Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 7/1 bf. 18-22
  • Wekui, Nyɛjiea Nyɔŋmɔ Yi Ákɛ Esafo Lɛ Fã

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Wekui, Nyɛjiea Nyɔŋmɔ Yi Ákɛ Esafo Lɛ Fã
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ní Aaatswa Tsui lɛ Ama Shi
  • Hesaamɔ Kɛha Asafoŋ Kpeei
  • Weku Hesaamɔ Kɛha Shiɛmɔyaa
  • Nyɛyaa nɔ Nyɛtsɔɔa Amɛ Yehowa Gbɛ Lɛ
  • Weku Yitsei—Nyɛhiɛa Mumɔŋ Nifeemɔ Gbɛ Kpakpa ni Afo Afɔ Shi lɛ Mli
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—2003
  • Nyɛkasea Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ Daa Ákɛ Weku
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Nɔ ko ni Baaye Abua Wekui
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—2011
  • Weku ni He Wa yɛ Mumɔŋ ni Atswaa Amaa Shi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 7/1 bf. 18-22

Wekui, Nyɛjiea Nyɔŋmɔ Yi Ákɛ Esafo Lɛ Fã

“Majie Yehowa yi yɛ gwabɔɔi amli!”​—⁠LALA 26:⁠12.

1. Mɛni ji anɔkwa jamɔ fã ko ni he hiaa kɛfata nikasemɔ kɛ sɔlemɔ yɛ shia lɛ he?

JEEE sɔlemɔ kɛ Biblia lɛ kasemɔ yɛ shia pɛ fata Yehowa jamɔ he, shi moŋ nitsumɔ ákɛ asafo lɛ fã hu fata he. Akɛ famɔ hã blema Israel ní ‘eha ní maŋ lɛŋ hii kɛ yei kɛ gbekɛbii lɛ abua amɛhe naa,’ koni amɛkase Nyɔŋmɔ mla lɛ bɔni afee ní amɛnyiɛ egbɛ lɛ nɔ. (5 Mose 31:12; Yoshua 8:​35) Awo mɛi ni edara yɛ afii amli kɛ ‘oblahii kɛ oblayei’ fɛɛ hewalɛ ní amɛfata he kɛjie Yehowa gbɛi lɛ yi. (Lala 148:​12, 13) Akɛ gbɛjianɔtoi ni tamɔ nakai tsuɔ nii yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Yɛ Maŋtsɛyeli Asai anɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ lɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii fɛɛ kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi ní toibolɔi náa mli gbɛfaŋnɔ lɛ amli jogbaŋŋ, ni mɛi pii náa miishɛɛ waa akɛ amɛnáa mli gbɛfaŋnɔ.​—⁠Hebribii 10:​23-25.

2. (a) Mɛni hewɔ hesaamɔ ji oti titri yɛ gbekɛbii ní aaaye abua amɛ ní amɛná kpeei ahe miishɛɛ lɛ mli lɛ? (b) Namɛi anɔkwɛmɔnɔ he hiaa?

2 Eji anɔkwale akɛ, ní aaaye abua gbekɛbii ní amɛná nifeemɔ gbɛ kpakpa, ni ji asafoŋ nitsumɔ ni amɛnyiɛɔ sɛɛ daa lɛ baanyɛ afee kaa diɛŋtsɛ. Kɛ́ ejeɔ kpo faŋŋ akɛ gbekɛbii ni kɛ amɛfɔlɔi baa kpeei lɛ ateŋ mɛi komɛi naaa kpeei lɛ ahe miishɛɛ lɛ, mɛni ekolɛ eeefee naagba lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbekɛbii pii yɛ ní amɛjwɛŋmɔ mɔɔɔ nii yɛ be kakadaŋŋ mli, ni etsɛɛɛ ni nii jeɔ amɛtsine. Hesaamɔ baanyɛ aye abua ní akɛtsu naagba nɛɛ he nii. Kɛ́ asaaa he lɛ, no lɛ gbekɛbii lɛ nyɛŋ amɛkɛ amɛhe awo kpeei amli yɛ gbɛ kpakpa nɔ. (Abɛi 15:23) Kɛ́ asaaa he lɛ, ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛaaná mumɔŋ hiɛyaa ní haa mɔ tsui nyɔɔ emli. (1 Timoteo 4:​12, 15) Mɛni abaanyɛ afee? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ fɔlɔi lɛ abi akɛ ani amɛ diɛŋtsɛ amɛsaa amɛhe kɛhaa kpeei lo. Amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ náa amɛnɔ hewalɛ ni mli wa. (Luka 6:​40) Weku nikasemɔ lɛ he gbɛjianɔtoo kpakpa hu baanyɛ afee oti kroko ni he hiaa.

Ní Aaatswa Tsui lɛ Ama Shi

3. Yɛ weku nikasemɔ lɛ mli lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ abɔ mɔdɛŋ krɛdɛɛ ní atswa tsuii ama shi lɛ, ni mɛni enɛ biɔ?

3 Esa akɛ weku nikasemɔ lɛ afee be ní akɛtswaa tsuii amaa shi, shi jeee be ní akɛaana nilee awo yitsoŋ obɔ kɛkɛ. Enɛ biɔ hiɛ ní aaahi he nɔ yɛ naagbai ni weku lɛ mli bii kɛkpeɔ lɛ he kɛ suɔmɔ mli ní aaajɛ asusu mɔ fɛɛ mɔ he. Yehowa ‘kaa tsui ekwɛɔ.’​—⁠1 Kronika 29:⁠17.

4. (a) Mɛni wiemɔ “mɔ ni bɛ yitsoŋ” lɛ tsɔɔ? (b) Ákɛ ‘aaaná yitsoŋ’ lɛ kɔɔ mɛni he?

4 Kɛ́ Yehowa ka wɔbii lɛ atsuii lɛ, mɛni enaa? Amɛteŋ mɛi babaoo baakɛɛ akɛ amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni enɛ sa yijiemɔ waa. Ni kɛlɛ, mɔ ko ní edako, loo eji mɔ hee ní kpaako ekaseɔ Yehowa he nii lɛ yɛ Yehowa gbɛ̀i ahe niiashikpamɔ bibioo pɛ. Akɛni ebɛ niiashikpamɔ hewɔ lɛ, ekolɛ eeefee “mɔ ni bɛ yitsoŋ,” taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ. Ekolɛ jeee nibii ni kanyaa lɛ lɛ fɛɛ ji efɔŋ, shi eheɔ be dani mɔ ko nyɛɔ ehaa etsui baa shihilɛ ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ diɛŋtsɛ mli. Enɛ biɔ ni mɔ lɛ aha esusumɔi, ekɔnɔi, nibii ní esumɔɔ, ehenumɔi, kɛ otii ni mamɔ ehiɛ yɛ shihilɛ mli lɛ kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ akpã gbee, kɛyashɛ he ni adesai ní yeee emuu lɛ baanyɛ afee nakai kɛyashi. Kɛ́ mɔ ko shɔ̃ emligbɛ gbɔmɔ lɛ yɛ gbɛ ní Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli nɔ tamɔ nɛkɛ lɛ, no lɛ ‘eená yitsoŋ.’​—⁠Abɛi 9:4; 19:⁠8.

5, 6. Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Ani fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’? Eji anɔkwale akɛ, adesa ko bɛ ní baanyɛ ekɛ tsui mli shihilɛ kpakpa awo mɔ kroko mli. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ heyeli ní ekɛaafee nɔ ni esumɔɔ, ni babaoo damɔ nɔ ni wɔŋmɛɔ gbɛ ní wɔsusuɔ he lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, kɛ́ akɛ sɛɛyoomɔ tsu nii lɛ, bei pii lɛ, fɔlɔi lɛ nyɛɔ amɛnuɔ amɛbi lɛ shishi, ni amɛleɔ nɔ ni yɔɔ etsui mli kɛ he ni yelikɛbuamɔ he hiaa yɛ. Nyɛkɛ sanebimɔi tamɔ enɛɛmɛi atsua nii, akɛ, ‘Te onuɔ enɛ he ohaa tɛŋŋ?’ kɛ ‘Mɛni obaasumɔ ní ofee diɛŋtsɛ?’ No sɛɛ lɛ, okɛ tsuishitoo abo lɛ toi. Kaafee nii kɛteke nɔ. (Abɛi 20:⁠5) Kɛ́ ootao ní oshɛ etsui he lɛ, no lɛ mlihilɛ, sane shishinumɔ, kɛ suɔmɔ ní ooojie lɛ kpo lɛ he miihia.

6 Kɛ́ ootao ní owo henumɔi kpakpai amli hewalɛ lɛ, no lɛ nyɛsusua mumɔ lɛ yibii lɛ​—⁠efãi srɔtoi lɛ eko fɛɛ eko​—⁠he kpitiokpitio, ní nyɛtsua nii kutuu ákɛ weku ní nyɛjie lɛ kpo. (Galatabii 5:​22, 23) Tswaa suɔmɔ kɛha Yehowa kɛ Yesu Kristo oma shi, jeee kɛtsɔ kɛɛmɔ ní oookɛɛ kɛkɛ akɛ wɔsumɔɔ amɛ lɛ nɔ, shi moŋ kɛtsɔ yiŋtoi ahewɔ ní wɔsumɔɔ amɛ lɛ kɛ gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie nakai suɔmɔ lɛ kpo lɛ he sanegbaa nɔ. (2 Korintobii 5:​14, 15) Wó suɔmɔ ní amɛyɔɔ akɛ amɛaafee nɔ ni ja lɛ mli hewalɛ kɛtsɔ sɛɛnamɔ ní baajɛ mli aba lɛ he susumɔ nɔ. Tswaa suɔmɔ ní amɛyɔɔ akɛ amɛaatsi amɛhe kɛjɛ susumɔi, wiemɔ, kɛ jeŋba fɔŋ he lɛ oma shi kɛtsɔ hewalɛi fɔji ní nibii nɛɛ náa yɛ mɔ nɔ lɛ he sanegbaa nɔ. (Amos 5:​15; 3 Yohane 11) Tsɔɔmɔ bɔ ni susumɔi, wiemɔ, kɛ jeŋba​—⁠ekpakpa loo efɔŋ​—⁠baanyɛ esa mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa he eha.

7. Mɛni abaanyɛ afee ní akɛye abua gbekɛbii ní amɛtsu naagbai ahe nii ní amɛfee yiŋkpɛi yɛ gbɛ ni baaha amɛya nɔ amɛbɛŋkɛ Yehowa nɔ?

7 Kɛ́ gbekɛ ko yɛ naagba loo esa akɛ efee yiŋkpɛɛ ko ni he hiaa lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi lɛ akɛ: ‘Te osusuɔ akɛ Yehowa buɔ enɛ ehaa tɛŋŋ? Mɛni ole yɛ Yehowa he ní haa okɛɔ nakai lɛ? Ani osɔle oha lɛ yɛ he?’ Yɛ be mli ni ojeɔ shishi mra bɔ ni sa lɛ, ye obua obi lɛ ní ená shihilɛ gbɛ ni ji mɔdɛŋ ní eeebɔ kɛ ekãa be fɛɛ be akɛ eeená nɔmimaa yɛ nɔ ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii he ní efee. Ni beni amɛbanáa amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa lɛ, amɛbaaná miishɛɛ akɛ amɛaanyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ. (Lala 119:​34, 35) Enɛ baatswa hegbɛ ní amɛná akɛ amɛkɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ asafo lɛ bɔɔ lɛ he hiɛsɔɔ diɛŋtsɛ yɛ amɛmli.

Hesaamɔ Kɛha Asafoŋ Kpeei

8. (a) Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkɛ nibii ni ehe hiaa ní atsu he nii lɛ fɛɛ afata wɔweku nikasemɔ lɛ he? (b) Te nikasemɔ nɛɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

8 Saji babaoo yɛ ní he hiaa ní asusu he yɛ bei ní akɛfeɔ weku nikasemɔ lɛ mli. Te ooofee tɛŋŋ otsu fɛɛ he nii? Nyɛnyɛŋ nyɛfee nɔ fɛɛ nɔ yɛ be kome too mli kɔkɔɔkɔ. Shi ekolɛ obaana akɛ, kɛ́ oto he gbɛjianɔ ní oŋmala oshwie shi lɛ, ebaaye ebua. (Abɛi 21:⁠5) Nyɛtĩa mli yɛ be kɛ bei amli, ní nyɛkwɛa nɔ ni he hiaa hesusumɔ yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ. Ná weku lɛ mli bii ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛyaa he miishɛɛ jogbaŋŋ. Nɛkɛ gbɛjianɔtoo kɛha weku nikasemɔ nɛɛ ji Kristofoi atsɔsemɔ lɛ fã ko ní he hiaa, ni ewulaa wɔ kɛhaa shihilɛ amrɔ nɛɛ, ni esáa wɔ kɛhaa naanɔ wala ní baaba lɛ.​—⁠1 Timoteo 4:⁠8.

9. Mɛɛ otii ni kɔɔ hesaamɔ kɛha kpee he wɔbaanyɛ wɔtsu he nii fiofio yɛ wɔweku nikasemɔi amli?

9 Ani hesaamɔ kɛha asafoŋ kpeei fata nyɛweku nikasemɔ lɛ he? Nitsumɔi babaoo yɛ ní obaanyɛ oya nɔ otsu fiofio beni nyɛkaseɔ nii kutuu lɛ. Ekolɛ nitsumɔi nɛɛ ekomɛi baahe otsii, nyɔji, loo afii abɔ po dani obaanyɛ otsu ogbe naa. Susumɔ otii nɛɛ ahe okwɛ: (1) mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ afee klalo akɛ ebaaha sane hetoo yɛ asafoŋ kpeei ashishi; (2) mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ ní eha sane hetoo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔ mli; (3) akɛ ŋmalɛi awo hetoohamɔ lɛ mli; kɛ (4) asusu nɔ ni akaseɔ lɛ he, kɛ yiŋtoo akɛ mɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛbaatsu nii. Enɛɛmɛi fɛɛ baanyɛ aye abua mɔ aŋkro lɛ ní eha anɔkwale lɛ atsɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.​—⁠Lala 25:⁠4, 5.

10. (a) Wɔbaanyɛ wɔsusu wɔ asafoŋ kpeei lɛ eko fɛɛ eko he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni hewɔ enɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ?

10 Kɛji efɔɔ kaa akɛ nyɛweku nikasemɔ lɛ damɔɔ Buu-Mɔɔ nikasemɔ kɛha otsi lɛ nɔ po lɛ, nyɛkakua nyɛhiɛ nyɛfɔ̃a bɔ ni aŋkroaŋkro loo weku hesaamɔ kɛha Asafo Woloŋ Nikasemɔ, Teokrase Sɔɔmɔ Skul, kɛ Sɔɔmɔ Kpee lɛ he hiaa ha lɛ nɔ. Enɛɛmɛi hu ji gbɛjianɔtoo ní akɛtsɔɔ wɔ nii koni wɔnyiɛ Yehowa gbɛ̀i anɔ lɛ fãi komɛi ni he hiaa. Ekolɛ nyɛbaanyɛ nyɛsaa nyɛhe ákɛ weku kɛha kpeei yɛ be kɛ bei amli. Kɛ́ nyɛfee ekome kɛtsu nii kutuu lɛ, ebaaha nyɛ nikasemɔ mli hesaai aya hiɛ. Nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, nibii kpakpai babaoo baajɛ kpeei lɛ diɛŋtsɛ amli kɛba. Kɛfata nibii krokomɛi ahe lɛ, nyɛsusua sɛɛnamɔi ni jɛɔ mli baa yɛ nyɛhe ní nyɛsáa daa kɛha kpeei nɛɛ, kɛ bɔ ni ehe hiaa ní nyɛná be krɛdɛɛ ko ní nyɛto kɛha nakai feemɔ lɛ he.​—⁠Efesobii 5:​15-17.

11, 12. Hesaamɔ kɛha asafoŋ lala he baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni abaanyɛ afee enɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Awo wɔ hewalɛ yɛ “Nyɔŋmɔ Shihilɛ Gbɛ” Kpeei Wuji lɛ ashishi ní wɔsáa wɔhe kɛha wɔ kpeei lɛ fã kroko hu​—⁠ni ji lala lɛ. Ani okɛ nakai hewalɛwoo ní akɛha lɛ etsu nii? Nakai feemɔ baanyɛ aye abua ní wɔkpɛ́ Biblia mli anɔkwalei lɛ yɛ wɔjwɛŋmɔi kɛ tsuii anɔ, ni nakai beaŋ nɔŋŋ hu lɛ, ebaaha bɔ ni wɔnáa asafoŋ kpeei ahe miishɛɛ lɛ aya hiɛ.

12 Hesaamɔ ní wiemɔi ni yɔɔ lalai ni ato gbɛjianɔ ní abaala lɛ amli lɛ akanemɔ kɛ amɛ shishinumɔ he sanegbaa fata he lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔlá kɛjɛ wɔtsui mli. Akɛ lalatswaa saŋkui tsu nii waa yɛ jamɔ mli, yɛ blema Israel. (1 Kronika 25:1; Lala 28:⁠7) Ani mɔ ko yɛ nyɛweku lɛ mli ní le nibii ni akɛtswaa lala lɛ eko tswaa? Mɛni hewɔ nyɛkɛ nakai nii ní akɛtswaa lala lɛ tsuuu nii ní nyɛkɛkase Maŋtsɛyeli lalai ní abaala otsi lɛ ekome, koni nyɛlá lala lɛ akɛ weku. Nɔ kroko hu ní nyɛbaanyɛ nyɛfee ji ní nyɛkɛ lalai ní amɔmɔ awo kpãai anɔ lɛ atsu nii. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, wɔnyɛmimɛi lɛ láa kɛ gbee ní ŋɔɔ, ni saŋkutswaa fataaa he. Kɛ́ amɛnyiɛ gbɛjegbɛi anɔ loo amɛmiitsu nii yɛ amɛŋmɔji amli lɛ, bei pii lɛ, amɛnáa miishɛɛ akɛ amɛaalá lalai ní ato he gbɛjianɔ ní abaala yɛ asafoŋ kpeei ashishi nakai otsi lɛ.​—⁠Efesobii 5:​19.

Weku Hesaamɔ Kɛha Shiɛmɔyaa

13, 14. Mɛni hewɔ weku sanegbaai ní feɔ wɔtsuii klalo kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ?

13 Yehowa kɛ eyiŋtoi ahe odase ní wɔɔye mɛi krokomɛi lɛ ji wɔshihilɛ fã ko ni he hiaa. (Yesaia 43:​10-​12; Mateo 24:14) Gbekɛbii ji wɔ jio, wɔdara jio, kɛ́ wɔsáa wɔhe lɛ, wɔnáa nitsumɔ nɛɛ mli ŋɔɔmɔ waa ni wɔtsuɔ nitsumɔ ni woɔ yibii kpakpai babaoo. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ yɛ weku lɛ mli?

14 Taakɛ eji yɛ saji fɛɛ ní kɔɔ wɔjamɔ he lɛ agbɛfaŋ lɛ, ehe miihia ni wɔfee wɔtsuii klalo. Jeee nɔ ni wɔyaafee lɛ pɛ esa akɛ wɔsusu he, shi moŋ esa akɛ wɔsusu nɔ hewɔ ní wɔyaafee lɛ hu he. Yɛ Maŋtsɛ Yehoshafat gbii lɛ amli lɛ, akɛ ŋwɛi mla he tsɔsemɔ ha gbɔmɛi lɛ, shi Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ ‘amɛfeko amɛtsui klalo.’ Enɛ ha amɛfee mɛi ni nibii ni lakaa mɔ, ní baanyɛ agbala amɛ kɛjɛ anɔkwa jamɔ he lɛ, baanyɛ aye amɛnɔ kunim. (2 Kronika 20:33; 21:11) Oti ni ma wɔhiɛ lɛ jeee ní wɔnyɛ wɔbu ŋmɛlɛtswai abɔ ní wɔye yɛ shiɛmɔ mli lɛ he akɔntaa, aloo ní wɔkɛ woji aha kɛkɛ. Esa akɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha gbɔmɛi ní esa akɛ amɛná hegbɛ ní amɛhala wala lɛ kpojiemɔ. (Hebribii 13:15) Eji nitsumɔ ní “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi” ji wɔ yɛ mli. (1 Korintobii 3:⁠9) Mɛɛ hegbɛ eji nɛkɛ! Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔkɛ ŋwɛibɔfoi krɔŋkrɔŋi lɛ feɔ ekome yɛ nakai feemɔ mli. (Kpojiemɔ 14:​6, 7) Mɛɛ be kpakpa yɔɔ ní abaanyɛ akɛtswa hiɛsɔɔ kɛha enɛ, fe weku mli sanegbaa bei, yɛ wɔ daa otsi nikasemɔ be mli loo be mli ní wɔsusuɔ ŋmalɛ ko ní sa he yɛ Ŋmalɛi lɛ Amli ni Wɔɔkwɛ Daa wolo lɛ mli lɛ!

15. Mɛɛ be wɔbaanyɛ wɔsaa wɔhe kɛha shiɛmɔyaa akɛ weku?

15 Ani bei komɛi lɛ nyɛkɛ be tsuɔ nii yɛ nyɛweku nikasemɔ mli ni nyɛkɛyeɔ nyɛbuaa nyɛweku lɛ mli bii lɛ ní amɛsaa amɛhe kɛha otsi lɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Nakai feemɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ waa. (2 Timoteo 2:​15) Ebaanyɛ eye ebua ní eha amɛshiɛmɔ afee nɔ ni mɔɔ shi ní ewoɔ yibii. Bei komɛi lɛ, ekolɛ nyɛbaato nyɛ nikasemɔ be fɛɛ kɛha hesaamɔ ni tamɔ nɛkɛ. Bei babaoo lɛ, ekolɛ nyɛbaatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fãi komɛi ahe nii yɛ sanegbaai kukuji amli yɛ weku nikasemɔ lɛ naagbee loo yɛ be kroko mli yɛ otsi lɛ mli.

16. Tsɔɔmɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ gbɛ̀i srɔtoi ni atsɔɔ yɛ kuku lɛ mli lɛ eko fɛɛ eko he lɛ mli.

16 Weku nikasemɔi baanyɛ agbala jwɛŋmɔ kɛya gbɛ̀i srɔtoi anɔ, tamɔ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ: (1) Asaa shiɛmɔ wiemɔ kuku ní atĩ mli akwɛ jogbaŋŋ, ní ŋmalɛ kome ní abaakane kɛjɛ Biblia lɛ mli fata he, kɛji hegbɛ lɛ baaŋmɛ gbɛ. (2) Kɛ́ ebaahi lɛ, akwɛ akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiɛmɔyaa baagi, Biblia, niŋmaa wolo, pɛn loo pɛnsil, dɛhiɛmɔ woji, kɛ woji krokomɛi ni amɛhe tse. Ehe ehiaaa ní shiɛmɔyaa baagi lɛ afee nɔ ni jara wa, shi esa akɛ ehe atse. (3) Nyɛsusua he ni ayeɔ trukaa odase yɛ, kɛ bɔ ni afeɔ lɛ ahaa lɛ he. Nyɛhaa bei ní nyɛkɛaatsu nii kutuu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli anyiɛa nitsɔɔmɔi bei nɛɛ eko fɛɛ eko sɛɛ. Okɛ ŋaawooi ni yeɔ buaa aha, shi kaawo ŋaa yɛ otii babaoo ahe fe nine.

17, 18. (a) Mɛɛ hesaamɔ ákɛ weku baanyɛ aye abua ní wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ awo yibii babaoo? (b) Mɛɛ hesaamɔ nɛɛ fã ko abaanyɛ atsu he nii daa otsi?

17 Nitsumɔ ní Yesu Kristo kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ fã titri ji kaselɔ feemɔ. (Mateo 28:​19, 20) Kaselɔ feemɔ biɔ babaoo fe shiɛmɔ kɛkɛ. Ebiɔ nitsɔɔmɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛweku nikasemɔ lɛ baanyɛ aye abua nyɛ ní nyɛfee enɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ?

18 Ákɛ weku lɛ, nyɛsusua mɛi ni ebaahi akɛ nyɛya amɛŋɔɔ kɛha sɛɛsaramɔi lɛ ahe. Ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi ehe woji; ekolɛ mɛi komɛi bo wiemɔ lɛ toi kɛkɛ. Ekolɛ nyɛkɛ amɛ kpe yɛ shia-kɛ-shia nitsumɔ lɛ mli loo yɛ trukaa odaseyeli mli yɛ jara nɔ loo yɛ skul. Nyɛhaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akudɔa nyɛ. (Lala 25:9; Ezekiel 9:⁠4) Nyɛkpɛa nyɛyiŋ yɛ mɛi ní nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ ni nyɛya amɛŋɔɔ yɛ otsi lɛ mli lɛ ahe. Mɛni nyɛkɛ amɛ baawie he? Weku sanegbaa baanyɛ aye abua mɔ fɛɛ mɔ ní esáa ehe. Nyɛkadia ŋmalɛi pɔtɛɛ ní nyɛkɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ baawie he, kɛ agbɛnɛ hu, otii ni sa ní jɛ Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ? wolo bibioo lɛ loo Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ mli. Nyɛkabɔa mɔdɛŋ akɛ nyɛbaasusu saji babaoo he yɛ sɛɛsaramɔ kome mli. Nyɛshĩa sanebimɔ ko nyɛhaa shiatsɛ lɛ ní nyɛbahaa hetoo yɛ saramɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Mɛni hewɔ nyɛfeee lɛ nibii ní nyɛweku lɛ feɔ daa otsi lɛ fã, ákɛ nyɛbaato sɛɛsaramɔ ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baaya eyafee, be ni ebaaya eyafee, kɛ nɔ ni ehiɛ kã nɔ akɛ ebaatsu lɛ he gbɛjianɔ. Enɛ feemɔ baanyɛ aye abua ní eha weku muu lɛ fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ awo yibii babaoo.

Nyɛyaa nɔ Nyɛtsɔɔa Amɛ Yehowa Gbɛ Lɛ

19. Kɛ́ weku lɛ mli bii baaya nɔ anyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ lɛ, mɛni esa akɛ amɛná mli niiashikpamɔ, ni mɛni kɛ enɛ baa?

19 Eji kaa akɛ aaafee weku yitso yɛ nɛkɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Satan kɛ edaimonioi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛfite Yehowa tsuji amumɔŋ shidaamɔ. (1 Petro 5:⁠8) Kɛfata he lɛ, nɔnyɛɛ babaoo yɛ nyɛ, fɔlɔi lɛ anɔ ŋmɛnɛ, titri lɛ nyɛ, fɔlɔi komekomei lɛ. Ewa akɛ nyɛaaná be ní nyɛkɛfee nibii ni nyɛbaasumɔ ni nyɛfee lɛ fɛɛ. Shi mɔdɛŋbɔɔ ní akɛaawo mli lɛ sa, kɛji akɛ nyɛbaanyɛ nyɛkɛ ŋaawoo kome pɛ atsu nii yɛ be kome mli po, koni nyɛha nyɛweku nikasemɔ gbɛjianɔtoo lɛ aya hiɛ fiofio. Na ni ooona akɛ mɛi ni bɛŋkɛ bo kpaakpa lɛ miinyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ lɛ ji nyɔmɔwoo ni haa mɔ tsui nyaa. Kɛ́ weku lɛ mli bii baanyiɛ Yehowa gbɛ lɛ nɔ yɛ omanyeyeli mli lɛ, no lɛ esa akɛ amɛná asafoŋ kpeei ashishi ní amɛyaa kɛ amɛhe ní amɛkɛwoɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mli miishɛɛ. Kɛ́ eeeba lɛ nakai lɛ, no lɛ hesaamɔ he miihia​—⁠hesaamɔ ni tswaa tsui lɛ emaa shi ní ewulaa mɔ fɛɛ mɔ koni ená mli gbɛfaŋnɔ kɛmɔ shi.

20. Mɛni baanyɛ aye abua fɔlɔi babaoo ní amɛná miishɛɛ ní awie he yɛ 3 Yohane 4 lɛ mli niiashikpamɔ?

20 Bɔfo Yohane ŋma yɛ mɛi ní eye ebua amɛ yɛ mumɔŋ lɛ ahe akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ní fá fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale [lɛ mli].” (3 Yohane 4) Weku nikasemɔi ní afeɔ kɛ otii ni yɔɔ faŋŋ yɛ jwɛŋmɔ mli kɛ weku yitsei ní tsuɔ weku lɛ mli bii ahiamɔ nii ahe nii aŋkroaŋkro yɛ mlihilɛ mli kɛ gbɛ ni yeɔ buaa nɔ lɛ, baanyɛ afee babaoo ní eha weku lɛ aná miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ mli gbɛfaŋnɔ. Kɛ́ fɔlɔi ná hiɛsɔɔ amɛha Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ, no lɛ amɛbaaye amɛbua amɛweku lɛ ní amɛná gbɛ ni hi fe fɛɛ mli ŋɔɔmɔ.​—⁠Lala 19:​8-​12.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

◻ Mɛni hewɔ hesaamɔ kɛha kpee he hiaa waa kɛha wɔbii lɛ?

◻ Fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ní ‘amɛná yitsoŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Wɔweku nikasemɔ baanyɛ aye abua yɛ wɔhesaamɔ kɛha kpeei fɛɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Hesaamɔ kɛha shiɛmɔyaa akɛ weku baanyɛ aye abua wɔ ní wɔtsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Hesaamɔ kɛha asafoŋ kpeei baanyɛ afata nyɛweku nikasemɔ lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Lala kasemɔ kɛha lamɔ yɛ kpeei ashishi he yɛ sɛɛnamɔ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje