Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • kc yitso 1 bf. 4-13
  • “O-maŋtsɛyeli Lɛ Aba”!

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “O-maŋtsɛyeli Lɛ Aba”!
  • “Ha Omaŋtsɛyeli lɛ Aba”
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • MƐNI JI NAKAI MAŊTSƐYELI LƐ?
  • BƆ NI SHIHILƐ LƐ JI DIƐŊTSƐ ŊMƐNƐ
  • ANƆKWA MIISHƐƐ JƐƐHE
  • Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Miiye Nɔ
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Nɔ ni Yesu Tsɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ He
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2010
  • Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ He Anɔkwale Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2020
  • Nɔ Ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Baanyɛ Atsɔɔ Aha Bo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
“Ha Omaŋtsɛyeli lɛ Aba”
kc yitso 1 bf. 4-13

Yitso 1

“O-maŋtsɛyeli Lɛ Aba”!

1. Mɛni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baatsɔɔ kɛha bo, kɛji etsɛɛɛ kwraa ni ekɛ shihilɛi ni afee he mfoniri yɛ biɛ lɛ ba?

SƆLEMƆ wiemɔi fioo pɛ yɔɔ ni atĩɔ mli shii abɔ fe nɔ ni yɔɔ yiteŋgbɛ lɛ. Ekolɛ bo mɔ ni okaneɔ wolo nɛɛ, okɛɛ nakai sɔlemɔ lɛ dã. Ni eka shi faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he miihia wɔ! Kwɛ bɔ ni eeefee miishɛɛ eha akɛ aaahi shi yɛ shihilɛi ni afee he mfoniri yɛ baafai nɛɛ amli lɛ ashishi! Ni no ji hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛhaa wɔ: Toiŋjɔlɛ kɛ gbeekpamɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Adesai awekui sɔrɔtoi lɛ ni efee ekome yɛ anɔkwa suɔmɔ mli. Mɔ fɛɛ mɔ miisumɔ ni etsu nitsumɔ ni woɔ yibii ni ena edeŋmegbomɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ. Kɔɔyɔɔ mli eyi obɔ kɛ adebɔɔ he lalai kɛ adesai ni yɔɔ miishɛɛ hu lalai kɛ ŋmɔlɔ. Adesai akuu ni yɔɔ miishɛɛ ni ekpele jeŋ fɛɛ, ni amɛteŋ mɔ ko egbɔɔɔ ni hela hu mɔɔɔ mɔ ko. Amɛkɛ kooloi ateŋ toiŋjɔlɛ ni amɛaana mli ŋɔɔmɔ, fɔfɔi aŋmajee, shikpɔji ashikamɔ ni yɔɔ fɛo kɛ bei sɔrɔtoi ni yaa nɔ etsakeɔ be fɛɛ be. Hɛɛ, awo shi akɛ enɛɛmɛi fɛɛ, kɛ nibii babaoo ni fata he baaba shikpɔŋ nɛɛ nɔ, yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eba lɛ sɛɛ, taakɛ wɔbaana lɛ.

2, 3. Mɛɛ tsakemɔi ni eba yɛ nyɛsɛɛ afii fioo nɛɛ mli maa bɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he hiaa ha lɛ nɔ mi?

2 Shi, nibii yɛ sɔrɔto kwraa amrɔ nɛɛ. Ejaakɛ wɔmiitsɔ be ko ni Biblia lɛ wieɔ he akɛ eji “jaramɔ” be lɛ mli. (2 Timoteo 3:1) Ole bɔ ni nɛkɛ jaramɔ bei nɛɛ esa bo diɛŋtsɛ oshihilɛ he eha. Mɛi ni kaneɔ wolo nɛɛ baafai lɛ ateŋ mɛi pii elaaje amɛsuɔlɔi yɛ tai kɛ yiwalɛ nibii krokomɛi ni eba yɛ afii oha nɛɛ mli lɛ amli. Ni kɛlɛ, jeŋmaji lɛ kɛ amɛhe miishi mple yɛ tawuu nibii afeemɔ he akaŋshii ko ni mli wa fe eko fɛɛ eko ni eba dã lɛ mli. Ni amrɔ nɛɛ po lɛ, amɛyɛ tawuu nii ni fa kwraa fe nine, ni baanyɛ akpata adesai aweku muu lɛ fɛɛ hiɛ.

3 Naagbai krokomɛi ni bɛŋkɛ wɔ kpaakpa yɛ shia hu kɔɔ wɔhe. Akɛni basabasa-feemɔi, gbɔmɔgbee kɛ kaabonaatoo miiya hiɛ waa hewɔ lɛ, wɔteŋ mɛi pii nuɔ he akɛ eyɛ oshara akɛ wɔɔnyiɛ gbɛjegbɛi po nɔ. Ni ani wɔnuuu gbalamlitsemɔi, wekui ni mli egbala kɛ gbekɛbii toigbolɔi ahe saji babaoo fe tsutsu lɛ? Mɛi pii ayiŋ etɛ̃ɛɛ amɛ akɛ amɛkɛ amɛbii aaaya skul sɔrɔtoi ni maŋ lɛ kwɛɔ nɔ lɛ, yɛ bɔlɛnamɔ kɛ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ ni egbɛ eshwa yɛ yinɔ nɛɛ mli lɛ hewɔ. Kɛji oyɛ akutso loo maŋ ko mli ni nɛkɛ naagbai nɛɛ shɛko jɛmɛ lɛ, no lɛ esa akɛ oda shi waa diɛŋtsɛ!

4, 5. (a) Mɛɛ naagbai krokomɛi saa wɔshihilɛi ahe? (b) Mɛɛ nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli tsɔɔ akɛ ehe miihia waa ni ‘Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aba’?

4 Shika enyiɛ ofiteɔ dani onyɛɔ onaa niyenii gbii etɛ nɛɛ? Ni shika enyiɛ hu ofiteɔ yɛ otsɔne ni otaa mli lɛ he? Beni niyenii kɛ pɛtrol jara yaa hiɛ daa lɛ, belɛ je lɛ shikamɔ ni bɛ shiŋŋ lɛ hu haa wɔsɛɛ be gbɛkpamɔ feɔ gbeyei. Nɛgbɛ wɔ je lɛ yaa? Sane ko ni aŋma yɛ U.S. News & World Report ni je kpo yɛ August 4, 1980 lɛ mli lɛ tsɔɔ bɔ ni naagba lɛ ji hiɛdɔɔ sane ha. Ewie akɛ: “Kɛji atsɔɔɔ gbɛi pɔtɛɛ komɛi anɔ atsuuu he nii lɛ, no lɛ afii 20 sɛɛ kɛjɛ be nɛ lɛ, je lɛ baafee shibɔlemɔ ŋulami ko ni nɔ ewo muji, ni enɔ hilɛ wa, kɛ emli gbɔmɛi akpekpei akpei abɔ ni miipele nibii fioo ni jara wa waa he. Kɔkɔbɔɔ nɛɛ je kpo yɛ July 24 kɛjɛ kuu ko ni nɔyeli lɛ hala ni amɛkɛ afii etɛ susu sane nɛɛ he lɛ aŋɔɔ.” Nɛkɛ niiamlitaomɔ nɛɛ jie lɛ kpo kɛfata nibii krokomɛi ahe akɛ beni aaashɛ afi 2000 lɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ ayifalɛ baashɛ akpekpei akpei 6.3, ni ákɛ—kɛ akɛ nibii ajara ni yaa ŋwɛi lɛ fɔ̃ afã lɛ—niyenii jara baaku abɔ he toi enyɔ, shia ŋã shikpɔji baalɛɛ ni kooi hayii baalaaje, ni kɛ hoo lɛ, mu ni yɔɔ je lɛŋ lɛ mlijaa enyɔ mli ekome baatã kwraa. Enɛɛmɛi fɛɛ baaba, kɛji gbɛjianɔtoo ni yɔɔ amrɔ nɛɛ lɛ baahi shi kɛyashi nakai beaŋ!

5 Mɛni jeŋmaji komekomei aloo Jeŋmaji Ekomefeemɔ lɛ po enyɛ efee yɛ nɛkɛ naagba nɛɛ he? Kɛbashi bianɛ lɛ, nɔ ko bibioo pɛ. Enɛ fɛɛ tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he hiaa wɔ waa!

MƐNI JI NAKAI MAŊTSƐYELI LƐ?

6. Mɛni hewɔ kɛji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ gbɔmɛi atsuii amli kɛkɛ lɛ, eeeha wɔnine anyɛ shi waa lɛ?

6 Ani eji shihilɛ folo ko kɛkɛ ni yɔɔ heyelilɔi atsuii amli? Kɛji wɔɔwie he yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛji mɛi pii tsake ni amɛtsɔmɔ Kristofoi lɛ, ani belɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eba? Mɛi komɛi susuɔ nii ahe yɛ nakai gbɛ nɔ, ni amɛtsɛɔ jwɛŋmɔ yisɛɛ kɛyaa Luka 17:21 yɛ King James Version, aloo Authorized Version Biblia lɛ nɔ (yɛ Blɔfo mli), he ni kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ, nyɛmli eyɔɔ.” Shi kɛji bɔ ni amɛmuɔ sane naa amɛhaa nɛɛ ja lɛ, no lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ miitsi ehe kɛmiiya sɛɛ fɛlɛŋŋ moŋ be fɛɛ be. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ akɛ mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ to mɛi krokomɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ ahe ŋmɛnɛ lɛ, amɛyifalɛ shɛɛɛ oha mlijaa 25, ni amɛnɔ miigbɔ waa hu. Agbɛnɛ hu, sɔlemɔi amlibii akpekpei ohai abɔ yɛ ni amɛfɔɔɔ sɔlemɔtsu mli yaa.

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ Ŋmalɛi lɛ amlipɛimɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔshɛ Luka 17:21 lɛ anɔkwa shishinumɔ he yɛ?

7 Agbɛnɛ hu, susumɔ enɛ hu he okwɛ: Namɛi Yesu kɛwieɔ beni ekɛɛ akɛ, “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ, nyɛmli eyɔɔ” lɛ? Farisifoi osatofoi lɛ ji mɛi ni Yesu kɛ Nyɔŋmɔ wiemɔi ni etsɔ gbalɔ Yesaia nɔ ewie lɛ to amɛhe lɛ, akɛ: “Amɛtsui etsi ehe kɛjɛ mihe kɛtee shɔŋŋ.” (Mateo 15:1, 8, AV; Yesaia 29:13) Mɛɛ gbɛ nɔ Maŋtsɛyeli lɛ baatsɔ ebote nakai tsuii ni wa lɛ amli? Belɛ, mɛni ji Yesu wiemɔi lɛ ashishinumɔ mɔ? Wiemɔ ko ni yeɔ ebuaa eshishinumɔ jeɔ kpo yɛ King James Version lɛ shishitsɔɔmɔi ni yɔɔ niŋmaa yɛ baafai lɛ anaabui lɛ mli. Bɔ ni ekaneɔ yɛ gbɛ kroko nɔ yɛ naabu niŋmaai lɛ amli ji: “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛteŋ.” Ni nɛkɛ ji bɔ ni Biblia shishitsɔɔmɔi krokomɛi babaoo, tamɔ Katolik Jerusalem Bible kɛ The New English Bible lɛ hu kaneɔ.

8 No hewɔ lɛ, belɛ Yesu miiwie lɛ diɛŋtsɛ ehe yɛ biɛ, Maŋtsɛ ni ahala lɛ lɛ, akɛ eyɛ amɛteŋ. Eyɛ amɛteŋ lɛlɛŋ, akɛ gbɔmɔ diɛŋtsɛ. Ni esa akɛ enɛ hu aha wɔnu shishi akɛ maŋtsɛyeli diɛŋtsɛ ji Maŋtsɛyeli lɛ, nɔyeli diɛŋtsɛ, tamɔ enɔ Maŋtsɛ lɛ hu ji gbɔmɔ diɛŋtsɛ lɛ.

BƆ NI SHIHILƐ LƐ JI DIƐŊTSƐ ŊMƐNƐ

9, 10. Mɛni ji maŋtsɛyeli diɛŋtsɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ ehe baanyɛ aba sɛɛnamɔ aha eshishibii lɛ?

9 Ŋmɛnɛ, maŋtsɛyelii fioo pɛ eshwɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Nɔyelii diɛŋtsɛ ni, ni amɛteŋ ekomɛi ji Norway, United Kingdom, Jordan kɛ Nepal, kɛ wɔɔtsi ekomɛi atã. Ayɛ maŋtsɛ (loo maŋnyɛ) ni yeɔ amɛnɔ, ni mɛi ni fataa he ji hefatalɔi nɔyelɔi ni tsuɔ nii akɛ mlawoo gwabɔɔ, lumɛi akuu, aloo nɔyelɔi akuu kroko. Nɛkɛ nɔyelɔi akuu bibioo nɛɛ shishi maŋbii fɛɛ ni eshwɛ lɛ tsuɔ amɛ daa gbi shihilɛ mli nibii ahe nii yɛ. Amɛ ji maŋtsɛyeli lɛ shishibii.

10 Kɛji maŋtsɛ lɛ kɛ ehefatalɔi lɛ susuɔ gbɔmɛi lɛ ashihilɛ kpakpa namɔ he waa lɛ, no lɛ maŋtsɛyeli lɛ baanyɛ ekɛ sɛɛnamɔi babaoo aba. Nakai ji bɔ ni shihilɛ lɛ ji yɛ Salomo blema maŋtsɛyeli lɛ mli, beni gbɔmɛi lɛ “[a]yi fa babaoo, tamɔ ŋshɔ naa shia kɛ falɛ, amɛyeɔ nii, amɛnuɔ dãai, ni amɛmli filiɔ amɛ.”—1 Maŋtsɛmɛi 4:20; 10:1-9.a

11. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ tamɔ maŋtsɛyelii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

11 Ani anɔkwale ni eji akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yeɔ nɔ kɛjɛɔ ŋwɛi lɛ haa efeɔ nɔ ni bɛ shihilɛ mli diɛŋtsɛ? Dabi! Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, eyɛ maŋtsɛ ni hiɛ kã ni eetsu nii kɛ ekaa babaoo. Lɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ehala lɛ, Nuŋtsɔ Yesu Kristo, mɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ ehe akɛ: “Lɛ enɔ jeŋmaji lɛ aaaŋɔ amɛhiɛ amɛfɔ.” (Romabii 15:12) Taakɛ shikpɔŋ nɔ nɔyelii ji lɛ, ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ hu yɛ nɔyelɔi akuu ko. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ mɛi ni feɔ nɛkɛ kuu nɛɛ ji hefatalɔi maŋtsɛmɛi fioo ko, ni amɛma amɛ anɔkwayeli kɛha Nyɔŋmɔ lɛ nɔ mi akɛ hii kɛ yei yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Yesu kɛ mɛnɛɛmɛi wie akɛ: “Kaashe gbeyei, asafoku bibioo; ejaakɛ nyɛ-Tsɛ lɛ yɛ he tsuijurɔ akɛ eeeŋɔ maŋtsɛyeli lɛ eha nyɛ.” (Luka 12:32; Kpojiemɔ 5:9, 10; 20:4) Maŋtsɛyeli lɛ naa ehewalɛ kɛjɛɔ ŋwɛi. Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ baanyɛ ajɛ shihilɛ he ni nɔ kwɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ni ekɛ efamɔi aha kɛya he fɛɛ he—kɛtsɔ gbɛ̀i ni yɔɔ hewalɛ fe redio loo la hewalɛ nɔ—kɛya he fɛɛ he yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.

12, 13. Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ mɛɛ (a) mlai, (b) tsɔsemɔ he gbɛjianɔtoo, (d) gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he gbɛjianɔtoo?

12 Ni mlai hu? Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ tsuɔ nii kɛtsɔɔ mlai anɔ—mlai ni hi fe fɛɛ, ni Nyɔŋmɔ efee koni ehe aba sɛɛnamɔ aha gbɔmɛi lɛ. Obaanyɛ okane amɛhe saji yɛ Biblia lɛ mli. (5 Mose 6:4-9; Marko 12:28-31) Ani Maŋtsɛyeli lɛ yɛ tsɔsemɔ he gbɛjianɔtoo? Hɛɛ, eyɛ eko! Amrɔ nɛɛ etsɔsemɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli miilɛɛ kɛmiiya he fɛɛ he koni eye ebua gbɔmɛi anɔkwafoi ni jɛ jeŋmaji kɛ akutsei kɛ maji anɔ wiemɔi fɛɛ mli, koni esaa amɛ kɛha naanɔ wala shihilɛ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ jalɛ gbɛjianɔtoo lɛ shishi. No hewɔ lɛ, maŋ fɛɛ maŋ nɔ ni oyɔɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, obaanyɛ oha nɛkɛ tsɔsemɔ gbɛ nɛɛ he aba sɛɛnamɔ aha bo.—Mateo 24:14; Kpojiemɔ 7:9, 10; Yesaia 54:13.

13 Ani Maŋtsɛyeli lɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa he gbɛjianɔtoo? Eyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa he gbɛjianɔtoo ni hi fe fɛɛ—nɔ ni damɔ Nuŋtsɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ. Nɛkɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ baaha adesai aye amɛhe kɛjɛ helai kɛ gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔi fɛɛ mli, koni amɛshɛ naanɔ wala namɔ mli yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni eye emuu mli. (Yesaia 25:8; Yohane 10:10) Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, efee naakpɛɛ nibii pii, ni ekɛfee he nɔkwɛmɔ nɔ akɛ ebaana hegbɛ kɛ hewalɛ ni ekɛtsa helatsɛmɛi, ni ekɛha shwilafoi ana nii ekoŋŋ, ni etsa akpakei, ni ekɛ mɛi ni egboi lɛ po asaa aba wala mli ekoŋŋ. (Luka 7:20-23) Eyɛ mli akɛ nɛkɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli gbɛjianɔtoo nɛɛ baaba yɛ wɔsɛɛ be mli moŋ, shi mɛi ni kaseɔ he nii ŋmɛnɛ lɛ hu miikase bɔ ni amɛaahi jeŋba kpakpa shihilɛ ni he tse mli, ni aasaa akɛ amɛ miiba mumɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa mli amrɔ nɛɛ. Amɛ hiɛnɔkamɔ lɛ, hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ ni.—Yesaia 65:14; Romabii 10:11.

14. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, mɛni he ewie yɛ enitsɔɔmɔ lɛ mli?

14 Beni Yesu ji gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, etsɔɔ nibii pii ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he, ni yɛ anɔkwale mli lɛ, etsɔ hiɛ ekɛ enɔyeli lɛ shishi shihilɛ he okadi fioo ko ha. (Luka 4:43; Mateo 12:22-28) Etsɔɔ ekaselɔi lɛ Nyɔŋmɔ he saji, koni amɛnyɛ amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa yɛ wekukpaa kpakpa mli, tamɔ bii kɛ amɛtsɛ ni sumɔɔ amɛsane. Ekɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa ha amɛ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛkpee shihilɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ wɔ wala mli lɛ anaa yɛ omanyeyeli mli.—Yohane 1:18; 14:6.

ANƆKWA MIISHƐƐ JƐƐHE

15. Mɛni hewɔ miishɛjemɔ he hia gbɔmɛi ni hi shi yɛ Yesu gbii amli lɛ tamɔ bɔ ni ehe hiaa wɔ hu ŋmɛnɛ lɛ?

15 Sɔlemɔ ni asɔleɔ ni ‘Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aba’ lɛ fata Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ, ni Yesu damɔ gɔŋ ko ni kwɛɔ Galilea Ŋshɔ lɛ naa lɛ nɔ eha lɛ he. Ekaselɔi ni ehala lɛ ji etoibolɔi, kɛfata gbɔmɛi krokomɛi asafoi babaoo hu he. Gbɔmɛi pɛsɛmkunya tsɛmɛi eha mɛnɛɛmɛi etsɔmɔ mɛi ni “etɔ amɛ ni amɛfee yuuyaa.” (Mateo 9:36) Nɔ ni Yesu wie lɛ ha etoibolɔi lɛ amii shɛ amɛhe, ni nakai nɔŋŋ ewiemɔi lɛ baanyɛ aha wɔ hu wɔmii ashɛ wɔhe ŋmɛnɛ.

16. Namɛi ji mɛi ni naa anɔkwa miishɛɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Yesu tsɔɔ nɔ ni ji anɔkwa miishɛɛnamɔ jɛɛhe ni ekɛje eshiɛmɔ lɛ shishi. Ani abaana miishɛɛ nɛɛ yɛ heloonaa ninamɔ mli, yɛ hiɛtserɛjiemɔ mli, yɛ miishɛɛ kɛ mlifilimɔ sɛɛtiumɔ mli? Dabi, ejaakɛ Yesu ma mumɔŋ nibii anɔ mi. Etsɔɔ akɛ gbɔmɛi ni “hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ” kɛ mɛi ni “jalɛ he hɔmɔ kɛ kumai yeɔ amɛ” lɛ baana miishɛɛ ni hiɔ shi daa yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ gbɛfaŋ. (Mateo 5:3, 6, New World Translation; Luka 8:1, 4-15) Ani oona mumɔŋ nibii ahe miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ?

17, 18. (a) Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔna Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ? (b) Te onaa Yesu shiwoo wiemɔi ni yɔɔ Mateo 6:26-33 lɛ he miishɛɛ ohaa tɛŋŋ?

17 Beni eyaa nɔ yɛ eshiɛmɔ lɛ mli lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ, kɛji wɔɔna Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔtsɔmɔ wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ kaselɔi. Esa akɛ wɔjie esui lɛ akpo ni wɔba wɔjeŋ yɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ anaa. (Mateo 5:43-48; Efesobii 5:1, 2) Kɛji wɔɔsa ehiɛ lɛ, no lɛ wɔjamɔ lɛ nyɛŋ afee nifeemɔ folo ko kɛkɛ ni wɔkɛ wɔhe woɔ mli shikome loo shii enyɔ yɛ otsi mli. Esa akɛ efee jamɔ ni hiɛ kã ni ekaa yɔɔ mli, ni jeɔ kpo yɛ wɔ daa gbi shihilɛi, kɛ agbɛnɛ bɔ ni wɔjɛɔ suɔmɔ mli wɔsusuɔ wɔnanemɛi adesai ahe lɛ mli.

18 Shi, kɛ wɔkɛ mumɔŋ nibii ni he hiaa lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, ani enɛ haŋ wɔyaje hiamɔ shihilɛ mli yɛ ŋmɛnɛ hiɛjoomɔ kɛ pɛsɛmkunya je nɛɛ mli? Dabi kwraa! Kɛji ‘wɔtao Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu’ lɛ, no lɛ akɛ shihilɛ mli nibii krokomɛi fɛɛ ni he hiaa lɛ baafata he aha wɔ. Yesu gbala enɛ mli faŋŋ yɛ Mateo 6:26-33, ni esa akɛ okane.

19, 20. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔle bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ yɛ wɔjamɔ lɛ he lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ aye abua wɔ yɛ ni wɔha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aye gbɛhe ni he hiaa waa yɛ wɔshihilɛ mli? (d) Mɛni hewɔ eeefee sɛɛnamɔ eha wɔ akɛ wɔsusu “Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ” he lɛ?

19 Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔtao Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu’ mɔ? Ani etsɔɔ akɛ kɛji ‘wɔyaa sɔlemɔ ni wɔsumɔɔ’ lɛ, no lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ wɔbaana Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔ? Aloo ani ehe miihia ni wɔtao jamɔ ni Nyɔŋmɔ ehala eha wɔ lɛ sɛɛ gbɛ? Kadimɔ nɔ ni Yesu wie yɛ enɛ he: “Jeee mɔ fɛɛ mɔ ni kɛɔ mi akɛ ‘Nuŋtsɔ, Nuŋtsɔ,’ lɛ aaabote ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ mli; shi moŋ mɔ ni feɔ mi-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ suɔmɔnaa nii lɛ.” Efee lɛ faŋŋ akɛ mɛi ni kɛɔ akɛ ‘amɛgba yɛ egbɛi amli ni amɛtsu hewalɛ nitsumɔi yɛ egbɛi amli’ lɛ ateŋ mɛi komɛi baatsɔmɔ “mɛi ni tsuɔ nibii ni ejaaa gbɛ” yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Mateo 7:21-23; kwɛmɔ 7:13, 14 hu.) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ nɔmimaa ale bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ wɔjamɔ lɛ ehaa? Kɛtsɔ le ni wɔɔle nɔ ni yɔɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli jogbaŋŋ lɛ pɛ nɔ.

20 Biblia lɛ mlipɛimɔ baaye abua wɔ ni wɔha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ aye gbɛhe ni he hiaa ni sa yɛ wɔshihilɛ mli, kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛ ni kɛ wɔ aŋkroaŋkro shihilɛi kpaa gbee hu nɔ. Ebaaye ebua wɔ ni wɔsaa wɔsusu shihilɛ he jogbaŋŋ, ni wɔyoo nibii ni he hiaa fe fɛɛ. No hewɔ lɛ, agbɛnɛ ha wɔsusu Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ fã ni atsɛɔ lɛ “Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ” he kɛtsa nɔ. (Mateo 6:9-13) Nɛkɛ Sɔlemɔ he Nɔkwɛmɔ Nɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔná nɔ ni Nyɔŋmɔ taoɔ yɛ wɔdɛŋ kɛji wɔɔna anɔkwa miishɛɛ lɛ he jwɛŋmɔ ni ja. Ni ebaatsɔɔ wɔ akɛ Biblia lɛ saneyitso ni yɔɔ miishɛɛ ji Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hetsemɔ kɛtsɔ e-Maŋtsɛyeli ni yɔɔ Yesu Kristo dɛŋ lɛ nɔ.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Kɛji okadi ko etsɔɔɔ lɛ, belɛ Biblia mli ŋmalɛi ni aŋmala efã ko loo fɛɛ yɛ wolo nɛɛ mli lɛ jɛ Ga Biblia lɛ mli.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 7]

ANI NYƆŊMƆ MAŊTSƐYELI LƐ HE MIIHIA ADESAI?

“Kɛji afɛ nuklea tawuu nii ni hewalɛ shɛɔ okpɛlɛmii akpeiakpe yɛ New York Maŋtiase lɛ mli lɛ, ekolɛ ebaagbe gbɔmɛi akpekpei 2.25 amrɔ nɔŋŋ, ni ebaapila mɛi krokomɛi akpekpei 3.6 hu waa, . . . datrɛfoi kɛ adebɔɔ he nilelɔi akuu ko kpɛlɛ enɛ nɔ nyɛ. . . . Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ abaawuu ta ko ni tamɔ nɛkɛ yɛ je lɛ mli dani afii oha nɛɛ baaba naagbee, ni enɛ baaha shihilɛ mli ni adesai baaya nɔ ahi lɛ afee nɔ ni nyɛŋ aba mli.”—New York “Times,” September 27, 1980

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 11]

BƆ NI NYƆŊMƆ MAŊTSƐYELI LƐ YƆƆ DIƐŊTSƐ HA

MAŊTSƐ: Yesu, kɛ hewalɛ ni aha lɛ akɛ eye maŋtsɛ afii 1,000.

HEFATALƆI NƆYELƆI YƐ ŊWƐI: Nyɔŋmɔ hala amɛ kɛjɛ adesai anɔkwafoi ateŋ.

ENƆYELI HE: Wɔshikpɔŋ lɛ, kɛ jeŋ muu fɛɛ paradeiso ni akɛbaaba ekoŋŋ.

ESHISHIBII ANƆKWAFOI: Akpekpei akpei abɔ, ni gbohii ni atee amɛ shi lɛ fata he.

MLAI: Edamɔ Nyɔŋmɔ jalɛ mla wulu fe fɛɛ, ni ji suɔmɔ nɔ.

TSƆSEMƆ He GBƐJIANƆTOO: Eeye ebua gbɔmɛi ni jɛ hewolonɔ sui sɔrɔtoi fɛɛ mli ni amɛna shihilɛ mli miishɛɛ bianɛ, ni eesaa amɛ kɛha naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli.

[Baafa muu mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje