„Jehova. . . megmenti azokat, akik elcsüggedtek”

1–2. Miről lesz szó ebben a cikkben?

IDŐNKÉNT szembesülünk a ténnyel, hogy az élet rövid, és tele van bajjal (Jób 14:1). Ezért érthető, ha néha elcsüggedünk. Ez Jehova sok ókori szolgájával is megtörtént. Néhányan közülük még meg is akartak halni (1Kir 19:2–4; Jób 3:1–3, 11; 7:15, 16). De az Istenük, akiben bíztak, mindig megnyugtatta és megerősítette őket. A történetük fel lett jegyezve, hogy tanuljunk és vigaszt merítsünk belőle (Róma 15:4).

² Ebben a cikkben Jehova néhány olyan szolgájával foglalkozunk, akik egy időre elkeseredtek, mégpedig Jákob fiával, Józseffel, az özvegy Naomival és a menyével, Ruthtal, azzal a lévitával, aki a 73. zsoltárt írta, és Péter apostollal. Hogyan öntött erőt beléjük Jehova? És mi mindent tanulhatunk a példájukból? A válaszok megerősítik majd bennünk, hogy „Jehova közel van a megtört szívűekhez, [és] megmenti azokat, akik elcsüggedtek” (Zsolt 34:18).

JÓZSEFFEL KEGYETLENÜL ÉS IGAZSÁGTALANUL BÁNTAK

3–4. Mi történt Józseffel a fiatal évei alatt?

³ József körülbelül 17 éves volt, amikor két olyan álmot látott, amelyek Istentől származtak. Ezekből arra lehetett következtetni, hogy egy nap nagy tisztelet fogja övezni a családjában (1Móz 37:5–10). Azonban az élete hamarosan drámai fordulatot vett. A testvérei szemernyi tiszteletet sem mutattak iránta, hanem eladták, és Egyiptomba került, egy Potifár nevű udvari tisztviselő házába (1Móz 37:21–28). Így rövid idő alatt az apja nagyra becsült fiából egy pogány férfi rabszolgája lett (1Móz 39:1).

⁴ Aztán József helyzete még rosszabbra fordult. Potifár felesége hamisan azzal vádolta őt, hogy meg akarta erőszakolni. Potifár anélkül, hogy kivizsgálta volna az ügyet, börtönbe vetette Józsefet, és ott bilincsbe verték (1Móz 39:14–20; Zsolt 105:17, 18). Gondoljunk bele, milyen érzés lehetett a fiatal Józsefnek, hogy ilyesmivel vádolták! És ez a rágalom talán még Jehova nevére is szégyent hozott. Józsefnek minden oka megvolt arra, hogy elcsüggedjen.

5. Mit tett József, hogy ne legyen úrrá rajta a lehangoltság?

⁵ Józsefnek rabszolgaként és később rabként igencsak leszűkültek a lehetőségei és a mozgástere. Hogyan tudott mégis kiegyensúlyozott maradni? Nem arra összpontosított, amit már nem tudott megtenni, hanem szorgalmasan ellátta a rábízott munkát. De az segített neki a legtöbbet, hogy továbbra is a Jehovával ápolt kapcsolata volt számára a legfontosabb. Jehova ezért mindenben megáldotta őt (1Móz 39:21–23).

6. Hogyan nyújthattak vigaszt Józsefnek az álmai?

⁶ József valószínűleg abból is erőt merített, hogy felidézte a prófétai álmait. Ezek alapján bízhatott benne, hogy újra látni fogja a családját, és a helyzete jobbra fordul majd. És tényleg így lett. Körülbelül 37 éves korában az álmai látványos módon elkezdtek beteljesedni (1Móz 37:7, 9, 10; 42:6, 9).

7. Az 1Péter 5:10 szerint mi segíthet elviselni a megpróbáltatásokat?

⁷ Mi a tanulság? József története arra emlékeztet minket, hogy egy kegyetlen világban élünk, és igazságtalanul bánhatnak velünk. Akár az is előfordulhat, hogy egy hittársunk bánt meg minket. De ha Jehova a kősziklánk és a menedékünk, nem fognak eluralkodni rajtunk a fájó érzések, és nem hagyunk fel Istenünk szolgálatával (Zsolt 62:6, 7; olvassátok fel: 1Péter 5:10). Azt se felejtsük el, hogy József még csak úgy 17 éves lehetett, amikor Jehova különleges álmokat láttatott vele. Ebből jól látszik, hogy Jehova megbízik a fiatal szolgáiban. Napjainkban sok fiatal Józsefhez hasonlóan szilárdan ragaszkodik Jehovához. Olyanok is vannak köztük, akiket igazságtalanul bebörtönöznek, amiért nem hajlandók megalkudni a hitükben (Zsolt 110:3).

KÉT LESÚJTOTT ASSZONY

8. Mi történt Naomival és Ruthtal?

⁸ Naomi és a családja egy súlyos éhínség miatt elköltözött a szülőföldjéről, Júdából, és Moábban telepedett le. Ott Naomi férje, Elimélek meghalt, és az asszony magára maradt a két fiával. Idővel a fiai feleségül vettek két moábita nőt, Ruthot és Orpát. Mintegy tíz évvel később Naomi fiai is meghaltak, anélkül hogy gyermekük született volna (Ruth 1:1–5). Képzelhetjük, mennyire le volt sújtva a három asszony. Természetesen Ruthnak és Orpának még volt lehetősége újra férjhez menni. De ki fog gondoskodni az idős Naomiról? Naomi annyira elkeseredett, hogy egyszer ezt mondta: „Ne hívjatok engem Naominak! Nevezzetek inkább Marának, mert a Mindenható igen megkeserítette az életemet!” Ezek után a tragikus események után Naomi úgy döntött, hogy visszatér Betlehembe, és Ruth is vele tartott (Ruth 1:7, 18–20).

9. A Ruth 1:16, 17, 22 szerint hogyan támogatta Ruth Naomit?

⁹ Hogy Naomi fájó érzései enyhüljenek, arra volt szüksége, hogy szeretettel bánjanak vele. Például Ruth odaadó szeretetet tanúsított iránta, hiszen vele maradt. (Olvassátok fel: Ruth 1:16, 17, 22.) Betlehemben keményen dolgozott, hogy árpát gyűjtsön magának és Naominak. Ez a fiatal nő a szorgalmával hamarosan jó hírnevet szerzett (Ruth 3:11; 4:15).

10. Hogyan fejezte ki a szeretetét Jehova Naomi és Ruth iránt?

¹⁰ Az egyik törvényből, amelyet Jehova az izraelitáknak adott, látszik, hogy milyen könyörületesen gondoskodott a szegényekről, mint amilyen Naomi és Ruth is volt. Azt mondta a népének, hogy ne arassák le a szántóföldjük szélét, hogy a szegényeknek legyen mit tallózniuk (3Móz 19:9, 10). Így Naominak és Ruthnak nem kellett ételt kéregetnie, hanem úgy tudtak gondoskodni magukról, hogy közben megmaradt a méltóságuk.

11–12. Mit tett Boáz, amivel nagy örömet szerzett Naominak és Ruthnak?

¹¹ Egy gazdag férfi, Boáz volt annak a földnek a tulajdonosa, ahol Ruth tallózott. Mély benyomást tett rá, hogy Ruth hűséges volt az anyósához, Naomihoz, és szeretettel bánt vele. Ezért visszavásárolta a család örökségét, és feleségül vette Ruthot (Ruth 4:9–13). Gyermekük született, akit Obednek neveztek el, és aki később Dávid király nagyapja lett (Ruth 4:17).

¹² Képzeljük csak el, milyen boldog lehetett Naomi, amikor a karjában tartotta a kis Obedet, és szívből hálát adott Jehovának! De még ennél is nagyobb öröm vár Naomira és Ruthra a feltámadáskor, amikor megtudják majd, hogy Obed a megígért Messiás, Jézus Krisztus ősapja lett.

13. Milyen értékes tanulságokat vonhatunk le Naomi és Ruth történetéből?

¹³ Mi a tanulság? Amikor próbák érnek minket, elcsüggedhetünk, sőt, összetörhetünk lelkileg, és kilátástalannak érezhetjük a helyzetünket. Ilyenkor teljesen égi Atyánkra kell bíznunk magunkat, és közel kell maradnunk a hittársainkhoz. Igaz, Jehova talán nem szünteti meg a gondjainkat, mint ahogy Naomi férjét és fiait sem támasztotta fel. De segít nekünk kitartani, talán éppen a szellemi családunk odaadó szeretete által (Péld 17:17).

EGY LÉVITA, AKI MEGINGOTT A HITÉBEN

14. Miért keseredett el egy lévita?

¹⁴ A 73. zsoltár írójának, aki lévita volt, kiváltságában állt Jehova imádati helyénél szolgálni. Ennek ellenére egyszer még ő is elcsüggedt. Irigykedni kezdett a gonoszokra és a gőgösökre, de nem azért, mert rossz útra akart térni, hanem azért, mert szemmel láthatóan jobban ment a soruk, mint neki (Zsolt 73:2–9, 11–14). Úgy tűnt, hogy mindenük megvan: gazdagok, és gondtalan az életük. Ez annyira feldúlta a zsoltárírót, hogy ezt mondta: „Bizony hiába tartottam tisztán szívemet, hiába mostam kezeimet annak jeleként, hogy ártatlan vagyok.” Egyértelmű, hogy veszélyes volt ez a gondolkodásmód, mert akár oda is vezethetett volna, hogy a lévita felhagy Jehova imádatával.

15. A Zsoltárok 73:16–19 és 22–25 szerint hogyan küzdötte le a lévita a keserű érzéseit?

¹⁵ (Olvassátok fel: Zsoltárok 73:16–19, 22–25.) A lévita „[bement] Isten dicső szentélyébe”. Ott – valószínűleg a hittársai körében – nyugodtan, imával kísérve végig tudta gondolni a helyzetét. Ennek köszönhetően felismerte, hogy ostobán kezdett gondolkodni, és kis híján eltávolodott Jehovától. Azt is megértette, hogy a gonoszok „síkos [talajon]” állnak, és „borzalmas vég” vár rájuk. Az irigység és az elcsüggedés ellenszere az volt, hogy Jehova szemszögéből kellett látnia a dolgokat. Amikor változtatott a gondolkodásán, visszanyerte a belső békéjét és az örömét. Ezt mondta Jehovának: „Semmire sincs szükségem a földön, csak rád.”

16. Mit tanulhatunk a lévitától?

¹⁶ Mi a tanulság? Sose irigykedjünk a gonosz emberekre, akik látszólag sikeresek. A boldogságuk felszínes és mulandó, és igazából nincs jövőjük (Préd 8:12, 13). Ha irigykedünk rájuk, könnyen elcsüggedhetünk, és elveszíthetjük Jehova barátságát. Ezért ha bármikor azt vennéd észre, hogy sóvárogva figyeled a gonoszok életét, kövesd a lévita példáját. Keresd azoknak a társaságát, akik Jehova akaratát cselekszik, megfogadva ezzel Isten szeretetteljes tanácsát. Ha Jehova az örömöd legfőbb forrása, igazi boldogságra fogsz lelni, és a valódi élethez vezető ösvényen maradsz (1Tim 6:19).

PÉTERT LETÖRTÉK A GYENGESÉGEI

17. Milyen helyzetek adhattak okot Péternek arra, hogy elcsüggedjen?

¹⁷ Péter apostol lendületes férfi volt; emiatt viszont időnként meggondolatlanul olyasmit mondott vagy tett, amit később megbánt. Például amikor Jézus arról beszélt az apostolainak, hogy szenvedés és halál vár rá, Péter így ellenkezett vele: „Ez semmiképpen sem fog megtörténni veled” (Máté 16:21–23). Jézus ezért megdorgálta Pétert. Aztán amikor egy csőcselék körbevette Jézust, hogy letartóztassák, Péter hirtelen közbelépett, és levágta a főpap egyik rabszolgájának a fülét (Ján 18:10, 11). Jézus ekkor is rendreutasította őt. Továbbá Péter azt hangoztatta, hogy még ha a többi apostol el is hagyná Jézust, ő soha nem fogja (Máté 26:33). De hiába volt ilyen magabiztos, engedett az emberektől való félelemnek, és háromszor is megtagadta az Urát. Péter teljesen összetört, „kiment, és keservesen sírt” (Máté 26:69–75). Alighanem azon tépelődött, hogy megbocsát-e valaha is neki Jézus.

18. Hogyan segített Jézus Péternek talpra állni?

¹⁸ Mindezek ellenére Péter nem engedte, hogy úrrá legyen rajta a csüggedtség. Miután hibázott, folytatta Jehova szolgálatát a többi apostollal együtt (Ján 21:1–3; Csel 1:15, 16). Mi segített neki talpra állni? Emlékezett rá, hogy Jézus imádkozott érte, hogy ne fogyjon el a hite, és arra ösztönözte, hogy tanúsítson megbánást, és erősítse a testvéreit. Jehova válaszolt erre az őszinte imára. Később Jézus megjelent Péternek, kétségtelenül azért, hogy bátorítsa őt (Luk 22:32; 24:33, 34; 1Kor 15:5). Egy másik alkalommal Jézus megjelent az apostoloknak, miután azok egész éjszaka halásztak, de nem fogtak semmit. Ekkor lehetőséget adott Péternek arra, hogy kifejezze az iránta érzett szeretetét. Jézus megbocsátott a barátjának, és további munkával bízta meg (Ján 21:15–17).

19. Hogyan segít a Zsoltárok 103:13, 14 Jehova szemszögéből látni a vétkeinket?

¹⁹ Mi a tanulság? Abból, ahogyan Jézus Péterrel bánt, jól látszik, hogy mennyire irgalmas, csakúgy, mint az Atyja. Ezért ha hibázunk, ne gondoljuk azt, hogy reménytelen esetek vagyunk. Tartsuk észben, hogy Sátán akarja, hogy ilyen érzéseink legyenek. Mindig törekedjünk rá, hogy úgy lássuk magunkat, és azokat, akik vétkeznek ellenünk, mint könyörületes és szerető égi Atyánk. (Olvassátok fel: Zsoltárok 103:13, 14.)

20. Miről lesz szó a következő cikkben?

²⁰ József, Naomi és Ruth, a lévita és Péter története arról biztosít minket, hogy „Jehova közel van a megtört szívűekhez” (Zsolt 34:18). Igaz, megengedi, hogy időnként próbák érjenek minket, és ilyenkor elcsüggedhetünk. De ne feledjük, hogy ha Jehova segítségével sikeresen túljutunk a próbáinkon, a hitünk megerősödik (1Pét 1:6, 7). A következő cikkben további példákat fogunk látni arra, hogy hogyan támogatja Jehova azokat a szolgáit, akik elcsüggednek a tökéletlenségük vagy a nehézségeik miatt.