Sɔlemɔi Biɔ Nitsumɔi
“Yehowa kɛ mɛi bii ateŋ jɛkɛ, shi eboɔ jalɔi ofaikpamɔ toi.”—ABƐI 15:29.
1. Mɛni ji nɔ kome ni esa akɛ wɔtsu he nii kɛ Nyɔŋmɔ aaaha wɔsɔlemɔi ahetooi
YEHOWA taomɔ nii fɛɛ lɛ nilee yɛ mli, amɛja, ni suɔmɔ hu yɛ mli. Ni amɛtsiii hu. (1 Yohane 5:3) Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji etaomɔ nii yɛ sɔlemɔi ahe. Ni nɔ kome ji akɛ esa akɛ wɔshihilɛ kɛ wɔsɔlemɔi akpa gbee. Esa akɛ wɔnifeemɔ asa Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ. Kɛjeee nakai lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkpa gbɛ akɛ eeesusu wɔfaikpamɔi kɛ wɔnibimɔi kɛha duromɔ lɛ ahe?
2, 3. Mɛni hewɔ Yehowa haaa Israelbii lɛ asɔlemɔi lɛ ahetoo, taakɛ Yesaia, Yeremia kɛ Mika wiemɔi lɛ tsɔɔ lɛ?
2 Enɛ ji sane ko ni kɔɔ sɔlemɔ he ni mɛi ni yɔɔ Kristendom lɛ ateŋ mɛi pii kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ nɔ, taakɛ bɔ ni Israelbii ni kwa hemɔkɛyeli lɛ yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ hu ku amɛhiɛ amɛshwie nɔ lɛ. No hewɔ ni Yehowa tsɔ egbalɔ ni damɔ enajiaŋ lɛ nɔ ekɛɛ akɛ: “Ni kɛ nyɛsɔle babaoo tete lɛ, miboŋ nyɛ toi . . . nyɛtsua nyɛhe, nyɛtsumɔa nyɛhe! Nyɛjiea nyɛnifeemɔ nii fɔji lɛ kɛjɛa mihiɛ! Nyɛfɔa efɔŋfeemɔ! Nyɛkasea ekpakpafeemɔ!” (Yesaia 1:15-17) Hɛɛ, kɛji akɛ nakai Israelbii lɛ miitao Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ lɛ, esa akɛ amɛfee amɛnii yɛ gbɛ ni aaasa ehiɛ lɛ nɔ. Taakɛ bɔ ni awie jogbaŋŋ lɛ: “Kɛ obaasumɔ ni Nyɔŋmɔ abo bo toi yɛ be mli ni osɔleɔ lɛ. belɛ esa akɛ obo Lɛ toi yɛ be mli ni E-wieɔ.”
3 Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa baana akɛ ehe miihia ni eya nɔ eti mli ekai ewebii ni ji Israel yɛ nɛkɛ anɔkwalei nɛɛ ahe. No hewɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ: “Mɔ ni jieɔ etoi yɛ mla toiboo nɔ lɛ esɔlemɔ tete lɛ, nihii nii ni” yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. “Yehowa kɛ mɛi fɔji ateŋ jɛkɛ, shi eboɔ jalɔi afaikpamɔ atoi.” (Abɛi 28:9; 15:29) Yɛ shihilɛ nɛɛ hewɔ lɛ, Yeremia ye awerɛho akɛ: “[Yehowa] okɛ atatu eha ohe, koni faikpamɔ akatsɔ mli kɛmiiho.” (Yaafo 3:44) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɔkɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ Mika koni ebɔ lɛ ba mli: “Amɛaabolɔ amɛtsɛ Yehowa, ni efoŋ amɛdaaŋ, shi moŋ ekɛ ehiɛ aaatee amɛ yɛ nakai be lɛ mli, taakɛ bɔ ni amɛfee efɔŋ yɛ amɛnifeemɔ nii amli lɛ.”—Mika 3:4; Abɛi 1:28-32.
4. Mɛni tsɔɔ akɛ yɛ Yehowa webii ateŋ po lɛ mɛi komɛi ahiɛ esɔɔɔ bɔ ni esa akɛ nitsumɔi kɛ amɛsɔlemɔi akpa gbee lɛ?
4 No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔhi shi yɛ gbɛ ni kɛ wɔsɔlemɔi aaakpa gbee lɛ naa. Ani ehe miihia ni wɔma anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi ŋmɛnɛ? Hɛɛ, ehe miihia diɛŋtsɛ, jeee yɛ shihilɛ ni yɔɔ Kristendom lɛ pɛ hewɔ shi moŋ, yɛ shihilɛ ni Yehowa webii ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ yɔɔ mli lɛ hewɔ. Yɛ sanekpakpa lɛ he shiɛlɔi fe 3,000,000 ni yɔɔ nyɛsɛɛ afi lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ashwie amɛteŋ mɛi ni fe 37,000 kɛjɛ asafo lɛ mli yɛ jeŋba ni tamɔɔɔ Kristofoi anɔ̃ hewɔ. Ni kɛ aja mli lɛ, enɛ feɔ mɔ kome yɛ mɛi 80 mli. Eka shi faŋŋ akɛ kɛ hoo lɛ, aŋkroaŋkroi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi sɔleɔ yɛ be kɛ bei amli. Shi ani amɛhi shi yɛ amɛsɔlemɔi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa? Onukpai komɛi po ni amɛhi be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli afii nyɔŋmai abɔ lɛ fata mɛi ni akã amɛ yɛ gbɛ kome aloo ekroko nɔ nɛɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi,” ákɛ ekafee nii yɛ gbɛ ni aaaha esɔlemɔi afee nɔ ni e-Feelɔ lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ lɛ nɔ. 1 Korintobii 10:12.
Nɔ Hewɔ Ni Esa Akɛ Nitsumɔi Afata Sɔlemɔi Ahe
5. Kɛ Yehowa aaaha wɔsɔlemɔi ahetoo lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ wɔtsɔ wɔjie wɔhe kpo akɛ wɔyeɔ anɔkwale yɛ?
5 Kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ baabo wɔsɔlemɔi atoi lɛ, jeee akɛ esa akɛ wɔhe atsɛ yɛ jeŋba kɛ mumɔŋ kɛkɛ shi moŋ, esa akɛ wɔtsɔɔ anɔkwale ni wɔsɔlemɔi lɛ ji kɛtsɔ nɔ ni wɔsɔleɔ yɛ he lɛ ni wɔɔtsu he nii lɛ nɔ. Anyɛŋ akɛ sɔlemɔ pɛ ato mɔdɛŋbɔɔ yɛ anɔkwayeli kɛ nilee mli lɛ najiaŋ. Yehowa efeŋ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee wɔha wɔ diɛŋtsɛ wɔhe kɛtsɔ ewiemɔ lɛ ni wɔkɛaatsu nii yɛ anɔkwayeli mli yɛ wɔshihilɛ mli ni wɔnyiɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔmɔ sɛɛ lɛ nɔ lɛ ehaŋ wɔ. Esa akɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ koni ena nɔ ko nɔ edamɔ ebo wɔsɔlemɔi atoi. Kɛkɛ lɛ, taakɛ mɔ ko wie he lɛ, ‘esaaa akɛ wɔbiɔ babaoo fe nɔ ni wɔɔsumɔ ni wɔtsu he nii.’
