Kielégítő élet – csupán álom?

EGY fejlett országban egy fényűzően berendezett ház talán a kényelem és a jómód látszatát kelti. De vajon mit tapasztalunk, ha belépünk az ajtón? A légkör feszült és gondterhelt. A tizenéves gyermekek a szüleiknek csak mogorva „igennel” vagy „nemmel” felelnek. Az anya sóvárogva várja, hogy a férje odafigyeljen rá. Az apa viszont egyszerűen csak azt szeretné, hogy békén hagyják. Ennek a házaspárnak az idős szülei, akik egyedül élnek valahol másutt, vágynak a család társaságára, mivel már hónapok óta nem látták egymást. Ezzel szemben vannak olyan családok is, melyek hasonló nehézségekkel küszködnek, de képesek megoldani a gondjaikat, és igazán boldogok. Kíváncsi vagy rá, miért?

² Nézzünk meg a világnak talán más részén, egy fejlődő országban élő családot. Mind a hét családtag egy düledező viskóban lakik. Fogalmuk sincs, mikor jutnak legközelebb ennivalóhoz – ez sajnos arra emlékeztet, hogy az ember még mindig nem tudta megszabadítani a világot az éhezéstől és szegénységtől. De azért sok olyan család is él a földön, amely úgy tud szembenézni a szegénységgel, hogy közben mégis örömteli marad. Vajon miért?

³ Még a gazdag országokban is felmerülhetnek anyagi gondok. Egy japán család akkor vette meg a házát, amikor a szappanbuborék-szerű gazdasági fellendülés elérte csúcspontját. Bízva abban, hogy keresetük a jövőben csak emelkedni fog, jelzálogkölcsönt vettek fel magas részletfizetéssel. Ám amikor a „szappanbuborék” szétpukkant, többé már nem tudták fizetni a részleteket, és így kénytelenek voltak eladni a házat, jóval alacsonyabb áron, mint amennyiért ők vették. Bár már nem abban a házban laknak, a család még mindig fizeti érte a tartozását. A terheket csak fokozza, hogy olyan számlák kifizetésével is küszködnek, melyek a hitelkártyák ésszerűtlen felhasználásából származnak. Az apa lovakra köt fogadásokat, a család pedig egyre inkább elmerül az adósságokban. Mindazonáltal sok család kiigazításokat tett, és ez boldogságot eredményezett. Szeretnéd tudni, hogyan?

⁴ Függetlenül attól, hol élsz, az emberi kapcsolatok állandó gyötrelem forrásai lehetnek, melyek miatt az élet minden, csak éppen nem kielégítő. A munkahelyeden rosszindulatú pletyka célpontjává válhatsz. A sikereid irigységet kelthetnek másokban, és emiatt talán igazságtalan bírálat áldozata leszel. Valaki, akivel nap mint nap kapcsolatban állsz, talán az idegeidre megy az arrogáns természetével. Lehet, hogy a gyerekedet terrorizálják, zaklatják vagy semmibe veszik az iskolában. Ha egyedülálló szülő vagy, tudod, hogy ez nem könnyíti meg a helyzeted, amikor a másokkal való kapcsolatodról van szó. Mindezek a gondok napjainkban csak növelik a stresszt sok férfi és nő életében.

⁵ A stressz hatásai az idők folyamán szép csendben felhalmozódhatnak, mígnem váratlanul összeroskad alattuk az ember. Ezért hívják a stresszt csendes gyilkosnak, a krónikus stresszt pedig lassú méregnek. „Napjainkban a stressz, illetve az abból eredő betegségek a világnak szinte minden részén érintik a dolgozó embereket” – mondja Robert L. Veninga professzor a Minnesotai Egyetemről. Állítólag a stresszel összefüggő betegségekre évente 200 milliárd dollárt fordítanak az Egyesült Államok költségvetéséből. A stresszt még Amerika legújabb „exportcikkének” is nevezik, és a világ sok jelentősebb nyelvén lehet hallani a „stressz” szóra vonatkozó utalásokat. Ha stressznek vagy kitéve, és nem sikerül elvégezned a betervezett teendőidet, bűntudat alakulhat ki benned. Egy mostanában készült tanulmány arról számol be, hogy egy átlagember naponta két óra hosszat küszködik a bűntudat érzésével. Némelyek mégis képesek megküzdeni a stresszel, és sikeressé tudják tenni az életüket.

⁶ Hogyan küzdhetsz meg az ilyen mindennapi gondokkal, és élhetsz kielégítő életet? Néhányan „segíts magadon” témájú könyvekhez fordulnak tanácsért, vagy pedig a szakemberek által írt kiadványokhoz. Vajon megbízhatóak ezek a könyvek? Dr. Benjamin Spock, akinek a gyermeknevelésről szóló könyvét 42 nyelvre fordították le, és közel 50 millió példányban terjesztették el, egyszer kijelentette: „ma Amerikában az a leggyakoribb gond a szülőknél, hogy. . . képtelenek a határozottságra.” Majd azzal folytatta, hogy a szakemberek, beleértve őt magát is, nagymértékben felelősek ezért. Bevallotta: „Csak túl későn ismertük fel, mennyire aláástuk a szülők önbizalmát, amikor azt éreztettük velük, hogy mindent jobban tudunk náluk.” Nos hát, ezek után talán felmerül bennünk a kérdés: „Kinek a tanácsát követhetjük biztonsággal, hogy kielégítő életet élhessünk már most és a jövőben is?”