Ani Ohiɛ yɛ Ohe Nɔ yɛ Wɔbei Nɛɛ Ahe?
OSHARA ni aaaha hiɛ ahi he nɔ yɛ he lɛ baanyɛ atsɔɔ srɔtofeemɔ ni yɔɔ wala kɛ gbele teŋ. Abaanyɛ akɛ nɔ ni ba yɛ lasu gɔŋ ŋshɔkpɔi enyɔ nɔ lɛ atsɔɔ enɛ mli.
Pelée Gɔŋ ni ji afii ohai 20 lɛ mli lasu gɔŋ ni yɔɔ oshara fe fɛɛ lɛ fɛ́ yɛ May 8, 1902 yɛ Martinique ni ji Caribbean ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Egbe gbɔmɛi 30,000 ni yɔɔ Saint Pierre maŋtiase ni yɔɔ lasu gɔŋ lɛ shishigbɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo diɛŋtsɛ.
Yɛ June afi 1991 lɛ, Pinatubo Gɔŋ lɛ fɛ́, ni ekolɛ no ji lasu gɔŋ ni fɛ́ fe fɛɛ eko yɛ afii oha lɛ mli. Enɛ ba yɛ Philippines he ko ni mɛi fa waa yɛ jɛmɛ lɛ, ni egbe mɛi aaashɛ 900. Shi kɛlɛ, yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, shihilɛi enyɔ komɛi ye ebua kɛhere gbɔmɛi akpei abɔ yiwala: (1) oshara ni mɛi ahiɛ yɔɔ amɛhe nɔ yɛ he lɛ kɛ (2) suɔmɔ ni ayɔɔ akɛ akɛ kɔkɔbɔi lɛ aaatsu nii.
Nifeemɔ ni Sa Here Mɛi Ayiwala
Pinatubo Gɔŋ lɛ hi shi aahu afii ohai abɔ ni nɔ ko baaa, kɛkɛ ni yɛ April afi 1991 lɛ, ebɔi okadii komɛi akpojiemɔ ni tsɔɔ akɛ etsɛŋ ni ebaafɛ́. Lamɔ kɛ kɔɔyɔɔ fɔŋ bɔi fãa kɛjɛ lasu gɔŋ lɛ yiteŋ tuuntu. Mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nu shikpɔŋhosomɔi ahe kɛtsara nɔ, ni lasu gɔŋ mli nu ni tsɔɔ nɔ̃ fɔŋ ni baaba lɛ, bɔi fãa kɛjɛ gɔŋ lɛ mli, ni ewaa waa yɛ gɔŋ lɛ nɔ. Jeŋ nilelɔi ni jɛ Philippine Institute of Volcanology and Seismology lɛ tee nɔ amɛbu jogbaŋŋ, ni yɛ be ko sɛɛ lɛ, amɛkɔne maŋ onukpai ayiŋ akɛ nilee yɛ mli akɛ amɛaajie mɛi 35,000 kɛjɛ maji kɛ akrowai ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ amli.
Bɔ ni anu shishi ji akɛ, gbɔmɛi shashao shi akɛ amɛaajo foi kɛaashi amɛshiai amli ni jeee yɛ nɔ ko pɔtɛɛ hewɔ, shi aye shishashaomɔ lɛ nɔ kunim yɛ vidio ko ni ajie ni tsɔɔ lasu gɔŋ fɛ́mɔ he osharai amli jogbaŋŋ lɛ hewɔ. Eji nɔ ni yɔɔ ebe naa akɛ gbɔmɛi babaoo bɔi jɛmɛ shimɔ. Gbii enyɔ sɛɛ lɛ, lasu gɔŋ fɛ́mɔ ko ni naa wa tswa lamulu ewo kɔɔyɔɔ lɛ mli kɛtee shɔŋŋ nɔ ni ji kilomitai 8. Sɛɛ mli lɛ, ŋmɔtɔ, loo lasu gɔŋ mli nibii fufuji gbe mɛi ohai abɔ. Shi, ekolɛ mɛi akpei abɔ yi ná wala, ejaakɛ áha gbɔmɛi lɛ ahiɛ eba amɛhe nɔ yɛ oshara lɛ he, ni amɛbo kɔkɔbɔi lɛ atoi.
Hiɛkpatamɔ ni Gbɔmɛi Kɛba lɛ Mli Yibaamɔ
Yɛ wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, ehe bahia ni Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ hu akpɛ amɛyiŋ kɛji esa akɛ amɛshi amɛshiai loo amɛfeŋ nakai. Foi ni aje kɛjɛ nakai maŋtiase lɛ mli yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ here amɛyiwala kɛjɛ hiɛkpatamɔ ni ba maŋbii krokomɛi kɛ Yudafoi akpei abɔ ni eba Yerusalem kɛha Hehoo lɛ yeli yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ anɔ lɛ mli. Gbɔmɛi ni fa fe akpeiakpe kome yɛ nakai maŋtiase ni atswa gbogbo awo he kɛha Hehoo lɛ yeli lɛ mli beni Roma asraafoi lɛ tsimɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni aaatsɔ nɔ kɛje kpo lɛ. Hɔmɔ, nɔyeli hegbɛi ahe pelemɔ, kɛ bɔ ni Romabii lɛ tutua mɛi waa lɛ ha gbɔmɛi babaoo ni fa fe akpeiakpe kome gboi.
Atsɔ hiɛ atswa hiɛkpatamɔ ni kɛ atua ni Yudafoi lɛ tse amɛshi Roma lɛ ba naagbee lɛ he adafi. Afii nyɔŋmai abɔ ni ba kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yesu Kristo egba akɛ abaawo Yerusalem he ka. Ekɛɛ: “Kɛ nyɛna akɛ abɔ nsra awo Yerusalem he lɛ, belɛ nyɛnáa nyɛlea akɛ efitemɔ lɛ eshɛ. No mli lɛ mɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ajo foi aya gɔji lɛ anɔ, ni mɛi ni yɔɔ maŋ lɛŋ lɛ aje kpo, ni mɛi ni yɔɔ akrowai akaba maŋ.” (Luka 21:20, 21) Nakai ŋaawoi lɛ yɛ faŋŋ, ni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ hiɛdɔɔ tsu he nii.
Afii ohai ejwɛ lɛ mli yinɔsaneŋmalɔ Eusebius ni jɛ Caesarea lɛ bɔ amaniɛ akɛ Kristofoi ni yɔɔ Yudea fɛɛ lɛ kɛ Yesu kɔkɔbɔɔ lɛ tsu nii. Beni Romabii lɛ shi amɛtee yɛ klɛŋklɛŋ kawoo ni amɛkɛaaba Yerusalem nɔ yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, Yuda Kristofoi babaoo tee amɛyahi Jeŋmajiaŋbii amaŋtiase Pella yɛ Roma nɔyelihe ni ji Perea lɛ mli. Akɛni amɛhiɛ yɛ amɛhe nɔ yɛ amɛ bei lɛ ahe, ni amɛkɛ Yesu kɔkɔbɔɔ lɛ tsu nii hewɔ lɛ, amɛje nɔ ni atsɔɔ akɛ eji “kawooi ni naa wa fe fɛɛ eko yɛ yinɔsane bei fɛɛ mli lɛ ateŋ ekome” lɛ mli.
Ŋmɛnɛ, henɔkwɛmɔ jogbaŋŋ ni tamɔ nakai he miihia. Nakai nɔŋŋ eji yɛ nifeemɔ krɛdɛɛ he. Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ nɔ hewɔ.
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]
Godo-Foto, West Stock