6. Mɛɛ yiŋtoi enyɔ ko hewɔ ni esa akɛ wɔsɔle lɛ?
6 Shi, abaanyɛ abi sane lɛ akɛ: ‘Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle kɛji akɛ esa akɛ wɔtsu nɔ ni wɔsɔleɔ wɔbiɔ lɛ he nii?’ Esa akɛ wɔsɔle kɛ hoo lɛ, yɛ yiŋtoi kpakpai enyɔ komɛi ahewɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔtsɔɔ wɔsɔlemɔi anɔ wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ nibii kpakpai fɛɛ baa kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Lɛ ji nibii kpakpai fɛɛ kɛ nibii fɛɛ ni hi kɛwula shi lɛ Halɔ—hulu ni tsoɔ, nyɔŋmɔ ni nɛɔ, bei ni woɔ yibii, kɛ babaoo! (Mateo 5: 45; Bɔfoi lɛ Asaji 14:16, 17; Yakobo 1:17) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ wɔmɔdɛŋbɔi lɛ baaye omanye lɛ, fɛɛ damɔ Yehowa jɔɔmɔ nɔ, taakɛ wɔkaneɔ yɛ Lala 127:1 lɛ: “Kɛ jeee Yehowa maa tsu lɛ, no lɛ yakatswaa mɛi ni maa lɛ gboɔ he deŋme. Kɛ jeee Yehowa buɔ maŋ lɛ he lɛ, no lɛ yakatswaa bulɔi lɛ shiɔ he kpe.” Nɔ ni maa nɛkɛ sane nɛɛ nɔŋŋ nɔ mi ji bɔfo Paulo wiemɔi ni yɔɔ 1 Korintobii 3:6, 7 lɛ: “Mi lɛ, mitɛo; Apolo shwie nɔ nu; shi Nyɔŋmɔ ha shwere Belɛ agbɛnɛ jeee mɔ ni tɛo lɛ ji nɔ ko, ni jeee mɔ ni shwie nɔ nu lɛ hu, shi moŋ mɔ ni ha eshwere, ni ji Nyɔŋmɔ lɛ.”
Blema Nɔkwɛmɔ Nii Komɛi
7, 8. (a) Mɛɛ saji ni ba Yakob shihilɛ mli tsɔɔ akɛ eyoo akɛ esa akɛ nitsumɔi afata sɔlemɔi ahe? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ Maŋtsɛ David kɛha yɛ enɛ gbɛfaŋ?
7 Ŋmalɛi Iɛ bɔɔ saji babaoo he amaniɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ tsu nɔ ni amɛsɔleɔ amɛbiɔ lɛ he nii. Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔ nii fioo komɛi ahe yɛ biɛ. Akɛni Abraham nabi Yakob nine shɛ gboshiniyeli jɔɔmɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, enyɛmi nukpa Esau nyɛ lɛ bɔ ni kɛ́ ena lɛ lɛ, eeegbe lɛ, (1 Mose 27: 41) Afii 20 sɛɛ, yɛ be mli ni Yakob kuɔ esɛɛ kɛjɛɔ Mesopotamia kɛyaa shikpɔŋ ni afɔ lɛ yɛ nɔ kɛ eshiabii babaoo kɛ ekooloi pii lɛ, enu Esau he akɛ eeba ni ekɛ lɛ abakpe. Akɛni Yakob le akɛ Esau sumɔɔɔ esane hewɔ lɛ, esɔle waa eha Yehowa koni ebu ehe kɛjɛ enyɛminuu lɛ mlifu he. Shi ani eŋmɛɛ he kɛkɛ yɛ no sɛɛ? Dabi, eŋmɛɛɛ he nakai. Etsu nikee nii kɛtsɔ ehiɛ. kɛ yiŋtoo akɛ: ‘Koni mihiɛ aba nyam yɛ ehiɛ.’ No hewɔ lɛ nakai eba lɛ, ejaakɛ beni nyɛmimɛi hii enyɔ lɛ kpe lɛ, Esau loo Yakob atuu ni eshɔ anaa.—1 Mose, yitsei 32, 33.
8 David hu kɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni kɔɔ nɔ ni wɔsɔleɔ yɛ he lɛ he nii ni wɔɔtsu eha. Beni ebinuu Absalom fã lɛ kɛjɛ maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ, David ŋaawolɔ Ahitofel kɛ ehe yakpɛtɛ Absalom he. No hewɔ lɛ, David sɔle waa akɛ Ahitofel ŋaawoo lɛ afite. Ani David sɔle yɛ he kɛkɛ“! Dabi, efa eŋaawolɔ enɔkwafo Hushai koni ekɛ ehe abɔ Absalom he koni efite Ahitofel ŋaawoo lɛ. Ni nakai pɛpɛɛpɛ nibii tee nɔ. Absalom tsu ŋaawoo fɔŋ ni Hushai kɛha lɛ lɛ he nii, ni ekpoo Ahitofel ŋaawoo lɛ.—2 Samuel 15:31-37; 17:1-14; 18:6-8.
9. Mɛɛ gbɛ nɔ Nehemia tsɔɔ yɛ akɛ ele shishitoo mla ni tsɔɔ akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi lɛ?
9 Agbɛnɛ nɔkwɛmɔ nɔ kroko ni abaanyɛ atsi ta ni akɛwo ŋaa ji Nehemia nɔ lɛ. Eyɛ nitsumɔ agbo ko ni ebaatsu—Yerusalɛm gbogboi lɛ ni aaasaa atswa ekoŋŋ. Shi henyɛlɔi pii miikpaŋ eyi nɔ. Nehemia sɔle ni etsu he nii hu, taakɛ wɔkaneɔ lɛ: “Shi wɔkpa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ fai ni wɔto bulɔi yɛ amɛhewɔ shwane kɛ nyɔɔŋ wɔto amɛ.” Kɛjɛ nɛkɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa lɛ, Nehemia obalahii lɛ ateŋ mɛi fã damɔɔ shi ni ámɛfee klalo akɛ amɛbaafa fã kroko ni tswaa gbogbo lɛ he.—Nehemia 4:3, 10.
Yesu Nɔkwɛmɔ Nɔ Lɛ
10, 11. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii ni Yesu kɛha tsɔɔ akɛ etsu esɔlemɔi ahe nii?
10 Yesu Kristo to okadi kpakpa yɛ nɔ ni wɔsɔleɔ yɛ he lɛ ni wɔɔtsu he nii lɛ he. Etsɔɔ wɔ ni wɔsɔle akɛ: “Ha ogbɛi lɛ he atse.” (Mateo 6:9) Shi Yesu fee nɔ fɛɛ nɔ ni eeenyɛ koni etoibolɔi lɛ atse e-Tsɛ lɛ gbɛi he. Nakai nɔŋŋ hu Yesu sɔleee kɛkɛ akɛ: “Ataa, wo ogbɛi lɛ hiɛ nyam!” (Yohane 12:28) Dabi, efee nɔ ni ebaanyɛ koni ekɛwo e-Tsɛ gbɛi hiɛ nyam koni eha mɛi krokomɛi hu afee nakai.—Luka 5:23-26; 17:12-15; Yohane 17:4.
11 Akɛni Yesu na bɔ ni ehia gbɔmɛi lɛ yɛ mumɔŋ babaoo hewɔ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nikpamɔ lɛ fa, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ, nyɛkpaa nikpamɔ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ fai koni etsu nitsulɔi pii kɛba enikpamɔ lɛ mli.” (Mateo 9:37, 38) Ani Yesu ha saji lɛ hi shi nakai? Dabida! Yɛ no sɛɛ pɛ ni etsu ebɔfoi 12 lɛ enyɔnyɔ koni amɛyashiɛ aloo ‘amɛya nikpamɔ’ nitsumɔ lɛ nɔ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yesu tsu sanekpakpa shiɛlɔi 70 kroko hu koni amɛyatsu nitsumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ.—Mateo 10:1-10; Luka 10:1-9.
Shishitoo Mla Lɛ Kɛ Nitsumɔ
12. Nitsumɔ kɔɔ wɔsɔlemɔ akɛ Nyɔŋmɔ ahawɔ wɔ daa ŋmaa lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kpaa wɔ gbɛ akɛ wɔbaaha wɔshihilɛ akpa gbee, wɔfee nii ni kɛ wɔsɔlemɔi lɛ baakpa gbee koni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔyeɔ anɔkwale. Yesu kɛɛ wɔsɔle akɛ: “Ha wɔ ŋmɛnɛ wɔ daa ŋmaa.” (Mateo 6:11) Nɔ hewɔ lɛ, esɛɛnyiɛlɔi fɛɛ kpaa Nyɔŋmɔ fai yɛ gbɛ ni ja nɔ yɛ enɛ hewɔ. Shi ani wɔmiikpa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ gbɛ akɛ eha nakai sɔlemɔ lɛ hetoo ni wɔfeee nɔ ko yɛ he? Dabi. No hewɔ wɔkaneɔ akɛ: “Anihaolɔ susumɔ shweɔ nɔ ko”—ekolɛ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ—“ni enaaa.” (Abɛi 13: 4) Bɔfo Paulo ma sane ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ mi yɛ 2 Tesalonikabii 3:10 akɛ: “Kɛ mɔ ko sumɔɔɔ akɛ etsuɔ nii lɛ, belɛ ekaye nii hu.” Nɔ ni esa akɛ efata wɔsɔlemɔ kɛha wɔ daa ŋmaa lɛ he ji wɔsuɔmɔ ni wɔyɔɔ akɛ wɔɔtsu nii. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, Paulo kɛ nilee wie akɛ mɛi ni “sumɔɔɔ akɛ [amɛ] tsuɔ nii lɛ” amɛkaye nii hu. Mɛi ni sumɔɔ ni amɛtsu nii lɛ ateŋ mɛi komɛi baafee mɛi ni bɛ nitsumɔ, amɛhe miiye, aloo amɛgbɔlɔ tsɔ fe bɔ ni amɛbaanyɛ amɛtsu nii. Amɛmiisumɔ ni amɛtsu nii, shi shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ haaa amɛfee nakai. No hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛsɔle yɛ gbɛ ni ja nɔ kɛha amɛ daa ŋmaa kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛnine baashɛ nɔ.
13. Kɛ Yehowa aaaha wɔsɔlemɔi akɛ ehawɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hetoo lɛ, belɛ mɛni esa akɛ wɔfee?
13 Yesu hu wo ŋaa koni wɔbi eŋwɛi Tsɛ lɛ kɛha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Taakɛ Yesu ma nɔ mi kɛha wɔ lɛ, Nyɔŋmɔ miisumɔ ni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aha wɔ fe bɔ ni wɔshikpɔŋ nɔ fɔlɔi aaasumɔ akɛ amɛkɛ nibii kpakpai aaaha amɛbii. (Luka 11:13) Shi ani esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baaha wɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni wɔbɔɔɔ he mɔdɛŋ ko? Dabida! Esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔnine ashɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Kɛfata enɛ ni wɔɔsɔle wɔbi lɛ he lɛ, esa akɛ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa kɛ hiɛdɔɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haaa ni e-Wiemɔ lɛ fataaa he, ni wɔnyɛŋ wɔkpa gbɛ akɛ wɔnine baashɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ kɛji akɛ wɔku wɔhiɛ wɔshwie Yehowa shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo ni ekɛtsuɔ nii ŋmɛnɛ, ni ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ,” ni Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ damɔ enajiaŋ lɛ nɔ lɛ. Kɛ nɛkɛ “tsulɔ” nɛɛ yeee ebuaaa wɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔnu nɔ ni wɔkaseɔ lɛ shishi jogbaŋŋ ni asaŋ wɔnyɛŋ wɔle gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛtsu nii—Mateo 24:45-47.
14, 15. (a) Kɛ Yehowa aaaha wɔsɔlemɔ kɛha nilee lɛ hetoo lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee ni wɔkɛ enɛ akpa gbee? (b) Maŋtsɛ Salomo nɔkwɛmɔ nɔ lɛ yeɔ he odase yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
14 Shishitoo mla akɛ sɔlemɔ hiɔ nitsumɔi lɛ hu kɔɔ nɛkɛ wiemɔi ni bɔfo Yakobo ni ji Yesu nyɛ bi lɛ kɛha lɛ he: “Kɛ nilee eshwɛ nyɛteŋ mɔ ko lɛ, ekpa Nyɔŋmɔ ni haa mɛi fɛɛ faa ni ewieee mɔ ko hiɛ lɛ fai ni aaaŋɔha lɛ.” (Yakobo 1:5; Mateo 13:55) Shi ani Nyɔŋmɔ kɛ nɛkɛ nilee nɛɛ haa wɔ kɛtsɔɔ naakpɛɛ gbɛ ko nɔ? Dabi. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ wɔna subaŋ ni ja lɛ, taakɛ wɔkaneɔ lɛ: “Etsɔɔ heshibalɔi egbɛ lɛ.” (Lala 25:9; NW) . Ni mɛɛ gbɛ Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ etsɔɔ “heshibalɔi” anii yɛ? Kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ. Agbɛnɛ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔnu shishi, ni wɔkɛtsu nii, taakɛ Abɛi 2:1-6 tsɔɔ lɛ: “Mibi, kɛ omɔ miwiemɔi lɛ amli, ni okɛ mikitai lɛ to omasɛi, koni oba otoi shi oha nilee, ni okɛ otsui ha sanesɛɛkɔmɔ; hɛɛ, obolɔ otsɛ sɛɛyoomɔ, ni owo ogbee nɔ oha shishinumɔ, kɛji otao esɛɛgbɛ tamɔ jwiɛtɛi . . . lɛ; no dani ooonu Yehowa gbeyeishemɔ shishi, ni ooona Nyɔŋmɔ he nilee. Ejaakɛ Yehowa haa aleɔ nii.”
15 Beni Maŋtsɛ Salomo sɔle ebi nilee ni Nyɔŋmɔ tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha esɔlemɔi lɛ hetoo lɛ, ani shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi lɛ hu bakɔ ehe? Hɛɛ, ebakɔ ehe, ejaakɛ ákɛ Israel maŋtsɛ lɛ, ebiɔ ni Salomo aŋma Mla lɛ ekome aha lɛ diɛŋtsɛ ehe, ekane lɛ daa gbi, ni ekɛtsu nii yɛ eshihilɛ mli. Shi beni Salomo gba afa ni ebooo famɔi nɛɛ atoi, tamɔ bɔ ni eha eŋamɛi kɛ ekpɔŋɔi fa lɛ, enitsumɔi lɛ kɛ esɔlemɔi lɛ bafee nɔ ni kpaaa gbee dɔŋŋ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ Salomo batsɔ hemɔkɛyeli kwalɔ, ni egbo yɛ nakai shihilɛ mli akɛ “kwashia.”—Lala 14:1; 5 Mose 17:16-20; 1 Maŋtsɛmɛi 10:26; 11:3, 4, 11.
16. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ tsɔɔ akɛ esa akɛ nitsumɔi afata wɔsɔlemɔi kɛha wɔheloo mli gbɔjɔmɔi anɔ kunim ni wɔɔye lɛ he?
16 Shishitoo mla akɛ esa akɛ nitsumɔi afata sɔlemɔi ahe lɛ hu kɔɔ beni wɔbiɔ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ koni wɔkɛye pɛsɛmkunya su ko ni eka wɔhe lɛ nɔ lɛ he. Nyɛmiyoo ko ni ji gbɛgbalɔ kpɛlɛ nɔ akɛ nɔ ni efɔɔ kwɛmɔ ni eka ehe ji tɛlivishin nɔ adesa ko ni akɛfee drama aloo shwɛmɔ ko ni ekwɛɔ kɛjɛɔ leebi 11:00 kɛyashiɔ shwane 3:80 daa gbi lɛ. Akɛni ebakase yɛ kpokpaa wulu nɔ kpee ko shishi akɛ nɛkɛ nifeemɔ ni jeɔ kpo yɛ tɛlivishin nɔ nɛɛ ehiii ni eyeɔ awui waa lɛ, ekɛ sane Lɛ yafɔ Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ sɔlemɔ mli. Shi ehɛ be saŋŋ dani enyɛ eye nakai su lɛ nɔ kunim. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ, taakɛ ekɛɛ lɛ: ‘Misɔleɔ koni maye nakai su lɛ nɔ ni kɛlɛ miyaa nɔ mikwɛɔ tɛlivishin nɔ nibii nɛɛ kɛ̃. No hewɔ lɛ, mito miyiŋ akɛ matsɛ yɛ shiɛmɔ mli gbi muu lɛ fɛɛ bɔni afee ni enɛ akaka mi. Yɛ naagbee lɛ, miyoo akɛ manyɛ magbe tɛlivishin lɛ leebi lɛ fɛɛ ni misuuu kwraa gbi mu lɛ fɛɛ.’ Hɛɛ, kɛfata sɔlemɔ koni eye egbɔjɔmɔ lɛ nɔ kunim lɛ he lɛ, ehe bahia ni otsu he nii dani enyɛ eye nɔ.
Sɔlemɔ Kɛ Wɔshiɛmɔ
17-19. (a) Mɛɛ anɔkwa saji tsɔɔ akɛ Yehowa Odasefoi etsu nii koni nɔ ni amɛtsuɔ lɛ kɛ amɛsɔlemɔi akpa gbee? (b) Mɛɛ mɔ aŋkro ko nɔkwɛmɔ nɔ maa sane nɛɛ nɔ mi?
17 He ko he ko bɛ ni shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi lɛ ji anɔkwale yɛ mli fe Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi fɛɛ sɔleɔ, jeee ni ana ŋmaakpamɔ nitsulɔi babaoo kɛkɛ shi moŋ amɛkɛ amɛhe woɔ nitsumɔ ni tamɔ nakai mli. Nɔ ni ejɛ mli eba ji akɛ ámɛtee hiɛ amɛshwere babaoo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ maji sɔrɔtoi anɔ. Kɛ́ wɔkadi nɔkwɛmɔ kome pɛ lɛ: Yɛ afi 1930 mli lɛ, no mli lɛ Yehowa Odasefonyo kome pɛ shiɛɔ yɛ Chile. Ŋmɛnɛ, nakai Odasefonyo kome lɛ ebatsɔ, jeee akpe, shi moŋ 30,000. (Yesaia 60:22) Ani enɛ jɛ sɔlemɔi amli pɛ kɛkɛ? Dabi, ekɔɔ nitsumɔ hu he. Mɛni hewɔ, yɛ 1986 pɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Chile lɛ kɛ ŋmlɛtswai fe 6,492,000 wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli!
18 Nakai nɔŋŋ hu eji anɔkwale yɛ be mli ni atsi nitsumɔ lɛ naa lɛ. Jeee akɛ Odasefoi lɛ sɔleɔ koni yifalɛ aba kɛkɛ, shi moŋ amɛyaa nɔ amɛshiɛɔ yɛ teemɔŋ. Yɛ shitee kɛ woo ni nɔyeli lɛ kɛbaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yifalɛ lɛ yaa hiɛ yɛ nɛkɛ maji nɛɛ amli. No hewɔ lɛ, yɛ 1986 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, amɛtu ŋmlɛtswai fe 32,600,000 amɛwo amɛshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni amɛna miishɛɛ akɛ amɛyifalɛ tee hiɛ oha fɛɛ mli 4.6 ákɛ nɔyaa yɛ maji loo shikpɔji 33 ni nɔyelii lɛ egu Yehowa Odasefoi yɛ jɛmɛ lɛ amli!
19 Ní kɛlɛ, shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔ lɛ hu kɔɔ wɔ aŋkroaŋkroi ahe. Wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔha Yehowa ni wɔna shia Biblia mli nikasemɔ, shi ekolɛ wɔfeee fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛna eko. Enɛ ji gbɛgbalɔ ko niiashikpamɔ lɛ. Akɛni eyɔɔ Biblia mli nikasemɔ kome pɛ hewɔ lɛ, esɔle ni ena babaoo. Shi ani eŋmɛɛ saji ahe nakai? Dabi, shi moŋ, eyoo akɛ kɛ ekɛ ehe wo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni etee sɛɛsaramɔi lɛ, ewieee shia Biblia mli nikasemɔ he. Akɛni etsu enɛ he nii hewɔ lɛ, etsɛɛɛ ni ena shia Biblia mli nikasemɔi enyɔ efata he.
20. Te aaamua shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi lɛ naa aha tɛŋŋ?
20 Abaanya aha nɔkwɛmɔ nii babaoo ni akɛye odase akɛ nitsumɔi fata sɔlemɔi ahe. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ekomɛi yɛ ni kɔɔ wekukpaa ni yɔɔ Weku lɛ mli lɛ loo esafo lɛ mli lɛ he. Shi nɔkwɛmɔ nii ni wɔtsɔ hiɛ wɔsusu he Iɛ fa bɔ ni eeeha efee faŋŋ akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi. Jwɛŋmɔ yɛ enɛ mli diɛŋtsɛ, ejaakɛ wɔnyɛŋ wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ baasusu wɔsɔlemɔi ahe kɛ́ wɔkɛ wɔjeŋba fee nɔ ko wɔshi lɛ. Nɔ ni enɛ hu tsɔɔ ji akɛ esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔha nɔ ni wɔsɔleɔ lɛ kɛ wɔnifeemɔ akpã gbee, kɛ wɔɔnyɛ wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa baafee nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔnyɛŋ wɔfee lɛ fɛɛ eha wɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nilee yɛ Yehowa shishitoo mlai lɛ amli ni amɛja hu. Jwɛŋmɔ yɛ mli, ni kɛ́ wɔtsu nii yɛ amɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, eeefee sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ.
[Shishigbɛ niŋmai]
Ajie kɛjɛ July 15, 1987 Watchtower lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛɛ taomɔ nii ni kɔɔ sɔlemɔ he mɛi pii kuɔ amɛhiɔ wɔshwieɔ nɔ yɛ blema Israel?
◻ Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni bɛ shishinumɔ akɛ eeebi akɛ wɔtsu nɔ ni wɔsɔleɔ yɛ he loo wɔsumɔɔ lɛ he nii lɛ?
◻ Mɛɛ blema nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ akɛ Yehowa tsuji tsũ nɔ ni amɛsɔle amɛbi lɛ he nii lɛ?
◻ Kɛ Nyɔŋmɔ aaaha wɔsɔlemɔi ahetoo akɛ ehawɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ nilee lɛ,belɛ meni hu esa akɛ wɔfee?
◻ Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔi lɛ kɔɔ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]
Yesu wo ekaselɔi lɛ hewalɛ ni amɛsɔle amɛbi nikpamɔ nitsulɔi babaoo. Shi lɛ hu etsu amɛ kɛtee shiɛmɔ lɛ mli aloo nikpamɔ nitsumɔ lɛ mli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]
Ani osɔleɔ koni ona yelikɛbuamɔ koni onyɛ oye otɛlivishin kwɛmɔ nɔ? Kɛ nakai lɛ belɛ okɛ shishitoo mla akɛ sɔlemɔi biɔ nitsumɔ lɛ atsu nii koni ogbe o-TV lɛ