Buu Mɔɔ Asafo lɛ Nikasemɔ He Tsuɔ Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔi
BUU-MƆƆ Biblia Gilead Skul lɛ efee nikasemɔ klas yɛ hei sɔrɔtoi babaoo. Kɛjɛ 1943 kɛbashi 1960 lɛ, klas sɔrɔtoi 35, ni ji nikaselɔi ni jɛ maji 95 mli, nine shɛ tsɔsemɔ krɛdɛɛ nɔ, yɛ tsũi ni yɔɔ South Lansing, New York, U.S.A. lɛ amli. Kɛkɛ ni ajie skul lɛ kɛtee jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ he yitso lɛ yɛ Brooklyn, New York, he ni ehi aahu aaafee afii 28 sɔŋŋ lɛ. Kɛjɛ 1988 kɛbashi 1995 shishijee gbɛ lɛ, Gilead Skul lɛ fee enikasemɔ klas sɔrɔtoi lɛ yɛ Wallkill, yɛ New York.
Skul lɛ lɛɛ bɔ ni enitsumɔ ji lɛ mli, yɛ afii ni ho nɛɛ amli fɛɛ. Akɛ nitsɔɔmɔ ni heɔ otsii nyɔŋma ha nikasemɔ klas sɔrɔtoi etɛ yɛ Mexico, yɛ egbɛtsɔɔmɔ shishi; afee nɛkɛ nikasemɔ klas nɛɛ enumɔ yɛ Germany; kɛ enyɔ yɛ India. Kɛjɛ 1987 kɛbaa nɛɛ, afee skul kroko ni shɛɛɛ no, ni ji Sɔɔmɔ he Tsɔsemɔ Skul yɛ shikpɔji 34 nɔ, ni akɛ nikasemɔ ni ji tsɔsemɔ krɛdɛɛ ni heɔ otsii kpaanyɔ eha obalahii ni yɔɔ hesaa ni ataoɔ lɛ. Shi tsɔsemɔ ni akɛha Gilead klas ni ji 99, yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ Nikasemɔ He tsũi heei ni yɔɔ Patterson, yɛ New York lɛ amli lɛ, ji nikasemɔ ni heɔ otsii 20, ni nibii ni fata he lɛ eko ji Biblia muu lɛ fɛɛ kasemɔ kɛ eshishinumɔ jogbaŋŋ, kɛ Yehowa Odasefoi asafo lɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yinɔsane kɛ amɛ gbɛjianɔtoo hesusumɔ, kɛ agbɛnɛ hu maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ he nikasemɔ ni mɔɔ shi waa.
Nakai klas ni ji 99 lɛ gbe nikasemɔ naa yɛ September 2. Afee amɛ nikasemɔ lɛ naagbee kpee ni he ŋmɛlɛtswai etɛ lɛ yɛ shitaramɔ he hee ni yɔɔ Buu Mɔɔ Asafo lɛ Nikasemɔ He lɛ mli. Tsu lɛ fɛɛ yi obɔ. Atsɔ̃ ɛlɛktrɔnik hewalɛ nɔ aha toibolɔi krokomɛi ni yɔɔ Betel shia lɛ yɛ Patterson, yɛ Wallkill, kɛ Brooklyn lɛ ná nifeemɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Enɛ bafee miishɛɛ gbi diɛŋtsɛ, jeee kɛha klasbii ni egbe nikasemɔ naa lɛ kɛ amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi ni bɛŋkɛ amɛ kpaakpa lɛ kɛkɛ, shi moŋ kɛha mɛi ohai abɔ ni kɛ amɛhe ha akɛ nitsulɔi, ni na skul tsũi heei fɛfɛji nɛɛ amaamɔ mli gbɛfaŋnɔ lɛ hu.
Yɛ eshishijee wiemɔ lɛ mli lɛ, Carey Barber ni fata Nɔyeli Kuu lɛ he lɛ, gbala jwɛŋmɔ kɛtee bɔ ni nɔ ni yaa nɔ lɛ he hiaa waa ha lɛ nɔ. Ewie akɛ: “Enɛ baafee ŋwɛi nitsɔɔmɔ kpele fe fɛɛ ni atsuɔ he nii, ni akɛtee shikpɔŋ nɛɛ nɔ he fɛɛ he dã lɛ shikwɛ̃ɛ he tuuŋtu.” Etsɔɔ mli akɛ wɔmiibɛŋkɛ tawuu ni kã yoo lɛ seshi lɛ kɛ onufu lɛ seshi lɛ teŋ lɛ naagbee he kpaakpa. (1 Mose 3:15) Taakɛ etsɔɔ mli lɛ, mɛi pɛ ni yi baana wala kɛfo ta ni yɔɔ gbeyei ni abaawuu yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni baa lɛ mli lɛ, ji mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he anɔkwa nilee ni amɛboɔ toi hu lɛ.
Ejaje akɛ: “Ato nikasemɔ gbɛjianɔtoo ni wɔkɛtsuɔ nii amrɔ nɛɛ he gbɛjianɔ koni ekɛ Yehowa webii ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ aba shihilɛ kpakpa, ni ji mumɔŋ dalɛ mli, taakɛ awie he yɛ Abɛi 1:1-4—ni no ji ni amɛna nilee kɛ tsɔsemɔ, ni amɛnyɛ amɛna sɛɛyoomɔ kɛha niiashishinumɔ, ni amɛna tsɔsemɔ ni haa mɔ naa sanesɛɛkɔmɔ, jalɛ, kojomɔ kpakpa, kɛ nɔ ni ja gbɛ, kɛ nyɛmɔ ni akɛsusuɔ nii ahe.” Kwɛ hebuu ni eji akɛ mɔ ko aaana mumɔŋ nibii babaoo nɛkɛ!
Ŋaawoo Kɛha Klasbii ni Egbe Naa Lɛ
Nɔ ni nyiɛ nakai shishijee wiemɔi lɛ asɛɛ ji wiemɔi kukuji enumɔ ni tsara nɔ, ni kɔɔ klasbii ni egbe nikasemɔ naa lɛ ahe. Harold Jackson, tsutsu Gilead tsɔɔlɔ ni amrɔ nɛɛ efata nitsumɔ he yitso ni yɔɔ Brooklyn lɛ mli bii ahe lɛ, wo klasbii lɛ hewalɛ akɛ, “Hiɛmɔ Omii ni Eshɛ Ohe yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli lɛ Mli Kpɛŋŋ.” Lloyd Barry, ni eji tsutsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ, shi amrɔ nɛɛ eji Nɔyeli Kuu lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, wie “Yehowa ni Aaasɔmɔ lɛ Kɛ Heshibaa” he. Etsɔɔ mli akɛ su nɛɛ he baahia waa kɛha nikaselɔi ni egbe naa nɛɛ yɛ amɛhe ni amɛaatsake amɛwo shihilɛi heei amli, kɛ agbɛnɛ bɔ ni amɛkɛ amɛnanemɛi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi krokomɛi, kɛ asafoi ni amɛbaasɔmɔ yɛ mli, kɛ maŋbii lɛ diɛŋtsɛ hu baahi shi aha lɛ gbɛfaŋ.
Karl Adams, ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ yɛ Gilead nitsumɔ nɔkwɛmɔ he lɛ, kɛ klas lɛ susu sanebimɔ ni ji “Mɛni Hemɔkɛyeli Baaha Ofee?” lɛ he. Ewo amɛ hewalɛ ni amɛkafee tamɔ nakai Israelbii ni wie huhuuhu yɛ shihilɛi ni yɔɔ ŋa lɛ nɔ he, ni amɛyasumɔ ni amɛku amɛsɛɛ kɛya Mizraim ekoŋŋ lɛ, shi moŋ, amɛfee tamɔ Abraham, mɔ ni kwɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ gbɛ moŋ fe ni eeeku esɛɛ kɛaaya Kaldeabii amaŋ Ur ákɛ naagbai anaa tsabaa lɛ. (2 Mose 16:2, 3; Hebribii 11:10, 15, 16) Ulysses Glass, ni ji skul lɛ nɔ onukpa lɛ, kɛ Asaf niiashikpamɔ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Lala 73 lɛ tsu nii ni ekɛwo klasbii ni egbe nikasemɔ naa lɛ ŋaa akɛ, “Nyɛsusua Nyɛ Jɔɔmɔi lɛ Ahe Nyɛkwɛa.” Ni Albert Schroeder, ni fata Nɔyeli Kuu lɛ Nitsɔɔmɔ Ajinafoi Akuu lɛ he lɛ, wie saneyitso ni ji “Yehowa Hãa Nii” he. Ákɛ nakai nihamɔ lɛ he odaseyeli lɛ, egbala jwɛŋmɔ kɛtee Gilead Skul lɛ diɛŋtsɛ kɛ gbɛfaŋnɔ ni ena yɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ kpele ni atsuɔ lɛ mli lɛ nɔ.
