Mɛi ni Gbe Gilead Nikasemɔ Naa lɛ Kpɛlɛ Nikeenii ni ji Maŋsɛɛ Sanekpakpa Sɔɔmɔ Nɔ
YƐ MARCH 1, 1992 lɛ, mɛi 22 ni gbe Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ klas ni ji 92 lɛ naa lɛ kpɛlɛ nikeenii ko nɔ—nikeenii ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ lɛ. Beni Lloyd Barry, ni efata Nɔyeli Kuu lɛ he lɛ kɛ amɛ wieɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Eba akɛ nyɛaakpɛlɛ nakai nikeenii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ nɔ kɛ miishɛɛ kpele, ni eba akɛ nyɛkɛaatsu nii ni nyɛkɛha mɛi krokomɛi hu ana miishɛɛ.”
Mɛi aaashɛ 4,662 ni afɔ amɛ nine kɛ Betel weku lɛ mli bii bua amɛhe naa yɛ Jersey City Kpee Asa lɛ nɔ, yɛ New Jersey, kɛha nikasemɔ lɛ naagbee gbɛjianɔtoo lɛ. Atsɔ telifon kpaa nɔ aha mɛi krokomɛi 970 ni yɔɔ New York, yɛ Buu-Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ hei ni yɔɔ Brooklyn, Wallkill, kɛ Patterson lɛ hu bo nifeemɔ ni tee nɔ lɛ toi. Mɔ fɛɛ mɔ bo toi jogbaŋŋ beni akɛ shɛɛyeli ŋaawoo ni baaye ebua mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ koni amɛbu nikeenii ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ lɛ akɛ nɔ ni jara wa waa, koni amɛkɛtsu nii yɛ nilee mli lɛ haa amɛ lɛ.
Gbɛjianɔtoo lɛ je shishi kɛ lala 155, ni ji “‘Nyɛherea Nyɛhe Atuu!’” lɛ lamɔ kɛ miishɛɛ. No sɛɛ lɛ, sɔlemɔ ni Gilead Skul lɛ nɔ sɛinɔtalɔ, Frederick W. Franz, ni eye afii 98 lɛ sɔle kɛjɛ etsuiŋ tɔɔ lɛ kanya mɔ fɛɛ mɔ waa diɛŋtsɛ. Kɛkɛ ni nifeemɔ lɛ sɛinɔtalɔ, Carey Barber, ni efata Nɔyeli Kuu lɛ he lɛ kpee mɛi fɛɛ kɛba skul lɛ naagbee nifeemɔ nɛɛ shishi ni ekɛɛ: “Be ko bako ni Gilead maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ahe ehia fe nɛkɛ da.” Yɛ ewiemɔ lɛ sɛɛ lɛ, etsɛ mɛi krokomɛi ni amɛbaha wiemɔi kukuji ni tswaa mɔ maa shi.
Curtis Johnson ni fata Betel Shia Ajinafoi Akuu lɛ he lɛ wie klɛŋklɛŋ, yɛ saneyitso ni ji “Kwɛmɔ Abɔɔ ni ji Onɔ lɛ Jogbaŋŋ” lɛ he. Nyɛminuu Johnson tsɔɔ mli akɛ, kɛji nɛkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi heei nɛɛ yashɛ hei ni aha amɛ nitsumɔ yɛ lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baana mumɔŋ abɔɔ ni akɛ ha lɛ ni ehu mli. (1 Korintobii 3:9) Yehowa webii ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ji mumɔŋ abɔɔ ko ni emli dumɔnii lɛ miitsɛ̃rɛ̃ jalɛ kɛ yijiemɔ niji yɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ ahiɛ. (Yesaia 61:11) Wielɔ lɛ ma nɔ mi akɛ: ‘Bɔ ni nyɛbaakwɛ nyɛ mumɔŋ abɔɔ lɛ nɔ nyɛha wɔsɛɛ lɛ baasa bɔ ni nyɛaaye omanye yɛ nyɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli nyɛha lɛ he waa diɛŋtsɛ.’ Mɛni baaye abua amɛ koni amɛnyɛ amɛkwra amɛ mumɔŋ abɔɔ lɛ jogbaŋŋ? ‘Yehowa baanyɛ afee gbogbo ni afo awo nyɛ mumɔŋ abɔɔ lɛ he fɛɛ kɛha eyibaamɔ. Kɛji nyɛtswa nyɛfai shi akɛ nyɛbaadu nibii ni ji nitsumɔi kpakpa lɛ, no lɛ nyɛbɛŋkɛa lɛ daa yɛ sɔlemɔ mli, koni nyɛtsu nibii ni kɛ nyɛsɔlemɔi lɛ kpaa gbee lɛ ahe nii.’
No sɛɛ lɛ, Lloyd Barry wie amɛyitso ni ji “Nyɛmii Ashɛa yɛ Nuŋtsɔ lɛ Mli Daa” lɛ he. (Filipibii 4:4) Akɛni eye nɔ ni fe afii 25 mli niiashikpamɔ yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ mli yɛ Japan hewɔ lɛ, eyɛ ŋaawoi komɛi ni anyɛɔ akɛtsuɔ nii jogbaŋŋ ni baaye abua nikaselɔi ni egbe naa lɛ bɔni afee ni amɛna nikeenii ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ lɛ he miishɛɛ. Ewie akɛ: ‘Nyɛbaana akɛ miishɛɛ ni nyɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ yeɔ ebuaa nyɛ ni nyɛnyɛɔ nyɛyeɔ nɔnyɛɛi kɛ ekolɛ gbɔmɔtsoŋ naagbai ni nyɛkɛkpeɔ lɛ mli babaoo nɔ.’ (Abɛi 17:22) Ekai nikaselɔi ni egbe naa nɛɛ akɛ ekolɛ amɛkɛ shihilɛi komɛi ni esoro nomɛi kwraa yɛ nɔ ni amɛle mli hilɛ jogbaŋŋ lɛ ahe lɛ baakpe. Ekolɛ ehe baahia ni amɛkase wiemɔ hee ko wiemɔ. ‘Ebaabi ni nyɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo atsu nii kɛkase nakai wiemɔ lɛ. Shi kɛji nyɛnyɛɔ nyɛkɛ gbɔmɛi lɛ wieɔ jogbaŋŋ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmaŋ wiemɔ mli lɛ, no hu baaha nyɛ miishɛɛ lɛ afa babaoo.’
Eldor Timm, ni fata Nitsumɔ He Ajinafoi Akuu lɛ he lɛ ji mɔ ni wie kɛtsa nɔ, ni ewiemɔ lɛ yitso ji “Ha Ohiŋmɛii Ahi Jweremɔ Nɔ lɛ Nɔ.” Mɛni ji jweremɔ nɔ lɛ? Naanɔ wala! Kɛji wɔnine baashɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔha wɔhiŋmɛii akwɛ be fɛɛ be. Wielɔ lɛ gbala nibii ni je amɛhe kɛ sɔrɔtofeemɔi ni yɔɔ Kristofoi afoidamɔ kɛha wala, kɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli foidalɔi ni shiɔ akaŋ lɛ ateŋ lɛ mli jogbaŋŋ etsɔɔ amɛ. Esa akɛ Kristofoi atsɔse amɛhe jogbaŋŋ, tamɔ foidalɔi feɔ lɛ, ni amɛye mlai ni yɔɔ he lɛ anɔ, ni amɛŋmɛɛ nibii ni tsii ni he ehiaaa lɛ fɛɛ ahe amɛshwie shi. Shi nɔ ni tamɔɔɔ foidalɔi diɛŋtsɛ lɛ, Kristofoi miida foi ko ni akɛ wala be fɛɛ daa, ni amɛmiitao jweremɔ nɔ ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ hu. Ni yɛ nɔ najiaŋ ni mɔ kome pɛ baaye kunim lɛ, mɛi fɛɛ ni daa wala he foidamɔ lɛ kɛyagbeɔ naa lɛ anine baashɛ jweremɔ nɔ lɛ nɔ. Nyɛminuu Timm mu naa akɛ: ‘Kɛji wɔnine baashɛ jweremɔ nɔ ni ji wala lɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ toiŋjɔlɛ ahi wɔkɛ Yehowa, ni ji jweremɔ nɔ lɛ Halɔ lɛ teŋ. Ni kɛji toiŋjɔlɛ baahi wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi hu ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli.’
Milton Henschel ni fata Nɔyeli Kuu lɛ he lɛ ji mɔ ni tsa nɔ, ni ewiemɔ lɛ yitso ji “Wɔkɛ Ŋmalɛi lɛ Amli Miishɛjemɔ lɛ Ana Hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:4) Wielɔ lɛ je shishi akɛ: ‘Nyɔji enumɔ ni eho nɛɛ mli fɛɛ lɛ, nyɛkɛ nyɛ deka fɛɛ ekase Biblia lɛ jogbaŋŋ. Ni eha nyɛnyɛ nyɛbɛŋkɛ lɛ kpaakpa diɛŋtsɛ. Nyɛna hiɛnɔkamɔ ni mli wa. Ni nyɛyaa hei ni aha nyɛ nitsumɔ yɛ nɛɛ, nyɛfainɛ nyɛkaia nɔ hewɔ ni nyɛhiɛnɔkamɔ lɛ mli wa lɛ. Nɔ hewɔ ji akɛ, nyɛkɛ be nɛɛ ebɛŋkɛ Ŋmalɛi lɛ kpaakpa.’ Kɛkɛ ni wielɔ lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛtee Kojolɔi yitsei 6 kɛyashi 8 lɛ, he ni tsɔɔ bɔ ni akɛ nitsumɔ wo Gideon dɛŋ koni ekpɔ lsraelbii lɛ kɛjɛ Midianbii anɔnyɛɛ shishi lɛ nɔ, ni ekɛtsɔɔ Biblia mli nɔkwɛmɔ nɔ ko ni kanyaa hiɛnɔkamɔ. Beni ewie nɛkɛ sane nɛɛ he egbe naa, ni etsɔɔ bɔ ni ehe hiaa kɛhaa wɔgbii nɛɛ lɛ, kɛkɛ ni ewie akɛ: ‘Kɛji nyɛna hegbɛ ni nyɛbɛŋkɛ Ŋmalɛi lɛ kpaakpa ni nyɛjwɛŋ nɛkɛ nibii nɛɛ ahe lɛ, ebaaha nyɛna miishɛɛ waa. Ebaaha nyɛna ekaa hu.’
Mɔ fɛɛ mɔ efee klalo akɛ amɛaabo shɛɛyeli kɛ ŋaawoo wiemɔi ni skul lɛ tsɔɔlɔi titrii enyɔ lɛ yɔɔ kɛha nikaselɔi lɛ toi. Jack Redford wie klɛŋklɛŋ yɛ yitso ni ji “Feemɔ nɔ ni Ja” lɛ he. Ekai nikaselɔi ni egbe naa nɛɛ akɛ: ‘Atsɔɔ nyɛ nɔ ni ja jogbaŋŋ yɛ Ŋmalɛi lɛ anaa beni nyɛyɔɔ Gilead nɛɛ. Shi amrɔ nɛɛ nyɛbaajɛ biɛ kɛya maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔi ni kaa mɔ waa amli. Ni wɔle akɛ ekolɛ nyɛkɛ naagbai ni mli wa waa baakpe beni nyɛtsuɔ nii lɛ. Shi yɛ nomɛi, kɛ agbɛnɛ yɛ nyɛ diɛŋtsɛ nyɛ henumɔi fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔle akɛ nyɛbaanyɛ nyɛfee nɔ ni ja.’ Mɛni baaye abua nyɛ? Nɔ kome ji mɛi krokomɛi ahe jwɛŋmɔ kpakpa ni nyɛaana. Wielɔ lɛ kɛɛ: ‘Nyɛkakpaa emuuyeli gbɛ kɛmiijɛa mɛi ni yeee emuu aŋɔɔ.’ Kɛji amɛna shihilɛi ni kaa mɔ waa lɛ ahe jwɛŋmɔ kpakpa lɛ, ebaaye ebua amɛ. Etsɔɔ mli akɛ: ‘Wɔ fɛɛ wɔyɛ wɔmɔdɛŋbɔi kɛ wɔshigbeemɔi yɛ wɔshihilɛi amli. Mɔ fɛɛ mɔ nyɛɔ etsuɔ emɔdɛŋbɔi ahe nii. Shi bɔ ni otsuɔ oshigbeemɔi ahe nii lɛ ji nɔ ni baatsɔɔ kɛji obaanyɛ ohi maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ lɛ mli aahu kɛyashi naagbee.’—Yakobo 1:2-4.
Skul lɛ nɔkwɛlɔ, Ulysses Glass, hala amɛyitso ni ji “Mɛɛ Hiɛnɔkamɔ Yɔɔ Kɛha Wɔsɛɛ?” Ewie tamɔ tsɛ wieɔ etsɔɔ ebii lɛ, ni ewo nikaselɔi ni egbe naa nɛɛ hewalɛ ni amɛha amɛhiɛnɔkamɔ lɛ aya nɔ akpɛ daa nɛɛ. (Abɛi 13:12) Etsɔɔ mli akɛ: ‘Bei pii lɛ, kɛji hiɛnɔkamɔ miije shishi ata lɛ, anyɛɛɛ ayoo. Ekolɛ shihilɛi komɛi baaha wɔkɛ wɔ deka fɛɛ atsu wɔ diɛŋtsɛ wɔhiamɔ nii ahe nii fe wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa he nii. Hela baanyɛ amɔ wɔ, aloo mɛi krokomɛi kɛ wɔ baaye bɔ ni esaaa. Mɛi komɛi baana heloonaa nibii babaoo fe bɔ ni wɔyɔɔ, aloo amɛbaana yibiiwoo kpakpai yɛ sɔɔmɔ lɛ mli fe wɔ, ni ekolɛ no baaha wɔye awuŋa fioo. Shi kɛji wɔŋmɛ nɛkɛ nibii nɛɛ agbɛ fiofio ni amɛye wɔnɔ lɛ, etsɛŋ ni ebaaha bɔ ni Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ lɛ yɔɔ faŋŋ ha lɛ abɔi tuutuu-feemɔ yɛ wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli, ni ekolɛ eeeha wɔkpa wɔhiɛ miamɔ po yɛ wala foidamɔ lɛ mli.’ Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? ‘Kɛji wɔɔnyɛ wɔtsiɛ wɔhiɛnɔkamɔ lɛ hiɛ ekoŋŋ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔje gbɛ wɔtsu he nii diɛŋtsɛ. Esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ shiwoi ni yɔɔ shiŋŋ lɛ awo wɔjwɛŋmɔi kɛ wɔtsuii amli obɔ, ni wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya bɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ nɔ. Ni esa akɛ wɔsaa sanegbaa gbɛ ni ka wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ ekoŋŋ, ejaakɛ no pɛ ji nɔ ni baaha wɔna miishɛɛ.’
Karl Klein ni efata Nɔyeli Kuu lɛ he lɛ ha nikasemɔ naagbee wiemɔ lɛ. Ewiemɔ lɛ yitso ji “Mɛni Hewɔ Esa akɛ Oba Ohe Shi?” Ni mɛni ji nakai sanebimɔ lɛ hetoo? Egbala mli jogbaŋŋ yɛ eshishijee wiemɔ lɛ mli akɛ: ‘Ejaakɛ no ji nɔ ni ja ni esa akɛ ofee, kɛ nɔ ni nilee kɛ suɔmɔ hu yɔɔ mli akɛ ofee.’ Enɛ ha etoibolɔi lɛ na miishɛɛ waa beni ewie heshibaa he nɔkwɛmɔ nii ejwɛ ni esa jogbaŋŋ akɛ wɔkase amɛ lɛ he lɛ: (1) Yehowa Nyɔŋmɔ, ni eka shi faŋŋ akɛ eba ehe shi beni ekɛ Abraham kɛ Mose yeɔ lɛ (1 Mose 18:22-33; 4 Mose 14:11-21; Efesobii 5:1); (2) Yesu Kristo, mɔ ni ‘ba ehe shi ni efee toiboo aahu kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete lɛ’ (Filipibii 2:5-8; 1 Petro 2:21); (3) bɔfo Paulo, mɔ ni ‘kɛ heshibaa jwɛŋmɔ kpele sɔmɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ hewɔ lɛ’ (Bɔfoi lɛ Asaji 20:18, 19; 1 Korintobii 11:1); kɛ (4) ‘mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ wɔteŋ,’ tamɔ Asafo lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ lɛ, Nyɛminuu Russell, mɔ ni ŋma be ko akɛ: “Nitsumɔ ni Nuŋtsɔ lɛ yɔɔ he miishɛɛ akɛ ekɛ wɔmɔdɛŋbɔi ni jeee nɔ ko kwraa lɛ baatsu nii yɛ mli nɛɛ jeee nitsumɔ lɛ shishijee, shi moŋ eji nitsumɔ lɛ tswaa-kɛ-shimaa ekoŋŋ, kɛ tsakemɔi, kɛ gbeekpamɔ.” (Hebribii 13:7) Nyɛminuu Klein tee nɔ etsɔɔ yiŋtoi krokomɛi ni mli wa, ni no hewɔ esa akɛ wɔba wɔhe shi lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, kɛji amɛbo ŋaawoo ni akɛhaa amɛ ni amɛba amɛhe shi nɛɛ toi lɛ, ebaaye ebua nikaselɔi ni egbe naa nɛɛ ni amɛkɛ nikeenii ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ nitsumɔ nɛɛ atsu nii yɛ nilee mli!
Yɛ nakai wiemɔi lɛ asɛɛ lɛ, sɛinɔtalɔ lɛ kɛ ŋamɔi ni akɛmaje kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi fɛɛ lɛ ha. Agbɛnɛ be eshɛ ni akɛ mɛi ni egbe nikasemɔ naa nɛɛ ayijiemɔ woji baaha amɛ. Amɛjɛ maji kpawo mli kɛba skul lɛ—Canada, Finland, France, Mauritius, Netherlands, Sweden, kɛ United States, Amerika. Shi amɛ maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ amɛ baaya maji 11 mli—Bolivia, Estonia, Grenada, Guatemala, Honduras, Hungary, Mauritius, Peru, Togo, Turkey, kɛ Venezuela.
Beni afo mli fioo sɛɛ lɛ, shwane gbɛjianɔtoo lɛ je shishi kɛ Buu-Mɔɔ Nikasemɔ ni akɛ be kuku ko fee, ni Joel Adams ni efata Sɔɔmɔ Nitsumɔ Ajinafoi Akuu lɛ he lɛ kwɛ nɔ. No sɛɛ lɛ, nikaselɔi ni egbe skul naa nɛɛ fee shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli niiashikpamɔi ni amɛna beni amɛyaa skul lɛ ekomɛi ahe nɔkwɛmɔ nii amɛtsɔɔ. Yɛ naagbee lɛ, amɛfee drama ni yitso ji Mɛni Hewɔ Esa akɛ Ona Bulɛ Oha Teokrase Gbɛjianɔtoo? lɛ amɛtsɔɔ, ni etswa toibolɔi fɛɛ ni eba jɛmɛ lɛ kɛ mɛi ni egbe nikasemɔ naa lɛ hu ema shi waa diɛŋtsɛ.
Lɛlɛŋ, nɛkɛ nikaselɔi ni egbe nikasemɔ naa nɛɛ shi kɛtee maji asɛɛ hei ni aha amɛ nitsumɔ yɛ lɛ kɛ ŋaawoo kɛ hewalɛwoo ni baaye abua amɛ koni amɛkɛ nikeenii ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ lɛ atsu nii ni ekɛ miishɛɛ abaha amɛ kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ hu.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 22]
Klasbii lɛ Ahe Saji
Maji sɔrɔtoi anɔ ni amɛjɛ kɛba: 7
Maji sɔrɔtoi ni aha amɛ nitsumɔ yɛ mli :11
Nikaselɔi lɛ ayifalɛ: 22
Afii abɔ ni amɛye lɛ mlijaa: 33.4
Afii abɔ ni amɛkɛhi anɔkwale lɛ mli lɛ mlijaa 16.7
Afii abɔ ni amɛkɛsɔmɔ kɛ amɛbe fɛɛ mlijaa: 11.8
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]
Watchtower Bible School of Gilead lɛ Klasbii ni Ji 92 Nɔ
Gbɛi ni yɔɔ shishi lɛ miitsɔɔ bɔ ni amɛdamɔ shi lɛ mli kɛjɛ hiɛ gbɛ kɛyaa sɛɛ gbɛ, ni amɛgbɛi lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ abɛku gbɛ kɛyaa ninejurɔgbɛ.
(1) Chan Chin Wah, M.; Bouancheaux, N.; Chapman, B.; Östberg, A.; Cole, L.; Jackson, K.; Meerwijk, A. (2) Smith, J.; Wollin, K.; Chapman, R.; Gabour, N.; Chan Chin Wah, J.; Smith, C.; Edvik, L. (3) Bouancheaux, E.; Östberg, S.; Cole, K.; Jackson, R.; Gabour, S.; Edvik, V.; Meerwijk, R.; Wollin, G.