Watchtower SƐB VAEESG ZĨIGA
Watchtower
SƐB VAEESG ZĨIGA
Moore
  • BIIBLE
  • SƐBA
  • TIGISSÃ
  • ie s.n. 5-7
  • Sɩɩg pa kiidã: Zãmsgã sɩngre

Video pa be zĩ-kãngã ye.

Video wã pa tõog n yi ye.

  • Sɩɩg pa kiidã: Zãmsgã sɩngre
  • Tõnd sã n ki bõe n paamd-do?
  • Gom-zu-bõonesã
  • Bũmb sẽn wõnd woto
  • A Pythagore tɛk n tɩ ta Piramiid rãmbã wẽndẽ
  • Sɩngrã zĩiga
  • Vɩɩm Kũum Poorã: Bõe La Nebã Tẽeda?
    Yʋʋmd 1999 Gũusg Gasgã
  • Zãmsgã kõom Zidaismã, Dũni kiris-nedemdã, la Lɩslaamdã pʋgẽ
    Tõnd sã n ki bõe n paamd-do?
Tõnd sã n ki bõe n paamd-do?
ie s.n. 5-7

Sɩɩg pa kiidã: Zãmsgã sɩngre

“Gom-zug sẽn tɩ loe ne a vɩɩm nif sẽn ka ne wã zɩ n yãmb ninsaal tagsa wã zãng woto wala a soab ning sẽn tɩ loe ne a sẽn yaa to-to kũum poorã ye.”—“ENCYCLOPÆDIA OF RELIGION AND ETHICS.”

1-3. Wãn-wãn la a Sokrat la a Platõ togs tagsg ning sẽn yaa tɩ sɩɩg pa kiidã?

B NINGA yʋʋm 70 bãngd sẽn yaa karen-saamb taal t’a yaa wẽn-kɩɩs la t’a sãamda kom-bɩɩs tagsa ne a mengã zãmsgo. Ba a sẽn gom n sõng a meng hal n bãng goam a bʋʋdẽ wã, bʋ-kaoodb sẽn wilg bak-n-kisg ning-a-la taal n kao a bʋʋd tɩ zems ne kũum. Lɛɛr dãmb a wãn bal sẽn deng a kʋʋbã, karen-saambã sẽn kʋʋlã wilga a karen-biisã sẽn gũbg-a wã bʋʋm bugs toɛ-toɛ sẽn na yɩl n wilg tɩ sɩɩg pa kiid ye, la tɩ b ka segd n zoe kũum ye.

2 Rao ning bʋʋd b sẽn kao tɩ zems ne taalã ka ned a to n zʋʋg a Sokrate, sẽn yaa yʋʋm kob-gĩnd a nu soab S.D.T.W. Gerɛs filozof yʋʋr sẽn yi wã ye.a A karen-biig a Platõ gʋlsa yel-kãensã a tagsg-wilgr sɛb nins sẽn yaa Apologie la Phédon wã pʋsẽ. B wilgame t’a Sokrat ne a Platõ zĩnda pipi neb nins sẽn togs tagsg ning sẽn yaa tɩ sɩɩg pa kiidã sʋka. La b ka zãms-kãngã sɩngdb ye.

3 Wala d sẽn na n yã wã, ninsaal pa kiidã zãmsg sɩnga hal pĩnd wʋsg n yɩɩda. La a Sokrat ne a Platõ bɩɩsa tagsgã n toeem-a t’a lebg filozofi zãmsgo, tɩ ne woto bɩ b kɩt t’a tar yamleoog n yɩɩd ne neb sul sẽn tar zug bãngrã bãmb wakatã la rẽ poorã.

A Pythagore tɛk n tɩ ta Piramiid rãmbã wẽndẽ

4. Sẽn deng a Sokrate, Gerɛs rãmbã tagsg ne Laasrã ra yaa bõe?

4 Gerɛs rãmb nins sẽn deng a Sokrat la a Platõ wã me ra tẽedame tɩ sɩɩgã ket n vɩɩ kũumã poore. A Pythagore sẽn yɩ yʋʋm kob-gĩnd a yoob soab S.D.T.W. Gerɛs matematisiẽ yʋʋr sẽn yi wã ra tagsame tɩ sɩɩgã pa kiid ye, la t’a ra kẽeda yĩn-toeeng pʋgẽ (transmigration). Sẽn deng yẽ, a Thalès sẽn yi Milet, b sẽn tagsd tɩ yaa Gerɛs dẽenem filozof sẽn zĩnd b sẽn mi wã, ra yeelame tɩ sɩɩg sẽn pa kiid ka be ninsaalba, rũmsi, la tɩɩs pʋsẽ bal ye, la t’a ra bee teed wala kʋʋrã rãmb (aimants) pʋsẽ me, b sẽn tõe n tak kutã yĩngã. Pĩnd Gerɛs rãmbã ra yetame tɩ b tallda sẽn ki-bã sɩɩs n dʋʋg Stiks kʋɩlgã rʋʋnd ne koom-koglg n kẽng ne-b soolem sẽn yaa yaleng sẽn be tẽn-gãongã tẽngr b sẽn boond tɩ kɩɩm-kulgu. Beenẽ, bʋ-kaoodb n kaood sɩɩsã bʋʋd tɩ zems ne namsg pirzõ sẽn tar lal-zãnts pʋsẽ bɩ ne sũ-noog sẽn pidẽ zãng Eliize pʋgẽ.

5, 6. Wãn to la Pɛrs rãmbã ra get sɩɩgã?

5 Irã, bɩ Pɛrse, sẽn be yaang sẽnẽ wã pʋgẽ, no-rɛɛs yʋʋr sẽn boond t’a Zoroastre n zĩnd yʋʋm kob-gĩnd a yopoe soab S.D.T.W. pʋgẽ. A waa ne baleng buud b sẽn da wa n boond tɩ Zoroastrisme. Dẽ ra yaa Pɛrs Soolmã sẽn soog dũniyã tɩ Gerɛs nan ka lebg pãn-soaad sẽn yaa kãsengã tũudum. A Zoroastre gʋlsgã yetame: “Pa-kiid halhaal pʋgẽ la Nin-tɩrg sɩɩg na n zĩnd Sũ-noog pʋgẽ wakat fãa, la sãmbg sẽn ka be Zɩlem-be-ned sɩɩg na n paama namsgo. La tõod kãens la a Ahura Mazda [võor sẽn yaa, “wẽnnaam sẽn yaa yam soabã”] yiis A zu-sobend sẽn ka to wã maasem yĩnga.”

6 Sɩɩg pa kiidã zãmsg ra yaa Irã tũudmã sẽn deng a Zoroastre wakatã babg a ye me. Wala makre, Irã pĩnd buud sul gesa sẽn ki-bã sɩɩs yelle, n kõ-b rɩɩb la fut sẽn na n naf-b kɩɩm-kulgu.

7, 8. Pĩnd Ezipt nebã tẽeb ra yaa bõe sã n yaa ne sɩɩg ket n bee yĩngã kũum poorã wɛɛngẽ?

7 Tẽeb ne vɩɩm kũum poorã ra yaa bõn-kãseng Ezipt tũudmã pʋgẽ. Ezipt nebã ra zãmsdame tɩ yaa a Osiris, sẽn yaa kɩɩm-kulg wẽn-naabã, n da na n bʋ neb nins sẽn ki-bã sɩɩse. Wala makre, papirus sebr b sẽn mamsd tɩ yaa yʋʋm kob-gĩnd 14 soab S.D.T.W. rẽndã wilgda a Anubis, sẽn yaa sẽn ki-bã wẽnnaamã, sẽn talld gʋlsd a Hunefer sɩɩgã n debd a Osiris taoore. Kɩlo zugu, b rogla gʋlsdã sũuri, sẽn makd a sũur-kasetã, n pees-a n mak ne no-kõbgã sɩd la tɩrlem wẽn-poakã sẽn da ning a zugẽ wã. A Thot, sẽn yaa wẽnnaam a to wã, n gʋlsd rezilta rãmbã. Sẽn mik t’a Hunefer sũurã ka zɩsg ne taalã yĩngã, a yaa faag n yɩɩd no-kõbgã, tɩ b kõ a Hunefer sor t’a kẽ a Osiris soolmẽ wã n deeg pa-kiid halhaale. Papirusã le wilgda bõn-bãnd poak sẽn yas kɩlo wã sɛɛga, sẽn segl n sa n na n vel kiidã, sã n mik tɩ sũurã rezilta ka sõma. Ezipt nebã ra zaeeda b kũ-rãmbã ne tɩt sẽn na yɩl tɩ ra põoge, la b ra kogend Faraõ rãmbã kũum piramiid dãmb sẽn yaa parwẽn pʋsẽ, bala b ra tagsdame tɩ sɩɩgã põsb ra bee ne kũumã yĩng koglgo.

8 Dẽ, tẽn-kʋdem-wẽndẽ buud vɩɩm halhaal toɛ-toɛ ra tara zãmsg a ye b sẽn zems taab a zugu: sɩɩg pa kiidã. Bãmb paama zãms-kãngã zĩ-yɛng bɩ?

Sɩngrã zĩiga

9. Tũudum bʋg n tall pãn-tusdg tẽn-kʋdem-wẽndẽ Eziptã, Pɛrsã, la Gerɛsã zugu?

9 The Religion of Babylonia and Assyria sebrã yetame: “Tẽn-kʋdem-wẽndẽ dũniyã pʋgẽ Ezipti, Pɛrse, la Gerɛs paama Babilon tũudmã pãn-tusdga.” Seb-kãng kẽnga taoor n wilg woto: “D sã n ges lagem-n-taar ning sẽn sɩng n zĩnd Ezipt ne Babilon sʋkã, wala El-Amarna walsã sẽn wilgã, sãmbg kae tɩ segb wʋsg ra zĩnda sẽn kɩt tɩ Babilon tagsa wã la a minundã kẽ Ezipt tũudum soya pʋsẽ ye. Pɛrse, Mithra balengã pukda Babilon tagsa wã pãn-tusdg tɩ tudgr kaẽ ye . . . Gẽdeng kãseng ning sẽn be Sem buudã zãmsgẽ wã la pĩnd Gerɛs soalmẽ wã n paas Gerɛs tũudmã sʋkã yaa bũmb bãngdbã sẽn nong n sakd n deegd sõma masã hal tɩ ka le be goam ye. A Sem buud zãms-kãensã wʋsg sẽn yɩɩd yaa Babilon rẽnd n yɩɩda.”b

10, 11. Babilon nebã ra tagsda bõe vɩɩm kũum poorã zugu?

10 La Babilon dãmbã tagsg ne bũmb ning sẽn maand kũum poorã ka toor wʋsg ne Ezipt rãmbã, Pɛrs rãmbã, la Gerɛs rãmbã rẽnd sɩda? Wala makre, ges-y L’Épopée de Gilgamesh sẽn yaa Babilon rẽndã. A gãndaoog a Gilgamesh sẽn kʋʋle, tɩ kũumã sẽn yaa yel-sɩd sẽn da namsd-a wã yĩngã, a yika pa-kiid halhaal baoob la a ka tõog n paam-a ye. Pag sẽn yaa rã-koaas a sẽn sɛg a so-toakã wakat raool-a lame meng t’a noog a yõor ne rũndã-rũndã vɩɩmã, tɩ bala a ka na n paam vɩɩm sẽn ka sɛt ning a sẽn baoodã ye. Kɩba-soeesdmã tõr zãmsg yaa tɩ kũum yaa bũmb b sẽn ka tõe n gɩdge, la saag n paam pa-kiid halhaal yaa belgre. Woto ra rat n wilgame tɩ Babilon nebã ra ka tẽed Laasr bɩ?

11 Profɛsɛɛr a Morris Jastrow, Jr., sẽn be Pennsylvani Inivɛrsite, Etazĩni wã, gʋlsame: “Yaa nin-buiidã tɩ yaa [Babiloni] tũudum zãmsgã taoor dãmb me, b zɩ n saag tɩ bũmb ning b sẽn zoe n wa ne belem pʋgẽ tõe n paama menesg zãng-zãng ye. [Bãmb tagsgã pʋgẽ] kũumã ra yaa toeeng sẽn na yɩl n kẽ vɩɩm buud a to pʋgẽ, la pa-kiid halhaalã kɩɩsgã wilga vẽeneg bal tɩ b ka tõe n põs toeengã vɩɩmã pʋgẽ kũumã sẽn wat ne wã ye.” N-ye, Babilon nebã ra tẽedame me tɩ vɩɩm buudu, sẽn be yagr ning pʋgẽ, n ket n be kũum poore. B wilga rẽ n lagem teed ne sẽn ki-bã n mum sẽn na yɩl tɩ b rɩk n tʋm Laasre.

12-14. a) Sa-kãsengã poore, sɩɩg pa kiidã zãmsg sɩngr zĩig ra yaa yɛ? b) Wãn to la zãmsgã yelg n pid tẽngã?

12 Vẽenega, sɩɩg pa kiidã zãmsg yita pĩnd Babilon pʋgẽ. Sã n yaa ne Biiblã, sẽn yaa sebr sẽn tar kʋdemd kɩbay sẽn yaa takɩ wã, Babɛll galʋ-tẽngã, bɩ Babilon, yaa a Nimrood sẽn yaa a Nowe yagen-tʋbrakẽegã n lugl-a.c A Nowe wakatẽ dũni gill Sa-kãsengã poore, buud-gomd a ye la tũudum a ye bal n da be. A sẽn lugl galʋ-tẽngã la a me gasg be wã yĩnga, a Nimrood sɩnga tũudum a to. Biiblã kɩbar wilgdame tɩ buud-goamã gẽdeng Babɛllã poore, gas-metbã sẽn ka tõogã sãeegame la b n sɩng vɩɩm na-kẽnd-paalse, n kell n zɩ b tũudmã. (Sɩngre 10:6-10; 11:4-9) Woto la Babilon tũudmã zãmsg yelg n pid tẽngã.

13 Sã n yaa ne rog-n-mikã a Nimrood kii kũ-miiga. A kũuma poore, wala sẽn zemse Babilon nebã tʋlgame n na n ges-a ne waoogr sẽn yaa kãseng wala b galʋ-tẽngã lugenda, meta, la pipi rĩma. Sẽn mik tɩ b ra geta wẽnnaam a Marduk (Merodak) wala Babilon lugendã yĩngã, bãngdb kẽer tagsame t’a Marduk makda a Nimrood b sẽn maan tɩ yaa wẽnnaam. Sã n yaa woto, dẽnd tagsg ning sẽn yaa tɩ ned tara sɩɩg sẽn ket n vɩ kũum poorã ra tog n zoe n yaa zãmsg sẽn wɛ a Nimrood kũumã wakate. Sẽn ya a soab fãa, kʋdemdã yɛl b sẽn gʋlsã wilgdame tɩ Sa-kãsengã poore, sɩɩg pa kiidã zãmsg sɩngr zĩig ra yaa Babɛlle, bɩ Babilone.

14 Maana wãn masã tɩ zãms-kãngã lebg tõnd wakatã tũudum wʋsg sẽn yɩɩd zãms-kãsenga? Babg ning sẽn pʋgdã na n vaeesa a kõomã Yaang tũudmã pʋsẽ.

[Tẽngr not rãmbã]

a S.D.T.W. võor yaa “Sẽn Deng Tõnd Wakatã.” T.W. rat n yeelame tɩ “Tõnd Wakatã,” b sẽn boond naoor wʋsg tɩ A.D., sẽn yaa Anno Domini, võor sẽn yaa “Soaalã yʋʋmd pʋgẽ wã.”

b El-Amarna yaa Ezipt galʋ-tẽng ning sẽn boond tɩ Akhetaton wã, b sẽn yeel tɩ b ra me-a-la yʋʋm kob-gĩnd 14 soabã S.D.T.W. pʋgẽ wã raboodo.

c Ges-y La Bible: Parole de Dieu ou des hommes? sebrã, seb-vã-nens 37-54, Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. sẽn yiisi.

[Foto rãmba, seb-neng 6]

Ezipt nebã sẽn da tagsd to-to ne sɩɩs nins sẽn be kɩɩm-kulgã

[Foto , seb-neng 7]

A Sokrat gom n wilgame tɩ sɩɩg pa kiid ye

    Moorã Sɛba (1991-2025)
    Pag-y
    Pak-y
    • Moore
    • Toole
    • Y sẽn date
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Y sẽn segd n sake
    • Noy d sẽn tũudi
    • Paramètres de confidentialité
    • JW.ORG
    • Pak-y
    Toole