Toiboo Kɛha Nyɔŋmɔ yɛ Weku ni Jamɔ Egbala Mli
“EWAA mɔ he waa fe atswɛrɛ diɛŋtsɛ po ni aka bo. . . . Minuɔ he tamɔ nɔ ni agbala migbɔmɔtso lɛ he fɛɛ he mãi, ni kɛlɛ mɔ ko kwraa enaaa.” “Bei komɛi lɛ, minijiaŋ jeɔ wui aahu akɛ minuɔ he akɛ miŋmɛɛ shihilɛ lɛ he kwraa . . . aloo mishi shia ni mikaku misɛɛ kɛba dɔŋŋ.” “Bei komɛi lɛ ewa waa akɛ masusu nii ahe tɛɛ.”
Nakai wiemɔ ni henumɔi yɔɔ mli waa lɛ tsɔɔ nijiaŋwujee kɛ he ni feɔ shoo. Ejɛ mɛi ni awieɔ niseniianifeemɔ wiemɔi ashiɔ amɛ lɛ aŋɔɔ—naafolɔmɔi, hegbeyeiwoo, heguɔgbee gbɛi-tsɛmɔi, kɛ efɔŋ ni afeɔ amɛ yɛ dujiashi—kɛ gbɔmɔtsoŋ niseniianifeemɔi po ni jɛɔ amɛ hefatalɔi kɛ weku mlibii aŋɔɔ lɛ. Mɛni hewɔ afeɔ gbɔmɛi nɛɛ efɔŋ ni tamɔ nɛkɛ? Ejɛ jamɔ mli hemɔkɛyelii sɔrɔtoi ni amɛyɔɔ lɛ hewɔ kɛkɛ. Yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, shia ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ mli hilɛ haa Yehowa jamɔ bafeɔ kaa diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, Kristofoi ni afeɔ amɛ nifɔjianii tamɔ nɛkɛ lɛ ateŋ mɛi pii ejie toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo yɛ omanyeyeli mli.
Shi miishɛɛ sane ji akɛ, nɛkɛ hejaramɔ kɛ nɔnyɛɛ nɛɛ bɛ shiai ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ fɛɛ mli. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, eyɛ kɛ̃. Ani oshia lɛ tamɔ bɔ ni atsɔɔ nɛɛ? No lɛ, ekolɛ eeewa eha bo akɛ oooya nɔ ojie bulɛ kpo otsɔɔ ohefatalɔ lɛ aloo ofɔlɔi. Kɛ oji ŋa ni yɔɔ nakai shihilɛ mli, aloo gbekɛbii ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛfee toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɛ omanyeyeli mli, yɛ shia ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ? Mɛɛ yelikɛbuamɔ mɛi krokomɛi baanyɛ amɛkɛha? Ni te Nyɔŋmɔ naa sane lɛ ehaa tɛŋŋ?
Mɛni Hewɔ Toiboo Feemɔ Wa Waa Nakai Lɛ?
Je lɛ pɛsɛmkunya kɛ hiɛsɔɔ ni abɛ lɛ kɛ bo diɛŋtsɛ ohenumɔi ni yeee emuu lɛ feɔ ekome ni ehaa toiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ feɔ kaa be fɛɛ be. Satan le enɛ, ni eefee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ ni eku ofaishitswaa lɛ mli. Bei pii lɛ ekɛ weku lɛ mlibii ni hiɛsɔɔ kɛ bulɛ bibioo pɛ amɛyɔɔ kɛha tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ lɛ, aloo amɛbɛ eko kwraa lɛ tsuɔ nii. Bei pii lɛ, esoroɔ omumɔŋ kɛ jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ kwraa yɛ oweku lɛ mlibii ni heee yeee lɛ anɔ he. Enɛ tsɔɔ susumɔi ni kɛ amɛhe kpaaa gbee, yɛ jeŋba kɛ nifeemɔ gbɛfaŋ. (1 Petro 4:4) Ekolɛ nɔnyɛɛ ni amɛkɛbaa onɔ koni amɛkɛjie bo kɛjɛ Kristofoi ashihilɛ he lɛ mli baawa, ejaakɛ obo famɔ ni akɛha akɛ: “Nyɛkɛ duŋ nitsumɔi lɛ ni wooo yibii lɛ akabɔa” lɛ toi. (Efesobii 5:11) Ofeee nɔ ko ni ja dɔŋŋ yɛ amɛ susumɔ naa. Enɛ fɛɛ jɛ ojamɔ lɛ hewɔ. Beni yoogbayoo ko bii ni hela emɔmɔ amɛ lɛ akwɛmɔ bafee jatsu kɛha lɛ lɛ, ebi yelikɛbuamɔ kɛjɛ ewu ŋɔɔ, ni eha lɛ hetoo akɛ, “Bɛ onaa be kɛhaa ojamɔ lɛ; yelikɛbuamɔ he ehiaaa bo.” Wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ haa toiboo feemɔ he kaa lɛ mli waa.
Agbɛnɛ hu, bei komɛi shɛɔ ni ekolɛ nyɛkpaaa gbee yɛ saji komɛi ni eteee shi ewooo Ŋmalɛi lɛ tɛɛ lɛ ahe. Shi kɛlɛ, oyooɔ akɛ ofata weku ko he, ni no hewɔ lɛ, oyɛ sɔ̃i komɛi ni jwere onɔ. Connie wie akɛ: “Mihaoɔ waa kɛji miisusu bɔ ni mitsɛ kɛ wɔ yeɔ ehaa lɛ he, ejaakɛ miyooɔ akɛ enuɔ he akɛ ekome pɛ eyɔɔ. Esa akɛ makai mihe be fɛɛ be akɛ esaaa akɛ mimli fuɔ yɛ mitsɛ shitee-kɛ-woo lɛ hewɔ. Ehe miihia ni makɛɛ mihe akɛ yiŋtoo ko ni mli wa waa hewɔ ni efeɔ enii nakai loo ekpooɔ wɔshidaamɔ lɛ kwraa lɛ. Satan ji nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nɔyelɔ.” Susan, ni kɛ mɔ ni heee yeee yɔɔ gbalashihilɛ mli lɛ, wie akɛ: “Kɛjɛ shishijee lɛ, kulɛ minuɔ he akɛ miisumɔ ni wɔteŋ agbala—shi minuuu he nakai dɔŋŋ. Mile akɛ Satan kɛ lɛ miitsu nii ni ekɛka mi.”
Ekolɛ mɔdɛŋ ni Satan bɔɔ ni ekɛha onu he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ lɛ baafee tamɔ nɔ ni enaa baaa shi. Ekolɛ gbii babaoo baaho ni ohefatalɔ lɛ kɛ bo egbaaa sane. Ohe baanyɛ afee shoo yɛ oshihilɛ mli. Enɛ haa hekɛnɔfɔɔ kɛ bulɛ ni oyɔɔ kɛha ohe lɛ laajeɔ ni ekaa otoiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ ekwɛɔ. Gbekɛbii hu nuɔ henumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ haomɔ he. Yɛ shihilɛ ko mli lɛ, eyɛ mli akɛ amɛfɔlɔi ekpɛlɛɛɛ moŋ, shi Nyɔŋmɔ tsuji etɛ komɛi ni ji gbekɛbii lɛ kɛ anɔkwayeli tee Kristofoi akpeei. Amɛteŋ mɔ kome, ni amrɔ nɛɛ eji be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ, kpɛlɛ nɔ akɛ: “Wɔnuɔ he akɛ wɔfee shikplikpii ni etɔ wɔ waa hu; wɔnyɛɛɛ wɔwɔ; eha wɔye awerɛho waa.”
Mɛni Nyɔŋmɔ Kpaa Gbɛ Kɛjɛɔ Odɛŋ?
Toiboo kɛha Nyɔŋmɔ baa klɛŋklɛŋ be fɛɛ be, ni esa akɛ toiboo ni afeɔ ahaa wu yitsoyeli lɛ afee taakɛ Yehowa efa lɛ be fɛɛ be. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:29) Ekolɛ efeemɔ baawa, shi abaanyɛ afee kɛ̃. Yaa nɔ okwɛ Nyɔŋmɔ gbɛ kɛha yelikɛbuamɔ. Eesumɔ ni “[o]ja lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli” ni obo lɛ toi ni oba ohe shi oha egbɛtsɔɔmɔ. (Yohane 4:24) Beni nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli, yiɔ tsui ni ja lɛ obɔ lɛ, ekanyaa toiboo ni ajɛɔ suɔmɔ mli afeɔ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ bo diɛŋtsɛ oshihilɛ baatsake moŋ, shi Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ tsakeee. (Maleaki 3:6; Yakobo 1:17) Yehowa kɛ yitsoyeli eha wu lɛ. Enɛ ji anɔkwale, ekɔɔɔ he eko akɛ ekpɛlɛɔ Kristo yitsoyeli lɛ nɔ loo ekpɛlɛɛɛ nɔ. (1 Korintobii 11:3) Eyɛ mli akɛ kɛji okɛ niseniianifeemɔ kɛ nɔnyɛɛ miikpe be fɛɛ be lɛ nɛkɛ yitsoyeli nɛɛ shishi hilɛ baawa waa moŋ, shi kaselɔ Yakobo kɛɔ akɛ: “Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, . . . eboɔ toi.” (Yakobo 3:17) Ni aaayoo nɛkɛ yitsoyeli nɛɛ kwraa kɛmɔ shi ni akpɛlɛ nɔ hu lɛ biɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ, titri lɛ eyibii ni ji suɔmɔ.—Galatabii 5:22, 23.
Kɛ osumɔɔ mɔ ko lɛ, efeɔ mlɛo akɛ ooofee toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ, yɛ hegbɛ ni ajɛ ŋwɛi akɛha lɛ gbɛfaŋ. Efesobii 5:33 woɔ ŋaa akɛ: “Sa akɛ nyɛ hu nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ lɛ diɛŋtsɛ eŋa nakai, tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; koni ŋa lɛ hu ashe ewu.”
Susumɔ Yesu he okwɛ. Ajɛ lɛ ni afee lɛ niseniianii, shi kɛlɛ, ejɛɛɛ mɔ ko mɔ ko. Etee nɔ ehiɛ shihilɛ gbɛ ni eye emuu mli. (1 Petro 2:22, 23) Dani Yesu baanyɛ akpee nɛkɛ yiwaai nɛɛ fɛɛ naa lɛ, ehe bahia ni ena ekaa kɛ suɔmɔ ni sɛɛ efooo kɛha e-Tsɛ, Yehowa. Shi, suɔmɔ “toɔ etsui shi yɛ nii fɛɛ mli.”—1 Korintobii 13:4-8.
Paulo kai enaanyo nitsulɔ Timoteo, ni ekaiɔ wɔ hu ŋmɛnɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ haaa wɔ gbeyeishemɔ mumɔ, shi moŋ hewalɛ kɛ suɔmɔ kɛ jwɛŋmɔ ni sa mumɔ eŋɔha wɔ.” (2 Timoteo 1:7) Suɔmɔ ni mli kwɔ ni oyɔɔ kɛha Yehowa kɛ Yesu Kristo lɛ baanyɛ akanya bo yɛ toiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ feemɔ mli, kɛji shihilɛ lɛ fee tamɔ nɔ ni onyɛɛɛ odamɔ naa dɔŋŋ lɛ. Jwɛŋmɔŋ hiɛshikamɔ baaye abua bo ni oŋmɛ pɛpɛɛpɛ, ni oha ojwɛŋmɔ ama wekukpaa ni ka okɛ Yehowa kɛ Yesu Kristo teŋ lɛ nɔ be fɛɛ be.—Okɛto Filipibii 3:8-11 he.
Hefatalɔi ni Yeɔ Omanye yɛ Toiboo ni Tsɔɔ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Kpojiemɔ Mli
Bei komɛi lɛ, esa akɛ omɛ be babaoo ni okwɛ bɔ ni Yehowa baatsu onaagbai lɛ ahe nii eha. Ni kɛlɛ, enine efoko kuku. Mɔ ko ni miiye omanye yɛ toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpojiemɔ mli lɛ wo ŋaa akɛ: “Feemɔ nibii ni Yehowa haa bo gbɛ kɛ hegbɛ akɛ ofee lɛ be fɛɛ be—ni oja lɛ yɛ asafoŋ kpeei kɛ kpeei bibii ashishi, ni okase nii, ni oya shiɛmɔ, ni osɔle.” Omɔdɛŋbɔi lɛ ji nɔ ni Yehowa jɔɔ, shi jeee nibii ni onyɛ otsu lɛ pɛ kɛkɛ. Bɔfo Paulo wie yɛ 2 Korintobii 4:17 lɛ akɛ ‘be kukuoo mli amanehulu kɛkɛ wɔnaa nɛɛ, shi etsuɔ anunyam ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ he nii ehaa wɔ.’ Jwɛŋmɔ enɛ nɔ waa. Ebaafee hewalɛ ko ni wajeɔ mɔ waa kɛha bo. Ŋa ko tsɔɔ mli akɛ: “Hiɛyaa ko baaa yɛ miweku shihilɛ mli, ni bei komɛi lɛ, miyiŋ feɔ mi kɔshikɔshi akɛ Yehowa naa mihe miishɛɛ. Shi nɔ kome ni mibuɔ akɛ edɛŋ jɔɔmɔ ji anɔkwale ni eji akɛ mijeɔ nɛkɛ jaramɔ shihilɛi nɛɛ amli kɛ jwɛŋmɔŋ shikamɔ ni hi fe miwu lɛ nɔ. Le ni wɔleɔ akɛ wɔ nifeemɔi miisa Yehowa hiɛ lɛ haa sɛɛnamɔ baa shihilɛ lɛ he.”
Yehowa ewo shi akɛ ehaŋ wɔtsɔmɔ shihilɛi ni mli wawai amli fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔkpee naa. Okɛ ohe afɔ enɔ. Ele nii kwraa fe bɔ ni ole, ni ele bo jogbaŋŋ fe bɔ ni ole bo diɛŋtsɛ ohe. (Romabii 8:35-39; 11:33; 1 Korintobii 10:13) Ní wɔɔsɔle wɔha Yehowa yɛ jaramɔ shihilɛi amli lɛ yeɔ ebuaa. Sɔlemɔ obi emumɔ lɛ ni ekudɔ bo, titri lɛ yɛ be mli ni oleee gbɛ ni obaakɔ loo bɔ ni obaatsu shihilɛ ko he nii oha lɛ. (Abɛi 3:5; 1 Petro 3:12) Kpa lɛ fai be fɛɛ be kɛha tsuishitoo, henɔyeli, kɛ heshibaa ni okɛbo hegbɛi atoi yɛ oshihilɛ mli. Lalatsɛ lɛ wie akɛ: “Yehowa ji mitɛsaa kɛ mimɔɔ kɛ mi-Herelɔ.” (Lala 18:3) Enɛ kaimɔ feɔ yelikɛbuamɔ nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ kɛhaa mɛi ni yɔɔ shiai ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ.
Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ooonyɛ ni oha ogbalashihilɛ lɛ afee nɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli. Hɛɛ, Yesu tsɔ hiɛ ena akɛ sanekpakpa lɛ kɛ mligbalamɔi baaba. Shi, sɔlemɔ ni ekaba akɛ nɛkɛ mligbalamɔi nɛɛ eko jɛ osubaŋ loo ojeŋba ko hewɔ. (Mateo 10:35, 36) Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, ekomefeemɔ haa gbalashihilɛ mli naagbai lɛ anɔ gbɔɔ kwraa. Kɛ bo okome pɛ ojieɔ nɛkɛ su kpakpa nɛɛ kpo po lɛ, ebaanyɛ efee babaoo ni ekɛtsĩ naagbai anaa koni amɛkaya shɔŋŋ kɛmiishɛ he ni eeetsɔ bei ni mli wa waa kɛ mligbalamɔ. Tsuishitoo kɛ suɔmɔ he miihia waa. ‘Omli ajɔ ni oto otsui shi oha efɔŋ.’—2 Timoteo 2:24.
Bɔfo Paulo batsɔ “nɔ fɛɛ nɔ [eha] mɛi fɛɛ.” (1 Korintobii 9:22) Nakai nɔŋŋ hu, eyɛ mli akɛ wɔŋmɛŋ Kristofoi anitsumɔi ahe moŋ, shi bei komɛi lɛ ehe baahia ni otsake ogbɛjianɔtoo mli koni ona be babaoo oha ohefatalɔ kɛ oweku lɛ. Na be babaoo bɔ ni ooonyɛ oha mɔ ni ohala akɛ okɛ lɛ baahi shi daa lɛ. Jiemɔ Kristofoi ahenumɔ kpo. Toiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli kpojiemɔ nɛ.
Efeɔ mlɛo kɛhaa ŋa ni yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni ebaa ehe shi, ni eyɔɔ tswaa ni enuɔ he ehaa mɔ lɛ akɛ eeefee toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ. (Efesobii 5:22, 23) Wiemɔi ni yɔɔ nyam, ni ‘ŋoo yɔɔ mli lɛ,’ yeɔ ebuaa ni ehaa saji ni baanyɛ atsɔ bei lɛ anɔ gbɔɔ kwraa.—Kolosebii 4:6; Abɛi 15:1.
Nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ woɔ wɔ ŋaa ni wɔtsu naagbai ahe nii oya, ni wɔkɛ wiemɔi kpakpai atao toiŋjɔlɛ, moŋ fe ni “mlila” aaahi wɔmli ni wɔkɛwɔ ni je atsɛre. (Efesobii 4:26, 29, 31) Enɛ biɔ heshibaa. Okɛ ohe afɔ Yehowa nɔ kwraa kɛha hewalɛwoo. Ŋa Kristofonyo ko kɛ heshibaa kpɛlɛ nɔ akɛ: “Yɛ sɔlemɔ ni mli wa waa sɛɛ lɛ, minu he tamɔ nɔ ni Yehowa mumɔ lɛ miiwo minine nɔ ni mafua mihefatalɔ lɛ atuu.” Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Nyɛkaŋɔa efɔŋ nyɛtoa mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ. . . . Okɛ ekpakpa feemɔ aye efɔŋ nɔ kunim.” (Romabii 12:17-21) Ŋaa ni nilee yɔɔ mli, kɛ gbɛ ni tsɔɔ toiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli nɛ.
Gbekɛbii ni Feɔ Toiboo ni Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Yɔɔ Mli
Yehowa ŋaawoo ni ekɛhaa nyɛ gbekɛbii ni nyɛyɔɔ wekui ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ mli ji akɛ: “Nyɛboa nyɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ agbɛfaŋ, ejaakɛ no sa Nuntsɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ.” (Kolosebii 3:20) Kadimɔ akɛ Nuntsɔ Yesu Kristo he baa sane lɛ mli. No hewɔ lɛ, toiboo ni aaafee aha fɔlɔi lɛ jeee nɔ ni husu bɛ he. Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, ŋaawoo ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji 5:29, akɛ “esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi” lɛ hu kɔɔ gbekɛbii Kristofoi hu ahe. Ebaashɛ bei komɛi ni ehe baahia ni odamɔ nɔ ni ole akɛ eja, taakɛ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ nɔ okpɛ oyiŋ yɛ nɔ ni obaafee he. Ekolɛ nɔ ni baajɛ mli aba ji toigbalamɔ ko, yɛ ohe ni okɛwooo apasa jamɔ nifeemɔ ko mli lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ enɛ jeee gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ moŋ, shi obaanyɛ ona miishɛjemɔ ni omli afili bo po yɛ anɔkwale ni eji akɛ oona amanehulu yɛ nɔ ni ja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ni ofeɔ hewɔ lɛ mli.—1 Petro 2:19, 20.
Akɛni Biblia shishitoo mlai kudɔɔ osusumɔi hewɔ lɛ, ekolɛ okɛ ofɔlɔi kpaŋ gbee yɛ saji komɛi ahe. Enɛ haaa amɛtsɔmɔ ohenyɛlɔi. Kɛ amɛjeee Yehowa sɔɔlɔi ni ejɔɔ amɛhe nɔ po lɛ, amɛsa woo kpakpa ni okɛaaha amɛ. (Efesobii 6:2) Salomo kɛɛ: “Bo otsɛ ni fɔo lɛ toi, ni kaagbe onyɛ he guɔ.” (Abɛi 23:22) Bɔɔ mɔdɛŋ ni onu dɔlɛ ni amɛnuɔ he yɛ hemɔkɛyeli ni yɔɔ sɔrɔto kɛha amɛ, ni odiɔ sɛɛ lɛ hewɔ lɛ shishi. Okɛ amɛ agba sane, ni ‘oha amɛle omlijɔlɛ lɛ.’ (Filipibii 4:5) Okɛ amɛ agba ohenumɔi kɛ osusumɔi ahe sane. Daamɔ shi shiŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai agbɛfaŋ, ni kɛlɛ, “kɛ aaaho lɛ, [o]gbɛfaŋ lɛ, [o]kɛ gbɔmɛi fɛɛ ahi shi yɛ hejɔlɛ mli.” (Romabii 12:18) Anɔkwale ni eji akɛ oboɔ ofɔlɔi amlai atoi bianɛ lɛ haa Yehowa naa akɛ oosumɔ ni oya nɔ ofee toiboo akɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishinyo.
Nɔ ni Mɛi Krokomɛi Baanyɛ Afee
Ehe hiaa ni Kristofoi ni yɔɔ wekui ni mli egbala yɛ jamɔ mli lɛ ana sɛɛfimɔ kɛ shishinumɔ kɛjɛ nanemɛi jalɔi aŋɔɔ. Anaa enɛ faŋŋ yɛ wiemɔi ni mɔ ko wie nɛɛ mli, akɛ: “Minuɔ he akɛ minijiaŋ eje wui kwraa ni minyɛɛɛ nɔ ko mafee, ejaakɛ nɔ ko kwraa bɛ ni mɔ ko baanyɛ afee, ni nɔ ko bɛ ni manyɛ mafee ni mikɛtsake shihilɛ lɛ. Mikɛ mihiɛ miifɔ Yehowa nɔ akɛ mafee esuɔmɔnaa nii yɛ wɔweku lɛ mli, nɔ fɛɛ nɔ ni eeeji.”
Naanyobɔɔ ni akɛ mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei naa yɛ Kristofoi akpeei ashishi lɛ ji abobaa he. Nɛkɛ mɔ nɛɛ nɔŋŋ wie eshihilɛ he akɛ “etamɔ nɔ ni eyɛ jeŋ sɔrɔtoi enyɔ mli. Ekome lɛ, esa akɛ ehi mli kɛkɛ, shi ekroko lɛ, enaa he miishɛɛ akɛ eeehi mli.” Nyɛmimɛi asuɔmɔ lɛ ji nɔ ni haa mɛi ni naa amanehulu nɛɛ nyɛɔ amɛŋmɛɔ amɛtsui shi ni amɛsɔmɔɔ yɛ shihilɛi fɛɛ amli lɛ. Okɛ amɛ afata osɔlemɔi ahe. (Efesobii 1:16) Okɛ amɛ awie wiemɔi ni woɔ mɔ hewalɛ, wiemɔi kpakpai ni shɛjeɔ mɔ mii daa, yɛ bei fɛɛ mli. (1 Tesalonikabii 5:14) Kɛji eeehi ni esa lɛ, okɛ amɛ afata oteokrase kɛ daa gbi shihilɛ mli nifeemɔi ahe.
Jɔɔmɔi kɛ Sɛɛnamɔi ni Jɛɔ Toiboo ni Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Yɔɔ Mli lɛ Mli
Jwɛŋmɔ jɔɔmɔi kɛ sɛɛnamɔi ni jɛɔ toiboo ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli, ni afeɔ yɛ shia ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ he daa gbi. Bɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ ooofee toiboo. ‘Onijiaŋ akaje wui.’ (Galatabii 6:9) Tsuishiŋmɛɛ yɛ shihilɛi fɔji kɛ jaramɔ shihilɛi amli yɛ “Nyɔŋmɔ he nilee hewɔ [lɛ] . . . ji duromɔ” yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (1 Petro 2:19, 20) Feemɔ toiboo kɛyashi he ni oŋmɛŋ Yehowa jalɛ shishitoo tɛi kɛ mlai lɛ ahe ni akɛsaa. Enɛ tsɔɔ anɔkwayeli kɛha Yehowa gbɛjianɔtoo. Ekolɛ o-Nyɔŋmɔ jamɔ sui kpakpai lɛ baanyɛ ahere ohefatalɔ lɛ, loo obii, loo ofɔlɔi po ayiwala.—1 Korintobii 7:16; 1 Petro 3:1.
Beni okpeeɔ weku ni mli egbala yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ taomɔ nii kɛ egbɛkpamɔi anaa lɛ, kaimɔ akɛ ehe miihia waa akɛ ooohiɛ anɔkwayeli mli oha Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo. Ekolɛ obaaŋmɛɛ saji ahe yɛ otii pii agbɛfaŋ, shi kɛ oŋmɛɛ emuuyeli he lɛ, oŋmɛɛ nɔ fɛɛ nɔ he, ni wala diɛŋtsɛ hu fata he. Bɔfo Paulo kɛɛ: “Nɛkɛ gbii nɛɛ anaagbee mli lɛ, [Nyɔŋmɔ] Bi lɛ naa ekɛ wɔ wie yɛ, mɔ ni eŋɔ lɛ eto nibii fɛɛ yelɔ lɛ, mɔ nɔ hu ni etsɔ efee jeŋ bei lɛ.” Nɛkɛ “yiwalaheremɔ kpeteŋkpele” nɛɛ ni oookpɛlɛ nɔ lɛ baawaje bo ni ofee toiboo.—Hebribii 1:1, 2; 2:3.
Otoiboo ni haaa oŋmɛɛ saji ahe ni akɛsaa, kɛ shiŋŋ ni ofeɔ ohaa jeŋbai kpakpai lɛ ji hebuu nɔ kpakpa kɛha bo kɛ ohefatalɔ ni heee yeee lɛ. Anɔkwayeli haa weku ekomefeemɔ lɛ mli waa. Abɛi 31:11 wieɔ ŋa anɔkwafo ni bɔɔ mɔdɛŋ lɛ he akɛ: “Ewu tsui kãa enɔ.” Ekolɛ ojeŋba ni he tse kɛ bulɛ ni mli kwɔ ni oyɔɔ lɛ baagbele owu ni heee yeee lɛ hiŋmɛi. Ekolɛ ebaaha ekpɛlɛ Nyɔŋmɔ anɔkwale lɛ nɔ.
Toiboo ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ lɛ jara wa ni ehereɔ mɔ yiwala lɛlɛŋ. Sɔlemɔ ni eko ahi oweku shihilɛ mli. Ebaaha ona jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ ni ekɛ yijiemɔ hu baaha Yehowa.