin falɛ eba shi kɛshɛ 5 g/dl po lɛ, ebaasumɔ ni etsa hela lɛ ni ekɛ lá ni agbalaa awoɔ mɔ mli tsuŋ nii. Ewie hu akɛ gbɛ ni atsɔ nɔ ana hela lɛ kɛ oyaiyeli ni akɛtsu nii koni akɛ Vicky abashɛ jɛmɛ lɛ hã lɛ hegbɛ kpakpa kɛha helatsamɔ ni yeɔ omanye. Ekpɛlɛ nɔ akɛ enɛ ji klɛŋklɛŋ kwraa ni ekɛ tsofai ni akɛtsaa hela lɛ baatsu nii ni lá ni agbalaa awoɔ mɔ mli bɛ mli yɛ hela ni tamɔ Vicky nɔ lɛ mli. Wɔda shi babaoo ni wɔhiɛ sɔ ekãa kɛ faishitswaa ni Datrɛfonyo Graf ená akɛ ebaaye ebua lɛ waa.
Shika Gbɛfaŋ Naagbai
Amrɔ nɛɛ sanebimɔ lɛ ji akɛ, Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔwo Vicky helatsamɔ lɛ he nyɔmɔ? Wɔnaa kpɛ wɔhe beni atswa wɔ adafi akɛ afii enyɔ helatsamɔ lɛ baafee deutsche mark 150,000 lɛ. Wɔbɛ shika ní atsɔɔ nɛɛ fã po, ni kɛlɛ ehe miihia ni aje Vicky hela lɛ tsamɔ shishi amrɔ nɔŋŋ. Akɛni wɔshi Sweden kɛha helatsamɔ yɛ Germany hewɔ lɛ, wɔnaŋ maŋ lɛ mli helatsamɔ inshuɔrans ko kwraa. No hewɔ lɛ naa wɔ kɛ wɔbiyoo fioo ni bɛ hewalɛ waa lɛ kɛ mɛi ni he esa yɛ tsofafeemɔ mli ni efee klalo koni amɛkɛ yelikɛbuamɔ aha, shi wɔbɛ shika bɔ ni fa.
Helatsamɔhe lɛ baye ebua wɔ ni ekɛɛ wɔ akɛ abaaje helatsamɔ lɛ shishi amrɔ nɔŋŋ kɛji wɔkɛ shika lɛ mli mark 20,000 ha kɛtsɔ hiɛ, ní wɔkɛ wɔwaonaa gbɛi wo wolo shishi kɛma nɔ mi akɛ wɔbaaha nɔ ni eshwɛ lɛ. Wɔyɛ shika komɛi ni wɔkɛto, ni kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni jɛ nanemɛi kɛ wekumɛi aŋɔɔ ba lɛ nɔ lɛ, wɔnyɛ wɔwo mark 20,000 lɛ—shi nɔ ni eshwɛ lɛ hu?
Shikome ekoŋŋ lɛ akai wɔ akɛ ashiko wɔ yɛ ta ni wɔwuɔ kɛha hemɔkɛyeli lɛ mli. Mumɔŋ nyɛmi nuu ko ni wɔlé yɛ nakai beaŋ lɛ, miisumɔ ni ewo shika ni eshwɛ ni abaawo lɛ. Shi kɛlɛ, ehe ehiaaa ni wɔkɛ emlihilɛ nihamɔ lɛ atsu nii, akɛni wɔnyɛ wɔto gbɛjianɔi krokomɛi lɛ hewɔ.
Mɛi ni He Esa yɛ Tsofafeemɔ Mli lɛ Je Nitsumɔ Shishi
Akɛ tsofa ni akɛtsuɔ he nii lɛ je shishi. Gbii kɛ otsii baho. Bei komɛi lɛ, eji nɔ ni wa waa kɛ nifeemɔ ni tɔlɛ yɔɔ mli kɛha wɔ kɛ wɔbiyoo fioo lɛ fɛɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔnáa miishɛɛ waa ni wɔdaa shi be fɛɛ be ní ekɛ okadii tsɔɔ akɛ nɔyaa miiba lɛ. Tsofai ni akɛtsu ehe nii lɛ he nyɔji kpaanyɔ. Hemoglobin ni baa shi kwraa ni Vicky ná ji 6 g/dl, ni Datrɛfonyo Graf ye eshiwoo lɛ nɔ.
Nɔ ni fe afii ekpaa eho, ni emliteŋ wu lɛ mli nu lɛ mli naagbee kwɛmɔ kwraa ni afee lɛ tsɔɔ akɛ anaaa leukemia he okadi ko kwraa yɛ mli. Amrɔ nɛɛ eji gbekɛ yoo ni yɔɔ miishɛɛ, ni anaaa hela he okadi ko kwraa yɛ ehe. Hɛɛ, etamɔ nifeemɔ ko ni efɔɔɔ kaa kwraa akɛ Vicky he baawa lɛ kwraa kɛmɔ shi. Wɔle akɛ gbekɛbii babaoo ni ye hela ni tamɔ enɛ nɔŋŋ lɛ gboiɔ yɛ tsofai ni akɛtsuɔ he nii ni amɛnine shɛɔ nɔ kɛ lá ni agbalaa awoɔ amɛmli lɛ fɛɛ sɛɛ.
Ta ni wɔwuɔ kɛha hemɔkɛyeli lɛ eye kunim, shi ebaŋ lɛ nakai kɛ jeee yelikɛbuamɔ ni jɛ wɔ wekumɛi, Kristofoi nyɛmimɛi hii kɛ yei, kɛ mɛi ni he esa yɛ tsofafeemɔ mli lɛ aŋɔɔ. Hospital Information Services lɛ kɛ sɛɛfimɔ ha wɔ ŋmɛlɛtswaa fɛɛ ŋmɛlɛtswaa gbi fɛɛ gbi. Datrɛfonyo Graf kɛ ehefatalɔi lɛ kɛ amɛhesaai lɛ tsu nii kɛye ebua Vicky ni ehe wa lɛ. Wɔmiida shi diɛŋtsɛ yɛ enɛɛmɛi fɛɛ hewɔ.
Awaje Wɔhemɔkɛyeli Lɛ
Shi kɛlɛ, nɔ ni fe fɛɛ lɛ wɔmiida wɔ-Nyɔŋmɔ, Yehowa shi yɛ esuɔmɔ hebuu kɛ hewalɛ ni wɔnine shɛ nɔ kɛtsɔ e-Wiemɔ, Biblia lɛ nɔ lɛ hewɔ. Kɛji wɔɔkai nɔ ni etee nɔ lɛ, wɔyɔseɔ babaoo ní wɔkase kɛ bɔ ni niiashikpamɔ ni haoɔ mɔ waa yɛ shihilɛ mli nɛɛ ji wɔhemɔkɛyeli wajemɔ ha.
Amrɔ nɛɛ wɔtsuiŋ shwelɛ ji ni wɔhiɛ wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii lɛ mli koni wɔtsɔɔ wɔbiyoo lɛ bɔ ni etaomɔ nii lɛ ní aaahi shi yɛ ekɛ gbeekpamɔ naa lɛ jara wa ha. Hɛɛ, wɔmiisumɔ ni wɔha lɛ mumɔŋ gboshinii kpakpa ni ji naanɔ wala yɛ Paradeiso ni baa shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ mli.—Aŋma aha.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Hospital Information Services lɛ kwɛɔ majimaji ateŋ Hospital Liaison Committee kui ni afee amɛ ekome lɛ anɔ. Mɛi ni feɔ nɛkɛ kui nɛɛ amli bii hu ji Kristofoi ni ejɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe eha ní atsɔse amɛ koni amɛwo ekomefeemɔ ni baahi helatsalɔi kɛ amɛ helatsɛmɛi ni ji Odasefoi lɛ ateŋ lɛ mli hewalɛ. Hospital Liaison Committee kui ni fa fe 1,400 yɛ ni miiye kɛmiibua helatsɛmɛi yɛ shikpɔji ni fe 200 nɔ.