Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w90 5/1 bf. 8-13
  • Na Hemɔkɛyeli Ni Haa Naanɔ Wala

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Na Hemɔkɛyeli Ni Haa Naanɔ Wala
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Naanɔ Wala Hiɛnɔkamɔ Lɛ
  • Gbohiiashitee​—Kɛmiiya Nɛgbɛ?
  • Shihilɛ ni Gbele Bɛ Mli
  • “Egboŋ Gbi Ko Gbi Ko Kɛaatee Naanɔ”
  • Te Ohemɔkɛyeli yɛ Gbohiiashitee lɛ Mli lɛ Mli Wa Hã Tɛŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Mɛni Baa Wɔsuɔlɔi ni Egboi lɛ Anɔ?
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Gbele Sɛɛ Shihilɛ—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ, Yɛ Nɛgbɛ, Mɛɛ Be?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Hiɛnɔkamɔ ni Ma Shi Shiŋŋ
    Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
w90 5/1 bf. 8-13

Na Hemɔkɛyeli Ni Haa Naanɔ Wala

“Na hemɔkɛyeli ni hereɔ susuma yiwala.”​—HEBRIBII 10:​39, New World Translation.

1. Mɛni Katolik ensaiklopedia ko kpɛlɛɔ nɔ yɛ bɔ ni Biblia lɛ kɛ wiemɔ “susuma” tsuɔ nii ehaa lɛ he?

HE KO HE KO bɛ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ akɛ adesai yɛ susuma ni gbooo ni jeɔ gbɔmɔtso lɛ gbele mli ni yaa nɔ ehiɔ shi kɛyaa naanɔ yɛ mumɔi ashihilɛ he ko mli. New Catholic Encyclopedia lɛ po kpɛlɛɔ nɔ akɛ: “Jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ susuma lɛ hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ jeee nɔ ni jeɔ kpo yɛ Biblia lɛ mli. . . . Susuma lɛ etsɔɔɔ gbɔmɔ lɛ fa ko yɛ Kpaŋmɔ Momo lɛ mli, shi moŋ gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ​—gbɔmɔ, akɛ bɔɔ nɔ ni hiɛ ka. Nakai nɔŋŋ hu etsɔɔ adesa wala yɛ Kpaŋmɔ Hee lɛ mli: mɔ aŋkro lɛ wala.” No hewɔ lɛ adesai bɛ susumai, amɛji susumai.

2. (a) Nɛgbɛ susuma ni gbooo hemɔkɛyeli lɛ je shishi kɛjɛ? (b) Mɛni ji anɔkwale ni kɔɔ gbɔmɔ shihilɛ yɛ gbele sɛɛ lɛ he?

2 Taakɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ ha wɔle lɛ, susuma ni gbooo hemɔkɛyeli lɛ ji wɔŋjalɔi asusumɔ ni eyaa sɛɛ shɔŋŋ kɛyashɛɔ blema yinɔsane bei amli. Mɔ ni kɛ enɛ ba ji mɔ ni te shi ewo sane ni Nyɔŋmɔ jaje ni mli ka shi faŋŋ akɛ “gbo ooogbo” kɛ gbɔmɔ gbo toi lɛ. (1 Mose 2:17) Shitee-kɛ-wolɔ, Satan Abonsam ji mɔ ni kɛɛ: “Jeee gboimɔ nyɛaagboi” lɛ. (1 Mose 3:⁠4) Ni eji amale. (Yohane 8:44) Yɛ sɛɛ mli lɛ Satan kɛ susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ ba. Shi anɔkwale ni kɔɔ shihilɛ mli ni gbɔmɔ baa yɛ be mli ni egbo lɛ jeɔ kpo yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ mli yɛ Jajelɔ 9:5: “Gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko.”​—Kwɛmɔ Romabii 5:12 hu.

Naanɔ Wala Hiɛnɔkamɔ Lɛ

3. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ Biblia lɛ wieɔ he babaoo?

3 Yɛ be mli ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni ji susuma ni gbooo lɛ, kɛlɛ eyɛ babaoo kɛɛmɔ yɛ naanɔ wala he. Shihilɛ ni bɛ naagbee hiɛnɔkamɔ lɛ ji Yesu shishijee tsɔɔmɔ. Ekɛɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛaana bo anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ he nilee.” (Yohane 17:​8, New World Translation) Yesu wie yɛ mɛi ni heɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo nɔ amɛyeɔ lɛ ahe akɛ: “Mi nɔŋŋ mihaa amɛ naanɔ wala.” (Yohane 10:28) Ekɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa wie akɛ: “Mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, eyɛ naanɔ wala . . . Ehiɛ aaaka kɛaatee naanɔ.” (Yohane 6:​47, 51) Ni ejaje hu akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ena naanɔ wala.”​—Yohane 3:⁠16.

4. Mɛni Yesu wie yɛ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ he?

4 Akɛni susuma ni gbooo ko ehiii shi yɛ gbele sɛɛ hewɔ lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni Biblia lɛ shiwoo ni kɔɔ naanɔ wala he lɛ aaaba mli hu? Yesu kɛ enɛ he saji babaoo ha yɛ be mli ni eyasara Marta kɛ Maria beni amɛ nyɛminuu Lazaro gbo lɛ. Ekɛɛ Marta akɛ: “Miji shitee lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, kɛji egbo tete lɛ, ehiɛ aaaka.” Ebi Marta akɛ: “Oheɔ enɛ oyeɔ lo?” Eba hetoo akɛ: “Hɛɛ, Nuŋtsɔ; miihe miiye akɛ bo ji Kristo, Nyɔŋmɔ Bi lɛ.”​—Yohane 11:​25-27.

5, 6. Shi ni Yesu tee Lazaro kɛba wala mli lɛ tsɔɔ mɛni?

5 Bɔni afee ni eye he odase akɛ, lɛ, akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ, aha lɛ hewalɛ akɛ etee gbohii ashi kɛba wala mli lɛ, Yesu tee Lazaro gbonyobu lɛ he. No mli lɛ Lazaro egbo gbii ejwɛ, ni egbɔmɔtso lɛ ebɔi fitemɔ. Kɛlɛ, “[Yesu] ebo kɛ gbee waa akɛ: ‘Lazaro ee, jee kpo!’ Ni gbonyo lɛ je kpo, fuu mamai lɛ fimɔ eniji kɛ enaji, ni duku fi ehiɛ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛfɛnea lɛ, ni nyɛhaa eyaa.’” (Yohane 11:​43, 44) Akɛ Lazaro ni egbo lɛ eba wala mli ekoŋŋ!

6 Jeee ŋwɛi loo mumɔi ashihilɛ he ko mli akɛ Lazaro jɛ kɛba lɛ. Eyaaa mumɔi ashihilɛ he ko beni egbo lɛ, shi moŋ eka gbonyobu mli, he ni gbohii fɛɛ yɔɔ lɛ ni eleee nɔ ko nɔ ko. (Lala 146:4; Yohane 3:​13; Bɔfoi lɛ Asaji 2:34) Efeŋ nɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli akɛ aaasusu akɛ Lazaro susuma ni gbooo lɛ miina ŋwɛi shihilɛ mli ŋɔɔmɔ, kɛkɛ ni asha esusuma lɛ kɛjɛ ŋwɛi koni ekɛ egbɔmɔtso ni yeee emuu lɛ abafee ekome yɛ shikpɔŋ nɔ koni ebahi shi ekoŋŋ yɛ jeŋ ni piŋmɔ, hela kɛ gbele eyi mli obɔ mli. Shi akɛni ebɛ ŋwɛi hewɔ lɛ, ahere wala mli ni akɛ lɛ ba ekoŋŋ lɛ nɔ kɛ miishɛɛ, ejaakɛ no tsɔɔ wala shihilɛ afii krokomɛi ni akɛfata he aha lɛ kɛ ekome ni ekɛ esuɔlɔi lɛ baafee ekoŋŋ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, ebaagbo ekoŋŋ.

7, 8. (a) Mɛɛ bei krokomɛi amli hu Yesu tee mɛi ni egboi shi kɛba wala mli? (b) Mɛni hewɔ Yesu fee nɛkɛ naakpɛɛ nibii ni ji wala mli ni ekɛ gbɔmɛi ba ekoŋŋ lɛ?

7 Beni Yesu tee gbekɛyoo fioo ko ni gbo lɛ shi lɛ, efɔlɔi lɛ “anaa kpɛ amɛhe naakpa.” (Marko 5:42) Ni kɛlɛ, yɛ sɛɛ mli lɛ gbekɛyoo lɛ gbo ekoŋŋ. Beni Yesu tee Nain okulafo lɛ binuu lɛ shi lɛ, “gbeyei mɔmɔ amɛ fɛɛ, ni amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.” (Luka 7:16) Shi yɛ naagbee lɛ nakai nuu lɛ gbo ekoŋŋ. The New International Dictionary of New Testament Theology wieɔ nɛkɛ naakpɛɛ nifeemɔi nɛɛ ahe akɛ: “Esa akɛ mɛi ni Kristo tee amɛ shi yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ mli lɛ agboi, ejaakɛ nɛkɛ shitee sɔrɔtoi nɛɛ kɛ shihilɛ ni gbele bɛ mli haaa amɛ.”

8 Mɛni hewɔ Yesu tee mɛnɛɛmɛi ashi kɛjɛ gbohii ateŋ? Jeee ni eha amɛ naanɔ wala yɛ nakai be lɛ mli, shi moŋ koni ekɛye odase akɛ lɛ ji Mesia lɛ, ni etsɔɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛ eha lɛ akɛ efee. Etswa hemɔkeyeli yɛ gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ kɛ naanɔ wala yɛ wɔsɛɛ be mli Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli nɔyeli ni yɔɔ Kristo dɛŋ lɛ shishi lɛ ema shi.​—Mateo 6:​9, 10; Yohane 11:​41, 42.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Marta kɛ Paulo nu Yesu tsɔɔmɔ ni kɔɔ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ lɛ he lɛ shishi yɛ gbɛ ni ja nɔ?

9 Marta le nakai hiɛnɔkamɔ lɛ kɛjɛ naanyo ni ekɛ Yesu bɔ lɛ mli, ejaakɛ etsɔ hiɛ ekɛɛ Yesu yɛ Lazaro he akɛ: “Mile akɛ ebaate shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.” (Yohane 11:24) Marta le akɛ gbohiiashitee lɛ baaba, jeee yɛ lɛ (Lazaro) naagbee gbi lɛ nɔ, shi moŋ yɛ wɔsɛɛ be mli, “yɛ naagbee gbi lɛ”​—Kojomɔ Gbi lɛ nɔ, beni abaatee gbohii lɛ ashi yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli nɔyeli shishi lɛ. Bɔfo Paulo hu le enɛ, ejaakɛ ekɛɛ: “[Nyɔŋmɔ] eto gbi ko, nɔ nɔ ni ebaatsɔ nuu ni eto lɛ nɔ ekojo jeŋ muu lɛ fɛɛ yɛ jalɛ naa.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:31) Paulo kɛɛ hu akɛ: “Gbohiiashitee baaba, ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi.” (Bɔfoi 24:15) Ekɛɛɛ akɛ gbohiiashitee lɛ miiya nɔ, shi moŋ “[e]baaba” yɛ wɔsɛɛ be mli​—yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli shishi.

10. Mɛni French woloŋlelɔ ko wie yɛ Kristendom hemɔkɛyelii ni kɔɔ gbohiiashitee lɛ he lɛ he kɛ akɛto Biblia lɛ mli tsɔɔmɔ ni mli ka shi faŋŋ lɛ he lɛ?

10 French Protestant nilelɔ, Oscar Cullmann ŋma yɛ wolo, Immortality of the Soul or Resurrection of the Dead lɛ mli akɛ: “Sɔrɔto-feemɔ agbo ko ka Kristofoi agbɛkpamɔ kɛha gbohii lɛ ashitee lɛ kɛ Hela hemɔkɛyeli yɛ susuma ni gbooo lɛ mli lɛ teŋ. . . . Eyɛ mli akɛ yɛ sɛɛ mli lɛ Kristo jamɔ kɛ tsakpaa ko bafɔ nɛkɛ hemɔkɛyelii enyɔ nɛɛ ateŋ, ni ŋmɛnɛ mɔ ni tsɛɔ ehe Kristofonyo lɛ futuɔ amɛ kwraa moŋ, shi minaaa yiŋtoo hewɔ ni esa akɛ mikɛ nɔ ni mi kɛ woloŋlelɔi lɛ ateŋ mɛi ni fa lɛ susuɔ akɛ no ji anɔkwale lɛ atee. . . . Nɔ ni yeɔ Kpaŋmɔ Hee lɛ mli shihilɛ kɛ susumɔ fɛɛ nɔ ji hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ gbohiiashitee lɛ mli. . . . Akɛ gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ, ni egbo diɛŋtsɛ lɛ baa wala mli ekoŋŋ kɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ nibɔɔ nitsumɔ hee nɔ.”

Gbohiiashitee​—Kɛmiiya Nɛgbɛ?

11, 12. (a) Mɛni ji Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha adesai kɛ shikpɔŋ nɛɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ esu tsɔɔ yɛ akɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ tsakeko?

11 Beni Nyɔŋmɔ bɔ adesai lɛ, ekɛ shikpɔŋ lɛ ha amɛ akɛ amɛ naanɔ shia, ni eto yiŋ ni akɛ gbɔmɛi aweku ni ji jalɔi ayi shikpɔŋ nɛɛ nɔ obɔ. (1 Mose 1:​26-28; Lala 115:16) Biblia lɛ wieɔ Yehowa he akɛ “mɔ ni shɔ shikpɔŋ lɛ, ni efee ni ekɛma shi, ni ebɔɔɔ lɛ efolo, shi eshɔ lɛ ni ahi nɔ.”​—Yesaia 45:⁠18.

12 Yɛ afii akpei abɔ emuu ni ayeee kɛ gbele ni ba kɛjɛ gbɔmɔ atuatsemɔ lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eka he eji Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ shikpɔŋ lɛ afee gbɔmɔ naanɔ shia: “Jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ ni amɛaahi nɔ daa.” (Lala 37:29) “Ajɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ, shi amɛaaye shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Mateo 5:⁠5) No hewɔ lɛ, beni Yesu kɛ gbohii lɛ ba wala mli ekoŋŋ lɛ, shikpɔŋ nɛɛ diɛŋtsɛ nɔ etee amɛ shi kɛba lɛ, ni mɛi krokomɛi yoo amɛ amrɔ nɔŋŋ akɛ aŋkroaŋkroi ni gboi lɛ. Enɛ maa nɔ mi akɛ, akɛ gbohii lɛ baaba wala mli yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi koni amɛna hegbɛ ni amɛhi nɔ kɛya naanɔ. (Kpojiemɔ 20:​12, 13) Enɛ baaha Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha adesai kɛ shikpɔŋ lɛ aba mli.​—Yesaia 46:​9-11; 55:​11; Tito 1:​1, 2.

13. Mɛɛ sane ni mli wa kristendom sɔlemɔi lɛ ahiɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsɔ nɔ amɛtsu he nii yɛ?

13 Shi, akɛni Kristendom sɔlemɔi lɛ heɔ susuma ni gbooo amɛyeɔ hewɔ lɛ, ekɛ sane ni mli wa bafɔɔ amɛnɔ: Te amɛaafee tɛŋŋ ni amɛaaha “gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ” shitee, ni Yesu fee he nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ susuma ni gbooo ni yɔɔ ŋwɛi loo hɛl momo po lɛ aaakpa gbee hu? The Catholic Encyclopedia lɛ kɛɔ akɛ: “Fourth Lateran Council lɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɛi fɛɛ, mɛi ni hiɛ yɔɔ nyam kɛ mɛi ni bɛ nyam ‘baate shi ekoŋŋ kɛ amɛgbɔmɔtsei ni amɛhiɛ bianɛ lɛ.’” Ekɛfata he akɛ: “Akɛni gbɔmɔtso lɛ ji susuma lɛ hefatalɔ yɛ enɔ fɔŋ feemɔi amli, kɛ enaanyo yɛ sui kpakpai amli hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ jalɛsaneyeli biɔ ni gbɔmɔtso lɛ ana susuma lɛ toigbalamɔ kɛ enyɔmɔwoo lɛ mli gbɛfaŋnɔ.” Yɛ hemɔkɛyeli nɛɛ naa lɛ, gbɔmɔtso lɛ baafata susuma lɛ he yɛ ŋwɛi loo hɛl. Kɛyashi mɛɛ be sɛɛ jɛkɛmɔ? Wolo lɛ kɛɔ akɛ, “akɛ shihilɛ ni gbele bɛ mli baaha krɔŋkrɔŋbii lɛ kɛ eshafeelɔi agbɔmɔtsei ni atee amɛ shi lɛ.”

14. Mɛni niŋmalɔ ko ni ji Jesuit osɔfo kɛɛ akɛ no ji nɔ ni jɛɔ bɔ ni Kristendom susuɔ gbɔmɔtso lɛ shitee lɛ he ehaa lɛ mli baa?

14 Wɔkaneɔ yɛ wolo, The Future Life, ni Jesuit osɔfo J. C. Sasia ŋma lɛ mli akɛ: “No hewɔ lɛ ŋwɛi shihilɛ baafee miishɛɛ nɔ hu kɛtsɔ [gbɔmɔtso Iɛ ni aha ekɛ susuma lɛ efee ekome lɛ] henumɔi ni awo hiɛ nyam lɛ nɔ.” Wolo nɛɛ wie yɛ gbɔmɔtsei ni kɛ amɛsusumai efee ekome yɛ hɛl lɛ he akɛ: “Adesa gbɔmɔtso lɛ henumɔ fɛɛ henumɔ baana lɛ diɛŋtsɛ etoigbalamɔ pɔtɛɛ ko yɛ hɛl, yɛ [gbɔmɔtso] lɛ shitee lɛ sɛɛ . . . Abaapiŋ henumɔ loo nɔ-mli-mɔmɔ titri, ejaakɛ heloo lɛ mli eshai titri nɔ mɛi ni hiɛ bɛ nyam lɛ tɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ. . . . Amɛgbɔmɔtsei lɛ ni amɛkɛbaafee ekome lɛ baaha amɛna piŋmɔi kɛ haomɔi krokomɛi amɛfata he.”

15. Mɛni hewɔ eji musubɔɔ akɛ mɔ ko aaatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ piŋɔ gbɔmɛi yɛ hɛl la mli kɛyaa naanɔ lɛ?

15 No hewɔ lɛ, wɔŋjalɔi asusumɔ ni kɔɔ susuma ni gbooo lɛ he ni amɛkpɛlɛ nɔ lɛ gbele gbɛ koni Kristendom akpɛlɛ wɔŋjalɔi asusumɔ ni kɔɔ susumai ni afeɔ amɛ niseniianii​—kɛ amɛgbɔmɔtsei po​—yɛ hɛl kɛmiiya naanɔ lɛ nɔ. Ni kɛlɛ, Yehowa wie yɛ blema nifeemɔ ni ji gbekɛbii ni akɛ amɛ shaa afɔlei ahaa apasa nyɔŋmɔi lɛ ahe akɛ: “Amɛkɛ la shaa amɛbii lɛ amɛŋɔfeɔ shaa afɔlei amɛhaa Baal, nɔ ni mifako, ni miwieko he hu, ni esaa ebako mijwɛŋmɔ mli lɛ.” (Yeremia 19:⁠5) No hewɔ lɛ eji musubɔɔ akɛ aaatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ feɔ mɛi niseniianii kɛyaa naanɔ, yɛ be mli ni lɛ diɛŋtsɛ e-Wiemɔ lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ abaakpata efɔŋfeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ ahiɛ, ni amɛbɛ shihilɛ mli kwraa lɛ. “Mɔ fɛɛ mɔ [susuma fɛɛ susuma] ni boŋ nakai gbalɔ [Yesu] lɛ toi lɛ, aaakpata ehiɛ kwraa kɛaajɛ maŋ lɛ mli.”​—Bɔfoi lɛ Asaji 3:​23; kwɛmɔ Mateo 10:​28; Luka 17:​27; Yohane 3:​16; 2 Petro 2:​12; Yuda 5 hu.

Shihilɛ ni Gbele Bɛ Mli

16. Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ shihilɛ ni gbele bɛ mli he.

16 Shi, ani Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ abaaŋɔ adesai komɛi kɛya ŋwɛi ni amɛyahi shi yɛ jɛmɛ akɛ mɛi ni gbooo? Hɛɛ etsɔɔ nakai. Shi enɛ kɔɔɔ adesai asusumai ni gbooo he nɔ ko. Shihilɛ ni gbele bɛ mli lɛ baa kɛjɛɔ mɔ ni ateeɔ lɛ shi akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ (taakɛ afee Yesu) lɛ mli, shi jeee kɛmiijɛ susuma ko ni eyɔɔ ni gbooo ni hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ mli. Akɛ wɔsɛɛ be mli nyɔmɔwoo ni ji shihilɛ ni gbele bɛ mli haa anɔkwafoi komɛi, gbɔmɛi ni tamɔ Kristo ni amɛnine baashɛ enɛ nɔ yɛ be mli ni Kristo ba Maŋtsɛyeli hewalɛ mli yɛ ŋwɛi lɛ, shi jeee beni Kristo kwɔ kɛtee ŋwɛi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ sɛɛ nɔŋŋ.​—Lala 110:1; 1 Korintobii 15:​53, 54.

17. Mɛi enyiɛ baana shihilɛ ni gbele bɛ mli, ni mɛɛ gbɛfaŋnɔ amɛnaa yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ mli?

17 Kɛfata he lɛ, adesai aweku lɛ mlibii fioo ko pɛ akɛ nakai hiɛnɔkamɔ lɛ ha. Yesu tsɛ mɛnɛɛmɛi akɛ “asafoku bibioo.” (Luka 12:32) Ateeɔ nɛkɛ kuu nɛɛ, ni amɛyibɔ ji 144,000 lɛ shi kɛyaa ŋwɛi wala mli akɛ mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ wala ni gbele bɛ mli, ni amɛkɛ Kristo aye shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ eŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli. (2 Petro 3:​13; Kpojiemɔ 7:4; 14:​1, 4; 20:⁠4) Yɛ be ni sa mli lɛ, adesai ni eye emuu baahi shikpɔŋ ni amɛbaaye nɔ lɛ nɔ, ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ amɛyibɔ baafee akpekpei toi akpei abɔ. Adesai nɛɛ ateŋ mɛi pii baafee mɛi ni baa shikpɔŋ nɔ yɛ “gbohiiashitee . . . ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi” yɛ mli lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 24:15) Kɛlɛ, mɛi krokomɛi yɛ ni baana wala yɛ jeŋ hee lɛ mli ni fataaa mɛi ni ateɔ amɛ shi kɛjɛɔ gbohii ateŋ lɛ ahe. Namɛi ji mɛi krokomɛi nɛɛ?

“Egboŋ Gbi Ko Gbi Ko Kɛaatee Naanɔ”

18. Mɛɛ naakpɛɛ sane ko Yesu gba kɛfata mɛi ni egboi lɛ ashitee hiɛnɔkamɔ lɛ he?

18 Yɛ be mli ni hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ kɛha gbohii lɛ ji shitee lɛ, hiɛnɔkamɔ kroko ni yɔɔ naakpɛɛ hu yɛ, yɛ wɔbe nɛɛ mli. Ekɔɔ nɔ ni Yesu tee nɔ ekɛɛ Marta lɛ he. Yɛ be mli ni ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni heɔ minɔ eyeɔ lɛ, kɛji egbo tete lɛ, ehiɛ aaaka [yɛ gbohiiashitee lɛ mli]” lɛ, Yesu kɛfata he akɛ, “ni mɔ fɛɛ mɔ ni hiɛ ka ni eheɔ minɔ eyeɔ lɛ, egboŋ gbi ko gbi ko kɛaatee naanɔ.” (Yohane 11:​25, 26) Yesu gba nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ yɛ naagbee wiemɔ nɛɛ mli: Be ko baaba ni ehe ehiaŋ ni gbɔmɛi ni yɔɔ wala mli lɛ agboi! Shi mɛɛ be enɛ baaba?

19. (a) Mɛɛ be mli hiɛnɔkamɔ akɛ agboŋ dɔŋŋ lɛ baaba mli yɛ? (b) Te Biblia lɛ tsɔɔ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛgboiŋ dɔŋŋ lɛ mli ehaa tɛŋŋ?

19 Amrɔ nɛɛ​—wɔgbi nɛɛ​—ji be ni nakai shiwoo lɛ baaba mli! Odaseyelii lɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ wɔbɛŋkɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ he kpaakpa. (Mateo 24:​3-14; 2 Timoteo 3:​1-5, 13) No hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ, mɛi ni tsɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ mli lɛ yɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ amɛbaaje gbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli ni amɛya nɔ amɛbote Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli hiɛkalɔi​—ni amɛgbooo kwraa! Awie mɛnɛɛmɛi ahe yɛ Kpojiemɔ 7:​9, 14 akɛ “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane ni jɛ jeŋ maŋ fɛɛ jeŋ maŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli . . . ni jɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli,” ni Nyɔŋmɔ ebaa amɛyi yɛ hemɔkɛyeli ni amɛjieɔ lɛ kpo lɛ hewɔ. Yesu wie ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛkpatamɔ ni baa lɛ he akɛ “amanehulu babaoo . . . ni anako nɔ da kɛjɛ je lɛŋ shishijee mli kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ, ni asaŋ anaŋ enɔ gbi ko gbi ko dɔŋŋ.”​—Mateo 24:​21; kwɛmɔ Abɛi 2:​21, 22; Lala 37:​10, 11, 34 hu.

20, 21. Gbɔmɛi akpekpei abɔ miitsɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo mli hemɔkɛyeli ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni he ehiaŋ amɛteaŋ mɛi pii?

20 Asafo babaoo lɛ ni sumɔɔ ni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ ateŋ akpekpei abɔ miitsɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ shiwooi lɛ amli kɛ agbɛnɛ yɛ mɔ ni ekɛ hewalɛ eha lɛ akɛ efee “shitee lɛ kɛ wala lɛ” ni ji Yesu Kristo mli yɛ jeŋ fɛɛ. Ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ, ni amɛkɛ nu mli baptisimɔ efee enɛ he okadi. (Mateo 28:​19, 20) Amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ amɛ yiwalaheremɔ lɛ jɛ “Nyɔŋmɔ ni ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ kɛ toobi lɛ,” ni ji Yesu Kristo.​—Kpojiemɔ 7:⁠10.

21 Gbohiiashitee he ebahiaŋ asafo babaoo lɛ mlibii ni jeɔ je nɛɛ naagbee lɛ mli lɛ, ejaakɛ ‘amɛgboiŋ gbi ko gbi ko kɛaatee naanɔ’! Ani ooto gbɛjianɔ koni ofee nɛkɛ kuu nɛɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ kome? Kɛji nakai ni lɛ, belɛ mɛɛ hegbɛ ni ekaaa ni yɔɔ naakpɛɛ ka ohiɛ nɛkɛ​—akɛ oooje Satan gbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ naagbee lɛ mli ni oyabote jalɛ be hee ni kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni yeɔ emuu kɛ naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ aaabaha bo lɛ mli! (Luka 23:​43; Kpojiemɔ 21:​4, 5) Kɛ okase nɔ ni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji ni otee nɔ yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, obaajie ohe kpo otsɔɔ akɛ ‘ojeee mɔ ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli.’ Bo hu obaana “hemɔkɛyeli ni hereɔ susuma yiwala.”​—Hebribii 10:​39; 1 Yohane 2:​15-17; Kpojiemɔ 7:⁠15.

Sanebimɔi Kɛha Emlitii

◻ Mɛni ji anɔkwale hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ kɛha gbohii lɛ?

◻ Mɛni hewɔ Kristendom hemɔkɛyeli yɛ gbɔmɔtso Iɛ shitee Iɛ mli Iɛ ji nɔ ko ni gbeɔ ◻ Nyɔŋmɔ he guɔ lɛ?

◻ Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ shihilɛ ni gbele bɛ mli he?

◻ Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ gbɔmɛi baanyɛ ana ŋmɛnɛ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje