Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
FEBRUARY 3-9
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MOSE 12-14
“Kpaŋmɔ Ko Ni Obaaná He Sɛɛ”
it-1 522 kk. 4
Kpaŋmɔ
Kpaŋmɔ Ni Akɛ Abraham Fee. Eeenyɛ efee akɛ, kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Abraham fee lɛ bɔi nitsumɔ be ni Abram (Abraham) fo Yufrate Faa lɛ ni eeya Kanaan lɛ. No sɛɛ afii 430 ni afee Mla kpaŋmɔ lɛ. (Gal 3:17) Yehowa kɛ Abraham wie be ni eyɔɔ Mesopotamia, yɛ Ur yɛ Kaldea lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ efã kɛya maŋ ni Nyɔŋmɔ baatsɔɔ lɛ lɛ nɔ. (Bɔf 7:2, 3; 1Mo 11:31; 12:1-3) Biblia lɛ kɛɔ yɛ 2 Mose 12:40, 41 lɛ akɛ, be ni afii 430 lɛ ni Israelbii lɛ kɛhi Ejipt kɛ Kanaan lɛ ba naagbee lɛ, amɛshi Ejipt, he ni aye amɛ nyɔŋ yɛ lɛ, yɛ nɛkɛ ‘gbi nɛɛ nɔ nɔŋŋ.’ Gbi ni akpɔ̃ amɛ kɛje Ejipt lɛ ji Nisan 14, afi 1513 D.Ŋ.B., ni ji gbi ni ayeɔ Hehoo lɛ. (2Mo 12:2, 6, 7) Kɛ́ nakai sane lɛ ji lɛ, belɛ Abraham fo Yufrate Faa lɛ Nisan 14, afi 1943 D.Ŋ.B., be ni eyaa Kanaan lɛ, ni eeenyɛ efee akɛ, nakai beiaŋ kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Abraham fee lɛ bɔi nitsumɔ. Nyɔŋmɔ jie ehe kpo etsɔɔ Abraham ekoŋŋ be ni etee Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ ni eyashɛ Shekem tɔ̃ɔ lɛ, ni elɛɛ shiwoo lɛ mli ekɛɛ, “Mikɛ shikpɔŋ nɛɛ baahã oseshi lɛ,” ni ehã ana faŋŋ akɛ, tsakpãa ko yɛ kpaŋmɔ nɛɛ kɛ Eden shiwoo lɛ teŋ, ni akɛ, ‘seshi’ lɛ baafee adesa. (1Mo 12:4-7) Sɛɛ mli lɛ, Yehowa wie nibii krokomɛi hu ni kɔɔ shiwoo nɛɛ he taakɛ aŋma yɛ 1 Mose 13:14-17; 15:18; 17:2-8, 19 kɛ 22:15-18 lɛ.
it-2 213 kk. 3
Mla
Blema saji komɛi ni aná ale lɛ hewɔ lɛ, woloŋlelɔi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ, blema lɛ kɛ́ mɔ ko miihé shikpɔŋ lɛ, ahãa eyadamɔɔ he ko ni sa ni akɛ shikpɔŋ lɛ tsɔɔ lɛ, ni atsɔɔ lɛ ehusui lɛ fɛɛ. Kɛ́ mɔ ni héɔ lɛ kɛɛ akɛ, “mina” lɛ, belɛ yɛ mla naa lɛ ekpɛlɛ nɔ. Be ni Yehowa wo Abraham shi akɛ ekɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ baahã lɛ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, ekɛɛ Abraham akɛ ekwɛ kooyigbɛ kɛ wuoyigbɛ, bokãgbɛ kɛ anaigbɛ. Abraham ekɛɛɛ akɛ, “mina,” ekolɛ akɛni Nyɔŋmɔ kɛɛ ekɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ baahã Abraham seshi lɛ sɛɛ mli lɛ hewɔ. (1Mo 13:14, 15) Akɛɛ Mose, ni yɛ mla naa lɛ eji Israelbii lɛ anajiaŋdamɔlɔ lɛ akɛ, ‘ekwɛ’ shikpɔŋ lɛ, ni kɛji nɔ ni woloŋlelɔi lɛ kɛɔ lɛ ji anɔkwale lɛ, belɛ no baatsɔɔ akɛ yɛ mla naa lɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ Israelbii lɛ anɔ, ni Yoshua ji mɔ ni baanyiɛ amɛhiɛ ni amɛyaŋɔ. (5Mo 3:27, 28; 34:4; kwɛmɔ nɔ ni Satan kɛɛ ekɛbaahã Yesu lɛ yɛ Mat 4:8 lɛ hu.) Nɔ kroko ni kɛ́ mɔ ko fee lɛ no hu baanyɛ atsɔɔ akɛ, yɛ mla naa lɛ shikpɔŋ ko baanyɛ atsɔ enɔ ji akɛ: ebaakpa shikpɔŋ lɛ nɔ, loo ebaaya nɔ akɛ eyaaŋɔ. (1Mo 13:17; 28:13) Blema saji komɛi ehã ana akɛ, nakai beiaŋ lɛ, kɛ́ aahɔ̃ɔ shikpɔŋ ko lɛ, atsɔɔ tsei abɔ ni mamɔ nɔ, ni ahɔ̃ɔ shikpɔŋ lɛ kɛ tsei lɛ fɛɛ.—Okɛto 1Mo 23:17, 18 lɛ he.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 683 kk. 1
Osɔfo
Salem maŋtsɛ Melkizedek ji osɔfo (ko·henʹ) ni yɔɔ srɔto kwraa. Biblia lɛ ewieee ewekutɔkpaa, efɔmɔ, loo egbele he. Jeee weku mli ni ejɛ lɛ hewɔ eye osɔfo lɛ; ebayeee osɔfo ko sɛɛ, ni osɔfo ko hu ebayeee esɛɛ. Melkizedek sɔmɔ akɛ maŋtsɛ kɛ osɔfo fɛɛ. Esɔfoyeli lɛ nɔ kwɔ fe Levibii lɛ anɔ lɛ, ejaakɛ yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Levi hã Melkizedek nibii amlijai nyɔŋma mli ekomekome, ejaakɛ no mli lɛ, Levi yɛ Abraham hɛ mli lolo be ni Abraham hã Melkizedek nibii amlijai nyɔŋma mli ekomekome ni Melkizedek jɔɔ lɛ lɛ. (1Mo 14:18-20; Heb 7:4-10) Melkizedek fee Yesu Kristo, mɔ ni ji osɔfo “kɛmiiya naanɔ tamɔ Melkizedek nɔ lɛ” he mfoniri yɛ saji nɛɛ amli.—Heb 7:17.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Wiemɔ
w12 1/1 8
Yoo Ni Sheɔ Nyɔŋmɔ Gbeyei Kɛ Ŋa Ni Ashwɛɛɛ Ehe
Sara kɛ nuu ko ni yɔɔ hemɔkɛyeli kpele bote gbalashihilɛ mli. Shi yoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ hu fee nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa. Anɔkwa, Biblia lɛ tsĩ egbɛ́i tã shii etɛ akɛ mɔ ni esa akɛ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ akase. (Yesaia 51:1, 2; Hebribii 11:11; 1 Petro 3:3-6) Eyɛ mli akɛ nɔ ko fioo pɛ Ŋmalɛ lɛ wieɔ yɛ yoo kpakpa nɛɛ he moŋ, shi no po kɛkɛ hãa wɔnaa akɛ ehe yɛ fɛo, ni eba ejeŋ jogbaŋŋ.
Bo lɛ, susumɔ bɔ ni Sara fee enii ehã be ni Abraham kɛɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ kɛɛ amɛshi Ur lɛ he okwɛ. Ani ebi ehe akɛ, ‘Nɛgbɛ wɔyaa, ni mɛni hewɔ wɔyaa jɛmɛ lɛ?’ Ani esusu bɔ ni amɛbaafee amɛná amɛhiamɔ nii lɛ he? Ani le ni ele akɛ ebaashi enanemɛi kɛ ewekumɛi—ní ekolɛ enaŋ amɛ dɔŋŋ lɛ—hã ewerɛ ho ehe? Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, susumɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ba ejwɛŋmɔŋ. Fɛɛ sɛɛ po lɛ, ejɛ esuɔmɔ mli eshi kɛ nɔmimaa lɛ akɛ, Yehowa baajɔɔ lɛ yɛ etoiboo lɛ hewɔ.—Bɔfoi 7:2, 3.
Jeee akɛ Sara ji yoo ni bo Nyɔŋmɔ toi kɛkɛ, eji ŋa kpakpa hu. Sara kɛ ewu eshiii akaŋ, moŋ lɛ, ejɛ etsuiŋ ebu ewu, ni ejɛ suɔmɔ mli efi esɛɛ be ni enyiɛɔ hiɛ yɛ weku lɛ mli lɛ. Nakai ni efee lɛ hã ekɛ emligbɛ sui kpakpai lɛ wula ehe fɛfɛo.—1 Petro 3:1-6.
Ani sui nɛɛ baanyɛ aye abua ŋamɛi ŋmɛnɛ? Yoo ko ni atsɛɔ lɛ Jill, ni kɛ ewu ehi shi kɛ miishɛɛ nɔ ni fe afii 30 nɛ lɛ wie akɛ: “Sara nɔkwɛmɔnɔ lɛ ehã mina akɛ, manyɛ mahã miwu ale misusumɔi yɛ saji ahe ni mishiuuu nɔ ko nɔ.” Etsa nɔ akɛ: “Shi nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, akɛni miwu ji weku yitso hewɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sa akɛ ekpɛ yiŋ lɛ. Kɛ́ efee nakai lɛ, nɔ ni shwɛɔ mi ji, ni mafee bɔ fɛɛ bɔ ni manyɛ koni yiŋkpɛɛ lɛ aye omanye.”
Ekolɛ, nɔ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Sara he ji enɛ: Eyɛ mli akɛ ehe yɛ fɛo waa moŋ, shi ehãaa ehefɛo lɛ ahã ena ehe tsɔ. (1 Mose 12:10-13) Moŋ lɛ, ejɛ heshibaa mli efi Abraham sɛɛ yɛ miishɛɛ kɛ haomɔ beiaŋ fɛɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Abraham kɛ Sara ji wu kɛ ŋa ni ye anɔkwa, ni ba amɛhe shi, ni jie suɔmɔ kpo, hɛɛ, amɛji wu kɛ ŋa ni hã amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ná jɔɔmɔi.
FEBRUARY 10-16
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MOSE 15-17
“Mɛni Hewɔ Yehowa Tsake Abram Kɛ Sarai Gbɛ́i Lɛ?”
it-1 817
Tɔmɔ, Shwamɔ
Bei pii lɛ, adesa gbɛi kɛ enifeemɔi fɛɛ lɛ, tɔmɔi sɔŋŋ. Esha kɛ tɔmɔ ji nɔ ni Adam shi ehã adesai fɛɛ. (Ro 5:12; La 51:5) Shi Yehowa, mɔ ni tɔmɔ ko bɛ ehe lɛ, ‘le bɔ ni afee wɔ ahã jogbaŋŋ, ekaiɔ akɛ sũ ji wɔ,’ ni enaa mɔbɔ. (La 103:13, 14) Ebu anɔkwafo Noa, ní bo lɛ toi lɛ akɛ “mɔ ni sane ko bɛ ehe yɛ eyinɔbii lɛ ateŋ.” (1Mo 6:9) Efã Abraham akɛ: “Hii shi akɛ anɔkwafo yɛ mihiɛ, ní ofee mɔ ni sane ko bɛ ehe.” (1Mo 17:1) Eyɛ mli akɛ hii nɛɛ yeee emuu ni amɛgboi moŋ, shi Yehowa, mɔ ni ‘naa tsui lɛ mli’ lɛ, na amɛ akɛ mɛi ni tɔmɔ loo shwamɔ ko bɛ amɛhe. (1Sa 16:7; okɛto 2Ma 20:3; 2Kr 16:9 lɛ he.) Efã Israelbii lɛ akɛ: “Kaahã shwamɔ ko hi ohe yɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ.” (5Mo 18:13; 2Sa 22:24) Ekɛ e-Bi ni tɔmɔ ko bɛ ehe lɛ hã (Heb 7:26) akɛ kpɔmɔnɔ, ni ebaanyɛ edamɔ enɛ nɔ ebu mɔ fɛɛ mɔ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ emli ni eboɔ lɛ toi lɛ akɛ “jalɔ,” loo mɔ ni tɔmɔ ko bɛ ehe, ní nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, ekã he efee Kojolɔ ni ja ni tɔmɔ ko bɛ ehe.—Ro 3:25, 26.
it-1 31 kk. 1
Abraham
Be shwie mli. Abraham kɛ Sara ehi Kanaan aaafee afii nyɔŋma, fɛɛ sɛɛ lɛ, Sara fɔko lolo. Enɛ hewɔ lɛ, ekɛɛ ekɛ etsulɔ yoo Hagar ní jɛ Ejipt lɛ baahã ewu koni efɔ ehã lɛ. Abraham kpɛlɛ. No hewɔ lɛ, yɛ afi 1932 D.Ŋ.B., be ni Abraham eye afii 86 lɛ, afɔ Ishmael. (1Mo 16:3, 15, 16) Be saŋŋ shwie mli. Afi 1919 D.Ŋ.B., be ni Abraham eye afii 99 lɛ, Yehowa fã ni afolɔ hii fɛɛ ni yɔɔ Abraham shĩa lɛ ketia, koni no afee okadi ko ni baaye kpaŋmɔ krɛdɛɛ ni yɔɔ ekɛ Abraham teŋ lɛ he odase. Nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, Yehowa tsake egbɛ́i Abram lɛ ni efee lɛ Abraham ekɛɛ, “ejaakɛ mahã otsɔ jeŋmaji pii atsɛ.” (1Mo 17:5, 9-27; Ro 4:11) Enɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Abraham fee ŋwɛibɔfoi etɛ komɛi ni eŋɔ adesai agbɔmɔtsei lɛ gbɔ akɛ Yehowa najiaŋdamɔlɔi, ni amɛwo shi akɛ Sara diɛŋtsɛ hu baafɔ binuu, hɛɛ, yɛ afi ni baa lɛ mli!—1Mo 18:1-15.
w09 2/1 13
Ani Gbɛ́i Ni Akɛtsɛɔ Mɔ Ko Lɛ He Hiaa?
Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ tsake mɛi komɛi agbɛ́i yɛ yiŋtoi komɛi ni baaba mli sɛɛ mli lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etsake Abram gbɛ́i, ni shishi ji “Awó Tsɛ Nɔ Gojoo” lɛ, ni ewo lɛ Abraham, ni shishi ji “Mɛi Pii Atsɛ.” Gbɛ́i Abraham lɛ shishinumɔ lɛ ba mli, ni ebatsɔ jeŋmaji pii atsɛ. (1 Mose 17:5, 6) Susumɔ Abraham ŋa Sarai, ni eeenyɛ efee akɛ egbɛ́i lɛ shishi ji “Béilɔ” lɛ hu he okwɛ. Ekolɛ emii shɛ ehe waa be ni Nyɔŋmɔ tsake egbɛ́i lɛ ni ewo lɛ “Sara,” ni shishi ji “Yoo Ablade,” ni hãa wɔnaa akɛ ebaatsɔ maŋtsɛmɛi ablemanyɛ lɛ.—1 Mose 17:15, 16.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 460-461
Bebuu
Yehowa kɛɛ Abram (Abraham) akɛ: “Ná ole akɛ, oseshibii lɛ baayatsɔmɔ gbɔi yɛ shikpɔŋ ko ni jeee amɛnɔ nɔ, ni jɛmɛ bii lɛ baaye amɛ nyɔŋ, ni amɛbaawa amɛ yi afii 400.” (1Mo 15:13; kwɛmɔ Bɔf 7:6, 7 lɛ hu.) Awie enɛ he dani afɔ shiwoo seshi lɛ loo “dumɔwu” lɛ, ni ji Isak. Afi 1932 D.Ŋ.B. lɛ, tsulɔ yoo Hagar ní jɛ Ejipt lɛ fɔ Ishmael ehã Abram, ni yɛ afi 1918 D.Ŋ.B. lɛ, afɔ Isak. (1Mo 16:16; 21:5) Kɛ́ akane afii 400 kɛtee sɛɛ, kɛjɛ be ni Israelbii lɛ shi Ejipt, ní no kadi ‘yiwaa’ lɛ naagbee lɛ (1Mo 15:14), no kɛ wɔ baaya afi 1913 D.Ŋ.B., ni nakai beiaŋ lɛ, Isak eye aaafee afii enumɔ. Etamɔ nɔ ni nakai beiaŋ atse Isak fufɔ, ni no mli po lɛ, eji ‘gbɔ’ yɛ shikpɔŋ ko ni jeee enɔ nɔ, ni ekɛ yiwaa ni agba afɔ̃ shi lɛ ebɔi kpee kɛtsɔ ‘ehe fɛo’ ni Ishmael ye lɛ nɔ; no mli lɛ, Ishmael eye aaafee afii 19. (1Mo 21:8, 9) Eyɛ mli akɛ ŋmɛnɛ lɛ, anaaa mɔ ni baaye Abraham gboshinii lɛ he fɛo ni aye lɛ akɛ nɔ ko moŋ, shi yɛ amɛbeiaŋ lɛ, eji nɔ ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Wɔnaa enɛ yɛ bɔ ni Sara fee enii ehã kɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛ nɔ akɛ, esa akɛ ashwie Hagar kɛ ebinuu Ishmael lɛ mli. (1Mo 21:10-13) Sane nɛɛ ni aŋma lɛ fitsofitso yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ hu hãa wɔnaa akɛ, afii 400 yiwaa ni agba afɔ̃ shi lɛ je shishi yɛ nakai beiaŋ, ni ebaaa naagbee kɛyashi Israelbii lɛ shi Ejipt.—Gal 4:29.
it-1 778 kk. 4
Ejipt Shimɔ
“Yɛ yinɔ ni ji ejwɛ lɛ nɔ.” Esa akɛ wɔkai akɛ, Yehowa kɛɛ Abraham akɛ, eseshibii lɛ baaku amɛsɛɛ kɛya Kanaan yɛ yinɔ ni ji ejwɛ lɛ nɔ. (1Mo 15:16) Afii 430 lɛ amli fɛɛ, kɛjɛ be ni kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Abraham fee lɛ bɔi nitsumɔ lɛ, kɛyashi Israelbii lɛ shi Ejipt lɛ, yɛ sane ni aŋma lɛ naa lɛ, aná nɔ ni fe yinɔi ejwɛ, kɛ́ akɛ bɔ ni amɛwala sɛɛ tsɛ yɛ nakai beiaŋ lɛ po miibu akɔntaa. Shi afii 215 pɛ Israelbii lɛ kɛhi Ejipt. Abaanyɛ akɛ Israel weku kome, ni ji Levi weku lɛ, afee nɔkwɛmɔnɔ kɛbu ‘yinɔi ejwɛ’ kɛjɛ be ni amɛtee Ejipt lɛ he akɔntaa yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ: (1) Levi, (2) Kohat, (3) Amram, kɛ (4) Mose.—2Mo 6:16, 18, 20.
FEBRUARY 17-23
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | 1 MOSE 18-19
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
w88 5/15 23 kk. 4-5
Ani Mɔ Ko Ena Nyɔŋmɔ Pɛŋ?
Bianɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu nɔ hewɔ ni Abraham kɛ ŋwɛibɔfo ko ni eŋɔ adesa gbɔmɔtso akɛ Yehowa najiaŋdamɔlɔ lɛ wie tamɔ nɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ekɛwieɔ lɛ shishi. Akɛni ŋwɛibɔfo nɛɛ wie nɔ pɛpɛɛpɛ ni Nyɔŋmɔ taoɔ ni akɛɛ Abraham, ní eyɛ jɛmɛ akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ hewɔ lɛ, Biblia lɛ baanyɛ ewie akɛ, “Yehowa jie ehe kpo etsɔɔ lɛ.”—1 Mose 18:1.
Kaimɔ akɛ, ŋwɛibɔfo ko baanyɛ ekɛ saji ni Nyɔŋmɔ kɛtsu lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ ayahã akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔ, tamɔ bɔ nɔŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ tɛlifoŋ loo redio nɔ wɔkɛ mɔ ko awie lɛ. No hewɔ lɛ, abaanyɛ anu nɔ hewɔ ni Abraham, Mose, Manoa, kɛ mɛi krokomɛi nyɛ amɛkɛ ŋwɛibɔfoi komɛi ni eŋɔ adesai agbɔmɔtsei lɛ wie tamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ amɛkɛwieɔ lɛ shishi. Eyɛ mli akɛ mɛi nɛɛ nyɛ amɛna ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ Yehowa anunyam lɛ ni ŋwɛibɔfoi lɛ jie lɛ kpo lɛ moŋ, shi amɛnyɛɛɛ amɛna Nyɔŋmɔ. Hewɔ lɛ, enɛ eteee shi ewooo nɔ ni bɔfo Yohane wie lɛ kɔkɔɔkɔ. Ewie akɛ: “Gbɔmɔ ko enako Nyɔŋmɔ pɛŋ.” (Yohane 1:18) Hii nɛɛ na ŋwɛibɔfoi ni damɔ Nyɔŋmɔ najiaŋ, shi jeee Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ.