Zãmsgã kõom Zidaismã, Dũni kiris-nedemdã, la Lɩslaamdã pʋgẽ
“Tũudmã le yaa manesem sẽn na yɩl tɩ nebã sak yel-sɩd ning sẽn yaa tɩ raar n wat tɩ b tog n ki wã, a yaa kãabg ne vɩɩm sẽn yaa sõma n yɩɩd kũum poor t’a yaa rog-n-yɩlma bɩ a yaa b yiibã fãa me.”—GERHARD HERM, ALEMAYN GƲLSDA.
1. Tũudum wʋsg sẽn yɩɩd yẽbgda b kãabgã sẽn tɩ loe ne vɩɩm kũum poorã tẽeb zãms-kãseng bʋg zugu?
B SẼN maan kãabs ne vɩɩm kũum poorã yĩngã, tũudmã fãa la bal tɩ loee ne zãmsg ning sẽn yaa tɩ ninsaal tara sɩɩg sẽn pa kiida, la tɩ kũum zugẽ bɩ a be soolem a toẽ bɩ a kẽed bõn-naandg a to yĩngẽ wã. Wala d sẽn yã babg ning sẽn loogã pʋgẽ wã, tẽeb ne ninsaal pa kiidã yɩɩ Yaang tũudmã zãms-kãseng hal b sɩngrẽ wã. La yaa wãn to yẽ ne Zidaismã, Dũni kiris-nedemdã, la Lɩslaamdã? Wãn to la zãms-kãngã lebg tẽeb kãens yẽgre?
Zidaismã sakda Gerɛs tagsa
2, 3. Sã n yaa ne Encyclopaedia Judaica, Hebre gʋlsg sõmsã zãmsda sɩɩg pa kiidã bɩ?
2 Zidaismã sɩnga yʋʋm 4 000 sẽn loog la bal a Abrahaam wẽndẽ. B sɩngame n gʋlsd Hebre gʋlsg sõmsã yʋʋm kob-gĩnd 16 soabã S.D.T.W., la a Sokrat ne a Platõ sẽn da wa n yiis sɩɩg pa kiidã zãmsgã wakat tɩ b ra baas-b lame. Gʋls-kãens zãmsa sɩɩg pa kiidã bɩ?
3 Encyclopaedia Judaica leoka woto: “Yaa Biiblã wakat poor bal la tẽeb ne sɩɩg pa kiid sẽn yaa vẽeneg la sẽn ka vigsd paam luglg . . . la a lebg Zʋɩf rãmbã la Kiris-nebã tẽeb zãms-yẽgã a ye.” A le yetame: “B ra geta ned wala bõn-gill Biiblã wakate. Dẽ, b ra ka maan welgr fasɩ sɩɩgã ne yĩngã sʋk ye.” Pĩnd Zʋɩf rãmbã ra tẽeda kũum vʋʋgre, la “b segd n maana welgr [rẽ] . . . la sɩɩg pa kiidã tẽeb sʋka,” ãnsikolopedi kãng sẽn wilgi.
4-6. Wãn to la sɩɩg pa kiidã zãmsg lebg Zidaismã “zãms-yẽgã a ye”?
4 Wãn to masã la zãmsgã lebg Zidaismã “zãms-yẽgã a ye?” Kʋdemdã kõta leokre. Yʋʋmd 332 S.D.T.W., a Alɛgsãndr le Gãrã zab n deega Moyẽ Oriã (Moyen-Orient) bab-kãseng ne sa-yãgb tʋʋlem. A sẽn ta Zerizalɛmã, Zʋɩf rãmbã reeg-a-la ne yamleoogo. Sã n yaa ne yʋʋm kob-yendẽ Zʋɩf kʋdemd yel-gɛt a Flavius Zozɛfo, b wilg-a-la Daniɛll sebrã pʋgẽ bãngr-gomd ning b sẽn gʋls sẽn yɩɩd yʋʋm 200 sẽn dengã, sẽn bilg a Alɛgsãndr tõogrã wala ‘Gerɛs rĩma’ vẽenegã. (Daniɛll 8:5-8, 21) Nanams nins sẽn pʋg a Alɛgsãndrã kẽnga taoor ne a geelg-n-tʋm ning sẽn yaa kɩt tɩ nebã vɩɩmd wa Gerɛs rãmbã, n kɩt tɩ Gerɛk buud-gomdã, a buud minimã, ne a filozofi wã kẽ soolmã babs fãa pʋsẽ. Buud minim a yiibã, sẽn yaa Gerɛs rãmbã la Zʋɩf rãmbã rẽndã, gẽdeng ra yaa bũmb b sẽn ka tõe n gɩdge.
5 Yʋʋm kob-gĩnd a tãab soab S.D.T.W. sɩngrẽ, b ra sɩnga Hebre Gʋlsgã dẽenem lebgr ne Gerɛk buud-gomdã, b sẽn bool tɩ Sɛptãntã. Rẽ maasem yĩnga, Bu-zẽms neb wʋsg wa n talla waoogr ne Zʋɩf rãmbã tũudum la b minim-a sõma, tɩ kẽer meng tuubi. Sã n yaa ne Zʋɩf rãmbã, b paama minim ne Gerɛs rãmbã tagsa, tɩ kẽer lebg filozof rãmba, bũmb sẽn yaa yel-sãang fasɩ ne-ba. A Filõ sẽn yit Alɛgsãndri wã sẽn vɩɩmd yʋʋm kob-yendẽ T.W. ra yaa filozof sẽn yaa Zʋɩf a woto buudu.
6 A Filõ talla naneb wʋsg ne a Platõ n modg n na n bilg Zidaismã ne Gerɛs filozofi wã goam tũnugri. Sebr ning sẽn yaa Heaven—A History wã yetame: “A sẽn maan a Platõ filozofi wã ne Biiblã rog-n-mik lagem-n-taar sẽn yaa zallã yĩngã, a Filõ manega sor kiris-neb tagsdb [n paas Zʋɩf rãmb] sẽn da na n wa kaoosg poorã yĩnga.” La a Filõ tẽeb ra yaa bõe sɩɩgã wɛɛngẽ? Sebrã kẽngda taoor woto: “Sã n yaa ne yẽ, kũum lebsda sɩɩgã a dẽenem halhaalã zĩigẽ, a sẽn da yaa to-to tɩ neda ka rogã. Sẽn mik tɩ sɩɩgã yaa vʋʋsem dãmb dũniyã rẽndã yĩngã, vɩɩmã yĩngã pʋgẽ ka bũmb n zʋʋg yel-loaagdg sẽn nong n yaa zu-beed bal ye.” A Isaac Israeli sẽn yaa yʋʋm kob-gĩnd 10 soab logtor sẽn yaa Zʋɩf yʋʋr sẽn yi wã, la a Moses Mendelssohn sẽn yɩ yʋʋm kob-gĩnd 18 soab filozof sẽn yaa Alema la Zʋɩfã, ra bee Zʋɩf rãmba tagsdb nins sẽn tall tẽeb ne sɩɩg pa kiidã sʋka.
7, 8. a) Wãn-wãn la Talmuudã bilgd sɩɩgã? b) Bõe la Zʋɩf rãmb yel-soalem sɛbã yeel sɩɩgã zug kaoosg poore?
7 Sebr sẽn tall pãn-tusdg sẽn yaa kãseng me Zʋɩf rãmbã tagsa la b vɩɩm zug yaa Talmuudã. Rẽ yaa b sẽn boond tɩ tõog b sẽn togs ne noorã kʋmsg b sẽn gʋlse, ne tagsa tõog kãng zug la a võor-wilgr kaoosg zugẽ, rabẽ rãmbã sẽn tigim yʋʋm kob-gĩnd a yiib soab T.W. n tɩ ta Moyẽnaazã. Encyclopaedia Judaica yetame: “Talmuudã rabẽ rãmb ra tẽedame tɩ sɩɩgã ket n bee kũum poore.” Talmuudã gomda sẽn ki-b sẽn sõsd ne sẽn vɩ-b yell menga. Encyclopædia of Religion and Ethics yeelame tɩ “tõeeme tɩ yaa a Platõ zãmsgã pãn-tusdg yĩng la [rabẽ rãmbã] ra tẽed tɩ sɩɩs reng n bee sẽn deng rogmã.”
8 Kaoosg zugẽ Zʋɩf rãmb yel-soalem sebr sẽn yaa Kaballã zãaga zĩig meng n zãms rog-n-yɩlengã. Sẽn tɩ loe ne tẽeb kãnga, The New Standard Jewish Encyclopedia yetame: “Wõnda zãmsgã sɩnga Ẽnde. . . . Kaballã pʋgẽ, pipi a pukda Bahir sebrã pʋgẽ la rẽ poore, Zohar tɛk n tar n debda, yel-soalmã poorẽ dãmb ra nong n sakd-a lame, t’a tar tʋʋmd sẽn yaa kãseng Hasidim dãmbã tẽeb la b sɛb pʋsẽ.” Israɛll pʋgẽ rũndã-rũndã, b saka rog-n-yɩlengã zĩis wʋsg wala Zʋɩf rãmbã zãmsgo.
9. Rũndã-rũndã Zidaismã sul wʋsg sẽn yɩɩd tagsg yaa bõe ne sɩɩg pa kiidã?
9 Woto yĩnga, sɩɩg pa kiidã zãmsg kẽe Zidaismã pʋgẽ ne Gerɛs filozofi wã pãn-tusdg tũnugri, la rũndã-rũndã a sul toɛ-toɛyã wʋsg sẽn yɩɩda saka zãms-kãngã. Bõe la b tõe n yeel zãms-kãngã kõom Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ wɛɛngẽ?
Dũni kiris-nedemdã saka a Platõ tagsa wã
10. Bõe la Ɛspayn bãngd sẽn yaa kãseng baas n yeel a Zezi tẽeb sẽn yɩ to-to sɩɩg pa kiidã zug wɛɛngẽ?
10 Kiris-nedemd hakɩkã sɩnga ne a Kirist Zezi. A Zezi wɛɛngẽ, a Miguel de Unamuno, sẽn yaa Ɛspayn yʋʋm kob-gĩnd 20 soab bãngd kãsengã gʋlsame: “Sẽn yaa lebende a ra tẽeda yĩn-nemsã vʋʋgre, sã n yaa ne sẽn zems ne Zʋɩf rãmbã tẽebo, la ka sɩɩg pa kiidã, sã n yaa ne sẽn zems ne a Platõ zãmsgã [sẽn yaa Gerɛs rẽndã] ye. . . . B tõe n yãa rẽ poeer võor wilgr sebr buud fãa sẽn gʋls ne pʋ-peelem pʋgẽ.” A baasa woto: “Sɩɩg pa kiidã . . . yaa payẽ rãmb filozofi kõn-kɩɩs zãmsgo.”
11. Wakat bʋg la Gerɛs filozofi wã sɩng kõom Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ?
11 Wakat bʋg la wãn to-to la ‘payẽ rãmb filozofi kõn-kɩɩs zãmsg’ kãngã kẽ kiris-nedemdã pʋgẽ? New Encyclopædia Britannica wilga woto: “Yʋʋm kob-gĩn a yiib soabã T.W. pʋɩ-sʋk tɛka, kiris-neb sẽn da paam zãmsg Gerɛs filozofi wã pʋgẽ sɩngame n dat n togs b tẽebã ne filozofi kãng goama tũnugri, sẽn na yɩl n pids b mensã zug bãngr tʋlsem la b tuub payẽ rãmb sẽn paam zãmsgo. Filozofi ning sẽn da zems ne-b sõma n yɩɩdã ra yaa a Platõ zãmsgã.”
12-14. Bõe tʋʋmd la a Orizɛn ne a Ogistẽ tall a Platõ zãmsgã filozofi ne Kiris-nedemdã gẽdeng pʋgẽ?
12 Pĩnd filozof rãmb a woto a yiib n tall pãn-tusdg sẽn yaa kãseng Dũni kiris-nedemdã tẽeb zãmsg zutu. A ye ra yaa a Orizɛn sẽn yit Alɛgsãndri (yʋʋmd 185-254 T.W. sẽnẽ), la a to wã ra yaa a Ogistẽ sẽn yit Hippone (354-430 T.W.). Bãmb wɛɛngẽ, New Catholic Encyclopedia yetame: “Ra yaa ne a Orizɛn sẽn be Yaangã la ne a Sẽ Ogistẽ sẽn be Nin-taoorã bal la b ra lugl sɩɩgã wala vʋʋsem bũmb la b maan filozofi tagsg a halhaalã zugu.” Bõe zug la a Orizɛn ne a Ogistẽ yẽbg b tagsa wã sɩɩgã wɛɛngẽ?
13 A Orizɛn ra yaa a Klema sẽn yit Alɛgsãndri wã karen-biiga, sẽn da yɩ “pipi Egiliizã Gʋls-mitbã sʋk sẽn bao tagsa Gerɛs rog-n-mikã sɩɩgã zug pʋgẽ wã vẽenega,” New Catholic Encyclopedia sẽn yeele. A Platõ tagsa wã sɩɩgã wɛɛngẽ wã ra tog n talla pãn-tusdg sẽn yaa kãseng a Orizɛn zugu. Teoloziẽ a Werner Jaeger wilga The Harvard Theological Review pʋgẽ t’a “[Orizɛn] rɩka sɩɩgã zãms-kãseng tõr a sẽn paam a Platõ nengẽ wã n kẽes Kiris-neb tẽeb zãmsgã pʋgẽ.”
14 Kẽer sẽn be Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ geta a Ogistẽ wala tẽn-kʋdem-wẽndẽ tagsd sẽn yaa kãseng n yɩɩdã. Nand t’a tuub n sak “Kiris-nedemdã” a yʋʋm 33 zugu, a Ogistẽ talla ratem kãseng ne filozofi wã la a ra lebg a Platõ zãmsgã pukr wakat kãng tɛɛnda.a A tuubgã zugẽ, a kell n pa n yɩ a Platõ zãmsgã pukr wakat kãng poorẽ soab a tagsgẽ wã. The New Encyclopædia Britannica yeta woto: “Yaa yẽ tagsgã pʋgẽ la Kãab Paalgã tũudum tɩ gẽdg ne Gerɛs filozofi rog-n-mikã sẽn yaa a Platõ rẽndã zãng n yɩɩda.” New Catholic Encyclopedia sak n deegame t’a Ogistẽ “tẽeb zãmsgã [sɩɩgã wɛɛngẽ] sẽn da lebg minung Nin-taoorã hal tɩ ta yʋʋm kob-gĩnd 12 soabã baasgẽ wã, wʋsg ra yita . . . a Platõ zãmsgã pukr wakat kãng pʋgẽ.”
15, 16. Ratmã b sẽn tall yʋʋm kob-gĩnd 13 soabã pʋgẽ ne a Aristote zãmsgã toeema egiliizã tagsg sɩɩg pa kiidã zãmsg zug bɩ?
15 Yʋʋm kob-gĩnd 13 soabã pʋgẽ, neb wʋsg ra wa n sakda a Aristote zãmsgã Erope, tɩ sẽn wa ne rẽ wʋsg n yɩɩd yaa Araab bãngdbã sɛb sẽn da wilg b tagsa wʋsg a Aristote gʋlsgã zugã sẽn da be ne Latẽ wã yĩnga. A Aristote tagsgã ra talla yamleoog wʋsg ne Katolik bãngd sẽn da boond t’a Thomas d’Aquin. A Aquin gʋlsgã yĩnga, a Aristote tagsa wã talla pãn-tusdg sẽn yaa kãseng egiliizã zãmsg zug n yɩɩd a Platõ rẽndã. Baasg zãngã, na-kẽndr a woto ka mad sɩɩg pa kiidã zãmsg ye.
16 A Aristote zãmsame tɩ sɩɩgã loee ne yĩngã ne manesem sẽn ka tõe n welge, la a pa ket n be wiling kũum poor ye, la tɩ bũmb sẽn be wakat sẽn-kõn-sa sã n be ninsaalẽ, a yaa bãngr-tõog sẽn yaa yam-tagsgẽ bũmbu, sẽn ka tɩ loe ne nedemdo. Tagsg a woto sɩɩgã zug ra ka zems ne egiliizã tẽeb sẽn tɩ loe ne neb sɩɩs sẽn ket n be kũum poorã zãmsg ye. Woto yĩnga, a Aquin toeema a Aristote tagsgã sɩɩgã zugu, n yeel tɩ b tõe n kõo poeer ne sɩɩg pa kiidã ne tags-n-bãng tũnugri. Dẽ, egiliizã tẽeb ne sɩɩg pa kiidã kell n paame n ka toeem ye.
17, 18. a) Yʋʋm kob-gĩnd 16 soabã Remsgã waa ne remsg zãmsgã sɩɩgã wɛɛngẽ wã zug bɩ? b) Dũni kiris-nedemdã sul wʋsg sẽn yɩɩd tagsg yaa bõe ne sɩɩg pa kiidã?
17 Yʋʋm kob-gĩnd 14 soabã la 15 soabã wakate, Renesãansã (Renaissance) sɩngr sẽnẽ, ratem ne a Platõ le nekame. A Médicis zakã sẽn be Itali yʋʋr sẽn yi wã sõngame n lugl zãmsg karen-bɛd roog Florence sẽn na yɩl n daool a Platõ filozofi wã zãmsgo. Yʋʋm kob-gĩn 16 soabã la 17 soabã wakate, ratem ne a Aristote zãmsgã boogame. La yʋʋm kob-gĩnd 16 soabã Remsgã (Réforme) ka wa ne remsg zãmsgã sɩɩgã wɛɛngẽ wã zug ye. Baa Portɛstã Rɛmsdbã sẽn zãgs pirgatoaarã zãmsgã, b saka tagsg ning sẽn tɩ loe ne wakat sẽn-kõn-sa sɩbgr bɩ keoorã.
18 Woto, sɩɩg pa kiidã zãmsg yaa bũmb sẽn wɛ n yɩɩd Dũni kiris-nedemdã sul wʋsg sẽn yɩɩd pʋsẽ. A sẽn yã rẽ, Amerik bãngd gʋlsame: “Togs sɩda sã n yaa ne tõnd zãmaanẽ wã neb wʋsg sẽn yɩɩda, tũudum rat n yeelame tɩ pa-kiid halhaale, la ka bũmb a to n zʋʋg rẽ ye. Wẽnnaam yaa pa-kiid halhaal maanda.”
Pa-kiid halhaalã la Lɩslaamdã
19. Wakat bʋg la b lugl Lɩslaamdã, la ne ãnd tũnugri?
19 Lɩslaamdã sɩnga wakat ning b sẽn da wa n maan a Mahãmad booll t’a lebg no-rɛɛs a sẽn tar yʋʋm 40 la bal wakatã. Moeembã nong n tẽedame t’a paama vẽnesg yʋʋm 20 n digd yʋʋm 23 pʋgẽ, sẽn sɩng ne yʋʋmd 610 T.W. n tɩ ta a kũumã yʋʋmd 632 T.W. pʋgẽ. B ninga vẽneg-kãensã Alkʋrãanã, sẽn yaa Moeembã sebr sõngã pʋgẽ. Lɩslaamdã sẽn wa n sɩnga wakat t’a Platõ tagsgã sɩɩgã zug ra kẽe Zidaismã la Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ.
20, 21. Moeembã tẽeda bõe Laasrã wɛɛngẽ?
20 Moeembã tẽedame tɩ bãmb tẽebã yaa vẽnegrã b sẽn kõ pĩnd kɩs-sɩd Hebre rãmb la Kiris-nebã baasgo. Alkʋrãana sõdgda Hebre la Gerɛk Gʋlsgã b yiib fãa. La sɩɩg pa kiidã zãmsg zugu, Alkʋrãanã badgda ne gʋls-kãensã. Alkʋrãana zãmsdame tɩ ninsaal tara sɩɩg sẽn ket n vɩ kũum poore. A le gomda kũum vʋʋgre, bʋʋd daar yelle, la sɩɩsã baasg pʋlengo, sẽn yaa vɩɩm yĩngr zẽedẽ sẽn yaa arzãn yell bɩ sɩbgr bugum yir pʋgẽ yelle.
21 Moeembã yetame tɩ ned sẽn ki sɩɩg debda Barzakh, bɩ “Welgrẽ,” “dũni ning sẽn welgd kũumã wakat ne vʋʋgrã wakatã.” (Sʋʋra 23:99, 100, Le Saint Coran, tẽngr notã) Sɩɩgã miime t’a vɩɩme, beenẽ a vɩɩ bũmb ning b sẽn boond tɩ “Yaoogẽ sɩbgrã,” a soabã sã n yɩɩ nin-wẽnga, bɩ n paamd sũ-noog a sã n da yɩɩ kɩs-sɩd soaba. La kɩs-sɩd dãmbã togame me n paam sɩbgr buud yel-wẽn a wãn b sẽn maan b sẽn wa n vɩ wakatã yĩnga. Bʋʋdã raare, b donda ned kam fãa ne a wakat sẽn-kõn-sa pʋlengo, tɩ rẽ baasd sʋkend halhaal kãnga.
22. Zãmsg sẽn yaa toɛ-toɛ ne taab bʋs sɩɩgã pʋleng wɛɛngẽ la filozof rãmb sẽn yaa Araab rãmb kẽer wilg-yã?
22 Sɩɩg pa kiidã zãmsgã puka Zidaismã la Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ Platõ zãmsgã pãn-tusdg yĩnga, la zãmsgã ra lugla Lɩslaamdã pʋgẽ hal a sɩngrẽ wã. Rẽ ka rat n yeel tɩ bãngdb sẽn yaa Araab rãmb ka mak n na n lagem Lɩslaamdã zãmsg ne Gerɛs filozofi wã ye. Sɩda, a Aristote sɛba talla pãn-tusdg sẽn yaa kãseng Araab rãmbã zãmaan zugu. Bãngdb sẽn yaa Araab rãmb yʋy sẽn yi wala a Avicenne la a Averroès tika a Aristote tagsgã zug n maan togs-n-wels la zãmsg yẽbgre. La b sẽn mak n na n zems Gerɛs tagsa wã ne Moeembã zãmsg sɩɩgã wɛɛngẽ wã, b wɛgsa zãmsg sẽn yaa toɛ-toɛ ne taaba. Wala makre, a Avicenne yeelame tɩ ned sɩɩg pa kiid ye. La a Averroès yẽ kɩɩsa tags-kãnga. Tags-kãensã sẽn yaa to-to fãa, sɩɩg pa kiida kell n paa n yaa Moeembã zãmsgo.
23. Zidaismã, Dũni kiris-nedemdã, la Lɩslaamdã tagsg yaa bõe sɩɩg pa kiidã zugu?
23 Dẽnd vẽenega, Zidaismã, Dũni kiris-nedemdã, la Lɩslaamdã fãa zãmsda sɩɩg pa kiidã.
[Tẽngr not rãmbã]
a A Platõ zãmsgã pukr wakat kãngã (Néoplatonisme), sẽn yaa a Platõ filozofi wã nen-paalg a Plotinus sẽn da be yʋʋm kob-gĩnd a tãab soab wakat Romã pʋgẽ sẽn wɛgsã, tɛɛnda.
[Foto, seb-neng 14]
A Alɛgsãndr le Gãrã tẽn-tõogrã waa ne Gerɛs la Zʋɩf rãmba buud minim gẽdengo
[Foto, seb-neng 15]
A Orizɛn, sẽn be zugẽ wã, ne a Ogistẽ makame n na n gẽdem a Platõ filozofi wã ne Kiris-nedemdã
[Foto, seb-neng 16]
A Avicenne, sẽn be zugẽ wã, togsame tɩ ned sɩɩg pa kiid ye. A Averroès kɩɩsa tags-kãnga.