December

Vajon az etióp udvari tisztviselő készen állt rá, hogy megkeresztelkedjen? Gondolj arra, hogy azért járt Jeruzsálemben, „hogy részt vegyen Isten imádatában” (Csel 8:27). Ebből nyilvánvaló, hogy prozelita volt, vagyis olyan személy, aki áttért a zsidó hitre. Kétségtelenül már sok mindent tanult Jehováról a Héber iratokból, ám igyekezett még többet megtudni. Amikor Fülöp találkozott vele az úton, éppen Ézsaiás próféta írásait olvasta (Csel 8:28). Igyekezett elmélyíteni az ismereteit. Megtette a hosszú utat Etiópiából Jeruzsálembe Jehova templomához. Nagyon fontos tanításokat ismert meg Fülöptől, köztük azt is, hogy ki a Messiás (Csel 8:34, 35). A Jehova és Jézus iránti szeretete miatt nagyon fontos lépésre szánta el magát: arra, hogy megkeresztelkedik, és Jézus követője lesz. Fülöp látta, hogy készen áll, ezért meg is keresztelte. w23.03 11:3-6

Ha nem mondunk igazat, nem tudunk örömet szerezni Jehovának (Péld 6:16, 17). Bár a világban a legtöbben ártalmatlan dolognak tartják a hazugságot, mi ragaszkodunk hozzá, hogy úgy gondolkodjunk erről, ahogyan Jehova (Zsolt 15:1, 2). Ezért nemcsak a nyilvánvaló hazugságot kerüljük, hanem azt is, hogy szándékosan úgy fogalmazzunk, hogy a másik téves következtetést vonjon le. A pletykálkodást is kerülnünk kell (Péld 25:23; 2Tessz 3:11). Ha egy beszélgetés kezd rossz irányba tartani, igyekszünk pozitívabb témára terelni a szót. Mivel ebben a világban elterjedt a csúnya beszéd, komoly munkát igényel, hogy a beszédünkkel dicsőíteni tudjuk Jehovát a szolgálatban, az összejöveteleken, vagy bármilyen más helyzetben. De megéri az erőfeszítést, hiszen Jehova biztosan megáldja az igyekezetünket. Már alig várjuk az új világot, ahol sokkal könnyebb lesz neki tetszően beszélnünk (Júd 15). w22.04 15:18-20

Ha belegondolunk, mennyire szeret minket Jehova és Jézus, az arra indít, hogy viszonozzuk a szeretetüket (1Ján 4:10). És még inkább így érzünk, ha megértjük, hogy Jézus személy szerint értünk is meghalt. Pál apostol így fogalmazta meg, hogy személyes ajándéknak tekinti Jézus áldozatát: „hiszek Isten Fiában, aki szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal 2:20). Gondolj bele, mit jelent ez a te esetedben! Jehova látott benned valami jót, és a lehető legnagyobb árat fizette azért, hogy szoros kapcsolatban lehess vele (Ján 6:44). A váltságáldozat alapján magához vonzott, hogy a barátja lehess. Ezért őszintén gondold át a következőt: „Engem mire indít a Jehova és a Jézus iránti szeretet?” Az Isten és a Krisztus iránti szeretet arra ösztönöz bennünket, hogy szeressünk másokat (2Kor 5:14, 15; 6:1, 2). w23.01 5:6-7

A Bibliának kulcsszerepe van abban, hogy Jehova szándékával összhangban vállvetve szolgáljuk őt. Sok része úgy lett megírva, hogy csak az alázatos emberek érthetik meg (Luk 10:21). Az egész világon rengetegen olvassák ezt a könyvet. Azonban csak az alázatos emberek érthetik meg igazán, és csak ők tudják alkalmazni a tanácsait (2Kor 3:15, 16). Ez is Jehova bölcsességét bizonyítja. A Szentírás által nemcsak a népét mint egészet oktatja, hanem mindannyiunkat egyénenként is tanít és vigasztal. Amikor olvassuk a Szavát, érezhetjük, hogy mennyire törődik velünk (Ézs 30:21). Biztos veled is többször volt már olyan, hogy segítségért fordultál a Bibliához, és találtál egy gondolatot, ami pont neked szólt. De hogy lehet, hogy a Biblia személyre szabott segítséget tud adni, noha több millió embernek íródott? A válasz egyértelmű: ez is a Biblia szerzőjének, Jehova Istennek a páratlan bölcsességét bizonyítja (2Tim 3:16, 17). w23.02 6:8-10

Nagyon szeretjük Jehovát, ezért az a vágyunk, hogy a lehető legjobban lássuk el a szolgálatunkat. Ehhez viszont fontos, hogy célokat tűzzünk ki Jehova imádatában, például azt, hogy fejlődünk a keresztényi tulajdonságok kimutatásában, elsajátítunk hasznos képességeket, és keressük a módját annak, hogy másokat szolgáljunk. Mi ösztönözzön minket arra, hogy fejlődjünk Jehova szolgálatában? Egyrészt az, hogy ezzel örömet szerzünk égi Atyánknak. Ő nagyon boldog, ha a képességeinket teljes mértékben felhasználjuk a szolgálatában. Másrészt az is motiválhat minket, hogy így még inkább segíteni tudunk a testvéreinknek (1Tessz 4:9, 10). Bármilyen régóta legyünk is az igazságban, mindig tudunk fejlődni. w22.04 18:1-2

A politikai hatalmak hamarosan megtámadják Nagy Babilont, vagyis a hamis vallás világbirodalmát. Ezzel az eseménnyel fog megkezdődni a nagy nyomorúság. Vajon ennek hatására az emberek tömegesen csatlakoznak majd Jehova imádatához? Nem, sőt épp ellenkezőleg! A Jelenések 6. fejezetéből az derül ki, hogy akik elvetik Jehova uralmát, a politikai és a kereskedelmi rendszernél keresnek majd menedéket. Úgy fognak tekinteni rájuk, mintha védelmet nyújtó hegyek lennének. Azonban semmi jóra nem számíthatnak, ugyanis Jehova az ellenségeinek tekinti azokat, akik nem foglalnak állást az uralma mellett (Luk 11:23; Jel 6:15–17). A nagy nyomorúság alatt Jehova hűséges szolgái kitűnnek majd a környezetükből. Ahogy most, úgy akkor is egyedül ők fogják Jehova Istent szolgálni, és csak ők nem támogatják majd a vadállatot (Jel 13:14–17). w22.05 21:8-9

Isten népeként nem csak a királyságról szóló jó hírt kell hirdetnünk (Máté 24:14). Azokkal az angyalokkal is együtt kell működnünk, akik a Jelenések 8–10. fejezetei szerint csapások sorozatát hirdetik ki azok felett, akik elutasítják Isten királyságát. A Biblia jégesőhöz és tűzhöz hasonlítja ezt a szigorú üzenetet, mivel arról szól, hogy el fognak pusztulni azok az elemek, melyekre Sátán világa épül (Jel 8:7, 13). Az embereknek létfontosságú hallaniuk, hogy közel a vég. Így még változtathatnak az életükön, és túlélhetik Jehova haragjának napját (Sof 2:2, 3). Az üzenetünk egyáltalán nem népszerű, ezért bátorságra van szükségünk a hirdetéséhez. A végső ítéletüzenet pedig, amelyet a nagy nyomorúság alatt fogunk hirdetni, még erőteljesebb lesz (Jel 16:21). w22.05 19:18-19

Képzelj el egy keresztény házaspárt, akik szülővé válnak! Az évek során rengeteg előadást hallottak a gyereknevelésről. Ám ezeknek a bibliai gondolatoknak innentől kezdve nagyobb jelentőségük lesz a számukra, mivel most már ők is gyermeket nevelnek, ami óriási felelősség. Tehát amikor megváltozik az életünk, teljesen új megvilágításban láthatunk bizonyos bibliai alapelveket. Ezért is fontos, hogy az ókori Izrael királyaihoz hasonlóan életünk „minden napján” olvassuk a Bibliát, és elmélkedjünk rajta (5Móz 17:19). Szülők, óriási megtiszteltetés, hogy taníthatjátok a gyermekeiteket Jehováról. Ám nem elegendő pusztán ismeretet átadnotok nekik. Fontos, hogy meg is szerettessétek velük égi Atyánkat. w22.05 23:2-3

Nem elég csupán sajnálatot éreznünk egy bűnös életmód vagy egy elkövetett bűn miatt, késznek is kell lennünk változtatni a viselkedésünkön. Egy fontos tényező, amelyet Jehova figyelembe vesz a megbocsátáskor, hogy a vétkes hátat fordít-e a bűnének. Teljesen fel kell hagynia a bűnös viselkedésével, és vissza kell térnie Jehovához (Ézs 55:7). Változtatnia kell a gondolkodásán, hogy azt ne a világ, hanem Jehova formálja (Róma 12:2; Ef 4:23). Eltökéltnek kell lennie, hogy többé nem tér vissza a rossz útra (Kol 3:7–9). Természetesen elsősorban a Jézus váltságába vetett hitünk teszi lehetővé, hogy Jehova megbocsásson nekünk. Ha látja rajtunk, hogy őszintén igyekszünk változtatni a gondolkodásunkon és a tetteinken, akkor ennek a váltságnak az értékét ránk is alkalmazza, és megtisztít minket a bűneinktől (1Ján 1:7). w22.06 24:16-17

A történelem kezdetétől fogva jellemző, hogy az emberek ártanak egymásnak (Préd 8:9). Napjainkban sem nehéz példát találni erre. Vannak bűnözők, akik brutális tetteket hajtanak végre. A vezetők gyakran visszaélnek a hatalmukkal. Már az iskolában is zaklatják és fenyegetik egymást a gyerekek. És sajnos a családon belüli erőszak sem ritka. Tehát teljesen érthető, hogy elterjedt az emberektől való félelem. Hogyan igyekszik Sátán kihasználni ezt? Az a célja, hogy az emberektől való félelem miatt felhagyjunk a prédikálással és Jehova imádatával. Ezért gyakran arra indítja a kormányzatokat, hogy tiltsák be Jehova Tanúi munkáját, és üldözzék őket (Luk 21:12). A médiában és más fórumokon sokszor félrevezető információkat vagy szemenszedett hazugságokat terjesztenek rólunk. Akik elhiszik ezeket, gúnyolnak vagy akár tettlegesen bántalmaznak minket. Nem lepődünk meg azon, hogy Sátán ilyen módszerekhez folyamodik, hiszen már az első században is ezt tette a keresztényekkel (Csel 5:27, 28, 40). w22.06 26:10-11

Kik tartoznak majd a sokak közé, akik igazságossá válnak? A feltámadók, Armageddon túlélői, és nyilván azok is, akik az új világban születnek. Az 1000 év végére mindannyian tökéletessé válnak. Fontos megértenünk, hogy az, ha valaki tökéletes, önmagában még nem jelenti azt, hogy örökké élhet. Ádám és Éva is tökéletes volt, de ahhoz, hogy megkapják Jehovától az örök életet, először bizonyítaniuk kellett volna az engedelmességüket. Ám ahogy tudjuk, sajnos hűtlenek lettek (Róma 5:12). Mivel az 1000 év végére minden földön élő ember tökéletessé válik, ez vajon azt is jelenti, hogy örökké támogatni fogják Jehova uralmát? Vagy lesznek, akik Ádámhoz és Évához hasonlóan fellázadnak Isten ellen? Ennek mindenképp ki kell derülnie. w22.09 40:12-14

A világ katasztrofális állapotban van: a családok széthullanak, a társadalomra egyre inkább jellemző az önzés, az erőszak és a vezetőkkel szembeni bizalmatlanság. Nem csoda, hogy az emberek többsége borúsan látja a jövőt. De számunkra ezek az állapotok azt bizonyítják, hogy közel van egy jobb világ. A Bibliának az utolsó napokra vonatkozó próféciája pont ilyen állapotokról jövendölt. Egyetlen őszinte ember sem tagadhatja, hogy a 2Timóteusz 3:1–5 a szemünk láttára teljesedik. Ez alapján biztosak lehetünk benne, hogy Krisztus már uralkodik Isten királyságának az élén. De a Bibliában számos más prófécia is alátámasztja ezt. Ezek a jövendölések remekül kiegészítik egymást, akárcsak egy puzzle darabkái, és segítenek tisztán látnunk, hogy hol tartunk Isten időtervében. w22.07 28:1-2

A Covid19-járvány alatt útmutatást kaptunk, hogy hogyan tartsuk meg az összejöveteleket, és hogyan végezzük a prédikálómunkát. Egyik napról a másikra áttértünk arra, hogy videókonferencián keresztül tartsuk meg az összejöveteleket és a kongresszusokat. A tanúskodás elsődleges módja pedig a telefonálás, a levélírás és az üzenetküldés lett. A korlátozott lehetőségek ellenére Jehova támogatásával nagyon eredményesek vagyunk. Több fiókhivatal is arról számolt be, hogy jelentősen nőtt a hírnökök száma, és sok testvérnek voltak kiemelkedő élményei a szolgálatban. Néhányan talán úgy érezték, hogy a szervezet túlságosan óvatos intézkedéseket hozott a járvány alatt. De aztán bebizonyosodott, hogy ezek nagyon is észszerűek voltak. Ha elgondolkodunk azon, hogy Jézus milyen szeretettel vezet bennünket, az megerősíti az abba vetett hitünket, hogy bármit hoz is a holnap, számíthatunk Jehova és a Fia segítségére (Héb 13:5, 6). w22.07 29:15-16

Ha belegondolunk, mennyi nagyszerű dologról gondoskodik számunkra Jehova, az arra indít minket, hogy hálát adjunk neki az imáinkban. Köszönetet mondhatunk például azért, hogy milyen káprázatos színekben pompáznak a virágok, hogy milyen sokféle ízletes ételt kóstolhatunk meg, és hogy mennyire felüdítő a barátaink társaságában lenni. És Jehova mindezt azért biztosítja a számunkra, hogy boldogok legyünk (Zsolt 104:12–15, 24). De még ezeknél is értékesebb az, hogy mindent megad nekünk a hitünk erősítéséhez, és egy csodálatos reménységgel ajándékoz meg minket. Sajnos könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy hálát adjunk neki. Mi segíthet, hogy ez ne maradjon el? Például összeírhatnánk, mi mindent kértünk tőle az imáinkban, és aztán időről időre átnézhetnénk a listánkat, hogy lássuk, hogyan válaszolt nekünk. Utána pedig adjunk is hálát neki (Kol 3:15). w22.07 31:8-9

Tudjuk, hogy a Biblia tanulmányozásán kívül másra is szükség van. Élnünk kell az igazságot, vagyis alkalmaznunk azt, amit tanulunk. Csakis így fog minket boldoggá tenni az igazság ismerete (Jak 1:25). Hogyan mérhetjük le, hogy mennyire éljük az igazságot? Egy testvér azt javasolja, hogy időről időre vizsgáljuk meg, mi az, amiben már sikerült fejlődnünk a Biblia tanításainak köszönhetően, és min kell még változtatnunk. Pál apostol is hasonló gondolatot fogalmazott meg: „ahogyan már eddig is előrehaladást tettünk, úgy továbbra is haladjunk előre” (Flp 3:16). Gondoljunk bele, mennyi jó származik abból, hogy az igazságban járunk! Amellett, hogy jobbá teszi az életünket, örömet szerzünk Jehovának és a hittársainknak is (Péld 27:11; 3Ján 3). Igen, minden okunk megvan rá, hogy szeressük az igazságot, és éljük azt! w22.08 34:16-18

A vének úgy is kifejezhetik a szeretetüket Jehova és Jézus iránt, ha törődnek Jézus juhaival (1Pét 5:1, 2). Ez jól látszik abból, amit Jézus egyszer Péternek mondott. Miután az apostol háromszor megtagadta őt, biztosan nagyon vágyott rá, hogy valahogyan bizonyíthassa, hogy szereti. Aztán valamivel a feltámadása után Jézus ezt kérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter kétségkívül bármit megtett volna, hogy bizonyítsa az érzéseit. Jézus erre kérte őt: „Terelgesd a juhocskáimat” (Ján 21:15–17). Péter megfogadta Jézus felszólítását, és az élete hátralevő részében gyengéden törődött Jézus juhaival. Vének, hogyan bizonyíthatjátok, hogy ti is megszívlelitek Jézus szavait? Úgy, ha rendszeresen végzitek a pásztori munkát, és törekedtek rá, hogy segítsetek a tétleneknek visszatérni Jehovához (Ez 34:11, 12). w23.01 5:10-11

Ne gondold, hogy senki sem érti meg a helyzeted, mert így úgy érezhetnéd, hogy reménytelen eset vagy, és nem tudsz ellenállni a helytelen vágyaknak. A Biblia viszont ezt írja: „amikor kísértés ér titeket, [Isten] a kivezető utat is elkészíti, hogy ki tudjatok tartani.” Még ha nagyon erőteljes is benned egy helytelen vágy, hűséges tudsz maradni. Jehova segítségével képes leszel uralkodni rajta! Ne feledd, amíg tökéletlen vagy, bármikor előfordulhat, hogy előjönnek a helytelen vágyaid. De ha kísértés ér, cselekedj határozottan, mint József, aki rögtön elfutott, amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani (1Móz 39:12). Mindig dönthetsz úgy, hogy uralkodsz a helytelen vágyaidon. w23.01 2:16-17

Jehova egyik vonzó tulajdonsága az igazságosság (5Móz 32:4). Ez azt is jelenti, hogy nem részrehajló (Csel 10:34, 35). Jól látszik ez abból, hogy milyen nyelveken íródott a Biblia. Megígérte, hogy a vég idején „bőséges lesz az igaz ismeret”, vagyis sokan meg fogják érteni a Bibliát (Dán 12:4). Ehhez például arra volt szükség, hogy a Biblia és a bibliai témájú kiadványok sok nyelvre le legyenek fordítva, ki legyenek nyomtatva, és eljussanak az emberekhez. Jehova népe már több mint 240 nyelvre lefordította a Biblia egy részét vagy egészét, és bárki kaphat belőle egy példányt ingyen. Ez pedig lehetővé teszi, hogy minden nemzetből való emberek hallhassanak a királyság jó híréről, még mielőtt eljön a vég (Máté 24:14). Jehova azt szeretné, hogy minél több embernek legyen lehetősége megismerni őt. Ez jól bizonyítja, hogy mennyire igazságos Isten, és hogy mennyire szeret minket. w23.02 6:11-12

Biztosan szereted az igazságosságot. De mivel tökéletlenek vagyunk, ha nem vigyázunk, hatással lehet ránk a világ igazságosságról alkotott nézete (Ézs 5:20). Napjainkban sokan igazságosnak, vagyis jó embernek tartják magukat. Saját mércét állítanak fel arra, hogy mi számít helyesnek. Általában önelégültek, könnyen megítélnek és lenéznek másokat. De hogy ez Jehovának nem tetszik, jól látszik abból, hogy Jézus határozottan elítélte a vallási vezetőket, amiért semmibe vették az átlagembereket, és a saját mércéjük alapján igazságosabbnak tartották magukat náluk (Préd 7:16; Luk 16:15). Az ilyen viselkedésnek nincs köze a valódi igazságossághoz, mely nagyon értékes tulajdonság. Az, hogy valaki igazságos, egyszerűen azt jelenti, hogy azt teszi, amit Jehova helyesnek tart. A Bibliában az „igazságosnak” fordított szavak arra utalnak, hogy valaki a legkiválóbb értékrend, Jehova Isten alapelvei szerint él. w22.08 36:3-5

Jézus megbízott a tanítványaiban a hibáik ellenére (Ján 15:16). Amikor Jakab és János különleges rangot szeretett volna kapni a királyságban, Jézus nem tulajdonított rossz indítékot nekik, és nem is döntött úgy, hogy nem maradhatnak apostolok (Márk 10:35–40). Később, a letartóztatásának az éjszakáján az összes tanítványa elhagyta őt (Máté 26:56). Ennek ellenére továbbra is bízott bennük, és „mindvégig szerette őket” (Ján 13:1). A feltámadása után komoly feladatot bízott rájuk: azt, hogy álljanak a prédikálómunka élére, és törődjenek a juhaival (Máté 28:19, 20; Ján 21:15–17). És nem kellett csalódnia bennük, hiszen a földi életük végéig hűségesen ellátták a feladataikat. Tehát Jézus jó példát mutatott nekünk azzal, hogy megbízott tökéletlen emberekben. w22.09 37:12

Ha szilárdan meg vagyunk róla győződve, hogy Jehova szeret minket, és mellettünk áll, akkor Sátán nem fog tudni megfélemlíteni bennünket. A 118. zsoltár írója sokféle próbával nézett szembe. Rengeteg ellensége volt, köztük befolyásos emberek is (9. és 10. vers). Előfordult, hogy nagy nyomás nehezedett rá (13. vers). És olyan is volt, hogy Jehova szigorúan megfegyelmezte őt (18. vers). Ennek ellenére a zsoltáríró azt mondta, hogy nem fél, vagyis biztonságban érezte magát. Teljesen biztos volt benne, hogy égi Atyja szereti őt. Tudta, hogy mindig számíthat a segítségére, és így bármilyen nehézséggel meg tud küzdeni (Zsolt 118:29). Ha meg vagyunk győződve arról, hogy Jehova szeret minket, akkor nem félünk attól, hogy nem tudunk gondoskodni a családunkról, nem félünk az emberektől, és nem félünk a haláltól sem. w22.06 26:3-4

Jehova imádata legyen a legfontosabb az életünkben! Ezt igazán megérdemli, hiszen ő a Teremtőnk (Jel 4:11; 14:6, 7). Az is fontos, hogy úgy imádjuk őt, ahogy neki tetszik, vagyis „szellemmel és igazsággal” (Ján 4:23, 24). Ez azt jelenti, hogy követjük Isten szent szellemének a vezetését, hogy így az imádatunk összhangban legyen az Isten Szavában található igazsággal. Még akkor is fontos első helyen tartanunk Jehova imádatát, ha olyan országban élünk, ahol a tevékenységünk korlátozás alatt áll vagy be van tiltva. Most is több mint 100 testvérünk és testvérnőnk van börtönben csak azért, mert Jehovát szolgálja. De még így is örömmel megteszik, amit tudnak Jehova imádatában: imádkoznak, tanulmányoznak, és beszélnek másoknak Istenről és a királyságáról. Ha minket is gyaláznak vagy üldöznek a hitünkért, boldogok lehetünk, hiszen tudjuk, hogy Jehova velünk van, és megjutalmaz minket (1Pét 4:14). w22.10 41:13

A Példabeszédek könyve sok bölcs tanácsot tartalmaz, melyek jobbá tehetik az életünket. Nézzünk meg ezek közül csupán kettőt. 1. Legyünk elégedettek azzal, amink van! A Példabeszédek 23:4, 5 a következőket tanácsolja nekünk: „Ne hajszold magad, hogy meggazdagodj. …mert biztosan szárnyra kel, mint a sas, és elszáll az ég felé.” Mégis azt látjuk, hogy mind a gazdagok, mind a szegények hajszolják a pénzt. Emiatt gyakran olyasmit tesznek, amivel ártanak a hírnevüknek, a kapcsolataiknak és az egészségüknek (Péld 28:20; 1Tim 6:9, 10). 2. Gondolkodjunk, mielőtt beszélünk! Ha nem vigyázunk, sok fájdalmat okozhatunk a szavainkkal. A Példabeszédek 12:18 kijelenti: „A meggondolatlan beszéd olyan, mint a tőrszúrás, a bölcsek nyelve viszont gyógyír.” Ha szeretnénk jó kapcsolatban maradni másokkal, nem szabad kipletykálnunk őket (Péld 20:19). w22.10 43:14, 16-17

Ezékielnek teljesen meg kellett értenie az üzenetet, azonosulnia kellett vele, és át kellett éreznie a jelentőségét. Ezután valami meglepőt tapasztalt: a tekercs olyan édes lett a szájában, mint a méz (Ez 3:3). Vagyis az, hogy Jehovát képviselhette, édes, kellemes érzés volt a számára (Zsolt 19:8–11). Nagyon hálás volt a megtiszteltetésért, hogy Jehova felhasználja őt a prófétájaként. Később Jehova ezt mondta neki: „szívleld meg és halld meg minden szavamat, amelyet közlök veled” (Ez 3:10). Jehova ezzel arra kérte, hogy jegyezze meg a szavait, és gondolkodjon el rajtuk. Ez nemcsak táplálta Ezékiel hitét, hanem abban is segített neki, hogy pontosan át tudja adni ezt a súlyos üzenetet a népnek (Ez 3:11). Miután teljesen megértette Isten szavait, és szívből hitt bennük, készen állt arra, hogy elkezdje a szolgálatát és elvégezze azt. w22.11 45:12-14

Mit tehetünk, ha egy szervezeti változás a mi hitünket is próbára teszi? Az izraeliták pusztai vándorlása során a kehátiták mentek elöl, és ők vitték a szövetségládát (4Móz 3:29, 31; 10:33; Józs 3:2–4). Ez biztosan óriási megtiszteltetés volt! De miután a nép letelepedett az ígéret földjén, már csak ritkán volt szükség arra, hogy a szövetségládát máshova vigyék. Ezért a kehátiták másfajta feladatokat láttak el (1Krón 6:31–33; 26:1, 24). A Biblia sehol sem utal arra, hogy panaszkodtak volna, vagy látványosabb feladatot követeltek volna maguknak. Mit tanulhatunk tőlük? Teljes szívvel támogassuk a Jehova szervezetében történő változásokat, azokat is, melyek a megbízatásunkat érintik. Ha új feladatot kapunk, törekedjünk rá, hogy abban is megtaláljuk az örömet. Ne feledjük, hogy az értékünket nem az határozza meg, hogy milyen munkát látunk el a szervezetben. Jehovának sokkal fontosabb az, hogy engedelmeskedünk-e neki. w22.11 48:10-11

Onéziforusz nem fordult el Páltól amiatt, hogy bebörtönözték. Felkutatta a börtönben, és gondoskodott a szükségleteiről. Vállalta az ezzel járó veszélyeket. Példaértékű, amit tett. Mi se engedjük, hogy az ellenségeink megfélemlítsenek minket, és megakadályozzanak abban, hogy segítsünk az üldözött testvéreinknek. Legyünk az igaz barátaik, és álljunk ki mellettük (Péld 17:17). Támogassuk őket, és éreztessük velük a szeretetünket. Orosz testvéreink és testvérnőink bátran és készségesen támogatják a drága hittársaikat, akiket letartóztattak. Elmennek a tárgyalásukra, hogy biztosítsák őket a szeretetükről. Megtanulhatjuk tőlük, hogy nem szabad megijednünk, amikor a felelős testvéreket üldözik, megrágalmazzák vagy letartóztatják. Imádkozzunk értük, törődjünk a családjukkal, és keressük a módját, hogy hogyan segíthetünk nekik (Csel 12:5; 2Kor 1:10, 11). w22.11 47:11-12

Vénként fontos felelősséged, hogy támogasd a testvéreket érzelmileg, és bátorítsd őket a Bibliából (1Pét 5:2). Persze egy katasztrófa után először arról kell gondoskodni, hogy mindenki biztonságba kerüljön, és legyen élelme, ruhája, szálláshelye. De a túlélőknek még hónapokkal később is szükségük lesz pásztori és baráti törődésre (Ján 21:15). „Időbe telik, mire sikerül talpra állniuk – mondja Harold, aki már sok olyan hittársával találkozott, akik túléltek valamilyen katasztrófát. – Idővel túllépnek a veszteségen, de ha meghalt valakijük, odalett valami, amihez különösen kötődtek, vagy komoly veszélyben volt az életük, a rossz emlékek időnként feltörhetnek bennük. A reakciójuk természetes, és nem jelenti azt, hogy meggyengült a hitük.” A vének megfogadják a következő tanácsot: „sírjatok azokkal, akik sírnak” (Róma 12:15). w22.12 52:1, 10-11

Jehova nagylelkűen ad nekünk a szent szelleméből, hogy segítsen azt tenni, ami helyes. Amikor tanulmányozzuk a Szavát, akkor engedjük, hogy hatással legyen ránk a szent szelleme, és akkor is, amikor részt veszünk az összejöveteleken. Ilyenkor a testvéreink bátorítanak minket a példájukkal, hiszen hozzánk hasonlóan őszintén igyekeznek Jehovának tetszően élni (Héb 10:24, 25; 13:7). Ha pedig imában kérjük Jehovát, hogy segítsen leküzdeni egy gyengeségünket, ő megerősít a szellemével. Ha megtesszük ezeket a lépéseket, nem fognak egy csapásra eltűnni a helytelen vágyaink, de képesek leszünk uralkodni rajtuk. Ha már sikerült jó keresztényi szokásokat kialakítanunk, fontos, hogy ragaszkodjunk ezekhez, és folyton erősítsük magunkban a vágyat, hogy azt tegyük, ami helyes. w23.01 2:13-14

A Biblia nem egészséggel vagy étrenddel kapcsolatos tanácsadó könyv, viszont megismerhetjük belőle Jehova gondolkodását. Az egyik helyen például erre szólít fel: „tartsd távol a testedet az ártalmas dolgoktól” (Préd 11:10). A Biblia elítéli, ha valaki falánk vagy részeges, hiszen ezek a szokások ártanak az egészségünknek (Péld 23:20). Jehova elvárja tőlünk, hogy gyakoroljunk önuralmat, amikor eldöntjük, hogy mit és mennyit eszünk és iszunk (1Kor 9:25). Ha a döntéseink meghozatalakor használjuk a gondolkodóképességünket, kifejezzük, hogy értékesnek tartjuk az életünket (Zsolt 119:99, 100; Péld 2:11). Ez jól alkalmazható az étkezésre is. Ha tudjuk, hogy egy étel árt nekünk, akkor a józan ész azt diktálja, hogy ne fogyasszunk belőle, hiába szeretjük. Az is bölcsességre vall, ha eleget alszunk, rendszeresen mozgunk, megfelelően tisztálkodunk, és az otthonunkat is tisztán tartjuk. w23.02 9:6-7

Hogyan bukkanhatsz gyöngyszemekre bibliaolvasás közben? Például úgy, ha a 2Timóteusz 3:16, 17-ben említett négyféle szempont szerint vizsgálod az adott részt. Ezek a versek arról beszélnek, hogy a teljes Írás hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra és a fegyelmezésre. Bármit olvasol is a Bibliában, gondold végig, hogy mit tanít neked Jehováról és a szándékáról, illetve hogy milyen alapelvek vannak benne. Figyelj oda arra is, hogyan alkalmas a feddésre, vagyis hogyan segít felismerni és leküzdeni a helytelen gondolkodást és viselkedést. Figyeld meg, miért hasznos a kiigazításra, vagyis arra, hogy megcáfolj vele valamilyen téves elképzelést, mondjuk a szolgálatban. Végül pedig gondold át, hogyan tud fegyelmezni téged, vagyis segíteni abban, hogy a gondolkodásodat összhangba hozd Jehováéval. Ha figyelembe veszed ezt a négy szempontot, rengeteg értékes kincsre bukkanhatsz bibliaolvasás közben. w23.02 7:11

Egy prófécia Dániel könyvében rámutat, hogy Jézus az uralmát egy hét időnek nevezett időszak végén kezdi meg. Honnan tudjuk, hogy mikor került sor erre az örömteli eseményre? (Dán 4:10–17). A hét időnek nevezett időszak 2520 évből áll. I. e. 607-ben kezdődött, amikor a babilóniaiak eltávolították az utolsó jeruzsálemi királyt, aki Jehova uralmát képviselte. Az időszak 1914-ben ért véget, amikor Jehova trónra emelte Jézust, akinek törvényes joga van ahhoz, hogy Isten királyságának a királya legyen (Ez 21:25–27). Miért jó, hogy ismerjük ezt a próféciát? A hét időről szóló prófécia teljesedése megerősít bennünket abban, hogy Jehova mindig állja a szavát. Mivel pontosan az általa kitűzött időpontban hozta létre a királyságot, az összes többi prófécia is kétségtelenül az ő időterve szerint fog beteljesedni. Igen, biztos, hogy Jehova napja „nem késik el” (Hab 2:3). w22.07 28:3-5