Július 18., péntek
„Királyokká meg az ő Istenének és Atyjának a papjaivá tett minket” (Jel 1:6).
Jehova Isten egy korlátozott létszámú csoportot, 144 000 keresztényt felken a szent szellemével, hogy papokként szolgáljanak Jézus Krisztussal az égben (Jel 14:1). A hajlékban a szenthely azt a különleges kapcsolatot jelképezi, hogy Isten a szellemi fiaivá fogadta őket, jóllehet még itt élnek a földön (Róma 8:15–17). A hajlékban a szentek szentje Jehova égi lakhelyét szemlélteti. A szenthelyet és a szentek szentjét elválasztó függöny Jézus fizikai testét jelképezi. Ez az emberi test volt az akadálya annak, hogy Jézus mint a jelképes templom főpapja belépjen az égbe. Amikor feláldozta a testét, megnyitotta az égi élet lehetőségét az összes felkent keresztény előtt. Nekik is le kell mondaniuk a fizikai testükről, hogy elnyerhessék a jutalmukat, az égi életet (1Kor 15:50; Héb 10:19, 20). w23.10 45:13
Július 19., szombat
„Kifogyok az időből, ha beszélek még Gedeonról” (Héb 11:32).
Gedeon szelíden válaszolt az efraimiták kérdéseire (Bír 8:1–3). Nem vágott vissza, türelmesen meghallgatta őket, majd kedvesen oldotta a feszültséget. A vének bölcsen teszik, ha Gedeonhoz hasonlóan figyelmesen meghallgatják azokat, akik kritizálják őket, és szelíden válaszolnak (Jak 3:13). Ezzel hozzájárulnak a gyülekezet békéjéhez. Amikor az emberek dicsőítették Gedeont a Midián felett aratott győzelemért, ő szerényen Jehovára irányította a figyelmet (Bír 8:22, 23). Ezt a vének is megtehetik, ha Jehovának tulajdonítják az érdemet mindenért, amit megvalósítanak (1Kor 4:6, 7). Például ha megdicsérnek egy vént, mert ügyesen tanít, ő a figyelmet a Bibliára irányíthatná, és kifejezhetné, hogy sokat köszönhet a szervezettől jövő kiváló oktatásnak. Vének, időnként gondolkodjatok el azon, hogy amikor tanítotok, ki kerül a figyelem középpontjába. w23.06 25:7-8
Július 20., vasárnap
„Az én gondolataim nem a ti gondolataitok” (Ézs 55:8).
Ha úgy érezzük, hogy nem azt a választ kaptuk Jehovától az imáinkra, amit kértünk, érdemes megkérdezni magunktól: „Lehet, hogy valami mást kellene kérnem Jehovától?” Természetesen mi gyakran úgy gondoljuk, hogy tudjuk, mi a legjobb nekünk. De nem biztos, hogy amit kérünk, az hosszú távon is a javunkra válik. Az is előfordulhat, hogy Jehova tud egy jobb megoldást, vagy hogy a kérésünk nincs teljesen összhangban az akaratával (1Ján 5:14). Gondoljunk olyan szülőkre, akik azt kérik Jehovától, hogy tartsa meg a gyermeküket az igazságban. Ez egy helyénvaló kérésnek tűnik. Csakhogy tudjuk, hogy Jehova senkit sem kényszerít az imádatára. Azt szeretné, ha mindenki szabad akaratából szolgálná őt (5Móz 10:12, 13; 30:19, 20). Ezért a szülők inkább azt kérhetnék Jehovától, hogy segítsen nekik úgy nevelni a gyermeküket, hogy megszeresse őt (Péld 22:6; Ef 6:4). w23.11 49:5, 12