Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 8/1 bf. 25-29
  • Bulɛ ni Mli Kwɔ ni Aaaná Aha Sɔɔmɔ Hegbɛi Krɔŋkrɔŋi

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Bulɛ ni Mli Kwɔ ni Aaaná Aha Sɔɔmɔ Hegbɛi Krɔŋkrɔŋi
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Beni Weku Mli Hiamɔ Nii Amli Nɔnyɛɛ Yɔɔ
  • Ní Amɛaatere Amɛ Sɔ̃
  • Weku Ekomefeemɔ Fata He
  • Fɔlɔi ni Keɔ Yehowa Nii Yaka
  • Asafoi ni Yeɔ Buaa
  • Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Ni Aaajie lɛ Kpo Yɛ Fɔlɔi ni Amɛdara yɛ Afii Amli lɛ Ahe
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1987
  • Nyɛkaia Mɛi ni Yɔɔ Be Fɛɛ Sɔɔmɔ lɛ mli Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Sɔɔmɔ Krɔŋkrɔŋ Akɛ Weku
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Nyɛwoa Mɛi ni Egbɔlɔ ni Yɔɔ Nyɛteŋ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 8/1 bf. 25-29

Bulɛ ni Mli Kwɔ ni Aaaná Aha Sɔɔmɔ Hegbɛi Krɔŋkrɔŋi

ESAAA akɛ abuɔ sɔɔmɔ nitsumɔi krɔŋkrɔŋi akɛ nɔ ko bibioo. Beni blema Yuda osɔfoi lɛ jie shikpilikpiifeemɔ su kpo yɛ sɔɔmɔ hegbɛi ni kɔɔ Yehowa sɔlemɔwe lɛ he lɛ, ekã amɛhiɛ waa diɛŋtsɛ. (Maleaki 1:6-14) Ni beni mɛi komɛi ni yɔɔ Israel lɛ wo Nazirmɛi lɛ hewalɛ koni amɛbu sɔ̃i ni amɛkpɛlɛ nɔ yɛ amɛsɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewɔ lɛ he akɛ nɔ ko bibioo lɛ, Yehowa kã nakai Israelbii eshafeelɔi lɛ ahiɛ. (Amos 2:11-16) Anɔkwa Kristofoi hu kɛ amɛhe woɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ mli, ni amɛbuɔ lɛ akɛ eji hiɛdɔɔ sane. (Romabii 12:1) Nɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ nɛɛ hiɛ fãi srɔtoi, ni fɛɛ he miihia.

Beni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo lɛ, etsɔse amɛ koni amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ jajelɔi. Yɛ be ni sa mli lɛ, amɛshɛɛ sane lɛ baashɛ shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ. (Mateo 28:19, 20; Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Nɛkɛ shiɛmɔ nɛɛ he ebahia kpele diɛŋtsɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ amli.

Yehowa Odasefoi fɛɛ kɛ amɛhe woɔ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ mli. Mɛi akpei ohai abɔ náa miishɛɛ akɛ amɛaafee nakai akɛ gbɛgbalɔi. Bɔni afee ni amɛkɛ amɛhe awo jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ ni he ehia lɛ mli lɛ, mɛi akpei abɔ kɛ amɛhe ewo be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ mli yɛ Betel, yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli akɛ kpokpaa bibii kɛ kpokpaa wuji anɔkwɛlɔi, loo yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ mli. Mɛni ji nɔ ni he baanyɛ ahia yɛ enɛ mli yɛ mɛi ni sumɔɔ koni amɛya nɔ daa yɛ nɛkɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ nɛɛ mli lɛ agbɛfaŋ?

Beni Weku Mli Hiamɔ Nii Amli Nɔnyɛɛ Yɔɔ

Dani mɔ ko aaaŋɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ, bei pii lɛ, esa akɛ mɔ lɛ afee tsakemɔi komɛi yɛ eshihilɛi amli. Jeee mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ enɛ afee. Ekolɛ Ŋmalɛ mli sɔ̃i ni jwere mɔ ko nɔ momo lɛ haŋ enyɛ efee. Ni kɛlɛ, mɛni baa kɛ́ weku mli hiamɔ nii ni naa wa ni ekolɛ ekɔɔ fɔlɔi ni edara lɛ he lɛ kɛ mɔ ko ni yɔɔ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ mli momo lɛ kpe hu? Biblia mli shishitoo mlai kɛ ŋaawoo ni tamɔ nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni he hiaa lɛ haa.

Esa akɛ wɔtswa wɔshihilɛ muu fɛɛ wɔbɔle wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he. (Jajelɔ 12:13; Marko 12:28-30) Esa akɛ wɔná bulɛ ni mli kwɔ wɔha krɔŋkrɔŋ nibii ni atuu awo wɔdɛŋ lɛ. (Luka 1:74, 75; Hebribii 12:16) Be ko lɛ, Yesu kɛɛ nuu ko ni ehe ehia akɛ etsake ehiamɔ nibii lɛ akɛ esa akɛ ekɛ ehe awo Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ jajemɔ mli kɛmɔ shi. Eka shi faŋŋ akɛ, nuu lɛ miikpɛ eyiŋ koni etsi nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ kɛya sɛɛ kɛyashi be ni etsɛ baagbo sɛɛ. (Luka 9:59, 60) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yesu kpa mɔ fɛɛ mɔ ni kɛɔ akɛ ejɔɔ nɔ fɛɛ nɔ nɔ eha Nyɔŋmɔ ni ‘efeee nɔ ko nɔ ko ehaaa etsɛ loo enyɛ’ lɛ asusumɔ ni ejaaa lɛ he mama. (Marko 7:9-13) Bɔfo Paulo hu tsɔɔ sɔ̃ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni yɔɔ kwɛmɔ ni aaakwɛ ‘mɔ diɛŋtsɛ shiabii,’ ní fɔlɔi kɛ niimɛi kɛ naamɛi fata he lɛ mli.—1 Timoteo 5:3-8.

Ani enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ hiamɔ nii ko ni naa wa te shi lɛ, esa akɛ mɛi ni yɔɔ sɔɔmɔ krɛdɛɛ mli lɛ ashi amɛnitsumɔi lɛ bɔni afee ni amɛbatsɔmɔ mɛi akwɛlɔi? Nibii babaoo kɔɔ sane hetoo lɛ he. Yiŋkpɛɛ lɛ ji aŋkro nifeemɔ. (Galatabii 6:5) Mɛi babaoo ekpɛ amɛyiŋ akɛ, eyɛ mli akɛ amɛsumɔɔ amɛnitsumɔ lɛ moŋ, shi ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ amɛkɛ amɛfɔlɔi aaayahi shi koni amɛkɛ yelikɛbuamɔ ni sa lɛ aha amɛ. Mɛni hewɔ? Ekolɛ hiamɔ lɛ mli wa, ni ekolɛ weku mlinyo ko bɛ ni baanyɛ aye abua, loo ekolɛ asafo ni yɔɔ jɛmɛ nyɛŋ atsu hiamɔ lɛ he nii. Mɛi komɛi enyɛ etsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ be mli ni amɛkɛ nakai yelikɛbuamɔ lɛ haa. Mɛi krokomɛi hu enyɛ amɛkɛ amɛhe ewo be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ mli ekoŋŋ yɛ be mli ni amɛtsu weku lɛ shihilɛ lɛ he nii amɛgbe naa sɛɛ. Ni kɛlɛ, yɛ bei babaoo mli lɛ, anyɛɔ atsuɔ shihilɛ lɛ he nii yɛ gbɛi krokomɛi anɔ.

Ní Amɛaatere Amɛ Sɔ̃

Beni hiamɔ nii ni nyɛɔ mɔ nɔ ete shi lɛ, mɛi ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi enyɛ etsu nakai hiamɔ nii lɛ ahe nii ni amɛshiii amɛnitsumɔ lɛ mli. Susumɔ nɔkwɛmɔnii babaoo lɛ mli fioo komɛi ahe okwɛ.

Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni miisɔmɔ yɛ Yehowa Odasefoi ajeŋ fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ je Betel sɔɔmɔ shishi yɛ afi 1978 mli, yɛ be mli ni amɛkɛ amɛhe ewo kpokpaa bibii kɛ kpokpaa wuji amli nitsumɔ mli momo lɛ sɛɛ. Nyɛminuu lɛ nitsumɔ lɛ kɔɔ sɔ̃ ni tsii yɛ teokrase gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ he. Shi yelikɛbuamɔ hu he miihia efɔlɔi lɛ. Daa afi lɛ, nɛkɛ Betel nitsulɔi gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ yasaraa shia shii etɛ loo ejwɛ—amɛyaa kɛ baa lɛ shɛɔ aaafee kilomitai 3,500—koni amɛyakwɛ fɔlɔi lɛ. Amɛ diɛŋtsɛ amɛma tsũ koni amɛkɛtsu fɔlɔi lɛ ahiamɔ nii ahe nii. Amɛfãa gbɛ koni amɛyakwɛ helai ni baa trukaa lɛ. Etamɔ nɔ ni amɛkɛ amɛ afii 20 komɛi amli hejɔɔmɔ lɛ etsu nɛkɛ sɔ̃ nɛɛ he nii. Amɛsumɔɔ amɛfɔlɔi ni amɛwoɔ amɛ, shi amɛbuɔ amɛsɔɔmɔ hegbɛi krɔŋkrɔŋi lɛ hu waa.

Nyɛminuu kroko hu kɛ afii 36 ehi gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli beni ekɛ nɔ ni etsɛ lɛ akɛ ewala shihilɛi amli kaai ni fe fɛɛ ateŋ ekome kpe lɛ. Ehe miihia ni mɔ ko ni baanyɛ aye abua abahi eshaayoo, Yehowa sɔɔlɔ anɔkwafo ni eye afii 85 lɛ masɛi. Yɛ nakai beaŋ lɛ, ebii lɛ ateŋ mɛi babaoo nu he akɛ efeŋ nɔ ni sa akɛ eeeba ni ekɛ amɛ abahi shi. Wekumɛi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ akɛ esa akɛ lɛ kɛ eŋa lɛ ashi nakai sɔɔmɔ lɛ mli koni amɛbadamɔ weku lɛ najiaŋ amɛkwɛ nyɛ lɛ. Shi gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ eŋmɛɛɛ amɛsɔɔmɔ ni jara wa lɛ he, ni amɛjieee amɛhiɛ yɛ nyɛ lɛ hiamɔ nii lɛ anɔ hu. Afii nɛɛhu ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, ekɛ amɛ hi shi yɛ be babaoo mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, amɛhi shi yɛ tsɔne ko ni akpɛ tsũ ama nɔ mli, ni no sɛɛ lɛ, yɛ tsũi srɔtoi ni kpokpai lɛ kɛha lɛ mli. Nyɛminuu lɛ ni no mli lɛ eji kpokpaa wulu nɔkwɛlɔ lɛ kɛ bei saŋŋ fãa gbɛ kɛyatsuɔ enitsumɔi lɛ ahe nii yɛ be mli ni eŋa lɛ hi enyɛ masɛi ni ekɛ be-fɛɛ suɔmɔ kwɛmɔ haa lɛ lɛ. Yɛ Hɔgbaa kpeei asɛɛ daa otsi lɛ, wu lɛ fãa gbɛ kakadaŋŋ kɛkuɔ esɛɛ kɛbaa ni ebayeɔ ebuaa amɛ. Mɛi babaoo ni bale nɛkɛ shihilɛ lɛ jie hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kpo kɛha nɔ ni nɛkɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ feɔ lɛ. Yɛ be ni sa mli lɛ, no hu tsirɛ weku mli bii krokomɛi koni amɛkɛ yelikɛbuamɔ ko aha. Yehowa webii akpei abɔ miiya nɔ amɛmiiná nakai gbalashihilɛ mli hefatalɔi ahe-kɛ-afɔleshaa sɔɔmɔ lɛ he sɛɛ ejaakɛ amɛtee nɔ amɛhiɛ amɛbe-fɛɛ sɔɔmɔ hegbɛ krɛdɛɛ lɛ mli.

Weku Ekomefeemɔ Fata He

Kɛ weku mli bii srɔtoi ná hiɛsɔɔ amɛha be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ jarawalɛ lɛ, ekolɛ amɛkɛ ekomefeemɔ baatsu nii bɔni afee ni kɛ hoo lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi aná mli gbɛfaŋnɔ.

Nakai weku ekomefeemɔ lɛ efee yelikɛbuamɔ nɔ eha Canada gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni sɔmɔɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Afrika Anaigbɛ lɛ. Amɛmɛɛɛ kɛyashi nɔ ko baate shi trukaa, kɛ hiɛnɔkamɔ kɛkɛ akɛ nɔ ko baŋ. Dani amɛbaaya Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ, wu lɛ kɛ enyɛminuu fioo yasusu amɛnyɛ lɛ kwɛmɔ he kɛji hela mɔ lɛ loo eje kpa yɛ amɛhe saamɔ kɛha amɛmaŋsɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Beni etsɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha amɛnyɛ lɛ kɛ hiɛsɔɔ ni eyɔɔ kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ jarawalɛ lɛ, enyɛminuu fioo lɛ kɛɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ, miyɛ weku kɛ bii. Minyɛŋ maya shɔŋŋ ni mayafee nibii ni obaanyɛ ofee lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ nɔ ko ba Awo nɔ lɛ, makwɛ lɛ.”

Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ní miisɔmɔ yɛ Amerika Wuoyigbɛ lɛ ná yelikɛbuamɔ babaoo kɛjɛ ŋa lɛ weku lɛ mli yɛ ŋa lɛ nyɛ ni egbɔ ni amɛkwɛ lɛ lɛ hewɔ. Enyɛmimɛi yei lɛ ateŋ mɔ kome kɛ amɛnyɛmiyoo lɛ wu lɛ kwɛ amɛnyɛ lɛ kɛyashi hela ni naa wa ko bamɔ nakai enyɛmiyoo lɛ. Kɛkɛ ni mɛni ba? Bɔni afee ni eha haomɔ ni no aaahao amɛ lɛ aba shi lɛ, shaanuu lɛ ŋma akɛ: “Shii abɔ ni mi kɛ gbekɛbii lɛ yɔɔ wala mli nɛɛ, nyɛkashiaa nyɛmaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɔkɔɔkɔ.” Weku mli yelikɛbuamɔ lolo ba beni nyɛmiyoo kroko kɛ ewu shi amɛshia lɛ ni amɛtee he ni nyɛ lɛ yɔɔ lɛ bɔni afee ni amɛyakwɛ lɛ, ni amɛfee enɛ kɛyashi egbo. Mɛɛ ekomefeemɔ mumɔ kpakpa po nɛ! Amɛ fɛɛ amɛmiiye amɛmiibua koni akɛfi maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ.

Fɔlɔi ni Keɔ Yehowa Nii Yaka

Bei pii lɛ, fɔlɔi jieɔ hiɛsɔɔ ni ekaaa kpo yɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ he. Nibii ni amɛyɔɔ ni jara wa fe fɛɛ ni amɛbaanyɛ amɛkɛwo Yehowa hiɛ nyam lɛ ateŋ eko ji amɛ diɛŋtsɛ amɛbii. (Abɛi 3:9) Fɔlɔi ni ji Kristofoi babaoo woɔ amɛbii lɛ ahewalɛ koni amɛkɛ amɛhe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Ni mɛi komɛi hu nuɔ he tamɔ Hana, ni kɛ ebi Samuel ha Yehowa koni esɔmɔ lɛ yɛ “jɛi kwraa,” ni ji akɛ “ewala gbii abɔ fɛɛ!”—1 Samuel 1:22, 28.

Fɔlɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ateŋ mɔ kome ŋma ebiyoo yɛ Afrika akɛ: “Wɔmiida Yehowa shi yɛ hegbɛ fɛfɛo ni oyɔɔ lɛ. Kulɛ wɔnyɛŋ wɔkpa babaoo ni fe enɛ gbɛ.” Ni yɛ be kroko mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Eji anɔkwale akɛ esa akɛ wɔkɛ wɔmli ni egbala lɛ ashã afɔle, shi kwɛ miishɛɛ ni eji nɛkɛ akɛ wɔɔna bɔ ni Yehowa kwɛɔ bo ehaa!”

Yɛ be mli ni esusu shihilɛi srɔtoi ni ete shi yɛ hiamɔ nii ni ekɛaaha efɔlɔi ni edara lɛ he sɛɛ lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni yɔɔ Ecuador lɛ ŋma akɛ: “Misusuɔ akɛ yelikɛbuamɔ kpele fe fɛɛ ni mi kɛ miŋa nine baanyɛ ashɛ nɔ lɛ ji mitsɛ sɔlemɔi. Beni egbo sɛɛ lɛ, minyɛ kɛɛ wɔ akɛ: ‘Gbi fɛɛ gbi lɛ, otsɛ sɔleɔ ehaa Yehowa koni eha nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ ahi nyɛnitsumɔ lɛ mli.’ ”

Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni edara ni yɔɔ California, U.S.A. lɛ, ná miishɛɛ akɛ amɛbihii lɛ ateŋ mɔ kome yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Nakai bi lɛ kɛ eŋa yɛ Spain beni enyɛ lɛ gbo lɛ. Weku lɛ mli bii krokomɛi nu he akɛ ehe miihia koni ato gbɛjianɔ koni akwɛ tsɛ lɛ. Akɛni amɛnaaa dekã yɛ amɛ heloonaa nitsumɔ kɛ bii ni amɛkwɛɔ lɛ hewɔ lɛ, amɛnu he akɛ amɛnyɛŋ amɛtere nakai sɔ̃ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛwo gbalashihilɛ mli bii ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ hewalɛ waa diɛŋtsɛ koni amɛku amɛsɛɛ amɛba shia ni amɛbakwɛ tsɛ lɛ. Ni kɛlɛ, eyɛ mli akɛ tsɛ lɛ eye afii 79 moŋ, shi eyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ni enuɔ mumɔŋ nibii ashishi hu. Yɛ weku kpee ko mli, beni mɔ fɛɛ mɔ etsɔɔ ejwɛŋmɔ lɛ sɛɛ lɛ, tsɛ lɛ te shi edamɔ shi ni ekɛ ekãa wie akɛ: “Miisumɔ ni amɛku amɛsɛɛ kɛya Spain ni amɛyatsa nitsumɔ lɛ nɔ.” Amɛtee, shi amɛ hu amɛye amɛbua lɛ yɛ gbɛ̀i ni hi nɔ. Amɛmiitsu kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ yɛ Spain bianɛ. Kɛjɛ nakai weku kpee lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ, weku lɛ mli bii krokomɛi ejie hiɛsɔɔ kpo kɛha nɔ ni gbalashihilɛ mli bii ni yɔɔ maŋsɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ tsuɔ lɛ. Yɛ afii abɔ komɛi asɛɛ lɛ, bihii krokomɛi lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔ tsɛ lɛ kɛtee eshia ni eyakwɛ lɛ kɛyashi egbo.

Yɛ Pennsylvania, U.S.A. lɛ, nyɛminuu ko ni afɔ lɛ mu ni kɛ aaafee afii 40 esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ lɛ eye fe afii 90 beni hela ni yɔɔ gbeyei bamɔ eŋa ni egbo lɛ. Eyɛ binuu kome kɛ biyei etɛ, ni eyɛ mumɔŋ bii babaoo hu. Ebiyei lɛ ateŋ mɔ kome kɛ nɔ ni fe afii 40 ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli, yɛ be mli ni ekɛ ewu esɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli kɛ Betel hu. Eye ebua ni akɛto gbɛjianɔ bɔni afee ni akɛ kwɛmɔ ni sa lɛ aha etsɛ lɛ. Nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hu ye amɛbua ni amɛkɛ lɛ yaa kpeei ashishi yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ. Beni ewu egbo sɛɛ lɛ, ebi etsɛ lɛ kɛ́ eesumɔ ni eshi Betel ni ebakwɛ lɛ. Eyɛ bulɛ ni mli kwɔ kɛha krɔŋkrɔŋ nibii, ni enu he akɛ abaanyɛ atsu ehiamɔ nii lɛ ahe nii yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ. No hewɔ lɛ, eha hetoo akɛ: “No baafee nɔ ko ni ehiii fe fɛɛ ni ooonyɛ ofee, ni emli baanyɛ awo wu po kɛji miha ofee.”

Asafoi ni Yeɔ Buaa

Asafoi komɛi eye ebua jogbaŋŋ kɛkwɛ mɛi ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ mli lɛ afɔlɔi ni egbɔlɔ lɛ. Titri lɛ, amɛhiɛ sɔɔ mɛi ni etuu afii babaoo ewo sɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ. Yɛ be mli ni amɛnyɛŋ amɛjie amɛ kɛjɛ amɛ Ŋmalɛ mli sɔ̃i ahe lɛ, nɛkɛ asafoi nɛɛ feɔ babaoo koni amɛha jatsui lɛ afee huyɛhuyɛ bɔ ni sa koni ekafee nɔ ni he miihia akɛ amɛbii lɛ baashi amɛnitsumɔi krɛdɛɛi lɛ amli.

Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ Germany lɛ kɛ aaafee afii 17 ehi amɛmaŋsɛɛ nitsumɔ lɛ mli, ni amɛkɛ nakai be lɛ babaoo tsu gbɛfaa nitsumɔ dani enyɛ ni eda lɛ hiamɔ nii lɛ mli bawo wu. Daa afi lɛ amɛkɛ amɛhejɔɔmɔ lɛ tsuɔ nii ni amɛbayeɔ amɛbuaa lɛ. Nanemɛi Odasefoi hu kɛ yelikɛbuamɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ha. Kɛkɛ lɛ, beni gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni yɔɔ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ yɔɔ enyɛ lɛ masɛi yɛ ejaramɔ be lɛ mli lɛ, onukpai ni yɔɔ asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ to gbɛjianɔ koni amɛkɛ amɛ akpe. Amɛle nɔ ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ feɔ daa amɛhaa amɛnyɛ lɛ jogbaŋŋ. Amɛ hu amɛhiɛ sɔɔ sɔɔmɔ krɛdɛɛ ni jara wa ni nakai gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ kɛ amɛhe woɔ mli lɛ. No hewɔ lɛ, onukpai lɛ ŋmala gbɛjianɔ ni amɛto ni amɛkɛaakwɛ amɛnyɛ lɛ amɛshwie shi ni amɛkɛɛ: “Nyɛnyɛɛɛ nyɛkwɛ lɛ babaoo fe bɔ ni nyɛfeɔ lɛ; wɔbaaye wɔbua nyɛ koni nyɛnyɛ nyɛhi nyɛnitsumɔ lɛ mli yɛ Spain.” Yɛ afii kpawo ni eho lɛ fɛɛ mli lɛ, nɛkɛ onukpai nɛɛ etee nɔ amɛfee nakai.

Nakai nɔŋŋ nyɛminuu ko ni miisɔmɔ yɛ Senegal kɛjɛ afi 1967 kɛbaa nɛɛ nine shɛ sɛɛfimɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ babaoo nɔ kɛjɛ asafoŋ he ni etsɛ lɛ yɔɔ lɛ mli. Beni jaramɔ be te shi lɛ, wu lɛ kɛ esuɔmɔ ŋa lɛ ni sumɔɔ koni ekɛ lɛ afee ekome lɛ pɛ fã gbɛ kɛtee United States koni eyaye ebua efɔlɔi lɛ. Ena akɛ ehe miihia ni ehi jɛmɛ nyɔji komɛi. Shihilɛ lɛ mli wa, shi beni éfee nɔ ni ebaanyɛ efee lɛ, asafo lɛ ba ni ebaye ebua bɔni afee ni enyɛ etsa emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Yɛ be ni fa fe afii 18 lɛ, asafo lɛ kɛ yelikɛbuamɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ha yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ, klɛŋklɛŋ lɛ, kɛha tsɛ lɛ (eyɛ mli akɛ eyɔseee amɛteŋ mɛi babaoo dɔŋŋ) ni no sɛɛ lɛ kɛha nyɛ lɛ. Ani enɛ ha bi lɛ ye ehe kɛjɛ esɔ̃i ahe? Dabi; bei pii lɛ, efãa gbɛ kɛjɛɔ Senegal kɛbaa ni ekɛ ehejɔɔmɔ be lɛ tsuɔ nii ni ekɛ yelikɛbuamɔi fɛɛ ni ebaanyɛ lɛ haa. Shi mɛi babaoo ni yɔɔ nakai asafo lɛ mli lɛ yɛ miishɛɛ akɛ amɛaale akɛ amɛ hu amɛfata he koni aha gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni tsuɔ nii waa lɛ ahi amɛbe-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ lɛ mli yɛ Senegal.

Yesu kɛɛ akɛ, mɛi ni shiɔ nɔ fɛɛ nɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ lɛ baaba amɛbaná nyɛmimɛi hii, nyɛmimɛi yei, nyɛmɛi, kɛ bii toi oha. (Marko 10:29, 30) Eka shi faŋŋ akɛ, enɛ ji anɔkwale yɛ Yehowa tsuji ateŋ ŋmɛnɛ. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni miisɔmɔ yɛ Benin, Afrika Anaigbɛ amrɔ nɛɛ lɛ ná enɛ mli niiashikpamɔ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ beni Odasefoi enyɔ ni yɔɔ amɛfɔlɔi asafo lɛ mli lɛ kɛɛ amɛ akɛ amɛkaye amɛtsui yɛ amɛfɔlɔi lɛ ahe lɛ. Amɛkɛfata he akɛ: “Nyɛfɔlɔi lɛ ji wɔ hu wɔfɔlɔi.”

Hɛɛ, gbɛ̀i babaoo yɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔkɛ bulɛ ni mli kwɔ haa sɔɔmɔ hegbɛi krɔŋkrɔŋi. Ani gbɛ̀i komɛi yɛ ni ekolɛ obaanyɛ ofee enɛ babaoo kɛmɔ shi?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Amɛkɛ amɛhe eha be-fɛɛ sɔɔmɔ krɛdɛɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje