Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w92 5/15 bf. 15-20
  • Anɔkwa Miishɛɛ Yɛ Yehowa Sɔɔmɔ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Anɔkwa Miishɛɛ Yɛ Yehowa Sɔɔmɔ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Miishɛɛ He Jwɛŋmɔ Kroko Kwraa
  • Nɔdaamɔ Nɔ kɛha Miishɛɛ Diɛŋtsɛ
  • Miishɛɛ Mli Nibii ni Tsakeɔ
  • Miishɛɛ ni Gbalashihilɛ Bɛ Mli Yɛ Be ni Eho lɛ Mli
  • Oshijafoi, Shi Amɛyɛ Miishɛɛ Ŋmɛnɛ
  • Sɛɛnamɔi ni Yɔɔ Oshijayeli Shihilɛ lɛ Mli
  • Mɛni Nɔ Anɔkwa Miishɛɛ Damɔ?
  • Ani Gbalashihilɛ Ji Nɔ Kome Pɛ Ni Kɛ Miishɛɛ Baa?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Mɛi Ni Sɔmɔɔ “Miishɛɛ Nyɔŋmɔ Lɛ” Yɛ Miishɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
  • Nɛgbɛ Abaanyɛ Ana Anɔkwa Miishɛɛ Yɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Oshijayeli Kɛ Gbalashihilɛ He Ŋaawoo Kpakpa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
w92 5/15 bf. 15-20

Anɔkwa Miishɛɛ Yɛ Yehowa Sɔɔmɔ Mli

“Miishɛɛ ji mɔ ni Yakob Nyɔŋmɔ lɛ ji ebualɔ, ni ehiɛ ka Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ.”​—LALA 146:​5, New World Translation.

1, 2. Mɛni awie yɛ miishɛɛ mlitsɔɔmɔ he, ni mɛni miishɛɛ tsɔɔ kɛhaa mɛi pii ŋmɛnɛ?

MƐNI ji miishɛɛ? Mɛi ni feɔ wiemɔi ashishitsɔɔmɔ he woji, jeŋ nilelɔi, kɛ Nyɔŋmɔ jamɔ he nikaselɔi miibɔ mɔdɛŋ ni amɛtsɔɔ mli afii ohai abɔ nɛ. Shi amɛkɛ emlitsɔɔmɔ ko ni mɔ fɛɛ mɔ kpɛlɛɔ nɔ bako. Encyclopædia Britannica lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ: “‘Miishɛɛ’ ji wiemɔi ni lakaa mɔ fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome.” Eka shi faŋŋ akɛ miishɛɛ shishi tsɔɔ nibii sɔrɔtoi kɛhaa gbɔmɛi sɔrɔtoi, ni fɛɛ damɔ bɔ ni amɛkwɛɔ shihilɛ amɛhaa lɛ nɔ.

2 Kɛha mɛi pii lɛ, miishɛɛ kɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa, heloo gbɛfaŋ ninamɔ, kɛ naanyobɔɔ ni ŋɔɔ he. Ni kɛlɛ, gbɔmɛi yɛ ni amɛna enɛɛmɛi fɛɛ shi amɛbɛ miishɛɛ. Shi Biblia lɛ kɛ miishɛɛ he jwɛŋmɔ ni esoro no kwraa yɛ bɔ ni asusuɔ he ahaa lɛ haa hii kɛ yei ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ.

Miishɛɛ He Jwɛŋmɔ Kroko Kwraa

3, 4. (a) Namɛi Yesu kɛɛ amɛyɔɔ miishɛɛ lɛ? (b) Mɛni abaanyɛ ayɔse loo akadi yɛ nibii ni kɛ miishɛɛ baa ni Yesu tsi ta lɛ ahe?

3 Yesu Kristo ekɛɛɛ yɛ e-Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ miishɛɛ damɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa, heloo gbɛfaŋ ninamɔ, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai nɔ. Ekɛɛ mɛi ni yɔɔ miishɛɛ diɛŋtsɛ ji mɛi ni “amɛhiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ” kɛ mɛi ni “jalɛ he hɔmɔ kɛ kumai yeɔ amɛ.” Nɔ ni kɔɔ saji enyɔ ni he hiaa kɛha anɔkwa miishɛɛ nɛɛ he ji Yesu wiemɔi ni tamɔ nɔ ni teɔ shi woɔ ehe lɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni yeɔ ŋkɔmɔ lɛ, shi aaashɛje amɛmii.” (Mateo 5:​3-6) Eka shi faŋŋ akɛ jeee akɛ Yesu miikɛɛ akɛ gbɔmɛi baana miishɛɛ trukaa kɛ mɔ ko ni amɛsumɔɔ lɛ gbo. Shi moŋ, eewie mɛi ni yeɔ ŋkɔmɔ yɛ amɛ esha shihilɛ lɛ kɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ he lɛ ahe.

4 Bɔfo Paulo wie akɛ adesa bɔɔ nii lɛ dɔmɔɔ ŋtsɔi yɛ esha shishi yɛ hiɛnɔkamɔ mli akɛ “abaaha eye ehe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli.” (Romabii 8:​21, 22) Abaashɛje adesai ni kpɛlɛɔ Yehowa esha kpatamɔ gbɛjianɔtoo kɛtsɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ ni feɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ mii ni abaaha amɛna miishɛɛ. (Romabii 4:​6-8) Yesu kɛɛ yɛ Gɔŋ Nɔ Shiɛmɔ lɛ mli hu akɛ, miishɛɛ ji “mɛi ni he jɔ lɛ,” “mɛi ni naa mɔbɔ lɛ,” “mɛi ni tsuii amli tse lɛ,” kɛ “mɛi ni kpataa lɛ.” Ema nɔ mi kɛha amɛ akɛ, eyɛ mli akɛ awaa amɛ yi moŋ, shi mɛi ni he jɔɔ nɛɛ amiishɛɛ lɛ ejeŋ amɛdɛŋ. (Mateo 5:​5-11) Eyɛ miishɛɛ akɛ aaakadi akɛ nibii ni kɛ miishɛɛ baa ni nɔ kwɔlɔ nɛɛ kɛ niiatsɛmɛi kɛ ohiafoi fɛɛ damɔɔ ŋɛlɛ kome nɔ.

Nɔdaamɔ Nɔ kɛha Miishɛɛ Diɛŋtsɛ

5. Nyɔŋmɔ tsuji ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ amiishɛɛ damɔ mɛni nɔ?

5 Anaaa anɔkwa miishɛɛ jɛɛhe lɛ yɛ heloo gbɛfaŋ ninamɔ mli. Maŋtsɛ Salomo nilelɔ lɛ kɛɛ: “Yehowa jɔɔmɔ lɛ​—no feɔ mɔ niiatsɛ, ni ekɛ piŋmɔ ko fataaa he.” (Abɛi 10:​22, NW) Akɛ miishɛɛ ekpɛtɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔ he kpaakpa aha bɔɔ nii ni yɔseɔ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ. Gbɔmɔ ni ejɔɔ ehe nɔ ni yɔɔ ni agbɛnɛ enuɔ he akɛ Yehowa jɔɔmɔ yɛ enɔ lɛ yɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ. Kɛ asusu he yɛ Biblia lɛ naa lɛ, miishɛɛ kɔɔ tsui ni nyɔɔ mɔ mli, hiɛsaa, kɛ nii ni atsu agbe naa yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ he.

6. Mɛni ataoɔ yɛ Yehowa webii adɛŋ koni amɛfee mɛi ni yɔɔ miishɛɛ diɛŋtsɛ?

6 Anɔkwa miishɛɛ damɔ wekukpaa kpakpa ni aaaka mɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ. Edamɔ suɔmɔ kɛha Yehowa kɛ anɔkwa ni aaaye lɛ lɛ nɔ. Yehowa tsuji ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ kɛ amɛtsui fɛɛ kpɛlɛɔ Paulo wiemɔi nɛɛ anɔ: “Ejaakɛ wɔteŋ mɔ ko hiɛ kaaa haaa lɛ diɛŋtsɛ ehe . . . Nuŋtsɔ [Yehowa] wɔhiɛ ka wɔha . . . Nuŋtsɔ [Yehowa] nii ji wɔ.” (Romabii 14:​7, 8) No hewɔ lɛ, anyɛŋ ana anɔkwa miishɛɛ, kɛ́ toiboo ni aaafee aha Yehowa kɛ miishɛɛ ni akɛaaba he shi aha esuɔmɔnaa nii bɛ. Yesu kɛɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ!”​—Luka 11:​28, NW.

Miishɛɛ Mli Nibii ni Tsakeɔ

7, 8. (a) Mɛɛ kui amli abaanyɛ ajara nibii ni kɛ miishɛɛ baa lɛ awo? (b) Mɛni abaanyɛ awie yɛ gbalashihilɛ kɛ bifɔmɔ he?

7 Abaanyɛ atsɛ miishɛɛ mli nibii ni atsi ta lɛ akɛ “shishijee nibii,” loo “nɔ ni tsakeee,” ejaakɛ amɛja loo amɛsa kɛha Yehowa tsuji ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ yɛ bei fɛɛ mli. Kɛfata he lɛ, nɔ ni abaatsɛ lɛ nii ni tsakeɔ hu yɛ, nibii ni baaha miishɛɛ aba yɛ be ko mli, shi kɛkɛ lɛ fioo ko loo eko kwraa bɛ dɔŋŋ yɛ be kroko mli. Abuɔ gbalashihilɛ kɛ bii afɔmɔ yɛ blematsɛmɛi lɛ abeaŋ kɛ be ni tsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ mli akɛ ehe miihia kɛha miishɛɛnamɔ. Enɛ jeɔ kpo yɛ henumɔ ni mli wa ni Rahel kɛkpa Yakob fai lɛ mli: “Ha mi bii, kɛ jeee nakai lɛ, magbo.” (1 Mose 30:⁠1) Su ni tamɔ nɛkɛ ni kɔɔ bii afɔmɔ he lɛ sa kɛha Yehowa yiŋtoo yɛ nakai be lɛ mli.​—1 Mose 13:​14-16; 22:⁠17.

8 Abuɔ gbalashihilɛ kɛ bii afɔmɔ akɛ jɔɔmɔi ni Nyɔŋmɔ kɛha yɛ Yehowa webii ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ ateŋ. Shi haomɔi fataa enɛɛmɛi kɛ shihilɛi krokomɛi ahe baa yɛ amɛyinɔsane mli amanehulu bei amli. (Okɛ Lala 127, 128 ato Yeremia 6:​12; 11:​22; Yaafo 2:​19; 4:​4, 5 he.) No hewɔ lɛ eyɛ faŋŋ akɛ, gbalashihilɛ kɛ bii afɔmɔ jeee miishɛɛ he nibii ni hiɔ shi daa.

Miishɛɛ ni Gbalashihilɛ Bɛ Mli Yɛ Be ni Eho lɛ Mli

9. Mɛni hewɔ Yefta biyoo lɛ nine shɛ yijiemɔ nɔ daa afi lɛ?

9 Nyɔŋmɔ tsuji babaoo ena anɔkwa miishɛɛ ni gbalashihilɛ bɛ mli. Yɛ bulɛ ni Yefta biyoo lɛ yɔɔ kɛha etsɛ shiwoo lɛ hewɔ lɛ, ehi shi akɛ mɔ ni boteee gbalashihilɛ mli. Lɛ kɛ enanemɛi obalayei lɛ fó ebalayeiaŋ yɛ be ko mli. Shi mɛɛ miishɛɛ po ena nɛkɛ akɛ ekɛ ebe fɛɛ aaasɔmɔ yɛ Yehowa we lɛ, ekolɛ efata “yei sɔɔlɔi ni sɔmɔɔ yɛ kpeebuu lɛ shinaa lɛ naa lɛ” ahe. (2 Mose 38:⁠8) Yɛ enɛ hewɔ lɛ ajieɔ eyi daa afi.​—Kojolɔi 11:​37-40.

10. Mɛni Yehowa bi yɛ Yeremia dɛŋ, ni ani eshihilɛ bafee tamɔ nɔ ni miishɛɛ bɛ mli yɛ enɛ hewɔ?

10 Yɛ bei ni tsɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ ni gbalɔ Yeremia hi mli lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ bi ni ekabote gbalashihilɛ mli koni ekafɔ bii. (Yeremia 16:​1-4) Shi Yeremia yɔse anɔkwale ni Nyɔŋmɔ wiemɔi nɛɛ ji ha lɛ: “Ajɔɔ gbɔmɔ ni ŋɔɔ ehiɛ efɔɔ Yehowa nɔ, ni Yehowa ji ehiɛnɔkamɔ lɛ.” (Yeremia 17:⁠7) Yeremia kɛ nɔ ni fe afii 40 sɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli akɛ oshijafo yɛ egbalɛ sɔɔmɔ be lɛ mli. Taakɛ wɔle lɛ, eboteee gbalashihilɛ mli ni eeefɔ bii. Ni kɛlɛ, namɔ aaaje miishɛɛ ni Yeremia na lɛ he ŋwane, taakɛ Yudafoi shwɛɛnii anɔkwafoi ni ‘bala nyamɔ lala yɛ Yehowa nijuji lɛ ahe’ lɛ ji lɛ’?​—Yeremia 31:⁠12.

11. Mɛni ji Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔ nii komɛi ni kɔɔ Yehowa tsuji anɔkwafoi ni na miishɛɛ tsɛbelɛ amɛbɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ ahe?

11 Mɛi krokomɛi pii ni bɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi esɔmɔ Yehowa yɛ miishɛɛ mli. Ekolɛ amɛji oshijafoi, mɛi ni amɛwumɛi loo ŋamɛi egboi. Amɛteŋ mɛi komɛi ji gbalɔyoo Hana; ekolɛ Dorka, loo Tabita; bɔfo Paulo; kɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ lɛ​—Yesu Kristo.

Oshijafoi, Shi Amɛyɛ Miishɛɛ Ŋmɛnɛ

12. Mɛni Yehowa tsuji ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ eto gbɛjianɔ koni amɛmɔ mli ŋmɛnɛ, ni mɛni hewɔ?

12 Yehowa Odasefoi akpei abɔ miisɔmɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli ŋmɛnɛ ni amɛbɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi. Amɛteŋ mɛi komɛi enyɛ amɛkpɛlɛ Yesu ninefɔɔ lɛ nɔ: “Mɔ ni aaanyɛ [nikee nii ni ji oshijayeli] mli amɔ lɛ, ha emɔ mli.” Amɛfee nakai yɛ “ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ hewɔ.” (Mateo 19:​11, 12) Ni ji akɛ, amɛkɛ heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ miitsu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ kɛtsɔ be babaoo kɛ hewalɛ ni amɛkɛwoɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii anɔyaa mli lɛ nɔ. Amɛteŋ mɛi pii miisɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, loo Betel weku lɛ mlibii yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ jeŋ fɛɛ yitso lɛ loo yɛ enitsumɔ he niji lɛ ekome mli.

13. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nii tsɔɔ akɛ Kristofonyo baanyɛ afee oshijafonyo kɛ mɔ ni yɔɔ miishɛɛ hu?

13 Nyɛmiyoo nukpa ko ní asumɔɔ esane lɛ gba eshihilɛ he yinɔsane, ni bɔ ni efee eniŋmaa lɛ yitso ji ‘Oshijafo kɛ Mɔ ni Yɔɔ Miishɛɛ akɛ Gbɛgbalɔ.’ (The Watchtower, May 1, 1985, baafai 23-6) Nyɛmi yoo kroko ni kɛ afii fe 50 sɔmɔ yɛ Betel akɛ oshijafonyo lɛ kɛɛ: ‘Mitsui enyɔ mimli kwraa kɛmɔ shi yɛ mishihilɛ kɛ minitsumɔ he. Mibɛ deka kwraa bianɛ yɛ nitsumɔ ni misumɔɔ jogbaŋŋ lɛ mli. Mishwaaa mihe yɛ nɔ ko he. Mafee nakai yiŋkpɛɛ lɛ ekoŋŋ.’​—The Watchtower, June 15, 1982, baafa 15.

14, 15. (a)Taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ lɛ, mɛni he hiaa koni mɔ anyɛ ahi oshijayeli mli? (b) Mɛni hewɔ Paulo kɛɔ akɛ oshija lɛ “feɔ jogbaŋŋ fe no” ni “eyɛ hejɔlɛ aahu” lɛ?

14 Kadimɔ nakai wiemɔ, “yiŋkpɛɛ” lɛ. Paulo ŋma akɛ: “Mɔ ni damɔ shi shiŋŋ yɛ etsui mli, ni nɔ ko nɔ ko fiii lɛ, shi eyɛ hewalɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ nɔ, ni ekpɛ mli nɛkɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ etsui mli, akɛ eeebaa ebalayoo fro lɛ yi lɛ, efee jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, mɔ ni ŋɔɔ lɛ haa gbala lɛ, efee jogbaŋŋ; shi mɔ ni kɛ lɛ haaa gbala lɛ, efee jogbaŋŋ fe no.” (1 Korintobii 7:​37, 38) Mɛni hewɔ “efee jogbaŋŋ fe no” lɛ? Paulo tsɔɔ mli: “Miisumɔ akɛ nyɛkana haomɔ. Mɔ ni ewɛɛɛ yoo lɛ, ehaoɔ ehe yɛ Nuŋtsɔ lɛ nii ahewɔ, bɔ ni eeefee ni esane asa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ. . . . Mɔ ni egbãko lɛ haoɔ ehe yɛ Nuŋtsɔ lɛ nii ahewɔ . . . Shi enɛ lɛ nyɛ ekpakpa hewɔ mikɛɛɔ, . . . bɔni afee ni afee fɛo, koni nyɛsɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ, koni nɔ ko nɔ ko akawo nyɛ ahuntoo.”​—1 Korintobii 7:​32-35.

15 Ani “koni nyɛsɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ, koni nɔ ko nɔ ko akawo nyɛ ahuntoo” ni ‘nyɛsa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ’ lɛ kɔɔ miishɛɛ ni aaana he? Eka shi faŋŋ akɛ Paulo susu nakai. Beni ewieɔ Kristofonyo okulafo ko he lɛ, ekɛɛ: “Eyɛ hegbɛ akɛ eeegba mɔ ni esumɔɔ, shi ja afee yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli. Shi kɛji ehi shi bɔ ni eyɔɔ lɛ, mijwɛŋmɔ naa lɛ, eyɛ hejɔlɛ aahu; shi efeɔ mi akɛ mi hu miyɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ.”​—1 Korintobii 7:​39, 40.

Sɛɛnamɔi ni Yɔɔ Oshijayeli Shihilɛ lɛ Mli

16. Mɛni ji hegbɛi komɛi ni Yehowa Odasefoi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ naa mli ŋɔɔmɔ?

16 Kɛji akɛ Kristofonyo lɛ diɛŋtsɛ kpɛ eyiŋ akɛ eeehi shi akɛ mɔ ni boteee gbalashihilɛ mli jio shihilɛi komɛi tsirɛ lɛ ni efee nakai jio, kɛlɛ oshija shihilɛ kɛ hegbɛi babaoo baa. Oshijafoi yɛ be babaoo yɛ amɛnine nɔ ni amɛkɛaakase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni amɛjwɛŋ nɔ. Kɛ amɛkɛ hegbɛ ni shihilɛ nɛɛ kɛhaa lɛ tsu nii lɛ, amɛmumɔŋ shihilɛ yaa hiɛ. Akɛni amɛbɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni amɛkɛ lɛ aaagba amɛnaagbai ahe sane hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi pii kaseɔ bɔ ni amɛaafee ni amɛkɛ amɛhe afɔ Yehowa nɔ babaoo ni amɛtao egbɛtsɔɔmɔ yɛ nibii fɛɛ mli. (Lala 37:⁠5) Enɛ yeɔ buaa ni akɛ Yehowa naa wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli ŋɔɔmɔ.

17, 18. (a) Mɛɛ hegbɛi kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ ni mli lɛɛ yɔɔ kɛha Yehowa tsuji ni boteko gbalashihilɛ mli? (b) Te Yehowa tsuji komɛi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ etsɔɔ amɛmiishɛɛnamɔ lɛ mli amɛha tɛŋŋ?

17 Kristofoi ni boteko gbalashihilɛ mli yɛ hegbɛi kɛha sɔɔmɔ ni akɛhaa Yehowa lɛ mlilɛɛmɔ kɛha eyijiemɔ. Tsɔsemɔ krɛdɛɛ ni akɛhaa bianɛ yɛ Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ mli lɛ yɛ kɛha nyɛmimɛi hii oshijafoi kɛ mɛi ni amɛŋamɛi egboi. Nyɛmimɛi yei oshijafoi hu yɛ heyeli babaoo ni amɛkɛaaha amɛnine ashɛ hegbɛi anɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli. Nyɛmiyoo nukpa ni atsɔ hiɛ atsi eta lɛ kɛ ehe ha akɛ ebaasumɔ ni esɔmɔ yɛ Afrika maŋ ko mli, beni, kɛ wɔɔŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔ wɔwie lɛ, eji “yoo ni he waaa ni eye fe afii 50.” Ni ehi jɛmɛ, beni atsi nitsumɔ lɛ naa po, ni ashwie maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi fɛɛ lɛ. Eesɔmɔ yɛ jɛmɛ lolo akɛ gbɛgbalɔ, eyɛ mli akɛ amrɔ nɛɛ eye fe afii 80. Ani eyɛ miishɛɛ? Eŋma yɛ eshihilɛ be lɛ he sane lɛ mli akɛ: “Minyɛ mikɛ heyeli babaoo kɛ bɔ ni minyɛɔ miyaa he fɛɛ he, ni oshijayeli kɛhaa lɛ, tsu nii babaoo yɛ sɔɔmɔ lɛ mli, ni enɛ kɛ miishɛɛ babaoo ebaha mi. . . . Wekukpaa ni ka mikɛ Yehowa teŋ lɛ etee hiɛ yɛ afii lɛ amli. Akɛ yoo oshijafonyo yɛ Afrika maŋ ko nɔ lɛ, mina lɛ akɛ Hebulɔ.”

18 Nɔ ni sa kadimɔ hu ji nyɛmi nuu ko ni kɛ afii nyɔŋmai abɔ sɔmɔ yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he yitso lɛ. Ena miishɛɛ, eyɛ mli akɛ eboteee gbalashihilɛ mli, ni eyɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ akɛ mɔ ni boteŋ gbalashihilɛ mli hu. Beni eye afii 79 lɛ, eŋma akɛ: “Mibiɔ wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ yɛ sɔlemɔ mli daa gbi kɛha yelikɛbuamɔ kɛ nilee koni mihe awa yɛ mumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ koni maya nɔ mafee esuɔmɔnaa nii krɔŋkrɔŋ lɛ. Mina miishɛɛ shihilɛ ni nyɔmɔwoo kɛ jɔɔmɔ diɛŋtsɛ yɔɔ mli yɛ afii nyɔŋmai ejwɛ kɛ nɛɛhu ni eho nɛɛ amli yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Ni yɛ Yehowa duromɔ hewɔ lɛ miikpa sɔɔmɔ ni yaa nɔ gbɛ kɛha ehiɛnyamwoo kɛ anunyam kɛ ewebii ajɔɔmɔ. . . . Yehowa he nyam yeɔ ebuaa mi ni mihiɛɔ hemɔkɛyeli he ta kpakpa lɛ mli, ni miikpa be mli ni Yehowa henyɛlɔi bɛ dɔŋŋ ni enunyam eyi shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ obɔ lɛ gbɛ.”​—4 Mose 14:​21; Nehemia 8:​10; The Watchtower, November 15, 1968, baafai 699-702.

Mɛni Nɔ Anɔkwa Miishɛɛ Damɔ?

19. Mɛni nɔ wɔmiishɛɛ baadamɔ daa?

19 Wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni jara wa waa lɛ, enɔkpɛlɛmɔ, kɛ ejɔɔmɔ lɛ​—enɛɛmɛi ji nibii ni kɛ anɔkwa miishɛɛ baaba abaha wɔ yɛ naanɔi fɛɛ mli. Akɛni wɔna jwɛŋmɔ kpakpa yɛ nɔ ni kɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ baa lɛ he hewɔ lɛ, Yehowa tsuji ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ po yɔseɔ akɛ amɛ gbalashihilɛ lɛ jeee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli. Amɛboɔ bɔfo Paulo ŋaawoo nɛɛ toi: “Shi anyɛmimɛi, nɔ ni mikɛɔ ji akɛ, be lɛ faaa dɔŋŋ; nɔ ni eshwɛ ji akɛ, mɛi ni yɔɔ ŋamɛi tete afee tamɔ mɛi ni bɛ eko.” (1 Korintobii 7:29) Enɛ etsɔɔɔ akɛ amɛaaku amɛhiɛ amɛshwie amɛŋamɛi anɔ. Kristofoi wumɛi ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ kɛ Yehowa sɔɔmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe, ni nakai nɔŋŋ amɛŋamɛi ni yɔɔ suɔmɔ, ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni fiɔ amɛsɛɛ lɛ hu feɔ, ni amɛteŋ mɛi komɛi po kɛ amɛbe fɛɛ sɔmɔɔ akɛ amɛwumɛi lɛ ahefatalɔi.​—Abɛi 31:​10-12, 28; Mateo 6:⁠33.

20. Mɛɛ su kpakpa Kristofoi pii yɔɔ yɛ amɛgbalashihilɛ mli hegbɛi ahe?

20 Nyɛmimɛi hii ni amɛbote gbalashihilɛ mli ni amɛji nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, Betel nitsulɔi, asafoŋ onukpai​—yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi ni amɛbote gbalashihilɛ mli fɛɛ ni kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ​—‘kɛ je lɛ tsuuu nii kɛmɔɔɔ shi’; amɛtoɔ gbɛjianɔ koni amɛkɛ amɛgbalashihilɛ mli hegbɛi lɛ awo amɛshihilɛ ni amɛjɔɔ nɔ amɛha Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (1 Korintobii 7: 31) Ni kɛlɛ, amɛyɛ miishɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ yiŋtoo titri ni haa amɛnaa miishɛɛ lɛ jeee amɛgbalashihilɛ lɛ, shi moŋ amɛsɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ. Ni wumɛi kɛ ŋamɛi anɔkwafoi pii​—hɛɛ, kɛ amɛbii hu​—yɛ miishɛɛ akɛ shihilɛ lɛ tamɔ nakai.

21, 22. (a) Yɛ Yeremia 9:​23, 24 hewɔ lɛ, esa akɛ mɛni aha wɔna miishɛɛ babaoo? (b) Mɛni nibii ni kɛ miishɛɛ baa atsi ta yɛ Abɛi 3:​13-18?

21 Gbalɔ Yeremia ŋma akɛ: “Bɔ ni Yehowa kɛɛ nɛ: ‘Nilelɔ akashwã miifɔ enilee nɔ, hewalɔ hu akashwã miifɔ ehewalɛ nɔ, ni niiatsɛ hu akashwã miifɔ enii anɔ; shi mɔ ni shwãa lɛ, enɛ moŋ nɔ eshwa efɔ, akɛ eyoo ni asaŋ ele mi akɛ miji Yehowa, Mɔ ni yeɔ mlihilɛ kɛ kojomɔ kɛ jalɛ sane yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ; ejaakɛ enɛ sa mihiɛ,’ Yehowa kɛɛ.”​—Yeremia 9:​23, 24.

22 Kɛ wɔji oshijafoi loo wɔbote gbalashihilɛ mli hu lɛ, esa akɛ wɔmiishɛɛnamɔ jɛɛhe ni fe fɛɛ lɛ afee Yehowa he nilee ni wɔyɔɔ kɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ ejɔɔmɔ yɛ wɔnɔ ejaakɛ wɔmiifee esuɔmɔnaa nii. Wɔyɛ miishɛɛ hu akɛ wɔna nɔ ni feɔ nibii ni sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ yɔɔ he lɛ ahe shishinumɔ, nibii ni Yehowa nyaa he loo esaa ehiɛ lɛ. Maŋtsɛ Salomo ni kɛ yei pii hi shi lɛ susuuu gbalashihilɛ he akɛ no ji nɔ kome ni kɛ miishɛɛ baa. Ekɛɛ: “Miishɛɛ ji gbɔmɔ ni naa nilee, kɛ gbɔmɔ ni naa jwɛŋmɔ lɛ! Ejaakɛ no namɔ hi fe jwiɛtɛi namɔ, ni emli sɛɛnamɔ lɛ fe shika krɔŋŋ. Ejara hu wa fe tɛŋɛlɛɔ, ni onii ni jara wa fɛɛ onyɛŋ okɛto he. Gbii asɛɛjɛkɛmɔ yɛ eninejurɔ, ni nii kɛ anunyam yɛ ebɛku. Egbɛi lɛ gbɛi fɛfɛji ni, ni etempɔŋi lɛ fɛɛ lɛ hejɔlɛ ni. Walatso ji lɛ ha mɛi ni mɔɔ emli lɛ, ni mɔ ni hiɛɔ emli lɛ yɛ miishɛɛ.”​—Abɛi 3:​13-18, NW.

23, 24. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa akɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi fɛɛ baanyɛ ana miishɛɛ yɛ nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli lɛ?

23 Eba akɛ wɔ mɛi ni wɔbote gbalashihilɛ mli lɛ aaana naanɔ miishɛɛ yɛ ŋwɛi suɔmɔnaa nifeemɔ lɛ mli. Ni eba akɛ wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni wɔsumɔɔ amɛ ni amɛhala akɛ amɛaahi shi akɛ oshijafoi loo shihilɛi komɛi enyɛ amɛnɔ ni amɛhi shi nakai lɛ aaaŋmɛ amɛtsui shi yɛ amɛkaai lɛ fɛɛ mli, ni amɛna miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli bianɛ kɛ agbɛnɛ kɛmiiya naanɔ. (Luka 18:​29, 30; 2 Petro 3:​11-13) Abaagbele “woji” anaa yɛ Nyɔŋmɔ nibii agbɛjianɔtoo ni baa lɛ mli. (Kpojiemɔ 20:12) Nɔ ni baahi enɛɛmɛi amli ji kitai kɛ akpɔi heei ni yɔɔ miishɛɛ ni baaha adesai ni feɔ toiboo lɛ ana miishɛɛ babaoo.

24 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔ “miishɛɛ Nyɔŋmɔ” lɛ eto nibii kpakpai ni yɔɔ naakpɛɛ he gbɛjianɔ eha wɔ ni baaha wɔna miishɛɛ kwraa kɛmɔ shi. (1 Timoteo 1:​11, NW) Nyɔŋmɔ baaya nɔ ‘agbɛ edɛŋ ni eha nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ ka tsui anyɔ emli yɛ nii ni etaoɔ lɛ he.’ (Lala 145:16) Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ anɔkwa miishɛɛ yɛ ni ebaahi Yehowa sɔɔmɔ mli yɛ be fɛɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Mɛni ji Yehowa tsuji ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ amiishɛɛ lɛ nɔdaamɔ nɔ?

◻ Namɛi ji Yehowa tsuji ni yɔɔ miishɛɛ ni botee gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi yɛ Biblia bei amli?

◻ Mɛni hewɔ Paulo jie oshijayeli yi lɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi komɛi ena akɛ eji miishɛɛ shihilɛ?

◻ Mɛni nɔ wɔmiishɛɛ baadamɔ daa?

◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ anɔkwafoi fɛɛ ni baahi nibii agbɛjianɔtoo hee lɛ mli lɛ baana miishɛɛ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Nyɛmimɛi yei oshijafoi pii kɛ miishɛɛ miisɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli akɛ be fɛɛ sɔɔlɔi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa nibii ni wɔɔsɔmɔ yɛ he lɛ ji miishɛɛ jɛɛhe titri

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje