Július 21., hétfő
„Állandóan vigasztaljátok… egymást” (1Tessz 4:18).
Miért fontos, hogy vigasztalással is kifejezzük a szeretetünket? Egy bibliai forrásmű szerint a Pál által használt „vigasztalni” szó azt jelenti, hogy „valaki ott áll a társa mellett, és bátorítja, amikor az súlyos próbán megy keresztül”. Szóval, ha ott vagyunk a testvéreink mellett a próbáikban, és vigasztaljuk őket, azzal segítünk nekik talpra állni, és továbbhaladni az élethez vezető keskeny úton. Ha együttérzően meghallgatjuk őket, abból biztosan érzik a szeretetünket (2Kor 7:6, 7, 13). Ahhoz, hogy meg tudjunk másokat vigasztalni, könyörületesnek kell lennünk, hiszen ez a tulajdonság indít minket arra, hogy tegyünk valamit mások szenvedésének az enyhítéséért. Pál is összekapcsolta a könyörületet a vigasztalással, amikor Jehovát úgy jellemezte, hogy ő „a gyengéd és irgalmas Atya, az az Isten, aki minden helyzetben vigaszt nyújt” (2Kor 1:3). w23.11 47:8-10
Július 22., kedd
„[Ujjongjatok] akkor is, amikor nyomorúságot [éltek] át” (Róma 5:3).
Krisztus minden tanítványának számítania kell arra, hogy szenvedni fog. Nézzük Pál apostol példáját, aki ezt írta a tesszalonikaiaknak: „amikor nálatok voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy nyomorúságot kell átélnünk, és pontosan ez történt” (1Tessz 3:4). A korintusziaknak írt levelében pedig így fogalmazott: „szeretnénk, ha tudnátok, testvérek, hogy milyen nyomorúságot éltünk át …abban sem voltunk biztosak, hogy életben maradunk” (2Kor 1:8; 11:23–27). A keresztényeknek ma is kell számítaniuk nehézségekre (2Tim 3:12). Ha követed Jézust, a barátaid vagy rokonaid ellenségesek lehetnek. Előfordult, hogy a munkahelyeden nehézségek adódtak azért, mert becsületes akartál maradni? (Héb 13:18). Vagy esetleg a hatóságok részéről tapasztalsz üldözést amiatt, hogy prédikálsz? Bármilyen helyzetben legyél is, Pál szavaival összhangban te is ujjonghatsz. w23.12 51:9-10
Július 23., szerda
„Nagy bajt hoztatok rám” (1Móz 34:30).
Jákob nagyon sok nehézséget élt át. Két fia, Simeon és Lévi szégyent hozott a családra, és Jehova nevére is. Aztán szeretett felesége, Ráhel az életét vesztette, amikor megszülte a második fiukat. És amikor Jákob már nagyon idős volt, az egész családnak Egyiptomba kellett költöznie egy súlyos éhínség miatt (1Móz 35:16–19; 37:28; 45:9–11, 28). Annak ellenére, amiken keresztülment, végig bízott abban, hogy Jehova valóra váltja az ígéreteit. Jehova pedig biztosította őt a támogatásáról. Például az áldásának köszönhetően Jákob nagyon gazdag lett. És képzelhetjük, mennyire hálás volt Jehovának, amikor találkozott Józseffel, akit már régóta halottnak hitt. Azért tudott kitartani a sokféle nehézség közepette, mert szoros barátságban volt Jehovával (1Móz 30:43; 32:9, 10; 46:28–30). Ha közel húzódunk Jehovához, mi is meg tudunk birkózni bármilyen nehéz élethelyzettel. w23.04 17:6-7