?“Jeova” No “Yawe”?

“NEM ya i narakaen,” “nem ya i kamaot long ol defren lanwis,” “nem ya i longwe olgeta long hemia we i kamaot fastaem.” ?From wanem sam man blong stadi long Hibru haf blong Baebol, oli yusum ol strong tok olsem? Hemia from ol rao we oli kamaot from kwestin ya se, ?“Jeova” i stret rod blong talem nem blong God long Engglis, no no gat? Kwestin ya i stap bitim wan handred yia finis. Tede, i luk olsem se bighaf blong ol man blong stadi long saed ya, oli jusum “Yawe.” ?Be olsem wanem long nem ya “Jeova”? ?I tru se hem i wan nem we “i longwe olgeta long hemia we i kamaot fastaem”?

Bifo We Ol Rao Long Saed Ya Oli Stat

Folem Baebol, God hem wan i soemaot nem blong hem long ol man. (Eksodas 3:​15) Baebol i soem se ol man blong God bifo oli yusum nem ya. (Jenesis 12:8; Rut 2:4) Ol man blong ol narafala nesen tu oli save nem blong God. (Josua 2:9) Samting ya i tru moa, afta we ol man Jyu we oli aot long kalabus long Babilon, oli joen wetem ol man blong plante nesen. (Ol Sam 96:​2-​10; Aesea 12:4; Malakae 1:​11) The Interpreter’s Dictionary of the Bible i talem se: “Plante pruf oli soem se afta we ol man Jyu oli aot long kalabus, fulap man blong ol narafala kantri oli joen long skul blong olgeta.” Be, long faswan handred yia K.T., wan giaman bilif long saed blong nem blong God i stat. Biaen, ol man Jyu oli no moa yusum nem blong God long pablik. Antap long hemia, samfala oli putum tabu se man i no mas talem nem ya nating. Fasin ya i mekem se stret rod blong talem nem blong God i lus.

?Wanem Samting Yumi Save Faenem Long Nem Ya?

Long Hibru lanwis, oli raetem nem blong God olsem, יהוה (YHWH). Ol fo leta ya, we yumi ridim stat long lef i go long raet, fulap man oli kolem ‘Tetragrammaton’. Plante nem blong man mo ples long Baebol, oli karem smol haf blong nem blong God. ?Olgeta nem ya, oli save givhan long yumi blong faenemaot stret rod blong talem nem blong God?

Man ya George Buchanan, we i wan tija blong Wesle Teolojikol Seminari, long Wasington, D.C., U.S.A., i ansa se, yes. Tija Buchanan i eksplenem se: “Bifo, ol papa mama oli stap putum nem blong ol pikinini blong olgeta folem ol god blong olgeta. Samting ya i minim se nem blong ol pikinini blong olgeta i klosap sem mak long nem blong ol god blong olgeta. [Ol man Isrel] oli bin yusum ‘Tetragrammaton’ taem oli putum nem blong ol man, mo oltaem, oli yusum vowel we i stap long medel blong ol fo leta ya.”

Hemia sam eksampel we i soem sam nem long Baebol we i karem smol haf blong nem blong God. Long Hibru Baebol, oli kolem Jonatan, se Yoh·na·thanʹ no Yehoh·na·thanʹ. Tija Buchanan i talem se nem ya i minim, “Yaho no Yahowa i givim.” Long Hibru lanwis, oli kolem profet Elaeja se, ʼE·li·yahʹ no ʼE·li·yaʹhu. Tija Buchanan i talem se nem ya i minim: “Yahu no Yahu-wa i God blong mi.” I sem mak, long Hibru lanwis, oli kolem Jeosafat se, Yehoh-sha·phatʹ, we i minim se “Yaho i jajem.”

Sipos yumi yusum nem ya “Yawe” blong talem fofala leta ya [YHWH] long Hibru lanwis, samting ya i minim se yumi karemaot vowel ya ‘o’ long nem blong God. Be long Baebol, plante nem we oli karem smol haf blong nem blong God, vowel ya we i stap long medel i kamaot long fulnem blong olgeta mo long sotfala nem blong olgeta tu, olsem long nem ya Jehonatan mo Jonatan. Taswe, Tija Buchanan i talem long saed blong nem blong God se: “I no gat risen blong tekemaot vowel ya oo no oh. Samtaem oli sotem tok ya se ‘Ya,’ be oli neva sotem i kam ‘Ya-we.’ . . . Sotfala fasin blong talem ol fofala leta ya [YHWH], hemia ‘Ya’ no ‘Yo.’ Taem oli talem nem ya fulwan, maet hem i ‘Yahowa’ no ‘Yahuwa.’ Wan narafala rod blong sotem, maet hemia ‘Yaho.’ ”​—Biblical Archaeology Review.

Ol poen ya oli halpem yumi blong kasem save long tok blong tija ya blong Hibru, Gesenius we i laef long ol yia 1800. Hem i raetem long buk ya blong hem, Hebrew and Chaldee Lexicon to the Old Testament Scriptures, se: “Olgeta we oli ting se יְהוָֹה [Ye-ho-wa] i stret rod blong talem [nem blong God], oli gat bigfala pruf blong sapotem tingting blong olgeta. Nem ya i karem fulwan mining blong ol sotfala nem ya blong God, יְהוֹ [Ye-ho] mo יוֹ [Yo], we i fashaf blong nem blong plante man.”

I no longtaem i pas, Everett i tanem Baebol ya The Five Books of Moses. Long ol fastok blong hem, hem i talem klia se: “Kam kasem naoia, ol man oli bin traehad blong faenemaot ‘stret rod’ blong talem nem [blong God], be oli no faenem yet. Taswe, tufala nem ya, ‘Jeova’ we yumi stap harem samtaem no ‘Yawe,’ nem we sam man blong stadi oli agri long hem, yumi no gat klia pruf blong soemaot weswan i stret blong yusum.”

I sua se rao blong ol man blong stadi long saed ya bambae i gohed yet. Ol man Jyu oli bin stop blong yusum nem blong trufala God, bifo we ol Masoret oli statem fasin ya blong yusum ol vowel. Taswe, i no gat wan stret rod blong talem weswan vowel yumi mas putum bitwin ol leta ya YHWH (יהוה). Nating se i olsem, ol nem blong ol man long Baebol​—we stret rod blong talem olgeta i stap kasem tede​—oli givim gudfala pruf olsem wanem oli bin talem nem blong God bifo. From samting ya, sam man blong stadi oli agri se nem ya “Jeova” i no “longwe olgeta long hemia we i kamaot fastaem”.

[Tok Blong Pija Long Pej 31]

Plante man oli bin yusum nem ya “Jeova” blong talem nem blong God