Néhány jó tanács, hogyan éljünk kielégítő életet

HOVA fordulsz tanácsért, amikor valamilyen nehézséggel kerülsz szembe? Lehet, hogy egy bizalmas barátodhoz vagy pedig egy tapasztalt tanácsadóhoz. Az is segíthet, ha az ember forrásanyagok után kutat, például egy könyvtárban. De támaszkodhatunk „nagyanyó bölcsességére” is, ahogyan néhány keleti ember nevezi azt, amikor valaki a hosszú évek tapasztalatából merít. Bármelyik módszert részesíted is előnyben, jól teszed, ha figyelembe veszel olyan magvas, bölcs gondolatokat, melyek értékes tanácsokat adnak a nehézség megoldásához. Íme egy kis ízelítő olyan építő tanácsokból, melyeket hasznosnak fogsz találni.

² Családi élet: Sok szülő aggódik amiatt, hogy gyermekeit olyan világban kell felnevelnie, melyben lépten-nyomon káros hatások érik őket. Segíthet, ha figyelembe veszed a következő tanácsot: „Neveld fel a fiút a számára megfelelő út szerint, még amikor megöregszik, akkor sem tér el attól.”¹ A gyermekeknek, miközben felnőnek, szükségük van egy „útra”, vagyis erkölcsi normákra, melyeknek meg kell hogy feleljenek. Egyre több szakember ismeri fel, mennyire fontos hasznos szabályokat felállítani a gyermekeknek. A bölcs szülői irányítás biztonságérzettel tölti el a gyermekeket. Ezenfelül: „A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.”² „A vessző” a szülői hatalomra utal, melyet szeretettel kell gyakorolni azzal a céllal, hogy visszatartsák a gyermeket attól, hogy rossz útra térjen. Az ilyesfajta hatalom gyakorlásához nem tartozik hozzá, hogy bármi módon is bántalmazzák a gyermeket. A szülőknek szóló tanács így hangzik: „ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy elcsüggedjenek.”³

³ A család boldogságának az alapja a férj és a feleség közötti jó kapcsolat. Mire van szükség az ilyen kapcsolathoz? „Úgy szeresse egyenként mindenki a feleségét, mint önmagát; másfelől a feleségnek mélységes megbecsüléssel kell lennie a férje iránt.”⁴ A szeretet és a megbecsülés kenőolajként hat a család működésére. A gondolatcsere elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a tanács beváljon, mivel „hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács [bizalmas megbeszélés, »NW«]”.⁵ A meghitt gondolatcsere előmozdítása érdekében törekednünk kell arra, hogy jobban megértsük a házastársunk érzéseit azáltal, hogy kipuhatoljuk, miként érez is valójában. Bölcsen tesszük, ha gondolunk arra, hogy „mély víz a férfiúnak [vagy nőnek] elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt”.⁶

⁴ Sok idős embert magára hagynak a gyermekei, még azokban az országokban is, ahol a gyermeki szeretet egykor íratlan szabály volt. Ezek az idősek aztán nagyon magányosnak érzik magukat kései éveikben. Ezért nem ártana, ha a gyermekeik elgondolkodnának ezeken a bölcs szavakon: „Tiszteld apádat és anyádat.”⁷ „Meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.”⁸ „A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.”⁹ Fontos viszont, hogy az idősödő szülők pozitív gondolkodásúak legyenek és kezdeményezők a szeretetteljes kapcsolatok kialakításában. „Aki elkülöníti önmagát, az a saját önző vágyát hajszolja; minden gyakorlati bölcsesség ellen kifakad.”¹⁰

⁵ Alkoholfogyasztás: Igaz, hogy „a bor vídámítja meg az élőket”¹¹, és a szeszes italok fogyasztása talán lehetővé teszi, hogy „ne gondoljon [az ember] tovább nyomorúságára”.¹² Viszont ne feledd: „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!”¹³ Gondolj a túlzott alkoholfogyasztás következményeire: „De végül [a bor] megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig össze-vissza beszélsz. . . . Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.”¹⁴ Míg a szeszes italok mértékletes fogyasztása hasznos lehet, mindig vigyáznunk kell, nehogy visszaéljünk velük.

⁶ A pénzzel való gazdálkodás: Bizonyos esetekben elejét vehetjük az anyagi gondoknak, ha bölcsen gazdálkodunk a vagyonunkkal. Figyeld meg a következő tanácsot: „Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak. Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.”¹⁵ Ha kerüljük az alkoholizmust és a kábítószerezést, valamint olyan szokásokat is, mint amilyen a szerencsejáték, akkor a pénzünket arra tudjuk használni, hogy megfelelőképpen gondoskodjunk családunkról. Mégis sokan túllépik anyagi kereteiket, végül pedig keményen kell dolgozniuk azért, hogy a tartozásaikat valahogyan vissza tudják fizetni. Néhányan még kölcsönt is felvesznek, csak hogy vissza tudják fizetni egy másik kölcsön kamatait. Segít, ha észben tartjuk a következő bölcs szavakat: „a ki. . . hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.”¹⁶ Megkérdezhetnénk magunktól: „Vajon valóban szükségem van azokra, amiket talán szívesen megvennék? Hány meg hány dolgot teszek félre úgy, hogy csak pár alkalommal használtam?” Egy rovatvezető ezt írta: „Az ember szükségletei csekélyek – óhajai viszont megszámlálhatatlanok.” Figyeljük csak, mit mondanak ezek a bölcs szavak: „semmit sem hoztunk a világba, és ki sem vihetünk semmit. Így hát, ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, elégedettek leszünk ezekkel. . . .a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek. . . mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat.”¹⁷

⁷ A szorgalom sokban hozzájárul az anyagi gondok megoldásához. „Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! . . . Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed.”¹⁸ A gondos tervezés és a pénz ésszerű beosztása ugyancsak hasznos: „ki az közületek, aki, ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, és nem számítja ki a költségeket, hogy lássa, telik-e neki arra, hogy elkészüljön vele?”¹⁹

⁸ De mi a helyzet akkor, ha nem mi tehetünk arról, hogy szegénységben élünk? Például egy gazdasági válság miatt munkanélkülivé válhatunk, pedig készek vagyunk keményen dolgozni. Vagy éppenséggel olyan országban élünk, ahol a legtöbb ember a létminimum alatt él. Mit lehet ilyenkor tenni? „A bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.”²⁰ Ezenkívül gondolkodjunk el ezen a megfigyelésen: „Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos [munkájához értő, »NW«] embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.”²¹ Kitanulhatnánk olyan szakmákat, melyek hozzásegítenek ahhoz, hogy munkát találjunk?

⁹ A következő jó tanács talán ellentmondásosan hangzik, ennek ellenére igazán hatékony: „Gyakoroljátok az adakozást, és nektek is adni fognak. . . . Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek viszonzásul.”²² Ez nem olyanfajta adakozást jelent, amikor viszonzást várnak cserébe. A tanács inkább az, hogy nagylelkű szellemet fejlesszünk ki: „A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.”²³ Ha a szükség idején megosztjuk másokkal, amink van, azzal elmélyítjük az adakozás szellemét, mely végül talán a mi javunkra válik.

¹⁰ Emberi kapcsolatok: Egy bölcs király a következőt figyelte meg: „láttam minden kemény munkát, és a munkában való minden előmenetelt, hogy az csak egyiknek versengését jelenti a másikkal szemben; ez is hiábavalóság és hajsza a szél után.”²⁴ A versengés sok embert vitt rá arra, hogy ésszerűtlenül cselekedjen. Valaki meglátja, hogy a szomszédjának 80 centiméteres képernyő-átmérőjű tévéje van, és már siet is, hogy vegyen magának egy 90 centimétereset, pedig a saját készüléke a maga 70 centiméteres átmérőjével éppen olyan jól működik. Az ilyen versengés valóban hiábavalóság, akárcsak a szél utáni hajsza – sok hűhó semmiért. Vajon nem így látod?

¹¹ Megsértődhetünk azon, amit mások mondtak nekünk. De figyeld csak meg a következő jó tanácsot: „Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.”²⁵ Igaz, vannak esetek, amikor joggal érezhetünk haragot valami miatt. „Haragudjatok – mondja megértően egy ókori író –, ámde ne vétkezzetek; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok.”²⁶ De hogyan küzdhetjük le magunkban a harag erőteljes érzését? „Az értelmes biztosan lelassítja a haragját, és díszére válik, ha elnézi a hibákat.”²⁷ Megértésre van szükség. Megkérdezhetnénk magunktól: „Vajon miért viselkedett így? Voltak enyhítő körülmények?” A megértés mellett vannak még olyan tulajdonságok, melyeket kifejleszthetnénk magunkban, hogy leküzdjük a haragot. „Öltsétek magatokra a könyörület gyöngéd vonzalmát, a kedvességet, az elmebeli alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést. Továbbra is viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készséggel, ha valakinek panaszra van oka a másik ellen. . . . Mindezek mellett pedig öltsétek magatokra a szeretetet, mert az tökéletes köteléke az egységnek.”²⁸ Igen, a szeretet sok nézeteltérést elsimít az emberi kapcsolatokban.

¹² Mégis, van egy „kicsiny tag”, mely útjában áll a békés emberi kapcsolatok megőrzésének: a nyelv. Mennyire igazak ezek a szavak: „A nyelvet. . . egyetlen ember sem tudja megszelídíteni. Zabolátlan, ártalmas dolog, tele van halálos méreggel.”²⁹ És ez a tanács is igazán figyelemreméltó: „Minden embernek gyorsnak kell lennie a hallásra, lassúnak a szólásra, lassúnak a haragra.”³⁰ Vigyáznunk kell viszont, hogy ne arra használjuk a nyelvünket, hogy féligazságokat mondjunk a látszólagos béke kedvéért. „A ti »igen« szavatok jelentsen csak igent, a »nemetek« nemet; mert ami ezeken felül van, a gonosztól van.”³¹

¹³ Hogyan ápolhatunk másokkal jó kapcsolatot? Figyeljük meg ezt az alapigazságot: ’ne csak a magatok dolgain tartsátok szemeteket személyes érdeklődéssel, hanem a többiekéin is.’³² Így a sokak által aranyszabálynak hívott alapelvnek megfelelően élhetünk: „Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, nektek is hasonlóképpen meg kell tennetek velük.”³³

¹⁴ Stressz: Hogyan őrizhetjük meg érzelmi egyensúlyunkat ebben a világban, mely tele van stresszel? „A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.”³⁴ Könnyen elveszíthetjük a „vidám elmét”, ha azt látjuk, hogy mások semmibe veszik azt, ami a mi szemünkben helyesnek tűnik. Mégis, jól tesszük, ha emlékezetünkben tartjuk ezeket a szavakat: „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?”³⁵ Az élet gondjai viszont folyton sújthatnak minket. Mit lehet ilyenkor tenni? Gondoljunk csak a következőre: „Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.”³⁶ Elmélkedhetünk a „jó szón”, a kedves, bátorító szavakon. Ha az elkedvetlenítő körülmények ellenére is derűlátóak vagyunk, annak még az egészségünkre is jótékony hatása lehet: „A vidám elme jó orvosságul szolgál.”³⁷ Ha levertek vagyunk, mivel úgy tűnik, mások nem törődnek velünk, ezt a receptet is kipróbálhatjuk a gyakorlatban: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”³⁸ Pozitív gondolkodással legyőzhetjük majd a stresszt, mely nap mint nap ér minket.

¹⁵ Gondolod, hogy az imént említett bölcs szavak a te esetedben is beválnának, aki a XXI. században élsz? Az igazat megvallva, ezek egy ősi könyvben, a Bibliában találhatók meg. De hát miért a Bibliát vizsgáljuk meg a bölcsesség egyéb forrásai helyett? Többek között például azért, mert a Bibliában található alapelvek kiállták az idők próbáját. Vegyük például Jaszuhirót és Kajokót, akik részt vettek egy női felszabadító mozgalomban. Csak azért házasodtak össze, mivel Kajoko terhes lett Jaszuhirótól. Ám az anyagi gondok miatt, és mivel úgy érezték, nem illenek egymáshoz, hamarosan elváltak. Később, egymás tudta nélkül, mindketten elkezdték tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Mindketten észrevették, milyen jelentős változások történtek a másik életében. Jaszuhiro és Kajoko úgy döntött, hogy újra házasságot köt. Bár az életük most sem mentes a gondoktól, már ott vannak előttük a bibliai alapelvek, hogy azok szerint éljenek, és mindketten hajlandók engedni annak érdekében, hogy megoldják a gondjaikat. Jehova Tanúi között tapasztalni fogod, milyen nagyszerű eredményekkel jár az, ha valaki alkalmazza a bibliai alapelveket az életében. Akár részt is vehetnél valamelyik összejövetelükön, hogy megismerkedj olyan emberekkel, akik igyekeznek a Biblia szerint élni?

¹⁶ A fent idézett tanácsok csupán ízelítőt adnak a gyakorlatias bölcsességnek abból a kifogyhatatlan forrásából, melyet a Bibliában, a felvilágosításnak ebben a kincsesbányájában találhatsz meg. Megvan az oka annak, amiért Jehova Tanúi készek alkalmazni a bibliai alapelveket az életükben. Miért ne járnál utána, milyen okok húzódnak meg e mögött a készség mögött, és miért ne ismernél meg néhány alapvető tényt a Bibliáról?