Ha úgy érezzük, hogy nem azt a választ kaptuk Jehovától az imáinkra, amit kértünk, érdemes megkérdezni magunktól: „Lehet, hogy valami mást kellene kérnem Jehovától?” Természetesen mi gyakran úgy gondoljuk, hogy tudjuk, mi a legjobb nekünk. De nem biztos, hogy amit kérünk, az hosszú távon is a javunkra válik. Az is előfordulhat, hogy Jehova tud egy jobb megoldást, vagy hogy a kérésünk nincs teljesen összhangban az akaratával (1Ján 5:14). Gondoljunk olyan szülőkre, akik azt kérik Jehovától, hogy tartsa meg a gyermeküket az igazságban. Ez egy helyénvaló kérésnek tűnik. Csakhogy tudjuk, hogy Jehova senkit sem kényszerít az imádatára. Azt szeretné, ha mindenki szabad akaratából szolgálná őt (5Móz 10:12, 13; 30:19, 20). Ezért a szülők inkább azt kérhetnék Jehovától, hogy segítsen nekik úgy nevelni a gyermeküket, hogy megszeresse őt (Péld 22:6; Ef 6:4). w23.11 49:5, 12

Miért fontos, hogy vigasztalással is kifejezzük a szeretetünket? Egy bibliai forrásmű szerint a Pál által használt „vigasztalni” szó azt jelenti, hogy „valaki ott áll a társa mellett, és bátorítja, amikor az súlyos próbán megy keresztül”. Szóval, ha ott vagyunk a testvéreink mellett a próbáikban, és vigasztaljuk őket, azzal segítünk nekik talpra állni, és továbbhaladni az élethez vezető keskeny úton. Ha együttérzően meghallgatjuk őket, abból biztosan érzik a szeretetünket (2Kor 7:6, 7, 13). Ahhoz, hogy meg tudjunk másokat vigasztalni, könyörületesnek kell lennünk, hiszen ez a tulajdonság indít minket arra, hogy tegyünk valamit mások szenvedésének az enyhítéséért. Pál is összekapcsolta a könyörületet a vigasztalással, amikor Jehovát úgy jellemezte, hogy ő „a gyengéd és irgalmas Atya, az az Isten, aki minden helyzetben vigaszt nyújt” (2Kor 1:3). w23.11 47:8-10

Krisztus minden tanítványának számítania kell arra, hogy szenvedni fog. Nézzük Pál apostol példáját, aki ezt írta a tesszalonikaiaknak: „amikor nálatok voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy nyomorúságot kell átélnünk, és pontosan ez történt” (1Tessz 3:4). A korintusziaknak írt levelében pedig így fogalmazott: „szeretnénk, ha tudnátok, testvérek, hogy milyen nyomorúságot éltünk át …abban sem voltunk biztosak, hogy életben maradunk” (2Kor 1:8; 11:23–27). A keresztényeknek ma is kell számítaniuk nehézségekre (2Tim 3:12). Ha követed Jézust, a barátaid vagy rokonaid ellenségesek lehetnek. Előfordult, hogy a munkahelyeden nehézségek adódtak azért, mert becsületes akartál maradni? (Héb 13:18). Vagy esetleg a hatóságok részéről tapasztalsz üldözést amiatt, hogy prédikálsz? Bármilyen helyzetben legyél is, Pál szavaival összhangban te is ujjonghatsz. w23.12 51:9-10