Watchtower SƐB VAEESG ZĨIGA
Watchtower
SƐB VAEESG ZĨIGA
Moore
  • BIIBLE
  • SƐBA
  • TIGISSÃ
  • w99 1/1 s.n. 6-11
  • Yaa a Zeova n so fãagre

Video pa be zĩ-kãngã ye.

Video wã pa tõog n yi ye.

  • Yaa a Zeova n so fãagre
  • Yʋʋmd 1999 Gũusg Gasgã
  • Gom-zu-bõonesã
  • Bũmb sẽn wõnd woto
  • A Zeova fãagda nin-tɩrsã
  • A Zeova fãagda a nin-buiidã n yiis weoogdbã nusẽ
  • Wẽnnaam fãagda neb nins sẽn teeg-a wã
  • A Zeova fãagda burkĩndlem talldbã
  • Wakat fãa, a Zeova fãagda a nin-buiidã
  • Fãagr sẽn na yɩl n paam vɩɩm sẽn-kõn-sa
  • Tall-y y ‘fãagr tẽebã’ t’a ket n tar pãnga!
    Gũusg Gasgã moonda a Zeova Rĩungã​—⁠2000
  • “Yaas-y n ges-y a Zeova Sẽn na n fãag yãmb to-to”
    Gũusg Gasgã moonda a Zeova Rĩungã​—⁠2007
Yʋʋmd 1999 Gũusg Gasgã
w99 1/1 s.n. 6-11

Yaa a Zeova n so fãagre

“Ne tõndo, sɩd Wẽnnaamã yaa fãagr tʋʋm Wẽnnaam.”—YƖƖL SÕAMYÃ 68:20, NW.

1, 2. a) Bõe yĩng tɩ d tõe n yeel t’a Zeova yaa fãagrã Yẽgre? b) Wãn-wãn la y na n wilgẽ Yelbũna 21:31, NW võore?

A ZEOVA yaa ninsaalb nins sẽn nong-a wã Fãagda. (Ezai 43:11) Israɛll rĩm a Davɩɩd yʋʋr sẽn yi wã ra mii woto ne yɛl nins yẽ mengã sẽn vɩɩmdã, la a yɩɩla woto ne a sũur fãa: “Yaa a Zeova n so fãagre.” (Yɩɩl Sõamyã 3:8, NW ) No-rɛɛs a Zonas tũnuga ne gom-kãensã pʋʋsg pʋgẽ a sẽn maan ne a sũur fãa, a sẽn da waa n be zĩm-kãsengã pʋgẽ wã.—Zonas 2:9, NW.

2 A Davɩɩd biribl a Salomo me ra miime t’a Zeova yaa fãagrã Yẽgre, bala a yeelame: “B segenda wed-moaag zabr daar yĩnga, la yaa a Zeova n so fãagre.” (Yelbũna 21:31, NW ) Pĩnd Moyẽ Oriã wã pʋgẽ, niigã ra koodame, bõensã ra zɩlgda zɩɩbo, nebã ra zaoa bõn-wiidi, la b ra tũnugd ne wed-moosã zabrẽ. La sẽn deng tɩ Israɛll nebã kẽ Kãabg Tẽngã, Wẽnnaam kõo b beoog-daar rĩmã noor t’a “ka tog n tall wiid wʋsg ye.” (Tõodo 17:16) Zabr wed-moos ra pa tɩlae ye, bala a Zeova ra na n fãaga a nin-buiidã.

3. Sʋgs-bʋs n zems tɩ d vaees-ba?

3 Naab sẽn-ka-to sẽn yaa Soaal a Zeova yaa “Wẽnnaam sẽn so fãagre.” (Yɩɩl Sõamyã 68:21) Ad sɩd yaa tagsg sẽn kengd raoodo! La “fãagr” bʋs la a Zeova maan-yã? La ãnd la a fãag-yã?

A Zeova fãagda nin-tɩrsã

4. Wãn-wãn la d mi t’a Zeova fãagda wẽn-zoɛtbã?

4 Neb nins fãa sẽn tar manesem tɩrg n yaa Wẽnnaam sõgen dãmb sẽn dɩk b mens n kõ wã tõe n paama belsg ne tʋm-tʋmd a Pɛɛr gom-kãensã: “Zusoaba miime tɩ fãag nin-sõamyã makr pʋgẽ, la b gũ nin-wẽns tɩ b paam sɩbgr bʋʋd daare.” A sẽn kõt poeer ne tags-kãngã, a Pɛɛr yeelame tɩ Wẽnnaam “ka bas pĩnd dũniyã tɩ põs ye, la bãmb sẽn tʋm sãoong sa-kãseng Wẽn-kɩɩsdba sẽn be dũniyã zuga yĩngã, bãmb fãag[a] a Nowe sẽn yaa tɩrlem koe-moaanda ne neb a yopoe wã.”—2 Pɛɛr 2:5, 9.

5. Yel-bʋs pʋsẽ la a Nowe sõgen wala “tɩrlem koe-moaanda”?

5 Mams-y n ges y sẽn da na n be a Nowe wakatẽ yɛlã sʋka. Tɩ zĩn dãmb sẽn dɩk ninsaalb yĩns be tẽngã zugu. Tɩ kamb nins malɛk-tõtb kãensã sẽn paama namsd nebã ne toom, tɩ ‘dũniyã neba maand taab pãnga.’ (Sɩngre 6:1-12) Baasg zãnga a Nowe ra pa sak tɩ b maan t’a bas a Zeova sõgenegã ye. Wall tɩ yɩ woto a ra yaa “tɩrlem koe-moaanda.” Yẽ ne a zakã rãmb kaa koglgo, la b zɩ n maan sãmb-sãmb tɩ b na n sãama wẽnemã tɩ b ket n vɩ ye. A Nowe tẽebã ninga dũni kãng taale. (Hebre dãmba 11:7) Rũndã-rũndã yɛlã wõnda a Nowe wakatẽ dẽndã. Yel-kãens yaa bãnd tɩ yaa yɛl siglg wẽng kãngã yaoolem day la woto. (Matɩe 24:37-39; 2 Tɩmotɩ 3:1-5) Rẽnd wala a Nowe, yãmb na n wilgame tɩ y yaa kɩs-sɩd soaba, n yaa tɩrlem koe-moonda, n sõgend ne Wẽnnaam nin-buiidã, n gũud a Zeova fãagrã bɩ?

6. Wãn-wãn la 2 Pɛɛr 2:7, 8 wilgd t’a Zeova fãagda nin-tɩrsã?

6 A Pɛɛr kõta poeer n paas t’a Zeova fãagda nin-tɩrsã. Tʋm-tʋmdã yetame: “[Wẽnnaam] fãaga nin-tɩrg a Lot sẽn sidg wʋsg nin-wẽns kãens yel-manesem sẽn yaa wẽns tɩ looga yĩnga. Tɩ bõe, nin-tɩrg kãnga sẽn da be bãmb sʋka n yãtẽ la a wʋmd bãmb tʋʋm wẽnsã, yẽ sũur da sãamda daar fãa.” (2 Pɛɛr 2:7, 8; Sɩngre 19:1-29) Raglmã lebga neb milyõ rãmb vɩɩm manesem yaoolem day kãensã. Wala a Lote, yãmb ‘sãamda y sũur wʋsg tʋʋm wẽnsã’ neb wʋsg sẽn maand rũndã-rũndã wã yĩng bɩ? Sã n yaa woto ne-yã, la y sã n tũud tɩrlmã, y tõe n zĩnda neb nins a Zeova sẽn na n fãagã sʋka, b sã n wa na n sãam dũni wẽng kãngã.

A Zeova fãagda a nin-buiidã n yiis weoogdbã nusẽ

7. Wãn-wãn la a Zeova manesmã ne Israɛll nebã Ezipt tẽngẽ wã wilgd t’a fãagda a nin-buiidã ne weoogrã?

7 Yɛl siglg kʋdr kãngã sã n ket n beẽ fãa, a Zeova sõgen dãmbã na n paama namsg la b bɛɛbã weoogre. La b tõe n kɩsa sɩd t’a Zeova na n fãag-b lame, bala a fãaga a nin-buiidã b sẽn weoog pĩnd wẽndẽ wã. Mams-y n ges yãmb sẽn da na n yaa Israɛll ned sẽn namsd weoogrã yĩng Ezipt nebã nusẽ a Moiiz wakatã. (Yikri 1:1-14; 6:8) Wẽnnaam wẽe Ezipt ne tood sẽn pʋgl taaba. (Yikri 8:1–10:29) Toog piig soabã sẽn yɩ kʋʋdgã sẽn waa n yãgs Ezipt kom-dẽemsã yõyã, a Faraõ kõo Israɛll nebã sor tɩ b looge, la kaoosg zugẽ a tigma a tãb-biisã n na n zoe n dig-b n yõke. Baasg zãnga pa kaoos la b sãam yẽ ne a roapã Mogr Miuugẽ wã ye. (Yikri 14:23-28) Tɩ yãmb lagem a Moiiz ne Israɛll neba fãa n yɩɩnd yɩɩn-kãngã: “Zusoaba yaa gãndaoog zabr pʋgẽ. Bãmb yʋʋr yaa Zusoaba [“a Zeova,” NW ]. Bãmb luba Faraõ saar dãmba ne a tãb-bi-kʋʋng mogra pʋgẽ. Mogr Miuuga koom dɩɩ tãb-biis nins yẽ sẽn yãkã. Ko-zulums lima bãmba. Bãmb siga zĩ-zulums pʋsẽ wa kugri.” (Yikri 15:3-5) Yel-beed sẽn wõnd woto n gũud Wẽnnaam nin-buiidã weoogdb fãa yaoolem day kãensã.

8, 9. Kõ-y makr sẽn yit Bʋkaoodba sebrẽ sẽn wilgd t’a Zeova fãagda a nin-buiidã ne b weoogdbã.

8 Israɛll nebã sẽn kẽ Kãabg Tẽngẽ wã poore, yʋʋm wʋsg pʋgẽ, bʋ-kaoodb n ges tɩ tɩrlem zĩnd b sʋkã. Wakat ninga nin-buiidã namsa tẽn-sãamsã weoogr pʋgẽ, la Wẽnnaam tũnuga ne bʋ-kaoodb sẽn tar kɩs-sɩd n fãag-ba. Woto me, baa ne d sẽn tõe n ‘yãbd namsdba la neb nins sẽn wat ne toog d zugã yĩnga,’ a Zeova na n fãaga tõnd me sẽn ya a sõgen dãmbã. (Bʋkaoodba 2:16-18, NW; 3:9, 15) Sɩda, Bʋkaoodba sẽn yaa Biiblã sebr a yembrã kõta tõnd bas-m-yam ne rẽ, la ne fãagr sẽn yaa kãseng n yɩɩdã Wẽnnaam sẽn na n tũnug ne a Bʋkaood a Zezi Kirista a sẽn yãkã.

9 Bɩ d leb Bʋkaood a Barak wakatẽ wã. B ziri balengã la b sẽn da pa tat Wẽnnaam yamã yĩnga, Israɛll nebã yãa toog yʋʋm 20 pʋgẽ Kana rĩm a Zabẽ sẽn soog-bã sasa. A Sizera ra yaa Kana tãb-biis wʋsgã naaba. La ‘Israɛll neb tus pis-naas ra ka tar gãong tɩ b gomd kãnd ye,’ baa ne buudã sẽn da tõe n tar neb milyõ a naasã. (Bʋkaoodba 5:6-8) Israɛll nebã teka yam n kos sugr n kelem n bool a Zeova. A sẽn paam Wẽnnaam sor-wilgr ne no-rɛɛs poak a Debora tũnugri, a Barak tigma roap 10 000 Taboor Tãngã zugu, la a Zeova taka bɛ wã n kẽng long ning sẽn be Taboor sẽn zãntã sɛɛgẽ. A Sizera tãp-biisã la zabr saar dãmb 900 waa ne bʋrg kãseng n pasg zĩ-lamdã la Kɩsõ kʋɩl-koɛɛngã. La sa-koom wʋsg n kiig Kɩsõ tɩ ko-zoetem sẽn yɛɛsd zĩndi. A Barak ne a roapã sẽn da tũud sobgã n kẽnd n sigd Taboor Tãngã zugã, b maana kaset ne vargr ning a Zeova sũ-yikrã b sẽn pa tõe n yalsã sẽn wa ne. A Barak roapã kʋʋ Kana nebã sẽn yɛɛs n zoetẽ wã, la ned ba a yembr pa põs ye. Ad sɩd yaa keoogr n kõ sẽn weoogdb tõnd n yɩt yaalg n zabd ne Wẽnnaamã!—Bʋkaoodba 4:3-16; 5:19-22.

10. Bõe yĩng tɩ d tõe n kɩs-sɩd tɩ Wẽnnaam na n fãaga a rũndã-rũndã sõgen dãmbã b weoogdbã nusẽ?

10 A Zeova na n fãaga a rũndã-rũndã sõgen dãmbã b bɛɛbã sẽn weoogd-bã nusẽ, wala a sẽn fãag Israɛll sẽn yaa wẽn-zoɛtã toog wakatã. (Ezai 43:3; Zeremi 14:8) Wẽnnaam fãaga a Davɩɩd “ne a bɛɛba fãa.” (2 Sãmwɛll 22:1-3) Woto, baa b sã n weoogdẽ bɩ b namsd tõnd sẽn yaa a Zeova nin-buiidã, bɩ d tall raoodo, bala a Rĩmã sẽn yaa Mesi wã na n kõ-d-la paam-m-mengã ne weoogrã. N-yẽe, “yẽ na n fãaga ninbãan dãmba vɩɩm. Yẽ na n fãaga bãmb ne toolem la pãnga.” (Yɩɩl Sõamyã 72:13, 14) Fãagrã sɩd kolgame.

Wẽnnaam fãagda neb nins sẽn teeg-a wã

11. Mak-bʋg sẽn wilgd teegr ne a Zeova la bi-bɩɩg a Davɩɩd kõ-yã?

11 D sã n dat n yã a Zeova fãagrã d segd n teeg-a-la ne raoodo. Ne raoodo, a Davɩɩd wilga bas-yard ne Wẽnnaam a sẽn waa n yi n na n zab ne nin-wobg a Goliatã. Mams-y n ges Filisti nin-wok kãngã sẽn yas bi-bɩɩg a Davɩɩd sẽn yet woto wã taoore: “Yãmb zãada sʋʋg ne kãnd la mun-mun n wat mam nengẽ. La mam wata yãmb nengẽ ne Saasẽ-pãng-soaba [“a Zeova,” NW ] yʋʋre. Bãmb yaa Israɛll tãb-biisa yãmb sẽn paoogda Wẽnnaam. Rũndã, Zusoaba na n kɩtame tɩ m tõog yãmba. Mam na n kʋʋ yãmb n fiuug y zugã. La mam na n kʋʋ Filisti tãb-biisã n kõ yɩbred ne bõn-nindi tɩ b rɩ tɩ dũni wã fãa bãng tɩ Wẽnnaam bee ne Israɛll. La neb nins fãa sẽn be ka wã na n bãngame tɩ ka ne sʋʋs la kãn la Zusoaba fãagd ned ye. Tɩ bõe, yaa Zusoaba n so zabrã.” Tao-tao t’a Goliat kiimi, la Filisti nebã konga zabrã. Vẽenega, a Zeova fãaga a nin-buiidã.—1 Sãmwɛll 17:45-54.

12. Bõe yĩng tɩ tõe n yɩ sõngr tɩ y tẽeg a Davɩɩd gãndaoog a Eleazaar yelle?

12 D sã n wa be namsdb taoore, tõe tɩ d segdame n “paam daood” la d teeg Wẽnnaam wʋsg n paase. (Ezai 46:8-13, NW; Yelbũna 3:5, 6) Ges-y yel-kãngã sẽn zĩnd zĩig ning b sẽn bool tɩ Pas-dammima. Israɛll leba poorẽ n bas Filisti tãb-biisã. La rabeemã pa gɩdg a Eleazaar sẽn da yaa a Davɩɩd gãndaad a tãabã a yembrã ye. A rɩka yasr pʋʋg pʋgẽ n zab a yembr n kʋ Filisti nebã ne sʋʋga. Woto, ‘Zusoaba fãaga Israɛll nebã n kõ-b tõogr kãsenga.’ (1 Kɩbaya 11:12-14; 2 Sãmwɛll 23:9, 10) Ned ba a ye pa gũud tɩ tõnd tõog tãb-biis d yembr ye. La wakat kẽere, d tõe n yaa d yembr bɛɛbã weoogr pʋgẽ. D na n pʋʋsame la d teeg a Zeova sẽn yaa fãagr Wẽnnaamã bɩ? D na n baoa a sõngr sẽn na yɩl n da wa zãmb d tẽed-n-taasã n kõ namsdbã bɩ?

A Zeova fãagda burkĩndlem talldbã

13. Bõe yĩng tɩ burkĩndlem tallg ne Wẽnnaam ra yaa toog Israɛll buud piigã rĩung pʋgẽ?

13 Sẽn na yɩl n paam a Zeova fãagrã, d segd n talla d burkĩndlmã ne-a, baa ne rẽ sẽn baood maand ninsã fãa. Wẽnnaam pĩnd wẽndẽ nin-buiidã sega makr buud toor-toore. Tags-y yãmb sẽn da tõe n seg bũmb ninga, y sã n da vɩɩmdẽ Israɛll buud piigã pʋgẽ. A Roboam toomã ra tusa buud piig tɩ b yi a poorẽ n lebg Israɛll rɩtg Rĩungã. (2 Kɩbaya 10:16, 17; 11:13, 14) A rĩm dãmb wʋsgã sʋka, a Zehu n da são, la baa yẽ mengã ‘pa gũus n sak Zusoaba tõod ne a sũur fãa ye.’ (2 Rĩm dãmba 10:30, 31) Baasg zãnga, buud piigã talla neb sẽn yɩ burkĩndlem talldba. (1 Rĩm dãmba 19:18) B wilga tẽeb ne Wẽnnaam, la a zĩnda ne-ba. Baa ne makr nins sẽn wat yãmb tẽebã zugã fãa, y tallda burkĩndlem ne a Zeova bɩ?

14. Fãagr bʋg la a Zeova maan rĩm a Ezekɩas wakatã, la bõe n wa ne Babilon dãmbã zab n deeg Zida wã?

14 Wẽnnaam Tõogã kɩɩsg sẽn da yelgã waa ne yel-beed Israɛll rĩungã zugu. Asiri rãmbã sẽn waa n soog-a ne pãng yʋʋmd 740 S.D.T.W., sãmbg sẽn ka be, neb sẽn da be a buud piigã pʋgẽ n zoe n kẽng Zida buud a yiib rĩungẽ wã, zĩig ning b sẽn da tõe n balem a Zeova a wẽn-doogẽ wã. Zida rĩm dãmb 19 wã sʋka, bãmb b naase, a Aza, a Zozafat, a Ezekɩas la a Zozias n da yɩ toor b sakrã ne Wẽnnaamã pʋgẽ. A Ezekɩas sẽn yɩ burkĩndlem talldã wakate, Asiri nebã waame n zab ne Zida ne tãb-biis sẽn tar pãnga. Wẽnnaam deega a Ezekɩas kosgã, n tũnug ne malɛk a yembr bal n kʋ Asiri neb 185 000 yʋʋn-yɛng bala, tɩ ne woto bɩ a kõ A balemdbã fãagre! (Ezai 37:36-38) Kaoosg poore, nin-buiidã sẽn pa sak n tũ Tõogã la Wẽnnaam no-rɛɛsdbã keoogrã kɩtame tɩ Babilon tõog n deeg Zida n sãam a na-tẽngã sẽn yaa Zerizalɛmã la wẽn-doogã yʋʋmd 607 S.D.T.W.

15. Bõe yĩng tɩ tõog-toog ra yaa tɩlae ne Zʋɩf yembsã sẽn da be Babilonã, la wãn-wãn la a Zeova baas n kõ-b fãagre?

15 Tõog-toogã ra yaa tɩlae ne Zʋɩf yembsã sẽn na yɩl n tall burkĩndlem ne Wẽnnaam, b sẽn da wa n be Babilon yembdã pʋgẽ yʋʋm 70 sẽn pa yɩ nana wã sasa. (Yɩɩl Sõamyã 137:1-6) Burkĩndlem talld a yembr sẽn yɩ kãseng ra yaa no-rɛɛs a Daniɛll. (Daniɛll 1:1-7; 9:1-3) Mams-y a sũ-noogã sẽn da segd n yɩ to-to, Pɛrs rĩm a Sirus sẽn wa n yiis noor yʋʋmd 537 S.D.T.W., n kõt Zʋɩf rãmbã sor tɩ b leb Zida n tɩ lebs n me wẽn-doogã! (Ɛsdras 1:1-4) A Daniɛll la neb a taabã ra tõoga toog yʋʋm pʋsẽ, la b waa n baas n yãa Babilon lʋɩɩsã la a Zeova fãagrã a sẽn wa ne n kõ a nin-buiidã. Rẽ segd n sõnga tõnd tɩ d wilg tõog-toog d sẽn gũud “Babilon Kãsenga” sẽn yaa dũni gill ziri tũudum soolmã sãangã sasa.—Wilgri 18:1-5.

Wakat fãa, a Zeova fãagda a nin-buiidã

16. Fãagr bʋg la a Zeova wa ne rĩm-poak a Ɛstɛɛr wakatã?

16 Wakat fãa, a Zeova fãagda a nin-buiidã, b sã n tar kɩs-sɩd ne a yʋʋrã. (1 Sãmwɛll 12:22; Ezai 43:10-12, NW ) Tags-y rĩm-poak a Ɛstɛɛr wakatã, yʋʋm kob-gĩn a nu soab S.D.T.W. yelle. Rĩm a Asuerus (Zɛrzɛs a 1 soab) yãka a Haman t’a yaa permie ministri. A sũurã sẽn puug wʋsgo, a Mardose sẽn yaa Zʋɩfã sẽn zãgs t’a kõn wõgemd a taoorã yĩnga, a Haman maana zãmb n dat n kʋ yẽ ne Zʋɩf rãmb nins fãa sẽn be Pɛrs soolmã pʋgẽ wã. A bilga Zʋɩf rãmbã wa tõog-kɩɩsdba, n paas noor-madgre, la a paam sor n tũnug ne rĩmã nug-tikr n kɩt tɩ sebr ning sẽn yiis noor tɩ b sãam-bã yɩ bũmb sẽn pa segd n vigsi. Ne raoodo, a Ɛstɛɛr wilga rĩmã tɩ yẽ a Ɛstɛɛr yaab rãmb yaa Zʋɩf rãmba, la a puk a Haman sẽn da maan zãmb n dat n kʋ a buudã. Pa kaoos la b luul a Haman raoog ning zug meng a sẽn da segl tɩ b kʋ a Mardose wã ye. B kɩtame t’a Mardose lebg permie ministri, la a paam sor n kɩt tɩ Zʋɩf rãmbã tõog n zab n sõng b mense. B paama tõogr kãseng b bɛɛbã zutu. (Ɛstɛɛr 3:1–9:19) Yel-kãngã segd n paasa tõnd tẽebã pãng t’a Zeova na n pidsa fãagr tʋʋm n kõ a rũndã-rũndã sõgen dãmb nins sẽn yaa sakdbã.

17. Wãn-wãn la sakrã tall tʋʋmd yʋʋm kob-yendẽ kiris-neb nins sẽn yaa Zʋɩf rãmbã sẽn da vɩ Zide wã fãagr pʋgẽ?

17 Bʋʋm a to sẽn kɩt tɩ Wẽnnaam fãagd a nin-buiidã yaa tɩ b sakda yẽ la a Biriblã. Ning-y y meng a Zezi yʋʋm kob-yendẽ pipi karen-biisã sẽn yaa Zʋɩf rãmbã zĩigẽ. A yeel-b lame: “Yãmb sã n wa yã tɩ sodaas wʋsg gũbg Zerizalɛm, dẽ, bɩ y bãng t’a sãoong kolgame. Wakat kãnga neb nins sẽn be Ziide, bɩ b zoe n kẽng tãens zutu.” (Luk 21:20-22) Yʋʋmã loogdame, tɩ yãmb sʋkd y meng n get gom-kãensã sẽn na n pids wakat ninga. Tɩ Zʋɩf rãmbã tõdgr wa yʋʋmd 66 T.W. Rom sodaasã a Sestius Gallus sor-wilgr pʋgẽ gũbga Zerizalɛm n ta wẽn-doogã lalsẽ. Zĩig pʋgẽ, Rom dãmbã basame n loog tɩ b pa bãng a võor ye. Bõe la kiris-neb nins sẽn yaa Zʋɩf rãmbã na n maane? A Ecclesiastical History (Sebr a 3 soaba, sak a 5 soabã, 3) pʋgẽ, a Eusebius yeelame tɩ b zoe n yii Zerizalɛm la Zide. B põsame, b sẽn sak a Zezi keoogrã sẽn yaa bãngr-gomdã yĩnga. Yãmb me yɩta tao-tao woto n tũ Gʋlsgã sor-wilgr ning b sẽn tũnugd ne “kɩs-sɩd yel-gɛtã” b sẽn yãk n ning a Zezi “paoongã” fãa zugã n kõtẽ wã bɩ?—Luk 12:42-44, NW.

Fãagr sẽn na yɩl n paam vɩɩm sẽn-kõn-sa

18, 19. a) Fãagr bʋg la a Zezi kũumã kɩt tɩ tõe n yɩ, la yaa ãnd dãmb yĩnga? b) Bõe la tʋm-tʋmd a Poll rɩk sard kãn-kãe n na n maane?

18 A Zezi keoogrã tũub fãaga kiris-neb nins sẽn yaa Zʋɩf rãmb n be Zide wã yõya. La a Zezi kũumã kɩtame tɩ “ninsaalb buud fãa” tõe n paam fãagr vɩɩm sẽn-kõn-sa yĩngã. (1 Tɩmotɩ 4:10, NW ) A Ãdem sẽn da wa n maan yel-wẽndã, tɩ ne rẽ bɩ a kong vɩɩmã yẽ meng yĩngã, la a koos ãdem-biisã yel-wẽndã la kũumã yembd pʋgẽ wã yĩnga, yao-n-dɛɛk ra lebga tɩlae ne ãdem-biisã. (Rom dãmba 5:12-19) Rũmsã maand b sẽn da kõt a Moiiz Tõogã pʋgẽ wã ra yaa yel-wẽnã ludb makr bala. (Hebre dãmba 10:1-4) A Zezi ba sẽn pa ninsaal tɩ Wẽnnaam vʋʋsem sõngã ‘bui’ a Maari wakat ning a sẽn dɩk pʋg hal n wa rog a Zezi wã yĩnga, a rogame tɩ rog-ne yel-wẽndã bɩ pa-zems-zãngã pa bẽeg-a ye. (Luk 1:35; Zã 1:29; 1 Pɛɛr 1:18, 19) A Zezi sẽn da ki n yaa burkĩndlem talld sẽn zems zãngã, a kõo a meng vɩɩmã sẽn zems zãngã n da ãdem-biisã la a fãag-ba. (Hebre dãmba 2:14, 15) Woto, Kirist “kõ a meng wala yao-n-dɛɛk sẽn zemsd neba fãa yĩngã.” (1 Tɩmotɩ 2:5, 6, NW ) Pa neba fãa n na n dɩ seglg kãngã b sẽn maan fãagrã yĩngã nafa ye, la Wẽnnaam sakame t’a nafa wã na n ta neb nins sẽn sakd-a tẽeb pʋgẽ wã.

19 A sẽn wilg Wẽnnaam a yao-n-dɛɛk maoongã yõod saasẽ wã, Kirist raa a Ãdem kambã la a yagensã. (Hebre dãmba 9:24) Woto, a Zezi paama pʋg-paal sẽn ya a karen-biis 144 000 sẽn zae sẽn vʋʋg saasẽ vɩɩmã yĩnga. (Efɛɛz rãmba 5:25-27; Wilgri 14:3, 4; 21:9) A lebga ‘Ba Sẽn-ka-kiid’ me n kõ neb nins sẽn sakd a yao-n-dɛɛkã la b paamd tẽng zug vɩɩmã wakat sẽn-kõn-sa wã yĩnga. (Ezai 9:5, 6; 1 Zã 2:1, 2) Ad sɩd yaa seglg sẽn tar nonglem! A Poll nanebã ne seglg kãngã yaa vẽeneg a lɛtr a yiib soabẽ wã vʋʋsem sõng sẽn vẽneg t’a gʋlsã a sẽn taas Korẽnt kiris-nebã, wala sõsg ning sẽn pʋgdã sẽn na n wilgã. Sɩda, a Poll rɩka sard kãn-kãe n pa na n bas baa fʋɩ tɩ gɩdg-a t’a pa sõng nebã tɩ b rɩ a Zeova seglg kãseng ning sẽn kõt fãagr vɩɩm sẽn-kõn-sa wã yĩngã nafa ye.

Wãn to la y na n leokẽ?

◻ Poeer bʋg sẽn tik Gʋlsgã zug n be tɩ Wẽnnaam fãagda a kɩs-sɩd sõgen dãmbã?

◻ Wãn-wãn la d mi t’a Zeova fãagda neb nins sẽn teeg-a la b tar b burkĩndlmã?

◻ Segl-bʋs la Wẽnnaam dɩk fãagr sẽn na yɩl n paam vɩɩm sẽn-kõn-sa wã yĩnga?

[Picture on page 8]

A Davɩɩd ra teega a Zeova sẽn yaa ‘Wẽnnaam sẽn so fãagrã.’ Yãmb me maanda woto bɩ?

[Picture on page 11]

Wakat fãa a Zeova fãagda a nin-buiidã wala a sẽn wilg-a rĩm-poak a Ɛstɛɛr wakatã

    Moorã Sɛba (1991-2025)
    Pag-y
    Pak-y
    • Moore
    • Toole
    • Y sẽn date
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Y sẽn segd n sake
    • Noy d sẽn tũudi
    • Paramètres de confidentialité
    • JW.ORG
    • Pak-y
    Toole