Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 5/1 bf. 4-7
  • Mɔ Fɛɛ Mɔ Baaye ehe

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɔ Fɛɛ Mɔ Baaye ehe
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Amanehului” Lɛ
  • ‘Áŋɔ Awo Yakayakanii Ashishi’
  • “Nyɔŋmɔ Bii lɛ Akpojiemɔ Lɛ”
  • Anɔkwa Heyeli Agbɛnɛ
  • Gbɔmɛi Ni Eye Amɛhe Shi Amɛbaabu Amɛhe Akɔntaa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Nyɛkahaa Yiŋtoo Ni Yɔɔ Heyeli Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Lɛ Sɛɛ Lɛ Miifee Efolo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Já Yehowa, Nyɔŋmɔ Ni Hãa Mɔ Yeɔ Ehe Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
  • Bɔ Ni Ooofee Oná Anɔkwa Heyeli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 5/1 bf. 4-7

Mɔ Fɛɛ Mɔ Baaye ehe

“Ejaakɛ misusuɔ akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ amanehului nɛɛ kɛ anunyam ni wɔsɛɛ abaajie kpo aha wɔ lɛ yeee egbɔ. Ejaakɛ bɔɔnii lɛ agbɛkwɛmɔ kpɛ̃kpɛ̃ɛkpɛ̃ lɛ miimɛ Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ lɛ. Ejaakɛ aŋɔ bɔɔnii lɛ awo yakayakanii ashishi, jeee amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ naa, shi moŋ yɛ mɔ ni ba amɛ shi lɛ hewɔ, yɛ nɔhiɛkamɔ mli; akɛ bɔɔnii lɛ diɛŋtsɛ hu baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli. Ejaakɛ wɔle akɛ bɔɔnii lɛ fɛɛ kɛ wɔ dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛkɛ wɔ kɔ̃mɔɔ kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ.”​—⁠ROMABII 8:​18-​22.

YƐ NƐKƐ fã nɛɛ ni yɔɔ ewolo ni eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ mli lɛ, bɔfo Paulo tsɔɔ nɔ hewɔ ni anyɛɛɛ aná heyeli yɛ shihilɛ mli yɛ anɔkwale mli, ni bei pii lɛ ehaa shihilɛ lɛ feɔ shwɛm kɛ emli piŋmɔi lɛ. Agbɛnɛ hu, etsɔɔ gbɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔná anɔkwa heyeli.

“Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Amanehului” Lɛ

Jeee akɛ Paulo miiba “ŋmɛnɛŋmɛnɛ amanehului” lɛ ashi beni ekɛɛ akɛ ‘ekɛ anunyam ni wɔsɛɛ abaajie kpo aha wɔ lɛ yeee egbɔ’ lɛ. Kristofoi ená nɔ̃ babaoo yɛ Romabii ayiwalɛ nɔyelii ni susuuu hegbɛ ni adesa yɔɔ lɛ he kwraa lɛ ashishi yɛ Paulo beaŋ kɛ no sɛɛ fɛɛ. Be ko lɛ, Roma he eye akɛ Kristofoi ji Maŋ henyɛlɔi pɛ kɛkɛ ni ebɔi amɛ nɔ yee dɛŋdɛŋ. Yinɔsaneŋmalɔ J. M. Roberts ŋma akɛ: “Kristofoi ni hi shi yɛ maŋtiase wulu [Roma] lɛ mli ahiɛ kpata yɛ gbɛ ni yɔɔ gbeyei nɔ yɛ shwɛmɔhe lɛ aloo ashãa amɛ hiɛkalɔi.” (Shorter History of the World) Yɛ nɔ ni kɔɔ gbɔmɛi ni Nero yiwalɛ nifeemɔ lɛ gbe lɛ he lɛ, amaniɛbɔɔ kroko hu wie akɛ: “Asɛŋ mɛi komɛi, akpɛ kooloi ahewolo akpɛtɛ mɛi komɛi ahe ni gbeei gbe amɛ, akpa mɛi komɛi mu ni ashã amɛ koni amɛtso tamɔ kane kɛha mɛi beni duŋ ewo.”​—New Testament History, nɔ ni F. F. Bruce ŋma lɛ.

Eka shi faŋŋ akɛ, nakai Kristofoi lɛ baasumɔ ni amɛye amɛhe kɛjɛ nakai nɔnyɛɛ lɛ mli, shi amɛsumɔŋ ni amɛku Yesu Kristo tsɔɔmɔi lɛ amli ni no aha amɛnine ashɛ nɔ. Amɛhiɔ shi akɛ mɛi ni kɛ amɛhe wooo maŋ saji amli kwraa, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tamɔ basabasafeemɔ ni bakã Roma nɔyelɔi lɛ kɛ Yudafoi ni wuɔ koni amɛye amɛhe lɛ ateŋ lɛ, ni ji Hiɛdɔlɔi lɛ nɛkɛ. (Yohane 17:16; 18:36) Yɛ Hiɛdɔlɔi lɛ agbɛfaŋ lɛ, “wiemɔ ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ be ni ji be lɛ jeee nɔ ni ataoɔ kɛha naagba ni amɛkɛkpeɔ amrɔ nɛɛ.” Nɔ ni amɛkɛɔ akɛ ehe hiaa ji “awuiyeli nifeemɔ ni akɛbaate shi awo henyɛlɔ” Roma. (New Testament History) Susumɔ ni mra be mli Kristofoi lɛ ná lɛ yɛ srɔto. “Nyɔŋmɔ be ji be” lɛ ji gbɛ pɛ ni hi fe fɛɛ kɛha amɛ. Amɛhe amɛye akɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ, akɛ ja Nyɔŋmɔ he ni ekɛaawo mli lɛ pɛ ji nɔ ni kɛ “ŋmɛnɛŋmɛnɛ amanehului” lɛ baaba naagbee kwraa, ni ekɛ anɔkwa heyeli ni sɛɛ tsɛɔ baaba. (Mika 7:7; Habakuk 2:3) Shi dani wɔɔsusu bɔ ni aaafee ni nakai nifeemɔ lɛ aaaba mli lɛ he lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔpɛia nɔ hewɔ ni “aŋɔ bɔɔnii lɛ awo yakayakanii ashishi” lɛ he wɔkwɛa.

‘Áŋɔ Awo Yakayakanii Ashishi’

Benjamin Wilson kɛɔ yɛ The Emphatic Diaglott lɛ mli akɛ, wiemɔ “bɔɔnii” ni aŋma yɛ biɛ lɛ etsɔɔɔ “kooloo kɛ bɔɔnii ni wala bɛ amɛmli” taakɛ mɛi komɛi susu lɛ, shi moŋ “adesai fɛɛ.” (Okɛto Kolosebii 1:​23 he.) Ekɔɔ adesa weku muu lɛ fɛɛ he​—⁠wɔ fɛɛ ni wɔshweɔ koni wɔná heyeli lɛ. ‘Áŋɔ wɔ awo yakayakanii ashishi’ yɛ nɔ ni wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ fee lɛ hewɔ. ‘Jeee wɔ diɛŋtsɛ wɔsuɔmɔ naa’ loo nɔ ni ejɛ nihalamɔ ni wɔfee akɛ aŋkroaŋkro lɛ mli eba hewɔ ni nii ni tamɔ nakai ba. Shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ ji wɔ gboshinii. Yɛ Ŋmalɛ shishinumɔ naa lɛ, Rousseau tɔ̃ beni ekɛɛ akɛ “afɔ́ gbɔmɔ akɛ mɔ ni yeɔ ehe” lɛ. Afɔ́ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ awo esha kɛ emuu ni ayeee nyɔŋyeli mli, ni kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, afɔ́ wɔ awo gbɛjianɔtoo ni mli eyi obɔ kɛ nijiaŋwujee kɛ yakayakanii amli.​—⁠Romabii 3:⁠23.

Mɛni hewɔ eba lɛ nakai? Ejaakɛ wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ, Adam kɛ Hawa miisumɔ koni amɛtsɔ “tamɔ Nyɔŋmɔ” ní amɛye amɛhe kwraa, koni amɛkpɛ yiŋ amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, yɛ nɔ ni kɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ he. (1 Mose 3:5) Amɛku amɛhiɛ amɛfɔ̃ nɔ kome ko ni he hiaa waa ni kɔɔ heyeli he lɛ nɔ. Bɔlɔ lɛ pɛ ji mɔ ni yeɔ ehe kwraa kɛmɔɔ shi. Lɛ ji Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ. (Yesaia 33:22; Kpojiemɔ 4:​11) Nɔ ni adesa heyeli tsɔɔ ji heyeli ni husui yɔɔ he. No hewɔ ni kaselɔ Yakobo wo Kristofoi ni hi shi yɛ ebe lɛ mli lɛ hewalɛ koni amɛha “heyeli mla ni hi kɛwula shi” lɛ akudɔ amɛ lɛ.​—⁠Yakobo 1:⁠25.

Yehowa shwie Adam kɛ Hawa kɛjɛ ejeŋ muu fɛɛ weku lɛ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, amɛgboi. (1 Mose 3:​19) Shi amɛshwiei lɛ hu? Eyɛ mli akɛ amɛhi shi akɛ mɛi ni yeee emuu, ákɛ eshafeelɔi kɛ mɛi ni gboiɔ moŋ, shi Yehowa jɛ mɔbɔnalɛ mli eŋmɛ amɛ gbɛ koni amɛfɔ́ bii. No hewɔ lɛ, “gbele tsɛ̃ŋe gbɔmɛi fɛɛ.” (Romabii 5:​12) Yɛ nakai shishinumɔ naa lɛ, Nyɔŋmɔ ‘ŋɔ bɔɔnii lɛ ewo yakayakanii ashishi.’

“Nyɔŋmɔ Bii lɛ Akpojiemɔ Lɛ”

Yehowa ŋɔ bɔɔnii lɛ ewo yakayakanii amli “yɛ nɔhiɛkamɔ mli” akɛ gbi ko lɛ abaaha adesa weku lɛ aná heyeli ekoŋŋ kɛtsɔ “Nyɔŋmɔ bii” lɛ anifeemɔi anɔ. Namɛi ji “Nyɔŋmɔ bii” nɛɛ? Amɛji Yesu Kristo kaselɔi, mɛi ni tamɔ “bɔɔnii [adesai]” krokomɛi lɛ nɔŋŋ, ní afɔ́ amɛ awo esha kɛ emuu ni ayeee nyɔŋyeli mli lɛ. Yɛ fɔmɔ naa lɛ, amɛbɛ mla naa gbɛhe ko yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ muu fɛɛ weku ni he tse ni yeɔ emuu lɛ mli. Shi Yehowa feɔ nɔ ko ni sa kadimɔ waa kɛhaa amɛ. Kɛtsɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ, E-ha amɛye amɛhe kɛjɛ esha nyɔŋyeli mli, ni ebu amɛ “jalɔi” loo mɛi ni he tse yɛ mumɔŋ. (1 Korintobii 6:​11) Kɛkɛ ni eŋɔ amɛ akɛ “Nyɔŋmɔ bii,” ni esaa ekɛ amɛ bawo ejeŋ muu fɛɛ weku lɛ mli ekoŋŋ.​—Romabii 8:​14-​17.

Ákɛ bii ni Yehowa eŋɔ eha ehe lɛ, amɛbaaná hegbɛ ni yɔɔ nyam. Amɛbaafee ‘osɔfoi amɛha wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, ni amɛaaye maŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ,’ kɛfata Yesu Kristo he, ákɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli, loo nɔyeli lɛ fã. (Kpojiemɔ 5:​9, 10; 14:​1-4) Enɛ ji nɔyeli ni atswa lɛ jogbaŋŋ ama heyeli kɛ jalɛsaneyeli shishitoo mlai anɔ​—⁠jeee kɛtsɔ nɔnyɛɛ kɛ yiwalɛ nɔ. (Yesaia 9:​5, 6; 61:​1-4) Bɔfo Paulo kɛɔ akɛ nɛkɛ Nyɔŋmɔ bii nɛɛ ji Yesu hefatalɔi, ni ji ‘Abraham seshi’ ni awo he shi jeeŋmɔ beebe lɛ. (Galatabii 3:​16, 26, 29) Akɛni nakai eji hewɔ lɛ, amɛtsuɔ gbɛhe ni he hiaa he nii yɛ shiwoo ko ni Nyɔŋmɔ kɛha eshieŋtsɛ Abraham lɛ mlibaa mli. Shiwoo lɛ fã ko tsɔɔ akɛ, abaajɛ Abraham seshi (loo, shwiei) lɛ mli “ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.”​—1 Mose 22:⁠18.

Mɛɛ jɔɔmɔi amɛkɛbahaa adesai? Nyɔŋmɔ bii lɛ miiye kɛmiibua koni akpɔ̃ adesai aweku lɛ fɛɛ kɛjɛ nɔ ni ehiii kwraa ni ejɛ Adam esha lɛ mli kɛba lɛ mli, koni akɛ adesai aku sɛɛ kɛba emuuyeli mli ekoŋŋ. Abaajɔɔ gbɔmɛi “ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei” kɛtsɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ni amɛaajie kpo amɛtsɔɔ nɔ kɛ kɛtsɔ amɛhe shi ni amɛaaba amɛha Maŋtsɛyeli nɔyeli ni hi jogbaŋŋ lɛ nɔ. (Kpojiemɔ 7:​9, 14-​17; 21:​1-4; 22:​1, 2; Mateo 20:28; Yohane 3:​16) Nɛkɛ gbɛ nɔ abaatsɔ ni shikome ekoŋŋ lɛ, “bɔɔnii fɛɛ” baaná “Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli” lɛ mli ŋɔɔmɔ. Enɛ ebafeŋ tamɔ maŋkwramɔŋ heyeli ko ni husu yɔɔ he ni hiɔ shi be kukuoo kɛkɛ, shi moŋ, ebaafee heyeli kɛmiijɛ nɔ fɛɛ nɔ ní kɛjɛ beni Adam kɛ Hawa kpoo Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛbaa nɛɛ, ekɛ piŋmɔ kɛ nɔnyɛɛ eba adesa weku lɛ nɔ lɛ nɔ. Ebɛ naakpɛɛ akɛ bɔfo Paulo nyɛ ekɛɛ akɛ, “ŋmɛnɛŋmɛnɛ amanehului nɛɛ kɛ” anunyam sɔɔmɔ ní anɔkwafoi lɛ baatsu he nii lɛ “yeee egbɔ” kɛ́ akɛmiito he lɛ!

Mɛɛ be “Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ” lɛ baaje shishi? Etsɛŋ kwraa ni Yehowa baatsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ mɛi ni Nyɔŋmɔ bii lɛ ji lɛ mli jogbaŋŋ. Nɛkɛ be nɛɛ baafee be ni abaatée nɛkɛ “bii” nɛɛ ashi kɛya mumɔ shihilɛ mli, koni amɛfata Yesu Kristo he kɛtsuu shikpɔŋ lɛ he kɛjie efɔŋfeemɔ kɛ nɔnyɛɛ kɛya yɛ Nyɔŋmɔ ta ni ji Harmagedon lɛ mli. (Daniel 2:​44; 7:​13, 14, 27; Kpojiemɔ 2:​26, 27; 16:16; 17:14; 19:​11-​21) Kɛ wɔkwɛ wɔhe kɛkpe lɛ, wɔnaa odaseyelii babaoo ni tsɔɔ akɛ, wɔbote “naagbee gbii” lɛ amli vii, ni ji be ni Nyɔŋmɔ kɛ atuatsemɔ gbɛ ni eŋmɛ be kakadaŋŋ lɛ, kɛ emli efɔŋfeemɔ lɛ baaba naagbee lɛ.​—⁠2 Timoteo 3:​1-5; Mateo 24:​3-​31.

Hɛɛ, taakɛ bɔfo Paulo kɛɛ lɛ, eji anɔkwale akɛ “bɔɔnii lɛ fɛɛ kɛ wɔ dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛkɛ wɔ kɔ̃mɔɔ kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ”​—⁠shi esɛɛ etsɛŋ kwraa. Gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ bianɛ lɛ baana “nibii fɛɛ agbɛjianɔtoo be lɛ ni Nyɔŋmɔ ewie he yɛ egbalɔi krɔŋkrɔŋ lɛ anaa kɛjɛ teteete lɛ,” ni nɔ ni fata he ji gbɛjianɔtoo kɛha toiŋjɔlɛ, heyeli, kɛ jalɛsaneyeli kɛha adesa weku muu lɛ fɛɛ.​—Bɔfoi lɛ Asaji 3:​21.

Anɔkwa Heyeli Agbɛnɛ

Mɛni esa akɛ ofee koni oná nɛkɛ “Nyɔŋmɔ bii anunyam heyeli” nɛɛ mli ŋɔɔmɔ? Yesu Kristo kɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛhi shi yɛ miwiemɔ lɛ mli lɛ, minɔkwa kaselɔi ji nyɛ, ni nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe” (Yohane 8:​31, 32) No ji nɔ titri ni haa mɔ yeɔ ehe​—⁠Kristo kitai kɛ tsɔɔmɔi lɛ ni aaakase ni aye nɔ. Enɛ haa mɔ heyeli fioo ko amrɔ nɛɛ po. Yɛ wɔsɛɛ be ni kã wɔhiɛ kpaakpa lɛ mli lɛ, ekɛ heyeli ni yeɔ emuu baaba yɛ Kristo Yesu nɔyeli shishi. Gbɛ ni nilee yɔɔ mli ji, ni ale Yesu “wiemɔ” lɛ kɛtsɔ Biblia lɛ kasemɔ nɔ. (Yohane 17:⁠3) Taakɛ mra be mli Kristofoi lɛ fee lɛ, okɛ ohe abɔ Kristo anɔkwa kaselɔi asafo lɛ he kɛ ekãa. Kɛtsɔ nakai feemɔ nɔ lɛ, obaanyɛ oná anɔkwalei ni haa mɔ yeɔ ehe, ní Yehowa kɛhaa kɛtsɔɔ egbɛjianɔtoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ nɔ lɛ he sɛɛ.​—⁠Hebribii 10:​24, 25.

Yɛ be mli ni ‘omɛɔ Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ’ lɛ, obaanyɛ oná hekɛnɔfɔɔ ní bɔfo Paulo ná yɛ Kristo kwɛmɔ ni hebuu yɔɔ mli kɛ sɛɛfimɔ mli lɛ eko, kɛ́ amanehului kɛ jalɛ sane ni ayeee lɛ mli wa waa fe nine po. Beni Paulo ewie Nyɔŋmɔ bii lɛ akpojiemɔ lɛ he sɛɛ lɛ, ebi akɛ: “Namɔ aaagbala wɔ kɛ Kristo suɔmɔ lɛ mli? Amanehulu aloo tsuifãa aloo yiwalɛ aloo hɔmɔ aloo yayainyiɛmɔ aloo hegbeyeiwoo aloo klante?” (Romabii 8:​35) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi ni hi shi yɛ Paulo beaŋ lɛ baanyɛ amɛkɛ Rousseau wiemɔi ni ji ‘yɛ kɔsɔŋkɔsɔi amli’ lɛ atsu nii lolo, akɛni amɛhi nɔnyɛɛ hewalɛi srɔtoi ashishi lɛ hewɔ. ‘Agbeɔ amɛ aahu jenamɔ tuu’ tamɔ ‘toi ni ayaagbe amɛ.’ (Romabii 8:​36) Ani amɛha nakai nifeemɔ lɛ ye amɛnɔ?

Paulo ŋma akɛ: “Shi kɛlɛ, enɛɛmɛi fiaa mli lɛ, wɔtsɔɔ mɔ ni sumɔɔ wɔ lɛ nɔ wɔyeɔ kunim aahu.” (Romabii 8:​37) Ani nakai mra be mli Kristofoi lɛ ye kunim yɛ nibii fɛɛ ni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli lɛ mli? Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ehãa hetoo akɛ: “Miyɛ hewalɛ yɛ nɔ, akɛ gbele jio wala jio, ŋwɛibɔfoi jio nɔyelɔi jio hewalɛi jio, nii ni yɔɔ nɛɛ jio, nii ni baaba lɛ jio, ŋwɛi jio shishi jio, aloo nii ni abɔ lɛ amli nɔ kroko jio, amɛnyɛŋ amɛgbala wɔ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuntsɔ lɛ, mli lɛ mli.” (Romabii 8:​38, 39) Bo hu obaanyɛ ‘oye kunim’ yɛ “amanehulu aloo tsuifãa aloo yiwalɛ” srɔtoi fɛɛ ni eeeba akɛ oŋmɛ otsui shi yɛ mli yɛ bei nɛɛ amli lɛ. Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ, etsɛŋ​—⁠etsɛŋ kwraa​—⁠ni ‘wɔbaaye wɔhe kɛjɛ nyɔŋyeli fɛɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli.’

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 6]

“Bɔɔnii fɛɛ kɛ wɔ dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛkɛ wɔ kɔ̃mɔɔ kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

‘Bɔɔnii fɛɛ diɛŋtsɛ hu baaye amɛhe kɛjɛ nyɔŋyeli mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli’

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje