„Reménykedem az Istenben”

1. Milyen tanítások tartoznak az alapvető hitnézeteink közé?

MIT válaszolnál, ha valaki megkérdezné, hogy milyen fő tanításokban hiszel? Biztosan elmondanád, hogy Jehova a teremtőnk és életadónk. Valószínűleg azt is megemlítenéd, hogy hiszel Jézus Krisztusban, aki váltságul adta az életét. És örömmel beszélnél arról is, hogy a földünk paradicsom lesz, ahol Isten szolgái örökké fognak élni. De vajon eszedbe jutna a feltámadás is, mint az egyik legértékesebb bibliai tanítás?

2–3. Miért nagyon fontos a feltámadás a keresztények hitében? (Lásd a képet a cikk elején.)

² Jó okunk van rá, hogy a feltámadást is a kulcsfontosságú hitnézeteink közé soroljuk, még akkor is, ha abban reménykedünk, hogy túléljük a nagy nyomorúságot, és örökké fogunk élni a földön. Pál apostol rámutatott, miért van nagy szerepe a feltámadásnak a hitünkben: „Ha csakugyan nincs feltámadásuk a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt fel.” (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:13, 14.) Ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor nem uralkodhatna királyként, és az uralmáról szóló tanításunk értelmetlen lenne (1Kor 15:12, 15–19). Azonban mi tudjuk, hogy Jézus feltámadt. Teljesen másként gondolkodunk, mint a zsidó szadduceusok, akik határozottan tagadták, hogy a halottak újra élhetnek. Még akkor is ragaszkodunk a feltámadásba vetett hitünkhöz, ha gúnyolnak miatta (Márk 12:18; Csel 4:2, 3; 17:32; 23:6–8).

³ Amikor Pál „a Krisztusról szóló alaptant” részletezte, „a halottak feltámadását” is megemlítette (Héb 6:1, 2). Pál egyértelműen kifejezte, hogy hisz a feltámadásban (Csel 24:10, 15, 24, 25). Igaz, a feltámadást az alaptanítások közé soroljuk, más szavakkal „az Isten szent kijelentéseinek elemi” dolgai közé. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene alaposan tanulmányoznunk ezt a témát (Héb 5:12). Miért mondhatjuk ezt?

4. Milyen kérdések merülnek fel a feltámadással kapcsolatban?

⁴ Amikor elkezdtük tanulmányozni a Bibliát, megismertünk feltámadásról szóló történeteket, például Lázár esetét. Azt is megtudtuk, hogy Ábrahám, Jób és Dániel hittek benne, hogy a jövőben a halottak életre fognak kelni. De hogyan bizonyítanánk azt, hogy a feltámadás akár évszázadokkal azután is megtörténhet, hogy meg lett jövendölve? És azt vajon feltárja a Biblia, hogy mikor lesz a feltámadás? A válaszok megerősíthetik a hitünket, ezért most nézzük, mit mond a Szentírás.

EGY TÖBB SZÁZ ÉVVEL ELŐRE MEGJÖVENDÖLT FELTÁMADÁS

5. Miről fogunk elsőként beszélni?

⁵ Talán azt könnyebb elképzelnünk, hogy olyasvalaki támad fel, aki csak nemrég halt meg (Ján 11:11; Csel 20:9, 10). De vajon egy olyan ígéretben is bízhatunk, amely szerint valaki évek, akár évszázadok múlva fog életre kelni? Számít, hogy az ígéret egy olyan személyről szól-e, aki mostanában halt meg, vagy egy olyanról, aki már rég nem él? Az az igazság, hogy van egy olyan feltámadás, amelyre évszázadokkal korábban hangzott el az ígéret, és amelyben te is hiszel. Miről van szó, és hogyan függ ez össze azzal, amire a jövőben számíthatunk?

6. Hogyan teljesedett a 118. zsoltár Jézuson?

⁶ A 118. zsoltárban olvashatunk egy feltámadásról szóló jövendölést, mely jóval később vált valóra. Ezt a zsoltárt feltehetően Dávid szerezte. Tartalmaz egy kérést, amely így szól: „Jehova, ments meg, kérünk! . . . Áldott legyen Az, ki Jehova nevében jön!” Talán emlékszel rá, hogy ezt a Messiásra utaló részt akkor idézték az emberek, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe niszán 9-én, nem sokkal a halála előtt (Zsolt 118:25, 26; Máté 21:7–9). De hol utal a 118. zsoltár valakinek a feltámadására? Figyeld meg a következő prófétai kijelentést: „A kő, melyet az építők elvetettek, a szeglet fejévé lett” (Zsolt 118:22).

7. Mit jelent az, hogy a zsidók elvetették Jézust?

⁷ „Az építők”, vagyis a zsidó vezetők elvetették a Messiást. Ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy nem figyeltek rá, vagy hogy nem fogadták el Krisztusként. Sok zsidó odáig is elment, hogy Jézus kivégzését követelte (Luk 23:18–23). Ők is felelősek voltak a haláláért.

8. Hogyan válhatott Jézus „a szeglet fejévé”?

⁸ Ha Jézust elvetették és megölték, hogyan válhatott „a szeglet fejévé”a? Csak úgy, ha aztán újra életre kelt. Erre az összefüggésre Jézus is rávilágított, amikor elmondta a szőlőművesekről szóló szemléltetését. Ahogyan a szőlőművesek méltatlanul bántak azokkal, akiket a tulajdonos elküldött hozzájuk, úgy az izraeliták sem fogadták megbecsüléssel Isten prófétáit. A szemléltetés szerint a szőlő tulajdonosa végül a szeretett fiát küldte el, aki egyben az örököse is volt. Őt vajon tisztelték a szőlőművesek? Egyáltalán nem, sőt, arra vetemedtek, hogy megölték. Jézus a szemléltetés után idézte azt a prófétai kijelentést, amely a Zsoltárok 118:22-ben áll (Luk 20:9–17). Péter apostol is felhasználta ezt a részt, amikor a Jeruzsálemben egybegyűlt zsidó elöljárókhoz, vénekhez és írástudókhoz beszélt. Ezt mondta Jézus Krisztusról: „akit ti oszlopra feszítettetek, de akit az Isten feltámasztott a halottak közül”. Majd világosan kijelentette: „Ez az »a kő, amelyet ti, építők, semmibe vettetek, amely a szeglet fejévé lett«” (Csel 3:15; 4:5–11; 1Pét 2:5–7).

9. Mire mutatott előre a Zsoltárok 118:22?

⁹ Igen, a Zsoltárok 118:22 több száz évvel előre megjövendölte a Messiás feltámadását. A próféciával összhangban Isten Fiát elvetették, meghalt, de aztán újra életre kelt, és ő lett a szeglet feje. Így ő lett az, akinek a neve „által megmentést nyerhetünk” (Csel 4:12; Ef 1:20).

10. a) Miről jövendölt a Zsoltárok 16:10? b) Miből tudjuk, hogy nem Dávidon teljesedett a Zsoltárok 16:10?

¹⁰ Most nézzünk egy másik bibliaverset, amely előre megjövendölte valakinek a feltámadását. Itt több mint ezer évről van szó, ezért megerősíti a hitünket, hogy a feltámadásra vonatkozó ígéret vagy jövendölés sok-sok idő múlva is valóra válhat. A 16. zsoltárban, melyet Dávidnak tulajdonítanak, ez áll: „nem hagyod lelkemet a seolban. Nem engeded, hogy a te lojálisod meglássa a sírgödröt” (Zsolt 16:10). Dávid nem arra utalt, hogy ő nem fog soha meghalni, vagy hogy nem kerül az emberiség közös sírjába. Isten Szavából kiderül, hogy Dávid megöregedett és meghalt. „Nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették őt Dávid városában” (1Kir 2:1, 10). Akkor kire vonatkozik a Zsoltárok 16:10?

11. Mikor beszélt Péter a Zsoltárok 16:10-ről?

¹¹ A Biblia nem hagy minket bizonytalanságban. Több mint ezer évvel ennek a zsoltárnak a megírása után, és hetekkel azután, hogy Jézus feltámadt, Péter több ezer zsidó és prozelita előtt beszélt a Zsoltárok 16:10-ről. (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:31, 32.) Megemlítette, hogy Dávid meghalt és eltemették (Csel 2:29–30). Ezt a hallgatói is tudták. A feljegyzés szerint senki nem vitatkozott Péterrel, amikor azt állította, hogy Dávid „előre látva, a [Messiás] feltámadásáról beszélt”.

12. Hogyan teljesedett be a Zsoltárok 16:10, és ez mit tanít nekünk a feltámadásra vonatkozó ígéretekkel kapcsolatban?

¹² Péter megerősítette az előzőeket Dávidnak a Zsoltárok 110:1-ben olvasható szavaival (Csel 2:33–35). Az Írásokon alapuló érvelése segített a tömegnek meggyőződni arról, hogy Jézus „Úrrá is, és Krisztussá is” lett. (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:36.) Sőt, az emberek azt is megértették, hogy a Zsoltárok 16:10 akkor teljesedett be, amikor Jézus feltámadt. Később Pál apostol ugyanezt az érvelést alkalmazta a pizidiai Antiókiában. (Olvassátok fel: Cselekedetek 13:35–37.) A szavai nagy hatással voltak a zsidó hallgatóságára, és ezért szerettek volna még többet megtudni (Csel 13:32–34, 42). Pál érvelése minket is meggyőz arról, hogy bízhatunk ezekben a bibliai próféciákban, melyek több száz évvel előre megjövendöltek egy csodát.

MIKOR LESZ A FELTÁMADÁS?

13. Milyen kérdés fogalmazódhat meg bennünk a feltámadással kapcsolatban?

¹³ Jó érzéssel tölt el minket, hogy valaki sok száz évvel azután is feltámadhat, hogy ez meg lett jövendölve. De néhányakban felmerülhet a kérdés: „Ebből az következik, hogy sokat kell várnom arra, hogy újra lássam az elhunyt szeretteimet? Mikor lesz a feltámadás?” Jézus azt mondta az apostolainak, hogy bizonyos dolgokról nem tudnak és nem is tudhatnak. Vannak olyan részletek „az időkről vagy időszakokról, amelyeket az Atya a saját fennhatósága alá helyezett” (Csel 1:6, 7; Ján 16:12). Ám ez nem azt jelenti, hogy semmit sem tudunk a jövőbeli feltámadás idejéről.

14. Miben különbözött Jézus feltámadása a korábbiaktól?

¹⁴ Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk, idézzük fel, milyen feltámadásokról jövendöl a Biblia. Ezek közül a legfontosabb Jézus feltámadása volt. Ha nem kelt volna életre, egyikünk sem reménykedhetne abban, hogy újra láthatja majd elhunyt szeretteit. Azok, akik Jézus előtt támadtak fel, például Illés vagy Elizeus által, később újra meghaltak, és elporladtak. Velük ellentétben Jézus, miután „feltámadt a halottak közül, nem hal meg többé; a halál többé nem úr felette”. Az égben „örökkön-örökké” él, és sosem lát majd romlást (Róma 6:9; Jel 1:5, 18; Kol 1:18; 1Pét 3:18).

15. Mire utal az, hogy Jézus a zsenge?

¹⁵ Jézus volt az első, aki ilyen módon támadt fel, és kétségtelenül ez volt a legfontosabb égi feltámadás (Csel 26:23). De nem csak róla lett megjövendölve, hogy szellemteremtményként fog feltámadni. Jézus megígérte a hűséges apostolainak, hogy együtt fognak vele uralkodni az égben (Luk 22:28–30). Ahhoz, hogy ezt a díjat elnyerjék, előbb meg kellett halniuk, majd Krisztushoz hasonlóan szellemi testtel támadhattak fel. Pál azt írta, hogy „Krisztus feltámadt a halottak közül, ő, aki zsengéje azoknak, akik halálalvásba merültek”. Ezután Pál szavaiból kiderül, hogy lesznek mások is, akik égi életre támadnak fel: „ki-ki a maga rendjében: Krisztus a zsenge, ezt követően azok, akik a Krisztuséi, a jelenléte idején” (1Kor 15:20, 23).

16. Mi alapján következtethetünk az égi feltámadás idejére?

¹⁶ Pál szavai alapján következtethetünk arra, hogy mikor történik az égi feltámadás: Krisztus „jelenléte idején”. Jehova Tanúi már régen felismerték a Szentírásból, hogy 1914 óta Jézus megígért jelenlétének az idején élünk, és hisszük, hogy ennek a gonosz világnak a vége már nagyon közel van.

17–18. Mi fog történni a Krisztus jelenlétének idején élő felkentek egy részével?

¹⁷ A Bibliából még többet is megtudhatunk az égi feltámadásról: „nem akarjuk, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik halálalvásba merülnek. . . Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és fel is támadt, akkor az Isten ugyanígy azokat is elhozza majd vele együtt, akik halálalvásba merültek . . .mi, az élők, akik megmaradunk az Úr jelenlétéig, semmiképpen nem előzzük meg azokat, akik halálalvásba merültek; mivel maga az Úr le fog szállni az égből parancsszóval. . ., s először feltámadnak, akik Krisztussal egységben halottak. Azután mi, az élők, akik megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkben, hogy találkozzunk az Úrral a levegőben; és így mindenkor az Úrral leszünk” (1Tessz 4:13–17).

¹⁸ Az első feltámadás valamivel azután vette kezdetét, hogy Krisztus jelenléte elkezdődött. A nagy nyomorúság alatt a még földön élő felkentek el fognak ragadtatni „felhőkben”. Akik elragadtatnak, olyan értelemben nem fognak „halálalvásba merülni”, hogy nem lesznek sokáig a halál állapotában. „Mind át [fognak] változni, egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita idején” (1Kor 15:51, 52; Máté 24:31).

19. Milyen jobb feltámadást várunk?

¹⁹ A ma élő hűséges keresztények többsége nem felkent, vagyis nem kapott égi elhívást, hogy az égben szolgáljon Krisztussal. Ők azt várják nagyon, hogy eljöjjön „Jehova napja”, és ez a gonosz világ véget érjen. Senki sem tudja, hogy pontosan mikor fog ez megtörténni, de a bizonyítékok alapján már nincs sok hátra (1Tessz 5:1–3). Isten új világában pedig egy másfajta feltámadás fog elkezdődni: feltámadás a paradicsomi földre. Akik akkor életre kelnek, azoknak lehetőségük lesz tökéletessé válni és örökké élni. Ők tehát mindenképp egy „jobb feltámadásban” fognak részesülni, mint azok, akik a múltban kapták vissza az életüket, hiszen ők később újra meghaltak (Héb 11:35).

20. Miért bízunk abban, hogy a földi feltámadás rendezetten fog végbemenni?

²⁰ Az égi feltámadásról azt mondja a Biblia, hogy „ki-ki a maga rendjében” támad fel (1Kor 15:23). Ezért arra számítunk, hogy a földi feltámadás is rendezetten fog lezajlani. Ez persze számos kérdést felvet: Akik mostanában halnak meg, azok Krisztus ezeréves uralmának kezdetén fognak életre kelni, hogy a szeretteik fogadhassák őket? Korábban fognak feltámadni azok a hithű férfiak, akik jó vezetők voltak a régmúltban, hogy segítsenek megszervezni Isten népét? Mikor és hol támadnak fel azok, akik sosem szolgálták Jehovát? Még sorolhatnánk az ezekhez hasonló kérdéseinket. De valóban szükséges most ilyesmin elmélkedni? Jobb, ha türelmesen várunk, hiszen úgyis kiderülnek majd ezek a részletek. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova olyan megoldásokat tartogat, melyeket nagyon izgalmas lesz átélni.

21. Milyen reménységed van?

²¹ Míg várjuk az új világot, szilárdítsuk meg a Jehovába vetett hitünket. Ő arról biztosított minket Jézus által, hogy életre fogja kelteni mindazokat, akiket az emlékezetében őriz (Ján 5:28, 29; 11:23). Amikor Jézus egyszer azt mondta Ábrahámról, Izsákról és Jákobról, hogy „mindnyájan élnek” Jehovának, ezzel megerősítette, hogy Jehova képes feltámasztani a halottakat (Luk 20:37, 38). Nekünk is alapos okunk van azt mondani, amit Pál mondott: „reménykedem az Istenben. . ., hogy lesz feltámadásuk” a halottaknak (Csel 24:15).