Sɛɛ mli lɛ, toibolɔi lɛ kɛ miishɛɛ babaoo bo Milton Henschel, ni ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ toi, beni ewie saneyitso ni ji “Henii ni Kɛ Amɛhe Tsaraa” he lɛ. Ekane Romabii yitso 12 lɛ ni ewie he ni etsɔɔ mli jogbaŋŋ. Nibii ni ewie lɛ eko ji akɛ: “Esa akɛ wɔsusu he akɛ wɔkɛ wɔnanemɛi sɔɔlɔi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yɛ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli.” Ni ekɛfata he akɛ: “Ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu wɔkɛ wɔnyɛmimɛi ahe be fɛɛ be akɛ Yehowa nii ji wɔ, koni yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔwie wɔshi mɛi, aloo wɔɔtao mɛi ahe tɔmɔi lɛ, wɔye wɔbua wɔhe be fɛɛ be. Kɛ wɔha mumɔŋ ekomefeemɔ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ hi shi daa lɛ, belɛ etsɔɔ akɛ wɔmiiye kɛmiibua wɔhe.” Etsɔɔ bɔ ni abaanyɛ ajie nɛkɛ yelikɛbuamɔ nɛɛ kpo yɛ nihoomɔ gbɛfaŋ yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ashia, yɛ be mli ni wɔhaa anɔkwale ni eji akɛ niyenii komɛi yɛ ni jeee mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aye lɛ, hiɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ. Ewo hewalɛ hu ni amɛye amɛbua amɛhe moŋ fe ni amɛaawie amɛshi amɛhe yɛ be mli ni amɛfata amɛnanemɛi Kristofoi ni bɛ heloonaa nibii babaoo lɛ ahe yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Kɛ wɔyeɔ wɔbuaa wɔhe lɛlɛŋ, ni wɔtswaa mɛi wɔmaa shi, ni wɔwoɔ wɔhe kɛ mɛi krokomɛi hewalɛ lɛ, Nyɛminuu Henschel tsɔɔ mli akɛ, no lɛ “Yehowa baasumɔ wɔ waa yɛ enɛ hewɔ.” Kwɛ bɔ ni eji ŋaawoo ni nɔ bɛ kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni baasɔmɔ yɛ shikpɔji ni esoro jɛmɛ kwraa yɛ hei ni amɛshĩɔ yɛ amɛsɛɛ lɛ he lɛ!
Klasbii lɛ Ahe Saji ni Aaale Jogbaŋŋ
Kɛ aja mli lɛ, nikaselɔi 48 ni yɔɔ klasbii akuu ni ji 99 lɛ mli lɛ eye afii 32, ni amɛkɛ nɔ ni fa fe afii 11 ewo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli momo.
Saji ni abibii amɛ ákɛ nikasemɔ lɛ naagbee gbɛjianɔtoo lɛ fã lɛ ha toibolɔi lɛ na hegbɛ amɛkɛle amɛteŋ mɛi fioo ko jogbaŋŋ. Nikki Liebl, ni jɛ United States, kɛ Simon Bolton, ni jɛ England lɛ, gba nibii komɛi ni ba ni ka amɛhemɔkɛyeli ekwɛ akɛ Yehowa baaha amɛ heloonaa nibii ni he hiaa amɛ. Amɛna niiashikpamɔ ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa susuɔ amɛhe beni amɛkɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ.
Isabelle Kazan, ni maŋ wiemɔ diɛŋtsɛ ji French lɛ, wie akɛ ekase Arabik wiemɔ koni enyɛ eye gbɔmɛi ni yɔɔ maŋ nɔ he ni ejɛ kɛba, ni wieɔ Arabik lɛ odase. Beni eje shishi yɛ 1987 mli lɛ, no mli lɛ mɛi pɛ ni feɔ kuu bibioo ni yɔɔ Paris lɛ ji nyɛmimɛi hii ejwɛ ni wieɔ Arabik, kɛ lɛ diɛŋtsɛ, kɛ nyɛmi yoo kroko hu ni miikase wiemɔ lɛ kpaako. (Amɛnaaa lɛ mlɛo kwraa. Amɛyeɔ ŋmɛlɛtswai kpaanyɔ ni amɛkɛsaa amɛhe kɛhaa Buu-Mɔɔ nikasemɔ lɛ daa otsi, bɔni afee ni amɛnyɛ amɛha sane hetoo.) Ani nɔ kpakpa ko jɛ amɛ mɔdɛŋbɔɔ lɛ mli ba? Ojogbaŋŋ, ŋmɛnɛ ato Odasefoi ni wieɔ Arabik wiemɔ lɛ ahe gbɛjianɔ awo kpokpai enumɔ mli yɛ France maŋ lɛ mli fɛɛ. Nikaselɔ kroko hu, ni ji Miko Puro, gba bɔ ni French ni ekase beni eyaa skul lɛ ye ebua lɛ ni enyɛ eshiɛ etsɔɔ abobalɔi Afrikabii ni eba maŋ ni ejɛ mli ni ji Finland, ni ehe baaba sɛɛnamɔ yɛ he ni aha lɛ nitsumɔ yɛ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ, ni ji Benin hu. Bonny Bowes kaiɔ bɔ ni emia ehiɛ waa ni ekɛkase French wiemɔ jogbaŋŋ koni enyɛ esɔmɔ waa kɛmɔ shi yɛ Quebec, yɛ Canada. Ni Bjarki Rasmussen, ni jɛ Denmark, gba niiashikpamɔi ni ekɛ eŋa na yɛ afii ni amɛkɛsɔmɔ yɛ Faeroe Islands lɛ etsɔɔ. Hɛɛ, nɛkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi heei nɛɛ ji be-fɛɛ sɔɔlɔi ni yɔɔ niiashikpamɔi babaoo.
Aha nikaselɔi ni egbe nikasemɔ naa nɛɛ nitsumɔ yɛ shikpɔji 19 nɔ—yɛ Afrika, Amerika Teŋgbɛ kɛ Wuoyigbɛ, Europa Bokagbɛ, kɛ Bokagbɛ maji anɔ. Mɛi ni egbe nikasemɔ naa, ni ji klasbii ni etsɔ hiɛ lɛ esɔmɔ yɛ shikpɔji fe 200 nɔ momo. Nakai mɛi lɛ ateŋ mɛi pii kɛ amɛbe fɛɛ miitsu nitsumɔ ni aha amɛ lɛ lolo. Amrɔ nɛɛ nɛkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi heei nɛɛ yaafata amɛhe ni akɛlɛɛ Maŋtsɛyeli odaseyeli lɛ mli kɛyashɛ shikpɔŋ lɛ naagbee hei fɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]
Mfonirii ni asha yɛ klas yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ Nikasemɔ He lɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]
Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul Klasbii Akuu ni Ji 99 ni Gbe Nikasemɔ Naa
Gbɛi ni yɔɔ shishigbɛ lɛ miitsɔɔ bɔ ni amɛdamɔ shi lɛ mli, kɛjɛ hiɛ gbɛ kɛyaa sɛɛ gbɛ, ni amɛgbɛi lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ abɛku kɛyaa ninejurɔ gbɛ yɛ kuu fɛɛ kuu mli.
(1) Heffey, S.; Riley, E.; Mortensen, D.; Honable, A.; Bolton, J.; Poole, J.; Siimes, G.; Sousa, L. (2) Pashnitski, B.; Shepherd, D.; Pashnitski, W.; Järvinen, J.; Paulsen, K.; Rasmussen, E.; Schewe, C.; Olsson, L. (3) Paulsen, E.; Samsel, T.; Bowes, B.; Harris, E.; Kazan, I.; Liebl, N.; Sousa, P.; Puro, J. (4) Lager, K.; Lager, V.; Golden, K.; Bolton, S.; Johnson, M.; Johnson, S.; Liebl, A.; Rasmussen, B. (5) Harris, D.; Samsel, W.; Schewe, O.; Heffey, R.; Kazan, L.; Riley, T.; Järvinen, O.; Puro, M. (6) Mortensen, D.; Golden, R.; Honable, L.; Shepherd, M.; Bowes, R.; Siimes, T.; Poole, E.; Olsson, J.
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 27]
Amɛyɛ he ni aha amɛ nitsumɔ yɛ lɛ lolo: (abɛku) Charles Leathco kɛ eŋa, Fern, yɛ Brazil, nikaselɔi ni kɛ Gilead klɛŋklɛŋ klas kɛ nɔ ni ji ekpaa lɛ gbe naa; (shishigbɛ) Martha Hess, yɛ Japan, nikaselɔ ni kɛ Gilead klas ni ji kpawo lɛ gbe naa